Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
Új üzemrész * Több tejtermék a boltokba Túlteljesítették a tervet — folytatják a versenyt A Középmagyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemének tavalyi terve, 170 millió forint teljes termelési érték előállítása, az addigi legmagasabbak közé tartozott az üzem történetében. A termelésben dolgozók 95 százalékát összefogó négy szocialista brigád joggal reménykedhetett abban, hogy terveik teljesítésével rekordokat dönthetnek meg. Arra azonban aligha számítottak, hogy a terv 11 százalékos túlteljesítését jelenthetik az év végén. Rekordok — Ez valóban rekorderedmény — mondja elégedetten Aradi László igazgató. Az üzem eddig még soha sem állított elő 189 millió forint értékű terméket. Persze mi ezt mégsem így tartjuk számon, hiszen teljesen természetes, hogy az üzemek évről évre fokozzák termelésüket. Inkább annak örülünk, hogy ezzel az eredménnyel a két előző évre tervezett 6 százalékos termelésnövekedési tervet is teljesítettük. — Hány liter tejet dolgozz tak fel tavaly? — No, ez könnyen megjegyezhető szám — mosolyodik el az igazgató, 11 millió 160 ezer' 400 litert. Ez csaknem 18 százalékkal több a tavalyelőttinél. A felvásárolt mennyiség nagyobbik hányada, mintegy 9 millió liternyi tej a közös gazdaságokból, nagyüzemekből érkezett. — Mit készítettek a 11 millió liternyi tejből? — Vajból 126, Hajdú sajtból 36, gomolyatúróból 30, Kashkavál sajtból pedig két vagonnyi árut. A többit tejként értékesítettük. Sajtjaink nagyobb hányadát exportáltuk. Különösen arra vagyunk büszkék, hogy az itt készült sajtok 98 százaléka megfelelt a külföldön megkívánt nagyon szigorú minőségi előírásoknak. Egyszóval kifogástalan termékeket szállíthattunk megrendelőinknek. Nagyobb választék — A tavalyi jó eredményeken fellelkesülve, mire készülnek az idén? — A felvásárlást nyolc százalékkal szeretnénk növelni. A közös gazdaságok tejtermelésének növekedése valószínűsíti, hogy ezt teljesíteni is tudjuk. Itt az üzemben kisebb mértékben fokozzuk a vaj- gyártást, 14 százalékkal több gomolyatúrót állítunk majd elő. Ennél is fontosabb, hogy a gomolyatúró felét tíz deka- grammos csomagokban hozzuk majd forgalomba, s nem 3 kilósban, mint eddig. — Ez miért fontos eredmény? — A tízdekás adagokat fóliába csomagoljuk. Ez óvja a túró minőségét, s a lakosság is ezeket a kisebb adagokat kedveli. Egyszóval javul a termék minősége és úgy gondoljuk, hogy keresettebb is lesz. Egyébként mindez annak köszönhető, hogy új, korszerű gomolyatúró gyártó üzemrészt építettünk, mely valószínűleg két hónap múlva kezdi a termelést. — Tavaly a nagykőrösi üzem második lett a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett vállalati versenyben. Az idén, milyen felajánlásokkal vesznek részt a munkaversenyben? — A vállalat és természetesen ez az üzem is csatlakozott a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívásához. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy folytatjuk a tavalyi vállalások teljesítését. Mégis külön szeretném megemlíteni, hogy korszerűsíteni akarjuk a tejbegyűjtést, 12 százalékkal növeljük társadalmi munkánkat, s fokozzuk a takarékossági törekvéseinket is. Ez az alapanyagokra, csomagolóanyagokra, és energiafelhasználásunkra egyaránt vonatkozik. Gondoltak az üzem dolgozói a lakosság jobb ellátására is. Szeretnék például jobban kihasználni a tavaly munkába állított sajtszállító gépkocsit. Ezzel tovább bővíthető az üzletek sajtválasztéka. Millió literek — Nem esett eddig szó az üzem körzetéről. A nagykőrösiek vajon mindig nagykőrösi tejet isznak? — Természetesen nem, hiszen a feldolgozás során a különböző helyekről érkező szállítmányok összekeverednek. Egyébként Nagykörösről 4, Kocsérról ugyancsak 4, Tisza- kécskéről 2 és fél, és Csomóból félmillió liter tejet vásárolunk föl. F. P. Kiemelkedő fejési átlagok A napokban készült el a tavalyi tejtermelési egyéni verseny eredménylistája. Eszerint Nagykőrösön a legtöbb tejet, több mint 29 ezer litert Szentpéteri Balázs (Zsíros dűlő 5.) adta át a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemének. Jó a fejési átlaga is, tehenenként megközelíti a hatezer litert. Több mint 12 ezer liter tejet értékesített tavaly Kisprumik Péter és S. Nagy Ferenc, akik 2—2 tehenet tartanak. Jó ötezer- literes fejési átlagot ért el két egy tehenet tartó gazda, Hajdú István és Tóth István is. SPORT —SPORT —SPORT— SPORT —SPORT A kosárlabdázók teljesítménye A férfi kosárlabda NB II keleti csoportjának 1977. évi végeredménye: 1. Szegedi EOL AK 30 30 — 2960*1864 60 2. Egri Finommechanika 30 25 5 2719-2114 55 3. Debreceni ASE 30 23 7 2244-1942 53 4. Nyíregyházi Tanárképző 30 22 8 2156-1959 52 5. Egri Tanár 1 képző* 30 18 12 2346-2217 47 6. Salgótarjáni Kohász 30 16 14 2421-2336 46 7. Kőbányai Sör** 30 1« 12 2351-2159 46 8. Alföldi Olajbányász (Szolnok) 30 15 15 2115-2150 45 9. Honvéd Zrínyi Akadémia (Bp.) 30 12 18 2180-2334 41 10. Kecskeméti MFSC 30 10 20 2069-2315 40 11. Nagykőrösi Pedagógus 30 10 20 2309-2756 40 12. Kiskunfélegyházi Lenin Tsz*** 30 13 17 2213-2355 40 13. VM KÖZÉRT (Bp.) 30 8 22 2312-2650 3« 14. Szegedi P. 30 8 22 2175-2411 38 15. Békési ÁFÉSZ 30 6 24 2119-2773 36 16. Diósgyőri VTK 30 6 24 1992-2316 36 •=büntetőpont levonások Az NB II-ben újonc körösi csapat egész évben hullámzó teljesítményt nyújtott, de lelkes játékuknak köszönhetően sikerült bennmaradniuk a magasabb osztályban. A jövőben a védekezést kell javítaniuk. A körösiek hazai mérkőzéseiket a Toldi-sportcsar- nokban játszották. A 30 bajnoki és 2 MNK-mérkőzés alapján — összeállításunk szerint — a következő volt a kosárlabdások évi összteljesítménye: mérkőzés kosarak Ábrahám Tibor 32 283 Mester János 30 626 Szentesi Sándor 29 222 Zsákai Balázs 27 551 Nagy Attila 27 179 Mocsai László 25 47 Spinde'bauer Zoltán 24 348 Danóczi Kálmán 22 33 Dr. Papp Gyula 16 6 Sz. Nagy István 12 32 Józan Kálmán 11 69 Bokor Zoltán 10 6 Hoffer Béla 9 24 Marosf5 György 6 27 Dudás Imre 5 6 Becser Tibor 3 2 A körösi fiúk tavasszal 4, ősszel 6 alkalommal győztek az NB Il-ben. ORSZÁGOS ŰTTÖRÖ-OLIMPIA, SIZES Bükkszentkeresztesen rendezték a XIII. téli úttörő- olimpia havas számainak országos döntőjét. A megyei előcsatározás után 3 körösi fiatal lehetett ott az eseményen. A biatlonosoknak 3000 m hosszú, 85 m szintkülönbségű pályán kellett versenyezni. A fiú sífutók 3, a leányok 3 km- es távon mérték össze tudásukat és erejüket. Leány biatlonban (48 induló) : ... 10. Szabó Erika (Nk. Petőfi Alt. Isk.), ...23. Dombi Katalin (Nk. Arany). Sífutásban (48): ... 8. Szabó, ... 29. Dombi. Összetettben: ... 7. Szabó. ... 26 Dombi. 3x2 km-es sífutó váltóban: ...7. Pest megye (Dombi, egy váci kislány és Szabó). Fiúknál Pintér Dénes (Nk. Kossuth Isk.) kevés rutinjával a népes, 60 fős mezőny második részében végzett. rajt félegyhazán A kosárlabda NB Il-es bajnokság idei, február 12-i nyitányán a Nagykőrösi Pedagógus férfi és női csapata egyaránt Kiskunfélegyházán mérkőzik. MAI PROGRAM Sízés Galyatető: országos ifjúsági leány biatlon bajnokság. Sportlövészet Miskolc: az MHSZ téli lég- fegyveres országos és nemzetközi bajnoksága. Kertbarátoknak A gyümölcs- termesztésről A Kertbarátok Klubjában január 30-án, hétfőn délután 5 órai kezdettel dr. Nyújtó Ferenc, a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi telepének igazgatója tart előadást a gyümölcstermesztésről. MOZIMŰSOR Zsebpénz. Színes, magyarul beszélő francia film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. NAGYKŐRÖSI JL ~ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1978. JANUAR 28., SZOMBAT Sikerek és tennivalók Szilárdabb a cselekvési egység Beszámoló taggyűlés az állami gazdaságban A január 12-én megtartott összevont beszámoló taggyűlést követően sorra tartják megbeszéléseiket az állami gazdaságnál tevékenykedő pártalapszervezetek is. ösz- szesen több mint félszáz kommunista veszi számba tavalyi munkáját, értékeli elmúlt évi tevékenységét. A II. számú alapszervezet is a napokban tartotta beszámoló taggyűlését, s mint Kókai Zoltán, az alapszervezet titkára elöljáróban elmondotta, az értékelés ezúttal az összevont taggyűlés tapasztalatai alapján készült. Gazdasági eredmények A II. számú alapszervezet tagjainak nagy többsége a gazdaság központjában dolgozik, felelős gazdasági beosztásban, középszintű irányítói, műszaki vagy adminisztrációs munkakörben. Érthetően kellő betekintésük van hát a gazdasági munka szervezésébe, eredményeinek megítélésébe. Emiatt sem véletlen, hogy a pártalap- szervezet titkára beszámolójában elsőként az állami gazdaság tavalyi munkájának eredményeit ismertette. — Tekintettel az alapszervezetünkben tevékenykedő kommunisták által végzett munkára, alapszervezetünknek nem kellett gazdaságpolitikai cselekvési programot készítenie — mondotta —, ám igen fontos feladatunk volt mozgósítani a dolgozókat a tervek végrehajtására, javítani az agitációs szervezőmunkát a párttagok és a párton- kívüliek között. Mint a továbbiakban elmondta, az állami gazdaság tavaly történetének egyik legsikeresebb esztendejét zárta. Nőttek az átlagos hozamok, javult a termések minősége, emelkedett az egy dolgozó által előállított termelési érték, a termelékenység, s ennek nyomán a nyereség is. Megszilárdult a munka- és a technológiai fegyelem, javult a dolgozók szociális ellátottsága, eredményes volt a gazdasági munka pártirányítása. A tervezettnél több termést takaríthattak .be kukoricából és őszi búzából, s a zöldborsó és a kajszi termése is csupán a fagyok miatt maradt el a várttól. Különösen jól fizetett a szőlő, mely hektáronként átlagosan 92 mázsát adott, a tér. vezett 50 mázsával szemben. Elegendő tömeg- és szálas takarmányt adtak az állattenyésztőknek, s elmondható, hogy a növénytermesztési ágazat összességében is túlteljesítette tervét, nyeresége meghaladta az 1 millió 100 ezer forintot. Eredményes volt az állattartás is, az átlagos tejhozam tehenenként meghaladta a 3 ezer litert. Az állami gazdaságban tavaly összesen több mint 10 millió forint értékű terméket állítottak elő, jóval többet a tervezettnél. Megbízatás — mindenkinek Alapvető feladatunk volt a pártszervezet cselekvési egységének, politikai felkészültségének javítása — mondotta a továbbiakban a pártalap- szervezet titkára. — Eredményesen megtartottuk 1976-ban a párttagkönyvek cseréjét, s az ezzel kapcsolatos beszélgetések során felvetett kérdések megoldására tavaly több intézkedést tettünk. Nem sikerült viszont teljes mértékben elérnünk, hogy valamennyi taggyűlésünk a kívántnak megfelelő színvonalú legyen, s az aktivitás -sem volt minden esetben kielégítő. Több esetben az is előfordult, hogy a vezetőségi megbeszélés vagy az alapszervezeti taggyűlés elmaradt... önkritikusan szólt az alapszervezet titkára arról is: a közösségi munka is több kívánnivalót hagyott maga után, amit nem magyaráz az sem, hogy például az alapszervezet vezetőségének tagjai közül többen felelős munkakört töltenek be. A felettes-pártszerv mindannyiszor figyelmeztette is őket a hibákra, az összefogás, a kollektív munka azonban nemegyszer mégis elmaradt. — Igaz — jegyezte meg Kókai Zoltán — a Ceglédi Állami Tangazdasággal való egyesülésünk híre, pontosabban a nem kielégítő tájékoztatás, sokakban bizonytalanságot keltett. S ez kihatott a mozgalmi munkára is, és még most is érezteti kedvezőtlen hatását. A felettes pártszerveknek azt is szóvá tettük, hogy a gazdaság szervezeti felépítésével nincs összhangban a helyi pártfórumok szervezeti rendszere. Mindez a mai napig nemigen változott. Részletesen beszélt ezután a beszámolóban az ideológiai képzésről, s arról, hogy hányán vesznek részt állami vagy politikai oktatásban. Mint mondta, igen sokan rendelkeznek felsőfokú szakmai képzettséggel, s nem kevés azoknak a száma sem, akik folyamatosan tovább gyarapítják szakmai és politikai ismereteiket. — Sikerült elérnünk, folytatta, hogy alapszervezetünkben minden párttagnak legyen pártmegbízatása, bár az is igaz, hogy ennek nem mindannyian tettek eleget. Többen tevékenykednek a gazdaság pártvezetőségében, a szakszervezetben propagandista munkát végeznek, tagjai a Hazafias Népfront városi bizottságának, vagy tanácstagok. ök tavaly is eredményesen tettek eleget pártmegbízatásuknak, éppúgy, mint azok, akik a munkásőrségben teljesítenek szolgálatot. Feladatok Szólt az alapszervezet titkára ezután a pártépítő munka tapasztalatairól, a tagfelvételről, a kommunistáknak a szocialista brigádmozgalomban vállalt fontos szerepéről, és természetesen a pártalap- szervezet vezetőségének munkájáról is. Ismertette ezután az idei tennivalókat, melyek a vezetőség szerint a munka javításának feltételei. A vitában felszólalt Bencze Béla, a gazdaság pártszervezetének titkára és Godó János, mindketten elmondták észrevételeiket a beszámolóval kapcsolatban. A taggyűlés végezetül a pártalapszer- vezet tavalyi munkájáról készült beszámolót elfogadta. K. Piaci jelentés Pénteken közepes piac volt. A szemesterménypiacon a búza és a morzsolt kukorica literje 4 forintért, a csöves kukorica mázsája 250 forintért kelt el. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 4—8, a körte 10:—12, a dió 26—30, a burgonya 3—5, a kelkáposzta 5, a fehér káposzta 2—4, a vöröshagyma 8—10, a zeller 10, a karálábé 5, a cékla 5, a savanyú káposzta 7, a száraz bab 20—30, a sült tök darabja 2—5, a tyúktojás 1,50 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 150—170, vágócsirke 60—70, a pulyka 230—330, a kacsa 150 forintért kelt. A halászati szövetkezet árudájában az élő halat 25—33, a csonkolt kacsát 29, a csonkolt csirkét 30, a csirkemájat 58. a csirkezúzát 42, csirkeszárnyat 30 és a sült halat 68 forintért mérték. i tudja hányán, akik nem is tudják, hogy lakókörzetükben ki a tanácstag ... Magától adódik a kérdés: mi ennek a közönynek az oka, miért formálisak némely esetben a tanácstag és választóinak találkozói, miért ez az érdektelenség? Annál inkább elgondolkodtató ez, mert az ellenkezőjére is jócskán akad példa. Sokan vállalnak társadalmi megbízatásokat, s a legtöbben maradéktalanul eleget is tesznek mindannak, amit ígértek, gyakorta még többet is teljesítenek. Igaz, számukat tekintve talán ők vannak kevesebben, mégsem jelenti ez azt, hogy ők lennének a kivételek. Sokkal inkább a közömbösek, a partikuláris érdekeiket minden más elé helyezők, a más gondjai, .bajai elől elzárkózók azok, akik eltérnek az átlagtól. Valószínűleg nem környezetükben, hanem bennük, magukban keresendő tartózkodásuk oka. magyarázata. Annál is inkább, mert ha nem így lenne, ha társadalmi környezetük idézné elő magábazárkózásukat, akkor azoknak is így kellene viselkedniük. akik például tanácstagok, népfrontaktívák, a Vöröskereszt vagy például a TIT szervezeteiben tevékenykednek. Szerencsére szép számmal vannak ilyenek, s őket nem kedvetleníti el némelyek közönye. Khim Antal közötti összhang megbomlásának persze számos közvetlen vagy közvetett oka lehet, s nyilván a konfliktus mélysége sem egyforma. E helyütt csupán egy látszatra egyszerű jelenséget, a közönyt, a társadalmi kérdések iránti közömbösséget tesszük szóvá. Semmiképpen sem lehet azonban elhamarkodottan általánosítani, mert hiszen az elemző módszernek sem alkalmas, másrészt így ném is fednénk fel a valóságot, és szembetűnő különbségeket hagynánk figyelmen kívül. Akaratlanul bár, de időszerűséget is ad e témának egy most zajló társadalmi eseménysorozat: tanácstagi beszámolókat tartanak ezekben a hetekben. E fórumokon pedig kiválóan lemérhető a lakosság közéleti érdeklődése. Cajnos, nem egy példa ^ akad, amely bizony nem a túlzott aktivitásról tanúskodik. Több tanácstag panaszkodik: kevesen jöttek el a •beszámolójára, pedig a szű- kebb lakóhelyi környezet mindenkit foglalkoztató kérdéseiről, gondjairól, terveiről esett, vagy esett volna szó. Mindenki elmondhatta volna véleményét, javaslatát, ötletét, ám ez elmaradt, nem volt vita, kérdés is csak alig hangzott el. Akadnak olyanok, ki Ismeretes, milyen meghaA tározó a környezet az ember személyiségének fejlődésében, formálódásában. Elsősorban természetesen a szőkébb, családi közösség hatása döntő, e körben alakulnak ki ugyanis először azok az érintkezési formák, melyek a közösség minden tagjának magatartását, viselkedését meghatározzák, s az egész családra nézve kötelező érvényűek. Aki vét ellenük, voltaképpen önmaga ellen vét, s ezt jól tudja mindenki, mégha némelyek figyelmen kívül is hagyják. Mindez igaz egy nagyobb közösség, a társadalom és az egyén kapcsolatában Is. Elgondolkodtató azonban, hogy az egymásra utaltság felismeréséből adódó kötelességeket egyesek olykor mégis elhanyagolják, és, sajnos, az sem ritka, hogy tudatosan vétenek az együttélés szabályai ellen. Hihető ugyan, hogy bizonyos alkati okok miatt egyesek kevésbé érzékenyek ennek megítélésére, ám az teljesen bizonyosra vehető, hogy nincs ember, aki eleve aszociális lénynek születne. Ha életének későbbi éveiben mégis azzá lesz, minden bizonnyal környezetének van ebben szerepe. A társadalom és az egyén HÉT VÉGI JEGYZET A köz javáért dolgozók
