Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

Áru a Budai úti boltnak A PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Több mint ötszáz üzletet látnak el alapvető élelmiszerekkel, fűszerárukkal, édesség­gel a FÜSZÉRT ceglédi telepéről. Kónya Dezsőné, Molnár Ferenc, Dezső József és Pólyák Sándor a Budai úti élelmiszer üzletekbe induló szállítmányt készíti elő. Apátl-Tóth Sándor felvétele XXII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1878. JANUÁR 20., PÉNTEK Beszélgetés a városról Január 23-án, hétfőn, dél­után 4 órai kezdettel, Ceglé­den, a városgazdálkodási vál­lalat központjában — a helyi népfrontbizottság és a városi tanács rendezésében — város­körzeti tanácskozást tartanak, melyen Vincze János, a vá­rosi tanács elnökhelyettese ismerteti az 1977-es városfej­lesztési program teljesítését és a jelenlegi várospolitikai cé lókat. A vállalat dolgozóin kívül a környék lakóinak megjele nésére is számítanak. Albertirsai könyvbarátok HOSSZAN TART A TATAROZÁS Eladó két és fél szobás, 67 m2-es össz­komfortos öröklakás, kp. 4- OTP. Cegléd, Szövetség u. A. ép. X. em, 22. sz. ___________ Cs aládi ház beköltöz­hetően eladó. Kátai út 13. sz. Érdeklődni: Cegléd, pesti út 47. Beköltözhetően eladó ház. Cegléd, Kazinczy u. 17.__________________ Ho bbi-telek eladó Pesti úthoz közel. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd,, Reiner Albert u. 12. sz,__________________ Elcserélném Buda­pest XIV. kerületi la­kásomat ceglédiért. Ér­deklődni : Cegléd, Dé­li út 71. A Kossuth Múzeum keres jól gépelő érett­ségizett dolgozót gyűj­teménykezelői beosz­tásba. Jelentkezés: Tel.: Tíz—hatszázhar­minchét. Személye­sen hétköznap 13—17 óráig. Cegléd, Marx utca 5. Eladó teljesen új állapotban levő rok­kantkocsi, kézzel haj- tós. Törtei, Körösi út 1. sz. __________________ Bú torozott. 1 szoba, konyha, spejz, kamra kiadó. Cegléd, Törtei) út 2,___________________ Ke resek egy vagy másfél szobás lakást Cegléden, OTF-átvál- lalással megvételre. Varga, Cegléd, Hu­nyadi utca 30. Összekötő út mellett építésre kimért ház­helyek eladók. Érdek­lődni: Cegléd, össze­kötö út 34. ____________ Ke nderföld, 306 n.-öl, eladó. Érdeklődni: Cegléd, Arany u. 10. szám alatt. Beköltözhető ház el­adó. Cegléd. Vécsel utca 12. A ceglédi Malomüzem nyugdíjast felvesz éj­jeliőrnek. Jelentke­zés: Cegléd, Körösi út 33. sz. Házkörüli hósöprésre nyugdíjast felveszünk. Jelentkezni lehet este 6 után Cegléd, Kozma S. u. 11. G. lph. II. em. 8. (Felüljáró mel­letti épület). ___________ Ki adó garázst kere­sünk lakásunkhoz kö­zel. Cegléd. Köztársa­ság u. 10. Rozgonyi. Hobbitelek eladó a hobbibolt mellett, sürgősen. Érdeklődni lehet: csolnak u. 30. 17 óra után és vasár­nap. Csengéidben 452 n.-öl szőlő eladó. Kunyhó, kút van. Érdeklődni: Cegléd. Kisfaludy utca 13. Polónyi. Bontásból 2 éves épü­letanyag eladó. Érdek­lődni: Cegléd. Teleki u. 19. Azonnal beköltözhető ház eladó. Cegléd. Szarvas u. 1. szám Érdeklődni: Cegléd X., Urbán Pál U. 3. sz. alatt. Albertirsa egyik büszkesége a községi könyvtár, amely 1977-ben másodszor nyerte el a kiváló címet. Az olvasók szívesen látogatják, és töltik idejüket a könyvek közt. A három főhivatású könyv­táros lelkes munkájának ered­ményeként évek óta egyenle­tesen emelkedik az olvasók, a látogatók és a kölcsönzött köte­tek száma. A könyvállomány 24 ezer 462 darabját rendsze­resen olvassa a majd kétezer könyvtári tag. Eddig 36 szocia­lista brigáddal kötöttek a könyvtárosok együttműködési szerződést. A Szabadság Tsz- ben és a Dimitrov Tsz külte­rületi üzemegységében fiók- könyvtár áll a tagok rendelke­zésére. Gyakran szerveznek csopor-' tos foglalkozásokat a gyerme­keknek a gyermekkönyvtár­ban. A rendhagyó irodalom­órák felejthetetlen élményt nyújtanak. A foglalkozásokat lemezen megszólaltatott ver­sek, filmek teszik még szebbé, hangulatosabbá. A könyvtár jól felszerelt; lemez­játszóval, rádióval, magnóval, hanglemezekkel rendelkezik, melyeket a közművelődési alapból kapott 40 ezer forint­ból vásároltak. Napjainkban tatarozzák az épületet. A megszokott rend helyett fóliával letakart, ösz- szehúzott könyvespolcok fo­gadják a belépőt. 1977 augusz­tusában kezdődtek a munká­latok. A központi fűtést már felszerelték. A szükséges ja­vítások után a falak festését várhatóan február végéig fe­jezik be. A kölcsönzés a nehéz kö­rülmények ellenére sem szü­netel. Sajnos, nem tudnak minden könyvhöz hozzáférni és egyelőre csoportos foglal­kozásokra sem gondolhatnak Az ifjú olvasók klubja ugyan havonta ptt tart összejövetelt de a zenei klub a művelődés házban kapott szállást a tata­rozás idejére. A könyvtárosok figyelemmel kísérik a község gazdasági és társadalmi életének alakulá­sát, és ennek ismeretében az időszerű 'feladatok alapján lát­ják el közművelődési teendői­ket. Bekapcsolódnak a szocia­lista brigádok körében folyó ismeretterjesztésbe és az idei albertirsai . kulturális napok keretében Tessedik Sámuel életét és munkásságát bemu­tató helyi kiállítást rendez­nek. Kokas Ferencné Helytörténeti kiadvány Már megvásárolható A városi tanács kiadványa­ként, megjelent Pataki Ferené Ceglédi emlékhelyek című könyve, amelynek árusítását megkezdték. Az érdeklődők a művet a , városi tanács föld­szintjén levő információs iro­dában, az IBUSZ-nál, a váro­si-járási könyvtárban és a Kossuth Múzeumban vásárol­hatják meg. Sima, hímzett, tarkán szőtt, nyomott mintás ágynemű-garnitúrák, fehér és színes lepedők, párnahuzatok nagy választékban kaphatók a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT CEGLÉDI MÉTERÁRUSIOLTJÁDAN Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. Január H-21 í VETÉLKEDŐ - ÚJ FORMÁBAN Tantárgy helyett témakörök TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI ÚTTÖRÖSZEMLE a megyei döntőbe. A városi vetélkedőt február 20-án tart­ják a Táncsics Mihály általá- i nos iskolában, ahol négy szak­ágban versenyeznek majd a gyerekek. Ott mérik össze tu­dásukat a város legjobb ifjú társadalomkutatói, az orosz nyelvet és irodalmat kedvelők, a kisdobosok, valamint a tech­nikusok. 1979-től a természet­kutatók is vetélkednek egy­mással. K. D. MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Ceg­léd. Szombaton és vasárnap: Osceola (indián történet, NDK filmen). Délelőtt: A copfos cso­da (szovjet film). A kamara­moziban délutáni meseelőadás: Hahó, Öcsi! (magyar film). Es­te: Gyalogjáró (NSZK—svájci film). Albertirsa, vasárnap és hét­főn: A bosszúállók újabb ka­landjai (szovjet film). Cegléd- bercel, vasárnap: Egy roman­tikus angol nő (angol—francia film). Jászkarajenő, szomba­ton és vasárnap: Indiánka­land Ontarióban (román— francia kalandfilm). Törtei, szombaton és vasárnap: Sutto­gó fantom (csehszlovák bűn­ügyi film). A városi úttörőelnökség a napokban kibővített ülésen tárgyalta meg a csapatszintű és a városi tudományos-tech­nikai úttöröszemle előkészíté­sével kapcsolatos tennivalókat. Az 1977—78-as esztendőben az edddigitől eltérő, új formá­ban versengenek majd a pajtá­sok. Fő céljuk, mint Sebők Pál, a városi úttörőtitkár elmond­ta, hogy a vetélkedésbe minél több érdeklődő kapcsolódjon be és érvényesüljön a cselek­vő, alkotó, közösségi jelleg. A szemle vetélkedőjének for­mája jelentősen megváltozott az oktatás és a közösségi ne­velés továbbfejlesztése érde­kében. Míg eddig egy-egy tan­tárgyból vetélkedtek a pajtá­sok, most meghatározott téma. körökben folynak a versenyek. Fontos szerepet kap a játékos­ság, valamint a tanórán kívül szerzett ismereteknek az eddi­ginél is hatékonyabb felhasz­nálása. Az elbírálás során fo­kozott szerepet kap a kísérle­tezés, kutatás, a gyors, logikus feladatmegoldás. Külön jutal­mazzák majd a kiemelkedő rtyelvi és matematikai készség­gel rendelkezőket. A vetélkedőn részt vevő há­romtagú csapatok arany, ezüst, vagy bronz fokozatú jelvényt, oklevelet és tárgyjutalmat kap­nak. A legjobbak továbbjutnak ban hadnagyokat és tizede seket esküdtessenek meg. f parasztkapitány az mezőn já ró kóborló, húzó. fosztó, vo nó latrokat űzi, kergeti é: megfogja, de sem titkon, sen nyilván meg nem öli, ha csal magokat halálosképpen nerr oltalmazzák, hanem viceispáf úr kezéhez ide Fülekbe fel­hozza a büntetésre. Fölkelés Mivel azonban kóborló sza­bad hajdúk, végházbeliek, lat­rok, olykor nagyobb fegyve­res számmal rohannak a köz­ségekre, ezek ellenében csali számos fegyveres lakosoh fejthetnek ki ellenállást, tö­meges fölkeléssel, a paraszt­kapitány veresse félre a ha­rangokat, s a férfiakat gyűjt­se vármegyébe és ültess« fegyveresen lóra. 1665-ben a kecskeméti vásárt megrohan­ták a martalócok, sok em­bert megvertek, bénán hagy­tak, négy kereskedőt megöl­tek, a riasztott kecskeméti, körösi és ceglédi parasztvár­megye nagy csatában megker­gette őkét, közülük Izsáki Gergelyt elfogták és megöl­ték. A parasztvármegye kapitá­nyai, hadnagyai és tizedesei egyenruhát viseltek, ellátták őket lóval, fegyverrel és men­tesítették őket a szolgálta­tások alól. A kapitányok őriz­ték a parasztvármegye pe­csétjét és zászlóját. Címe­rükben egy fegyveres lovas előre tartott fokossal nyár-: galt, mentéjének szárnya utá­na nyúlt a levegőben, és a fe­jén fittyenős süveg ült. A török kitakarodása után is megmaradt a parasztvár­megye. Számos kapitány, had nagy és tizedes nevét őrzik a régi írások. A XVIII szá­zadban Pest megyében öt pa­rasztkapitányság működött, ígészen 1790-ig, föloszlatá- sukig. Hídvégi Lajos ■ I —I —»»■»' .WBK-3TTO» Hálás köszönetét mondunk nindazoknak, akik szeretett fér­em, édesapám, testvérem. Bíró 3alázs temetésén Törteién meg- elentek, sírjára koszorút, virágot lelyeztek. Külön köszönetét mon- lunk a PENOMAH kollektívájá- íak és a kórház II. belgyógyá- zati dolgozóinak a küldött koszo- úért. Bíró Balázsné és családja. az jobbágy szablyát hordoz­zon oldalán, Szultán Szoli­mán botot, szántóvásat en­gedett és ostort kezetekbe; ha­gyom, és erősen parancso­lom, ha karóban nem akar­tok száradni, szablyát ne kös­setek. A Fülek várába föl­menekült nemes vármegye is tiltotta a lándzsát, puskát egyedül a fokost, a kéttollú fejszét engedélyezte. Azt mind a két hatóság elnézte, ha a2 elkeseredett parasztok ásó­val, kapával agyonverték a tolvajokat, sőt, a közbizton­ság teljes hiányában már azt sem bánták, ha a hódoltsági magyarok lőfegyverrel és karddal jártak a mezőkön, legelőkön, pusztákon, uta­kon. Fegyveresek A fegyveres jobbágyok ez időben létrehoztál! egy rend­őri szervezetet, amelyet pa­rasztvármegyének neveztek, s amely végül is elismert köz- biztonsági testületté alakult, mind a török, mind a nemes vármegye előtt. Elsőnek a mozlimok ismerték el a pa­rasztvármegyét, 1629. március 24-én a budai vezírpasa ír­ta körül feladataikat. Buda alá tartozó Kecskemét, Kő­rös és Cegléd városok lakos­ságának meghatalmazást adunk, hogy az határukon út­levél nélkül csavargó tolvajo­kat megfoghassák s bünte­tés végett, ha a mi részünk­ről valók, a bégeknek és há- kimoknak adják őket, ha pe­dig keresztény részről valók, a magyar kapudánoknak. Ha ezen tolvajokat szépszerivel kézre nem keríthetik, velők csatába ereszkedve minden törvénykezés nélkül megöl­hetik. bántódásuk nem lesz, és vérpénzt sem kell fizet- niök. Pest megye hatóságai a spontán parasztvármegyének szervezeti szabályt adtak 1638-ban. Az parasztság vá­lasszon négy-négy értékes, bátor, gyors és jámbor em­bert az tájon, ahol szüksé­ges. Ezek jöjjenek föl viceis- pányunk elébe, aki az érde­mesebbet közülük parasztka- pitánynak (téli. Elválasztva pedig eképpen a parasztka pitányok, ők is minden falu­vet megvédelmezem. Egy má­sik szegedi fölhívás a Bal­kánról érkezett áruk fölvá­sárlására csalogatja őket, még arra is kéri a körösieket, ceg­lédieket, hogy hívják meg a rimaszombatiakat is meg a losonciakat, mert tizenöt ha­jó portéka érkezett föl a Ti­szán. Ha lezajlottak a szpáhikkal biztosított vásárok, ismét el­lepték az országutakat a kó­borlók. akik közt szép szám­mal akadtak szerencsét pró­báló* végvári magyar katonák is törököt fogni. Kisebb moz- lim csoportok vonakodtak el­hagyni a várakat, nehogy rab­szíjra kerüljenek. 1647-ben a temesvári Juzsuf csauszt itt fogták el másodmagával a Budára vezető úton, a Sző­ke Ahmet Cseri bég azért nem jött a három városba, mert, mint írja: magamat is Szentmártonon csak által nem lőtték az puskával. Ha féltek erre járni a meg­szálló fegyveres törökök, még inkább rettegtek a mezővá­rosok fegyvertelen magyarjai. Tilos volt fegyvert viselniük. Ti kecskeméti, körösi, ceglé­di bírák és több falusi és vá­rosi bírák, esküdtek, soha mi meg nem engedjük, hogy CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A hódoltság korában a Du- na—Tisza közén nem volt török helyőrség, melynek ka­tonái megvédhették volna a falvak népét, a végeláthatat­lan pusztákon szabadon kó­boroltak a martalócok, mar­ha- és lótolvajok, akik rabol­tak, fosztogattak, szállást, bort, élelmet zsaroltak, a nyá­jakból kisebb-nagyobb fal- kákat kiszakítottak, és rajta­ütöttek az úton járókra, ki­fosztva őket mindenükből. Vásár Az állatokban és termé­nyekben bővelkedő mezővá­rosok kereskedői nem mer­tek útra kelni portékáikkal a piacokra, emiatt a közeli Pest—Buda lakossága nélkü­lözte a megszokott alföldi bú­zát, vágómarhát, vadhúst, vajat, tojást, bort. A pasák és bégek hívogató leveleket küldözgettek a három város elöljáróinak: Ezen címeres pöcsétes parancsoló levele­met látván kecskeméti, körö­si, ceglédi,. jászberényi, gyön­gyösi, debreceni bírák, azt adom tudtokra, hogy a város­tokban, amely kereskedő em­berek találkoznak, meg ne tartóztassátok, amint sót, bort, búzát Budavárába hozzák, ne ellenezzétek, másüvé ne vi­gyék, Budán mind elkél. A szegedi pasa így invitálja a három város kereskedőit: ígé­rem, hogy csak harmincadot szedek és a kereskedőket min­denki ellen oda- és visszajö­Csavargók, tolvajok, rablók ellen A parasztvármegyék kialakulása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom