Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

iMthm 1978. JANUÁR 28., SZOMBAT A KÖZMŰVELŐDÉS RÉSZEKÉNT A mozikról — őszintén Annak ellenére, hogy a párt közművelődési határo­zata egyértelműen kimond­ta: „A film az esztétikai ne­velés mellett az ideológiai, politikai orientálásnak is egyik fontos eszköze’’, ma is gyakoriak még a viták arról, milyen kapcsolat fűzi a mo­zikat a közművelődés egészé­hez. Ez a vita az elmúlt esz­tendő derekán tetőzött, ami­kor rendelet jelent meg a köz- művelődésben dolgozók fize­tésemeléséről, amiből a film- forgalmazás, a mozivállalatok dolgozói kimaradtak. A vita azóta lecsendesedett, de a kér­dés — kimondva, vagy ki­mondatlanul — ma is vissza­visszahallható, annál is in­kább, mert amikor a közmű­velődésről beszélünk, első­sorban a művelődési házak­ra, múzeumokra, könyvtárak­ra gondolunk. Sőt, nemcsak gondolunk: ezek fejleszté­séért tettük is a legtöbbet az elmúlt esztendőkben. Bár a film tömeghatása még ma is messze megelőzi az említett kulturális intézményeket. Nézők milliói A megye múzeumait egy esztendő alatt mintegy nyolc- százhatvanezer ember láto­gatta, akiknek majd fele nem Pest megyei. A tanácsi, isko­lai és szakszervezeti könyv­tárak a megyében kétszáz­négyezer beiratkozott olvasót tartanak számon. Es a műve­lődési házakat sem látogatják többen évente másfél-kétmil­liónál. Ezzel szemben a me­gye filmszínházaiban 4 millió 261 ezer néző tekintette meg tavaly a bemutatott filme­ket Mindez szinte követelőén előírja, hogy az eddiginél sok­kal jobban figyelni kell a me­gye mozijaira. Annál is in­kább, mert a filmszínházak látogatóinak száma újra emel­kedő tendenciát mutat. Csak az elmúlt esztendőben há­romszázezerrel többen váltot­tak jegyet, mint egy évvel korábban. Minek köszönhető, hogy a film — ha a vártnál lassab­ban is — újra visszahódítja közönségét? Ennek több oka van. Például az, hogy a tele­vízió már elveszítette újsze­rűségének varázsát, s prog­ramjai sem mindig elégítik ki a nézők egyre növekvő igé­nyeit. Ugyanakkor a mozik­ban, ha még nem is jelentő­sen, de javult a bemutatott filmek választéka. E két té­nyezőt a Pest megyei Mózi- üzemi Vállalat a maga szű­kös lehetőségeivel — igyeke­zett tovább erősíteni az el­múlt esztendőben. A mozi­park rekonstrukciójával, kor­szerűsítésével; a kínálat bő­vítésével; új formák beveze­tésével és elterjesztésével. Szerény gyarapodás Jelenleg a vállalat kezelé­sében kereken százötven mo­zi működik Pest megyében. Néggyel több, mint egy év­vel korábban. Üj mozi nyílt Pándon, Tökölön, Csévha- rászton és. Tóalmáson. Az abonyi mozi kamaraterem­mel bővült, ahol délután me­se, este pedig művészfilme­ket vetítenek. És újdonság az is, hogy a monori mozi négy környező településen: Vasa­don, Monori-erdőn, Péteri­ben és Bényén, ahol nincs filmszínház, rendszeresen tart kihelyezett vetítéseket. Sajnos, a mozipark korsze­rűsítése változatlanul nagyon szerény keretek között folyik, alapvető változtatásokra a vál­lalatnak egyelőre nincs anya­gi fedezete. Tavaly például alig tízmillió forint állt fej­lesztési és fenntartási költsé­gekre a vállalat rendelkezésé­re. Ez a legfőbb oka annak, hogy ma még gyakori a pa­nasz a mozik állapotára, a ve­tített filmek minőségére. Né­ha még a meglevő kevés pénz is elvész, mint például az az ötmillió forint, amivel a vál­lalat — fejlesztési alapjából — a váci művelődési ház épí­téséhez járult hozzá, annak reményében, hogy felépülte után a legkorszerűbb körül­mények között mutathatják be a váciaknak a filmeket Nem így történt. A váci mű­velődési központ idestova két esztendeje működik, a Mozi­üzexni Vállalat azonban ed­dig egyetlen filmvetítést sem tarthatott benne. „Kárpótlás­ként” a régi, öreg, korszerűt­len művelődési házban játsz- hatják a filmeket. Egyébként ez az egyetlen mozi a több mint harmincezres iparvá­rosban. S ha az idén megkez­dődik az öreg épület rekonst­rukciója, a váciak néhány hétre-hónapra mozi nélkül maradnak. Otthonosság és minőség Ami a mozipark korszerű­sítését illeti, a vállalat törek­vése — figyelembe véve a rendelkezésre álló tizenegy- millió forintos fejlesztési és fenntartási összeget — első­sorban arra korlátozódhat, hogy otthonosabbá tegyék a mozikat, javítsanak a kép és hang minőségén. Ide tartozik és ez szerencsére nem kerül pénzbe, hogy a vállalat vala­mennyi dolgozója vendégnek tekintse a mozik közönségét. A mozilátogatók száma nem­csak abszolút értelemben nő. Ügy is, hogy huszonkét szá­zalékkal volt több látogatója tavaly a szovjet és tizenegy százalékkal a magyar filmek­nek, mint egy évvel koráb­ban. Ez nem csupán az erő­teljesebb, hatékonyabb pro­pagandamunkának köszönhe­tő. Ezt segítette a kínálat bő­vülése is. Jelenleg évente száznyolcvan film vár bemu­tatásra. Ez az új filmek vá­lasztéka. De, mert korábban a megye filmszínházainak többségében hetenként csu­pán két filmet játszottak, így a rendelkezésre álló száz- nyolcvanból mindössze száz­négyet láthatott a közönség. Ezért vezették be, változtat­va a korábbi gyakorlaton, hogy heti három-négy film között is válogathasson egy- egy mozi közönsége. Az is új­donság, hogy amikor korha­táros film kerül beráutatás- ra, az első előadáson ifjúsá­gi filmet vetítenek; vagy, ha gyerekfilm szerepel a prog­ramban, az utolsó előadáson korhatárhoz kötött filmet tűz­nek műsorra. Bővíteni kí­vánják a választékot a régi, sikeres filmek felújításával is. Hogy csak egy példát em­lítsünk: évente jelenleg mint­egy húsz új magyar film ké­szül. A magyar filmek teljes repertoárja azonban négy­százhúsz alkotás! Közöttük igen sok olyan értékes mű akad, amelyet legfeljebb hal­lomásból ismer a ma ifjúsá­ga, amely a mozilátogatók igen jelentős részét teszi ki. Ami az új formák beveze­tését és elterjesztését illeti, ennek is sokféle módja, lehe­tősége van. Ma már a megye mozijai közül huszonhat kap­csolódott a Filmbarátok Köre akcióba. Húsz helyen műkö­dik filmklub és tizenöt mozi­ban tartanak rendszeresen éjszakai vetítéseket. Kezdeményezések Az említetteken kívül a vál­lalat igyekszik kapcsolódni minden jelentősebb esemény­hez. Így például a nemzetisé­gi programok idején olyan, nem szinkronizált filmeket is vetítenek, amelyeket a he­lyi lakosság saját anyanyel­vén élvezhet. Vagy: ankéto- kat, ősbemutatókat szervez­nek egy-egy új magyar film kapcsán. Tavaly ősszel — kí­sérletképpen — munkásfilm- napokat rendeztek a megye négy településén. Az idén viszont már harminc mozit kapcsolnak a munkásfilm- napok programjába. Az ifjú­ság számára kubai filmnapo­kat szerveznek. És természe­tesen az idén is megrendezés­re kerül a szovjet filmek fesz­tiválja. A törekvések helyesek, s jól tükrözik azt a célkitűzést, amely úgy fogalmazódott meg a közművelődési törvényben, hogy az eddiginél jobban ösz- sze kell hangolni a mozik és a közművelődés más ágainak tevékenységét a közös cél, a műveltebb ember érdeké­ben. Prukner Pál Február 3-tól Mezőgazdasági könyvhónap Februárban huszonegyed­szer rendezik meg a mező- gazdasági könyvhónapot, amelyet február 3-án Makón nyitnak meg. Ezzel egy idő­ben a város József Attila mű­velődési központjában nagy­szabású mezőgazdasági szak­könyvkiállítást is rendeznek. A könyvhónap alatt ország­szerte több mint 1200 író— olvasó találkozót is tartanak a gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben. A mezőgazdasági könyvhó­napra hat kiadó gondozásá­ban 50 új mű jelenik meg, több mint félmillió példány- ban. Liszt Ferenc ismeretlen fényképe Liszt Ferenc eddig ismeret­len fakult fényképe került elő Pécsett A fotók készítésé­nek időpontját még nem sike­rült tisztázni, de bizonyos, hogy életének utolsó éveiben készült. A fényképet megvizsgálták az Országos Zenetudományi Intézet szakemberei, s megál­lapították, hogy Klösz György neves budapesti fényképész Hatvani utcai műtermében ké­szült a múlt század nyolcva­nas éveiben. Jól láthatók a képen az idős muzsikus mar­káns arcvonásai. Jellegzetesen viselt ősz haja, fekete reve­rendája A szakirodalom által eddig még nem ismert, sehol sem publikált Liszt-kép különös úton-módon került a Baranya megyei levéltárba. Nemrég, egy pécsi ház szanálásakor, felaján­lották a levéltárnak Ányos Laci, a két világháború kö­zött élt népszerű dalköltő ha­gyatékát. Az anyag rendezése során bukkantak rá a fény­képre. Szórakozás — igényesen A művelődési központ és a vendéglő szerződése Erden Este hat óra. Az érdi Peli­kán étterem emelvényén, a ze­nekar megszokott helyén a Heuréka irodalmi színpad Ni­colas Guillén kubai költő ver­seit szavalja. A közönség fe­szülten figyeli a műsort. Vacsora citerazenére — Régóta dédelgetett ötle­tünk valósult meg végre ja­nuár elsejétől — mondja Ur­ban László, a budai járási mű­velődési központ vezetője. — Idén megkötöttük a szerződést a Pelikán étteremmel, hogy hétfő esténként rendszeresen föllépünk vacsoraidőben. Ter­mészetesen először a könnye­debb, rövidebb előadásokkal kísérletezünk. Ambrus Sán­dorral, 07. érdi Heuréka irodal­mi és politikai színpad vezető­jével a művelődési ház koráb­ban is együttműködött. Rajtuk kívül bemutatkozik rövidesen a Ballada táncegyüttes, a felnőtt és gyermek citerakör, a buko­vinai székely pávakör is. Talán a vendégek közül megtetszik néhány embernek valamelyik műsorszám, s rendszeres láto­gatói lesznek a művelődési ház­nak. — Az étteremben pedig megjelennek egyre többen a kulturált szórakozásra vá­gyók — szól közbe Moldován István, a Pelikán étterem ve­zetője. — Nekünk, vendéglátó­ipari szakembereknek is leg­főbb célunk, hogy ne csak ita­lozni járjanak a vendégek. Ha kialakul a — későbbiekben egyre gyakoribbá váló — kö­zös rendezvényeink törzskö­zönsége, az a néhány hangos­kodó vendég is szolidabb visel­kedésre kényszerül, ha nem akar végleg kiszorulni a ven­déglőből. Kakaóbár — vasárnap Vasárnap délelőttönként az étteremben kakaót, kuglófot, kalácsot, édességet szolgálnak föl a gyerekeknek — folytatja Urbán László. — A televízió „Kakaóbár” műsora adta tu­lajdonképpen az ötletet. A mű­SZINHAZI ESTEK TELI REGE Shakespeare-hemutató a Nemzeti Színházban Idilli kép. az aprócska ki­rályfi téli regét mond gyöngy­szem szépségű édesanyjának. Mintha egy pálmákkal öve­zett, napsütéses tengerpar­tot látnánk. Hirtelen feltá­mad a szenvedélyek már ko­rábban feszülő vihara, a hul­lámok szétverik a sziklákat, eltörik a fákat, nem kímél­nek se isteneket, se embere­ket. Azitán elül a vihar, is­mét nyugodt lesz a tenger és a fák újra kihajtanak: min­den boldogságot ígér. Íme, egy csodálatos • mese képlete. Felnőtteknek szóló rege, amelyben szélsőséges emberi indulatok ütköznek meg bi­zonytalanságtól, feszültségek­től terhes korban. A törté­net a lélek finom rezdülései­re épülve bomlik ki egy szín­házi zseni drámaírói pálya­futásának betetőzéseként. Shakespeare munkásságá­nak utolsó szakaszában szü­letett a Téli rege, egy stílus- korszakváltás gyümölcse­ként. Természetesen ezek a változások több évet, évti­zedet vesznek igénybe, sőt, a társadalmi fejlődés ritmu­sával összhangban akár szá­zadokat fognak át. S közben együtt élnek a régi és az új elemei. Az átmeneti idősza­kokban keletkezett művek többnyire ettől eklektikusak. A XVII. század elején Euró­pában, a reneszánsz művészet nagyon rendezett, egy tömb­ből faragott és fenkölt embe­ri tartalmakat kifejező vilá­gában megjelentek a köny- nyed, hajlékony díszítőelemek, a barokk művészet forma­jegyei. (Honi művészetünkben majd’ két évszázadot késett ez a jelenség, épp a társadal­mi ritmusváltás nehézkessé-1 ge. a szellemi élet zártsága miatt.) A művészetelméleti szakemberek általában elke­sát. Ennek ellenébe hatott a puritán díszlet: semmivel sem támogatja a darab stiláris lé­nyegét, tértől és időtől füg­getlen színpadteret hozott létre Csányi Árpád. A szereplőgárdából kiemel­kedett Kállai Ferenc egyéni hangvételű juhász figurája. Kállaitól nem láttunk sem­mi különöset, csupán egy jellegzetes szájmozdulattal adott sajátos karaktert az ala­kításnak és leheletfinoman követte a szövégadta árnya­latokat. Lehetőségeiben ke­vesebbet rejt a gyöngyszem királyné (Leontes felesége) figurája: mindössze két nagy jelenet kínált alkalmat a szí­nészi képességek csillogtatá­sára. Törőcsik Mari ebben is emlékezetes alakítást nyújt. A Leontes királyt megformáló Cserhalmi György nem tu­dott igazi sikert elérni, pedig igyekvése, lelkesedése nem vitatható. Különösen a darab harmadik felvonásában mo­zog idegenként. Sokkal tisz- tázottabb Szilágyi Tibor ala­kítása, mert jobban kerüli a szélsőséges hatásokat. figu­rája minden szituációban hi­teles. Valóságos shakespeare-i alakot állított elénk Öze La­jos; népi ihletésű figurájá­ban kitűnően komédiá?.ik. s közben fel-fel csillant a fé- lig-meddig önhibáján kívül viíágperemére szorult csavar­gó szenvedéséből is. Máté Er­zsi ugyancsak kitűnő teljesít­ményt nyújtott a dramatur- giailag nagyon fontos epizód- szerepben. Az előadásban fellépő nyolc főiskolás közül Udvaros Do­rottya főszerepet játszott, s bizony, kissé korán kapta a bizalmat: az elveszettnek hitt és megkerült királylány — né­pi motívumokkal átszőtt — nehéz szerepét nem tudta megoldani. Tomanek Gábor juhászlegénye már több belső gazdagságot árult el, de nem tudta felejtetni művészi ki­forratlanságát. Kriszt György velődési ház gyermekrendez­vényeket is kölcsönöz az ét­teremnek. Legutóbb Takács Ro­land bűvész és Kunfalvy Teo- dózia pantomimművész mutat­ta be mulatságos produkcióját. Legközelebb Forgács Gábor és Jancsó Péter jódli- illetve báb­műsorát láthatják a legkiseb­bek. De nem feledkezünk meg a nyugdíjasokról sem. Műsoro­kat szervezünk a környékbeli szociális otthonokban, a ven­déglő uzsonnát készít az idős embereknek. Kismamák, kisdiákok... •— Érden több mint 1500 kis­mama él — veszi át újra a szót Moldován István. — A közeljövőben lehetővé tesszük számukra, hogy délután 4-től 6-ig a gyerekek megsétáltatá- sa közben betérhessenek egy kis kikapcsolódásra. Szakkép­zett óvónők vigyáznának majd a gyerekekre. Azt akarjuk elér­ni, hogy az anyukák jó közér­zetén keresztül a család is ked­vet kapjon a kulturált közös szórakozáshoz. Ismeretes, hogy az érdi is­kolák egy része nem tud ebé­det biztosítani a diákok szá­mára. Az étterem vállalkozott arra, hogy 300 diákot naponta étkeztessen. Sőt, vannak gyá­rak, üzemek, ahol egyelőre a menzai étkezés még nem meg­felelő. Átvesszük üzemeltetésre a közeli vállalatok konyháját is. Alkalmanként ebéd után is bemutat a művelődési ház egy­két érdekes programot, hátha kedvet kapnak a diákok a ren­dezvényeken való rendszeres részvételre. Pelikán-pódium — Céljaink közösek az étte­remmel — mondja Urbán László —, lassan, fokozatosan szoktatjuk rá a közönséget az igényesebb műsorokra. Távo­li, „titkos” tervünk, hogy a fővárosi Korona Pódium min­tájára megvalósítsunk egy érdi Pelikán-pódiumot. Még az idén szeretnénk mi is egyszer megszerezni a rádió Játék és muzsika tíz percben zenei ve­télkedőjét, és Gobbi Hilda színművésznő műsorát. P. Z. Pályázat katonai kollégiumi felvételre A Honvédelmi Minisztérium pá­lyázatot hirdet középiskolai kato­nai kollégiumi felvételre. A felvé­teli követelményeknek megfelelt tanulók a magyar néphadsereg eg­ri, nyíregyházi vagy tatai középis­kolai katonai kollégiumának nö­vendékei lesznek és a városi kö­zépiskolákban — gimnáziumokban, szakközépiskolákban — folytat­ják tanulmányaikat. A tanulmá­nyi idő alatt teljes és ingyenes el­látásban részesülnek. Azok a nyolcadik osztályban ta­nuló fiúk pályázhatnak a felvétel­re, akik vonzódnak a hivatásos ka­tonai pályához és vállalják, hogy a középiskola eredményes befe­jezése után továbbtanulnak a ma­gyar néphadsereg valamelyik ka­tonai főiskoláján. A jelentkezésnél előnyben ré­szesülnek a i agy családos fizikai dolgozók gyermekei, az egy szülő által eltartottak, az állami nevelő- intézetekben átlagon felüli ered­ménnyel és szorgalommal tanu­lók, a fegyveres erők távoli hely­őrségeiben szolgálatot teljesítő hi­vatásos állományúak gyermekei és azok a jó képességű, tehetséges fiatalok, akiknek továbbtanulá­sát családi és szociális körülmé­nyeik egyébként nem teszik le­hetővé. A jelentkezési lapot, részletes önéletrajzot az iskolaigazgatók út­ján a Pest megyei Hadkiegészíté­si és Területvédelmi Parancsnok­ságnak kell benyújtani. A jelent­kezés nem zárja ki más, közép­vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehe­tőségeit. A pályázati határidő: 1978. feb­ruár 20. Újra megjelenik az Egészség Kétévi szünet után újra megjelenik a TIT népszerű egészségügyi folyóirata: az Egészség. Tartalmilag a lap nem vál­tozik. Továbbra is mindenről ír, ami az egészség megóvá­sával kapcsolatos és érdekes­ség az orvostudományban. A lap első ízben február ele­jén kapható az újságárusoknál. A bemutatott Téli rege azért számít színháztörténeti kü­lönlegességnek, mert Major Tamás szinte semmit sem enge­dett változtatni az eredeti drámán. S bár Mészöly De­zső szép fordítása közel hoz­za érzelmeinkhez, nyelvi gondolkodásunkhoz a művet, mégis kissé nehezen fogad­juk be. Elsősorban végletes­ségei, másodsorban fárasztó hosszúsága miatt. És ez a két tényező tartalmilag egymás el­len is hat. A harmadik fel­vonásban találkozik lénye­gében a tragikus és az idilli szál, ez tenné teljessé a mű­vet, de addigra már az elő­adás negyedik órájában tar­tunk. Szép, .de dramaturgiai- lag alig indokolt a második felvonás pásztorjátékbetéte, s ráadásul időben alaposan meg­nyújtja a darabot. Ez eset­ben biztos, hogy eredménye­sen lehetett volna húzások­kal tömöríteni a drámát. A mű első részében a zsar­nokság természetrajzát idézi megrázó hitelességgel a ren­dezés. Ezzel mintegy aktua- lizálási kísérletet téve a di­daktikus koncepciójelzésre. Csakhogy a környezetét és önmagát pusztító Leontes ki­rály erkölcsi bukása végzet­szerűnek tűnik, az őrületbe bukó tobzódás miatt. S leg­alább ennyire mindeneknek fölébe csapó érzelmek fűtik a második részt. így már markánsan különválik a két történet, sőt, önálló életet él a dráma másodlagos szála: Bohémia királyának atyai merevsége, amely megakadá­lyozni látszik fiának és a meg­került szicíliai királylánynak a boldogságát. Talán vissza­fogottabb színrevitellel si­mítani lehetett volna a drá­ma szerkezeti különválá­Tesztelik az átmeneti korsza­kok stílusát, így volt ez a reneszansz-barokk váltás ide­jével is. A kor erősen deko­ratív, olasz képzőművészeti irányzata kihatott a többi mű­vészeti ágra is, ezért hasz­náljuk erre az átmenetre, az összefoglaló meghatározást; a manierizmus elnevezést. Kulcsot adhat ez a vázlatos művészettörténeti kitérő az ebben az időszakban kelet­kezett Shakespeare-művek sajátosságainak megértéséhez. A Téli rege alapmű, egyesíti a Pericles, a Cymbeline és a Vihar szinte valamennyi jel­legzetességét. Ezek a drámák is, mint a korábbiak, tra­gikus helyzetből indulnak — gyilkossági kísérlet, árulás, féltékenység —, de mindig kiderül, hogy a katasztrófa elhárítható, a konfliktus fel­oldódik idilli, regényes já­tékban. Mintha az életmű le­zárása előtt Shakespeare csak azt mondaná: mi végre a harc, az elsöprő szenvedély, ha so­ha nem jutunk megnyugvás­ra. A Téli rege szerkezetileg két önálló drámára bomlik: az első: tragédia, a második: tragikomikus pásztorjáték, s a két szál meglehetősen lazán kapcsolódik egybe. A szicí­liai király őrült féltékenysé­gével halálba üldözi vétlen feleségét és fiát, kiteteti a pusztába újszülött leányát. Aztán 16 év múltával talál­kozunk újra a hősökkel, mi­korra az idő fel- és megold mindent. Mint az igazi nép­mesében: ki-ki megtalálja párját, s boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Való­ban hatalmas érzelmi hul­lámzás egy drámán belül. És Major Tamás rendezése még határozottabban hangsúlyoz­za a végleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom