Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. JANUAR 29., VASARNAP

3

Az eszméért, a pártért

Kilencven évvel ezelőtt született Hikádé Aladár

= Hikádé Aladár, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő har= cosa születésének 90. évfordulója alkalmából szombaton koszo- = rúzási ünnepséget tartottak a Munkásmozgalmi Pantheonban = elhelyezett emléktáblájánál.

= A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ne= vében Orbán László és Friss István; a Vas-, Fém- és Villamos- Él energiaipari Dolgozók Szakszervezete képviseletében Borovszky = Ambrus és Szabó Piroska; a munkásőrség országos parancs= noksága részéről Gáti József és Pakó József koszorúzott. A

= megemlékezés koszorúját elhelyezték Hikádé Aladár egykori = harcostársai és tanítványai, valamint hozzátartozói.

KEVÉS EMBERNEK adatott meg viharos és ellentmondásokkal terhes korunkban, hogy egy nagy eszmét ingadozás nélkül szolgáljon hosz- szú életén át. A 82 éves korában elhunyt Hikádé Aladár mindhalálig hűséges fia volt népének, osztályának, pártjának.

Ma lenne 90 éves, 1888. január 29-én született. Kétéves volt, amikor orvos édesapja meghalt. Anyja igen nehéz körülmények között nevelte, hiszen öt testvéréről és tíz mostoha testvéréről is gondoskodnia kellett. Hikádé Aladárt kitűnő tanulónak, egyenes, őszinte, szókimondó, bátor fiatalembernek ismerték tanárai, társai egyaránt. Házitanítóskodással segítette a nagy család szűkös megélhetését. Elvégezte a négy polgárit, majd 13 éves korában asztalosinasnak szegődött. A mester goromba bánásmódja miatt új munkahelyet, egyben új szakmát keresett. Villanyszerelő lett. Nemcsak inastársai, hanem a segédek között is nyíltan hirdette szocialista meggyőződését. 1903-ban hallotta először Bokányi Dezsőt beszélni egy március 15-i Petőfi-ün- nepségen. Ekkor vett részt az első olyan megmozdulásban, amely meghatározta későbbi életútját.

1905-TÖLi kapcsolódott be a munkásmozgalomba: belépett a vasasszakszervezetbe és a szociáldemokrata pártba. Nagyüzemi munkásként többször választották bizalmivá még a háború előtt. A hadiüzemnek számító Lipták-fé- le gyárba vezényelték, mint hadiszolgálatost. Nyílt kiállása, bátorsága és állhatatossága arra indította a munkásokat, hogy főbizalmijukká válasszák. Hallgattak rá. Így tudták megszervezni Fiedler Rezsővel, Chlepko Edével, Szaton Rezsővel az 1918-as januári sztrájkokat ebben a gyárban is. Az országos méretű általános tömegsztrájk egyik bázisa lett ezzel a pestlőrinci lőszergyár.

Hikádé Aladár útja egyenesen, töretlenül vezetett a

KMP 1918. november 24-i megalakulásáig. A párt egyik alapító tagja a Tanácsköztársaság idején a Központi Bizottság határozatára lett poli-. tikai vádbiztos, majd később fővádbiztos a forradalmi törvényszéken, vagyis a Budapesti Forradalmi Törvényszék vádbizottságának vezetője.

A Tanácsköztársaság leverése után hamarosan elfogták és a főkapitányságra vitték. Innét augusztus közepén átszállították a Margit körúti fogházba, ahol bíróság elé állították. Halálra ítélték, majd enyhítették büntetését. Fogolycsere révén került Moszkvába 1922-ben.

Találkozott Leninnel, s ez a találkozás felejthetetlen maradt számára. Kun Béla mutatta be Leninnek és mondta el, hogy Hikádé Aladár a Tanácsköztársaság idején fővádbiztos volt. Lenin megkérdezte:

— Jogot végzett ^Hikádé elvtárs?

— Sajnos, nem volt rá módom.

— Akkor hogyan merte vállalni ezt a megbízatást?

— Mindig a szívemre és a becsületemre hallgattam.

— Akkor valóban nem tévedhet az ember! — mondta Lenin.

LENIN JAVASLATARA kinevezték a Kreml komisszárjává. Feladata volt hogy mint művezető ellenőrizze az ott folyó építkezéseket, igazoltassa a Kreml területére belépő személyeket. A Kremlbe szóló belépési igazolványát féltett kincsként őrizte haláláig. Később az SZKP Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a- pártgazdasági osztály egyik alosztályvezetőiéként.

A személyi kultusz idején, 1938-ban hamis vádak alapján elítélték. 1955-ben rehabilitálták. Ezt követően tért vissza Magyarországra. Idős kora ellenére pártmunkásként szolgálta a munkásosztály ügyét, munkásőrként és különböző társadalmi tisztségekben dolgozott haláláig.

Vida Sándor

Nem veszít rangjából

Megmaradt a Dunakeszi Járműjavító hírneve

Ha késik a vonat, ha hideg van a kupéban, ha hiányzik a csikktartó, vagy nincs hely, a morgolódó utasok között mindig van valaki, aki védelmébe veszi a vasutat, s közben előbányássza emlékei közül a háború utáni éveket. Akkor a vagonokon nem volt ajtó és üveges ablak, hiányzott a meleget adó kályha, s a vonat mindig akkor indult, amikor nagynehezen sikerült összeállítani egy szerelvényt. Először a marhavagonok élet- veszélyes hibáit javították ki, hazakerült néhány kéttengelyes pullman is, de a menetrendet még akkor sem vette komolyan senki. Innen adódik, hogy ma is sokan vannak az ingázók között, akik két-három órával korábban indulnak munkába, mint kellene, hogy biztosan beérjenek. Megszokták, hogy eltré- cselnek egy-két órácskát a kollégákkal, s most, a nyugdíj előtt pár évvel ugyan minek változtatnának a szokotton.

BocipuUmanok — hajdan

A vasút talpraállííásának hősei meg is érdemlik a védelmet és a tiszteletet. A jel- szabadulás idején éppen húszéves Dunakeszi Járműjavítóban, a front elvonulása után azonnal megkezdték a helyreállítást, pedig nem kaptak érte egy szelet kenyeret sem, de tudták, vasút nélkül nem kezdődhet meg az új élet. Arccal a vasút felé! — volt a jelmondat, s a dunakesziek alaposan kivették részüket a vagonpark újjáépítéséből. Hat éven át éjjel-nappal javították a bocipullmanokat, azután a kéttengelyes, ma már csak rajzokon, s múzeumban látható típusokat.

Elfogyott a javítanivaló, a kocsipark azonban így is szegényes volt. Az eddig csak toldozással-foldozással, helyreállítással foglalkozó munkások,műszakiak olyan feladatot kaptak, ami valamennyiük vérét megpendítette. A vasút fejlesztési programjából a járműjavítás mellett ők új kocsik gyártásával vették ki részüket. Addig hasonló feladattal nem próbálkoztak, ráadásul hiányzott néhány nélkülözhetetlen berendezés is. Például saját maguk konstruáltak olyan

daruszerkezetet, melynek segítségével a helyére emelhették a vagonok tetejét. Budapest környékén sok futott ezekből a Cak jelzésű kocsikból, összesen 147 készült. Közben jelentősen megváltozott a gyártási technológia, s amennyire lehetett, korszerűsítettek is, a mai mértékkel mérve, kényelmetlen személykocsikon.

Luxusvonat — ma

Néhány évvel később sikerült .bebizonyítaniuk a szerkesztő és technológus szakembereknek, hogy tudnak minden tekintetben korszerű, kényelmes vasúti személyszállító eszközt tervezni. Olyan forgóvázat fejlesztettek ki, amelyik még ma is megállja a helyét, s ez lehetővé tette a magyar vasút vonalain ma is ismert személykocsik kifejlesztését. Űjszerűen, előregyártott elemekből rakták össze a felépítményt: külön szerelték össze a vagonok vázát. Ebből az alaptípusból azután már könnyű volt megtervezni a különböző változatokat: például a hálókocsikat, melyekből exportra is gyártottak, és az 1957-ben "elfogadott termes, középperonos, négyajtós kocsikat. Érdemes megemlíteni, hogy annak idején a bíráló bizottság úgy értékelte, hogv túlságosan sok a luxus ebben a járműben. Valóban megelőzte korát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, rntnt hogy alapvető változtatás nélkül egészen máig gyártották Dunakeszin.

Kalmár János, a járműjavító fejlesztési főmérnöke idézte fel a vagongyártás negyedszázados történetét. De nemcsak ő, hanem a gyárban mindenki szívesen emlékezik ezekre az időkre. Bizonyítja ezt, hogy egész múzeumra való fénykép, album, technológiai leírás, rajz, modell gyűlt már össze a gyárban. De az is, hogy így gyártottak évről évre több új kocsit, hogy nem volt kevesebb a javítás sem. Sokan emlékeznek szívesen arra az ünnepségre is, amikor 1966-ban az ezredik Dunakeszin készült vasúti személyszállító kocsit ünnepelték. A büszkeség érthető, hiszen a mai vasúti

személyszállító vagonpark fele Dunakesziről származik. Ebben persze benne vannak a távvezárléses vezetőkocsik, az első osztályú vagonok, 6 a többi különböző változatok. Később, amikor ezekből már kevesebbre volt szükség, gyártottak Dunakeszin a HÉV számára motor- és pótkocsikat, sőt szovjet exportvagonokat is.

Korszerűsítő javítás

A hazai vágányokon közlekedő vonatok javítása egyre több munkát ad, ezért az utóbbi években már kevesebb újat tudtak készíteni.

Sokan féltették ettől a járműjavítóban a mundér becsületét, hiszen mindig is nagyobb tekintélye volt a cipésznek, mint a foltozó vargának. De a kedélyek hamar megnyugodtak, amikor látták, hogy nem veszít rangjából ez az üzem. Soha nem költöttek annyi pénzt itt rekonstrukcióra, szociális létesítményekre, stakemberképzésre, mint éppen az utóbbi években. A fejlesztők sem maradtak munka nélkül. Évente sok száz elavult járművet javítanak, de ilyenkor nemcsak az eredeti állapotot állítják visz- sza. Kényelmesebbé teszik az utasteret, tetszetőssé a világítást, korszerűbbé a felszerelést, tehát végső soron olyan járművek hagyják el a vállalatot, amelyekre jogosan illene az új jelző is. Közben nem szűnik meg a kocsigyártás sem.

Csulák András

SCedvez az idő az erdő- munkásoknak

r. *

1'' -•>;<- * I

A nagymarosi erdészet dolgozói vágás után kérgezik a méretre fűrészelt akácfákat. Ezekből majd cölöpkerítést készítenek. A rönkfa földbe kerülő részét megperzselik, hogy óvják a korhadástól, s növeljék élettartamát.

Zárszámadások előtt

Veszteség nélkül

Eredményesen gazdálkodtak tavaly; a Pest megyei termelőszövetkezetek

Pest megyében elsőnek az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet és a dánszentmiklósi Micsurin Termelőiszövetkezet dolgozói .tartották meg zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésüket. A dánszentmikló- siak különösen jelentős előrelépéssel büszkélkedhetnek: ültetvénytelepítéseik, 1200 hektáros gyümölcstelepítési programjuk mennyiségében

és minőségében is egyaránt imponáló.

Az elkövetkezendő napok- ban-hetekben Pest megyében 89 termelőszövetkezet, 6 szak- szövetkezet, 1 halászati termelőszövetkezet — a budakalászi — és 21 társulás készít mérleget tavalyi eredményeiről. Az előzetes összegzésekből kitűnik, hogy veszteséggel egyetlen gazdaságban sem zárják az évet.

cA SZÖG cTVIAGYA SZÜI

IÁT IOTA í: $ V

JALISrA , - ,xA'.' " R TÁRSADALOM -ETÉSE

vív. -dEddigi elemzéseink azt bizonyítják, hogy társadalmi szerkezetünk fejlődésének alaptendenciája a tőkés társadalomtól örökölt osztályegyenlőtlenségek felszámolása, az osztályok közeledése. Társadalmunk két nagy osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak közeledése, a közöttük levő osztálykülönbségek csökkentése, a parasztság vázolt társadalmi integrációja és az értelmiség elkülönülésének mérséklődése egyaránt az osztályok közötti különbségek megszűnésének irányába mutat.

A családok összetétele

Ezt a folyamatot igazolja az is, hogy azokban á háztartásokban, ahol legalább két aktív kereső van, csak a háztartások 46 százaléka egységes az aktív keresők osztályhelyzete szempontjából és 54 százalékban különböző osztályhelyzetű emberek élnek egy háztartás, egy család keretei között. A több keresővel rendelkező háztartások közül 900 ezer homogén. Ennek 61 százalékában csak munkás, 12 százalékában csak paraszt, 25 százalékában csak értelmiségi és egyéb szellemi és 2 százalékában csak kisárutermelő aktív kereső van. A vegyes összetételű háztartások száma több, mint 910 ezer, tehát meghaladja a több kere6. Az osztálykülönhségek kiküszöbölés® felé

sós homogén háztartások számát. A vegyes összetételű háztartások ‘ számának növekedése mellett ugyanakkor ezek belső összetételének átalakulása is figyelemre méltók. Ma már kétszer annyi munkás—szellemi háztartás van, mint munkás— paraszt háztartás.

Ezen munkás—szellemi háztartások többségében a szellemi háztartástag nem értelmiségi szellemi dolgozó. A szakalkalmazottak és irodai dolgozók ugyanis munkájukban és létviszonyaikban már napjainkban is sok tekintetben közel állnak a munkásosztályhoz. Ez az úgynevezett egyéb szellemi réteg napjainkban az aktív keresők mintegy hatodát teszi ki, és e réteg, valamint a munkásosztály szellemileg legkvalifikáltabb rétegei közötti közeledés azt eredményezi, hogy szélesedik az a mezsgye, amelyben a szellemi és a fizikai munka megkülönböztetése egyre inkább értelmét veszti.

Nem elkülöníthető

Az osztályok közeledése, az osztályok közötti különbségek mérséklődése és — belátható időn belüli — megszűnése tehát napjaink strukturális fejlődésével minden vonatkozásban bizonyítható. Az osztályok

közeledésénél azonban — tapasztalataink szerint — hosszabb időszakot vesz igénybe azoknak az osz- tályjellegű különbségeknek és egyenlőtlenségeknek megszüntetése, amelyek nem különíthetnek el egyszerűen osztályokat, azonban eredetükben az osztályegyenlőtlenségekre, a korábbi osztályszerkezetre vezethetők vissza.

Ezek az osztály jellegű különbségek viszonylag erőteljesen kifejeződnek a társadalom egyes konkrét intézményrendszereiben, a településszerkezetben, az iskolarendszerben, a lakásviszonyokban, az egészségügyi rendszerben stb. A korábbi osztályegyenlőtlenségeket közvetlenül örökítik tovább ma még bizonyos származási és örökölt vagyoni egyenlőtleriségek is.

Tudjuk azonban azt is, hogy az itt jelzett egyenlőtlenségek csak részben vezethetők vissza a szocialista építést megelőző társadalomszerkezetre.

A munka, a hatalom és ebből következően az életviszonyok egyenlőtlen megosztása a szocialista társadalom építése során is fennáll. Ebből következően a szocialista termelési viszonyok funkcionálása során is egyenlőtlenségek — bár nem osztályjellegű és nem antagoniszti- kus egyenlőtlenségek — jönnek létre, amelyek nemcsak az adott egyének, hanem bizonyos vonatkozásban gyermekeik számára is különböző lehetőségeket biztosítanak.

Társadalmi struktúra

Mivel társadalmunk szerkezetében az örökölt egyenlőtlenségek mellett egyre nagyobb szerepe van a szocialista építés során létrejött társadalomszerkezetnek és az ebből fakadó társadalmi különbségeknek, különös figyelmet kell fordítanunk társadalmi rétegződésünk jelenlegi állapotának vizsgálatára, a szocialista építés során létrejött társadalom- szerkezetet meghatározó mechanizmusok elemzésére. Ez mindenekelőtt a társadalompolitika és a gazdaságpolitika struktúraalakító, illetve -befolyásoló szerepének analízisét, a technikai fejlődés és a munkamegosztás alakulásának a társadalmi struktúrára gyakorolt hatását és az úgynevezett másodlagos gazdaság, tehát a társadalmilag szervezett termelésen és elosztáson kívüli keresőtevékenységek és jövedelem-átcsoportosulások és a társadalmi struktúra közötti összefüggések vizsgálatát jelenti.

Az itt jelzett osztályjellegű egyenlőtlenségek egyik tipikus példájaként említhetjük meg a város és a falu közötti különbséget. A város és a falu közötti különbség nem egyszerűen az eltérő települési jelleg következtében volt és részben maradt is osztályjellegű különbség. A város és a falu az eltérő történelmi fejlődés következtében különböző termelési viszonyok hordozója volt, és ezekre a különböző termelési viszonyokra épültek rá azok a társadalmi különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek a két települési forma között osztályjellegű egyenlőtlenségeket teremtettek.

Kolosi Tamás

Következik: VÁROS ÉS FALU

A Pest megyei termelőszövetkezetek gazdálkodásának múlt évi eredményei a számok tükrében mutatriak jól érzékelhető képet A termelőszövetkezetek várható összes nyeresége 1 milliárd 986 millió forint, mely az előző évi nyereségösszegnek 114 százaléka. A kedvező eredmény mellett azonban számolni kell azzal is, hogy néhány

— mintegy húsz — termelő- szövetkezetben ennek ellenére, az előző évihez képest csökkent a nyereség. Ennek eredői ezekben a szövetkezetekben a termelési színvonal stagnálása vagy hanyatlása, a munkabérek átlagosnál gyorsabb növekedésével párhuzamosan.

A gazdaságokban a fejlesztési alap összességében 2,6 százalékkal magasabb az előző évinél, csökkenése mindössze 30 termelőszövetkezetben várható.- Növekedtek a termelőszövetkezetek költségei is: 11 milliárd 125 millió forintot számolhatnak el adókra, munkabérre, stb., az előző évi összegnek mintegy 115 százalékát. A hatékony munka eredményeképp a nyereség mégis nőtt, s ez örvendetes. A termelési eredmények növekedését jellemző egyik ada' szerint, a megyében 1975-ben 8" 788 hektárról 245 181 tonnányi kalászos gabonát takarítottak be, míg tavaly kisebb területről, 80 270 hektárról. 280 624 tonnányit. A kalászosok terméshozama az elmúlt három év alatt tehát 14,5 százalékkal emelkedett.

A felmérések és a tervkészítések ideje lezárult. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések február közepén fe jeződnek be.