Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. JANUAR 22., VASÄRNAP mean ^d/jr W Ksumtp Belvíz, szárazság, falai... Az apajpusztasak nehéz esztendeje Veszteséget pótol az állattenyésztés Kopár a puszta földje té­len, mégha egyébként nem csak gyér fű lepi, mert meg­művelik, ahogy Apajpusztán is. Nem is az okoz gondot a Kiskunsági Állami Gazda­ságban, hogy most ilyen. Fá­jóbb, hogy az elmúlt eszten­dőben egy tekintélyes részét hiába gondozták, trágyázták, még öntözték is, mégis csaló­dást okozott. Nem hálálta meg a talaj bő terméssel a jó munkát. r Újra vetettek Azzal kezdődött, hogy 1976 őszén feltört a belvíz, és el­árasztott 1500 hektár szántó­földet. Volt abban már 160 hektár elvetett, zöldellő búza, 350 hektár évelő lucerna, 360 hektár frissen telepített, fü­ves here, 60 hektár repce. Mind kipusztította a víz A pillangósokat kora tavasszal újra kellett volna vetni, de nem lehetett, mert a víz nem takarodott el, csak április­ban. Akkor sem az egészről, ötszáz hektár május végéig víz alatt állott. Ahonnan korábban eltávo­zott a víz, oda kukoricát ve­tettek, ami földre pedig csak június végén merészkedhetett a traktor, abba silókukori­ca, meg szudáni fű került a kimosott zöldtakarmány pót­lására. Pillanatnyilag úgy lát­szott, hogy nagyjából elhá­rult a baj, de az alulról jövő bőséges víz után — amikor legjobban kellett volna — fe­lülről annál kevesebb esett. Áprilistól szeptemberig, tel­jes öt hónap alatt, csupán 102 milliméter csapadék ned­vesítette meg így-úgy a föld felszínét, a vetés gyökeréig azonban nem hatolt le. Az aszály lerontotta a ter­més várható eredményét az egész gazdaságban. Még azon a nagy darab földön is,'árfiit rendszeresen öntözhetnek a félbemaradt Duna—Tisza-csa- tomából. Háromszázötven hektár cukorrépa, száz hek­tár hagyma, meg jókora ku­koricás az öntözés ellenére is gyér termést adott. A kutatók véleménye Mi lehet ennek az oka'? Ez­zel a kérdéssel fordult a gaz­daság a Tudományos Aka­démia Talajtani és Agroké­miai Kutató Intézetéhez. Az intézet befejezve a vizsgála­tot, véleményét most küldöt­te meg Apajpusztára. Esze­rint jelentős területű a szikes talaj, amelynek rendkívül rossz a vízgazdálkodása. Az évi csapadék nagy része el­vész, mivel a szikes föld nem kénes a vizet olyan mérték­ben befogadni, mint a má­sik. Előfordulhat, hogy az évi csapadék csak egytized. rész­ben hasznosul. A szikes talaj holtvíztartalma meghaladhat­ja a tíz százalékot, míg más talajnál öt százalék körül mutatkozik. Meg kell állapítani — foly­tatja a szakvélemény —, hogy a gazdaság talajaiban a ma­gas szénsavas mésztartalom következtében a szerves anyag gyorsabban bomlik, ami ugyan­akkor a talajt a szárazságra hajlamossá, illetve kevésbé ellenállóvá teszi. Az öntözés pedig az arra hajlamos terü­leteken másodlagos szikese- dést idéz elő. Mondanunk sem kell, hogy a Kiskunsági Állami Gaz­daságban a túlnyomórészt szi­kes föld megjavítására évti­zedekkel ezelőtt is megtet­ték, amit tudtak. Az előző években a növénytermesztés az öntözött és a nem öntö­zött földeken is jól fizetett, tavaly viszont nem. Nyilván, nagy területeken bekövetke­zett a kutatóintézet által jel­zett másodlagos szikesedés. — Mit tesz most már a gaz­daság, megváltoztatja-e idén a termésszerkezetet? — kér­dezzük Paukovits István igaz­gatótól. — Nem — hangzik a vá­lasz. — Ugyanazokat a nö­vényeket termesztjük és ugyanannyi területen, ahogy eddig. Az viszont magától értetődik, hogy töprengünk rajta, miképpen lehetne újra jól termővé tenni a talajt. Tej, juh, ló A Kiskunsági Állami Gaz­daság jelentős állattenyésztő ágazatát állandóan fejleszti. A múlt esztendőben 1100 da­rabra nőtt fejősállománya. Az egy tehénre jutó tejtermelés ötezer hetvenhat liter volt a múlt évben. — Ezzel az eredménnyel elégedettek is lehetnénk — mondja az igazgató. — Csak­Napközi otthon Nagy kát ón Á szülőknek könnyebbség, a gyerekeknek biztonság — Mit csináltál otthon? — Játszottam... egyedül... *— válaszol Kákái Andris, el­ső' osztályos kisfiú. — Itt jobb... öt órakor megyek ha­za, addigra anyu már otthon van. Apu csak később jön meg Pestről. Kedvenc? Nincs, nem tudok választani, annyi a játék... Bede Mónika szintén első osztályba jár: — Eddig? Otthon voltam. Oviba jár a testvérem, ami­kor megjött, vele játszottam. Itt több a gyerek. Anyu dol­gozik, .. Csak ketten vagyunk. Fazekas Lászióné, konyhai dolgozó: — Szép itt minden. Huszon­öt évig otthon dolgoztam, de egy hét -alatt megszoktam a munkát. Meg azután aranyo­sak a gyerekek is... Csorba Jánosné nevelő: — Tökéletes a felszerelés, kedvesek a kollégák, minden új. Eddig tanítottam, de a nap­közis munka is tetszik. Ren­geteget játszanak a gyerekek, ők is élvezik, hogy egykorú- akkal tölthetik a szabad időt. Lendvai Gábor, a nagykátai Nagyközségi Tanács költség- vetési csoportjának vezető­je: — Nagykátán 12 ezren lak­nak, a két iskolagondnokság­hoz tartozó nyolc iskolában 1 ezer 300-an tanulnak. A gyerekek fe'e igényelné a nap­közit. Tavaly még az volt a helyzet, hogy a járás három községében — egyikük éppen Nagykáta, a járás székhelye — nem volt napközi otthon. Végül a tanácsháza mellett egy pedagóguslakást alakítot­tunk át és bővítettünk a me­gyei tanács támogatásával több mint másfél millióért, és a berendezés is 600 ezer forint­ba került. A tanév második felétől négy csoportban 160 tanulót fogad a napközi, dél­előtti, illetve délutáni műszak­ban. — A szülők éveken át jogo­san panaszkodtak: mindket­ten dolgoznak, nincs, aki nap közben felügyeljen a gyere­kekre. Most sokuk gondja eny­hült. Elsősorban azoké a csa­ládoké, ahol kicsi a gyerek, első-harmadik osztályos. Az új otthonban nem teremthet­tünk minden jelentkezőnek helyet, de tervezzük, hogy a Kossuth Lajos utcai iskola egyik terméből ősztől két napközis csoportot tunk. Remélhetőleg ott is min­den olyan szép lesz, mint itt: 80 személyes az ebédlő, kor­szerűek, szépen berendezet­tek a foglalkoztatóhelyiségek: a szekrényekben temérdek a baba. a társasjáték, van dia­vetítő, s találunk taneszkö­zöket. Minden igényt kielé­gítenek a szociális helyisé­gek. Érthető: elégedettek az Üt dolgozók, a gyerekek, s szü­leik. .. V. újabb indí­hogy a belvíz és a szárazság következtében a takarmány előállítása a megszokottnál költségesebb volt, így az lett a tejtermelés is. Összesen 2 ezer 400 anya­juha van a gazdaságnak és juhainak teljes száma — a kosokat, bárányokat is bele­értve — 5 ezer 214. A juhte­nyésztés nem adna okot pa­naszra, de a takarmányozást a gyengébb termés itt is meg­drágította. A kiskunsági híres ménes jelenleg 214 lovat számlál. Külföldön, belföldön keresik, szívesen vásárolják ezeket a pusztán nevelkedett lovakat. Tavaly is hét exportált lóért 603 ezer forint folyt be a gaz­daság pénztárába. Belföldre pedig 31 ló kelt el, összesen 2 millió 114 ezer forintért. — Az állattenyésztés ered­ménye azonban nem pótolja a növénytermesztés tavalyi, gyenge eredményét — állapít­ja meg az igazgató, és meg­ismétli : — A belvíz... a szá­razság ... a talaj... De azért mégis bízunk a jövőben. Ami­lyen nagy munkakedvvel dol­goztunk eddig a gazdaságban valamennyien, ugyanolyannal látunk hozzá az idén is mun­kánkhoz. Szokoly Endre Száz etemből vasbeton si!ó Jól vizsgázik a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának új terméke, az ösz- sze rakható vasbeton-siló. Az első mintadarabot a tiszakécs- kei Béke és Szabadság tsz-ben szerelték össze. A siló három méter magas és feltöltése gépi erővel történt. A számítások szerint egy 100 elemből össze­rakott vasbeton-siló, kétszáz jószágot befogadó szarvasmar- hatelep egyévi silótakarmány­szükségletét fogadja be. Az el­ső tapasztalatok szerint a zöldtömegtakarmány tárolásá­nak ez amódja megoldja az eddigi tartósítási gondokat, a besilózott kukorica, répafej vagy egyéb zöldtakarmány hosszabb távon is a bomlás, a rothadás veszélye nélkül tá­rolható. A tiszta, tápértékben gazdag siló etetésével a tiszakécskei tsz-ben — fél év alatt — 18 százalékkal emelkedett a tej- hozam. Előnyeként könyvelik el továbbá, hogy a gépi tárolás révén jelentős munkaerőt ta­karítanak meg, a beruházásra fordított költség pedig vi­szonylag rövid idő alatt meg­térül. A szolnoki gyár új ter­méke, amely a tiszakécskeiek silózási technológiájára épül, nagy érdeklődést váltott ki a jószágtenyésztő nagyüzemek körében. Sorozatgyártását eb­ben az évben kezdik meg. Sikerek a zászlóbontás évében Munkásőr-egységgyűlés Százhalombattán A szovjethatalom születésé­nek 60. évfordulója alkalmá­ból bontott zászlót és vette fel Ligeti Károly magyar in­ternacionalista nevét a száz­halombattai munkásöregység. Tegnap délelőtt 10 órakor az egység a DHV színháztermé­ben gyülekezett az ünnepi gyűlésre. Az elnökségben foglalt he­lyet Balázs Gézáné, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának osztályvezetője, Sze­keres József, Százhalombatta város tanácsának elnöke. Ott volt Magyar Sándor, a város országgyűlési képviselője. A Himnusz hangjai után Horváth György, az MSZMP városi bi­zottságának titkára köszöntöt­te a résztvevőket, s a vendége­ket, közöttük a társ-fegyveres testületeknek, valamint Száz­halombatta üzemeinek, tö­megszervezeteinek képviselőit, s a munkásőrök hozzátartozóit. Beszámolójában Horváth Re­zső egységparancsnok arról beszélt, hogy sikeresen hajtot­ták végre elmúlt évi feladatai­kat. Hangsúlyozta, hogy a Li­geti Károly munkásöregység egyre nagyobb feladatokat vál lal a várospolitikai és társadal­mi munkából. Ezt fémjelzi, a Pest megyei kórház építésé­ért végzett ezer órányi társa­dalmi munka, melynek ellen­aján­Jelentős társadalmi összefogással Épül az Örkényi iskola Táborfalván százszemélyesre bővítik az óvodát Az Örkényi nagyközségi kö­zös tanács rendszeres segít­séget kap a környező üzemek­től, termelőszövetkezetektől, a községfejlesztési tervek végre­hajtásában, A falugyűlésekre mindenkor meghívják az üze­mek és gazdaságok vezetőit, s így az itt felvetődött problé­mákat, tennivalókat azonnal meg tudják vitatni. A nem tanácsi szervekkel az együttműködés alapját a meg­állapodások szolgálják, ame­lyek jobbára az egyes művelő­dési intézmények, az iskolák és az óvodák támogatását fo­galmazzák meg. Terem és konyha Régi gondjuk volt a tábor­falviaknak az óvoda bővítése, de évekig nem került rá pénz, hiszen másfél milliót nem könnyű előteremteni. Tavaly mégis megvalósulhatott, mert a Haladás Tsz adott 300 ezer forintot és a tanácstagok lel­kes szervező munkája is meg­hozta a gyümölcsét. Az üze­mek. a szövetkezetek és a la­kosok 484 ezer forint társadal­mi munkát ajánlottak fel. Két foglalkoztatótermet és egy konyhát építettek, így az óvo­dában már 100 kicsit tudnak elhelyezni és korszerű körül­mények között főzhetnek ne­kik ebédet. A varroda brigádja és az asszonyklub tagjai például el­vállalták a takarítást, a szü­lői munkaközösségi tagok az ajtókat, ablakokat mázolták, parkosítottak, füvesítettek, függönyt varrtak. A Hazafias Népfront helyi szervezete az egyik rendezvény bevételéből játékokat vásárolt a kicsinyek­nek. A helybeli kisiparosok is derekasan kivették a részüket a munkálatokból. Kovács Já­nos szobafestő például 5 na­pot, Sterbek János kőműves két segítővel 6 napot dolgozott az építkezésen. Idén szeretnék korszerűsíte­ni a fűtést. A központi fűtés tervei már elkészültek, a VÍZÉP lajosmizsei vállalata készítette el társadalmi mun­kában. A tsz vállalta Táborfalván ebben az évben az iskolagond is megoldódik. A jelenlegi hét tanterem ugyanis kevésnek bizonyult az évek során. Két tanteremre volna még szükség, ahhoz, hogy az oktatás megfelelő kö­rülmények között történhes­sen. A tanács pénzügyi lehe­tőségei még hosszú ideig nem engedhették volna meg a to­vábbi két tanterem felépítését. A Béke Tsz segítségükre sie­tett. A rekonstrukció egész költségét magára vállalta A tanács és a környező üzemek összefogását reprezen­tálja a hernádi óvoda konyhá­jának bővítése is. A napokban kötött a tanács együttműkö­dési megállapodásit a hernádi Március 15-e Tsz-szel és a PEFÉM gyáregységével. A korszerűtlen kis konyha nem győzi az óvodát és a főzés kö­rülményei sem ideálisak. Ha a rekonstrukció megtörténik, az új 300 adagos konyha nemcsak az óvodát fogja ellátni friss ebéddel, hanem az iskolai napközit is. Egynapos mozgalom Nagy társadalmi összefogás­sal készül Örkényben az új 12 tantermes iskola is. Az épít­kezés két lépcsőben történik majd. Tavaly, az Örkényi Épí­tőipari Szövetkezet elkészítette az alapokat, idén a további munkálatokat a Ceglédi Épí­tőipari Vállalat folytatja. A tervek szerint a jövő tanévben már e falak között tanulhat­nak az Örkényi gyerekek. A nagyközségi tanács tervbe vet­te a tornaterem és a napközis konyha építését is, de az anya­gi lehetőségek csak a VI. öt­éves tervben teszik lehetővé a megvalósítást Előzetes számítások szerint 23 millió 600 ezer forintba fog kerülni az iskola, ehhez azon­ban a környező vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok je­lentős társadalmi munkát ajánlottak fel. Meghirdették az egy nap az iskoláért moz­galmat, amellyel az építkezés anyagköltségét kívánják elő­teremteni. Ezenkívül egyéb társadalmi munkákra is vál­lalkoztak. A Béke Tsz például másfél millió forintért parko­sít és felépíti a tűzoltó víztá­rolót. A Haladás Tsz 800 ezer forint értékben fogja a terep- rendezést és a szennyvízelve­zetés földmunkálatait elvégez­ni. Az építőipari szövetkezet 200 ezer forint értékben épít utakat és járdákat. Az asszo­nyok megvarrják a függönyö­ket, a takarékszövetkezet, az ÁFÉSZ és a Hazafias Népfront aktivistái parkosítani, takarí­tani fognak. Ferenczi Annamária Műszeresek brigádja értékét óvoda építésére lottták fel. A kiképzés és továbbképzés széleskörű volt az elmúlt esz­tendőben: a személyi állomány több mint négyötöde vett részt szakmai és politikai oktatás­ban. A kongresszusi munkaver­seny eredményeiért nyolcán részesültek kitüntetésben, ju­talomban. A kommunista szom­batokon minden munkásőr dolgozott. A városi járőr- és a kispályás labdarúgó-verseny­ben, a kispuska lövészetben el­ső helyezést értek el, s szépen szerepeltek a megyei, országos versenyeken is. A parancsnok az ezévi feladatokról szólva el­mondotta, hogy tovább kell nö­velni munkájuk politikai és szakmai színvonalát, s elmélyí­teni gyakorlati tapasztalatai­kat. A beszámoló után Horváth György ismertette a Munkás­őrség Pest megyei parancsno­kának parancsát, melynek ér­telmében hárman Kiváló pa­rancsnok, heten pedig Kiváló munkásőr kitüntetést kaptak. A munkásőri pártmegbiza- tással járó feladatok kimagas­ló teljesítéséért Az egység leg­jobb szakasza zászlót és okle­velet vehette át a második szakasz parancsnoka, Pin­tér Pál, Az egység leg­jobb raja zászlót és ok­levelet pedig Novák Lajos, a harmadik szakasz harmadik rajának parancsnoka. Elisme­rő oklevelet kapott négy raj kollektívája és húsz munkás­őr. A tízéves Szolgálati Érdem­érmet egy, az ötéves szolgála­tért járó emlékjelvényt kilenc munkásőr kapta meg ezúttal. Munkásőr emlékéremmel és emléklappal búcsúztatták négy tartalékállományba vonuló, il­letve leszerelő munkásőrt. A kitüntetéseket Balázs Gézáné, Horváth Rezső adta át. Ezután az MSZMP városi bizottsága végrehajtó bizottsá­gának nevében Balázs Gézáné köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Szólt arról, hogy a városfejlesztés üteme tavaly minden eddiginél gyorsabb volt, s nem kis szerepe volt ebben a munkásőröknek, akik élenjártak a jubileumi munka­versenyben, Nemkülönben a városért végzett társadalmi munkában, amely kétszerese volt az előző évinek, és értéke elérte a nyolcmillió forintot. Mint mondotta: — Meggyőző­désünk, hogy az eddigi ered­ményekre alapozva ezévi fel­adataikat is jól oldják meg a munkásőr elvtársak. Ünnepélyes aktus követke­zett az események sorában: 36 munkásőrjelölt mondta el vál­lához emelt ököllel a munkás- őreskü szavait a városi pa­rancsnok után. A tartalék ál­lományba vonulók nevében Fábri Győző adta át fegyve­rét az újonnan felesküdött munkásőröket képviselő Kole- szár Mártának. Ezután dobos és harsonás úttörők zenéjére vonult be az 1999-es számú Ságvári Endre úttörőcsapat 35 tagja: az el­múlt év decemberében alakult úttörőgárda munkásőr szak­alegysége. Nevükben Ruzsen- szki Magdolna, hetedik osztá­lyos tanuló köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, majd vi­rággal kedveskedtek a fiatalok az elnökség tagjainak, s a munkásőr testület új tagjai­nak. Az ünnepi gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival zárult. V. G. P. Űj üzemrészt építettek tavaly a Pestvldéki Gépgyárban a nagypontosságú műszerek javítására és karbantartására. Akkor alakult meg a húsz tagú II. Rákóczi Ferenc brigád. Már az első negyedévben második helyet érték el az üzemek közötti versenyben. Találékonyságukat bizonyítja, hogy 5 mil­lió deviza forint értékű műszert javítottak meg terven felül. Képen: a brigád három tagja, balról Nagy Sándor brigád ve­zető, szemben Kertész Róbert és Englert György. Geleta Pál felvétele Szélesebb sorok a gépi műveléshez Több rügyet hagynak a ter­mőágakon a metszők a Bács- Kiskun megyei szőlőskertek­ben, ahol az elmúlt évben ' a szeptemberi fagyok miatt nem volt teljes a vesszőérés. A mostani vizsgálatok szerint egyes fajtáknál erőtlenebbek az egyébként jól telelő termő­rügyek, s ezért különösen gondos munkát igényel a met­szés. A gépesítéshez alkalmaz­kodva a síkvidék összefüggő szőlőtábláin folytatják a sorok szélesítését, a termelőfelület „légiesítését”. Ezzel egy idő­ben jelölik ki a fordulópályá­kat a légi permetezéshez. A magasból is látható számok mutatják az irányt a helikop­tereknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom