Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

Jönnek a lánctalpasok Új műhelycsarnokot építenek Talaj javítás, talajvédelem két megyében A mezőgazdaság fejlődé­séinek követelménye, hogy mind jobb terméshozamokat tudjon felmutatni és mind nagyobb területet hasznosít­son gazdaságosan. A terep- rendezésben. talajerőpótlásban a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceg­lédi, megyei irodájának szá­mos feladat jut. Parlagterü­letből. mezőből gyümölcster­mesztésre alkalmas földet ! alakítanak ki, kémiai talaj- javítást alkalmaznak, ahol ez szükséges, hasznosítják a ke­celi és sükösdi tőzegbányák termékét a talajerő pótlására. A vállalatnál több mint négyszáz ember, sok erő- és munkagép dolgozik. Termelési tervüket tavaly több mint 100 millió forint­ban határozták meg. Ezt ne­hézségek árán ugyan, de si­került teljesíteni. Munkával ebben az évben is ellátják a termelőszövetke­zetek, gazdaságok az irodát. Az igény máris jóval nagyobb, mint amennyit győznének. Mivel a kiviteleztetéshez a gazdaságok állami támoga­tásban részesülhetnek, ter­mészetesen szívesen élnek ve­le, mernek tervezni, kérni is. A meliorációval foglalkozó munkacsoportokra éppen ezért nagy feladat hárul. Azok a beruházások, ame­lyekre ebben az évben számíthatnak, főként a kémiai talajjavítás fej­lesztését segítik. Eszerint tizenöt DT 75-ös lánc­talpast kapnak, 3 Kristall Ze- tor traktort, s hozzá ugyan­ennyi terítőgépet, érkezik nyolc, 6,5 tonnás pótkocsi, 3 IFA tehergépkocsi és 2 pót­kocsi, valamint személyszál­lításra egy kis autóbusz, amely húsz embert vihet. Továbbra is arra kell töre­kedniük, hogy a meglévő esz­közöket még jobban kihasz­nálják, célszerűen gazdál­kodjanak anyaggal, idővel egyaránt. A szocialista brigá­dok vállalásaira, melyek so­EDZETT IFJÚSÁGÉRT Tízezren a versenyeken NE LEGYEN GYŐZELEM MÉRKŐZÉS NÉLKÜL A ceglédi városi szakmakö­zi bizottság, a járási sportfel­ügyelőség mellett működő szakszövetségek segítségével, az elmúlt évben hét sportág­ban rendezett egyéni, illetve csapat szakszervezeti bajnok­ságokat, az. Edzett ifjúságért mozgalom keretében. Ezeken ezerhatszázan álltak rajthoz. Legtöbben a kispályás labda­rúgásban viaskodtak, de na­gyon sok szereplője volt az asztaliteniszezők versenyei­nek is. A szakmaközi bizottság sportfelelőse, Száraz György a .bajnokságok jegyzőkönyveiből felelevenítette a győztesek névsorát; tekében a KÖZGÉP A (csapatban) és Lugossi Ist­ván (Lenin Tsz), sakkban a PENOMAH, lövészetben a Kórház (csapatban), illetve Czombos István (KÖZGÉP) és Ambrus Jánosné (Volán 1/11) (egyéniben), kézilabdában a KÖZGÉP (férfi) és a Cipő­ipari Vállalat (női), kispályás labdarúgásban a Lenin Tsz (férfi) és az ÉVIG (női), asz­taliteniszbén pedig a Vasipari Szövetkezet (férfi), valamint a Postahivatal (női) bizonyul­tak a legjobbnak. Az asztali- tenisz egyéni versenyének nyertesei: Csomós Mihály (Vasipari Szövetkezet), Pet­rányi Ferencné (Pedagógus), és a Jakab—Bujáid (KÖZ­GÉP), Radnótiné—Siskáné (Lenin Tsz), Csomós—Peíne- házyné (Vasipari Szövetkezet —Postahivatal) párosok let­tek. A város vállalatai, üzemei és intézményei az év végezté­vel adatokat szolgáltattak a sportfelügyelőségnek arról hogy milyen házi, területi és országos viadalokon vettek részt, azokon milyen eredmé­nyeket értek el. A beküldött válaszok összesítése alapján 1977-ben Cegléden 6846-an vettek részt valamilyen sport- eseményen, ebből a nők szá­ma 2800 volt, ami javuló arány. A Bem Szakmunkás- képző Intézetből 1453, a Ceg­lédi Állami Tangazdaságból 1014, valamint a PENOMAH ceglédi gyárából 933 résztve­vője volt a sportversenyek­nek. Ebben az évben, tömeg­sportban megint sok ese­mény lesz, a mezei futóver­senytől kezdve a sakkig, ahol annyi lesz a változás, hogy megrendezik a nők csapat- bajnokságát is. Remélhetően nem fog előfordulni, hogy az egyik csapat távolmaradása miatt ne lehessen lejátszani a kiSorsolt találkozót. Az ilyen mérkőzés nélküli győzelmet végképpen száműzni szeret­nék a város tömegsportjából. U. L. TÖMEGSPORT A VOLÁNNÁL Májusra elkészül a pálya Nem könnyű a munka és a sport összhangját megtalálni olyan munkahelyen, mint amilyen a Volán 1/11-es ceg­lédi üzeme. Legtöbb dolgozó­juk a nap jelentős részében gépkocsijával járja az ország útjait, s hazaérkezésüket pontosan kiszámítaná lehetet­len. Ez megszabja az üzem sportéletét, bár a résztvevők száma az elmúlt évben tovább növekedett. A nőket is job­ban bevonták a korábbinál. A vo'.ánosok négy sportág városi, szakszervezeti rendez­vényén voltak jelen. Legjob­ban a férfi kézilabdások sze­repeltek, harmadikok lettek, a nőknek a negyedik, míg a kispályás labdarúgócsapatnak az ötödik hely'jutott. Gyen­gén szerepelt, s az utolsó he­lyen végzett a női asztalite­nisz-együttes. A sakkozók csapatküzdelméberr sem ment minden simán, nagyon nehéz volt a gárdát összetartani, megoldani, hogy ott legyenek a kisorsolt mérkőzéseiken. Egervári György, a szak­szervezeti bizottság sportfele­lőse elmondotta, hogy kispá­lyás labdarúgásban és kézi­labdában a harmadik helyen végéztek a forradalmi ifjúsá­gi napok snórttalálko; Mn. A KISZ városi bizottsága szer­vezésében lezajlott tekeverse­nyen a negyedik ■ hely jutott nekik, míg a városi munka­helyi spartakiádon az asztali­tenisz férfi páros számában ezüstérmet nyertek. — Rendeztek házibajnoksá­gokat is? — Asztaliteniszben, sakk­ban és lövészetben összesen négy versenyt tartottunk, melyeken százhúszan indul­tak. Akik a legjobbaknak bi­zonyultak, képviselhették színeinket a tizenegy üzem­egység részére Budapesten rendezett vállalati spartakiá­don. Értékes a kispályás lab­darúgók harmadik helyezése, hiszen 52 csapat nevezett. A tekézők ezüst-, a kézilabdá­sok bronzérmet nyertek. — Hogyan sportolnak 1978- ban? — Az üzemigazgató, Bellér György támogatást' nyújt a sportoláshoz. Ennek is kö­szönhető, hogy az üzem terü­letén megkezdtük a salakos kézilabdapálya építését, me­lyet a jobb iőjárás beálltával folytatunk. A pálya avatóját májusban szeretnénk megtar­tani. Továbbra sem eléged­hetünk meg az elért szinttel, iavítanunk kell a tömegsport körülményeit. llngureán László kát segítenek a feladatok végrehajtásában és az éves terv teljesítésében, továbbra is számítanak. A gépüzem­ben folytatódik a profilren­dezés. Ott a javítási idők csökkentése, a norma- és üzemóraterv teljesítése, a mi­nőségi munka és a határidők betartása fontos feladat ma­rad. Szeretnének előbbre jut­ni a bérezésben, a telje­sítménybér arányának ja­vításában, hogy az az eddigieknél ösz­tönzőbb legyen. Ügy mondják: a január itt a középvezetők tanuló­hónapja. Ilyenkor tartják to­vábbképzésüket. A hegesz­tők, a gépkezelők szakmai tanfolyamokra iratkozhatnak be. Arra törekednek, hogy minél több szakképzett, ala­posan hozzáértő ember fog­lalkozzon a drága gépekkel, hiszen azoknak sem mindegy, hogy milyen kézbe kerülnek, mennyire értenek kezelésük­höz, karbantartásukhoz. A vállalati beruházás ösz- szege ebben az évben több mint 30 millió forint lesz, ebből az irodának is jut. A tervek szerint megépül egy korszerű műhelycsarnok, mely­nek berendezései, eszközei sokat segítenek abban, hogy könnyebben, jobban dolgoz­hassanak. A területi munka­helyek ellátását is javítják. Televízió, rádió kerül a lakó­kocsikba, javul a tisztálkodá­si lehetőség, ahol lehet, segí­tenek a terepen dolgozók ét­keztetésében. A talajjavításban, talaj- védelemben továbbra is pro­filgazda marad Pest és Bocs megyében a Dunántúli Ta­lajjavító és Talajvédelmi Vál­lalat ceglédi irodája. Bársony Ferenc Rendszeresen és bő válaszokban Csaknem ötszáz vagon hús- készítmény hagyta el tavaly a PENOMAH ceglédi gyárát. Rendszeresen és bő választék­ban jutott belőle a ceglédi és a Dél-Pest megyei élelmiszer- boltokba is. Főként az olcsóbb, jól fűszerezett vörösáru volt kelendő. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1978. JANUAR 22., VASÁRNAP Iskola, óvoda, áruház ló évet zárt a mezőgazdaság Nemcsak a mennyiség, a minőség is fontos A járás és a város mező- gazdasági nagyüzemeinek si­keres esztendeje volt 1977. A termésátlagok növekedése jel­lemezte. A járási pártbizott­ság cselekvési programjában meghatározott 9—11 száza­lékos termelésnövekedéssel szemben 14—16 százalékos emelkedést értek el. A búza termésátlaga tízezer hektá­ron 43,2, az őszi árpáé 38,9, a kukoricáé 49,1 mázsa volt. A cukorrépa 300 mázsás átlag­gal fizetett, de ezt fokozni kell. Ugyanakkor elégedet­tek lehetünk a napraforgó 19,7 mázsás hektáronkénti meny- nyiségével. A vártnál keve­sebb termett rozsból és bur­gonyából, az idén ezeknek a növényeknek a termelésére nagyobb gondot kell fordíta­ni. A tejtermelésben kima­gasló sikerek születtek, igen kedvező a 3 ezer 713 literes tehenenkénti éves tejmennyi­ség. Egy év alatt 310 literrel sikerült emelni — ötezer te­hén átlagában — a hozamot. A járási pártbizottság ezek­nek az eredményeknek a tu­datában tárgyalta legutóbbi ülésén az 1978-as évre szóló cselekvési programtervezetet. Miután kenyérgabonából, zöldségből és az állattenyész­tésből jelentős haszon szár­mazott, megalapozottak az idei magasabb tervszámok is. A növénytermelés hoza­mait — a hároméves átlag­hoz viszonyítva — 15 száza­lékkal kell emelni a járás, Cegléd és Nagykőrös termelő- szövetkezeteiben. A kenyérgabona termés­átlagát 42 mázsás hektá­ronkénti mennyiségben szabták meg. A nagy állatállomány meg­követeli a takarmánytermesz­Kicserélik az égőket tés fokozását, ezért a kukori­ca vetésterületét 500 hektár­ral kell növelni, tervezett ter­méseredménye 57 mázsa. A cukorrépatermesztőktől ,380 mázsás átlagot várnak. A zöldségtermesztés 2 ezer 800 hektáron folytatódik, az elért hozamok állandósításával. Gyorsított ütemben folytató­dik a gyümölcstelepítés és Al- bertVrsán felépül a 350 vago- nos mirelitüzem. A szarvasmarha-tenyész­tésben 1978-ban a tejelő te­hénállomány meghaladja az ötezer darabot. A tenyésztési és a takarmányozási fegye­lem betartásával tovább fo­kozható a tejhozam, s meg­van a reális alapja a tehe­nenkénti évi 3800—3900 liter elérésének. A sertéstelepeket továbbra is jól kell hasznosí­tani, megalapozott feltétel a 39 ezer mázsás hízókibocsá­tás. A három ábonyi termelő- szövetkezet folytatja a közös kivitelezésben létesülő 600 fé­rőhelyes szakosított szarvas­marhatelep építését. Mindez azt jelenti, hogy az ez évre országosan tervezett 2—3 szá­zalékos emelkedéssel szem­ben a járásban a pártbizott­ság 4 százalékos termelésnö­vekedéssel számol. A magasabb termésered­mények mellett nagy gon­dot kell fordítani az elő­állított termények jobb minőségére is. Különösen fontos ez az állat- tenyésztésben, ahol nem mind­egy, hogy milyen a silókuko­rica, a széna, a szenázs minő­sége. A nagy arányú zöld­ségtermesztés szükségessé te­szi az előfeldolgozás meg­könnyítését és ezáltal gördü­lékenyebb lesz a konzervgyá­ri átvétel is. Éppen ezért az abonyi Űj Világ és a nyárs­apáti Haladás termelőszö­vetkezetben szezonkezdetre fel kell készülni a sárgarépa előfeldolgozására. A járás, Cegléd és Nagy­kőrös lakosságának jobb és választékosabb ellátását szol­gálja a háztáji gazdálkodás támogatása. Az ott folyó ter­meléssel tervszerűen kell fog­lalkozni, főleg a zöldségter­mesztést és az állattenyész­tést ösztönözve. A jövőben is fontos, hogy a nagyüzemek támogassák egymást, bővít­sék kapcsolataikat, az együtt­működés sokféle módját al­kalmazzák. Nagy figyelmet kell fordítani a termelés és a felvásárlás jobb összhangjá­ra. Az ipar területén a Mecha­nikai Művek abonyi gyáregy­ségében megfelelő munkás­létszámról kell gondoskodni az éves terv maradéktalan teljesítéséhez. A járásban fo­lyó építőipari kapacitást tel­jes mértékben hasznosítani kell. A kereskedelem teen­dője a törteli és a ceglédber- ceii ÁBC-áruház építésének megkezdése. Hozzálátnak az albertirsai és a dánszentmik- lósi vendéglátókombinát ki­vitelezéséhez. Ceglédbercelen és Albertír- sán új tanteremmel bővítik az iskolát. Abonyban a százszemé- : lyes óvoda és a gyermek- étkeztetés céljait szol- I gáló 600 adagos konyha építése áll a teendők kö­zéppontjában. Kocséron — az előzetes ter­vek szerint — őszre elkészül a bölcsőde. A járási pártbizottság az évi gazdasági feladatok elő­készítése során fontosnak tart­ja, hogy a helyi tervek'a nép­gazdaság központi céljaival összhangban fogalmazódja­nak meg. A pártszervezetek politikai munkájának része a tervek és a végrehajtás meg­felelő előkészítése, a kom­munisták példamutató kez­deményezése és a végrehaj­tásban való cselekvő részvé­tel. A gazdálkodó üzemek még sok tartalékkal rendel­keznek, amelyeket fel kell tárni. A hatékonyság, a szer­vezettség, a munkafegyelem, az eszközök jobb kihaszná­lása együttesen vezethet a jobb eredményekhez. A testület a cselekvési prog­ram-tervezetet elfogadta. LEÁLLÓSÁV, PARKOLÓHELY A kopó réteget csak tavasszal ZÁRT HÁLÓZATBAN A PINCE SZENNYVIZE Rendszeresen ellenőrzik a város közvilágítási hálózatát a DÉMÁSZ dolgozói. A rossz világítótesteket megjavítják, a kiégett izzókat kicserélik. A képen; munkában a iétrás gép­kocsi a Rákóczi úton. Apáti-Tóth Sándor felvétele Aki a várost járja, láthatja, az építkezés nyomait az utakon is. 1977-ben több utcában cse­rélték fel újjal az elhasználó­dott burkolatot. Az utakra, hi­dakra költött pénz meghaladta a 7 millió forintot. A Táncsics Mihály utca egy szakasza el­készült, s azzal egyidejűleg ki­építették a csapadékvizet el­vezető, zárt rendszerű csator­nát is. A Marx Károly utca a ko­rábbinál rendezettebb lesz, gondoltak a növekvő jármű- forgalomra is tervezésekor, és az autóknak leállósávot és par­kolóhelyet jelöltek ki. Különö­sen fontos, hogy vezetéket léte­sítettek az út alatt, amely a HUNGAROVIN pincéjéből származó szennyvizet ezentúl a zárt hálózatba juttatja, és ezáltal megszűnik a Kossuth Ferenc utcában gyakran elvi­selhetetlen bűz. Az Alkotmány és a Kazin­czy utca Kossuth tér és Iskola utca közötti szakaszán felszed­ték a megrokkant kockakő bur­kolatot és korszerű utat építet­tek. A városi körút egy sza­kaszán is munkálkodtak az építők. A Déli út és az Alszeoi út szőnyegezése a Bercsényi úttól a Körösi útig, illetve a Körösi úttól a Petőfi utcáig történt meg. A felsorolt uta­kon az úgynevezett, kopóréte­get csak tavasszal, az időjárás alakulásától függően, terítik le. Teljesült a Széchenyi úti sor­házakban lakók régi kívánsá­ga is. A házsorok közötti utat felújították. A Szolnoki úton 400 méteres darabon rendbe­hozták az elhasználódott tég­lajárdát. A városközpontban a Kossuth Művelődési Központ előtti részt aszfaltozták. A la­kosság társadalmi munkában vett részt az utak, járdák javí­tásában, ehhez a városi ta­nács 128 ezer forint értékű anyaggal járult hozzá. Kisebb karbantartási mun­kát, átereszjavítást, fedlapcse- rét végeztek a Reiner, a De- ssewffy, a Fűtőház utcában, a Körösi úton és a Világszélen. Az 1978-as terv a Teleki, a Fürst, a Hunyadi, a Zalka, a Reiner és a Mária utca egy- egy szakaszának felújítását tartalmazza. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen édes­anyánk, nagymamánk, özv. Kónya Miháiyné elhunyta alkalmával mély gyászunkban velünk együtt éreztek. A gyászoló család. I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom