Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
Bővítik az Imre utcai iskolát Hat tanterem szeptemberre Társadalmi segítség is szükséges V. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1978. JANUÁR 21., SZOMBAT Tovább épül a művelődési ház Átadják az új áruházát Többször ejtettünk már szót lapunkban is az Imre utcai általános iskola mostoha állapotairól, a tanteremhiány okozta oktatási nehézségekről. A meglévő épületek közül csak a főépület elfogadható. A Szabadság téren már tavaly megkezdték az új, tizenkét tantermes általános iskola területének előkészítését. Ám ha az új iskolát'átadják is, még mindig kevés lesz a tanterem, s egyébként addig is tenni kell valamit Éppen ezért határozták el, hogy a Légszesz utcai és a Petőfi Sándor általános iskolai bővítések mintájára, az Imre utcaiak is kapnak új tantermeket Minden bizonnyal a nevelők és a tanulók megelégedésére szolgál, hogy a városi tanács terv csoportjánál már a bővítés elkészült tervei között lapozhatunk. Ebben olvastuk, hogy a jelenlegi főépület a Szabadság téri beépítési terv szerint is megmarad. Éppen ezért a tavaly november fián megtartott helykijelölési közigazgatási bejáráson az illetékes szervek a bemutatott helyszínrajz és a vázlattervek alapján a bővítést elfogadhatónak találták. A megépítendő terület háromszázhetvennyolc négyzetméter, a beépítendő légtér kétszinten, alig kevesebb mint háromezer köbméter. A városi tanács az építkezésre három és fél millió forintot tud fordítani, ám ez a bővítéshez kevés. Ezért a város üzemeinek, vállalatainak, lakosainak társadalmi összefogására is szükség lesz. Már a terv elkészítése 60 ezer forintba került volna, ám ezt is társadalmi munkában vállalta Lajkó Lajos, a városi tanács tervcsoportjának dolgozója. Mihelyt tehát az időjárás engedi, megkezdődhet a munka. Az új szárny az Imre utcára merőlegesen kapcsolódik majd a Szabadság téri homlokzathoz. A tantermek optimális délkeleti fekvése garantálja, hogy világosak, napfényesek lesznek. A kétszintes épületben három-három tanterem, szertár, iroda és mellékhelyiség áll majd a kisdiákok és a tanárok rendelkezésére. A tervezett átadáskor, szeptemberben még nem lesz kész a távfűtés, ezért egyelőre kályhákkal oldják majd meg a gondot A korszerű építészeti megoldások, a festés, a mázolás is megfelel majd a célszerűségnek, az esztétikai követelményeknek. A tantermek mennyezeteit világossárgéra festik, a vizesblokk világoszöld, a folyosó narancsszínű lesz. Az ablakokat, ajtókat, belül vajsárga szintetikus festékkel, kívülről pedig meggypirossal mázolják be. Meszelni, mázolni, a terepet elrendezni, a kerítést megépíteni is segíthetnek majd a társadalmi munkások. Akad majd itt munka bőven, s reméljük a szeptember elsejei határidő nem csúszik el egy napot se. M. M. Hosszú előkészítő munka, alapos és megfontolt mérlegelés előzte meg a városi fejlesztési alap tervezetének ösz- szeállítását, amelyet a napokban fogadott el a városi tanács végrehajtó bizottsága, s a városi tanácsnak is elfogadásra javasolt. Beruházás A tervezet általános célja, hogy a pénzügyi, beruházási és más jogszabályok, ngye- lembevételével, illetve a lehetőségekhez képest biztosítsa az építkezések további dinamikus ütemét. Ezt némileg nehezíti, hogy a megye beruházási keretét behatárolták, s ez a város előirányzataira is hatással van. Ennek eredményeképpen az idén a tervezettnél mintegy 100—120 célcsoportos lakassal kevesebb épülhet, ezeket más forrásból lehet csak pótolni. A gimnázium építését sem kezdhetik el az idén. A városban az idén, a tervezet szerint, összesen 121 millió forintot költhetnek beruházásokra. Elkészül a Dózsa György út 1—3. szám alatti nyolcvan lakásos épület és a János utcában is átadják a negyvenegy lakásos tömböt, amelynek