Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

ms. JANUAR 15,; VASÁRNAP ♦BT jHjurt Címkével vagy anélkül? H ogyan függ össze a ke­nyér minősége a nyom- dai kapacitással? Tulaj­donképpen stiiogy, am, ha jól utánagondolunk, kiderül, bizony, hogy a kérdés koránt­sem indokolatlan. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium adatai szerint évente 650—700 millió egy- és kőtkilós kenyeret süt­nek hazánkban. Minden egyes kenyérhez nyomdai termék tár­sul, egy cédulácska, amelyen feltüntetik a gyártás helyét, idejét, a kenyér fajtáját, a szabványszámot. Ahány ke­nyér, annyi cédula, illetve több, mondják: rengeteg megy po­csékba. Egy szó mint száz: költséges mulatság ez, évente milliókba k rüi. Ismerve a ho­ni nyomdák kapacitását, fel­vetődhet a kérdés: vajon mi szükség van i!yest?.*vcl is ter­helni őket? (A sütőipar nyolc- hónapos előrérendeléssel kap­ja meg; a kért cédulákat.) Am túl ezen, sokkal elgon- dolkoztatóbb, hogy évente sok tízezer munkaórát emészt fel a kenyerek cédulázása, mivel ezt a műveletet nehéz gépesí­teni. A cédulázás mellett kardos- kodók azt állítják, hogy a ke­nyérre ragasztott csöppnyi véd­jegy a vevők érdekét szolgál­ja. Tetszetős érv, csupán azt hagyja figyelmen kívül, hogy legaláb olyan fontos volna a cédula a csaknem húszforin­tos mákostekercsen, a fonott- és a kakaóskaiácson. Hogy azo­kon mégsincs? Hja, kérem, azokra nem kell. Miért? Egy­szerű a válasz: azokra nem szokás címkét biggyeszteni. A kenyérre igen. Akkor is, ha történetesen a kétkiiós vek­nit négyfelé vágják a boltban s céduiás darab legfeljebb egy vevőnek jut a négyből. A ke­nyérre akkor is kell cédula, ha valamely panaszról egyet­len perc alatt kideríthető, ho­vá címezzék! S még akkor is, ha csütörtök déltől kezdve va­lótlanságot é’Iít a cédulácska. E z utóbbi megjegyzés ma­gyarázatra szorul. Nos, tessék. Szombaton álta­lában kótsserannyi kenyér ke­rül az üzletekbe, mint egyéb­ként szokásos, s ráadásul a boltok jóval hamarább bezár­nak, mint a hét többi napján. Azért, hogy zavartalan legyen az ellátás, már csütörtökön déltől elkezdik gyártani a szombati kenyeret — természe­tesen, szombati cédulával. Na­ponta emberek százainak ad tehát fölösleges munkát ez az indokolatlan előírás, olyan kö­rülmények között, amikor min­denütt, a sütőiparban is kró­nikus munkaerőhiány nehezí­ti a termelést. Székesfehérvár és Kaposvár kenyérgyárából — ideiglenes engedéllyel — száműzték a cé­dulát és nincs reklamáció. Mért is lenne: jó a kenyér! F. Gy. Magasabb lámpaoszlopok Űj típusú vasbeton lámpa­oszlopok gyártását kezdik meg még az idén a Beton- és Vas­betonipari Művek. A közúti lámpaoszlopok új családja négyféle nagyságban hat-ti­zenhat méteres magasságig készül majd, a korábbinál tét szetősebb, korszerűbb formá­ban. Megnövelt magasságuk miatt alkalmasaik lesznek te rek megvilágítására is. Az új vasbeton lámpaoszlopokból eb ben az évben várhatóan tizen, kétezret készítenek. íranszíormi or­expori Tizenhatmillió dollár érté­kű szerződést kötött a Trans- elektro külkereskedelmi vál­lalat a bagdadi elektromos művekkel. A megállapodás alapján az idén megkezdik hat, egyenként 132 kilovoltos transzformátor-állomás beren­dezéseinek exportját Irakba. Magyar szakemberekre bíz­ták a helyszíni építési, szere­lési és üzembehelyezési mun­kákat is. Mi határozza meg közérzetüket? Egységes irányítás Szigetszentmártonban Szigetszentmártonban, ebben a pedánsan tiszta és szépen rendezett községben a lakos­ság nagyarányú társadalmi munkájáról, a község további fejlődéséről, a közlekedésről, a bejárók életkörülményeiről be­szélgetünk a tanácsházán Pásztor Jenő tanácselnökkel és Tolvaj Zoltánná vb-titkár- ral, akik szemmel láthatóan megkönnyebbültek most, há­romnegyed. évvel a három köz. ség egyesülése után. Beszél­getésünk közben érkezett az irodába a pártvezetőség tit­kára, Kátai József, aki az ál­talános iskola gyakorló taná­ra. Szívesei» kapcsolódott * a- témához. A Féltékenyen figyelték ' A három községet: Sziget- szentmártont, Szigetcsépet és Szigetújfalut kilenc hónappal ezelőtt vonták egy közigazga­tási egységbe, azóta a szék­helyközségből, Szigetszentmár- tonból intézik a 0350 lakos ügyeit. Nehéz időszak volt ez a ki­lenc hónap, a két társközség nem kis bizalmatlansággal fi­gyelte a fejleményeket. Az ötödik ötéves terv kezdetén a három község még külön gazdálkodott, külön készítet­tek községfejlesztési tervet, s mindegyikük annyit tervezett* amennyire a saját erejéből és a kapott anyagi eszközökből futotta. Kétségtelen, hogy az elmúlt években, így tavaly is, töb. bet fejlődött Szigetszentmár- ton, mint a két szomszédos fa­lu, bár az is tény, hogy a la­kosság több erőt adott a mun­kába. A két szomszéd, különö­sen az egyesülés hírét hallva, féltékenyen szemlélte a sziget, szentmártoniak előretörését. Nem titkolták az egyesülés után sem, attól tartanak, hogy így lesz ez a jövőben is, sőt akkor még inkább így lesz, mert feltételezték, hogy ahol a tanács, ott a pénz, és hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Bizalmatlanságukat erősítet­te. hogy Szigetszentmárton az idén is nagyobb arányú fej­lesztést tervez, mint a másik kát község. Azóta már megér­tették, hogy a községek a há­zasságba a saját tervüket is magukkal hozták, olyan tervet, amely kötelez. Eleinte az sem biztatott semmi jóval, hogy Szigetin falu és Szigetcsép tel­jes tanácsi apparátusát átvet. *e a szigetszentmártoni közös *inács. Az emberek azt gon- ' Iták, hogy majd ők is a szék- V lyközséghez húznak. Gumitalpú cipőben Az aggodalom és a gyanak­vás leküzdése sok energiájuk- >3 került eddig is a közös ta- n öcs vezetőinek, nemkülönben a párt-, a társadalmi és tö- messzervezeteknék. Ám a ve­zetők csak akkor nyernek majd igazán csatát, ha bebi­zonyosodik, hogy a társközsé­gek félelme alaptalan. — Milyen eszközei vannak a tanácsnak? Erről Kátai Jó. zsef párttitkár beszél: — Erős ez a tanács, jó együtt dolgozni vele. Appará­tusában már kialakult az az egységes vezetési stílus, ame­lyet a pártvezetésben még csak ezután lehet, de keli is megvalósítani. Ennek az egy­séges vezetési stílusnak egyik jellemzője, hogy javult a ta­nácsi ügyintézők tűrőképessé­ge. Korábban előfordult, hogy hangoskodással intéztek el egy-egy ügyet, vagyis olyan vp!t a fogadfisten, amilyen az adjonisien. Az ügyfélfogadás kulturáltabb lett, ez szinte ta­pintható. Tudja, itt bárki gu­mitalpú cipőben jár, nem ér­heti meglepetés. Csend van, nyugodt munka folyik, az aj­tók nyitva állnak. Az ügyinté­zés gyorsabb mint azélőtt volt, s ha kell, a tanácsi előadók nemet is tudnak mondani. Ar. ra , törekszenek, hogy lénye­ges kérdésekben mindig testü­letileg hozzanak határozatot. Szigetszentmárton nem sza­kad el a másik két községtől, sőt talán még nagyobb fele­lősséget érez irántuk, mint korábban a helyi tanácsok. S ez érthető az adott helyzetben. — A tanácstagok szerepe is biztosítéka ennek a törekvés­nek — mondja a párttitkár. Három testvér — Hogyan képzelik az egy. séges pártirányítás megvaló­sítását a három községben? — A párttagság három alap­szervezetben tömörül, de már megkezdődött az egységes nagyközségi pártirányítás po­litikai előkészítése, a három község alapszervezeteinek ve­zetőivel tárgyalunk. — Mik az egységes irányítás alapelvei? — Ezek megegyeznek a ta­nácsi vezetés elveivel, s ezek. nek szellemében akarunk dol­gozni. A leglényegesebb: ki kell küszöbölni a fejlődés ed­digi differenciáit. Abból kell kiindulni, mi a legfontosabb az embereknek: enni, inni, ru- házkodni, lakni akarnak. Szi­getszentmártonban van jó ABC-áruház, a szigetcsépi is elfogadható. A szentmártoni egyelőre jól kiegészíti a má. sik kettőt, kocsival jönnek ide is az emberek bevásárolni. De psak egyelőre. Szigetszentmár­tonban és Szigetcsépen víz van, villany van, most ott kell megteremteni, ahol nincs. Nagy a különbség a gyermekintéz­mények között is, azon va­gyunk, hogy eltűnjenek ezek a különbségek. És sorolhatnám a többit, ez mindenre vonat­kozik. — Mindez meghatározza az emberek közérzetét — folytat­ja a párttitkár. — Mint a me. sében: összekerül három test­vér, egyiknek van új, meleg bundacipője, a másiké régi, rossz, lyukas. Ráadásul még szorít is. Elvárhatjuk-e, hogy a fázó gyerek szeresse jól öl­tözött testvérét? Neki kell új cipőt venni, és ezt az új ci­pőt a lába méretére kell szab­ni. Most elsősorban Sziget- csépnek kell segíteni. A taná­csunk képes erre és a közös­ségi tudat erősödése megsok­szorozza anyagi lehetőségein­ket. Ezért dolgozunk és ez az elv irányítja majd a pártveze­tőséget is. H. E. Munkásör-zárszamadó A fajid és ss dabasi járniuk imnm cjyséjgyü/ései § Folytatódtak Pest megyében —• a ceglédi után — a | munkásőr egységgyűlések. Tegnap a budai és a daoasi 1 .járás szüilce egyenruhásai értékelték tavalyi eredmé- = nyeiket, készítették el a zárszámadást és ugyanekkor I határozták meg idei feladataikat is. A gyakorlótéren és a munkapadnál is alapján — a megye közvetlen alegységei között második hely­re került a versenyben és ok­levelet nyert. A Sziklai Sán­dor zászlóalj századai közötti vetélkedésben a Mechanikai Művek, a szakaszok közöttiben pedig a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakasza került az első helyre. A továbbiakban Krasznai Lajos és Ujszászi Róbert ki­tüntetéseket adott át. A húszéves szolgálati érdem­érmet és emlékplakettet ka­pott: Hollós Miklós, Vereska György, Kelemen Sándor, Jo- vánov-cs Józsefné, Szabó Pál és Nagy István. A tízéves szolgálat után já­ró szolgálati érdemérmet ti­zenhatan kapták meg. A meg­tisztelő Kiváló parancsnok, Ki­váló munkásőr címet doku­A MOM budapesti Csörsz utcai művelődési otthonában a budai járás Sziklai Sándor zászlóaljának tagjai gyülekez­tek. Az ünnepi egységgyűlésen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bizottsá­génak első titkára és dr. Vj- szász Róbert, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettesa is. Mógor Bélának, a budai já­rási pártbizottság titkárának megnyitója után Vonnák Ist­ván egységparancsnok beszá­molt arról, hogy munkásőreik tavaly sikeresen teljesítették a kiképzési tervben előírt fela­datokat, sőt kiváló eredmény­nyel hajtották végre a tava­szi és őszi lő- valamint dobó­gyakorlatokat. Hangsúlyozta: fejlődött a munkásőrök poli­tikai felkészültsége, A továbbiakban a termelő- munkában elért eredményekről és sikerekről beszélt, hangsú­lyozva, hogy a Nagy Október tiszteletére kibontakozó mun- kaverseny-mozgalomban is je­leskedtek. Helytálltak a társa­dalmi munkában. A kistarcsai kórház építkezésein 150 mun­kásőr összesen 1200 órát dol­gozott. Mintegy 300 óra társa-, dalmi munkával segítették az alegységek a járás új iskolái­nak, óvodáinak és lakásainak építését. Vonnák István részletesen elemezte ezután, hogy milyen- rendkívül hasznosnak bizonyult az alegységek közötti ver­senymozgalom. Az ellátó al­egység — tavalyi munkája mentáló jelvényt öten, illetve tizenhármán viselhetik ezután. Krasznai Lajos, a kitüntetet­teket köszöntve arról beszél1, hogy a munkásőrök milyen fontos szerepet töltenek be a járás életében, és hogy helyi - állásuk nemcsak a termelő­munkának, hanem a társadal­mi feladatok megoldásának is jelentős segítője. Ünnepélyes pillanat volt, amikor a tartalékállományba vonuló Illés Sándor, a ME­ZŐGÉP Vállalat raktárosa jel­képesen átadta a fegyvert IIc- ■ váth Tibornak, a csatornáz' rí vállalat fényezőjének, a’ több társával együtt tegnap el tötte magára először a mur- kásőr-egyenruhát, s fogadott örök hűséget — az eskü sza­vai szerint — a munkáshata­lomnak. Befejezésül a budakeszi Szik­lai Sándor Általános Iskola és Gimnázium diákjai tisz- legtek műsorokkal névadójuk emlékének, majd a pilisvörös- vári nemzetiségi együttes lé­pett dobogóra. A társadalom számít rájuk A dábasi század az Örké­nyi művelődési otthonban ren­dezte meg egységgyűlését, amelyen részt vett Ihászi Jó­zsef, az MSZMP dabasi já­rási bizottságának első titká­ra, Kovács János, a munkás­őrség Pest megyei megbízott parancsnokhelyettese és Kál­mán Ferenc, a dabasi járási hivatal elnöke is. Az ünnepi gyűlést Somogy- vári László, az Örkényi nagy­községi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Zakar András egységparancsnok ösz- szegezte tavalyi munkájuk eredményeit, s beszélt az idei Egy esztendő tükre Zárszámadás előtt Nagykátán A Kossuth és a Magyar— Koreai Barátság Tsz művelte meg 1976. december 31-ig Nagykáta határát. Tavaly már csak a Magyar—Koreai Barát­ság Tsz, miután a kettő, a ré­gebbi nevét megtartva, egye­sült. Mi történt egy esztendő alatt? Elöljáróban érdemes fel­jegyezni, hogy egyetlen tag sem kifogásolta az egyesülést, viszont sokan különböző kí­vánságokat, javaslatokat