Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

1978. JANUAR 19., CSÜTÖRTÖK X/íniai) Emlékezés a gettó mártírjaira A budapesti gettó felszaba­dulásának 33. évfordulója al­kalmából szerdán délelőtt a Wesselényi és a Kertész utca sarkán lévő iskola falán elhe­lyezett emléktáblánál koszo- rúzási ünnepséget rendezett a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöksé­ge. A kegyeletes megemléke­zésen — amelyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak — Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet. Ezt követően koszorúkat helyez­tek el az emléktáblán. Az Izzó bizalmitanácskozása Részt vett és felszólalt Biszku Béla Az Egyesült Izzó idei ter­melési és exportfeladatairól és szociálpolitikai tervéről ta­nácskozott szerdán az Izzó Adócsőgyárában a nagyvál­lalat budapesti és 12 vidéki gyára szakszervezeti bizal­mijainak 85 választott küldöt­te és a vállalati szakszerveze­ti tanács. A tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottságának titkára. Az Izzó tavaly 7,3 milliárd forint értékű gyártmányt ál­lított elő, hét százalékkal töb­bet a tervezettnél. Az idén további 11 százalékos terme­lésnövekedést terveznek, s lé­nyegesen növelni kívánják tőkésexportjukat. Minderről Dienes Béla vezérigazgató számolt be a tanácskozás résztvevőinek, akik közül so­kan tettek javaslatokat, ész­revételeket. A bizalmi testület és a vál­lalati szakszervezeti tanács együttes tanácskozásán a részt­vevők döntési joguknak meg­felelően határoztak a szociá­lis ellátás további javításá­ról. A csatornának és a vasút­nak látszólag semmi köze egy­máshoz. Amikor a munkagö­dör melletti tűznél melege­dő, nézelődő kubikosokat hagytuk magunk mögött, még­is a húszéves vasúti krampá- csoló múlttal rendelkező nagyapám jutott eszembe. Ügy adódott egyszer, hogy az udvarban két egyforma nagy gödröt kellett ásnunk, nem is tudom már minek. Akkor vol­tam úgy tizenhat éves, az öreg túl a hatvanon, kis, vé­konypénzű emberke. Járt a kezemben a csá­kány, a lapát, mint a csépha- daró, szakadt rólam a víz. Nagyapa éppen csak kapirgált, rágyújtott egy-egy cigarettá­ra, hosszadalmasan reggeli­zett, ahogy megszokta. Még­is sokkal hamarabb végzett a maga részével, mint én. A gépek csődöt mondtak A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat váci lakóte­lep-építkezésénél is többnyi­re ilyen nagyapaformájú em­berek a kubikosok, s bizony, ránézésre, nem szakadnak bele a munkába. Akárhány­szor mégy el mellettük, min­dig láthatsz álldogálót. De es­het az eső, a hó, fújhat a szél, a csatornák, a vízvezetékár­kok, a házalapok, az úttükrök mégis elkészülnek. Schittler Imre, a mélyépítők vezetője mondja, hogy a téli fagyok kezdetén minden gépük cső­döt mondott itt, a Földvári téren. Csupa kő, kavics a ta­laj, ha megfagy, kemény, mint a beton. Az is nehezíti az emberek dolgát, hogy na­gyon magas a talajvíz. En­nek a mostani munkagödör­nek sem látni a fenekét, el­öntötte, aztán megfagyott. A jégtől tönkrementek a beton­csövek hézagmentes csatla­kozását szolgáló gumigyűrűk is. Reggel fel kell törni a je­get, alóla kiszivattyúzni a vi­zet. Ha ezzel készen vannak, térdig állnak a fagyos sár­ban, s úgy csinálják a szük­séges javításokat. Ilyen a tél az építkezése­ken. Kun László, a kubikosok brigádvezetője a szívós, vé­kony emberek fajtájából va­ló. A kérdésre, hogyan ved­lett át az ikladi műszergyár betanított munkásából ku­bikossá, azt mondja: itt sza­badabbnak érzi magát az em­ber, mint a szalag mellett, a kereset is több. Olyan igazi, férfinak való munka ez. Mint a félmondatokból kiderül, a fagyos földdel azonban köny- nyebb megbirkózni, mint a brigádvezetői poszttal. Nem szívesen panaszkodik, külö­nösen nem az építésvezető előtt, de a napi két deci forró tea — a védőital — egész napra nem melegíti át az em­bereket. Az a jobbik eset, ha csak a tűz mellett melegedő­Tél az állványokon két kell a munkára ösztökél­ni, s nem a kocsmából visz- szavámi őket Nincs fagyszabadság Az építkezés egy-egy pont­ján hulladékdeszkákból ra­kott tüzek lobognak, mellet­tük mindig van egy-egy lá­bát, kezét melengető ember. A betonkeverőnél azonban most árválkodik a tűz, ki is alszik mindjárt. Hosszú csö­vön pumpálják innen a száz méterrel arrébb levő épület­hez a betont. A szeletekből összeállított cső gyakran el­dugul, s ha nem segítenek rögtön a bajon, bele is köt az anyag. Ilyen javításon dol­gozik most négy fiatalember. Szakad a homlokukról a víz, sapka, kesztyű sincs rajtuk, annyira belefeledkeznek a sze­relésbe, észre sem veszik, hogy nézzük őket. — Ahol már ilyen korsze­rű, gépesített a technológia, ott aligha lehetünk tekintet­tel az időjárásra — mondja a magasépítők vezetője, Honti György. Legalább húsz éve annak, hogy a PÁÉV építkezésein sincsen fagyszabadság. Száz­ezreket, milliókat érnek az építőipari gépek, télen sem állhatnak tétlenül. Igaz, ilyen­kor drágább is, lassúbb is a munka. A betonhoz például kötésgyorsítót key , használ­ni, hogy hamarabb szilárdul­jon meg, mint ahogy meg- dermesztené a hideg. Az asz­talosok, a víz- és fűtésszere­lők sem dolgozhatnak a meg­fázás veszélye nélkül a hu­zatos, ablaktalan, félig kész lakásokban, ezért fóliával függönyözik el a nyílásokat. A munkavezetők sem lehet­nek ilyenkor annyira szigo­rúak, mint nyáron, tudják mi­re képes, s mire nem az agyonfagyott ember. Hideg ellen virtus Vannak azért kivételek akik virtusból fittyet hány­nak a süvítő szélnek, a csont­jaikba harapó fagyoknak. Az építésvezető a feje fölé mu­tat. A STEM-öntők most a negyedik szinten, tehát úgy tizenhat méter magasan dol­goznak. Itt betonból öntik ki a há­zakat, a fenti embereknek az a dolguk, hogy összeszerel­jék a vaszsalukat, bedolgoz­zák a vasat és a betont. Ku­tast József is tagja a brigád­nak, szakmája szerint gép­lakatos lenne, de mégis itt kötött ki. Mondja, ne cso­dálkozzak ezen, a többieknek is van valamilyen hasonló végzettsége, valamennyien dolgozhatnának fűtött műhe­lyekben, mégsem vágyódnak el innen. Pedig ott, fönn, még csak tüzet sem lehet rakni, pihengetni sem érde­mes, hiszen aki nem mozog, azt hamar megleli a hideg. A betegség mégis ritka ven­dég náluk. Ha pedig csak Is, AZ MHSZ-BEN A hazafias, honvédelmi nevelésről Egyetlen esztendő alatt több mint 23 ezer előadáson, 13 ezer filmvetítésen,, több ezer él­ménybeszámolón, négyezer­nél több technikai bemuta­tón és csaknem 9000 egyéb rendezvényen ismerkedhet­tek meg az érdeklődők az MHSZ és katonafiataljainak életével — mondta egyebek között Bódi János ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese —, Kiss Lajos vezérőrnagy­nak, az MHSZ főtitkárának elnöki megnyitója után — szerdán, az MHSZ első orszá­gos agitációs és propaganda­értekezletén. A főtitkárhelyettes beszá­molója után az agitációs-pro- paganda tevékenységgel fog­lalkozó hivatásos és társa­dalmi munkatársak kicserél­ték tapasztalataikat a szövet­ségben végzett hazafias, hon­védelmi nevelőmunka elvi és gyakorlati kérdéseiről. itisebb náthát kapnak, azt fel sem veszik. Bizonyára a ke­reset miatt ilyen lelkesek — gondolom. De ahogy a pénz­re terelődik a szó, kiderül: a téli hónapokban 2800, 3200 fo­rint kerül a borítékba, ha mégis több, az azt jelenti, szombat-vasárnap is beto­noztak. Kérdezem, ki irányít oda- fönn? Valamennyien fiata­lok, ám évek óta együtt van­nak. Mindenki tudja, mikor hova kell ugrania, hogyan kell vezetni a daru gémjén ló­gó betonnál teli tartályt, a vasszerkezetet, vagy az előre gyártott elemet. Valamennyi­nek a súlyát mázsában, ton­nában mérik, ha valakit meg - lódítana, keresztet is vethet­nének rá. Hogy mennyi gondot okoz a téli építkezés, erről már a fűtött irodában beszélgetünk Honti György építésvezető­vel. — Láthatta, próbára teszi ilyenkor az embereket a hi­deg. Vannak, akik a munká­val védekeznek ellene, mások a tűz körül ólálkodnak, s megint másoknak a bor, a pá­linka jár a fejében. Igaz, most mintha kevesebb lenne az ilyen gond. A legtöbben azért, persze, megisszák ott­hon a fél decit, de a buszok már nem állnak még minden kocsmánál,, hiszen a szeszren­delet miatt kilencig úgyse kapnának semmi kedvükre valót. Ilyenkor télen, a nyári­nál is szervezettebbnek kell lennie az építkezésnek. — Milyen jogon szólhat­nánk az álldogálóknak, ha megtörténhet, hogy miattunk nincs dolguk. ★ Az Iroda falára 1976-ban egy ív papírt rajzszögeztek. Azóta minden évben beírják rá, hány lakást építettek fel a Földvári téren. Eddig 1428- ba költöztek be a lakók, s a mostani épülettel túl lesznek az 1500-on. Ha télen nem dol­goznának, legfeljebb az ez­rediket ünnepelnék... Csulák András Növelik tőkés exportjukat megyénk tanácsi vállalatai A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal összhangban vizsgálta tevékenységüket Pest megye iparában je­lentős helyet foglalnak el a tanácsi vállalatok. Jellegze­tességük, hogy kis- és közép­vállalatok, amelyek már hosz- szú ideje igen fontos szere­pet töltenek be a helyi fog­lalkoztatás biztosításában. Ilyen szempontból országo­san is az élvonalban állnak. Elismerten jól dolgoznak ezek a vállalatok, amelyeket tu­lajdonképpen az az igény hí­vott annak idején életre, hogy elégítsék ki a helyileg meg­mutatkozó szükségleteket. Kiszélesedett feladatkör Az idők során azonban meg­változott, kiszélesedett felada­tuk. Már az előző ötéves terv­ben is, de a mostaniban még inkább előtérbe lépett a la­kosság szolgáltatási szükség­leteinek kielégítése mellett a belkereskedelmi áruvá­laszték bővítése, a nagyipari kooperáció, valamint az ex­porttevékenység. Olyannyira, hogy az V. ötéves tervidő­szakra maguk elé tűzhették a külkereskedelmi értékesítés 68 százalékos emelését. Ez a népgazdasági célkitűzést is meghaladó arány éppúgy, mint egyéb terveik egyiké- ben-másikában. (A termelést 71, a lakossági szolgáltatást 61, a vállalati eredményt 30 százalékkal kívánják emelni.) Az exporttevékenység nö­velése egyébként — mint köz­ismert — egész népgazdasá­gunkban az alapvető teen­dők közé tartozik. A párt Köz­ponti Bizottságának 1977. de­cember 1-i határozata az 1978. évi gazdasági feladatok ered­ményes megoldásának és a külkereskedelmi mérleg javí­tásának követelményeként szabja meg, hogy „tovább bő­vüljenek nemzetközi gazda­sági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export”. En­nek szellemében került napi­rendre legutóbb az MSZMP Pest megyei végrehajtó bi­zottságának ülésén megyénk tanácsi vállalatainak tőkés- export-fejlesztési tevékeny­sége, mint amelynek fokozá­sa az egyébként megfelelő külkereskedelmi arányokon belül még tovább növelhető. Növekvő eredmények Ezt a fontos kérdést a me­gyei párt-végrehajtóbizottság annak az alapelvnek a hang- súl”ozásával tárgyalta, hogy a még annyira fontos tőkés­export eredményei sem me­hetnek az egyéb feladatok ro­vására, hanem azokkal együtt Az idei feladatokról Folytatódott a megyei mezőgazdasági üzemek vezetőinek eszmecseréje Szabó Istvánnak, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökének előadásával folytatódott tegnap a megyei mezőgazdasági üzemek veze­tőinek tanácskozása a Kerté­szeti Egyetemen. Az üléssoro­zat második napján a terme­lési együttműködés új formái­val, továbbfejlesztésének mó­dozataival ismerkedtek a résztvevők. Az előadó kiemelte: helyes, ha a mezőgazdasági üzemek keresik az együttdolgozás, a közös tevékenység korszerű formáit. Kerülni kell azonban a túlzásokat. Az országban je­lenleg hetvenféle termelési rendszer működik, s ezek nem mindegyike ad érdemit, újat. Nemegyszer viszont az alkotó­képes szakembereket elvonja a mindennapi gyakorlattól, amikor „sokkal inkább a dű­lők mentén kell. az ember, mint az irodákban” — hang­súlyozta a TOT elnöke. Az előadást konzultáció, majd élénk vita követte, jelezve a résztvevők különös érdeklődé­sét a téma iránt. Ezt követően dr. Tukats Béla, a ráckevei Aranykalász Tsz elnöke a bú­za- és a lucernatermesztés magas hozamaival kancsolatos üzemi tapasztalatokról szólt Az ülésszak délutáni prog­ramja dr. Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásával folytatódott. A miniszterhe­lyettes az ágazat 1978. évi termelési feladatairól, s az azok végrehajtá­sához szükséges eszköz- rendszerről adott tájékoztatót. Felhívta a figyelmet a terme­lés minőségi követelményei­nek fontosságára, mivel csak jó minőségű terményből-ter- mékből lehet valóban értékes árut előállítani. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatteremtés nemcsak a termelők és a fel­dolgozók között elengedhetet­len, hanem a mezőgazdaság­nak más népgazdasági ágaza­tokhoz való kötődése is köl­csönös, kiegyenlített kell hogy legyen. A bel- és külkereske­delem, a gépipar munkája például csak a mezőgazdasági feladatokkal időben és meg­felelően összehangolva adhat jó kontaktust, eredményes munkát. Az előadást követő konzul­táción a miniszterhelyettes válaszolt a hallgatóság kérdé­seire. A háromnapos tanácskozó' ma befejeződik. Be. L kell a nagyobb hatékonysá­got elérni ezen a téren. A je­lentés — amelyet Török Zol­tán, a Pest megyei tanács vb ipari osztályának vezetője terjesztett elő —, messzeme­nően figyelembe is vette ezt, illetve arról adhatott szá­mot, hogy ez a tendencia ér­vényesül a tanácsi vállalatok­nál. Az V. ötéves terv első két esztendejében ugyanis a népgazdasági és megyei átla­got meghaladó mértékben növelték gazdasági eredmé­nyeiket, s emellett mutatkozik összesítve jelentős eredmény az exporttevékenységben. A legkiemelkedőbb ered­ményt a PEVDI érte el, amely — a csökkenő árak ellenére is — mennyiségben és érték­ben egyaránt túlteljesítette a szocialista és a tőkés kiviteli tervét. A többi vállalat ered­ménye ehhez képest mérsé­keltebb, de a közvetett ex­port valamennyiüknél kedve­ző. A számítások szerint az 1977-es közvetlen és közvetett export a megye tanácsi vál­lalatai árbevételének felét teszi ki, s ebből a tőkésérté­kesítés 20 százalékot. Jó kezdeményezések Elismerően fogadta a me­gyei párt-vb mindazokat a té­nyeket, amelyek arra mutat­nak, hogy a vállalatokra az állandó kezdeményezés a jel­lemző. A korszerűséget figye­lembe véve alakul két-három évenként termékeik összeté­tele. Az idei tervek között például műanyag kapta, já­tékfélék, hálózsák, műanyag- rakodólap, bélyegző szerepel az új termékek listáján. Ezek az alkalmazkodási törekvé­sek természetszerűen kedve­zően hatnak az exporttevé­kenységre is, amelyben — mint említettük — a PEVDI jár az élen. írószert, vegyi­alapanyagot, konfekció- és bőrdíszműárut szállítanak szo­cialista és tőkés országokba egyaránt. A legkedvezőbben a konfekciós termékeket érté­kesítik Nyugaton. A PEMÜ — a védővámok és a szállítá­si költségek miatt — csak most tud felkészülni a tőkés­exportra, amelyet kooperá­ciós szerződések keretében is minél magasabbra kíván emel­ni. A monori Kefegyár és a PEFÉM kétszeresére kívánja növelni az ötéves tervben hagyományos termékeinek tő- késexportiát. A kefegyáriakat erősen gátolta az alapanyag áremelkedése mellett az ala­csony műszaki felkészültség is. ezért nem tudtak gazda­ságos tevékenységet biztosí­tani, de helyette a kooperá­cióban értek el gazdaságos termelést. Most egyébként a hagyományos háztartási ke­fék mellett fölkészültek a mű­szaki kefék gyártására is, ezen­kívül játékokat is gyártanak majd. Beruházások új gyártmányokhoz A tervszerű beruházásokat is úgy igyekeznek kialakí­tani a tanácsi vállalatok, hogy ezzel egyúttal nagyobb lehe­tőséget biztosítsanak azokhoz az árucikkekhez, amelyeket a tőkésországokba exportál­nak. így például új műanyag fröccsöntő, szerelő- és csoma­golóautomatákat szerez be a PEVDI az írószergyártás to­vábbi korszerűsítésére. A bőr­díszmű- és konfekciótermé­keknél is a műszaki fejlesz­tés keretében új gyártmányo­kat dolgoznak ki. A PEMÜ főként a vegyipari szerelvé­nyek. munkaigényes műsza­ki cikkek, cipőipari termé­kek fejlesztését tervezi. Ugyan­akkor magas műszaki színvo­nalú termékek gyártási jogát kívánja megvásárolni. A mo­nori kefegyár a már említett műszaki kefék külföldi érté­kesítésére készül fel. Ezt a célt szolgálja az is, holty a budapesti volt műszaki kefe- gyárat Monorra költöztetik. Á PEFÉM is kö'töztet: a gö­döllői gyárát Veresegyház­ra telepíti, s ezzel a későb­biekben olyan új termékek előállítására is alkalmas le­het, amelyekkel exportpiacot szerezhet magának. Nem lebecsülendő az a te­vékenység sem, amelyet a közvetett tőkés export jelent. Ezekre bőséges lehetőséget ad a vállalatok jelenlegi termék- struktúrája. Ilyen fontosabb termékek például a PEMÜ- nél gyártott cipötalpak, cipőal­katrészek, a PEVDI-nek az autóbuszokhoz gyártott szerel­vényei és festékalapanyagai, a PEFÉM-nél előállított autó­busztartozékok és forgácsolt alkatrészek. Mindez valóban nagyon hasznos tevékenység, bár a vállalatoknál azt pana­szolják, hogy az érvényben levő szabályozók erre mind ez ideig még nem adnak kellő ösztönzést. Kevesebb import anyaggal Népgazdaságunknak s a vállalatoknak egyaránt érde­ke, hogy termékeikhez minél kevesebb tőkés országból származó anyagot használja­nak föl. Ezért dicséretesen adhatott számot a tanácsi je­lentés arról, hogy vállalatai­nak műszaki intézkedési ter­veiben mindenütt meghatáro­zó kérdésként kezelik a tőkés importanyagok csökkentését. Gyártástechnológiák változta­tásával, vagy pedig szocialista országokból szerezhető alap­anyagokkal igyekeznek ezeket helyettesíteni. Helyenként arról is intéz­kedtek, hogy a hazai alap­anyaggyártás fejlődésével megfeleljenek majd a földol­gozásuknak. Napirenden sze­repel a többi között az írószer­gyártáshoz szükséges alkatré­szek egy részének hazai elő­állítása, A konfekciós termé­keknél a műszőrme bundák, blúzok, szoknyák nagy része készül import anyagból, ezért itt is kísérleteznek hazai alap­anyagok feldolgozásával, de egyelőre még kevés sikerrel. Saját piackutatást! Elismeréssel fogadta a me­gyei párt-végrehajtóbizottság a tanácsi vállalatok törekvéseit, erőfeszítéseit, a tőkés export fejlesztésére, s több konkrét területen adott ösztönzést is a továbblépéshez. Első helyen jelölte meg azt a feladatot, hogy javítsák a vállalatok piackutató tevékenységüket. Jelenleg ugyanis csak a PEMÜ foglalkozik önálló marketing szervezésével. Pedig a saját piackutató munkának min­denütt igen nagy a fontossá­ga. Jó kezdeményezést hono­sított meg például a PEVDI a külföldi szerviztevékenységé­vel. Ez azt jelenti, hogy a tő­kés piacokon értékesített ve­gyi alapanyagok felhasználá­sához a helyszínen ad műszaki alkalmazási tanácsokat, s ez­zel egyben piacát is tovább bővítheti. A népgazdasági és a megyei célkitűzéseknek megfelelően szükségesnek jelölte meg a megyei párt-vb, hogy a válla­latok gyártmányfejlesztésük­nél gyarapítsák a korszerű ex­portképes termékek számát Ezzel együtt szélesítsék a köz­vetett exportot jelentő koope­rációs kapcsolataikat. Fontos, hogy kellő műszaki intézke­désekkel csökkentsék az im­port anyagok felhasználását, amely ugyancsak egész nép­gazdaságunk érdeke i.s. A tanácsi vállatok ez irányú munkájának összegezéseként, a feladatok meghatározásában is hangot kapott az a figyel­meztetés, hogy a tőkés és a szocialista export szükséges bővítése mellett alapvető fel­adat maradjon a belkereske­delmi választék gyarapítása és a megye lakossága szolgál­tatási igényeinek megfelelő ellátása. Csakis így egységben, összehangoltan gazdálkodhat­nak jól a tanácsi vállalatok is, és tölthetik be hivatásukat megyénk életében, fejlődésé­ben. L.Z. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom