Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. JANUAR 14., SZOMBAT ÄG-tejprogram Nemzetközileg is jó eredményeket érnek el Az állami gazdaságok törté­netében először tavaly halad­ta meg a négyezer litert az egy tehénre jutó tejtermelés. Ezzel a mezőgazdaság állami nagyüzemei nemzetközi mér­cével mérve is jó eredményi értek el. Az állami gazdaságokban az 1972. évi kormányhatáro­zat nyomán fejlesztési prog­ramot valósítanak meg a tej­termelés fokozására. Ennek keretében szakosították áz ál­latállományt, külön tejelő te­henészeteket jelöltek ki, ahol nagy hozamú külföldi fajtá­kat tartanak. A világ elis­merten legjobb tejelő tehe­ne, a Holstein-Friz, valamint a vele keresztezett állomány létszáma eléri a harmincöt- ezret, de más nagy hozamú fajtákat is tartanak a gazda­ságokban. Az állami gazdaságoknak a tejtermelésben további tarta­lékaik vannak. Ezt bizonyít­ja, hogy hát gazdaságban az egy tehénre jutó termelés ta­valy meghaladta az ötezer li­tert. A Szabadság Tsz folytatja a jubileumi munkaversenyt Értékes vállalásokat tettek a dabasi járásbeli szövetkezet dolgozói A közelmúltban tartotta el­ső tsz küldöttértekezletét és nagyaktíva ülését 600 résztve- vevővel a Szabadság Termelő­szövetkezet, amely egy évvel ezelőtt alakult a fővárosi Sza­badság és Dimitrov, valamint a felsőpakonyi Budakalász Termelőszövetkezet egyesülésé­ből. Egy évvel ezelőtt 44 mun­kahelyi közösséget alakítottak ki az egyesült termelőszövet­kezet dolgozód, s 133 küldöttet választottak. Most első alka­lommal találkoztak a küldöt­tek, hogy meghallgassák a ve­zetők beszámolóját az elmúlt évi gazdálkodásról, s egyben tolmácsolják közösségük ered­ményeit és gondjait. A kül­döttértekezleten a közös gaz­daság pártbizottságának és tö­megszervezeteinek indítványá­ra a tsz dolgozói a Területi Tsz Szövetséggel egyetértés­ben ■ 7 csatlakoztak a Láng Gép­gyár felhívásához, Kalkuláció — ellenőrzéssel A presszókávénál és a cukrászsüteményeknél: csak a nyersanyag-áremelés érvényesülhet A kereskedelmi hálózat rendben, zavartalanul átállt a több ezer édesipari és vas-mű­szaki terméket érintő új árak­ra — közölték a Belkereskedel­mi Minisztérium árosztályán az MTI munkatársának adott tájékoztatóban. A minisztérium az árválto­zások végrehajtására körren­delkezést adott ki vállalatai­nak és a szövetkezeteknek külön az édesipari termékek és külön a vaskohászati és mű­szaki cikkek körébe tartozó változásokról. Megkapták a részletes árjegyzéket mind a vállalatok, mind az üzletek. Jtöyid idő-alatt nagy munkái végeztek a .kereskedelem dol­gozói, hiszen az új árak alkal­mazásához az érintett termé­kekből fel kellett mérniük a készleteket A mihisztérium rendelkezé­sei elsősorban azoknak a ter­mékeknek a szabályos árkép­zéséhez adtak támpontot, ame­lyeknek az árát konkrétan nem határozta meg az árhiva­tali közlemény. Az előírás sze­rint például a presszókávé árát a pörkölt kávéval ará­nyosan lehetett emelni, ami azt jelenti, hogy kizárólag a kávényersanyag árából adódó többletet számíthatják fel a vállalatok. Ennek megfelelően a presszókávé árát a maxi­mált árformát tekintve, a ven­déglátóipar második, harmadik és negyedik osztályú üzletei­ben egységesen 60 fillérrel emelték, így az új ár az osz­tályba sorolástól függően 4, 4,40 és 4,60 forint. Az első osztályú és az osztályon felüli üzletek — miután szabad • árakkal dolgoznak — ettől függetlenül alakították ki az új áraikat. A vendéglátóiparban és a kereskedelem termelőcukrá­szataiban egyébként még nem mindenütt és nem minden érintett, terméknél érvényesül a.z új ár, hiszen több száz féle készítmény árkalkulációját kell átdolgozni. A miniszté­rium ezzel kapcsolatban fel­hívta a vállalatok figyelmét, hogy a cukrászkészítmények árképzési szabálya nem válto­zott, vagyis csak a nyers­anyag értékére szabad kalku­lálni az üzletre érvényes ha- szonkulcsot. Nem változhat te­hát azoknak a cukrászkészít­ményeknek az ára, amelyek­ben nem használnak fel most drágult nyersanyagokat. A számítások szerint a II—IV. osztályú vendéglátóhelyeken, cukrászdákban, presszókban átlagosan 20 fillérrel emelke­dik egy-egy tortaszelet, süte­mény árai Az édesipari termékek új áránál — mint ismeretes — nemcsak a kakaóbab, hanem a cukor árának 1975. decemberi emelését is ezúttal számították fel. Felmérették több ezer cikk készletét azok a kereskedelmi vállalatok is, amelyek a vas- kohászati termékek árának emeléséből adódóan megválto­zott fogyasztói árú termékeket, vasárukat, vastömegcikkeket, gépipari cikkeket stb. árusíta­nak. A legtöbb árváltozás a vasárueikk-csoportban van. A műszála cikkek közül csupán néhánynak, például egy nagy teljesítményű háztartási presz- szógépnek, a forgalomban levő ötfajta hazai gyártmányú vil­lany vasalónak és a hazai ke­rékpároknak az ára emelke­dett. Nem változott a hasonló importtermékek ára, s ugyan­csak változatlan az automata mosógép ára is. A minisztérium rendelkezése felhívta á vállalatokat az árak feltüntetésére, a vásárlók meg­felelő tájékoztatására is. Az utasítás szerint arra a termék • re. amelynek jellegg lehetővé teszi, az új árat feltüntető cé­dulát keli elhelyezni az üzle­tekben. Ez természetesen nem lehetséges az apró édesipari darabáruknál. Az is természe­tes, hogy az előrenyomott ér­tékes csomagolóanyagok sem dobhatók el, így azokon, amíg a készlet tart, a régi árak sze­repelnek. Rendelkeztek viszont arról, hogy a tömegáruknál az állványokon, a gondolákon, a polcokon, valamint a kiraka­tokban egy-egy árucsoportnál kell feltüntetni az új árakat. A KÖZÉRT-egyesülés intézkedett arról, hogy minden pénztáros megkapja az árjegyzéket, amely egyébként nemcsak az élelmiszerboltokban, hanem valamennyi érintett üzletben megtalálható és ennek alapján a vásárló maga is ellenőrizheti az új árakat. a jubileumi munkaverseny folytatására. Várják, hogy a felhíváshoz Pest megye más termelőszövetkezetei is csatla­kozzanak. Gyakran hallunk munkaver- seny-felhívásról. A Szabadság Tsz dolgozóié azonban több­szörösen értékes. Köztudottak voltak azok a gondok, ame­lyekkel a jogelőd gazdaságok közül némely küszködött, s érthetően egy évvel ezelőtt sokan voltak, akik nemcsak ellenezték a szövetkezetek egyesülését, hanem majdnem a gördülékeny munka, a ter­melés kerékkötőivé váltak. A tavalyi év biztató válasz volt a hajdani kétkedőknek, s egyben példa az okos, a kö­rültekintő gazdálkodásból a járás más termelőszövetkeze­teinek. Nézzük először a számokat! Tavaly a Szabadság Termelő- szövetkezet 760 millió forintos árbevételt ért el, s ez 50 millióval több, mint a három jogelőd közös gaz­daságé együttvéve. A dolgozók — figyelembevéve a zöldségtermesztési kormány- program irányelveit — 20 zöldségféléből 2651 tonnával többet termesztettek a koráb­binál, összesen 8891 tonnányit. Szép eredményeket értek el a hústermelésben is; az 1976-os évinél 262 tonnával többet, 1288 tonnányi, baromfi-, mar­ha- és birkahúst adtak a nép­gazdaságnak. Az idén hasonlóak a felada­tok. A Szabadság Termelőszö­vetkezet már 786 millió forin­tos árbevételt tervez. Növeli — Í0 ezer tonnára — a zöldség- termelését, s baromfihúsból például 30 százalékkal kíván többet előállítani, mint az elő­ző évben. A kenyérgabona hektáronkénti átlagtezmését — jobb munkaszervezéssel, meg­felelő talajerőutánpótlással 10, százalékkal, a takarmányfélék átlagtermését pedig 8 száza­lékkal fokozza a közös gazda­ság. Sorolhatnánk tovább a fel­adatokat, figyelemreméltóbb azonban at küldöttértekezlet határozatának másik pontja, miszerint: idén két kommunista szombatot szervez a ter­melőszövetkezet, melynek bevételét a gyáli óvodaépítkezésre, s a Dabason majdan felépülő járási műve­lődési központ alapjainak le­rakására ajánlják fel a dol­gozók. Ez pedig a közös gaz­daság erejét igazolja, melynek dolgozói nemcsak saját terme­lési feladataikért tesznek, ha­nem bekapcsolódnak a járási fejlesztési tervek megvalósítá­sába is. V. F. Még termelékenyebben A világszínvonal eléréséről tárgyalt a NIM vezetőinek értekezlete A ■ nehézipar minden fonto­sabb vállalata két ötéves tervidőszak alatt érje el a termelékenység jelenlegi élen­járó nemzetközi színvonalát. E két évvel ezelőtt megfo­galmazott cél érdekében a vál­lalatok nemzetközi összeha­sonlító vizsgálatokat végez­tek, programokat dolgoztak ki. Pénteken ezt a munkát értékelte és az újabb felada­tokat határozta meg a Ne­hézipari Minisztérium veze­tőinek értekezlete. A minisztérium szakága­zatonként és szükség szerint vállalati bontásban még az első negyedévben meghatá­rozza az 1985-ig elérendő termelékenységi színvonal mértékét. Rövidesen mód­szertani irányelveket ad ki a korszerű termékszerkezet kialakításának és ezen belül a termelékenység növelésé­nek hosszú távú stratégiájá­ról. Ennek alapján a válla­latoknak az év második felé­ben kell kidolgozniuk az 1990- ig szóló programokat. A ter­melékenység növelésével szo­ros összefüggésben a minisz­térium a teljesítménybére­zés ösztönzőbb módszerei­nek meghonosítását sürgeti. Így a szovjet és NDK-beli tapasztalatok alapján tanul­mányt készítettéit a. brigád- önelszámolási módszerről, s alkalmazására elsőként a ve­gyiműveket építő és szerelő vállalatnál került sor. A mi­nisztérium szorgalmazza az egyösszegű idő- és bérutalvá­nyozás kiterjesztését is, ami jellegénél fogva rászorítja az érdekelteket a hatékonyabb munkaszervezésre. A minisztérium vezetőinek döntése szerint o vállalatok­nak felül kell vizsgálniuk V. ötéves tervük hatékony- sági fejezeteit, s a kitűzött céloknak megfelelően ponto­sítani kell munkaerő-gazdál­kodási és termelékenységi programjaikat. KÖZMŰVELŐDÉS PEST MEGYÉBEN (5.) Hagyományőrző nemzetiségek A Pest megyei párt-, álla­mi, társadalmi és tömegsier- vezetek mindennapi munká­jának gyakorlatában jelentős a megyében élő szlovákok, né­metek, délszláv nemzetiségek jogos igényeinek kielégítése, a lenini nemzetiségi politika elveinek szigorú és követke­zetes megtartása alapján. Ezen belül is megkülönbözte­tett gonddal törődik a megye az itt élő nemzetiségek kul­túrájának ápolásával, a nem­zetiségek kulturális kincsei­nek felkutatásával, illetve a kutató munka segítségével. A nemzetiségi közművelő­dési tevékenység a megyebe­li közművelődési munka egé­szébe illeszkedik bele. Immár 12 éve megyei nemzetiségi szakfelügyelők dolgoznak e munka koordinálásán, haté­konyabbá tételén. Pest megye minden harma­dik települése, s minden ti­zenötödik lakosa valamely nemzetiséghez tartozik. Így mintegy hatvanezer nemze­tiségi lakos él az 50 települé­sen, és mintegy 60 művészeti csoport ezer tagja tevékeny­kedik. A községek mintegy felében van közművelődési intézmény. - Tapasztalható, hogy a kisebb településeken — Pilisszentkereszten, Tár­nokon, Sóskútoji, Pílisvörös- váron — mostohább körül­mények között is eredményes — sőt, határokon túl is hír­nevet szerzett a nemzetiségi kulturális élet. A tízéves tö­köli délszláv együttes Jugo­mmMsytämi& szentkerésztiek, maglódiak, na.gytarcsa.iak Csehszlová­kiában jártak, s az ottani tv, rádió műsoraiban rendsze­resen szerepelnek. Kiemel­kedő a i pomáziak sokrétű tevékenysége: Baranyában adtak nemzetiségi esteken két­órás műsort, és az országban a legjobb nemzetiségi zene­karuk van. Külön színfolt az ún. dalmatin brat, a dalmát nemzetiség kis művészeti cso­portja. Negyvenévi szünet után, gyűjti dalait, szokásait, rendszeres klubéletet él, és nyelvi kurzuson akarja elsa­játítani az elfelejtett anya­nyelvet. Színvonalas és sok­rétű munka folyik Solymá­ron is, ahol a leánykar, a ze­nekar csaknem valamennyi nagyobb szabású megyei ren­dezvényen szerepel. A német szövetség kultúrkörútjain minden évben bejárják ha­zánk egy-egy német nemzeti­ségű táját, s műsorukat így is frissítik. A hosszabb szünet után újjáéledt ceglédberceli német pávakör színes, ere­deti népviselete, jellegzetes német akcentusa, dalszövegei az egyik leglátványosabb me­épült ki nemzetiségi munka- kapcsolat. A közművelődés egészén belül Pest megyében a nem­zetiségi közművelődésben is jelentős a fejlődés, az előre­lépés. A nemzetiségi közmű­velődés középpontjában az anyanyelvi kultúra erősíté­se, a nemzetiségi könyvtá­rak fejlesztése, a klubok, az együttesek segítése áll. ' Az anyanyelv ápolása már az óvodákban kezdődik, s több helyen kiemelkedő ered­mények születtek. Dicséretes például a dunaharaszíi né­met ajkú óvónő munkája. Hasznos színterei a nyelvmű­velésnek a pilisszentkereszti szlovák klub, valamint a népfronttámogatással rende­zett olvasótáborok is. A je­lenlegi nemzetiségi nyelvű kiadványok viszont kevés­nek bizonyulnak a nyelv ta­nulásához, megszerettetésé­hez. A szövetségek műsorfü­zetei hasznosak ugyan, de csak a művészeti csoportokhoz jutnak el. Emiatt csaknem valamennyi nemzetiségi köz­ségben a folklór ápolása do­minál, hiszen ez nem igényli annyira a nyelvet, mint a színjátszás, vagy az irodalmi színpad. További lehetőségek Vannak a ionban ki nem használt lehetőségek is. A nyelvművelő mozgalmat tá­mogathatná a budapesti Cseh­szlovák Kultúra, az NDK- Centrum, a fővárosi délszláv, illetve szlovák iskola tanári kara. A Központi Nemzeti­ségi Táncegyüttes szólistái daltanítással segíthetnek a nemzetiségi ifjúsági klubok­nak. A közművelődésben is je­lentős a szerepe az író-olvasp találkozóknak, előadói estek­nek. Már eddig is közönség­sikert arattak a hazánkban alkotó Dékity Márk délszláv, Kormos Sándor, Filadelfi Mi­hály,i 'Bér'1 -'Endre '« szlovák, Wittmann György és Petro- ván Oszkár német írók ankét- jai. A nemzetiségek közötti közművelődési feladatok közé tartozik, hogy o TIT-tel min­denütt vegyék fel a kapcso­latot, hogy nemzetiségi elő­adó gárda segítse az ismeret­terjesztést. A megyei moziüze­mi vállalat sokat' segíthet az­zal, ha a nemzetiségi közsé­gek körzetében nemzetiségi filmnapokat szervez. Az elő­relépést szolgálja, ha a me­gyei művelődési központ és könyvtár, a levéltár, a mú­zeumigazgatóság szorosabb kapcsolatokat épít ki a szom­szédos Csehszlovákiával.' A nemzetiségi lakosság na­gyobb műveltségének, állan­dó művelődésének érdekében a közművelődés teljes esz­közrendszerét fel kell hasz­nálnunk, s ebben a nemzeti­ségi közművelődés metodi­kája teljesen azonos a köz- művelődés módszertanával. Kusnyár János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választmányának tagja nagytarcsai szlovák együttest a gödöllői ÁFÉSZ támogatja. „... Közművelődési munkánk szerves része a nemze­tiségek kultúrájának ápolása. Tovább javultak a nem­zetiségi lakosság anyanyelvi művelődési feltételei, fej­lődtek a nemzetiségi klubok, bővültek a nemzetiségi művészeti együttesek hazai és külföldi szereplési lehe­tőségei. Rendszeressé váltak a nemzetiségi szövetsége­sekkel közösen rendezett nemzetiségi találkozók.” (Az MSZMP Pest megyei bizottságának 1971. szeptember 27-i határozatából.) A műveltség sokoldalú gyarapítása gyei együttesek egyikeve avat­ja. Megyénk pávaköreiből tíz nemzetiségi csoport ka­pott minősítést tavaly. Fú- vószenakaraink közül rend­szeresen szerepel a vecsési, a pilisvörösvári, a solymári és a ceglédberceli — valamennyi német Többoldalú munkakapcsolat Népi együtteseink mind mű- sorpalitikájukkal, mind fellé­péseikkel híven szolgálják a szomszédos országokkal foly­tatott internacionalista poli­tika elmélyítését. A csoportok vezetői rendszeresen tovább­képzéseken vesznek részt. A szövetségek által rende­zett nyári és a megyei tanfo­lyamok, továbbképzések hall­gatói 1976-tól a szlovák szö­vetséggel közösen rendezik a szlovák pávakörök vezetői­nek országos tanfolyamát. Igen jelentős közművelő­dési szerepe van a Pest me­gyei nemzetiségi napoknak is. Három járás — a ráckevei, a szentendrei, a váci — rendez­vényei ezek. Gyermekraj z- kiállítás, ifjúsági klubtalálko­zó, szabadtéri szüreti bál, könyvkiáltlítás, ankét, népvi­seleti bemutató, termékkiállí­tás szerepel ezeken a repre­zentatív járási programokon. A közművelődési munka se­gítői ma már a gazdasági ve­zetők, üzemek, termelőszövet­kezetek, melyek támogatják ,a nemzetiségi együtteseket. 'KT Wb»-' nyár ÁFÉSZT, mély 66 ezer forint támogatásban részesí­ti a pilisszentikereszti szlovák pávakört, s igényt tart mű­soraira. Tökölön, Nagytar- csán, Pilisvörösváran ugyan­csak az üzemek adnak ese­tenként támogatást a helyi együtteseknek. A Pest megyei 16 nemzeti­ségi csoport" közül 12 szlovák. Számuk az utóbbi időben nem változott, műsoruk azonban gazdagodott, ami a pávaköri mozgalommal függ össze. Ta­lálunk Pest megyében össze­gyűjtött, kiadásra is méltó szlovák anyagot, Sződön. Itt 60 dalt gyűjtöttek össze. Ápolva az anyanyelvet A nemzetiségek számára is hasznos témákkal, segítség­gel szolgál a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár, amely 1975. év vége óta működik. Emellett a szomszé­dos megyékkel — Komárom, Nógrád —, s a Fővárosi Mű­velődési Házzal, valamint a távolabbi Békés megyével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom