Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
Isaszeg V. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1978. JANUÁR 28., SZOMBAT Elfogadták a fejlesztési alapot és a költségvetést A fejlődés üteme töretlen Emlékplakett a tanácsnak Ifjúsági parkot terveznek Emlékplakettel tünették ki az isaszegi nagyközségi tanácsot. Az e héten megtartott tanácsülésen a KISZ Pest megyei Bizottságának képviseletében Maczkó József adta át a plakettet. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tavaly ünnepelte újjászervezésének 20. évfordulóját, és ebből az alkalomból alapították az emlékplakettet, amelyet olyan szervek, testületek, kollektívák, személyek kapnak, amelyek, vagy akik több éven keresztül kiemelkedően tevékenykednek a megye ifjúságának javára. Az isaszegi nagyközségi tanács az utóbbi években sokat tett a fiatalok nevelésében, elősegítette fejlődésüket. Az anyagi, tárgyi feltételek megteremtésével, társadalmi munkával teremtettek lehetőséget a falu fiataljainak művelődésére és sportolására. Ifjúsági házat hoztak létre, és ifjúsági park is szerepel terveikben. A fiatalok iránti bizalom nyilvánul meg abban, hogy mind többet vonnak be közülük a község irányításába. Röviden összefoglalva ezért kapta meg az isaszegi tanács a KISZ megyei bizottságának plakettjét. Annyit kell még hozzátennünk, hogy a község fiataljai élnek a lehetőséggel, a KISZ-szervezet is jól dolgozik. Foriuna kegyes városunkhoz Nyertesek, nyeremények, próbálkozók Gödöllő város tanácsa pénteken a járási hivatal nagytermében ülést tartott, amelyen Bamberger Károlynak, a tanács elnökhelyettesének előterjesztésében megtárgyalták és elfogadták az 1978. évi fejlesztési alap és költségvetés tervezetét. A napirend előtt Benedek János, a városi tanács elnöke beszámolt a két tanácsülés között eltelt időszak eseményeiről, valamint a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról. A fejlesztési alap tervjavaslatát előterjesztő Bamberger Károly hangsúlyozta, a rendelkezésre álló adatok bizonyítják, hogy a tavalyra kitűzött főbb célok teljesültek. Az idei előirányzat lehetővé teszi az építkezések további dinamikus ütemét, noha, a beruházási színvonal miatt bizonyos korrekciók szükségesek. A lakások és a gimnázium kivételével a középtávú tervben 1978-ra megszabott beruházások folytatása, illetőleg megkezdése lehetséges, csupán az időközben felmerült többletigények kielégítésére nincs mód. A célcsoportos beruházások körében befejeződik a Dózsa György úti nyolcvanlakásos ház építése, a János utcában átadják a negyvenegy lakásos épületet, az év végére várhatóan elkészülnek a Szabadság téri tízemeletes ház földszintjén az üzletek, az iparcikk-, a könyvesbolt, a hús- és a papírbolt, valamint a Patyolat. Ugyancsak az idén kezdik meg a harmadik, nyolcvan lakásos OTP-ház építését is. Iskola, áruház Folytatódik a Szabadság téren a tizenkét tantermes általános iskola építése, a Stromfeld Aurél sétányi lakótelep parkosítása, és befejeződik az ÁBC-áruház építése. A Szabadság téri lakótelepen még százhúsz lakás készül el (házgyári technológiával), melyeknek beruházója azonban, a megállapodások alapján, az OTP lesz. Tovább építik a tavaly megkezdett művelődési házat, és a csapadékvíz-főgyűjtőt. Má- riabesnyőn, a 3-as főközlekedési út és a vasúti pálya közötti területen, valamint a vasúton túli fenyvesben ivóvíz-gerincvezeték kiépítését tervezik. Az Iskola téren építik fel a 220 négyzetméter alapterületű élelmiszer- üzletet. Hat tanteremmel bővítik az Imre utcai általános iskolát, amelyhez azonban kérik a lakosság társadalmi munkáját is. A Petőfi Sándor és a Gábor Áron utcai házak szanálásával megkezdik az új tanácsháza építési területének előkészítését. Az idén készül el a részletes, általános városrendezési terv, amelyre nagy szükség lesz a további fejlesztési koncepció kialakításához, és a VI. ötéves terv előkészítéséhez. A fejlesztési alap tervezetének elfogadása után a tanácsülés áttért a költségvetés tárgyalására. Mind az írásbeli előterjesztés, mind Bamberger Károly szóbeli kiegészítője hangsúlyozta, hogy az idei költség- vetési tervjavaslat összeállításánál a középtávú tervben jóváhagyott, 1978-ra szóló előirányzatokból indultak ki. növekedésként számításba véve az időközben bekövetkezett változásokat, különböző központi intézkedések hatását, a fejlesztések ütemkülönbségét, valamint az áremelésekből eredő arányeltolódásokat. Igyekeztek érvényt szerezni annak a határozatnak, amely a kulturális és egészségügyi ellátás bővítését szorgalmazza. Követelmények, igények A korábbiaknál gondosabban vizsgálták, melyek azok a ráfordítások, amelyek a követelmények és igények változásait figyelembe véve mérsékelhetők, illetve szükségtelenek. A kitűzött célok és az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, a város gazdasági fejlődésének üteme kielégítő, néhány területen azonban az arányokat módosítani kell. Az 1977. évi tervezett előirányzathoz viszonyítva, az úgynevezett működési bevételek összege 15,7 százalékkal nőtt. A költségvetési tervjavaslat kiadásainak összeállításakor arra törekedtek, hogy az eddigi ellátási színvonal ne csökkenjék, az azonos tevékenységű intézmények, óvodák, iskolák ellátottságában me még fennálló különbségek fokozatosan megszűnie- nek és a fenntartási, felúiítá- si munkák tervszerűbben va'ösulianak meg. Részletezve a költségvetést. először a gazdasági ágazat terveit taglalta az előterjesztés. A legnagyobb összegeket utak. hidak fenntartására. felújítására és belvízrendezésre fordítják. Az idén az Arany János és a Mátyás király utcát aszfaltozzák. a Duna és a Kossuth Lajos utcát korszerűsítik. Folytatják a Rákos-patak medrének rendezését. A köztisztasági és parkfenntartási költségek növelésére nincs lehetőség. itt meg kell elégedni az úgynevezett szinttartással. A költségek emeikedé'ével növelték a közvilágításra fordítható összeget. Egészségügyi és szociális célra ebben az esztendőben bat és fél millió forinttal fordbhatcak többet az előző évinél, ötven új bölcsődei helvet létesítenek. lehetőség lesz további huszonhárom bölcsődei dolgozó, négy gyermekorvos. egy tbc-orvos alkalmazására. Tizennéggyel növelhetik a szakorvosi, hetvenhéttel az asszisztensi órák smmát, fölvehetnek- egy szociális otthoni gondozónőt, és egy szervezőt. Szülőotthon, rendelő Az egészségügyi intézmények integrálása következtében nagyobb lehetőség mutatkozik a karbantartási munkák szervezetté tételére, a központilag kezelt pénzeszközök hatékony felhasználására. A szülőotthon és a rendelőintézet részére számos berendezést vásárolnak. Majdnem ötmillió forinttal fordíthatnak többet 1978- barf kulturális célokra. öt- vennel növelik az óvodai, hússzal a zeneiskolai helyek számát, öt új iskolai, kilenc napközis csoport foglalkoztatására nyílik lehetőség. Az iskolai oktatás korszerűsítésére audiovizuális készüléket szereznek be és pótolják a zeneiskola elhasznált hangszereit. A hátrányos helyzetű és nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek segélyezésére 140 ezer forintot költhetnek. Az említetteken túl számos kulturális és egészségügyi intézmény fejlesztésére van mód. A többi között felújítják az aszódi rendelőintézet röntgenhelyiségét, az Imre, utcai régi iskolát, a Kossuth Lajos utcai politechnikai épületet és a máriabesnyői vörös óvodát, a balatonlellei úttörőtábor ebédlőjét. A tanácsülés a költségvetés tervezetét is egyhangúlag határozattá emelte. Ezután, kérésére, érdemei elismerésével felmentették Monori Mihály tanácstagot az ifjúsági és gyermekvédelmi bizottság elnöki tisztéből, és helyébe megválasztották Molnár János tanácstagot. K. P. ASZÓD Nyugdíjasok klubja ELŐADÁS HAVONTA Aszódon tegnap tartották meg a nyugdíjasok klubjának első összejövetelét. A művelődési ház és a könyvtár kezdeményezésére létrejött klub tagjainak jó része a könyvtár idős olvasóiból toborzódott. Az első találkozón dr. Ludwig Károly, A szabad idő eltöltésének történelmi vázlata címmel tartott előadást, amelyben szórakoztató formában visszapillantott az őskortól a reneszánszig. A nyugdíjasok klubja a tervek szerint minden két héten tart összejövetelt és havonta hívnak meg egy-egy vendéget, aki különböző tárgykörökben tart előadást. A szerencse otthonában Arra, hogy városunkban vajon hányán pályáznak Fortuna kegyeire, nem tudunk választ adni, arra viszont igen, hogy hány lottó- és totószelvényt vásárolt a lakosság tavaly. Nézzük az adatokat: négyszáznegyvenötezer totót és háromszáz- nyolcvannyolc ezer lottót töltöttek ki. Hozzá kell tennünk, hogy a totó számadataiba a kollektív szelvények is beleértendők. A számokról Kozák László tájékoztatott, aki tavaly május óta dolgozik a városi totó-lottó kirendeltségen. Kedd este, amikor ott voltunk, zsongó méhkas volt az iroda fogadótere. Korra, nemre való tekintet nélkül rótták a talán szerencsét hozó x-eket, tippeltek egyeseket és ketteseket a fogadók. Ami azt illeti, legalábbis a tavalyi évet tekintve, nem is mindig eredménytelenül. Fortuna asszony nem volt mostoha 1977-ben a gödöllőiekhez. Akadt négyes találat is, amelyre 135 ezer forintot fizettek ki. A totózók is belekóstolhattak a nyerés örö- I meibe, hiszen több 13+1-es szelvény is akadt városunkban, | igaz, épp akkor, amikor bejött a papírforma és így meglehetősen kicsi volt a nyeremény. Totószelvényekből elég nagy a választék. Ki a szimplát, ki az ikert részesíti előnyben, mások előfizetéses szelvényeket vásárolnak. Az utóbbira egy érdekes adat: országosan 37 százalék az előfizetéses szelvények aránya, nálunk negyvenegy. Megtalálhatók a kirendeltségen a Lottóvariációk című füzet és a Totókulcsok, illetve Totóindex című szakirodalom is. Különösen az utóbbiak kelendők, akárcsak a totózók elmaradhatatlan sárga újságja, a Sportfogadás, amelyikből hetente száztíz érkezik az irodába, de ez is kevésnek bizonyul. Nem ritka városunkban a tárgy nyeremény sem. Havonta átlagosan 4—5 nyeremény kerül ide. Akadt már köztük 50 ezer forintos zenesarok-utalvány, 10 ezer forintos vásárlási és 5 ezer forintos textilutalvány is. M. M. SZÉP TURABA... Nem dalol a dalosmadár Qzép Túrába két úton köll bemenni, de szeretnék a rózsámmal beszélni... Beszélhetsz, Julka, most fordul ki a Lajtos Misa a Pap- szögbű, nem is megy máshova, egyenesen ide tart a vízsorra! És Mónár Julka fogja magát, kimegy a kiskapu elejbe, nem vár odabe! Hát! Ez a kislány gyöngyöt fűz, ég a szeme, mint a tűz... Hova készülsz, gyönyörűm, Julka lányom”? „Elmek lesni. A kiadóba Berci húzza, a fogadóba a rezesbanda. Hallja, ke édesanyám”? „No, csak menj. Csuda egy leginy ez a Misa: nemcsak köcsögsapkája van, fújni is úgy fújja, hogy az még”!... Sarkon van a Szaszkó Pista háza, van is annak szép eladó lánya... De nekiveselkedett a Jula, a Misa meg ugyancsak forgatja. Szép pár lesz belőlük, az már szent. A Julkára már egészen ráizzadt az a szép rózsás buly- ka, az a sok szépen beszedett szoknya. Még a keceléje is, hogy repül a. Üljetek le. Mi. sa, fújjátok ki magatokat. Köszönöm, anyám, hogy fölneveltél, húsz esztendeig rám gondot visettél, ha én aztat vissza nem szógálom, áldjon meg az Isten, azt kívánom ... Gyerünk ki az udvarra, jönnek már. Ahogy kimentem, már a Cigánysor felül hallatszott a rezesbanda, föl a Papszögön már a Parókiának tartanak. Vedd föl csak a csipkés kiskendőd is, Julka. No, menjünk, hogy egyszerre érjünk oda. Húzd rá, Berci: „A mennyasszony akkor sír, mikor koszorú van a fején. Megy az Istenházába, rágondol a lyányok sorára. Csattos ima- könyvvel a kezibe, régi szeretője az eszibe: En Istenem, mér is jutott eszembe, mikor az már régen el van felejtve. Páros csillag az égbe, ragyog a fekete szemedbe." Kiskendőm négy sarka simára van vasalva, Mind a négy sarkába babám neve van varr. va... Az ám: T. L. M. Mutasd csak, kis dalosmadarunk. De szépen kivarrtad, Tóth Lajtos Mihály. No, Misa olyan hegyesen járt, hát még eztán. „Kiültek, beszélgetnek hetek?” Hát, pihengetünk. „Tik a Kapzsira mentek horolni, Jula?” Én meg a Poletárokba láttam magukat, Jula néni, „Bekapáltunk, fiam!” íbisszel érik, babám, a fekete szőlő... Kiskút kerekes- kút van az udvarunkba ... Páros galamb, ne hordd el a búza kalászát. Sej, miből süt a, sej, miből süt a kisangyalom pogácsát .., Hogy is van ez, Mama? Nem jut eszembe a folytatása. „Menj át, Jula ángyodhoz, fiam, az érti ezt igazán.” Ilyen volt az egész életébe, Mindig, mindenhol dalolt. Tényleg, Misa bátya? Csirke csipog az ágy alatt. Megültette a tyúkot, az ágy alá tette. Kitty, kotty, Kitty, kotty ...A tyúk forgatja, némelyik kiscsirkének segít is kiütni, a tojás falát. Már tíz kibújt, Mennyi lesz még? Záp egy sincs. Csip, csip, csiip! Jaj, de sokat arattam a nyáron, de keveset aludtam az ágyon! Kifáradhatott, kéd, Misa bátya után szedte a markot. Nyoszolyájuk a kazal tövibe vöt. Miért nincs egy szava se? A fáradtságtól? Vagy mi? Szóljon már! Megkondult a túrái nagyharang... Jaj, de régen nem vöt eső? Hallja? Az esőt hívhatja, tán a Koter Jani húzza. Hogy, nem más a harangozó? Csirke csipog ... Jaj, de sokat... Megkondult a ... Jdj, de régen ... Ezt Te énekelted, Mami! Hallod? Ez meg a Bözsi lyánya, maga nevelte, s nem ösmeri meg, nem szól érte se!... /Vem szól, nem szól, nem 1 ' dalol a dalosmadár. Nem, bizony, mer a szíve fáj... Vagy tán csak a mi szívünk sajog, a mi lelkünk bazsalyog? Hiszen az előbb a Bözsi lánya ... Es most a gálgamenti együttes túrái, galgahévízi és hévíz- györkí tagjai nem vele feleselnek, karéjba állva, összefogódzkodva, nem fosztásba, nem aratásba? Perdüljön már középre, hallgasson már oda Sára Ferenccel, Polónyi Péterrel, Szaszkó Józseffel, Vankó Istvánnal, Kiss Pál Istvánnal és a többiekkel együtt Szarvas Lászlóra: „A dal világa, szelleme, csodája, élete bennünk ég. Híven megőrizzük, s továbbadjuk az újabb nemzedéknek." Jula néni, Jula ángyi! Túra, Túra, Túra, Túra, szép Túra faluja. Utóljára végigmegyek rajta, utóljára megállók egy háznál... Kész a ház, az elejére félkészen már kiírták a felét, ami most már egész: Tóth Lajtos Mihály és neje, Tóth Gál Julianna. Ha ránéznek, azt mondják: az asszony a Mónár Jula, Mónár Jula néne, Mónár Jula ángyi, a dalos Jula néne, Tóth L. Mihályné, a Népművészet Mestere ... A/lár egy hete, hogy elment oda. Mostani házából ki sem lehet csalni, odabentről igazgatja lépéseinket, mozdulatainkat. Mint a többi régi öreg. Csak a rádióban, tévében, magnón, képmagnón halljuk, az ismerős hangba a többi régi, régebbi és még régebbi hang is belecseng. Megszólal a dalosmadár!... Dobók József Szombati jegyzet Falukép Nyugodtan leírhatom, senki sem vádolhat elfogultsággal, hisz nem ezen a tájon termettem — a gödöllői vidék gyönyörű. Vajon miért? Nehéz erre válaszolni. Amit tudok, érzek: az itteni dombok, lankák, völgyek, erdők látványa megnyugtat, jó hangulatot kelt bennem. Ez a táj harmóniát áraszt. Am tovább nem feszíthetjük a húrt, hogy tudniillik a szépség kritériuma a harmónia. Hivatkozhatunk korunk művészetére, melynek sok kiváló alkotása az ellenkezőjét bizonyítja. De nem kell okvetlenül más vizekre kalandoznunk. Csodáljuk a több ezer méter magas hegyóriásokat, a szédítő mélységeket, az ilyen vidékekről szoktak áradozni a turisták. Harmonikusnak mondhatjuk-e őket? Szépségfogalmuk nemcsak bizonytalan, ezerarcú is. Hosszú bevezetőmmel további mondandómat próbáltam megalapozni, amelyben szintén kerülni fogom a határozott igent és nemet. Tétovaságom magyarázata korántsem eszmei ingatagság, vélekedésem határozott, a körüljárandó tárgy természete zárja ki az egyoldalú, leegyszerűsítő ítéletet. Nemrég a csömöri építkezésekről írtunk, a község vezetőinek ama törekvéseiről, hogy egységes faluképet alakítanak ki. Megvallom, fogalmam sincs arról, milyen az egységes falukép. Hozzáteszem, semmiféle építészeti képzettségem nincs, tökéletes laikusként szólok. Merszemnek egyetlen nyomós érve: sok millió társammal együtt, lakó vagyok, nekünk alakítják ki a város- és faluképet, mi élünk a környezetben, következésképpen lehet róla véleményünk. Röviden a példákról. Szentendre sokunk kedves városa. Szépségéről, különleges hangulatáról sok ott élő és alkotó művész véleményét hallhattuk rádióban és tévében, olvashattuk újságban. Csupa közhelyet mondtak. Különleges atmoszférája, levegője van, meg hasonlókat. Szentendre ember és táj küzdelméből született. Lakói, tehát építői nem gondoltak arra, hogy ők most sajátos hangulatú várost alkőVhak. Amennyi házépítésre alkalmas helyet el tudtak orozni a hegyektől, annyit beépítettek. A szépség magától lesz? Akad a világon város, amelyet rajzasztalon előre megterveztek, létrehozásához megvoltak a dollármilliók is, mégsem lett a Föld legszebb városa. Aki egyszer is alkotott valamit, akár egy széklábat, tanúsíthatja, a mű sosem alakul teljesen úgy ahogy eredetileg elképzeltük. Minden tárgy, anyag, még a legkönnyebben alakítható is, amint az ember beleavatkozik életébe, reagál. Válaszol, s az ellenhatást, ha akarjuk, ha nem, méltányolnunk kell. Előfordulhat, hogy egészen más sül ki a dologból, mint amit elképzeltünk, , általában nagyjából az, amit előre elterveztünk. Nem kételkedem abban, hogyha valamely település vezetői elhatározzák, tudatosan irányítják a község építkezését, ne tehetnék meg. Menetközben azonban sok minden kompromzsz- szumra fogja bírni őket, de ez a lényegen nem változtat. Voltaképpen méltánylandó a csömöriek szándéka a rendteremtésre, hiszen országszerte emelkednek a förmedvények, járásunkban is, s mint a legilletékesebbektől hallhattuk, Csömörön szintén. Nem árt azonban a határozottságba csipetnyi kételyt kevernünk, mely megóv a túlzásoktól. Áttolj, hogy a határozottság kérlel- hetetlenséggé változzék. S még annyit, a nagyvárosi lakótelepek egységes képet mutatnak, ám ettől nem okvetlenül szépek. Kör Pál i