földszintjén, ideiglenesen, egy negyvenszemélyes óvodát rendeznek be. Az év végére várhatóan megnyílnak a Szabadság téri tízemeletesek alatt az új üzletek: az iparcikk, a könyvesbolt, a húsbolt, a papírbolt, és a Patyolat. Egyben megkezdődik a harmadik lakótömb építése is. Csatorna Folytatják a Szabadság téren a 12 tantermes általános iskola építését, az alsóparki lakótelepen parkot készítenek, s átadják az új ABC-áruházat is. A Szabadság téren házgyári technológiával további 120 lakás épül, az OTP beruházásában. A lakótelep járulékos létesítményei tovább bővülnek, épül a tömbfűtőmű, a szenny- és csapadékvízcsatorna, a transzformátor állomás, a villanyvezeték, készítik az utakat, és járdákat, a kis- és közép- nyomású gázvezetékeket. Tovább épül a művelődési központ, amit a tervek szerint 1980-ban adnak át a város és a járás lakóinak, az idén 17 millió forintot költenek rá. Má- riabesnyőn, a 3-as főközlekedési út, valamint a vasúti pálya közötti területen ivóvíz gerincvezeték húzódik majd, az elosztó vezetékeket 1979-ben építik meg. Ugyancsak Mária- besnyőn, az Iskola téren egy 220 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt javítja jövőre az ellátást. Több éve már, hogy hazánk és az NDK megállapodott: magyar fiatalok dolgozhatnak, tanulhatnak NDK-beli üzemekben, gyárakban. Tavaly mi is ismertettük a kiutazás feltételeit, s nyilván akadnak, akik az idén foglalkoznak a tervvel; ők is megpróbálják. Nekik, és valamennyiünknek tanulságosak M. Mohácsi Tibor tapasztalatai, aki 1974-ben vágott neki az útnak, s három éven keresztül élt és dolgozott az NDK-ban. Géplakatosként került a wolfeni ORWO filmgyárba, s rövid idő elteltével sikeresen vizsgázott a beállító műszerész szakmában. Hogyan teltek az évek, miként sikerült beilleszkedni az idegen környezetbe, erről kérdeztük. ' — Csak az első hónap volt nehéz — válaszolta. — A. kiutazást megelőző nyelvtahfo- lyamoknak nagy hasznát vettük, de azért eleinte rengeteg volt a nyelvi nehézség. Nehezen szoktuk meg a német konyha idegen ízeit. is. Egyébként vendéglátóink minden tekintetHat tanteremmel bővül az Imre utcai általános iskola, ehhez azonban jelentős társadalmi segítségre lesz szükség. Rendezés Ami a későbbi terveket illeti, az idén szanálják a Petőfi Sándor és a Gábor Áron utcai lakóházakat, hogy előkészítsék a területet az új tanácsháza építéséhez. Elkészül a város általános és részletes rendezési terve is, ez különösen a további fejlesztési koncepció kialakítása, és a VI. ötéves terv előkészítése végett szükséges. G. ben kitettek magukért. Üj, korszerű épületekben szállásoltak el bennünket, összkomfortos lakásokban laktunk, tévé, rádió, lemezjátszó szolgált szórakoztatásunkra. A munkahelyünkre sem lehetett panasz, segítették tanulásunkat, s a világhírű gyárban számos, itthon is hasznos tapasztalatra tettünk szert. — Hogyan telt a szabad idő? — Sokat jártuk az országot, megfordultunk a legszebb városokban, sokat gyönyörködtünk Lipcse, Halle, Weimar és a többi város szépségeiben, nevezetességeiben. — Milyenek az emberek? — Nagyon jó véleményem van róluk. Külön kiemelném azt a vendégszeretetet, amelyet mindenütt tapasztalhattunk. — Hogyan tovább? — Nagyszerű három év volt, erkölcsileg, anyagilag egyaránt megbecsültek bennünket. Most két év katonaság következik, majd ismét szeretnék kiutazni dolgozni. Mitru Mihály Ismét hó takarja a várost Az Erzsébet-park minden évszakban örömet nyújt a város lakóinak. A napokban újra a friss hó csábította az évszázados fák közé a fiatalabbakat. Winkler Csaba felvétele AZ NDK-BAN DOLGOZOTT Hasznosítható tapasztalatok Hogyan kössük meg a kendőt? Ápolják a szlovák hagyományt Középkorú, vidám természetű asszony dolgozik a csömöri bisztróban. Tíz éve főzi a kávét és méri az italt, mosogat, amikor sok a vendég. A férjének segít, aki egyben főnöke is a munkahelyén. Hétköznap délelőtt gyér a forgalom, Fogd Miklósné, Szokola Mária a kávéfőző mellől szlovákul szól vissza egy idősebb, zöld kalapos férfinak. A következő vendéggel mór magyarul beszél. A bisztróban mindenki keresztnevén szólítja. Az első pillanatban is látni, hogy gyorsan, kifogástalanul végzi munkáját. Ismerik, becsülik Az egész községben jól ismerik, becsülik, s ebben nem kis szerepe van annak, hogy két és fél évvel ezelőtt ő volt a községi Pávakör egyik alapító tagja. A művelődési ház és a község vezetőségének javaslatára szlovák asz- szonykórust szerveztek. Fogd Miklósné nagy lelkesedéssel és örömmel vett részt a szervezési munkában. Két és fél év alatt a csömöri asszonykórus országos hírnevet szerzett, és tavaly a Pest megyei kórusversenyen jó minősítést szerzett. — A községben sok szlovák anyanyelvű ember él — mondja. — Én is mindkét nyelven szeretek beszélni. Gyermekkoromban otthon szlovákul tanultam. A nagymamámmal gyakran énekeltünk együtt, azóta szeretem a népdalokat. Örültem, amikor hallottam, hogy asszonykórus szerveződik! A férfikórus már a háború előtt megalakult, de ők inkább magárul énekelnek, mi pedig mindkét nyelven! Hallotta, hogy január 27-én a tévében is szerepeltünk? Büszkék vagyunk, hogy eljutottunk idáig. — A rendszeres felkészülés, a próbák nem fárasztják? — Egyáltalán nem! Olyankor újra húszévesnek érzem magam. Most, a téli időszakban minden szombat és vasárnap este próbálunk. Vezetőnk Tóth Mihály, akit nagyon szeretünk, mert állandóan új népdalokat tanulhatunk tőle, és nem sajnálja az idejét, hogy a fejlődésünk érdekében továbbképezze magát. A Pávakör igazi közösséggé formálódott. Régebben községünkben például szó sem lehetett arról, hogy egy evangélikus lánynak katolikus barátnője legyen, nagyok voltak a vallási ellentétek. Most már senkit sem érdekel, hogy ki milyen családból származik. Érdekes község a miénk, itt nem a nemzetiségek között volt a gyűlölködés, hanem a más vallásúak között. Fénykép és taps — Hogyan fogadták műsoraikat a csömöriek? — Népszerűek vagyunk, minden nagyobb társadalmi ünnepségen fellépünk. Legutóbb augusztus 20-án arattunk nagy sikert. Ilyenkor érzem: érdemes a próbákra járni, rendesen felkészülni. A nagy taps minden fáradságért kárpótol bennünket. Szerencsére a férjem nem ellenzi, hogy ennyi időt töltsék el a felkészüléssel. Amikor fellépünk, akár itt nálunk, akár más községben, vagy városban, mindig elkísér és megnézi a műsort. Rendszeresen ott vagyunk az országos szlovák bálon is. Néhány évvel ezelőtt lefényképeztek ott, szlovák népviseletben. Megmutassam a fényképet? Néhány perc múlva jön vissza, egy kis borítékot szorongat a kezében. — Hát, megtaláltam nagy- nehezen — mondja. — Tessék nézni, a fejdíszt, ami is rajtam van — én varrom az egész kórusnak. A nyáron beteg lettem és szanatóriumba kellett mennem! Amikor visszajöttem, mondják ám a barátnőim, hogy valahol szerepeltek és nélkülem nem tudták rendesen megkötni a szlovák kendőt. Most megtanítok néhány fiatalabb asszonyt, hogyan kell * megvarrni a fejdíszt és megkötni a kendőt: ne forduljon elő többször ilyesmi. A nemzetiségi Pávakör megalakulásának híre gyorsan terjedt a községben. Az éneklő asszonyok első sikerei változást is hoztak a község életébe. Fogd Miklósaié így emlékezik vissza: Népdal és nyelv — Néhány szereplés után egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a szlovák népi hagyományok iránt. Az idősebbek felidézték a már- már feledésbe merülő régi szlovák népdalokat. A népi kultúra iránti szeretetet viszont elsősorban a Magyar Televízió sok ezer embert mozgató Röpülj Páva című műsora növelte. Az utóbbi években nemcsak az elődök kultúrája iránt fokozódott az érdeklődés. A község általános iskolájában már oktatják a szlovák nyelvet, ! amire a múltban, a fel- szabadulás előtt nem is gondolhatták. Erről így beszél Fogd Miklósné: — Azok a gyerekek, akik szlovákul tanulnak, a jövőben ezzel csak nyerhetnek. Fiatalabbik fiam, János, nem beszél szlovákul és sajnálja, mert a tíz évvel idősebb bátyja, Miklós — majdnem olyan jól tud, mint magyarul. s így valamennyire érti a többi szláv nyelvet is. Nagyon szeret utazni. Már azért is érdemes szlovákul megtanulni különösen akkor ha a szülők segíteni tudnak a gyereknek Roxin László Szombati jegyzet Hangnem Panaszos levelet forgatok a kezemben. Elolvastam már kétszer-háromszor, s egyre inkább bosszankodom. Akárcsak a levél írója, egy galgahévízi asszony. Jegyzetem felét ő írta, én csak lemásolom történetét, megismétlem panaszos kérdéseit. Levélírónk valamelyik reggel gondolt egyet, ösz- szegyűjtötte otthon az üres üvegeket. Autóval indult gödöllői munkahelyére. Összecsomagolta a nehéz pakkot, ne kelljen kézben cipekednie, s munkából jövet a város egyik boltjában akarta visszaváltani, ott, ahol egyébként is vásárolni szokott. Ám amilyen kézenfekvő volt a gondolat, olyan bonyodalmas lett valóra váltása. A bolt eladója ugyanis közölte vele, az üvegeket pedig vissza nem veszi, mert azok nem oda valók. Történetünk hőse ekkor az üzletvezetőhöz fordult panasszal, intézkedjék, hogy vegyék át az üvegeket. Az üzletvezető — beosztottjáénál nem sokkal kedvesebb hangnemben — megmagyarázta neki, hogy az eladó jogszerűen, járt el, valóban nem köteles átvenni a vidéki üres üvegeket, még ha annak városi mivoltát bizonygatják is. Indokul azt hozta fel, hogy ha átvennék, a falukból mindenki odahordaná visz- sza. Majd elvei ellenére intézkedett, most az egyszer, kivételesen vegyék vissza azokat az üvegeket. A történet ezek után komolyabbra fordult: miközben levélírónk idegességében lassan kirakta az üvegeket, az eladó közvetlen hangon szidalmazni kezdte őt, imigyen: szégyellje magát, hogy nem restell összevissza hazudozni, különben is ő nem hiszi el, hogy az üvegeket teletöltötten Gödöllőn vásárolta, s azt sem hiszi el, hogy Galgamicso- dán lakik, mert ő olyan községről még nem is hallott. Galgahévízi ismerősünk érthetően elkeseredett, s azt kérdi, vajon mi a különbség a városi és a vidéki üres üvegek között, s vajon tizenöt éves munkával a háta mögött, három gyermekét eddig kifogástalanul nevelve, önhibáján kívül, egy valóban Galgahévíznek nevezett, létező községben lakva, mivel érdemelte ki, hogy ország-világ előtt hazugnak titulálják, megvádolva, sötét ügyekben sán- tikál, csak azért, hogy hatvan forintnyi üvegbetéttel megkárosítsa a várost s érdemtelen előnyökhöz juttassa a falut. A levelet olvasva, mindenesetre elgondolkodtam, a város és a falu közötti ellentmondások micsoda finom szövevényével állunk szemben. Minő rafinált ügyeskedésre van szükség ahhoz, hogy ledőlhessenek az évezredes falak. Íme, levélírónk valójában a városban vásárolta az üvegeket, de mert falun lakik, sem az előbbit s végül az utóbbit sem hiszik el neki. Vagy mégsem a kétségtelenül meglevő különbségekből, a \helytelen általánosítások folytán lerakodott tudati kövületekről van szó? Esetleg ez a történet s a hasonlók pusztán az érdekek könyörtelen kifejeződései? Azoknak a világ sorát eldöntő érdekeknek, amelyek egyötvenes, kétforintos vagy — kimondani is alig merem — ötforintos üvegbetétekben nyilvánulnak meg? Van egy javaslatom: a lakóhelyre való tekintet nélkül, mindenkitől, mindenütt vegyenek vissza mindenféle üveget. S ezzel egyben csökkenthetjük a város és a falu különbségét is. Gáti Zoltán VÉRSÉGI VÍZMŰ Kiviteli terv készül Jövőre kezdik meg Ver- segen a víz- és csatornamű építését. A kiviteli terveket az idén készítik el, négyszáz- ezer forintért.
