Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

1978. JANUAR 2t. SZOMBAT

%fűdav

Választásuk szemléletet tükröz

Mi lesz a másik ötven százalékkal ?

Tervezgetnek^ a jövőjükön töprengenek a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium végzős diákjai. A gyermekkori álmodozások kora lezárult, s hamarosan kilépnek az életbe, tovább tanulnak. vagy munkába állnak. Saját sorsukról döntenek.

A fiatalok pályaválasztása társadalmi szemléletet ‘is tükröz.

Előnyben a humán pályák

A kép változatos, sok szempontból mégis egyértelmű. A Móricz Zsigmond Gimnázium ötvennyolc negyedikes diákja közül tizenhatan egyetemre, huszonhármán főiskolára jelentkeznek, tizenegyen tanulnának szakmát, s mindössze nyolcán akarnak a diákévek után dolgozni.

— Valóban sok a továbbtanulásra jelentkező diák gimnáziumunkban — mondja dr. Madarász Imréné magyar— angol szakos tanár, aki egyben az iskola pályaválasztási ügyeit is intézi —, a gyakorlat szerint o felvételüket kérők fele bejut az annyira áhított egyetemre, vagy főiskolára.

— A továbbtanulni vágyók többsége humán pályát választ. Legtöbben tanár- és tanítóképzőbe, bölcsészkarra jelentkeznek, a természettudományi és a műszaki pályák iránt kisebb az érdeklődés. Az utóbbi években főként lányok jelentkeztek egészségügyi főiskolára.

Különösen a nyelv- és matematikaszakos osztály tanulóinak pályaválasztása kelti fel az érdeklődést. Mindössze két diák keres majd munkahelyet tanulmányainak befejezése után, s összesen négyen vállalkoztak arra, hogy szakmát tanuljanak. Egyetlen egy középiskolás sem akar gyárban, termelőszövetkezetben, vagy hivatalban elhelyezkedni.

— Mindez igaz. A választott szakmák mögött nem egy esetben a felnőtt világ szemlélete rejlik — mondja a tanárnő. — Elsősorban a divatszakmák kedveltek, a legtöbb diák sokszor pusztán az anyagiakat tartja szem előtt, nem a választható hivatásokat övező tiszteletet, a szakma szépségét. Hangsúlyozom: e nézetet a környezet, az otthon alakítja ki legtöbb fiatalban.

— Igyekszünk a tanulók figyelmét néhány olyan szakj mára irányítani, melyhez gim- I náziumi végzettség keld. Ilyen például a repülőgép-szerelő, a vésnök, a dísznövénykertész, az irodagép-műszerész, a hangszerkészítő, az órás hivatása. Ám szavunk úgyszólván pusztába kiált.

Éjjeliőr vagy iparművész

Szünetet jelez a csengő. Három negyedikes lép az irodába. Leidenbach Ivon az utolsó félév befejezése után a metróhoz megy dolgozni.

— Nem tanultam olyan jól hogy jelentkezhetnék egyetemre, vagy főiskolára mondja. — Kistarcsai vagyok, s ott a szövőgyáron, a hivatalokon kívül nemigen akad megfelelő munkalehetőség. Azért helyezkedem el a metrónál, mert jó a kereset Nagybátyám szerint, aki szintén ott dolgozik, 3500 forint is összejön havonta. Motorkocsi-vezető leszek majd, de ahhoz előbb tanfolyamot kell végeznem.

Huszár István szüleivel is konfliktusba került. A papa és a mama szerette volna, ha a fiú a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán gyarapítja tovább ismereteit. A fiúnak azonban ez nem volt rokonszenves.

— Tengerésznek mentem volna szívesen, de a matematika nem a legerősebb oldalam — veszi át a szót. — A sporthoz is volna kedvem, az Újpesti Dózsában kerékpározom. Ha minden jól megy, elvégzek egy gyúrótanfolyamot a Testnevelési Főiskolán.

Zsolnai Péterre azért figyeltem fel, mert pályaként több-kevesebb megfontoltsággal az éjjeliőrséget jelölte meg.

— Megváltoztattam a véleményemet — mondja. — Az Iparművészeti Főiskolára jelentkezem, bár tüdőm, oda nehéz bejutni. A gimnázium képzőművészeti körében tevékenykedem, amelyet Somodi László vezet. Tipográfikus, vagy belső építész lennék a legszívesebben.

Megkérdeztem: a gimnazisták közül miért nem akar senki gyárban, termelőszövetkezetben vagy hivatalban dolgozni. Egyikük szerint ott minden egyhangú, másikuk azzal érvelt, hogy nem bírná ki a nyolcórat végigülni.

Papír Szentendréről

Az idén 6000 tonna papírt gyártanak a Papíripari Vállalni szentendrei gyárában. A képen: Szekeres Ernő simitógépkezelő vágásra készíti elő a hengereket.

Az év végéig 409 millió boríték készül a gyárban. Sztraka Józsefné Simplex-Rapid gyártmányú gépen dolgozik.

Vélemények, melyek mögött semmiféle átélt tapasztalat nem rejlik.

Felkelteni az érdeklődést

Járva a Pest megyei városokat és falvakat, a gyárak kapuin táblák hirdetik, hányfajta szakmunkást keres az üzem. Sokhelyütt már-már krónikus a munkaerőhiány. Nyilvánvaló: a gimnáziumok feladata a majdan továbbtanulók oktatása, képzése. De ml lesz e középiskolából kikerült másik ötven százalékkal, aki azokat a divatszakmákat választaná, amelyekben amúgy is elegendő az ember? A diákok érdeklődésének felkeltése egy-egy szakma vagy pálya iránt manapság sokszor néhány pedagógus lelkesedésén is múlik. Pedig a termelést egy-egy iparágban, a mezőgazdaságban sok esetben hátráltató munkaerőhiány megoldása társadalmi érdek.

Óvodáról

Évről évre gyarapszik Szentendrén a gyermekek száma. Mind több fiatal családalapító jut kényelmes és korszerű otthonhoz, mely később a harmonikus gyermeknevelés alapját jelenti. Mind több szülő szeretné bölcsődében, óvodában, napköziben elhelyezni gyermekét. Igazolja ezt például a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti iskola esete, ahol az elmúlt tanévben öt, idén pedig hét napközis csoport indult

A napközi otthonok megfelelő elfoglaltságot biztosítanak a gyerekeknek, s bár — az említett iskolában — sok a hátrányos helyzetű napközis, tanulmányi eredményük mégis eléri, sok esetben meg is haladja a társakét.

A városi tanács vezetői tavaly nagy gondot fordítottak a város gyermekélelmezési gondjainak a megoldására. Felépült, s szeptember óta működik a modern központi konyha, melynek költségei elelérték a 10 millió forintot. Alagsorában korszerű konyhai felszerelések találhatók, az emeleten képezték ki a kiZSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSfSSSSSSS/SSS/SSSSfSSSSSSSSSSSSfSffSSrSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSffSSSSfSSffSSSSSSSSSSSSSSfSSrSSSfSSJSffSSSS’l

5 -3

I VÍ '■ \ •' . ■' ■ ■

'Á.

Új technológia Szigetmonostoron

JÓ ÉVET ZÁRT A VÍZÓRAÜZEM

A Fővárosi Vízművek vízóra-alkatrészeket gyártó üzeme Szigetmonostor határában áll. Termékeit ismerik az egész országban, ott leljük valamennyi falu és város házaiban, épületeiben, ahol vízvezeték van.

— Vízmérő hajtótengelyeket, sajtológépek tömítéseit állítjuk elő, különféle szerelési munkákat vállalunk üzemünkben — mondja Szécsényi Károly üzemvezető. — Mintegy 500 ezer különféle vízóraalkatrészt gyártunk évente. Tavalyi tervünket sikeresen zártuk, tizenöt nappal korábban, mint ahogyan azt az év elején elképzeltük. A munkát segítette a két kollektívánk —

napköziről

szolgálóhelyiségekét, s itt kapott helyet a tágas és kényelmes ebédlő is.

— Szembetűnő a változás — mondja Verba Istvánná, aki immár huszonöt éve irányítja Szentendre gyermekélelmezését. — A kezdet kezdetén mindössze egy napközis csoportot látott el a konyha, ma már 1500 adagot főzhetünk meg naponta a bölcsődéknek, óvodáknak és az iskoláknak, az ebédlőben pedig egyszerre 200 gyerek fogyaszthatja el ennivalóját.

Ami az idei terveket illeti: biztatóak a városi tanács elképzelései a gyermekintézmények fejlesztésére. Idén befejeződik egy nyolcvanszemélyes bölcsőde és egy száz gyereknek második otthont adó óvoda építése. Minden bi* zonnyal enyhíti a városi iskolák zsúfoltságát, az új, tizenhat tantermes iskola építése, amely az idén is folytatódik. Elkészül az izbégi tornaterem tanulmányterve, s az építési munkák megkezdése sem soká várat magára.

Laukó Zoltán

a Kossuth és a Hunyadi szocialista brigád — között kialakult egészséges verseny- szellem. Tavaly csatlakoztunk a Nagy Október tiszteletére kibontakozott munkaverseny mozgalomhoz. Két kommunista szombatot szerveztünk, melyre eljött valamennyi dolgozónk.

— Brigádtagjaink az üzem körül tevékenykedtek, s kétszáz órás társadalmi munkát ajánlottak fel parkosításra, a műhelyek takarítására, szépítésére.

— Idén — a tervek szerint — kevesebb alkatrészt gyártunk, mintegy 300 ezer vízóra tartozékot. Ugyanakkor változtatunk eddigi technológiánkon. A korábbinál több szerelést vállalunk, nagyobb gondot fordítunk készítményeink minőségére. Űj termelési folyamatként bevezetjük a vízmérő csiszolást, s a jövőben vízórák részszerelését is vállaljuk. Az elmúlt évihez hasonlóan, Idén is számítunk a dolgozók társadalmi munkájára, két kommunista szombatot szervezünk.

Útépítés Csobánkán

Egyes elhanyagolt utak, a töredezett burkolat sok bosz- szúságot okozott az elmúlt években a csobánkaiaknak. Idén — a községi tanács döntése alapján — 1 millió 300 ezer forintot fordítanak a falu útjainak felújítására. Az Aszfaltútépítő Vállalat még az első félévben befejezi az utak korszerűsítését.

Korszerű

csatornahálózat

Tavaly elkészült Visegrád csatornázási terve, amely megoldja a Dunakanyar e községének szennyvízgondjait. Idén megalakul a csatornatársulat. Az építésre 20 millió forintos állami támogatást kap Visegrád. A csatornázás előreláthatólag még az V. ötéves terv végéig befejeződik.

POMAZON

Társadalmi összefogással

Pomázon évek óta sokan és aktívan vesznek részt a különböző társadalmi munkákban. Idén különösen jó eredményt értek el, több mint 3 millió forint értékben építettek járdákat, fásítottak, parkosítottak, tatarozták az iskolákat, óvodákat.

— Äz elmúlt évekhez hasonlóan idén is meghirdettük a településfejlesztést' segítő versenyt — kezdte a beszélgetést Boross István, a nagyközség tanácselnöke. — A lakosság, a tanácstagok, a társadalmi szervek és az üzemek megértették e verseny

Életcélja az állattenyésztés

Munkájával bizonyított

— Gyerekkoromban jegyeztem el magam az állattenyésztéssel — mondja Szabó Kálmán, a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet állattenyésztő agronómusa. — Szüleim földművesek voltak, szinte észrevétlenül nőttem bele a paraszti munkákba. Az állattartással járó gondok az állandó elfoglaltság az ember vérébe ivódik. Hajnalban — akár akarom, akár nem — felébredek, mert meg kell etetnem az állatokat, ki kell hordanom a trágyát. Jóleső érzéssel figyelhetem azonban, hogy a szorgalmas munka eredményeként mint gyarapszik a jószág.

Gondozók az Alföldről

Szabó Kálmán, a Komárom megyei Szendén született, családja onnan költözött fel a fővárosba. Édesapja hivatás- szeretetét átadta gyerekének. A fiú 1966-ban elvégezte a felsőfokú mezőgazdasági technikum állattenyésztő és állategészségügyi szakát. Találhatott volna magának nagyobb és korszerűbb közös gazdaságot a dunabogdányinál (szerződést is kötött Bicskére) de szülei, barátai, meggyőzték: jöjjön a Duna menti faluba, ahol sok a tennivaló, ahol egy fiatal, pályakezdő szakember bizonyíthatja tudását.

— Nem bántam meg, hogy idejöttem — mondja újra. — Akkor — 1968-ban — hatvannyolc tehénből, s azok szaporulatából állt a termelőszövetkezet állatállománya. A közös gazdaság vezetősége ebben az időben döntött az állattenyésztés fejlesztéséről. Hozzákezd- tünk a régi tanya helyén az új major kialakításához, s egy

— akoriban korszerűnek számító — ma már hagyományos telepet építettünk.

— Nehéz volt a feladatunk

— folytatja. — Dunabogdány- ban nincsen hagyománya az állattartásnak. Nem találtunk kezdetben megfelelő állatgondozókat. Aki vállalkozott rá, hogy hajnalonta 3 órakor kel, á gyakran éjszaka fekszik, az a gyümölcsszezon kezdetén elment tőlünk.

Az állatenyésztő és a termelőszövetkezet vezetői bejárták az alföldi falvakat, hívták a szorgalmas embereket: telepedjenek le náluk. Lakást is ígértek. Időről időre akadt jelentkező.

— Magam is Dunabogdány- ban telepedtem le — mondja.

— Eleinte nehéz volt a beilleszkedés, a helybeliek bizalmatlanul figyelték munkánkat. Ma már úgy érzem: megbecsülnek minket.

Élen a versenyben is

Szabó Kálmán úgy érezte: nem elegendő még a szakismerete. A kaposvári főiskolán tanult tovább, gazdagította állattenyésztői tudását.

A dunabogdányi gazdaság kis termelőszövefkezet, 500

dolgozója közül mindössze 100 ember foglalkozik mezőgazdasági munkával. Tavaly szép eredményt értek el az országos tejtermelési versenyben. A 170 hektárra jutó árutejtermelésben az első helyen végeztek. A 200, főként magyar tark;

i tej-hús típusú tehénállomány évi átlagos hozama 3510 liter volt.

Elismerik munkáját. Korábban a Kiváló termelőszövetkezeti tag címet, a közelmúltban pedig a Mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést vehette át.

A szakma mindenesei

— A dolgozók és a vezetők nálunk úgyszólván mindenesek a kis létszám miátt — teszi hozzá. — Feladatom a takarmányfelvásárlás, az állatértékesítés, az alapanyag biztosítása. Nem is olyan régen — vezetőim- jóváhagyásával — szerződést kötöttem az Állatforgalmi Vállalattal. Ennek értelmében a jövőben nem tartunk tenyészkoeá- kat, hanem a háztájiból vásárolt süldőket hizlaljuk tovább. Az ötéves szerződés alapján 5480 hízott sertést szállítunk évente a vállalatnak, amely 600 ezer forintot biztosított sertéstelepünk feljesztésére.

Röviden válaszol, amikor terveiről kérdezem:

— Elégedett ember vagyok, Elértem a célomat, jó szakmám van. Kertes házban élek családommal. Két gyerekem van. Ugyanúgy szeretnék dolgozni, mint eddig.

Horváth Antal, a termelőszövetkezet elnöke mondja még búcsúzóul:

— Szabó Kálmán fiatalon

került hozzánk, s bebizonyította: érti a mesterségét. Amit a közös gazdaság az állattenyé>z- tésben néhány év alatt elért, az neki is köszönhető.

fontosságát, s jelentős vállalásokat tettek.-— Melyek voltak az idén a legjelentősebb eredmények?

— Hat utcában és három középület előtt kétezerötszáz méternyi járdát építettünk társadalmi munkában, amely 260 ezer forintnyi értéket képvisel. A Kodály Zoltán utcában .300 méteres szakaszon szennyvízcsatornát fektettek le az ottlakó emberek. Kemény, nehéz munka volt, hiszen négy méter mély árkot kellett ásni.

Régóta terveztük a három orvosi garázs megépítését, de valahogy sosem került rá pénz. Idén ez is elkészült.

— Szívügyünknek tekintjük a-HÉV-állomás környékének szépítését. Hiszen ez községünk legforgalmasabb része, s az sem mindegy, hogy a kirándulók, az érdeklődők elsőként milyen véleményt alkotnak Pomázról. Nagy örömünkre Balog Miklós kertész gyönyörű parkot varázsolt ide társadalmi munkában. A gyermekintézményeknél a korszerűsítést, az állagmegőrzést, szinte kizárólag társadalmi munkában végeztük az idén.

— Hadd említsek meg még néhány adatot: átereszek 74 ezer forint, murvázott utak 480 ezer forint, szennyvíz és csapadékelvezető csatornák 310 ezer forint, árokásás, padkarendezés 422 ezer forint, parkosítás, fásítás 110 ezer forint értékben készültek.

—: Melyik vállalattal vannak a legjobb kapcsolatban?

r— Elsőként kell megemlítenem a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulatot. Jelentős pénzösszeggel, szakemberekkel, gépek kölcsönzésével támogatják elképzeléseinket. A 2. számú általános iskolában, mivel életveszélyessé vált a villanyvezeték hálózat, ki kellett cserélni. A vállalat olcsón elvállalta a komplett villanyszerelést, s még ebből az összegből is leszámítottak 20 ezer forintot társadalmi munka gyanánt. De igazságtalan dolog lenne, ha csak őket dicsérnénk. Az írószer Szövetkezet, a Munkatherápiás Intézet, a Lakatosipari Ktsz, a Háziipari Szövetkezet is erejükhöz méltó segítséget nyújtanak.

Fereficzi Annamária

Az oldalt írta: Virág Ferenc

Fotó:

Barcza Zsolt