Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
1978. JANUAR 31.. KEDD 5 Kerekeken — futószalagokon... Megtérülő milliók a PEMÜ-ben Ön'özőrenézerek segítik a zöldséges gyümölcstermelést A mezőgazdasági nagyüzemekben január végén kijelölték az öntözésre szánt termő- területeket, beosztották azokat a táblákat, ahol a leggyakrabban öntözött növényeket, a zöldségféléket és egyes takarmánynövényeket termesztik majd. Tervek szerint idén az elmúlt évinél mintegy 8—10 százalékkal nagyobb területre szánnak öntözővizet a nagyüzemek. Az országban idén 2,2 millió tonnányi zöldséget termelnek majd a nagyüzemek és a kistermelők és a terv szerint másfél millió tonna gyümölcsre számítanak a gazdálkodók; ehhez bővíteni kell az öntözési lehetőséget. Az öntözésre berendezett terület országosan mintegy 450 ezer hektár, ebből 174 ezer hektáron öntözőfürtök és telepek működnek, a további _ területeken hordozható esőztető gépeket alkalmaznak attól függően, hogy az agronó- musok hol jelölték ki a táblákat. A gazdaságok már most felkészülnek a tavaszi öntözési szezonnyitóra. Az országban működő négy agráripari egyesülés területén szintén kialakították a nagyüzemi öntözés korszerű feltételeit, ugyanúgy, mint a különböző termelési rendszerekben, például a dán- szentmiklósi gyümölcstermesztési rendszerben, ahol az országban először alkalmazzák nagy területen az úgynevezett csepegtető öntözést. A zöldség és burgonyaöntözés iránt élénkült az érdeklődés, a rendelkezés szerint pályázati alapon nyerhetnek el gazdaságok beruházási támogatást a zöldségkultúrák öntözőrendszerének megépítésére. Tavaly — az engedélyezési eljárás után — hozzávetőleg tízezer hektáron láttak hozzá zöldség-, és burgonya öntöző- rendszerek beruházási munkáihoz, a telepek közül három idén részlegesen megkezdi az öntözést. A műanyagipari vállalat megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő gyára. Jól illusztrálható ez két adattal: tavaly egy milliárd 180 millió forint értékű terméket állítottak elő, idén pedig az egy- milliárd 270 millió forint elérését tűzték ki célul. A feladat már így önmagában sem tűnik kicsinek, ám azt is hozzá kell tennünk, hogy a termelés felfutását jószerint a meglevő létszámra kell alapozniuk. A munkaerő eddiginél ésszerűbb kihasználására, a holt idők csökkentésére, azaz a hatékonyság növelésére, már tavaly is tettek erőfeszítéseket. Nem véletlenül lett az egyik fő feladat az anyagmozgatás nagyarányú korszerűsítése. Pneumatika és csőhálózat — Még 1976 végén hirdetett pályázatot az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet — mondja Simon László szervezési osztályvezető — azért, hogy a gyárak a korábbinál nagyobb figyelmet fordítsanak erre a témára. Mi pályáztunk. Nekünk 3,8 millió forint jutott állami támogatásként, egymillió forintot edig hitelként kaptunk. Saját fejlesztési alapunkból 2,4 millió forinttal egészítettük ki ezt az összeget, s mondhatom, az utolsó forintig el is költöttük tavaly az egészet. Hogy mire? Ezt már Kovács Béla üzemszervező mutatja meg — a gyakorlatban. A csőgyártó üzem mellett 500 köbméter granulátum befogadására alkalmas silórendszer épült. Pneumatikus szivaty- tyúk segítségével juttatják az anyagot a tartálykocsikból a silókba, s azokból csőrendszereken át jut a granulátum a feldolgozógépek adagolónyílásaiba. Jelenleg a munka utolsó fázisában tartanak, a csőrendszereket kötik be. A vállalat legújabb — strukturhabgyártó — üzemrészénél szintén felállították már három silótornyot Üzem- behelyezésükkel teljesen megszűnik a jelenlegi kézierős belsőszállítási rendszer. Nemcsak a ma még anyagmozgatással foglalkozók alkalmazhatók más munkaterületeken, hanem sikerül tovább csökkenteni a nehéz fizikai munkát is. Félkész termék konténerben — Ügy rendeztük el a meglevő gépparkot — magyarázza Kovács Béla —. hogy az anyagmozgatáshoz villás tar goncákat használhassunk. A kapott fejlesztési keretből vásárolhatunk több gyorsmozgású szállítóeszközt is. Nemcsak azt értük el az átszervezéssel, hogy rendezett, tágasabb, az emberek számára jobb munkahelyeket alakítottunk ki, hanem a géppark-kiszolgáláshoz a korábbi létszám fele is elegendő. Sikerült munkaerőt megtakarítani — egészen pontosan hat embert — a poliuretán talpgyártó üzemben is. Ott i konténeresre változtatták a félkésztermék mozgatását, így kevés emberi erővel, kerekeken jutnak el a kikészítő üzembe a félkésztermékek. A gyárudvaron lassan cammogó tankkocsikkal találkozunk. Kérdő pillantásomra elmondja kísérőm, hogy december elsejétől sikerült a külső szállítókkal egyezséget kötniük. Azóta nem hordókban, hanem tartálykocsikban érkezik be a poliuretán anyag; ez a szállítási rendszer gazdaságosabb. —'A szervezés nem csupán pénz kérdése — summázza Simon László a gyárban látottakat. — Jelentős szemléletbeli változásra is szükség volt. Nálunk a gazdasági és a politikai vezetés mondhatni szívügyének tekinti a korszerűsítést. Igaz, a szükség kényszerít bennünket: hiába vásárolnánk meg a legtermelékenyebb berendezéseket, ha milliókat veszítenénk a szállítással. az anyagmozgatással. Több búza, zöldség és hús Tsz-tervek a nagykátai járásban A nagykátai járás 40 ezer 442 hektáron gazdálkodó kilenc mezőgazdasági termelő- szövetkezetének vezetősége már elkészítette és februárban közgyűlés elé terjeszti a termelési terveit. Kiemelendő, hogy ősszel úgyszólván valamennyi tsz az előző évinél nagyobb területet vetett be búzával. Legtöbbel, 165 hektárral, a farmosi Tápiómente Tsz növelte búzatábláját, összesen 1 ezer 410 hektárra. Az újszilvást Kossuth Tsz tavaly 473 hektárról takarított be búzát, idén 600-ról fog. Az előző évben a járás tsz-ei 9 ezer 377, idén 9 ej.er 925 hektáron termesztenek búzát. Cukorrépát tavaly négy tsz, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság 236, a szentmárton- kátai Kossuth 151, a tápió- györgyei Zöldmező 250, a tá- piószentmártoni Aranyszarvas 257 hektáron termesztett. A szélverés miatt ugyan 250 hektárt újra kellett vetni, de hektáronként 350 mázsa volt az átlagtermés, ami fokozta kedvüket, és. bár egyik-másik csupán egy-két hektárral, de növeli a cukorrépafoldet. A tápiógyörgyei Zöldmező lesz. Ezzel szemben néhol, bár nem sokkal, csökkentik a kukorica vetésterületét éspedig a tavalyi 5 ezer 200 hektárról 4 ezer 981 hektárra. A járás területén kevés az öntözési lehetőség, ennek ellenére a termelőszövetkezetek kisebb-nagyobb területen foglalkoznak zöldségtermesztéssel, mégpedig ebben az évben 50 hektárral nagyobb táblán. Gyümölcstelepítést idén egyik szövetkezet sem tervez. A gyümölcs területe változatlanul 221 hektár marad. S nem lesz nagyobb a 658 hektáros közös művelésű szőlő sem, pedig jó bor terem ezen a vidéken. Csakhogy hiányzik a munkaerő, nehéz a meglévő szőlőt is megmunkálni. Nem is terveznek új telepítést. Mindössze a szentmártonká- tai Kossuth Tsz készíti elő ebben az évben 30—40 hektár szőlő felújítását. Jelentős a járás termelő- szövetkezeteinek állatállománya is, de lényeges fejlesztését nem tervezik. Szarvas- marhájuk 7 ezer 686 volt a múlt esztendőben, ebből a fejőstehenek évi átlaghozama 2 ezer 260 liter. A tejhozam összesen 6 millió 428 litert Tsz váldául 50 hektárral. Így I tett ki 1977-ben. ezt idén azután a tavalyi 894 helyett I millió literrel akarják nö- 950 ' hektár cukorrépaterület | vélni. A sertésállomány múlt év december 31-én 7 ezer 270 darabot számlált, amiből 586 volt a koca. Idei terv: a tavalyi 87 vagon vágott sertés mennyiségét 108 vagonra emelni. A járás egyetlen szakosított sertéstelepén, a tápióbicskei Április 4. Tsz-ben, 280 koca gondoskodik a szaporulatról. Tavaly az egész járásban vágott sertés mennyiségének csaknem felét. 40 vagont ez a szövetkezet adta. Idei terve 48 vagon. Négy szövetkezet, a farmosi Tápiómente, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság, a tápióbicskei Április 4. és a tá- piószentmártoni Aranyszarvas foglalkozik pecsenyecsirks- neveléssel. Tavaly 261 vagonnal szállítottak, idei tervük 274 vagon. Nagyobb szabású gépvásárlást egyik tsz sem tervez ebben az évben, csak a legszükségesebbeket szándékoznak beszerezni, és nagyobb beruházásra sem készülnek. A járás tsz-ei egyébként február derekáig megtartják zárszámadó közgyűlésüket. Annyi már bizonyos, egy sem lesz mérleghiányos, sőt. általában jó eredményekről számolhatnak be a közgyűléseken tagjaiknak. Sz. E Magad uram... Idei feladataikról is szó esett. Röviden összefoglalva: tovább mennek a megkezdett úton. Már megtervezték a készáru szállításához is a konténereket, legyártásuknak anyagi akadálya van csupán. Átmeneti megoldásként azonban házilag készítettek salgó- rendszerű elemeket, és raklapokat és a patkó-elv alapján felszerelték a készáruraktárt. Ezzel lényegesen javították az ott dolgozók munkakörülményeit. A gépekről lekerülő termékeket, félkésztermékeket pedig már a tavalyinál nagyobb mennyiségben konténerekben, egységcsomagokban és egységrakományokban, saját kerekeiken, futószalagokon, vagy villástargoncákon indítják útjukra. Dodó Györgyi Újítók a PG-ban A Pestvidéki Gépgyárban tavaly legeredményesebb újító brigád a kalorikus forgácsoló üzemrész Szoboszlal brigádja volt. Jelentős újításuk az acélszemcsés öntvénytisztító berendezés. Ennek külön műhelyt építettek a vállalat területén. A képen: Biró József és Szoboszlal István az acélszemcsés tartályt szereli. Geleta Pál (elvétele A tudomány termelőerővé válik... Aranyat érő aranyhal Újabb eredmények Százhalombattán Közismert, hogy jó néhány halfajnál a nőstény nagyobb testű, mint a hím. Éppen ezért az olyan halastóból, ahol csak nőstények élnének, ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi takarmánnyal, ugyanannyi pontyból 30 százalékkal több halhúst lehetne nyerni, mint amikor hímek és nőstények együtt fordulnak elő. Ráadásul, ha nincs jelen hím, a nőstényt semmi sem ingerli ívásra, így május-júniusban , ahelyett, hogy násztáncában gyors mozgásával súlyt veszít és közben nem is eszik —, nyugodtan táplálkozna, és ez az egy-másfél hónapos időszak is pozitívan hatna súly- gyarapodására. A harmadik generáció Mindez azonban eddig legfeljebb csak a tógazdák álmaiban létezett, hiszen honnan szerezzenek monoszex, azaz csak nőstényekből álló pontyállományt? Válogassák szét kézzel, egyenként? Hosszadalmas, nehéz munka, és ha csak egy hím marad benne véletlenül, kárba is veszett az egész. Ezen próbálnak most segíteni a százhalombattai Tem- peráltvízü Halszaporító Gazdaság, a TEHAG és az Eötvös L oránd Tudományegyetem magatartásgenetikai osztályának a kutatói. Kalauzunk, Bercsényi Miklós biológus: — A természetben élő halak közül csak az ezüstkárásznál fordul elő a mi vizeinkben a gynogenezisnek nevezett jelenség: ez a hal bármilyen más hallal összeívik, de nem a más hal hímjének kromoszómája, csupán spermájának farokrésze termékenyíti meg. Minden hazai ezüstkárász ennélfogva ikrás, és mintha csak másolnák őket, mind ugyanazt a tulajdonságot örökíti, mint szülője. A pontynál ezt mesterségesen próbáltuk meg elérni, elősegítettük a gynogenezist. Kezdetnek egy normális hímponty spermáját besugároztuk. Ez végezhető gamma-, röntgen- vagy ultraibolya-sugarakkal. A sugárzás olyan dózisú, hogy a sperma fehérjére nézve nem káros, csak a benne levő dezoxiribo- nukleinsavat, a DNS-t roncsolja, így nem juthat sem hím, sem nőstény kromoszóma az ikrába. De mivel fehérjéje ép marad, termékenyítésre képes. Az utód azonban csak nőstény lehet, az anya tulajdonságait örökíti. 1974 óta folynak a kísérletek, már a harmadik generációnál tartunk. A cél teljesen beltenyésztett vonalak kialakítása, és hibridállományok létrehozása. 300 ezres monoszex pontypopulációnk már van, ennek jelentős részét ki is helyeztük a dömsödi Dózsa Tsz halastavába. Külön érdekesség a monoszex populáció továbbszaporításának a megoldása. Egy fiatal nőstényt hormonkezeléssel hímmé alakítottunk vissza, amely azonban csak a nőstény nemző XX kromoszómákkal rendelkezik. Normális nősténnyel összehozva ezt a hímet, újra csak nőstények születnek. Ezt a nemátalakítást pontynál a világon először mi végeztük el. Díszhalprogram — Néhány medencéjükben furcsa színű pontyokat is látunk: ezek mik? s — Díszhalprogramunk törzs- állománya. Mivel a FAO is közreműködött a gazdaság létrehozásában. nem lenne etikus, hogy haszonhalat exportra is szállítsunk. Viszont van egy őszi-téli holtidőszakunk, amikor hiába van meleg vizünk a hőerőműtől, hiába tudnánk ilyenkor a ponty és más halak ivadékait előállítani, a normál magyar éghajlati viszonyok mellett a magyar halgazdaságok lecsapolt vagy éppen befagyott halastavai nem tudják ezeket fogadni. Így jött az ötlet: o (élen kihasználatlan keltetö-előnevelő kapacitásunkat díszhalakkal kötjük le, amelyeknek Nyugat-Euró- pában komoly piacuk van. 2—4 nyugatnémet márkát is adnak a hobbysok a kereskedőnek egy halért, de az oroszlánfejű aranyhal például 10— 20 dollárt is megér! Egy NSZK-beli cégnek szállítjuk a díszhalakat és az egész Nyu- gat-Európát ellátja velük. A közönséges aranyhaltól kezdve, amely nem más, mint a kínai ezüstkárász színes változata, a fehér-piros-fekete- tarka koi-ig (Koreában hívják így ezt a normál ponty nagyságúra növő, de színpompás halat), és a gyönyörű, pirosarany színű nagy, kerti medencébe illő díszpontyig sokféle hallal foglalkozunk, sőt hibridek előállításával is kísérletezünk. A kutatómunka célja: minél előbb nyerje el végleges színét a díszhal, és minél korábban vigyék a vevők. Így tavaszra ezek elkerülnek tőlünk, és amikor a csuka-, süllő-, pontyivadék kerül sorra, már csak azzal foglalkozunk. Külön érdekesség: az ikrapusztitó naphal, a kicsiny szivárványos ökle, a selymes durbincs csak bosz- szúság halásznak-bogarásznak vizeinkben. Mi ebből a szeméthalból valutát gyártunk: befogott, szaporított példányai szép színük, és nyugat-európai ritkább előfordulásuk miatt szintén díszhalnak számítanak, valutát adó- vevő akad rájuk. A TEHAG nem pihen habárain. Tudományos szenzációk mellett ötletes gazdasági tevékenységgel is bizonyítja: érdemes volt létrehozni! Szatmári Jenő István TÉLI VÁSÁR g 30-40%-0S ÁRENGEDMÉNN KAPHATÓK különféle szövetek, férfi, női és gyermek télikabátok, kötöttáruk, fehérneműk, női és gyermek bundacsizmák. A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BOLTJAIBAN
