Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
TIZENKILENCES VETERÁNOK Gyűjtik a forradalmi emlékeket MAGNÓSZALAGON A VALLOMÁSOK Négy iskolában Korszerűsí-eü világítás Tavaly hetvenegyezer forintot használtak fel a városban arra, hogy a három leggyengébben megvilágított iskola, a Szabadság téri, a Török Ignác úti és a kisegítő iskola épületében a tantermek világítását korszerűsítsék. Az idén az Imre úti iskolában cserélik ki. az öreg világítótesteket. Korszerű mezőgazdaság Sertéstelepek gépei, berendezései Értékes könyvújdonság A közeli napokban — a februári mezőgazdasági szakirodalom hónapjára — számos könyvújdonság jelenik meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Ezek között van Csorna Mihálynak, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos osztályvezetőjének a Sertéstelepek gépei, berendezései című könyve, amelyet a kiadó a Korszerű Mezőgazdasági Technika sorozatban ad közre. Csorna Mihály több mint egy évtizede foglalkozik a sertéstenyésztés műszaki kérdéseinek vizsgálatával, a nagyüzemi telepek és az ott alkalmazott gépek értékelésével. Könyve lényegében ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában született, s minden bizonnyal értékes olvasmány lesz a szakemberek számára. Tavaszra jó lesz A budapesti Kőfaragó- és Epületszobrászipari Vállalat dolgozói a Stromfeld Aurél lakótelep játszóterének hintáit állítja fel. Barcza Zsolt felvétele A gödöllői helytörténeti szoba iránt mind nagyobb az érdeklődés. A helybeli történelemtanár, Heltai Miklós kezdeményezésére igen sok anyag gyűlt már össze, ami meg is tekinthető a moziiskola épületében. Ezeknek a tárgyaknak, emlékeknek jó része néprajzi jellegű. Tavaly született meg a kezdeményezés a város forradalmi hagyományainak összegyűjtésére. Volt olyan vélekedés, hogy Gödöllő nem nagyon dicsekedhet munkásmozgalmi hagyományokkal, s így természetesen a gyűjtés sem lehet eredményes. Mások ennek ellenkezőjét állították. A gyűjtési munkába á városi pártbizottság mellett működő mozgalmi emlékeket gyűjtő és ápoló bizottság is bekapcsolódott, amelynek munkálkodása révén már korábban több mártír és veterán életútját sikerült földeríteni. Az első határozat így szólt, hogy Gödöllő felszabadulásának 33. évfordulójára nyitnák meg a forradalmi hagyományokat bemutató kiállítást. Több ok miatt ez nem vált valóra. A napokban a városi pártbizottság ösztönzésére a gyűjtésbe bekapcsolódott 19-es veteránok tartottak megbeszélést, ami igen sikeresnek mondható. Ez a tanácskozás máris cáfolta azt a hiedelmet, miszerint városunkban nincsenek forradalmi emlékek. A beszélgetés során a megjelent veteránok táskáiból előkerültek a régi újságok, fotók, érmek, igazolványok, különböző személyi tárgyak, amelyek mind-mind a 19-es forradalom, illetve a Tanácsköztársaság helyi fényeiről tanúskodnak. Persze nemcsak a tárgyak fontosak, hanem a visszaemlékezések, a vallomások, az akkori élmények felidézése, amit senki mástól nem várhatunk, csak a még köztünk élő idős kommunista harcosoktól. A 80 éves Benkó István, a 79 éves Pozsár Lajos, a 77 éves Pozsár Sándor és a valamivel fiatalabbak, Nagy Ignác, Nagy László, Ga- ló Rezső, Kardos Győző, Bereczki Béla, Czabán Dánielné, Bíró Mátyás és Forgách Ferenc szavai nyomán megelevenedtek a régi idők, a harcok, melyekre büszkén emlékeznek. Be- reczky Béla, a magyar Vörös Hadsereg egyik legfiatalabb katonája volt, mindössze 15 évesen fogott fegyvert a néphatalom védelmében. Pozsár Sándor Münnich Ferenc oldalán harcolt, Nagy Ignác a felvidéken. Benkó István a Szovjetunióban tanulta meg, hogyan kell küzdeni a nagy- birtokosok ellen. Czabán Dánielné az 1941-es Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pavilonjáról készült felvételeket hozott. Heltai Miklós Gábor, a Török Ignác gimnázium igazgatója elmondotta az összejövetelen, hogy a közeljövőben magnetofonnal és jegyzetfüzettel keresik fel a veteránokat, hogy megörökítsék visz- szaemlékezéseiket az utókornak. Az idős harcosok kijelentették, örömmel fogadják a látogatókat és szívesen nyújtanak segítséget ahhoz, élményeik és a birtokukban levő tárgyak közreadásával, hogy a tervezett bemutató minél gazdagabb legyen, minél jobban tükrözze a gödöllői és környékbeli forradalmi harcokat: Csiba József Vendéglői őrjárat Óvják a> fiatalokat Csak szülőkkel A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti csoportja tavaly ifjúsági őrjáratokat szervezett, hogy a vendéglátóipari létesítményekben ellenőrizze a fiatalokra vonatkozó előírások betartását. Az ellenőrzéseken a .lakosságellótási és szolgáltatási bizottság, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság, a városi-járási rendőrkapitányság és a pedagógusok képviselői is részt vettek. Az őrjáratokon megállapították, hogy kirívó szabálytalanságok nem fordulnak elő, mindössze egyszer, a Vadász vendéglő pincerészéből kellett nyolcadikosokat kiküldeni. A vendéglőkben a gyerekek csak üdítő italt fogyasztottak, ám a szeszes italok forgalmazásáról szóló rendelet azt is előírja, hogy 16 éven aluliak szülői felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a vendéglátóhelyeken. Frdekes jogesetek jutnak tu- domásunkra, akár a tévé műsorát nézzük, akár az újságok jogi híradásait böngésszük. Ha véletlenül e témára fordul a baráti beszélgetés, akkor is m’ndenki tud vidám vagy szomorú esetekkel szolgálni. Ezúttal eleink háza táján búvárkodunk, a volt gödöllői uradalmi ügyészség dokumentum- gyűjteményében, a Bartal János ügyész dédunokája, Hegedűs László mérnök gondossága folytan fennmaradt, a XIX. század ‘első feléből származó Gedellői úriszéki jegyzőköny- ' vekben. Prefektus, táblabíró Az úriszék az uradalom bírósága; hatósága kiterjedt az uradalomhoz tartozó helységekre, Gödöllőre, Isaszegre, Hatvanra, stb., de Valkóra például nem, az már Eszterházy- birtok volt. Az úriszék tanácskozhatott a gödöllői kastély- lyal szemközti emeletes jószágigazgatói hivatalban, de rendelkezésére állt a kastélytól délre, az Ady és Martinovics utca sarkán álló épület is. Az elnöki tisztet majd minden alkalommal más-más meghívott tiszteletbeli személy viselte, lehetőleg vármegyei táblabíró, de elláthatta a prefektus is, az uradalmi elöljáró. Amennyire meg lehet állapítani a jegyzőkönyvekből, az ügyeket lelkiismeretesen kivizsgálták, jól eligazították a vitákat, az örökségi ügyeket, a károsultak kielégítését, polgári ügyekben tehát méltányosan osztották az igazságot, de a büntető, vagy az uradalom érdekeibe vágó ügyekben kegyetlen vagy részrehajló eljárást követeltek az akkori törvények, Így bíráskodtak régen Részrehajló eljárás és ítélet illetve törvénykezési szokások. Gödöllőn is sűrűn csattant a hajdú pálcája. A bírák igyekeztek tárgyilagosan, de jóindulattal ítélkezni, csakhogy ez utóbbira nagyon keskeny ösvényt hagyott az akkori törvényes gyakorlat, s alig jelentett valamit az úriszék mérséklete. Megmutatkozik ez például három hévízgyörki lakos ügyében, akik ifjú Bárány András búzaverméből 31 véka zabot eloroztak, s 44 forint kártérítésen kívül külön-külön- 25 pálca ütésekre ítéltetnek. Némi kedvezés, hogy az utóbbit Ka Ion kapják meg, s az úriszéktől távol könnyebb irgalomra bírni a hajdút. Bárány András jobbágy, de a tulajdont mindenképpen erősen védik, ez a fő irányadó elve az ítéleteknek, s ha az uradalom a károsult, még keményebb a büntetés. Erre is egy példát. Elégtétel Hat bagi lakos ellopott és Bagra vitt nyomtatáskor, titkon, éjszaka 8 zsák tiszta búzát a kartali szérűskertből. Ennek büntetése már súlyosabb, hiszen a bagiak az uradalom terményébe markoltak. A főbűnös egy holdnapi fogságra, és kétszer elveendő 50 palcza ütésekre ítéltetik, azaz egyszeregyszer 25—25 ütést kap. Társai is ketten 30—30, a kevésbé bűnösök is 25—25-öt szenvednek el. Egy másik pallér a testi büntetést gyenge testalkotása miatt nem viselheti el, azért ennek börtönbünetését megduplázzák két holdnapra. Érdekes, hogy helyi közigazgatási ügyekben nemes emberekre is kiterjedt az úriszék hatásköre, igaz: korlátozottan. Csínján bánnak a bepanaszolt- tal. Fritz Pál Hévízgyörk árva- tutora azért folyamodott a bírósághoz, hogy az Árva Cassá- ba tartozó lakosok, többek közt Nemes Kováts János a visszafizetésre intessenek és hathatós módok által szoríttassanak. Az ilyen kölcsönzés az árvák pénzét növelte a kamattal. Az ítélet: a Kartallyi kasznár szerezzen az Árváknak Executio által elégtételt — azaz a jobbágy házaknál tartson végrehajtást. Nemes Kováts Jánost pedig személyesen keresse meg, egyszersmind hathatossan bírja az Árvák pénze visszafizetésére. Nem közli az ítélet, mi légyen az a hathatós mód. Az adósok börtöne, ahova külföldön nemeseket is beárestomoz- hattak, Magyarországon nem honos, nemesi birtokot le nem foglalhatnak, így a kasznár feladata majdnem teljesíthetetlen. Ez az egy ítélet jól megmutatja a kétféle .mértéket, hiszen, hogy a jobbágyokon behajtották a pénzt, az kétségtelen. Nemes Kováts János élelmet, szénát mér, bort is árul engedély nélkül. Ennek meggátlá- sára is csak keressen hathatós módot a kasznár, s ha nem V. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1978. JANUÄR 24., KEDD A rang ösztönöz és kötelez Országos hírre lettek szert Tudományos tanácskozás városunkban Gödöllő épülő, fejlődő, alakuló, állandóan változó, formálódó település. Különösen várossá nyilvánítása óta szembetűnő ez. Építünk és bontunk. A régi, elavult, a ma emberének igényeit nem kielégítő házak helyén korszerű összkomfortos otthonok létesülnek. A város arculatát meghatározó lakótelepekkel találkozhatunk a központban és közvetlen közelében. A fejlődés olyan gyors, hogy nemcsak a távolról idevetodő idegennek, hanem az állandóan itt élőknek is feltűnik. Fejlesztés, bővítés Egy város jelentőségét természetesen nemcsak lakó- és középületeinek méretei és minősége határozza meg, hanem a területén működő vállalatok, üzemek, intézmények is. Voltaképpen ezeknek megléte indokolta annak idején a városi státusba való sorolást és fordítva: a rang megléte további ösztönzést ad új üzemek telepítésére, illetve a meglévők fejlesztésére, bővítésére. Elmondhatjuk, néhány üzemünk és intézményünk híx-e nemcsak az ország messzi vidékeire jutott el, hanem külföldön is ismertté,váltak. Említhetjük az árammérőgyárat, amelynek termékei mind a szocialista, mind a tőkésorszá- gokban keresettek. Tavaly különösen szép eredményeket értek el, a tervezettnél nagyobb volt az exportjuk és a hazai piacra is több gyártmányuk jutott. Biztató a jövője is, hiszen fejlesztési szakemberei mind tökéletesebb fogyasztás- mérőket terveznek. használ, jelentse, majd megidézik Kovátsot az úriszék elé. Nem szívesen, mert legfeljebb kibetsültetik, aztán nincs mód megvenni rajta. Bezzeg elbírtak azzal az öt gedellei jobbággyal és a német kántorral, akik 1833-i termésükből bort mértek titokban. Bormérésre csak az uraság, illetve az uraság árendása volt jogosítva. A kimért bor árát vissza kellett fizetniük, azonkívül 3 napi gyalogrobotra kötelezték őket. Szülők bántalmazása Nagyon szigorúan büntetik a verekedéseket, s a szülők elleni erőszakot; 80 pálcaütést és fél évet tölt tömlöcben, vasban, munkában, heti kétszeri böjttel egy részegeskedő hatvani férfi (az ottani uradalom is Gödöllőhöz tartozik), aki eltörte mostohaanyja kezét bottal és megverte édesapját, amikor azok védelmezték ellene feleségét. Ennél az ítéletnél még jobban hivatkoztak a megsértett vallási törvényre és a megtámadott világi rendre, mint máskor. Az ilyen cselekmények valóban nem engedhetők meg semmiféle társadalmi rendszerben. Viszont lelepleződik a halódó feudális rend válsága és gyengesége, amikor nem alkalmazzák ugyanezt a szigorúságot az uradalom szolgálatában állók erőszakosságai, túlkapásai ellen. Még gyilkosságaikat is eltussolták. 1334Szép sikereket ér el mostanában a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, amely nemcsak a gödöllői nagy építkezéseken játszik nagy szerepet, hanem Pest megye és az ország számos más városában és községében is. Sorolhatnánk tovább az üzemek, szövetkezetek nevét, amelyeknek termékei, dolgozóinak hozzáértése és munkaszeretete öregbíti városunk hírnevét. Hazánkban évről évre a legtöbb . okleveles mezőgazdasági és gépészmérnököt az Agrártudományi Egyetem bocsátja ki, és a debreceni és a keszthelyi egyetemhez hasonlóan okleveles mezőgazdászokat képez. Emellett száz számra oktatják egy-egy szűkebb szakterület mérnökeit, specialistáit. Több a feladat A szintén gödöllői székhelyű Mezőgazdasági Gépkísér- Teti Intézet az első között volt annak idején Európában, amely — még Magyaróváron, gépkísérleti állomásként alapítva — azt a feladatot kapta, hogy az akkori gazdáknak, uradalmaknak külföldről behozott gépeket célszerűség és használhatóság szempontjából megvizsgálja, illetve minősítse. Azóta természetesen ennek a szintén szépen fejlődő intézetnek a feladatai bővültek, változtak. Mondhatnánk úgy is, sokasodtak. A felszabadulás után, különösen a hatvanas évektől kezdve fellendülő hazai mezőgépipar, s az importált gépek számának és választékának növekedésével mind több feladat hárul rá ben az isaszegi ispán agyonütött egy szolgalegényt, mert nem igyekezett a szántással. A gyilkost elengedték. Nem lehet megállapítani a szándékosságot — mondja az ítélet —, hiszén az ispán csak fenyíteni akart. A fiú azért halt meg, mert különben is nyavalyás volt. Vajon miért kellett ezeket a kíméletlen embereket tűzönvízen keresztül megvédelmezni ? A pandúrok, a megyei karhatalom egymagában képtelen lett volna minden egyes birtokon külön fenntartani a birtokosok által kívánt rendet. Az uradalmi tiszttartók, ispánok, hajdúk voltak a birtokosok testőrei és vagyonának őrzői. I. Grassalkovich Antal egész kis hadsereggé szervezte őket. Nélkülük nem hajthatták volna be az úrbéri szolgáltatásokat. Ezek állandó feszültségben, harcban állottak a jobbágyokkal, no, meg a betyárokkal, akik igyekeztek bosszút állni azokon az uradalmi szolgálattevőkön, akiknek rossz híre volt a néd között. Ha ezeknek az embereknek nem nézik el uraik a komisz- ságaikat, akkor többé ezekre se számíthattak volna. A küzdelem pedig nem lankadt. A feudális rendet annyi évszázad után is csak botozással tudták fenntartani. Visszahőköl az olvasó, amint átlapoz egy úriszéki jegyzőkönyvet. Az 1834-i jegyzőkönyv 85— 90. tétele közt csupán 2 oldalon, 250 pálcaütést mértek ki 10 elítélt közt. Egy-két lap után csakhamar megint következik a pálca, nőknek korbács, gyerekeknek virgács, aztán robot, árestom, böjt, kenyéren és vízen. Heltai Miklós Ám nemcsak a gépeket gyártó vállalatok és üzemek, az importőrök igénylik véleményét, hanem egyre inkább a gazdaságok is, amelyeknek a. gépesített technológiák vizsgálatával, kidolgozásával és folyamatos korszerűsítésével több mint egy évtizede olyan közvetlen segítséget ad, amely számos területen meghatározza a gyakorlati munkát. Hasonló országos rangú intézményünk a Kisállattenyésztési ' Kutatóintézet, amely a múlt évben ünnepelte 100. évfordulóját. Az intézet a baromfi-, a nyültenyésztésben, valamint a méhészet fejlesztésében vívott ki magának rangot és kapott elismerést az ország határain túlról is. Hogy csak egyetlen példát említsünk: Vietnamban tudományos eredményeikre alapozva építettek nyúlfarmot, idehaza pedig egyebek között a kisállattenyésztéssel foglalkozó termelési rendszereket segítik, támogatják a gödöllői és a kör- nyékbeli méhészeti csoportokat. Ezekben és a többi Intézményben, üzemben, szövetkezetben olyan munka folyik, amelyik önmagában, külön-kü- lön is rangot adhatna valamely helységnek. Nem titok, hogy sokan — nem megfeledkezve a más jellegű üzemek fejlesztéséről — városunkat elsősorban a mezőgazdasági tudományok fellegvárának szeretnék tudni. Ehhez természetesen még sokat kell tennünk, de az eddigi eredmények és terveink azzal biztatnak, hogy ez mindinkább valósággá yálik. Jelen, jövő Hírünk, nevünk megalapozottságának bizonyítására rövidesen ismét alkalom nyílik. Egy hét múlva, a jövő szerdán kezdődik az az országos tanácskozás, amelynek városunk ad otthont. Erre bizonyára odafigyel majd a széles körű szakmai közvélemény, hiszen az egyetem és a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet mellett a budapesti székhelyű Mezőgépfejlesztő Intézet és a városunkban is jelentős kísérleti állomást fenntartó Erdészeti Tudományos Intézet tart tudományos ülészakot A két napig tartó tanácskozáson a közönség elé lépők tulajdonképpen azzal erősíthetik hírnevünket, hogy a nyilvánosság elé tárják eredményeinket és bizonyítják, nemcsak saját elméleti problémáikkal foglalkoznak, hanem a jelen és a közeljövő termelési gyakorlatának javításán fáradoznak. Kaposi Z. Pál Segíti az oktatást Házi múzeum Szemléltető eszközök Házi múzeumot rendeztek be a vérségi általános iskolában. A történelem-szaktanteremben kiállított pattintott kőeszközöket és csiszolt szerszámokat az aszódi Petőfi Múzeum bocsátotta a tanárok és a diákok rendelkezésére. A kis tárlat segítséget nyújt a történelem oktatóinak: a szemléltető eszközökkel közelebb hozhatják a régmúlt korok világát a tanulókhoz.
