Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

EGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ '*.■ ‘ ,’V'h ■ ­V. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1978. JANUAR 17., KEDI) Karöltve a lakossággal Szilárd a járás közrendje Jobban védik a társadalmi tulajdont Voltaképpen nem is kár­hoztató ama hajlandósá­gunk, hogy a jót természetes­nek vesszük, sokkal többet foglalkozunk a hibákkal, rendellenességekkel, általában a rosszal. Ez egyrészt, arról tanúskodik, hogy napi gya­korlatunkban nem a vétkek, bajok vannak túlsúlyban, másrészről a hiányosságok, gyarlóságaink elleni tettek vállalásáról. Jóllehet nem baj, ha a jót mintegy az emberi természet­ből fakadónak ismerjük el, arról sosem feledkezhetünk meg, hogy minden szép és ne­mes cselekedetünk munka, fáradozás, önmagunk és má­sok gyengeségeinek legyőzése. Ami jóban és rosszban közös: mindkettő tevékenység követ­kezménye. ' Biztonság Akárcsak országszerte, já­rásunkban és városunkban is magától értetődőnek tanjá.r állampolgáraink, hogy a nap bármely szakában nyugodtan kiléphetnek az utcára, föl- szállhatnak járműre, betér­hetnek boltokba, hivatalokba, közintézményekbe, sehol sem fenyegeti veszély életüket, pénzüket vagy bármely más jószágaikat. Általában. Nagy bizonyossággal. Arról ugyanis nem beszélhetünk, hogy so­sem fordult elő az ellenkező­je. Megtörténhet, hogy bán­talmaznak valakit, meglop­ják, sőt még súlyosabb esete­ket is számon tartanak azok, akiknek a rend fenntartása, a lakosság nyugalmának őrzése, napi zavartalan munkájának biztosítása, személyi tulajdo­nának óvása a feladata. A bűnmegelőző és -üldöző szer­vek. Mi a következőkben a rendőrségről, a járásban és a városban végzett szokásos munkájáról ejtünk szót. Amikor - a járási-városi rendőrkapitányság vezetője legutóbb beszámolt a járási párt-végrehajtóbizottságnak tevékenységükről, mindjárt az elején leszögezte: a kapitány­ság csak úgy tudta széles kö­rű feladatait ellátni, hogy tá­maszkodott az állami és tár­sadalmi szervekre, a dolgozók cselekvő támogatására... a rendőrségnek a lakossággal való kapcsolata jó, állampol­gárainak aktív támogatása jelzésekben, tájékoztatásban nyilvánul meg. Bizalom A lakosság tehát saját szer­vének tartja a rendőrséget, az elkülönülés és különállás csak annyi, amennyit a mun­kamegosztás megkövetel. Az együttműködésnek és a rend­őrség helytállásának köszön­hetően a járásban és a város­ban a közrend és vagyonbiz­tonság kielégítő. Nyilvánva­lóan előnyére válik a rend­őrségnek, hogy tagjainak két­harmada tíz-tizenöt éve szol­gál ezen a vidéken, szakmai tapasztalatuk helyismerettel párosul. , Járásunk, városunk fejlődé­se, gyarapodása, új üzemek idetelepítése, mások .bővülése, a kereskedelmi hálózat, az utasforgalom növekedése ör­vendetes, ugyanakkor több terhet ró a rendőri szervekre. Dicséretükre legyen mondva, állták a sarat, a legutóbbi időben tovább szilárdult mind a város, mind a járás köz­rendje, közbiztonsága, a köz­lekedési és állampolgári fe­gyelem. A bűncselekmények sta­tisztikájában az elmúlt két esztendőben nem volt számot­tevő változás, a városban né­mi csökkenés, a járásban va­lamelyes növekedés figyelhe­tő meg. Szervezett bűnözés az egész járásban nincs. Úgy­nevezett fertőzött terület Gö­döllőn és néhány községben is akad, vagyis olyan hely, ahol a rosszban sántikálók szívesen tartózkodnak. Eme gócok felszámolására állandó jellegű mozgó járőröket állí­tottak fel, rendszeresek a gép­kocsis járőrök, akciók, raz­ziák, fokozottabban ellenőrzik a közlekedést. Felkutatják a csavargó, munkakerülő sze­mélyeket, ha kell, kényszerel­vonókúrára tesznek javaslatot, intézkednek, hogy az ilyesmi­ben vétkes kiskorúakat inté­zetben helyezzék el. Ittasan Nem meglepő tapasztalata a rendőrségnek, hogy az erősza­kos, garázda cselekmények rendszerint hétvégeken, fize­tési napokon fordulnak elő nagyobb számban. A rabláso­kat majdnem kivétel nélkül ittas személyek ellen követték el. Alkoholos állapotban ál­dozattá is könnyebben válik az ember. Megnyugvással ve­hetjük tudomásul: tavaly va­lamennyi rablás elkövetőjét elfogták és megindították el­lenük a bűnvádi eljárást. Elfogták a társadalmi tulaj­dont károsítok többségét is. A közvagyon védelme továbbra is elsőrendű feladata a rend­őrségnek, de gondot is jelent. Néhány üzletben még nem szerelték fel a riasztóberende­zést, arra hivatkozva, hogy nincs hozzá megfelelő szak­ember. Örvendetesen szilár­dult a vagyonvédelem a RA- VILL-raktárban, a Gödöllői Gépgyárban, az árammérő- gyárban, az Ipari Műszer­gyárban. Üzemeinkben, az egyetemen, a tangazdaságban Az alkoholizmus ellen Felvilágosítás, kiállítások Sikeres fotópályázat Tavaly alakult meg a Ma­gyar Vöröskereszt városi szer­vezete mellett az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság, amelynek nagy szerepe van abban, hogy szervezettebbé vált az alkoholizmus elleni küzdelem a városban; különö­sen a márciusban megrende­zett alkoholizmus elleni hó­nap járt sikerrel. A rendezvénysorozatban fo­tópályázatot hirdettek az Ag­rártudományi Egyetem hailga- tóinák és dolgozóinak, s a be­érkezett pályaművek közül harminckettőt állítottak ki az Alkoholizmus betegség cím­mel. Az árammérőgyárban fil­meket vetítettek, s üdítőital­bemutatót tartottak, a közép­iskolák tanulói pedig Indító ok az alkohol címmel, a fia­talkori bűnözésről hallgathat­tak előadást. A vöröskereszte sek indítványozta, a városi ta­náccsal és a városi népfront- bizottsággal közösen rendezett alkoholmentes napok is sike­resen zárultak. és a termelőszövetkezetekben is megalakultak a rendészeti csoportok, amelyek együtt­működve a társadalmi segí­tőkkel hatásosan védik a köz értékeit. Mindent megtesz a társa­dalmi tulajdon megóvásáért a gazdasági vezetők túlnyomó többsége. Rendszeresek az el­lenőrzések. Csábító az lehet az erre hajlamos emberek­nek, hogy nem minden mű­helyben alakították ki a vég­termék munkapadtól a rak­tárba való szállításának rend­jét. Az átadás, átvétel lazasá­gai miatt is megesik, hogy a termékből eltulajdonítanak. Ez akkor is káros, ha a por­tán történetesen észreveszik. Megelőzés Nem változott lényegesen a város, és a járás közlekedési helyzete. Gödöllőn nehezíti a forgalmat a Dózsa György út lezárása. A 3. számú főútvo­nal terhelése növekedett, ezért is fokozták a folyama­tos ellenőrzést. Ám nemcsak az utakon vigyázzák a bizton­ságos közlekedést, az üzemek­ben, szövetkezetekben is el­lenőrzik a különböző jármű­vek állapotát. A megelőző te­vékenység részeként tartanak KRESZ-oktatást, elemzik a baleseteket. Általában is a megelőzést tartják fő felada­tuknak. Vallják: a közrend, -biztonság, közlekedési morál csak akkor javulhat tovább, ha hatásos a megelőzés, földe­rítés és bűnüldözés. K. P. Ünnepi egységgyűlés Elismerés a tavalyi munkáért A munkásőrök teljesítették vállalásukat Megtartotta évzáró, évnyitó ünnepi egységgyűlését a já­rási-városi Kobzi János mun- kásöregység, amelyen megje­lent dr. Pethő György, az MSZMP Pest megyei párt­végrehajtóbizottságának tag­ja, az Agrártudományi Egye­tem rektora, dr. Faragó Elek, a Pest megyei pártbizottság tagja, a munkásőrség megyei parancsnoka, Fehér Béla, a járási, Plutzer Miklós, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Benedek János, a városi ta­nács, dr. Süpek Zoltán, a já­rási hivatal elnöke és Kun István határőrezredes, a Ha­tárőrség Országos Parancs­noksága pártbizottságának el­ső titkára. Ott voltak az egy­séggyűlésen az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik egységének képviselői. Járásunk és városunk mun­kásőreinek tavalyi munkájá­ról Várnagy Attila, az egység parancsnoka tartott beszámo­lót. Kiemelte: az egész évi munka a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója jegyében folyt. A komplex kiképzési feladato­kat eredményesen teljesítet­ték, munkájuk színvonala je­lentősen emelkedett. Fokozot­tabban veszik ki részüket az ifjúság honvédelmi nevelésé­ből. A munkásőrök a társadalmi munkában is derekasan helyt­álltak, különösen dicséretes az Ipari Műszergyár alegysé­gének hozzájárulása a kistar- csai kórház mielőbbi felépí­téséhez. Gyakran kapnak di­cséretet a munkásőrök az üzemekben, vállalatoknál, szövetkezetekben is, ahol szintén becsületesen teljesítik vállalásukat a szocialista munkaversenyben. Az egység tagjainak hatvan százaléka szocialista brigádtag. Ebben az esztendőben is mindent megtesznek azért, hogy megfeleljenek a maga­sabb követelményeknek mind a munkahelyeken, mind a kiképzésben és a szolgálat­ban. Ezután került sor a szocia­lista munkaverseny értékelé­sére. A legjobb alegység cí­met és a vele járó vándorzász­lót és oklevelet az árammérő- gyár munkásőrei kapták, a Megszokták és megszerették Tavaly körülbelül tizenháromezer kilogramm ruhát tisz­títottak a gödöllői gyorstisztító szalonban.'Cserenyecz Géza üz­letvezető szerint a város lakossága kezdi megismerni, megszok­ni és megszeretni az új szolgáltatásokat, de teljesítőképességük még nincs teljesen lekötve. A képen: Csresznye Jánosné a prés­vasalógépnél. legjobb szakasz cím a Gödöl­lői Gépgyárba került. Kiváló parancsnoki kitünte­tést adott át dr. Faragó Elek Baráth Ernőnek, Botlik And­rásnak, Budai Zoltánnak, Ga- lacz Pálnak és Szőke Karoly- nak. Kiváló munkásőrök let­tek: Antal Bálint, Árvái Osz­kár, Bakos Sándor, Berkesdi József, Farkas István, Elek József, Gerle Zoltán, Józsa Gyula, Kiss Gábor, Lukács József, Molnár János, Ondrik Pál, Seres Tibor, Tóth Lajos és Varga János. Oklevelet ka­pott a gödölló szakalegység, amely a megyei versenyben második helyezést ért el. A kitüntetések átadása után Fehér Béla, a járási pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te az ünnepi egységgyűlóst, a megyei, a járási és a városi pártbizottság nevében. Meg­nyugtató — mondotta egyebek között —, hogy a párt és a munkásőrség kapcsolata dol­gozó népünk vívmányainak védelmében az ellenforrada­lom leverése óta töretlen. Külön köszöntötte az ala­pító tagokat és azokat, akik az ünnepségen vehették át 20, 15 és 10 éves szolgálatért az emlékérmet. 20 éves szolgálatáért kapta meg az érdemérmet Bagó Ist­ván, Finta Géza, Hosztafi Bé­la, Rizsák János és Sallai Gé­za, 15 évesért Gróf János, Im­re József, Kolozs Sándor, Medveczky László, Neller Ist­ván, Romhányi János és Var­ga Ferenc, 10 éves szolgála­tért Bach László, Baranyi Sándor, Benkó László, Botlik András, Csala Tibor, Deme András, Dóra József, Elek József, Galacz Pál, Medveczky Csaba, dr. Mersány Géza, Molnár Pál. F. Nagy Sándor, Sára Józsefné zsír- és oiajfoltoktól szabadítja meg a ruhát. Barcza Zsolt felvételei Ki tud többet a Szovjetunióról ? Vetélkedő a szakmunkásképzőben A legjobbak az elsősök A gödöllői szakmunkáskép­ző intézet tanulói is neveztek arra a vetélkedősorozatra, amelyben azt kell bizonyíta­niuk, hogy mennyit tudnak a Szovjetunióról. A felkészülés már szeptemberben elkezdő­dött, a gyerekek szorgalmasan olvasgatták a Szovjetunió cí­mű folyóiratot és sok más, a fejlett szocializmus országát, életét, embereit, tudományág művészetét, gazdaságát ismer­tető kiadványokat. Az előcsatározásokban hu­szonhét csapat mérte össze tu­dását, a döntőbe a legjobb hat került. A döntőt a hét végén tartották, ekkor a hat legjobb döntötte el a sorrendet. A fel­adatok igen sokrétűek voltak, több tudományág, a művészet és a sport témaköréből. Fo­kozta az izgalmat a rikkancs­feladat rigmusba foglalása. Az kapott több pontot, aki érde­kesebben és hatásosabban kí­nálta a Szovjetunió című lapot eladásra, illetve előfizetésre. A jól sikerült vetélkedőn, amelyen az intézet tantestüle­tének hetven százaléka is részt vett, az első osztályosok bizo­nyultak a legjobbaknak, ők kerültek az első három helyre. Cs. J. Mezőgazdasági gépek Szervezettebb karbantartás Típustervek változatai A nagy értékű mezőgazdasá­gi gépek egyre szervezettebb, jobb karbantartási és javítási feltételek megteremtését igénylik. Az e szakterület fej­lesztésével is foglalkozó Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet­ben most kidolgozták az úgy­nevezett műszaki ellátó bázi­sok technológiai típustervének korszerű változatait. A terme­lőüzemek gépjavító és karban­tartó műhelyeinek kivitelét, szerszámgépigényének meg­határozását leíró módszerrel, a 3000, 5000 és 10 000 hektáros gazdaságoknak nyújtanak se­gítséget a gépüzemfenntartás korszerűbbé tételéhez. i Papp Ferenc, Racsmány An­tal, Seres Tibor, Sótér László, TömösköZi Dömötör, Varga Ferenc, Varga János, Varga József és Várnagy Attila. Az ünnepi egységgyűlés a leszerelők, illetve tartalékál­lományba helyezettek búcsúz­tatásával és az új munkás­őrök eskütételével fejeződött b° K. Z. P. Elhunyt Tóth L Mihátyné Elhunyt Tóth L. Mihályné, túrái énekes, a népművészet mestere. Temetése január 17-én, ma délután 3 órakor lesz a túrái temetőben. ★ Tóth L. Mihálynét a Galga vidékén szinte mindenki is­merte és szerette. A táj leg­szebb népdalai csendültek fel ajkán, rádión, televízión ke­resztül megismertette őket or- szág-világgal. 1882-ben szüle­tett, korán megismerte a kör­nyék uradalmi földjein a sum- máséletet, itt és a téli esték fo­nóiban szívta magába azt a dallamkincset, melyből élete végéig merített. A felszabadulás után a túrái népi együttes szólistájaként vált ismertté, megyei és buda­pesti fellépések után jegyezték le dalait. Művészete elismeré- I seként 1957-ben megkapta a I Népművészet Mestere kitünte- i tést. Amíg egészsége engedte, szerepelt, utoljára 1973 decem­berében lépett fel az Egyete­mi Színpadon. Búcsúzunk Tóth L. Mihélynétól, akinek művészete itt marad velünk, legszebb dalait megőrzik a magnószalagok. Műszergyár Csendes járású szeüőztetők Hasznosak az állattartó telepeken 690 és az X—691 jelű ventillá­toraikat. Az előbbi 10 ezer, az utóbbi 15 ezer köbméter le­vegő cseréjét végzi el órán­ként. Amint azt az intézet tá­jékoztató szakvéleményében megállapítja: a jó konstruk­ciójú ventillátorok előnye még, hogy csendes járásúak, amely az állattartó telepeken is fontos követelmény. Az Ikladi Ipari Műszergyár ] évek óta hatékonyan segíti! mezőgazdaságunkat azzal, hogy a különféle állattartó te­lepek szellőztető berendezései­nek gyártására vállalkozott. E klímaszabályozók fontos részegységét, a szellőztető ven­tillátorok egész családját fej­lesztették ki. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közel­múltban vizsgálta meg az X—

Next

/
Oldalképek
Tartalom