Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
1978. JANUAR 18., SZERDA ísp_ Heti jogi tanácsok m Ha a felelős beosztású dolgozót másfél havi átlagkeresetének megfelelő kártérítéssel sújtják, az még nem szünteti meg a kárt okozó felelősségét. Többen kérdezték, részben felelős beosztásúak, részben más beosztásúak, hogy értelmezendő a Munka Törvény- könyvének az a rendelkézése, amely a felelős beosztású dolgozó másfél havi átlagkereseti felelősségével foglalkozik. A felelős beosztású dolgozók körét általában a . kollektív szerződésben kell meghatározni. Az a dolgozó, aki ebbe a kategóriába tartozik, felel, ha a kárt termelési, gazdálkodási, vagy ellenőrzési feladatainak ellátása okozta. Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a felelős beosztású dolgozót anyagilag felelősségre vonják, azért a kárért, amelyet a kártérítési igény érvényesítésének vétkes elmulasztásával okozott. Ez utóbbival kaocsolatban merültek fel problémák. Egyrészt, ha a felelős beosztású dolgozó másfél havi átlagkeresete több mint a bekövetkezett kár, a kártérítési felelősség alapján az okozott kárnál nagyobb ösz- szegű kártérítés kiszabható-e? Kérdés, az is, hogy a felelős beosztású dolgozó fordulhat-e kártérítési igénnyel az okozó ellen, és milyen mérvű a icárt okozó felelőssége. Nézzük, mi erre az állásfoglalás: Az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontján alapuló felelősségnek a felelős beosztású dolgozóval szemben való érvényesítése nem szünteti meg a kárt okozó dolgozónak a munkajogi szabályok szerint őt terhelő felelősségét. Rá változatlanul a munkajogi felelősségi szabályok az irányadók. Ha a kárt okozó dolgozónak az anyagi felelőssége a vonatkozó munkajogi anyagi felelősségi szabályok szerint-- még . .fennáll, a munkáltat ó~a; kártérítési., igényt vele szemben akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény érvényesítését elmulasztó felelős beosztású dolgozóval szemben, az Mt. V. 95. §. (1) bekezdésének b) pontja alapján, kártérítési igényt már érvényesített. A munkáltatónak a kárt okozó dolgozóval szemben támasztott erre az igényére változatlanul a munkajogi, anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések az irányadók. A munkáltató azonban a kárt okozó dolgozó áltál megfizetett összeg erejéig a felelős beosztású dolgozót mentesíteni köteles. Az Mt. V. 95. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a felelős beosztású dolgozóval szembeni igény érvényesítése esetén a munkáltató általában akkor jár el helyesen, ha a mulasztást észlelve, a kárt okozóval szemben is érvényesíti a munkajogi anyagi felelősségen alapuló igényét, feltéve, hogy az igény érvényesítésére még lehetőség van. Ha azonban a munkáltató ezzel a lehetőséggel nem él, a felelős beosztású dolgozó saját személyében megtérítési igénnyel léphet fel a kárt okozó dolgozóval szemben az esetben, ha annak a munkáltatóval szemben a felelőssége még fennáll. A kárt okozó dolgozó megtérítési kötelezettségére ez esetben is a vonatkozó munkajogi anyagi felelősségi szabályok az irányadók. Az ebből a megtérítési igényből keletkezett vita azonban — minthogy nem a munkáltató és dolgozója között, hanem a felelős beosztású dolgozó és a kárt okozó dolgozó között támadt — már nem tekinthető munkaügyi vitának. Ezért a vitát a polgári eljárásjog általános szabályai szerint kell elbírálni. A Mikor relakás? megfelelő Egyik olvasónk lakáscsere után lényegesen kisebb alapterületű szobához jutna, és emiatt bútorait nem tudja elhelyezni. Azt kérdezi, köteles-e elfogadni a cserelakást, mivel a tulajdonos felmondással fenyegeti, ha nem fogadja el a lényegesen kisebb lakást. Olvasónk kérdésére az alábbiakban adjuk meg a ni/ata- los álláspontot: A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára tart igényt, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott, és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban (községben) lévő, beköltözhető lakást ajánl fel. A lakás megfelelőségének vizsgálatánál — többek között — figyelembe kell venni mindkét lakás alapterületét is (1/ 1971.. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 76—77. §). A lakások alapterületében mutatkozó kisebb 1 eltérésnek általában nincs jelentősége különösen akkor, ha a lakások közötti ilyen eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. Olvasónk azt kér- "cfézT, hogy érvényes-e a felmondás akkor, Ka csak a lakószobák alapterületében van különbség, de emiatt a bérlő a felajánlott lakásban nem tudja bútorait elhelyezni. Köztudomású, hogy az újonnan épülő lakásoknál a tervezők elsősorban a főző-, egészségügyi, közlekedési és tárolóhelyiségek alapterületének a csökkentésére törekszenek, amit a helyiségek gondosabb tervezésével, beépített szekrények, modernebb berendezési és felszerelési tárgyak alkalmazásával érnek el. Ennek eredményeképpen sokszor a kisebb alapterületű lakás jobban használható, mint a régebben épült, feleslegesen nagy mellékhelyiségekkel rendelkező lakás. Más megítélés alá esik, ha a felajánlott lakásban a lakószobák alapterülete kisebb, mint a bérlő lakószobáinak alapterülete. Egyes esetekben a kisebb alapterületű lakószoba csak megfelelő méretű bútorokkal használható. Ha a bérlő a felTíz nap rendeletéiből Az egyes fogyasztásnemek villamosenergia árának megállapításáról intézkedik a 3/ 1977. (XII 29.) NIM—AH rendelkezés (Magyar Közlöny 190. szúrna.) A vülr.mosencrgla közszolgáltatási szr bályzr.t egyes rendelkezésein ok módosításáról és kiegészítéséről ugyanitt közlik az illetékesek a 4/1977. (XII. 29.) NIM rendeletet, valamint a szabályzat egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kis': - tárforgalomról a Magyar Népköztársaság kormáévá és a Román Szocialista Köztársaság kormánya között aláírt egye-mány végrehajtásáról is a Magyar Közlöny 100. számában jelent meg az 1977. évi 31. tvr., és8/1977. (XII. 29.) PM rendelet. Az állami tulajdonban álló ' /.ingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. Korm. számú rendelet kiegészítéséről a 101. számú Magyar Közlönyben jelent meg az 53/1977. december 31-én kiadott MT rendelkezés. A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM sz. rendelet végrehajtásáról ugyanebben a hivatalos lapban adta közzé a közlekedés- és postaügyi miniszter a 12/ 1977. (XII. 31.) KPM rendelkezést. A szeszes ital értékesítésének korlátozásáról a Tanácsok Közlönye 57. számában jelent meg a 19/1977. BkM rendelet, és ugyanitt találják meg az érdekeltek a közúti járművek i műszaki felülvizsgálásáról kiadott 8/1977. KPM rendelke- . zést. ajánlott cserelakásban azért nem tudja bútorait elhelyezni, mert a lakószoba alapterülete kisebb, ez alap lehet a felmondás érvénytelenségének megállapítására, mert a bérlőt nem lehet arra kényszeríteni, hogy bútorait saját költségén cserélje ki a felajánlott lakásban elhelyezhető kisebb méretű bútorokra. Ha pedig a lakás egyébként megfelelő, a bérlő akkor is igényt tarthat azoknak a költségeknek a megtérítésére, amelyek a lakásban el nem helyezhető egyes bútordarabok kicserélésével kapcsolatosak. Dr. M. J. >4 Legfelsőbb Bíróság döntései Kipusztultak a halak A Magyar Horgász Szövetség engedélye alapján, két vidéki egyesület tagjai nagyobb vízterületen horgásznak. Evekkel ezelőtt két szakaszon a halállomány kipusztult. Mint kiderült, egy konzervgyár szennyvízlevezető csatornáján keresztül nagy mennyiségű, könnyen bomló, szerves anyag került a vízbe, amelyben oxigénhiányt okozott, és ez vezetett az elhulláshoz. A történtek miatt a Magyar Horgász Szövetség a gyár ellen kártérítési pert indított. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a gyáKörnyezefvédelmi szabályzat a vezérigazgató folyamatosan ellenőrzi. A szabályzat magas követelményeket támaszt. Például: mindén új gyártási technológia bevezetését — amely szennyező kibocsátással jár — engedélyeztetni kell a környezetvédelmi bizottsággal. A vállalat területén tilos bármilyen hulladékkal, folyékony, vagy légnemű melléktermékkel szeny- nyezni a környezetet és a megfelelő védőberendezéseket soron kívül üzembe kell helyezni. Különösen figyelemre méltó, hogy a szabályzat a szennyeződés mértékének folyamatos ellenőrzését is kötelezővé teszi és emellett erkölcsi, illetve anyagi ösztönzőkkel segíti a környezetvédelmi intézkedések fokozott betartását. „A Magyar Népköztársaságban minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen” — állapítja meg a Környezetvédelmi Törvény. Így a szocialista gazdaságnak is egyik fő'célja: az emberélet- körülményeinek állandó javítása, a megfelelő környezet kialakítása, amelyben a társadalom tagjai hatékonyabban dolgozhatnak és kulturáltabban használhatják ki szabad idejüket. Ennek fontosságát felismerve — az országban is elsők között — a Mechanikai Művekben kidolgozták a vállalati környezetvédelmi szabályzatot és fe’adattervet. A rendszeres környezetmegóvás irányítására és szervezésére bizottságot hoztak létre, amelynek tevékenységét rat 94 ezer 500 forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a vállalat tagadta vétkességét. Egyebek között arra is hivatkozott, hogy a víz mentén több üzem és strand van, tehát azok lefolyó szennyvize is okozhatta a halpusztulást. Ezzel szemben a bíróság megállapította; a szennyeződés észlelésekor az illetékes vízügyi igazgatóság vízminőségi felügyeletének laboratóriuma kimutatta, hogy a legnagyobb tisztátlanság a I gyár szennyvízlejolyójánál van, ami azután tovább terjedt. A mintavételi helyek és a vízminták alapján kétséget kizáróan bebizonyosodott a vállalat vétkessége. Ezt megerősíti a Vízügyi Igazgatóság által emiatt kiszabott bírság is, valamint az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetnek a perben adott szakvéleménye. A továbbiakban kiderült, hogy egy alkalommal, amikor vízmintát vettek, a községi tá- nács küldötte jelen volt, másik alkalommal pedig a Vízügyi Igazgatóság alkalmazottja a gyár megbízottját közös mintavételre kérte fel, az illető azonban ettől elzárkózott. Igv a munkát kénytelenek volta« nélküle elvégezni. Az igazgatóság, mint állami szerv, érdektelen alkalmazottai által eszközölt mintavétel és az általuk felvett jegyzőkönyv ellen semmiféle vonatkozásban sem merülhet fel aggály — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. Törvényerejű rendelet értelmében tilos a víznek, a benne élő állatokra vagy növényekre káros és életfeltételeiket rontó anyagokkal való szennyezése — hangzik tovább az ítélet. — Ami az emiatt járó kártérítés összegének megállapítását illeti, valamely vízterület halállományának felmérése általában nehézségekbe ütközik, hisz csupán becsléssel, valamint megközelítő adatokkal tisztázható. Ezúttal az erre vonatkozóan kihallgatott igazságügyi szakértő a szóban forgó vízterületen működő horgászegyesületi tagok fogási eredménynaplójának adataiból indult ki. A halállomány felmérésének ez a módja helyes és elfogadható. A szakértő adatait alátámasztotta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati és halászati főosztályának, valamint a megyei tanács vb-nek a véleménye is. Eszerint egy ka- tasztrális hold természetes vízben 120 kilogramm hal lehetett. Miután a kártérítés ösz- szegének megállapítása részben becslésen alapul, nincs jelentősége annak, hogy a fogási eredménynapló adatai nem feltétlenül pontosak. Gyermektartásdíj megállapítása A házastársak elváltak, az apát gyermektartásdíj zetésére kötelezték. Ennek és fiaz Megelőzés, bűnüldözés A lakosság segítségével Számos példa bizonyítja, hogy az állampolgárok sokat segíthetnek a bűnüldöző szerveknek. Például, ha bűncselekmény észlelése esetén azonnal bejelentést tesznek, a rendőrség időben intézkedhet, s gyorsabban elfoghatja a tetteseket. Gyorsan, eredményesen így történt többi között a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szigethalmi üzletházában tavaly szeptember 30-án virradóra elkövetett betöréses lopás esetében is. A bolt személyzetét a reggeli nyitáskor szokatlan látvány fogadta; a páncélszekrény zárján, valamint a pénzt tartalmazó lemezkazettán feszítési nyomokat vettek észre, továbbá karórák, magnetofon, rádió és különböző műszaki cikkek hiányát állapították meg. Nem fért hozzá kétség, hogy valaki behatolt az üzletbe. A dolgozók nyomban bejelentést tettek a rendőrségen, továbbá értesítették a vállalat központját és a rendőrök megérkezéséig semmihez sem nvúltak. A nyomozók rövid időn belül részletes helyszíni szemlét tartottak, különböző nyomokat rögzítettek, fényképfelvételeket készítettek, „bevezették” a nyomozókutyát, s nem is eredménytelenül. A gyors ítézkedést követő huszonnégy jrán belül kézrekerültek a tettesek, a fiatalkorú A. András, és W. Csaba. Az üzletből ellopott 27 ezer 937 forint értékű árucikkek ugyancsak előkerültek. Kiderült, hogy a két fiatalkorú két évvel ezelőtt ugyanebben az üzletben már elkövetett betöréses looást — ezért és több más bűncselekmény miatt — szabadságvesztésre ítélte őket a bíróság Amikor kiszabadultak és újból találkoztak, együtt italoztak és eközben határozták el, hogy ismét betörnek az üzletbe. A gyors és határozott intézkedések eredményeként jelenleg mindketten előzetes letar’.ózta tásban várják a tárgyalás ki- l úzését. Egy másik ügyben az ÁFÉSZ vegyesboltjában elkövetett betöréses lopás után, az üzletvezető szintén késedelem nélkül értesítette a rendőrséget. Az eredmény ez alkalommal sem maradt el: a tetteseken kívül előkerült az elásott pénz is. J A lakosság sokféle, hasznos ! segítséget nyújthat a rendőrségnek a tettes mielőbbi elfogásához. Például, ha a cselekmény elkövetésének színhelyén megőrzik, illetve érintetlenül hagyják a nyomokat, vagy személyleírást adnak a tettesről, beszolgáltatják a bűnjeleket. Előfordult például, hogy a szolgálatot teljesítő mezőőr észrevette: a termelő- szövetkezet kukoricatáblájáról nagyobb mennyiségű terményt loptak el. A tetteseket nem látta, de felfigyelt a földön maradt lábnyomokra, s ezeket — nehogy megsérüljenek — kukoricaszárral befedte. A hatóság a nyomokról mintát vett, s ennek segítségével ezután huszonnégy óra alatt elfogták a közös tulajdon fosztogatóit. A könnyelműség áldozatai Szólni kell a bűnügyek tapasztalatai alapján azokról az esetekről is, amikor italboltban, vagy más szórakozóhelyen az ittas, magukról megfeledkezett emberek drágán fizetnek alkalmi ismeretségükért. Gyakran előfordulnak olyan rablások és zsobtolvaílá- sok, melyekhez a károsultak hiszékenysége, könnyelműsége szolgáltat alkalmat. Egyik hétköznap utazás közben kötött rövid ismeretség után egy férfi útitársával betért egy kisvendéglőbe. Itt röviditait tikettek egymásnak, s amikor a későbbi sértettre került a fizetés sora — társa szeme láttára egy csomó százast vett ki a tárcájából, melyből egyrt átadott a felszolgálónak, a többit pedig visszatette. Az alkalmi ismerősök együtt távoztak és hazafelé tartva beszélgettek, majd valamin összevitatkoztak. Az új cimbora „kételkedett” abban, hogy a másik a valódi nevét mondta neki. Mire az tárcáját átadta, hogy a társa a benne lévő személyi igazolványából győződjön meg igazáról. Az pedig mielőtt visszaadta a tárcáját, kivette belőle az 1500 forintot és zsebre tette. Amikor a károsult ezt észrevette, és visszakövetelte a pénzét, a má->ik zsebkéssel támadt rá. A tettest — aki egyébként zsebtolvajlásért többször ült már börtönben — rablás miatt ítélte szabadságvesztésre a bíróság. Előfordultak már olyan bűn- cselekmények is, amikor hők megismerkednek ittas férfiakkal, majd barátaikkal együtt ki- fosztjáK őket. Az egyik vendéglőben például két lányt hívott meg italra a későbbi sértett. Fizetéskor észrevették, nagyobb összegű pénz van nála. A község határába csalták, s ott társaik segítségével elvették hétszáz forintját. Ilyen esetekben persze a Vendéglátóipari alkalmazottak is eredményesen közreműködhetnek j a bűncselekmény megelőzésében. Ha valamilyen gyanús I dolgot észlelnek, figyelmeztethetik a jóhiszemű vendéget, a kétes, aikaimi ivócimborákat keresőkkel szemben határozottabban léphetnek fel. Kötelességük például, hogy ittas embereknek és fiatalkorúaknak ne szolgáljanak ki alkoholt. Csábító vigyázatlanság A tapasztalatok alapján bizonyos bűncselekmények számának emelkedésében az is közrejátszik, hogy sokan nem vigyáznak eléggé használati tárgyaikra, vagyonukra. Gyakran csábítják a tolvajokat, hogy a hétvégi házakat és gépkocsikat gazdáik nyitva hagyják. Sokan lakásukról távozva a kulcsot idegen számára is könnyen hozzáférhető helyen — például az ablakban, villanyóradobozban, vagy lábtörlő alatt — hagyják. A rutinos bűnözőnek kevés idő kell ahhoz, hogy a kulcsot megtalaxja és a tulajdonos távollétében a lakásba behatolva elvigye a pénzt és egyéb értékes tárgyakat. Példa erre annak a fiatalkorúnak az esete, aki a tulajdonosok könnyelműségét kihasználva, 70 ezer forint értékű holmit vitt el egy lakásból. A példák érzékeltetni kívánták, hogy milyen fontos a lakosság és a hatóságok együttműködése a bűncselekmények megelőzésében és elkövetőik kézrekerítésében. Éppen ezért szól úgy a törvény, hogy a bűnüldözés és bűncselekmények megakadályozása az egész társadalom és minden állampolgár erkölcsi kötelessége. Orell Ferenc János ügyész összegét a bíróság havi 580 forintban állapította meg, amihez a mindenkori nyereségrészesedés 20 százaléka járult. Később az anya a tartásdíj felemelése iránt volt férje ellen pert indított. A gödöllői járásbírósági tárgyaláson egyezséget kötöttek, amelyben az apa a nyugdíjjárulékkal csökkentett keresete 20 százalékának, de legkevesebb 660 forintnak, valamint a nyereségrészesedési alapból a nyugdíjjárulékkal csökkentett jövedelme 20 százalékának megfelelő tartásdíj fizetésére kötelezettséget vállalt. A járás- bíróság az egyezséget jóváhagyta, de végzése ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A gyermektartásdíjról szóló minisztertanácsi rendelet értelmében, a bíróság az összeget, a tartásra köteles személy munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A rendelet végrehajtási utasítása szerint, az összes körülmények gondos mérlegelésével kell eldönteni, mikor indokolt a tartásdíjat százalékosan vagy határozott összegben megszabni. Mellőzni kell a százalékos megállapítást, ha az a jövedelem nagy arányú változása folytán méltánytalan eredményre vezetne. Ebben az esetben a munkáltató kimutatásából az derül ki, hogy az apa munkabére jelentős ingadozást mutat: egyes havi keresetei között kétezer forintot meghaladó különbség is előfordul. A jövedelem ilyen nagy arányú változására tekintettel, a bíróságnak a feleket tájékoztatnia kellett volna, hogy kötelességeiket és jogaikat miként kell helyesen gyakorolni. A bíróság azonban a jogi képviselő nélkül eljárt feleket erről nem tájékoztatta. Az apa által felajánlott havi 660 forint az átlagkereset alapján számított mértéknél alacsonyabb, ugyanakkor a téli hónapokban elért jövedelménél jóval magasabb. Ilyen körülmények között a tarlásdij százalékos megállapítása méltánytalan eredményre vezetne. A Legfelsőbb Bíróság a jog. szabályoknak és a felek Érdekeinek nem megfelelő egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezte és az apa tartási kötelezettségét meghatározott összegben: havi 900 forintban állapította meg. T