hoz­tak fel és mivel azok nagy ré­sze életrevaló volt, meg is va­lósították azokat. Például töb­ben hangoztatták, hogy minek a két gépjavító műhely, a Kos­suth Tsz-é jóban felszerelt, a gépjavítók dolgozzanak vala­mennyien abban. így is történt azután, összevonták ■ többek között a két esztergályos mű­helyt, meg a szállító részlege­ket is. Életrevaló javaslatok Az összevonással néhány gaz­dasági épület megürült, de csak átmenetileg, mert azután más célra rendezték be azo­kat. Az egyiket például lakó­épületnek alakították át, há­rom összkomfortos szolgálati lakást rendeztek be, tagok kapták meg azokat. A Ma­gyar—Koreai Barátság Tsz egykori gépjavító műhelye pe­dig juhhodály lett. Az egyesülést megelőző elő­készítő beszélgetések során a legtöbb kifogás a bérezésre vo­natkozott. Egységesen kell sza­bályozni a béreket, kívánták a tagok. Jelentős különbség volt ugyanis a két tsz bérei között. Órabérben négy-öt forint, tel­jesítményben 10—15 százalék. Az egyesülés után az első intéz­kedés a bérrendezés lett. Ügy hajtották végre, hogy a tagok 85 százalékának növekedett a keresete. — Elégedetlenek azonban mindig vannak — mondja Varga Pál, a Kossuth Tsz volt és a Magyar—Koreai Barátság Tsz jelenlegi elnöke. — Aratás után nyolc tag kilépett. Volt köztük kombájnos, szerelő is, egyszóval csupa szakember. Az igazat megvallva, egyik sem tartozott a legjobb mun­kaerők közé. Keresetük négy­négy és fél ezer forint volt ha­vonta, a munkahely-változta­tással sem értek el többet. Négy kilépett már írásban kérte visszavételét. Hogy kérelmük teljesül-e, arról majd döntünk. Nem gond nélkül Elmondja, egyébként az el­nök, hogy december 23-án, a legutóbbi vezetőségi ülésen 35 új tagot vettek fel, csupa 30 éven aluli és eddig a tsz al­kalmazottjaként dolgozó szak­munkást. S azt is elmondja, hogy a 600 dolgozó tag közül 205 a 30 évesnél fiatalabb, s valamennyi szintén szakmun­kás. Nem hallgatja el azon­ban azt sem, hogy az egyesü­lés első évében voltak nehéz­ségek. A mélyszántást 1976. őszén nem fejezték be, mintegy 350 hektár múlt év tavaszára máradt és ez természetszerű­leg kedvezőtlenül befolyásolta az indulást. Most azonban de­cember 5-re teljes egészében elvégezték ezt a munkát a ki­jelölt 2500 hektáron. Másik még érzékenyebb kel­lemetlenség a cukorrépánál je­lentkezett. Kifagyott a 250-ből 195 hektár, áprilisban újra kel­lett vetni. Akkor azután június utolsó hetéig egy szem eső sem áztatta a földet. Később is túl kevés csapadék hullott. Ennek következtében cukorré­pából a tervezett 300 helyett csak 250 mázsát takarítottak be hektáronként. A zöldborsó is jóval kevesebbet hozott. A kezdeti nehézségek közül meg kell említeni, hogy ta­valy a szarvasmarha-állomány teleltetése nem volt kielégítő. A kukorica 1976-ban hektáron­ként csak 25 mázsát hozott. (Most viszont 55 mázsát!) Ter­mészetesen az állatok etetését nem hanyagolhatták el, bár nehéz volt, mégis jól tartották valamennyit. Különösen a fe­jősteheneket, úgyhogy a tejho­zam nagyobb lett, évi átlagba- 3600 litert fejtek. 198D-ra el akarják érni a 4000 literes át­lagot. — Egyszóval sikerült a há­zasság. Hogy mennyire, ezt csak a nyereség összegszerűsé­ge mutathatja meg. Megalapozott bizalom — Hétmillió forintnál vala­mivel több, vagy valamivel ke­vesebb nyereséggel zárhatjuk a tavalyi évet és azt hiszem, ez bizonyítja a jó házasságot. Nagyon szerényen — de mind­össze 3,4 millió tiszta nyeresé­get terveztünk az egyesülés utáni első esztendőben. — A jövő? — folytatja az elnök. — A növénytermesztés és az állattenyésztés termelési eredményét egyaránt 5—6 szá­zalékkal akarjuk növelni. Üj borjúnevelőt építtettünk a leg­korszerűbb tervek szerint. Pecsenyecsirke állományunkat nem bővítjük, megmaradunk évente az 1 millió 200 ezer da­rab mellett, de idén egy má­sik épületet is berendezünk ketrecekkel. Jelentősen növel­jük gépparkunkat is. Rétjeink nagy részét felújítjuk, újrate­lepítjük. Az idei gazdasági év eredményei elé pedig most már, a tavalyiak alapján, iga­zán megalapozott bizalommal tekinthetünk. Itt nemcsak két téesz egyesült, hanem emberek százainak ereje és munkaaka- rata fogott össze múlt.év janu­ár elsején. Sz. E. tennivalókról. Mint mondot­ta, a dabasiak is a Nagy Ok­tóber évfordulója jegyében tevékenykedtek. Helytálltak a munkapadoknál és a társadal­mi munkában. Segítettek óvo­dák és iskolák építésénél, részt kértek a betakarítás nagy feladataiból és támogat­ták az Ifjú Gárda- és az MHSZ-szervezeteket. Kommu­nista szombatokon mintegy 2500 óra társadalmi munká­val járultak hozzá a feladatok megoldásához. Elismeréssel és örömmel szólt arról, hogy a jó és következetes munka ered­ményeként a híradó-alegység elnyerte a Pest megye legjobb híradó-alegysége címet. A beszámoló után a kitünte­téseket és elismeréseket Ihá­szi József és Kovács János ad­ta át. ' A század legjobb szakasza címet a hernádi Március 15. Tsz 111. szakasza nyerte el. A század legjobb raja cím­mel ennek a szakasznak az 1. raját tüntették ki. A húszévi szolgálat után járó Szolgálati Érdemérmet és emlékplakettet Dömök An­tal és Nagy Imre kapta meg. A tizenötéves szolgálat után járó Szc'gálati Érdemérmet kapta ‘Gacsal Antal. A tízéves szolgálat utáni Szolgálati Érdemérmet heten vehették át. A Kiváló parancs­nok és a Kiváló munkásőr cím viselésére jogosító jel­vényt hárman, illetve öten vették át. A kitüntetetteket Ihászi Jó­'zsef köszöntötte, hangsúlyoz­va, hogy a jövőben is mindig számítanak a munkásőrök már megszokott helytállására és segítőkészségére, a járás gaz­dasági és politikai feladatai­nak megoldásában. A tartalékállományba vo­nuló Laczkó Ferenc, az Örké­nyi Szakmunkásképző Intézet tanára nyújtotta át itt jelké­pesen fegyverét ifj. Nagy Im­rének. az ócsai Vörös Októ­ber Tsz növénytermesztő ag­ronómiának. aki tegnaptól lé­pett hivatalosan társaival együtt a munkásőrök táborá­ba. Az ünnenélyes eskütétel pil­lanatai után nagy sikerű mű­sort mutatott be a nagykáta! Tápiómente népi együttes. V. F. Belvárosi vállalat felvégre keres: ADMINISZTRÁTORI gondnokságra, érettségizett, MUNKAKÖRBE, gépírni tudó, intelligens munkaerőt; PORTÁSI ügyfélfogadásra .. és információadásra MUNKAKÖRBE alkalmas munkaerőt, nem nyugdíjasat. A jelentkezéseket telefonon kérjük: 181-111, 181-961, 61-es mellék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom