Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
1978. JANUAR 19., CSÜTÖRTÖK X/íniai) Emlékezés a gettó mártírjaira A budapesti gettó felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt a Wesselényi és a Kertész utca sarkán lévő iskola falán elhelyezett emléktáblánál koszo- rúzási ünnepséget rendezett a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége. A kegyeletes megemlékezésen — amelyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak — Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet. Ezt követően koszorúkat helyeztek el az emléktáblán. Az Izzó bizalmitanácskozása Részt vett és felszólalt Biszku Béla Az Egyesült Izzó idei termelési és exportfeladatairól és szociálpolitikai tervéről tanácskozott szerdán az Izzó Adócsőgyárában a nagyvállalat budapesti és 12 vidéki gyára szakszervezeti bizalmijainak 85 választott küldötte és a vállalati szakszervezeti tanács. A tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottságának titkára. Az Izzó tavaly 7,3 milliárd forint értékű gyártmányt állított elő, hét százalékkal többet a tervezettnél. Az idén további 11 százalékos termelésnövekedést terveznek, s lényegesen növelni kívánják tőkésexportjukat. Minderről Dienes Béla vezérigazgató számolt be a tanácskozás résztvevőinek, akik közül sokan tettek javaslatokat, észrevételeket. A bizalmi testület és a vállalati szakszervezeti tanács együttes tanácskozásán a résztvevők döntési joguknak megfelelően határoztak a szociális ellátás további javításáról. A csatornának és a vasútnak látszólag semmi köze egymáshoz. Amikor a munkagödör melletti tűznél melegedő, nézelődő kubikosokat hagytuk magunk mögött, mégis a húszéves vasúti krampá- csoló múlttal rendelkező nagyapám jutott eszembe. Ügy adódott egyszer, hogy az udvarban két egyforma nagy gödröt kellett ásnunk, nem is tudom már minek. Akkor voltam úgy tizenhat éves, az öreg túl a hatvanon, kis, vékonypénzű emberke. Járt a kezemben a csákány, a lapát, mint a csépha- daró, szakadt rólam a víz. Nagyapa éppen csak kapirgált, rágyújtott egy-egy cigarettára, hosszadalmasan reggelizett, ahogy megszokta. Mégis sokkal hamarabb végzett a maga részével, mint én. A gépek csődöt mondtak A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat váci lakótelep-építkezésénél is többnyire ilyen nagyapaformájú emberek a kubikosok, s bizony, ránézésre, nem szakadnak bele a munkába. Akárhányszor mégy el mellettük, mindig láthatsz álldogálót. De eshet az eső, a hó, fújhat a szél, a csatornák, a vízvezetékárkok, a házalapok, az úttükrök mégis elkészülnek. Schittler Imre, a mélyépítők vezetője mondja, hogy a téli fagyok kezdetén minden gépük csődöt mondott itt, a Földvári téren. Csupa kő, kavics a talaj, ha megfagy, kemény, mint a beton. Az is nehezíti az emberek dolgát, hogy nagyon magas a talajvíz. Ennek a mostani munkagödörnek sem látni a fenekét, elöntötte, aztán megfagyott. A jégtől tönkrementek a betoncsövek hézagmentes csatlakozását szolgáló gumigyűrűk is. Reggel fel kell törni a jeget, alóla kiszivattyúzni a vizet. Ha ezzel készen vannak, térdig állnak a fagyos sárban, s úgy csinálják a szükséges javításokat. Ilyen a tél az építkezéseken. Kun László, a kubikosok brigádvezetője a szívós, vékony emberek fajtájából való. A kérdésre, hogyan vedlett át az ikladi műszergyár betanított munkásából kubikossá, azt mondja: itt szabadabbnak érzi magát az ember, mint a szalag mellett, a kereset is több. Olyan igazi, férfinak való munka ez. Mint a félmondatokból kiderül, a fagyos földdel azonban köny- nyebb megbirkózni, mint a brigádvezetői poszttal. Nem szívesen panaszkodik, különösen nem az építésvezető előtt, de a napi két deci forró tea — a védőital — egész napra nem melegíti át az embereket. Az a jobbik eset, ha csak a tűz mellett melegedőTél az állványokon két kell a munkára ösztökélni, s nem a kocsmából visz- szavámi őket Nincs fagyszabadság Az építkezés egy-egy pontján hulladékdeszkákból rakott tüzek lobognak, mellettük mindig van egy-egy lábát, kezét melengető ember. A betonkeverőnél azonban most árválkodik a tűz, ki is alszik mindjárt. Hosszú csövön pumpálják innen a száz méterrel arrébb levő épülethez a betont. A szeletekből összeállított cső gyakran eldugul, s ha nem segítenek rögtön a bajon, bele is köt az anyag. Ilyen javításon dolgozik most négy fiatalember. Szakad a homlokukról a víz, sapka, kesztyű sincs rajtuk, annyira belefeledkeznek a szerelésbe, észre sem veszik, hogy nézzük őket. — Ahol már ilyen korszerű, gépesített a technológia, ott aligha lehetünk tekintettel az időjárásra — mondja a magasépítők vezetője, Honti György. Legalább húsz éve annak, hogy a PÁÉV építkezésein sincsen fagyszabadság. Százezreket, milliókat érnek az építőipari gépek, télen sem állhatnak tétlenül. Igaz, ilyenkor drágább is, lassúbb is a munka. A betonhoz például kötésgyorsítót key , használni, hogy hamarabb szilárduljon meg, mint ahogy meg- dermesztené a hideg. Az asztalosok, a víz- és fűtésszerelők sem dolgozhatnak a megfázás veszélye nélkül a huzatos, ablaktalan, félig kész lakásokban, ezért fóliával függönyözik el a nyílásokat. A munkavezetők sem lehetnek ilyenkor annyira szigorúak, mint nyáron, tudják mire képes, s mire nem az agyonfagyott ember. Hideg ellen virtus Vannak azért kivételek akik virtusból fittyet hánynak a süvítő szélnek, a csontjaikba harapó fagyoknak. Az építésvezető a feje fölé mutat. A STEM-öntők most a negyedik szinten, tehát úgy tizenhat méter magasan dolgoznak. Itt betonból öntik ki a házakat, a fenti embereknek az a dolguk, hogy összeszereljék a vaszsalukat, bedolgozzák a vasat és a betont. Kutast József is tagja a brigádnak, szakmája szerint géplakatos lenne, de mégis itt kötött ki. Mondja, ne csodálkozzak ezen, a többieknek is van valamilyen hasonló végzettsége, valamennyien dolgozhatnának fűtött műhelyekben, mégsem vágyódnak el innen. Pedig ott, fönn, még csak tüzet sem lehet rakni, pihengetni sem érdemes, hiszen aki nem mozog, azt hamar megleli a hideg. A betegség mégis ritka vendég náluk. Ha pedig csak Is, AZ MHSZ-BEN A hazafias, honvédelmi nevelésről Egyetlen esztendő alatt több mint 23 ezer előadáson, 13 ezer filmvetítésen,, több ezer élménybeszámolón, négyezernél több technikai bemutatón és csaknem 9000 egyéb rendezvényen ismerkedhettek meg az érdeklődők az MHSZ és katonafiataljainak életével — mondta egyebek között Bódi János ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese —, Kiss Lajos vezérőrnagynak, az MHSZ főtitkárának elnöki megnyitója után — szerdán, az MHSZ első országos agitációs és propagandaértekezletén. A főtitkárhelyettes beszámolója után az agitációs-pro- paganda tevékenységgel foglalkozó hivatásos és társadalmi munkatársak kicserélték tapasztalataikat a szövetségben végzett hazafias, honvédelmi nevelőmunka elvi és gyakorlati kérdéseiről. itisebb náthát kapnak, azt fel sem veszik. Bizonyára a kereset miatt ilyen lelkesek — gondolom. De ahogy a pénzre terelődik a szó, kiderül: a téli hónapokban 2800, 3200 forint kerül a borítékba, ha mégis több, az azt jelenti, szombat-vasárnap is betonoztak. Kérdezem, ki irányít oda- fönn? Valamennyien fiatalok, ám évek óta együtt vannak. Mindenki tudja, mikor hova kell ugrania, hogyan kell vezetni a daru gémjén lógó betonnál teli tartályt, a vasszerkezetet, vagy az előre gyártott elemet. Valamennyinek a súlyát mázsában, tonnában mérik, ha valakit meg - lódítana, keresztet is vethetnének rá. Hogy mennyi gondot okoz a téli építkezés, erről már a fűtött irodában beszélgetünk Honti György építésvezetővel. — Láthatta, próbára teszi ilyenkor az embereket a hideg. Vannak, akik a munkával védekeznek ellene, mások a tűz körül ólálkodnak, s megint másoknak a bor, a pálinka jár a fejében. Igaz, most mintha kevesebb lenne az ilyen gond. A legtöbben azért, persze, megisszák otthon a fél decit, de a buszok már nem állnak még minden kocsmánál,, hiszen a szeszrendelet miatt kilencig úgyse kapnának semmi kedvükre valót. Ilyenkor télen, a nyárinál is szervezettebbnek kell lennie az építkezésnek. — Milyen jogon szólhatnánk az álldogálóknak, ha megtörténhet, hogy miattunk nincs dolguk. ★ Az Iroda falára 1976-ban egy ív papírt rajzszögeztek. Azóta minden évben beírják rá, hány lakást építettek fel a Földvári téren. Eddig 1428- ba költöztek be a lakók, s a mostani épülettel túl lesznek az 1500-on. Ha télen nem dolgoznának, legfeljebb az ezrediket ünnepelnék... Csulák András Növelik tőkés exportjukat megyénk tanácsi vállalatai A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal összhangban vizsgálta tevékenységüket Pest megye iparában jelentős helyet foglalnak el a tanácsi vállalatok. Jellegzetességük, hogy kis- és középvállalatok, amelyek már hosz- szú ideje igen fontos szerepet töltenek be a helyi foglalkoztatás biztosításában. Ilyen szempontból országosan is az élvonalban állnak. Elismerten jól dolgoznak ezek a vállalatok, amelyeket tulajdonképpen az az igény hívott annak idején életre, hogy elégítsék ki a helyileg megmutatkozó szükségleteket. Kiszélesedett feladatkör Az idők során azonban megváltozott, kiszélesedett feladatuk. Már az előző ötéves tervben is, de a mostaniban még inkább előtérbe lépett a lakosság szolgáltatási szükségleteinek kielégítése mellett a belkereskedelmi áruválaszték bővítése, a nagyipari kooperáció, valamint az exporttevékenység. Olyannyira, hogy az V. ötéves tervidőszakra maguk elé tűzhették a külkereskedelmi értékesítés 68 százalékos emelését. Ez a népgazdasági célkitűzést is meghaladó arány éppúgy, mint egyéb terveik egyiké- ben-másikában. (A termelést 71, a lakossági szolgáltatást 61, a vállalati eredményt 30 százalékkal kívánják emelni.) Az exporttevékenység növelése egyébként — mint közismert — egész népgazdaságunkban az alapvető teendők közé tartozik. A párt Központi Bizottságának 1977. december 1-i határozata az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes megoldásának és a külkereskedelmi mérleg javításának követelményeként szabja meg, hogy „tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export”. Ennek szellemében került napirendre legutóbb az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának ülésén megyénk tanácsi vállalatainak tőkés- export-fejlesztési tevékenysége, mint amelynek fokozása az egyébként megfelelő külkereskedelmi arányokon belül még tovább növelhető. Növekvő eredmények Ezt a fontos kérdést a megyei párt-végrehajtóbizottság annak az alapelvnek a hang- súl”ozásával tárgyalta, hogy a még annyira fontos tőkésexport eredményei sem mehetnek az egyéb feladatok rovására, hanem azokkal együtt Az idei feladatokról Folytatódott a megyei mezőgazdasági üzemek vezetőinek eszmecseréje Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének előadásával folytatódott tegnap a megyei mezőgazdasági üzemek vezetőinek tanácskozása a Kertészeti Egyetemen. Az üléssorozat második napján a termelési együttműködés új formáival, továbbfejlesztésének módozataival ismerkedtek a résztvevők. Az előadó kiemelte: helyes, ha a mezőgazdasági üzemek keresik az együttdolgozás, a közös tevékenység korszerű formáit. Kerülni kell azonban a túlzásokat. Az országban jelenleg hetvenféle termelési rendszer működik, s ezek nem mindegyike ad érdemit, újat. Nemegyszer viszont az alkotóképes szakembereket elvonja a mindennapi gyakorlattól, amikor „sokkal inkább a dűlők mentén kell. az ember, mint az irodákban” — hangsúlyozta a TOT elnöke. Az előadást konzultáció, majd élénk vita követte, jelezve a résztvevők különös érdeklődését a téma iránt. Ezt követően dr. Tukats Béla, a ráckevei Aranykalász Tsz elnöke a búza- és a lucernatermesztés magas hozamaival kancsolatos üzemi tapasztalatokról szólt Az ülésszak délutáni programja dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásával folytatódott. A miniszterhelyettes az ágazat 1978. évi termelési feladatairól, s az azok végrehajtásához szükséges eszköz- rendszerről adott tájékoztatót. Felhívta a figyelmet a termelés minőségi követelményeinek fontosságára, mivel csak jó minőségű terményből-ter- mékből lehet valóban értékes árut előállítani. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatteremtés nemcsak a termelők és a feldolgozók között elengedhetetlen, hanem a mezőgazdaságnak más népgazdasági ágazatokhoz való kötődése is kölcsönös, kiegyenlített kell hogy legyen. A bel- és külkereskedelem, a gépipar munkája például csak a mezőgazdasági feladatokkal időben és megfelelően összehangolva adhat jó kontaktust, eredményes munkát. Az előadást követő konzultáción a miniszterhelyettes válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A háromnapos tanácskozó' ma befejeződik. Be. L kell a nagyobb hatékonyságot elérni ezen a téren. A jelentés — amelyet Török Zoltán, a Pest megyei tanács vb ipari osztályának vezetője terjesztett elő —, messzemenően figyelembe is vette ezt, illetve arról adhatott számot, hogy ez a tendencia érvényesül a tanácsi vállalatoknál. Az V. ötéves terv első két esztendejében ugyanis a népgazdasági és megyei átlagot meghaladó mértékben növelték gazdasági eredményeiket, s emellett mutatkozik összesítve jelentős eredmény az exporttevékenységben. A legkiemelkedőbb eredményt a PEVDI érte el, amely — a csökkenő árak ellenére is — mennyiségben és értékben egyaránt túlteljesítette a szocialista és a tőkés kiviteli tervét. A többi vállalat eredménye ehhez képest mérsékeltebb, de a közvetett export valamennyiüknél kedvező. A számítások szerint az 1977-es közvetlen és közvetett export a megye tanácsi vállalatai árbevételének felét teszi ki, s ebből a tőkésértékesítés 20 százalékot. Jó kezdeményezések Elismerően fogadta a megyei párt-vb mindazokat a tényeket, amelyek arra mutatnak, hogy a vállalatokra az állandó kezdeményezés a jellemző. A korszerűséget figyelembe véve alakul két-három évenként termékeik összetétele. Az idei tervek között például műanyag kapta, játékfélék, hálózsák, műanyag- rakodólap, bélyegző szerepel az új termékek listáján. Ezek az alkalmazkodási törekvések természetszerűen kedvezően hatnak az exporttevékenységre is, amelyben — mint említettük — a PEVDI jár az élen. írószert, vegyialapanyagot, konfekció- és bőrdíszműárut szállítanak szocialista és tőkés országokba egyaránt. A legkedvezőbben a konfekciós termékeket értékesítik Nyugaton. A PEMÜ — a védővámok és a szállítási költségek miatt — csak most tud felkészülni a tőkésexportra, amelyet kooperációs szerződések keretében is minél magasabbra kíván emelni. A monori Kefegyár és a PEFÉM kétszeresére kívánja növelni az ötéves tervben hagyományos termékeinek tő- késexportiát. A kefegyáriakat erősen gátolta az alapanyag áremelkedése mellett az alacsony műszaki felkészültség is. ezért nem tudtak gazdaságos tevékenységet biztosítani, de helyette a kooperációban értek el gazdaságos termelést. Most egyébként a hagyományos háztartási kefék mellett fölkészültek a műszaki kefék gyártására is, ezenkívül játékokat is gyártanak majd. Beruházások új gyártmányokhoz A tervszerű beruházásokat is úgy igyekeznek kialakítani a tanácsi vállalatok, hogy ezzel egyúttal nagyobb lehetőséget biztosítsanak azokhoz az árucikkekhez, amelyeket a tőkésországokba exportálnak. így például új műanyag fröccsöntő, szerelő- és csomagolóautomatákat szerez be a PEVDI az írószergyártás további korszerűsítésére. A bőrdíszmű- és konfekciótermékeknél is a műszaki fejlesztés keretében új gyártmányokat dolgoznak ki. A PEMÜ főként a vegyipari szerelvények. munkaigényes műszaki cikkek, cipőipari termékek fejlesztését tervezi. Ugyanakkor magas műszaki színvonalú termékek gyártási jogát kívánja megvásárolni. A monori kefegyár a már említett műszaki kefék külföldi értékesítésére készül fel. Ezt a célt szolgálja az is, holty a budapesti volt műszaki kefe- gyárat Monorra költöztetik. Á PEFÉM is kö'töztet: a gödöllői gyárát Veresegyházra telepíti, s ezzel a későbbiekben olyan új termékek előállítására is alkalmas lehet, amelyekkel exportpiacot szerezhet magának. Nem lebecsülendő az a tevékenység sem, amelyet a közvetett tőkés export jelent. Ezekre bőséges lehetőséget ad a vállalatok jelenlegi termék- struktúrája. Ilyen fontosabb termékek például a PEMÜ- nél gyártott cipötalpak, cipőalkatrészek, a PEVDI-nek az autóbuszokhoz gyártott szerelvényei és festékalapanyagai, a PEFÉM-nél előállított autóbusztartozékok és forgácsolt alkatrészek. Mindez valóban nagyon hasznos tevékenység, bár a vállalatoknál azt panaszolják, hogy az érvényben levő szabályozók erre mind ez ideig még nem adnak kellő ösztönzést. Kevesebb import anyaggal Népgazdaságunknak s a vállalatoknak egyaránt érdeke, hogy termékeikhez minél kevesebb tőkés országból származó anyagot használjanak föl. Ezért dicséretesen adhatott számot a tanácsi jelentés arról, hogy vállalatainak műszaki intézkedési terveiben mindenütt meghatározó kérdésként kezelik a tőkés importanyagok csökkentését. Gyártástechnológiák változtatásával, vagy pedig szocialista országokból szerezhető alapanyagokkal igyekeznek ezeket helyettesíteni. Helyenként arról is intézkedtek, hogy a hazai alapanyaggyártás fejlődésével megfeleljenek majd a földolgozásuknak. Napirenden szerepel a többi között az írószergyártáshoz szükséges alkatrészek egy részének hazai előállítása, A konfekciós termékeknél a műszőrme bundák, blúzok, szoknyák nagy része készül import anyagból, ezért itt is kísérleteznek hazai alapanyagok feldolgozásával, de egyelőre még kevés sikerrel. Saját piackutatást! Elismeréssel fogadta a megyei párt-végrehajtóbizottság a tanácsi vállalatok törekvéseit, erőfeszítéseit, a tőkés export fejlesztésére, s több konkrét területen adott ösztönzést is a továbblépéshez. Első helyen jelölte meg azt a feladatot, hogy javítsák a vállalatok piackutató tevékenységüket. Jelenleg ugyanis csak a PEMÜ foglalkozik önálló marketing szervezésével. Pedig a saját piackutató munkának mindenütt igen nagy a fontossága. Jó kezdeményezést honosított meg például a PEVDI a külföldi szerviztevékenységével. Ez azt jelenti, hogy a tőkés piacokon értékesített vegyi alapanyagok felhasználásához a helyszínen ad műszaki alkalmazási tanácsokat, s ezzel egyben piacát is tovább bővítheti. A népgazdasági és a megyei célkitűzéseknek megfelelően szükségesnek jelölte meg a megyei párt-vb, hogy a vállalatok gyártmányfejlesztésüknél gyarapítsák a korszerű exportképes termékek számát Ezzel együtt szélesítsék a közvetett exportot jelentő kooperációs kapcsolataikat. Fontos, hogy kellő műszaki intézkedésekkel csökkentsék az import anyagok felhasználását, amely ugyancsak egész népgazdaságunk érdeke i.s. A tanácsi vállatok ez irányú munkájának összegezéseként, a feladatok meghatározásában is hangot kapott az a figyelmeztetés, hogy a tőkés és a szocialista export szükséges bővítése mellett alapvető feladat maradjon a belkereskedelmi választék gyarapítása és a megye lakossága szolgáltatási igényeinek megfelelő ellátása. Csakis így egységben, összehangoltan gazdálkodhatnak jól a tanácsi vállalatok is, és tölthetik be hivatásukat megyénk életében, fejlődésében. L.Z. I
