Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
iMthm 1978. JANUÁR 28., SZOMBAT A KÖZMŰVELŐDÉS RÉSZEKÉNT A mozikról — őszintén Annak ellenére, hogy a párt közművelődési határozata egyértelműen kimondta: „A film az esztétikai nevelés mellett az ideológiai, politikai orientálásnak is egyik fontos eszköze’’, ma is gyakoriak még a viták arról, milyen kapcsolat fűzi a mozikat a közművelődés egészéhez. Ez a vita az elmúlt esztendő derekán tetőzött, amikor rendelet jelent meg a köz- művelődésben dolgozók fizetésemeléséről, amiből a film- forgalmazás, a mozivállalatok dolgozói kimaradtak. A vita azóta lecsendesedett, de a kérdés — kimondva, vagy kimondatlanul — ma is visszavisszahallható, annál is inkább, mert amikor a közművelődésről beszélünk, elsősorban a művelődési házakra, múzeumokra, könyvtárakra gondolunk. Sőt, nemcsak gondolunk: ezek fejlesztéséért tettük is a legtöbbet az elmúlt esztendőkben. Bár a film tömeghatása még ma is messze megelőzi az említett kulturális intézményeket. Nézők milliói A megye múzeumait egy esztendő alatt mintegy nyolc- százhatvanezer ember látogatta, akiknek majd fele nem Pest megyei. A tanácsi, iskolai és szakszervezeti könyvtárak a megyében kétszáznégyezer beiratkozott olvasót tartanak számon. Es a művelődési házakat sem látogatják többen évente másfél-kétmilliónál. Ezzel szemben a megye filmszínházaiban 4 millió 261 ezer néző tekintette meg tavaly a bemutatott filmeket Mindez szinte követelőén előírja, hogy az eddiginél sokkal jobban figyelni kell a megye mozijaira. Annál is inkább, mert a filmszínházak látogatóinak száma újra emelkedő tendenciát mutat. Csak az elmúlt esztendőben háromszázezerrel többen váltottak jegyet, mint egy évvel korábban. Minek köszönhető, hogy a film — ha a vártnál lassabban is — újra visszahódítja közönségét? Ennek több oka van. Például az, hogy a televízió már elveszítette újszerűségének varázsát, s programjai sem mindig elégítik ki a nézők egyre növekvő igényeit. Ugyanakkor a mozikban, ha még nem is jelentősen, de javult a bemutatott filmek választéka. E két tényezőt a Pest megyei Mózi- üzemi Vállalat a maga szűkös lehetőségeivel — igyekezett tovább erősíteni az elmúlt esztendőben. A mozipark rekonstrukciójával, korszerűsítésével; a kínálat bővítésével; új formák bevezetésével és elterjesztésével. Szerény gyarapodás Jelenleg a vállalat kezelésében kereken százötven mozi működik Pest megyében. Néggyel több, mint egy évvel korábban. Üj mozi nyílt Pándon, Tökölön, Csévha- rászton és. Tóalmáson. Az abonyi mozi kamarateremmel bővült, ahol délután mese, este pedig művészfilmeket vetítenek. És újdonság az is, hogy a monori mozi négy környező településen: Vasadon, Monori-erdőn, Péteriben és Bényén, ahol nincs filmszínház, rendszeresen tart kihelyezett vetítéseket. Sajnos, a mozipark korszerűsítése változatlanul nagyon szerény keretek között folyik, alapvető változtatásokra a vállalatnak egyelőre nincs anyagi fedezete. Tavaly például alig tízmillió forint állt fejlesztési és fenntartási költségekre a vállalat rendelkezésére. Ez a legfőbb oka annak, hogy ma még gyakori a panasz a mozik állapotára, a vetített filmek minőségére. Néha még a meglevő kevés pénz is elvész, mint például az az ötmillió forint, amivel a vállalat — fejlesztési alapjából — a váci művelődési ház építéséhez járult hozzá, annak reményében, hogy felépülte után a legkorszerűbb körülmények között mutathatják be a váciaknak a filmeket Nem így történt. A váci művelődési központ idestova két esztendeje működik, a Moziüzexni Vállalat azonban eddig egyetlen filmvetítést sem tarthatott benne. „Kárpótlásként” a régi, öreg, korszerűtlen művelődési házban játsz- hatják a filmeket. Egyébként ez az egyetlen mozi a több mint harmincezres iparvárosban. S ha az idén megkezdődik az öreg épület rekonstrukciója, a váciak néhány hétre-hónapra mozi nélkül maradnak. Otthonosság és minőség Ami a mozipark korszerűsítését illeti, a vállalat törekvése — figyelembe véve a rendelkezésre álló tizenegy- millió forintos fejlesztési és fenntartási összeget — elsősorban arra korlátozódhat, hogy otthonosabbá tegyék a mozikat, javítsanak a kép és hang minőségén. Ide tartozik és ez szerencsére nem kerül pénzbe, hogy a vállalat valamennyi dolgozója vendégnek tekintse a mozik közönségét. A mozilátogatók száma nemcsak abszolút értelemben nő. Ügy is, hogy huszonkét százalékkal volt több látogatója tavaly a szovjet és tizenegy százalékkal a magyar filmeknek, mint egy évvel korábban. Ez nem csupán az erőteljesebb, hatékonyabb propagandamunkának köszönhető. Ezt segítette a kínálat bővülése is. Jelenleg évente száznyolcvan film vár bemutatásra. Ez az új filmek választéka. De, mert korábban a megye filmszínházainak többségében hetenként csupán két filmet játszottak, így a rendelkezésre álló száz- nyolcvanból mindössze száznégyet láthatott a közönség. Ezért vezették be, változtatva a korábbi gyakorlaton, hogy heti három-négy film között is válogathasson egy- egy mozi közönsége. Az is újdonság, hogy amikor korhatáros film kerül beráutatás- ra, az első előadáson ifjúsági filmet vetítenek; vagy, ha gyerekfilm szerepel a programban, az utolsó előadáson korhatárhoz kötött filmet tűznek műsorra. Bővíteni kívánják a választékot a régi, sikeres filmek felújításával is. Hogy csak egy példát említsünk: évente jelenleg mintegy húsz új magyar film készül. A magyar filmek teljes repertoárja azonban négyszázhúsz alkotás! Közöttük igen sok olyan értékes mű akad, amelyet legfeljebb hallomásból ismer a ma ifjúsága, amely a mozilátogatók igen jelentős részét teszi ki. Ami az új formák bevezetését és elterjesztését illeti, ennek is sokféle módja, lehetősége van. Ma már a megye mozijai közül huszonhat kapcsolódott a Filmbarátok Köre akcióba. Húsz helyen működik filmklub és tizenöt moziban tartanak rendszeresen éjszakai vetítéseket. Kezdeményezések Az említetteken kívül a vállalat igyekszik kapcsolódni minden jelentősebb eseményhez. Így például a nemzetiségi programok idején olyan, nem szinkronizált filmeket is vetítenek, amelyeket a helyi lakosság saját anyanyelvén élvezhet. Vagy: ankéto- kat, ősbemutatókat szerveznek egy-egy új magyar film kapcsán. Tavaly ősszel — kísérletképpen — munkásfilm- napokat rendeztek a megye négy településén. Az idén viszont már harminc mozit kapcsolnak a munkásfilm- napok programjába. Az ifjúság számára kubai filmnapokat szerveznek. És természetesen az idén is megrendezésre kerül a szovjet filmek fesztiválja. A törekvések helyesek, s jól tükrözik azt a célkitűzést, amely úgy fogalmazódott meg a közművelődési törvényben, hogy az eddiginél jobban ösz- sze kell hangolni a mozik és a közművelődés más ágainak tevékenységét a közös cél, a műveltebb ember érdekében. Prukner Pál Február 3-tól Mezőgazdasági könyvhónap Februárban huszonegyedszer rendezik meg a mező- gazdasági könyvhónapot, amelyet február 3-án Makón nyitnak meg. Ezzel egy időben a város József Attila művelődési központjában nagyszabású mezőgazdasági szakkönyvkiállítást is rendeznek. A könyvhónap alatt országszerte több mint 1200 író— olvasó találkozót is tartanak a gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. A mezőgazdasági könyvhónapra hat kiadó gondozásában 50 új mű jelenik meg, több mint félmillió példány- ban. Liszt Ferenc ismeretlen fényképe Liszt Ferenc eddig ismeretlen fakult fényképe került elő Pécsett A fotók készítésének időpontját még nem sikerült tisztázni, de bizonyos, hogy életének utolsó éveiben készült. A fényképet megvizsgálták az Országos Zenetudományi Intézet szakemberei, s megállapították, hogy Klösz György neves budapesti fényképész Hatvani utcai műtermében készült a múlt század nyolcvanas éveiben. Jól láthatók a képen az idős muzsikus markáns arcvonásai. Jellegzetesen viselt ősz haja, fekete reverendája A szakirodalom által eddig még nem ismert, sehol sem publikált Liszt-kép különös úton-módon került a Baranya megyei levéltárba. Nemrég, egy pécsi ház szanálásakor, felajánlották a levéltárnak Ányos Laci, a két világháború között élt népszerű dalköltő hagyatékát. Az anyag rendezése során bukkantak rá a fényképre. Szórakozás — igényesen A művelődési központ és a vendéglő szerződése Erden Este hat óra. Az érdi Pelikán étterem emelvényén, a zenekar megszokott helyén a Heuréka irodalmi színpad Nicolas Guillén kubai költő verseit szavalja. A közönség feszülten figyeli a műsort. Vacsora citerazenére — Régóta dédelgetett ötletünk valósult meg végre január elsejétől — mondja Urban László, a budai járási művelődési központ vezetője. — Idén megkötöttük a szerződést a Pelikán étteremmel, hogy hétfő esténként rendszeresen föllépünk vacsoraidőben. Természetesen először a könnyedebb, rövidebb előadásokkal kísérletezünk. Ambrus Sándorral, 07. érdi Heuréka irodalmi és politikai színpad vezetőjével a művelődési ház korábban is együttműködött. Rajtuk kívül bemutatkozik rövidesen a Ballada táncegyüttes, a felnőtt és gyermek citerakör, a bukovinai székely pávakör is. Talán a vendégek közül megtetszik néhány embernek valamelyik műsorszám, s rendszeres látogatói lesznek a művelődési háznak. — Az étteremben pedig megjelennek egyre többen a kulturált szórakozásra vágyók — szól közbe Moldován István, a Pelikán étterem vezetője. — Nekünk, vendéglátóipari szakembereknek is legfőbb célunk, hogy ne csak italozni járjanak a vendégek. Ha kialakul a — későbbiekben egyre gyakoribbá váló — közös rendezvényeink törzsközönsége, az a néhány hangoskodó vendég is szolidabb viselkedésre kényszerül, ha nem akar végleg kiszorulni a vendéglőből. Kakaóbár — vasárnap Vasárnap délelőttönként az étteremben kakaót, kuglófot, kalácsot, édességet szolgálnak föl a gyerekeknek — folytatja Urbán László. — A televízió „Kakaóbár” műsora adta tulajdonképpen az ötletet. A műSZINHAZI ESTEK TELI REGE Shakespeare-hemutató a Nemzeti Színházban Idilli kép. az aprócska királyfi téli regét mond gyöngyszem szépségű édesanyjának. Mintha egy pálmákkal övezett, napsütéses tengerpartot látnánk. Hirtelen feltámad a szenvedélyek már korábban feszülő vihara, a hullámok szétverik a sziklákat, eltörik a fákat, nem kímélnek se isteneket, se embereket. Azitán elül a vihar, ismét nyugodt lesz a tenger és a fák újra kihajtanak: minden boldogságot ígér. Íme, egy csodálatos • mese képlete. Felnőtteknek szóló rege, amelyben szélsőséges emberi indulatok ütköznek meg bizonytalanságtól, feszültségektől terhes korban. A történet a lélek finom rezdüléseire épülve bomlik ki egy színházi zseni drámaírói pályafutásának betetőzéseként. Shakespeare munkásságának utolsó szakaszában született a Téli rege, egy stílus- korszakváltás gyümölcseként. Természetesen ezek a változások több évet, évtizedet vesznek igénybe, sőt, a társadalmi fejlődés ritmusával összhangban akár századokat fognak át. S közben együtt élnek a régi és az új elemei. Az átmeneti időszakokban keletkezett művek többnyire ettől eklektikusak. A XVII. század elején Európában, a reneszánsz művészet nagyon rendezett, egy tömbből faragott és fenkölt emberi tartalmakat kifejező világában megjelentek a köny- nyed, hajlékony díszítőelemek, a barokk művészet formajegyei. (Honi művészetünkben majd’ két évszázadot késett ez a jelenség, épp a társadalmi ritmusváltás nehézkessé-1 ge. a szellemi élet zártsága miatt.) A művészetelméleti szakemberek általában elkesát. Ennek ellenébe hatott a puritán díszlet: semmivel sem támogatja a darab stiláris lényegét, tértől és időtől független színpadteret hozott létre Csányi Árpád. A szereplőgárdából kiemelkedett Kállai Ferenc egyéni hangvételű juhász figurája. Kállaitól nem láttunk semmi különöset, csupán egy jellegzetes szájmozdulattal adott sajátos karaktert az alakításnak és leheletfinoman követte a szövégadta árnyalatokat. Lehetőségeiben kevesebbet rejt a gyöngyszem királyné (Leontes felesége) figurája: mindössze két nagy jelenet kínált alkalmat a színészi képességek csillogtatására. Törőcsik Mari ebben is emlékezetes alakítást nyújt. A Leontes királyt megformáló Cserhalmi György nem tudott igazi sikert elérni, pedig igyekvése, lelkesedése nem vitatható. Különösen a darab harmadik felvonásában mozog idegenként. Sokkal tisz- tázottabb Szilágyi Tibor alakítása, mert jobban kerüli a szélsőséges hatásokat. figurája minden szituációban hiteles. Valóságos shakespeare-i alakot állított elénk Öze Lajos; népi ihletésű figurájában kitűnően komédiá?.ik. s közben fel-fel csillant a fé- lig-meddig önhibáján kívül viíágperemére szorult csavargó szenvedéséből is. Máté Erzsi ugyancsak kitűnő teljesítményt nyújtott a dramatur- giailag nagyon fontos epizód- szerepben. Az előadásban fellépő nyolc főiskolás közül Udvaros Dorottya főszerepet játszott, s bizony, kissé korán kapta a bizalmat: az elveszettnek hitt és megkerült királylány — népi motívumokkal átszőtt — nehéz szerepét nem tudta megoldani. Tomanek Gábor juhászlegénye már több belső gazdagságot árult el, de nem tudta felejtetni művészi kiforratlanságát. Kriszt György velődési ház gyermekrendezvényeket is kölcsönöz az étteremnek. Legutóbb Takács Roland bűvész és Kunfalvy Teo- dózia pantomimművész mutatta be mulatságos produkcióját. Legközelebb Forgács Gábor és Jancsó Péter jódli- illetve bábműsorát láthatják a legkisebbek. De nem feledkezünk meg a nyugdíjasokról sem. Műsorokat szervezünk a környékbeli szociális otthonokban, a vendéglő uzsonnát készít az idős embereknek. Kismamák, kisdiákok... •— Érden több mint 1500 kismama él — veszi át újra a szót Moldován István. — A közeljövőben lehetővé tesszük számukra, hogy délután 4-től 6-ig a gyerekek megsétáltatá- sa közben betérhessenek egy kis kikapcsolódásra. Szakképzett óvónők vigyáznának majd a gyerekekre. Azt akarjuk elérni, hogy az anyukák jó közérzetén keresztül a család is kedvet kapjon a kulturált közös szórakozáshoz. Ismeretes, hogy az érdi iskolák egy része nem tud ebédet biztosítani a diákok számára. Az étterem vállalkozott arra, hogy 300 diákot naponta étkeztessen. Sőt, vannak gyárak, üzemek, ahol egyelőre a menzai étkezés még nem megfelelő. Átvesszük üzemeltetésre a közeli vállalatok konyháját is. Alkalmanként ebéd után is bemutat a művelődési ház egykét érdekes programot, hátha kedvet kapnak a diákok a rendezvényeken való rendszeres részvételre. Pelikán-pódium — Céljaink közösek az étteremmel — mondja Urbán László —, lassan, fokozatosan szoktatjuk rá a közönséget az igényesebb műsorokra. Távoli, „titkos” tervünk, hogy a fővárosi Korona Pódium mintájára megvalósítsunk egy érdi Pelikán-pódiumot. Még az idén szeretnénk mi is egyszer megszerezni a rádió Játék és muzsika tíz percben zenei vetélkedőjét, és Gobbi Hilda színművésznő műsorát. P. Z. Pályázat katonai kollégiumi felvételre A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet középiskolai katonai kollégiumi felvételre. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók a magyar néphadsereg egri, nyíregyházi vagy tatai középiskolai katonai kollégiumának növendékei lesznek és a városi középiskolákban — gimnáziumokban, szakközépiskolákban — folytatják tanulmányaikat. A tanulmányi idő alatt teljes és ingyenes ellátásban részesülnek. Azok a nyolcadik osztályban tanuló fiúk pályázhatnak a felvételre, akik vonzódnak a hivatásos katonai pályához és vállalják, hogy a középiskola eredményes befejezése után továbbtanulnak a magyar néphadsereg valamelyik katonai főiskoláján. A jelentkezésnél előnyben részesülnek a i agy családos fizikai dolgozók gyermekei, az egy szülő által eltartottak, az állami