Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
1978. JANUAR 27., PÉNTEK Agráregyesületi tisztújítás Küldöttközgyűlés az MAE Pest megyei szervezetében Tegnap tartotta a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete tisztújító küldöttközgyűlését a Kertészeti Egyetem dísztermében. Az elnökségben foglalt helyet dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Nyemcsók János, az MSZMP Pest megyéi bizottságának alosztályvezetője, dr. Gaál Lajos, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Csá- ky Csaba, a MAE ügyvezető titkára. Góg Mátyásnak, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatójának megnyitója után dr. Bíró Ferenc, mint a MAE Pest megyei szervezetének elnöke tartott előadást. Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről szólva kiemelte: bár az elmúlt esztendő az egész népgazdaság számára, így a mezőgazdaság részére is sikeres év volt, a tervcélok ágazatonként eltérően valósultak meg. Az elkövetkezendőkben a gazdasági növekedés potenciális lehetőségeit kell egészében kihasználni ahhoz, hogy a világpiaci áringadozásokat követve, a külkereskedelmi cserearányok javuljanak. A mezőgazdaság termelésszerkezetének kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az importáruk drágultak. így például a fehérje- takarmányok behozatali értéke csak akkor térül meg, ha ellenértékeként olyan terméket tudunk eladni, mely valóban versenyképes a világpiacon. Várható, hogy a jövőben az élelmiszeripari termékek közül, a kevésbé energiaigényes állati eredetű élelmicikkek lesznek keresettek világviszonylatban. S mivel hazai állattenyésztésünk fejlesztésének fontos feltétele a megfelelő takarmánytermesztés, ennek okán az agrárérdeklődés homlokterébe kívánkozik a kukoricater- mesztés lehetőségeinek kiaknázása. Ennek ellenére a gazdaságok ez évi terveik elkészítésekor mintegy 300 000 hek tárral kevesebb termőterületet terveztek kukoricaművelésre, mint amennyire előreláthatóan szükség lesz. Ez másfél millió tonnányi terméskiesést is jelenthet, s nem csekély mértékben hátráltathatja majd az állattenyésztés lendületét. A gazdaságok szakvezetői inkább a rövid távú jövedelmezőségre kalkulálnak, de mivel a kukoricatermesztés ipari háttere (gépesítettség, szárítókapacitás) nem követte a fejlődést, ezért kedveltebb növény lett a búza, mert annak nagyobb a tiszta jövedelme. Nem lenne helyes azonban, a pillanatnyi előnyökért a hosszú távú tervezés adta értékesítési biztonságról lemondani. Pest megye agrárvezetöi azonban, már a tervkészítések idején jó érzékkel keresték és találták meg e témakörön belül a helyes arányokat A megye kukoricatermő területét mintegy 4000 hektárnyival bővítik az elkövetkezendőkben, s ugyanakkor egyensúlyba hozzák ezt a szálas takarmány területi és hozamarányaival is. Takarmányhiány tehát nem akadályozhatja az állattenyésztési szakágazatok további munkáját. Murvái László, a nagykovácsi Rozmaring Tsz elnöke ezután az egyesület éves munkáját értékelte, majd a küldöttek megválasztották az egyesület új vezetőségét. Az elnöki tisztségre újraválasztották dr. Bíró Ferencet. Alelnökök: dr. Nyemcsók János, a megyei pártbizottság alosztályvezetője, dr. Szigeti Ernő, a Pest—Nógrád megyei AGOK igazgatója, Kusza Béla, az ócsai Vörös Október Tsz elnökhelyettese és Főző József, a dánszentmikló- si Micsurin Tsz elnöke. Szervező titkárrá Tunyogi Andrást, a megyei tanács szak- felügyelőjét választották. Be. I. Tudománnyal a népért TIT-aktívaértekezlet Szentendrén Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei bizottsága, a Pest megyei Tanács és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete TIT-aktívaértekezletet rendezett Szentendrén, a megyei művelődési központ és könyvtárban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Barinkai Osz- kárné, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára, Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, dr. Kis Jenő, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, dr. Maróti Mihály egyetemi tanár, a TIT A társadalom építésének szolgálatában TUDOMÁNNYAL-AMÉPtmt cA SZOCIALISTA . a cTWAGYAR. TÁRSADAT DM SZÜLETÉSED 7 Az elmúlt 15 esztendő gyökeres változásokat hozott parasztságunk életében is. Míg az ötvenes évek első felében a parasztság helyzetét még a korábbi erőteljes polarizáltság és agrárpolitikánk jelentős torzulásai határozták meg, addig a párt 1957. nyarán elfogadott agrárpolitikai tézisei a fő figyelmet _ már nem a parasztság polarizáltságára, hanem a „derékhadra” irányította. S a párt agrárpolitikájában a munkás-paraszt szövetség elveit érvényesítették. A mezőgazdaság szocialista átszervezése. az ötvenes-hatvanas évek fordulóján nemcsak azt eredményezte, hogy a parasztság is a szocialista termelési viszonyok közé került, hanem egyszersmind véget vetett a parasztság korábbi osztálytagozódásának, illetve a tsz-parasztság és az egyénileg gazdálkodó parasztság eltérő fejlődésének. Éppen ezért volt domináló ezekben az években az egységes szocialista paraszti osztály megteremtése. Azonos típusok Az ennek a törekvésnek ellenszegülő erők közül véleményünk szerint csak kisebb jelentőségű és egyre gyengülő volt a korábbi rétegkülönbségeknek és ellentéteknek át- mentődése a szövetkezeti gazdálkodás keretei közé. illetve a régi és az új tagok közötti, az előbbivel részint párhuzamos ellentétek időnkénti felbukkanása. Ezeknél sok tekintetben jelentősebb, hogy az új keretekben kialakult egy ú) tagozódás is, amelynek alapja már ér4. A parasztság telemszerűen nem a termelőeszközhöz való eltérő viszony, hanem a konkrét munkamegosztás, a munka jellege, valamint a rátermettség és a szakképzettség, s a mindezekhez kapcsolódó jövedelem nagysága. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése idején a szocialista tulajdon e formája még erőteljesen magán viselte saját kisáru- térmelő előzményeinek következményeit A hatvanas évek közepétől azonban — á termelőszövetkezetek technikai-anyagi bázisának erősödésével párhuzamosan — ' egyre erőteljesebben a vállalati gazdálkodás jellemzői alakultak ki. Egyfelől a szövetkezetek vállalati jellegének erősödése, a fel nem osztható alapok növekedése, az alapvető termelőeszköz — a föld — szocialista szövetkezeti tulajdona, a szövetkezetekre is kiterjedő állami felügyelet és szabályozás, másfelől pedig az állami szektorban a vállalati önállóság növelése — a gazdálkodás eltérő elemei ellenére is —, lényegét és típusát tekintve azonos termelési viszonyt hoz létre az állami és a szövetkezeti szektorban. A termelőszövetkezetek igen gyors fejlődése (az egy főre jutó termelékenység például az elmúlt 10 évben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az iparban), termelési szerkezetének átalakulása, az iparszerű termelés kezdődő meghonosodása azt eredményezi, hogy ma már egyre jobban szűkül a termelőszövetkezeteken belül azok köre, akik a hagyományos parasztság örökösének tekinthetők. Ma már a termelőszövetkezetek aktív keresőinek csaknem fele abból a fiatalabb generációból kerül ki, akik sohasem voltak kapcsolatban az egyéni parasztgazdasággal. Az aktív termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak mintegy 10 százaléka szellemi munkakörben dolgozik, több mint 20 százalékuk szakmunkás. Ehhez járul az is, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó nem nyugdíjas tagoknak és alkalmazottaknak csak a fele dolgozik a növénytermelésben, állat- tenyésztésben és takarmányozásban, tehát végez kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet. Hasonló arányokat mutat a közös gazdaságokban ledolgozott munkaidő is. Míg 1963-ban 76 százalék, addig ma már csak mintegy 50 százalék a hagyományos paraszti munkaidő aránya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az összes fizikai munkaidőn belül. A tsz-tagsóg közel fele tehát ma már tevékenységét tekintve nem hagyományos paraszti munkát végez. Osztályok közeledése Azt is figyelembe kell venni, hogy a fő foglalkozáson túli mezőgazda- sági tevékenység — mint erre már utaltunk —, nem egyszerűen az állami szektor és a szövetkezetek, a munkásosztály és, a parasztság között differenciál. A KSH mezőgazdasági kisüzemi összeírása alapján Magyarországon 1 millió 681 ezer 76 mezőgazdasági háztáji és kisegítő gazdaság van, ezekben — természetesen, különböző rendszerességgel — 2 millió 210 ezer 404 aktív kereső dolgozik, akiknek csak 24,5 százaléka tsz-tag. (!) 1 millió 302 ezer 57 a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak száma, ebből több mint egymillió a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. A munkásosztály és a parasztság közeledésének fontos tényezője volt a jövedelmek kiegyenlítődése is. Jövedelemstatisztikánk szerint ez 1968-ban következett be és azóta a parasztság, és különösen a kettős- jövedelműek munkából származó jövedelme valamelyest meg is haladja a munkásosztályét. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a parasztság ezt a valamivel magasabb többletjövedelmet több munkával érte el; hogy a statisztika a háztáji és kisegítő gazdaságokból származó becsült jövedelmet a paraszti jövedelmekhez hozzászámítja, a munkások mellékkereseteit azonban nem; hogy a munkásság természeti juttatásból származó jövedelme mintegy 30 százalékkal meghaladja a parasztságét és — mint Ladányi János kutatásaiból tudjuk —, a fogyasztói árak állami eltérítése következtében egy főre számítva a munkásság mintegy évi 700 forint többlethez jut, a parasztság egy főre jutó jövedelme pedig évi 133 forinttal csökken. Ferge Zsuzsa kutatásaiból azt is tudjuk, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a munkásság és a parasztság fogyasztási szerkezete közötti különbség is. így összességében elmondhatjuk, hogy a munkásosztály és a parasztság életszínvonala az utóbbi 10—15 esztendőben jelentősen közeledett egymáshoz, és ma már a lényeges életszínvonalbeli különbségek egyáltalán nem ebben a relációban tapasztalhatók. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban tehát jelentős léptekkel haladt előre a parasztság történetileg megkésett felbomlása, nagy réteseinek közeledése a munkásosztályhoz. Ezért állapíthatta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata, hogv a szövetkezeti parasztság „munka- és életköriilmén veiben. szemléletében közeledik a munkásokhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese”. Kolosi Tamás (Következik: 5. AZ ÉRTELMISÉG) Pest megyei szervezetének elnöke és Földes István, a megyei szervezet titkára. Az elnöklő Barinkat Oszkárné megnyitójában hangsúlyozta: az aktívaértekezlet feladata szót váltani a TIT VII. küldöttgyűlésén megszabott feladatokról, teljesítésükről. Mint mondotta, ez a tanácskozás is annak a határozatnak a szellemében jött létre, amely jobb, rendszeresebb tájékoztatást sürgetett a TIT-aktivlsták számára. A megnyitót követően dr. Kurucz Imre, a TIT feladatairól tartott vitaindító előadást, a VII. küldöttgyűlés határozatainak tükrében. : lakosra jutó kommunális beruházás összege, szemben a 970 forintos országos átlaggal, ez az összeg tavaly már ■ 2200 forintra emelkedett, s mindössze száz forinttal marad alatta az országos átlagnak, és jól szemlélteti a megye fejlődését az is, hogy a III. ötéves terv időszakában , 25 ezer, a IV. ötéves terv során , már 39 ezer, a jelenlegi tervciklus éveiben pedig már 42 ezer lakás épül a megyében. A továbbiakban dr. Mondok Pál a megye egészség- ügyi hálózatának gyors üte- . mű fejlődéséről számolt be az , aktívaértekezlet résztvevőinek. ; Ezt a fejlődést jól szemlélteti, mondotta, hogy 1949-ben 280 i kórházi ágy állt a megye lakosságának rendelkezésére, az . idén ez a szám már három- : ezerre, 1980-ra pedig négy- ; ezerre emelkedik. Hasonlóan nagyarányú a fejlődés az óvodák és az iskolák építésében is. Mindez — hangsúlyozta — nem lett volna megvalósítható a lakosság nagyarányú segítsége nélkül. A megye lakossága, üzemeinek, gazdaságainak szocialista brigádjai ma már évente több mint 200 millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá az erőteljesebb fejlődéshez. r év köteles újabb és újabb tudást kell szerezni, meg- és fel kell újítani az ismereteket, hpgy lépést lehessen tartani a fokozódó ütemű fejlődéssel. Akkor ünnepelhetjük a legméltóbban negyedszázados jubileumunkat, ha az eddigieknél is még többet teszünk az ismeretek közvetítésében. Tizenegy felszólalás Az elhangzott előadásokat igen színvonalas vita követte. Ebben tizenegyen mondtak véleményt az eddigi munkáról, a további feladatokról. A mezőgazdasági szakismeretek fontosságáról szólt Ihászi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára és Novák László, a gödöllői járási hivatal osztályvezetője. E fontos tevékenység további erősítését sürgette dr. Peczník János egyetemi tanár is. Mint mondotta, tervezik, hogy a nyári szabadegyetemekhez hasonlóan téli szabadegyetemet indítanak Gödöllőn, az Ember és környezete témakörben. Első alkalommal, egy esztendő múlva, a vadbiológia kérdéseiről kívánják megrendezni a gödöllői nemzetközi téli szabadegyetemet. Cselényi Dezső, a monori járási pártbizottság első titkára az értelmiségnek az ismeretek közvetítésében betöltött szerepéről, jelentőségéről beszélt. Elmondotta: jelenleg a megye értelmiségének tíz százaléka kapcsolódott e nagy fontosságú munkába, így ezt a kört feltétlenül tovább kell szélesíteni. Ezt sürgette dr. Kovács József, a zsámbéki pedagógiai főiskola tanára is. Vincze Tamásné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője a tanácsok és a TIT fokozódó együttműködésének megteremtését sürgette. Berkó Ár- pM, a váci dolgozók iskolájának igazgatója a TIT-nek a felnőttoktatásban betöltött szerepét méltatta. Rddi László, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola tanára a hazafias nevelés jelentőségét hangsúlyozta felszólalásában. Csobán Szvetozárné, a dunabogdányi művelődési ház igazgatója javasolta, hogy a jövőben jobb kapcsolat alakuljon ki az egyes járási TIT- szervezetek között, ami meg- könnvítené az előadók cseréjét. Rétéi Lajos, a néprajzi szakosztály elnöke az aktuális kérdések gyakoribb közös megvitatását sürgette. Dr. Losonci Miklós, a ráckevei gimnázium igazgatója. hasonló indíttatással adott kifejezést annak a véleményének, hogy az ismeretterjesztő munkának a jelenleginél is jobban kell igazodnia a fejlődő igényekhez. P. P. zadban több mmt negyedmillióval nőtt a lakosság száma. E nagyarányú növekedés legfőbb oka: a főváros vonzása. Mintegy kétszázezren telepedtek meg itt más megyékből érkezettek, elsősorban a főváros peremén, az agglomerációs övezetben. Ezek többsége paraszti foglalkozásúként érkezett ide, s itt, Pest megyében vált ipari munkássá. Mindez sok olyan gond forrásává vált, amelyek megoldására a megye önerejére támaszkodva képtelen. Ezért az országos vezetés ma már kiemelten támogatja a helyes megyei törekvéseket. Ezt mi sem bizonyítja jobban: 1966-ban mindössze 406 forint volt az egy A jubileumi A következő előadásban Földes István a TIT VII. küldöttgyűlése határozatának érvényesítéséről beszélt. A tavalyi évet a VII. küldöttgyűlés, az ideit a társulat újjászervezésének negyedszázados jubileuma teszi kiemelkedő jelentőségűvé — kezdte beszámolóját. — Tevékenységünk jellemzője a dolgozók politikai és világnézeti nevelésére, a termeléssel összefüggő szakismeretek terjesztésére és az általános műveltség emelésére irányuló meghatározott és céltudatos törekvésünk. A munkásművelődés segítése a szervezet egész tevékenységének központi kérdése. Mint mondotta: a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a termelékenység fokozásának elengedhetetlen feltétele a dolgozók általános műveltségi színvonalának, a szakképzett munkások arányának emelése. Beszámolójában Földes István arról is beszélt, hogy Dr. Kurucz Imre előadását tartja ságáról is. Mint mondotta: könnyű megnyerni az embereket arra, hogyan vegyenek részt iskolai előkészítő tanfolyamokon, tanuljanak nyelveket, vagy arra, hogy frissítsék fel közlekedési ismereteiket. Ez egyéni érdekük. Ám az ismeretterjesztő munka zömét olyan előadássorozatok teszik ki, amelyek meghallgatásában nem közvetlenül érdekeltek az emberek. Filozófiai, vallástörténeti, vagy éppen a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó előadás közvetlenül nem kapcsolódik az emberek egyéni érdekeihez, jelentőségük mégis az egész ember formálásában mérhető. Ezért ezek az előadások, sorozatok a jelenleginél hatékonyabb propagandamunkát kívánnak. ►Sfcrs ereje — Megyénk már évtizedek óta a legerőteljesebben fejlődő megyék közé tartozik — kezdte tájékoztatóját, a megyei tanács elnöke. Mint mondotta, az elmúlt negyedszáA TIT VII. küldöttgyűlése határozatai eredményes végrehajtásának feltételeként jelölte meg a főtitkár, hogy fejleszteni kell a társulati élet demokratizmusát, növelni kell ismeretterjesztő munkánk hatékonyságát. Mit is ért ezen, azt így fogalmazta meg: — Az alapszabályok következetes betartása nyit tág teret a társulati élet demokratizmusának kiszélesítéséhez. E demokratizmus legfőbb tartalmát a nép következetes szolgálata jelenti. Tudománnyal a népért — e jelszónak kell meghatároznia a társulat egész tevékenységét. Ennek érdekében állandóan fejleszteni kell az ismeretterjesztés módszereit, az élet igényeihez igazodva. A továbbiakban elmondotta, hogy a társulat igen jelentős eredményeket ért el a tudományok, a műveltség közvetítésében. Ez mégsem adhat okot az elégedettségre — mint hangsúlyozta, majd arról beszélt, milyen hibák gátolják a további jó munkát. — Akadnak még előadók — mondotta —, akik számára az a legfontosabb, hogy ismereteket közvetítsenek, a hogyanra azonban már kevesebb gondot fordítanak. Ám nem sokat ér az a fajta ismeret- közvetítés, amely figyelmen kívül hagyja a befogadók fel- készültségét, reagálását. Előadásában dr, Kurucz Imre szólt az érdekek felkeltésének, egyeztetésének fontosAx össxeft Az aktívaértekezlet második előadója dr. Mondok Pál volt, aki Pest megye gazdasági, társadalmi, politikai életének időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást.
