Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
1978. JANUAR 25., SZERDA v/ÄM ap Heti jogi tanácsok • A terhes n6 vé...me. munkajogi „Kismama munkahelyi aggodalmai” jeligére kéri válaszunkat a fővárosban feladott levelére egyik olvasónk. Helytelenítjük, hogy sem címét, sem munkahelyét nem közli és csupán jeligét adott meg. A levél súlyos vádakat tartalma.!, úgy nogy nem mehetünk el mellette szó nélkül így sem, hogy névtelen. Levélírónk 1975-től egészségügyi intézményben dolgozik. Most másodízben terhes. Első terhessége is veszélyeztetett volt, a gyermek szülés után pár napra meghalt. Éppen ezért most nagy figyelemmel kísérik terhességét. Az orvos javasolta áthelyezését könnyebb munkakörbe. Munkahelyén azonban 2 hónap óta a füle botjukat sem mozgatták. Legutóbbi érdeklődésére az volt a válasz, „ha nem tetszik, mondjon fel, vagy menjen betegállományba”. Ettől kezdve pokol lett az élete. Főnöke naponta mindig szigorúbb lett hozzá, követelte a nehéz munka elvégzését. Így kényszerből kerültem betegállományba — írja levelében. Olvasónk azt kérdezi, kérheti-e táppénze időtartamára a táppénz, és az átlagkereset közti különbözet megtérítését a munkahelyétől, mivel „kényszerből” ment betegállományba. A Munka Törvénykönyvének rendelkezéséből indulunk ki. E szerint a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve, nem szabad egészségre káros munkakörben foglalkoztatni, így többek között olyan helyen sem, ahol nehéz, súlyos dolgokat kell emelgetni. Ezeket a munkaköröket az egészségügyi miniszter állapítja meg. Olvasónk munkakörét is elhallgatta előttünk, ezért nem tudunk nyilatkozni, hogy olyan helyen dolgoztatják-e, amely egészségére káros, és hogy ennélfogva az itteni foglalkoztatását tiltja-e a jogszabály. Ha ilyen munkakörben hagyták — kérésére és orvosi javaslat ellenére ;— 'és émiatt —, arhint írja — „kényszerből” ment betegállományba, orvosi szak- vélemény alapján lehetséges, hogy az intézmény rosszhiszemű magatartása miatt, kárát — ami a fizetés és táppénz közötti különbözete is lehet — megítélné a munkaügyi viták lefolytatására jogosult szerv. Ha ellenben az intézménynél nincs könnyebb munkahely, ahová áttehetik, akkor a vállalat rosszhiszemű magatartása nem állapítható meg. Mindenesetre a tények döntik el a kártérítési jogalapot. Annyit azonban megjegyzünk, hogy a munkahelynek mindent el kell követnie, hogy a dolgozónak egészségügyi állapotának megfelelő körülményeket biztosítson, még akkor is, ha másik munkakörben nem tudja foglalkoztatni. Ilyen esetben a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást vagy egyéb változtatást kell végrehajtania, mert a terhes nők védelméről számos jogszabály szól, és aki azokat megszegi, ezért anyagilag is felelősséggel tartozik. Tájékoztatásul közöljük — mivel egészségügyi intézményről van szó —, nőt egyáltalán nem szabad foglalkoztatni beteghordozói, betegszállítói, gépkocsin ápolói, gépkocsivezetői, műtősegédi munkakörben, ha beteget is szállít. A terhes nők védelmével kapcsolatban még a következő főbb előírások is érvényesek: a terhesség megállapításától a szülés napjáig teherben lévő nőt nem szabad foglalkoztatni a következő munkakörökben: sugárártalomnak kitett munkahelyen, elmeosztályokon, elme- és munkatherápiás részlegekben, gyermekotthonok nyugtalan részlegeinél, fertőző betegség diagnosztikáját célzó laboratóriumokban, és olyan fertőző anyagokkal, állatokkal sem foglalkozhat, amelyekkel az érintkezés a terhességet vagy a magzat fejlődését veszélyezteti. Nem alkalmazható terhes nő vegyianyagokkal dolgozó fertőtlenítő osztályok azon munkahelyein, ahol vegyianyagokkal közvetlen érintkezésbe kerülhet, továbbá olyan fertőzőbeteg-osztályon sem, ahol a magzati ártalmakat létrehozó kórokozókkal (vírusokkal, baktériumokkal, parazitákkal) fertőzött betegeket gyógykezelnek, mérgezési osztályon, detoxikáló állomáson. Tilos terhes nőt foglalkoztatni gázmesteri képesítést igénylő munkakörökben és féregtele- nítő munkahelyeken. Terhes nőt a terhesség 4. hónap első napjától a szülést követő 6 hónap elteltéig éjszakai munkára beosztani és vele túlmunkát végeztetni sem szabad. El Tíz nap rendeletéiből A jóléti és kulturális alap 1978. évi normatívái és egyes egyéb kérdésekről a Pénzügyi Közlöny 35. száma tartalmazza a* 317/1977. PM. I. sz. közleményt. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásával kapcsolatos az 1/1978. (I. 14.) ÉVM —MÉM—PM. számú rendelkezés, amely a Magyar Közlöny ez évi 2. számában jelent meg. Az üzletszerzők, propagandisták és az ügynökök munkabéréről az 1/1978. (I. 14.) MüM. rendelet intézkedik, amely ez év január 1 napjától hatályos és a korábbi 16/1972. (VI. 27.) MüM. rendelet ezzel érvényét veszíti. A munkásszállásokon folyó közművelődési munka fejlesztéséhez fontos irányelvek jelentek meg a Művelődés- ügyi Közlöny ez évi 1 számában. A Munkaügyi Kollégium 97—102. számú állásfoglalásait az érdekeltek a Bírósági Határozatok múlt évi 12. számából ismerhetik meg. amely a napokban jelent meg. A termőhelytől függően telepíthető szőlőfajtákról adott ki a minisztérium tájékoztatást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 36. számában. Belvárosi vállalat felvételre keres vegyészdiplomást néhány éves szakmai gyakorlattal, jó német és angol (esetleg egyik) nyelvtudással. Szabadalmi ügyvivői munkakörbe betanítjuk. ee német és angol (esetleg egyik) nyelvtudással, teltétel: gépírni tudás. A jelentkezéseket kérjük a 172-941-es telefonon. Több műszakban dolgozó intézetben lehetőleg biztosítani kell, hogy a délelőtti műszakban dolgozhassanak. Más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad kiküldeni, illetőleg áthelyezni. Ennyi a névtelen levélre a válaszunk, amely azonban teljesebb lenne, ha olvasónk nem hallgatja el előttünk munkáltatójának nevét, címét. Kérjük, írja meg ezt. • Mikor kell a foglalkoztatás«. rendszeresnek minősíteni? A fenti kérdést társadalom- biztosítás szempontjából vetették fel olvasóink, vagyis a megbízás alapján rendszeresen, személyesen végzett, munkában töltött időt szolgálati időnek fogadják-e el. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, és annak végrehajtására kiadott 17/1975. MT. számú rendelet egyértelműen kimondta, hogy a megbízás alapián rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő. szolgálati idő. Az ilyen munkában eltöltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet — egykorú okirati bizonyíték alapján — szolgálati időként figyelembe venni. Egyik olvasónknak 1965-től megbízás alapján végzett pénzbeszedői tevékenységének az ideje kétséges, másik olvasónk pedig 1972 óta főbb társasház közös képviselője, aki szintén megbízás alapján látja el feladatát. Vajon ezek a munkavégzések miként jönnek számításba maid a nyugdíj megállapításánál — kérdezik olvasóink. Amint elöljáróban már írtuk, a kötelező biztosítás kiterjed a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszony — így a tartós megbízási jogviszony — alapján munkát végző személyekre is. A munkavégzést pedig akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha a foglalkoztatott ugyanannál a foglalkoztatónál a munkakörre megállaoított havi törvényes munkaidő legalább felének megfelelő időrész ledolgozására kötelezte magát, illetőleg azt ledolgozta, ha pedig a munkában töltött ideie nem mérhefő. akkor keresetének el kell érnie az adott munkakörre mesállanított havi bér alsó határának felét. Olvasóink oroblémáiát tehát az dönti el. hosv a fenti feltételeknek megfelelne^-e Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Apasági bonyodalmak Ellentétes szakvélemények Egy apasági perben — noha a vércsoport és antropológiai vizsgálat nem zárta ki a férfi apaságának lehetőségét — az illető mégis tagadta, hogy a gyermek tőle származik. Ezért a nagyobb bizonyosság kedvéért a járásbíróság elrendelte, hogy az egyik orvostudományi egyetem igazságügyi orvostani intézetében úgynevezett kiterjesztett véreső portvizsgálatot végezzenek. Az eredmény a férfi apaságát kizárta. A korábbitól eltérő megállapítás miatt a bíróság az Egészség- ügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságától szakvéleményt kért. A válasz szerint az újabb eredmény annál is inkább megalapozott és elfogadható, mert ilyen vizsgálatot az orvostani intézetben évek óta begyakorlot- tan végeznek. Mindezek ellenére a Tanács az egész eljárás megismétlését indítványozta. A járásbíróság azonban ezt nem tartotta szükségesnek és a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az anyának a viszonyra vonatkozó vallomását egyetlen tanú sem támasztotta alá, ezért az Orvostudományi Egyetem, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményét aggálytalanul el lehetett fogadni. Fellebbezésre a megyei bíróság elrendelte: a kiterjesztett vércsoportvizsgálatok egy részét egy másik orvostudományi egyetem igazságügyi orvostani intézetében végezzék el. Ez megtörtént és meglepő eredményre vezetett: az apaságot nem zárta ki. Az intézet azonban megjegyezte: nem minden eljárást ismételtek meg, mert a bíróságtól a korábbi megállapításokról nem kaptak tájékoztatást. Ezekután a megyei bíróság is az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságához fordult. A bizottság közölte: a második alkalommal éppen azokat a vizsgálatokat nem végezték el, amelyek az előző intézetben a kizáró eredményeket adták. Ezért javasolta, hogy az eljárást az első egyetemi intézetben ismételjék meg. A megyei bíróság azonban ezit fölöslegesnek tartotta és a keresetet szintén elutasította. MOZIMŰSOR JANUAR 26-TÓL FEBRUAR 1-IG CEGLÉD, Szabadság 26—29: Dugó, a csodacsatár 26—29, esti előadás: A rendőrnő** 30— 1: Zsebpénz CEGLÉD, Mese 26—29: Hugó, a víziló 30— 1: Ludas Matyi CEGLÉD, Művész 26—29: Amerikai éjszaka 30— 1: Biciklitolvajok GÖDÖLLŐ 26—29: Az elveszett expedíció I—II. 30— l: Túl a félelmen*** 1: Maréknyi szerelem*** SZENTENDRE 26—29: Túl a félelmen*** 28—29, első előadás: A hegyibarlang titka 30— 1: Az elveszett expedíció I—II. 1: Nézd a bohócot*** VÁC, Kultúr 26—29: Bombasiker 26—29, különelöadás: Szivárvány 30— 1: A tizenötéves kapitány ABONY 26—27: Kiváló holttestek* 28—29: A szerelem rabja 30— 1, délutáni előadás: Ki látott engem? 30— 1: Dulszka asszony erkölcse* ABONY, Mese 28—31: Robot direktor ABONY, Művész 28—31: Vér és virág** BUDAÖRS 26—28: Hüvelyk Matyi 30— 1: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. DABAS, Kossuth 26—27: Ok ketten* 28—29: öngyilkosság vagy gyilkosság 30—31: ó maga rettenetes OUNAHARASZTI :6—27: Csiliagszemü 28—29: Vigyázat vadnyugat 30—31: Csalétek* DUNAKESZI, Vörös Csillag 26—29: A tizenötéves kapitány 30— 1: Bombasiker 1: A komédiás** DUNAKESZI, Rákóczi 26—27: Csalétek* 28— 29: Az inkák kincse 30—31: A szerelem rabja ÉRD 24—26: Szeress engem, Uly!« 29— 30: Mr. Majestyk* 31: Bolondos április** 31: Kiáltások* 1: Hattyúdal FŐT 26—29: Piedone Hong-Kongban 30— 31: Szeress engem, Lily!* CYAL 26—27: A Jégszlget foglyai I—II. 28—29: A pofon* 30—31: Úri muri NAGYKATA 26—29: Piedone Hong-Kongban 30— 1: Fehér hajó PILISVORöSVAR 26—29: Zsoldoskatona 30—31: Gyémántakció I—U. POMAZ 26—27: A nagy Caruso 28—29: Az éjszaka a betyároké 30—31: Kísértés** RÁCKEVE 26—27: A neretval csata I—IL 28—29: Csiliagszemü 30—31: Csigalépcső** SZIGETSZENTMIKLÖS 26—27: Mi van doki? 28—29: A nagy Caruso 30—31: Csiliagszemü 1 14 éven ajánlott! aluliaknak nem •• Csak 16 éven felülieknek! •** Csak 18 éven felülieknek! A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — Jogszabályt sértettek az alsófokú bíróságok, amikor a per alapos tárgyalásáról nem gondoskodtak — hangzik a határozat indokolása. — A két orvostani intézet különböző eredményre jutott. A második egyetemen megismételt vizsgálat azonban éppen az ügydöntő faktorokra nem terjedt ki. Ezért ezt az intézetet fel kellett volna hívni, hogy mindazokat a vizsgálatokat végezze el, amelyekre a bíróság felszólította, mégpedig különböző eredetű — például két gyár, laboratórium által készített — reagensekkel. — Tekintettel arra, hogy az említett okok és mulasztások miatt a tényállás tisztázatlan maradt, a jogerős ítélet törvénysértő és megalapozatlan, ezért új eljárásra van szükség, hogy az apaság kérdésében megnyugtatóan lehessen dönteni. Rosszhiszemű védekezés Egy másik perben a járásbíróság a beperelt férfi apaságát bebizonyítottnak látta, a megyei bíróság viszont nem, és az anya keresetét elutasította. Az ellentétes ítéletek után a legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróságnak kellett eldöntenie, ki az apa. Rendelkezésre álltak a vércsoport- és antropológiai vizsgálati leletek, amelyek szerint az apaság nem kizárt, és ezt több tanúvallomás megerősítette. A Legfelsőbb Bíróság határozatában a következőket mondta ki: — A származási perek helyes eldöntéséhez fűződő, fon. tos egyéni és társadalmi érdekre figyelemmeV a bíróságoknak hivatalból is törekedniük kell a tényleges helyzetnek megfelelő tényállás felderítésére és a bizonyítékok, adatok kellő értékelése, valamint mérlegelése alapján kell az ügyben érdemi állást foglalniuk. A megyéTtiíróság e kötelezettségének nem tett eleget. Az anya vallomásának lászólagos ellentmondásait tévesen értékelte, ugyanakkor a férfi védekezésének ellentmondásait, jó- vagy rosszhiszeműségének kérdését egyáltalán nem vizsgálta. Figyelmen kívül hagyta a szakértői bizonyítás eredményeit is. Az anyának a kapcsolat tényére vonatkozó vallomását három érdektelen tanú, valamint édesanyja vallomása mindenben alátámasztotta. A férfi eredménytelenül hivatkozott arra, hogy az anyának mással lett volna viszonya, noha a bizonyítás kötelezettsége őt terhelte. Valamennyi tanú állította: az anyát rendes, erkölcsös életet élő nőnek ismeri, akinek a perbe vont férfin kívül mással nem volt bizalmas kapcsolata, sőt, azt is hangoztatták: a községben mindenkinek meggyőződése volt, hogy a gyermeknek az anya által állított férfi az apja. — A megyed bíróság — hangzik tovább a határozat — az anya terhére nótta, hogy a pert csak a gyermek születése után két évvel indította meg. Ennek indokolásául az anya elmondta: eil einte remélte, sziliéi segítségével, egyedül is fel tudja nevelni gyermekét. A kislány születése után két évvel azonban apja meghalt, anyja munkaviszonyban állt, ezért kényszerült arra, hogy igényét perrel érvényesítse. Végül a Legfelsőbb Bíróság a vércsoportvizsgálat eredménye és az antropológiai szakvélemény, valamint a per adatainak mérlegelése alapján, kétséget kizáróan bizonyítottnak találta, hogy a gyermek a beperelt férfitől származik. Ezért apaságát meg kellett állapítani. Elismerés után tagadás Egy másik perben az anya a bírósági tárgyaláson azt vallotta: a férfi, aki szerinte gyermekének apja, a szülés után, a kórházban meglátogatta, és elismerte: a kisfiú tőle származik. Később azonban meggondolta magát, az elismerésre többé nem volt hajlandó, ezért kellett ellene az apaság megállapítása iránt pert indítania. Az alsófokú bíróságok a vércsoportvizsgálat nem kizáró eredménye alapján, az antropológiai vélemény beszerzését nem tartották szükségesnek és az apaságot megállapították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint az eljárt bíróságok az anya vallomását, amelyet több tanú megerősített, aggálytalannak találták. A férfi azonban nemcsak a kapcsolatot tagadta, hanem megnevezett egy másik személyt, akivel az anyának viszonya volt. Erre vonatkozóan bizonyítékot is felajánlott. Ezt az állítását alaposan meg kellett volna vizsgálni, mert ha kiderül, hogy igaz, a döntést befolyásolta volna. A vizsgálatot ki kell terjeszteni arra, igaz-e amit az anya állít, hogy ajfér- fi a kórházban meglátogatta és az apaságot elismerte. Meg kell tehát állapítani, tényleg volt-e ilyen találkozásuk és a beszélgetés miképpen folyt le. Nem mellőzhető a szülési kórlap beszerzése és az abban foglalt adatoknak a fogamzás időpontjával való egybevetése. Antropológiai vizsgálat elrendelésére is szükség van. Ki kérhet perújítást? A következő ügyben a bíróság az apasági keresetet jogerősen elutasította. Az ítélet ellen a kiskorú gyermek jogi képviselője perújítási kérelmet terjesztett elő. Vita merült fel, hogy erre ki jogosult. Á kérdést a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul szolgáló határozatában a következőképpen döntötte el: — A gyámhatósági eljárásról szóló rendelet értelmében az apaság megállapítására irányuló perekben a szülők gyermekük törvényes képviselőjeként nem járhatnak el, nevükben pert nem indíthatnak, meghatalmazást nem adhatnak. Amennyiben perre van szükség, a gyámhatóság — a törvényes képviselet ellátása céljából — eseti gondnokot rendel ki. Az alapeljárásban ez megtörtént. Nincs tehát akadálya annak, hogy a kirendelt eseti gondnok a jogerős ítélet ellen — újabb megbízatás nélkül — perújftási kérelmet terjeszthessen elő. T örvénytanácsadó Az országgyűlés tavaly szeptemberben fogadta el a Polgári Törvénykönyv módosítását, amely márciustól lép életbe. A változásokról a Házi Jogtanácsadó decemberi száma összefoglaló tájékoztatást ad. ezenkívül részletesen ismerteti a tulajdonjog teljes témakörét ^ bevezető áttekinti a jogi személyekről, szerződésekről, a kártérítésről és az öröklésről szóló szabályzásokat Az első fejezet a tulajdon általáno sabb formáival foglalkozik, to váh’-á egyebek köpött récz'o tezi a földnek és a rajta álló épületnek a tulajdonjogát, a dolog használatához és hasznosításához fűződő jogokat. A második rész a közös tulajdont szabályozó rendelkezéseket fogja össze. Ismerteti: milyen birtoklási és használati jogaik lehetnek a tulajdonosoknak, hogyan szüntethető meg a közös tulajdon és mit jelent at elővásárlási jog. A jogban járatlanabb olvasó és a szakember is haszon- tál forgathatja a tanácsadót, amely idén már havonta válaszol az érdeklődők kérdéseire.