nevelő- intézetekben átlagon felüli eredménnyel és szorgalommal tanulók, a fegyveres erők távoli helyőrségeiben szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak gyermekei és azok a jó képességű, tehetséges fiatalok, akiknek továbbtanulását családi és szociális körülményeik egyébként nem teszik lehetővé. A jelentkezési lapot, részletes önéletrajzot az iskolaigazgatók útján a Pest megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságnak kell benyújtani. A jelentkezés nem zárja ki más, középvagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségeit. A pályázati határidő: 1978. február 20. Újra megjelenik az Egészség Kétévi szünet után újra megjelenik a TIT népszerű egészségügyi folyóirata: az Egészség. Tartalmilag a lap nem változik. Továbbra is mindenről ír, ami az egészség megóvásával kapcsolatos és érdekesség az orvostudományban. A lap első ízben február elején kapható az újságárusoknál. A bemutatott Téli rege azért számít színháztörténeti különlegességnek, mert Major Tamás szinte semmit sem engedett változtatni az eredeti drámán. S bár Mészöly Dezső szép fordítása közel hozza érzelmeinkhez, nyelvi gondolkodásunkhoz a művet, mégis kissé nehezen fogadjuk be. Elsősorban végletességei, másodsorban fárasztó hosszúsága miatt. És ez a két tényező tartalmilag egymás ellen is hat. A harmadik felvonásban találkozik lényegében a tragikus és az idilli szál, ez tenné teljessé a művet, de addigra már az előadás negyedik órájában tartunk. Szép, .de dramaturgiai- lag alig indokolt a második felvonás pásztorjátékbetéte, s ráadásul időben alaposan megnyújtja a darabot. Ez esetben biztos, hogy eredményesen lehetett volna húzásokkal tömöríteni a drámát. A mű első részében a zsarnokság természetrajzát idézi megrázó hitelességgel a rendezés. Ezzel mintegy aktua- lizálási kísérletet téve a didaktikus koncepciójelzésre. Csakhogy a környezetét és önmagát pusztító Leontes király erkölcsi bukása végzetszerűnek tűnik, az őrületbe bukó tobzódás miatt. S legalább ennyire mindeneknek fölébe csapó érzelmek fűtik a második részt. így már markánsan különválik a két történet, sőt, önálló életet él a dráma másodlagos szála: Bohémia királyának atyai merevsége, amely megakadályozni látszik fiának és a megkerült szicíliai királylánynak a boldogságát. Talán visszafogottabb színrevitellel simítani lehetett volna a dráma szerkezeti különváláTesztelik az átmeneti korszakok stílusát, így volt ez a reneszansz-barokk váltás idejével is. A kor erősen dekoratív, olasz képzőművészeti irányzata kihatott a többi művészeti ágra is, ezért használjuk erre az átmenetre, az összefoglaló meghatározást; a manierizmus elnevezést. Kulcsot adhat ez a vázlatos művészettörténeti kitérő az ebben az időszakban keletkezett Shakespeare-művek sajátosságainak megértéséhez. A Téli rege alapmű, egyesíti a Pericles, a Cymbeline és a Vihar szinte valamennyi jellegzetességét. Ezek a drámák is, mint a korábbiak, tragikus helyzetből indulnak — gyilkossági kísérlet, árulás, féltékenység —, de mindig kiderül, hogy a katasztrófa elhárítható, a konfliktus feloldódik idilli, regényes játékban. Mintha az életmű lezárása előtt Shakespeare csak azt mondaná: mi végre a harc, az elsöprő szenvedély, ha soha nem jutunk megnyugvásra. A Téli rege szerkezetileg két önálló drámára bomlik: az első: tragédia, a második: tragikomikus pásztorjáték, s a két szál meglehetősen lazán kapcsolódik egybe. A szicíliai király őrült féltékenységével halálba üldözi vétlen feleségét és fiát, kiteteti a pusztába újszülött leányát. Aztán 16 év múltával találkozunk újra a hősökkel, mikorra az idő fel- és megold mindent. Mint az igazi népmesében: ki-ki megtalálja párját, s boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Valóban hatalmas érzelmi hullámzás egy drámán belül. És Major Tamás rendezése még határozottabban hangsúlyozza a végleteket.
