Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

PEST MEGYEI vnis proletárul IíYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Árn KO fillér 1978. JANUÁR 17., KEDD Sikeres űrhajócsere Visszatért a Földre a Szojuz—26 Nyofcmüliós nyereség az alagi tangazdaságban Gyümölcsök a KGST-országokba Hazánkba látogat Ali Hasszer Mohamed Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke. Földet ért a Szojuz—26 űr­hajó, fedélzetén Dzsanibekov- val és Makarovval. A moszk­] vai rádió hétfőn délután, rö­viddel négy óra előtt jelentette I be, hogy az űrhajó a program­nak megfelelően levált a Szal- jut—6 űrállomásról és az azzal egybekapcsolt Szojuz—27 űr­hajóról és a megadott pályára tért. Itt végrehajtották a fé­kezési manővert, szétkapcsolták az űrhajó visszatérő egységét, és az ellátó részt, majd a visz- szatérő egység megkezdte a leszállást. A megadott ponton kinyíltak a fékező ejtőernyők, majd köz­vetlenül a Föld felszíne fölött működésbe léptek a fékező rakéták is, így az űrhajó tel­jesen sima leszállást hajtott végre az előre megadott kör­zetben, mintegy 310 kilométer­re Celinográd városától, nyu­gati irányban. Mínusz 14 fokos volt a hő­mérséklet, és a Földet hó borí­totta abban a térségben, ahol földet ért a Szojuz—26 űrhajó a váltott személyzettel. (Folytatás a 2. oldalon) számol az A kormányintézkedések nyo­mán tavaly fellendült a zöld­ségtermelés, amely kiegyensú­lyozott piaci ellátást biztosí­tott, és a tartósítóipar is hosz- szú évek óta először hiánytala­nul átvehette a megrendelt alapanyagot. Idén az elmúlt évihez hasonló termelési ered­ményekkel számol a terv; 2,2 millió tonna zöldséget várnak a termelőktől, pontosan annyit, mint az el­múlt évben, ebből 1,8 millió tonnát szántóföldön termel­nek meg. A tervek szerint azonban az országos zöldség- termelő területet mintegy 4 ezer hektárral csökkentik, ezek szerint az idén kisebb terület­ről kell a termelőknek ugyan­azt az árumennyiséget bizto­sítaniuk. A terv szerint a szántóföl­dén termelt zöldségnövények szerkezetében némi változásra van szükség, mert a termelés ugyan tavaly összességében megfelelt a követelmények­nek, egyes zöldségnövények­ből azonban többre lett volna szükség. szalag A Váci Kötött­árugyár pásztói gyáregységében még az elmúlt év­ben automata sza­lagrendszert ve­zettek be. A nők jobb munkakörül­ményeinek biztosí­tására kismama­szalagokat alakí­tottak ki, ahol az olyan anyák dol­goznak, akik több gyermekük miatt nem tudják vál­lalni a több mű­szakot. Ezeken a szalagokon az asz- szonyok egy mű­szakban dolgoz­nak. Az eltelt 13 évből tizenket­tőt nyereségesen zárt az 5500 hektáron gazdálkodó Alagi Ál­lami Tangazdaság. Tavaly azonban kijutott a természeti csapásokból: a májusi fagy, a jég és vihar mintegy 15 mil­liós kárt okozott. Ahhoz, hogy 8 millió 200 ezer forintos nye­reség! tervüket teljesíthessék, körültekintő intézkedések­re volt szükség. Az állami gazdaság dunakeszi központjában Mészáros András termelési igazgatóhelyettes be­szélt a tavalyi eredményekről. — Szinte naponta értékeltük a bevételeket és kiadásokat, minden lehetőséget kihasznál­tunk a megmaradt termés mi­nőségének javítására és vesz­teségmentes begyűjtésére. A kisegítő és melléküzemágakban -— melyek a növénytermesztés és állattenyésztés mellett ter­melési tervüknek mintegy 25 százalékát jelentik, — szinte maximalizáltuk a termelést, a környező közös gazdaságoknál szántást, aratást, kukoricaszá­rítást és más mezőgazdasági bérmunkákat vállaltunk. Há­rom műszakban 500 hektáron mély szántottunk a kosdi Na- szályhegyalja Termelőszövetke­zetben, s hasonló jellegű saját munkáinkat későbbi időpontra halasztva ugyanennek a gaz­daságnak mintegy 222 vagon kukoricáját szárítottuk meg. Ezek a bérmunkák mintegy 2 millió forinttal növelték bevételünket. s a tervezett 8 millió 200 ezer forintot sikerült teljesíteni. Az Alagi Állami Tangazda­ságban az évi összes termelési Ezért 6 zöldségfajt kiemel­tek, ezek foglalják majd el várha­tóan a termőterület kétharma­dát. A paradicsomültetvé­nyek teszik ki az összes ter­mőterület 26 százalékát, sor­rendben a második legna­gyobb területen termesztett zöldség fajta, a zöldborsó, 12 százalékos részesedéssel. A vöröshagyma, a zöld- és a vi­taminpaprika, a dinnyefélék, valamint a fűszerpaprika 5—íl százalékos részesedést kapnak a vetésterületből. A szerkezeti arány betar­tására a szerződésekben nagy gondot fordítanak. A partnerek a közös érdekelt­ségen alapuló megállapodá­saikban rögzítik, hogy egyes termelőkörzetekből, milyen zöldségfélét várnak. A szer­ződések alapelve: a mezőgaz­dasági üzemektől minden le­szerződött zöldséget át kell venni, a kistermelők összes felkínált áruját fogadniuk kell a felvásárlóknak. értékből a növénytermesztési ágazat 47 százalékkal vesz részt. — Átlagterméseink csak né­hány növényfajtánál érték el a tervezett szintet. Ami viszont a természeti csapások után megmaradt a termésből, az a gondos kezelés eredményeként minőségében jobb volt az ed­diginél. — Szőlőből például 25 vagonnal exportáltunk KGST- országokba, elsősorban a cseh és NDK-beli szerződő feleknek. A gazdaságban mintégy 300 vagonnyi alma termett, s eb­ből 250 vagonnal már értékesí­tettek. Jó minőségének köszön­hető, hogy 150 vagonnal a Szov­jetunióba, s mintegy 80 va­gonnal a többi KGST-országba exportáltak, de kisebb tételben szállítottak tőkés piacokra is. Már októberben földbe ke­rült a kenyérnek való. A szán­tóterületből 1000 hektáron őszi búzát vetettek, s mintegy 200 hektáron már zöldell a repce, bár a hótakaró innen is onnan is hiányzik. — Különös figyelmet fordí­tottunk az idén a talaj tápere­jének pótlására, a talajelőxé- szítési. munkákra. A MÉM fel­hívásának megfelelően elsősor­ban a gazdaság állatállomá­nyának szervestrágyáját igye­keztünk hasznosítani. A hagyo­mányos trágyaszórás mellett, tavaly alkalmaztuk először a robbantásos eljárást. Ennek az eljárásnak bizonyos hátránya, hogy a szétterítés szigorú tech­nológiai módszereket követel. Az Alagi Ailami Tangazda­ságban még ebben az ötéves tervben mintegy nyolcmillió forintért vá­sárolnak korszerű gépe­ket, a növénytermesztési ágazatnak. Az intenzív fejlesztés eredmé­nyeként a termelékenység így tovább javul. A szentendrei papírgyárban Töhkleftermékek és lemaradás Nem egyszerű a számvetés. Eredményekről és gondokról adhatnak számot a szentendrei papírgyár vezetői is, amint mérlegelniük kell, hogyan si­került teljesíteni a tavalyi célkitűzéseket. A gyár terme­lése ugyanis kétsíkú: egyrészt papírt állítanak elő, másrészt késztermékké dolgozzák fel ezt a nyersanyagot. Nézzük először az utóbbit, ahol jobban dolgoztak az elő­írtnál! Ugyanis a feldolgozás valamennyi területén túltelje­sítették a terveket. A csoma­golóanyagként felhasználható hullámpapírból 3—4 százalék­kal több készült a tervezett­nél ; az Egyesült Izzó által hasz­nált hullámpapír termékekből — villanyégő- és fénycsődobo­zokból — pedig még többet is tudtak volna gyártani az igé­nyelt mennyiségnél. A lyukasztott srenc papírból — ezt külkereskedelmi vál­lalat exportcsomagoláshoz vá­sárolja a gyártól — már eleve száz tonnával magasabb volt az igény a tervezett mennyi­ségnél, s ezt a többletpapírt is legyártották és kiszállították. Végére maradt, pedig a pa­pírfeldolgozás legnagyobb mér­tékű ága: a borítékgyártás. E termékféleségből is túlteljesí­tették két százalékkal a ter­vüket. Kedvezőtlenül alakult a helyzet a papírgyártást illetően. Az elmaradásért elsősorban műszaki tényezők a „felelő­sök”. A már negyvenéves pa­pírgéppel a vártnál gyengébb teljesítményt értek el. Nem­csak az előírt termelékenysé­get nem tudta teljesíteni a be­rendezés, lényegesen többet is állt a számítottnál. Az új technológiák beveze­tése termelékenységnöveke­déssel jár. Ez azonban, mint számtalan gyakorlati példa bi­zonyítja, többnyire nem ta­pasztalható azonnal. A szent­endreieknek is gondot okozott, papírgyártásukban az új, úgy­nevezett hidropulperes felol­dással induló anyagelőkészítő egység üzembehelyezése. Meg­felelő termelési eredményekre ugyanis csak 1978-ban számít­hatnak. D. Gy. Fogalom mj e csináljunk a szűk­ít ségből erényt, ám a szükség olykor jó ta­nácsadó. Korántsem köz­mondásaink sokarcúságát kívánjuk illusztrálni előb­biekkel, pusztán azt a tényt formáljuk elfogadhatóbbá, hogy idén januártól a ta­nácsoknak új fogalommal kellett megismerkedniük, s ez a beruházási színvonal. Mindenfajta szépítgetést elkerülve a magyarázatnál: a tanácsok nem használják fel teljes fejlesztési pénz­alapjukat, hanem abból csak annyit, amennyit az előre meghatározott beru­házási színvonal enged. A megkötés a népgazdaság beruházási helyzetének — a kivitelezői képességekkel nem kellően fedezett beru­házási pénzek meglétének, illetve a beruhzásd célú ki­adások józan mérséklésé­nek — következménye. Tetszik, nem tetszik, el kell fogadni, mert hiszen az össztársadalmi érdek kife­jezője azzal, hogy a már zajló beruházásokra össz­pontosítja a figyelmet, s azzal is, hogy a korábbiak­nál alaposabb előkészítést tesz lehetővé az 1979-es esztendő feladatainál. Tapsot aligha arat az új fogalom érvényesítése, hi­szen Cegléd városának pél­dául 121 millió forint ■ az idei fejlesztési alapja, de a beruházási színvonal ebből valamivel több mint 93 millió forint felhasználását teszi csak lehetővé. A város tanácsa — a beruházási színvonal ugyanis kötelező mérce, túllépni nem lehet — kétféle álláspontra he­lyezkedhet. Vagy siránkoz­ni kezd, vagy a tények tu­datában úgy határozza meg a teendőket, hogy az adott kereteken belül folyamatos és nagyobb zökkenőktől mentes legyen a városfej­lesztési tevékenység. Fölös­leges bizonyítani, melyik álláspont a célravezetőbb, melyik teremti meg azt a közhangulatot, amely elen­gedhetetlen feltétele a tervszerű munkának. S ok minden épül most Cegléden, ezért a vá­ros egy-egy darabja inkább hasonlít csata­térhez, mintsem lakó­helyhez, ám érdekes módon az érintett körzetekben élők panaszai nem a dúlás- ra vonatkoznak, hanem ar­ra, némely munka miért tart olyan hosszú ideig. A koncentrálásnak tehát nemcsak gazdasági szük­ségszerűsége igazolható, ha­nem a lakosság körében meglevő igénye ugyanúgy. Ezért a beruházási színvo­nalra vonatkozó kikötést helyes lehetőségként értel­mezni az összpontosítot- tabb s pénzügyi tekintet­ben maradéktalanul meg­alapozott kivitelezésre. Azt bizonygatnánk, a bevezető­vel ellentétben, hogy a szükség erénnyé alakul? Szó sincs erről, hiszen a városfejlesztés folyamatos­sága idén sem szakad meg Cegléden. Tető alá kerül — sok más mellett — a tervek szerint a hatvan gyermeket befogadó b'01'’sode. a cél- csoportos lakásépítésen be­lül 144 új otthon, folytató­dik — az itt visszatérően súlyos gondokat okozó ára­dások megfékezésére — a belvízrendezés, bővítik a központi napközi otthont s így tovább. Kevesebb pénzből persze nem épülhet több — arról se feledkezzünk el, hogy a város tanácsa körülbelül 3,5 millió forintot vesz át különböző gazdálkodó szer­vektől, azaz nem szakad meg ebben a folyamatos­ság —, ám kérdés, a több pénzből valóban több meg­lógható eredmény lenne-e ebben az esztendőben? A jogos kétkedés nem Ceg­lédnek szól, hanem általá­ban a tanácsok beruházási tevékenységének, mert a tapasztalatok azt mutatják, a pénzügyi lehetőségek könnyen csábítanak újabb meg újabb munkák meg­kezdésére, s azután menet közbeni várakozás követ­kezik, mert hol ez, hol az hiányzik, főként és elsőül, a kivitelezés szervezettsége. L eírhattuk mindezt bát­ran azért, mert Ceg­lédnek a városfejlesz­tési beruházásoknál nincs mit röstellnie, a legtöbb feladatna.! tempós a Hala­dás, tervszerű a gazdálko­dás. Mégis, itt is ismétlődő gondokat okoz vállalkozót találni sokfajta feladatra, s ezért nem túlzás arra kö­vetkeztetni, a kommunális fejlesztéseknél ez a tipikus. A legtöbb tanács abban a furcsa körben mozog, hogy hol pénze sincs bizonyos teendőkre, hol a kivitelező hiányzik a meglevő pénz fölhasználásához. Emiatt azután olykor két évig tart az, amit hat hónap alatt elvégezhettek volna, nö­vekszik a befejezetlen be­ruházások állománya, s le­köti nemcsak a fölhasznál­ható forintokat, hanem — az előírásoknak megfelelő, a költségek húsz százalékát kitevő — tartalékpénzüket is. Elismerve, hogy megszo­rítás, korlátozás a beruhá­zási színvonal, a benne rej­lő lehetőségeket is föl kell fedeznünk. A gazdálkodá­son belüli sorolás fonto­sabbá válik minden eddi­ginél, s ha némely kisebb jelentőségű feladat úgy szo­rul hátrább, későbbre, hogy a nagy fontosságúak gyorsabban teljesíthetők, akkor a szükség tényleg jó tanácsadónak bizonyul. Amihez elengedhetetlen az esztendő során a folyama­tos elemzőmunka, ha kell, a pénz átcsoportosítása egyik településről a másik­ra, avagy egyik feladatról a másik végrehajtására, de elengedhetetlen az is, hogy a tanácsok ne vesztegesse­nek heteket, hónapokat si­ránkozással, hanem azon­nal nekilássanak terveik megvalósításához. Az új fo­galom a gazdálkodás friss eszközéül szolgálhat, olyan korlátként, amit nem a cse­lekvés hátrányára, hanem előnyére kell hasznosítani, ami nem lelassítja, hanem éppen meggyorsítja o leg­főbb célok elérését Mészáros Ottó Király Krisztina felvétele O. K. Óvári Miklós hazaérkezett az NSZK-ból Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn hazaérkezett az NSZK- ból, ahol a Német Kommunis­Győri Imre Győri Imre, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meg­hívására vasárnap este Berlin­be érkezett. Kíséretében van dr. Mona Gyula, a KB agitáci- ós és propagandaosztályának helyettes vezetője és Kurucz István, a budapesti oktatási igazgatóság vezetője. Berlinben, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában hétfőn megbeszélésre került sor Werner Lamberz, az NSZEP Politikai Bizottsá­ta Párt meghívására pártkül_ döttség élén tett látogatást. Üdvözlésére megjelent Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Berlinijén gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Győri Im­re között. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón esz­mecserét folytattak a két testvérpárt ideológiai mun. kájának tapasztalatairól, min­denekelőtt a politikai tömeg- munkáról, a pártpropagandá­ról, a párt aktívahálózatának továbbképzéséről, valamint a sajtó, a rádió és a televízió tevékenységéről. Foglalkoztak az MSZMP és az NSZEP kö­zötti további együttműködés­sel az ideológia területén. Győri Imre és kísérete a nap folyamán látogatást tett az NDK állami televíziós bi­zottságánál. KÖZELET Angelo Miculascu román miniszterelnök-helyettes, me­zőgazdasági és élelmiszeripari miniszter Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására hétfőn küldöttség élén hazánkba ér­kezett. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Moszkvá­ba V. G. Lomonoszovnak, a Szovietunió Minisztertanácsa munka- és szociálisügyi álla­mi bizottsága elnökének meg­hívására. Vlagyimir Kotyelnyikov al­elnök vezetésével elutazott Budapestről a Szovjetunió tu­dományos akadémiájának tu­dósdelegációja, mely részt vett az MTA-nak a két akadémia 20 éves együttműködését érté­kelő tudományos ülésszakán. Jó zöSdségellátással idei terv Kismama«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom