Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxii évfolyam, 12. szám Ara 80 fillér ms. január 14., szombat Az idei első zárszámadó Havasi Ferenc Ászáron Tizennyolc százalékkal nö­velte tavalyi termelését az ászári Aranykalász Termelő- szövetkezet, hogyan sikerült ezt elérniük — erről számolt be Simon István, a tsz elnöke pénteken az országban első­ként tartott zárszámadó köz­gyűlésen. Az ünnepi összejöve­tel elnökségében foglalt he­lyet Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is, aki a beszámoló után gratulált az eredményekhez. A közös cselekvés erejével A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta az új működési szabályzatot A Parlament vadásztermé­ben pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Sarlós István, a Haza­fias Népfront főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Po. litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se tartott tájékoztatót az idő­szerű ,kül- és belpolitikai kér­désekről. A mozgalom továbbfejlesztésének feladatai Második napirendként az brszágos tanács Szentistványi Gyulánénak, az országos ta­nács titkárának előterjesztésé, ben megvitatta és elfogadta a mozgalom megújított működé­si szabályzatát, valamint az idei feladattervet. A működési szabályzat megújítására a nép­front VI. kongresszusa hatal­mazta fel az országos tanácsot. A VI. kongresszus meghatároz­ta azokat a feladatokat, ame­lyekhez kötődően a mozgalom továbbfejleszti tevékenysé­gét a fejlett szocializmus épí­tésének időszakában. — A működési szabályzat eszköz az eredményesebb mun­kához — hangsúlyozta Szent­Két űrhajó — egy állomás Költözködés a Szál jut 6-on Papucsállatokat és vak gőté­ket szállított a Szojuz—27 űr­hajó a Szaljut—6 űrállomás fedélzetéi-e. Az előbbieket a francia, utóbbiakat a szovjet tudósok választották ki az űr­ben végzett biológiai kísérle­tek céljaira. A program során az űrállomáson elhelyezett be­rendezések segítségével a mik­roorganizmusok sejtosztódását vizsgálják meg. Ma nem lehet az űrrepülé­sek problémájáról szólni anél- • kill, hogy számításba ne ven­nék a nemzetközi együttmű­ködés lehetőségeit e téren — állapítja meg ezzel kapcsolat­ban a Szovjetszkaja Rosszija pénteki számában G. Narima­nov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémia Űrkutatási Intézetének Lenin-díjas igaz­gatóhelyettese. Miként köztu­dott: nemzetközi űrhajós­személyzet útját tervezik 1978—1983 között a szocialis­ta országok. A szovjet tudós rámutat arra, hogy a szocialis­ta országok már eddig is je­lentős együttműködést fejlesz­tettek ki a világűrkutatásban. Ennek eredménye a többi kö­zött az Interkozmosz-program, amelynek eredményeként ed­dig 17 mesterséges holdat bo­csátottak fel a világűrbe. A szovjet tudósok az Egyesült Államokkal, Indiával és Svéd­országgal is kötöttek megálla­podást űrkutatási együttműkö­désről. Az űrállomás négytagú sze­mélyzetének a pénteki mun­kanap is sok feladatot hozott, Dzsanibekov és Makarov, a két ideiglenes lakó orvosi vizsgá­latnak vetette alá magát. Az űrhajósok nagyszabású költözködést is lebonyolítot­tak, mivel Dzsanibekov és Maikarov nem saját űrhajóján, a Szojuz—27-en tér vissza a Földre, hanem azon, amelyen eredetileg Romanyenko és Grecsko indult útjára. Átsze­relték az egyik űrhajó üléseit a másikba. Ezek1 az ülések ugyanis méretre készülnek az űrhajósok számára. Átvitték a leszálló űrhajóba egyéni fel­szerelésüket, védőruháikat is. Mint a korábbi jelentések­ből kitűnik, Dzsanibekov és Makarov hétfőn fejezi be az együttes munkát Romanyenkó- val és Grecskóval az űrállo­máson. istványi Gyuláné —, eszköz ahhoz, hogy mind iöbb állam­polgárt vonjunk be a közös cselekvés sodrába, a közéleti munkába, nagy nemzeti prog­ramunk teljesítésébe. A szabályzat a többi között rögzíti, hogy fontos feladat a dolgozók tényleges részvételé, nek szervezése az országos és helyi ügyek intézésére. Ennek megfelelően méltatja a politi­kai fórumok jelentőségét, szorgalmazza a jogos észrevé­telek felkarolását és a jogta­lan igények elutasítását. Szól a szocialista demokratizmus fej­lesztésében és ezzel összhang­ban a szocialista közgondolko­dás formálásában, az állam- polgári kötelezettségvállalás erősítésében jelentkező teen­dőkről is. A feladatterv nagy figyel­met fordít a népfronttestüle- tek munkájának fejlesztésére, a lakóterületi mozgalom tévé. kenységének gazdagítására. A kongresszusi határozatoknak megfelelően áttekintik a moz­galom nő- és ifjúságpolitikai tevékenységét; továbbra is részt vállalnak a közérdekű döntések előkészítésében, egye­bek között például a hosszú távú lalcásépítési program elő­zetes véleményezésében. A kör­nyezetvédelem társadalmi tá. mogatása, a kulturális, neve­lő- és tömegpropaganda fej­lesztése, a honismereti és az olvasó népért mozgalom mód­szereinek gazdagítása ugyan­csak szerepel az idei feladat, tervben. Értőbbsokoldalúbb munka A vitában felszólalók el­mondották: a népfrontmozga­lom, ismerve feladatait, a leg­szélesebb tömegekre támasz­kodva eredményesen tevékeny­kedik azok megvalósításában. A társadalom előtt álló tenni, valók még hatékonyabb segí­tése azonban az eddiginél is értőbb, sokoldalúbb munkát kíván. Céljainkból — hangsú­lyozták — a jövőben is csak akkor lesz valóság, ha a maga helyén érti, tudja és érzi min­denki a szerepét. A mozgalom tevékenységében most előtér­ben áll a tisztességes munka, a közéleti cselekvés és az em­beri magatartás harmóniája jelentőségének hangsúlyozása. Számos felszólaló foglalko. zott azzal, hogy életünk teljes­ségéhez hozzá tartozik kultu­rális, tudományos értékeink megismerése, birtokba vétele, műveltség azonban nem léte­zik belső igény nélkül. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy könyvet vegyen a kezébe, mú­zeumba, színházba járjon, a közösségért cselekvők köteles­sége viszont az értékek iránti igény fölkeltése. Fontos szeré, pet tölthet be ebben a Haza- 1 lám titkárt fias Népfront, s mint az Olva­só népért mozgalom bizonyít­ja; képes eredményesen tevé­kenykedni. Nem elég azonban csupán a szó, nélkülözhetetlen a példamutató magatartás, s a műveltség terjesztése éppen a műveltebb rétegektől várható el a legjobban. A vitában felszólalt Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkára, Barna Bajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke, Dallos Ferenc nyugdíjas, Fá­bián Zoltán, az Írószövetség titkára, Jakus Pál egyetemi tanár, Lékai László bíboros érsek, Molnár Béla, a HNF Or. szágos Tanácsának titkára, Ne- mecz Ernő, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem rektora, Pesta László nyugdíjas, Szabó János, a népfront Szolnok megyei titkára. Végezetül a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tagjai sorába kooptálta Bondor Jó­zsef nyugalmazott minisztert és Gosztonyi János oktatási ál­Megkezdik a verseny vállalások részletes kidolgozását Munkásgyűlés Gödöllőn az árammérőgyárban Aki későn érkezett, már a nagyterembe vezető folyosón sem talált magának helyet teg. nap délután, a Ganz Műszer­művek Gödöllői Árammérő- gyára munkásgyűlésén; több mint ötszázan voltak kíván­csiak Szabó István igazgató beszámolójára. A dolgozók jó hangulatához hozzájárult, hogy a tavalyi jó eredményekről nem először hallhattak: már a ropgyűléseken, a brigádok Zöldség a gépsoron A csepeli Duna Kertészeti Tsz-ben megkezdődött a komp­lett zöldségfeldolgozás. Levesporok gyártásához szárítanak sár­garépát, paszternákot, zellert, karalábét és kelkáposztát. A 12 egységből álló gépsor 24 óra alatt 3,5—4 tonna zöldséget da­rabol, szárít és csomagol. Képünk a tisztítószalagnál készült. összejövetelein meggyőződhe­tett mindenki arról; nem hiá­ba dolgozott. A jó hír gyor­san terjed, a gyáriak teljesít, ményéről tudott már az elnök­ségben helyet foglaló Balogh László, a Pest megyei pártbi­zottság titkára és Hámori György, a gödöllői pártbizott­ság titkára is. Szabó István beszédében az egész gyár kollektívájának si­kereként értékelte, hogy nem­csak az 1976-os teljesítményt szárnyalták túl 17 százalékkal, hanem feszített terveiket is, több mint négy százalékkal. Különösen büszkék lehetnek a gödöllőiek exportjukra: tavaly több mint egymillió dollárral volt nagyobb a bevételük a tőkés piacon, s 200 ezer híján elérték az 1980-ra kitűzött célt, az 5,6 r Rió dollárt. Szo­cialista expor tervük is sikert hozott. A Nagy Október tiszte­letére kibontakozott munka­versenyben a Szovjetunióba irányuló kivitelüket másfél hónappal az eredeti határidő előtt teljesítették. Ahhoz azonban, hogy az idén se maradjanak szégyen­ben, az eddigieknél is szerve­zettebb, fegyelmezettebb munkára van szükség. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a termelékenység nem­csak új gépek, üzemré­szek, korszerűbb termé­kek révén emelhető. Hozzáértőbb, a minőségre ügyelő irányításra, a munka­idő teljesebb kihasználására, az üzemrészek közötti jobb együttműködésre is szükség van. A tervek elkészítésénél — a hozzászólások tanúsága sze­rint — nemcsak a gyár veze­tői, • gondoltak a jobb ered­mény feltételeire. A munkás­gyűlésen egymás után szóltak . a szocialista brigádok, az osz­tályok, műhelyek képviselői, akik maguk is a termékek minőségét kívánják javítani. Fekete László, a kiváló cím­mel négyszeresed kitüntetett Béke szocialista brigád veze­tője után, a brigádok sorra csatlakoztak a Láng Gépgyár és a Gödöllői Gépgyár dolgo­zóinak felhívásához: folytatják a versenyt, s a január 20. és február 10. között megtartandó termelési tanácskozásokon bejelentik a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásaikat. Addig kidolgoz­zák részleteiben is a felajánlá­sokat. A brigádok egyben fel­ajánlották, hogy továbbra is segítik Gödöllő városfejlesz­tési céljainak megvalósítását, társadalmi munkaakciókkal támogatják a művelődési köz­pont építését. S hogy az árammérőgyáriak beváltják ígéreteiket, azt bizonyítja ön­zetlen munkájuk tavalyi eredménye is; bővítették, fel­újították az üzemi óvodát és bölcsődét, s ma már a gyár dolgozóinak háromszáz gyer­mekét nevelik ezekben az in­tézményekben. G. Z. I F inoman fogalmazva nem repesett szívünl az örömtől annak ide­jén, amikor az Állatifehér­je Takarmányokat Előállí­tó Vállalat feldolgozóüze­met hozott létre Tökölön. Aggodalmunknak lapunk­ban több ízben is hangot adtunk, megértve bár a cég teendőkörének népgazdasá­gi fontosságát sem hallgat­hattuk el a környezeti ár- talmak veszélyét, s ezért sürgettük a megfelelő tech­nológiát. Amire minden­kor ígéretet kaptunk, s ta­gadhatatlan, történtek is erőfeszítések az elfogadha­tó üzemeltetési körülmé­nyek kialakítására. Ahogy mindenkor, úgy ebben az esetben is a szándékokat az eredmény minősíti. A vég­eredmény pedig az volt — a legUletékesebb, a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás álla­pította meg —, hogy az üzemvitel nem felel meg az előírásoknak, a tököli fel­dolgozó szennyezi a környe­zetet. Amiről egyébként nemcsak vizsgálatokkal, mérésekkel, módszerekkel lehetett meggyőződni, ha­nem nagyon egyszerű mó­don is, úgy, hogy az ember szippantott egyet széles környéken a levegőből. Gyarapodtak az iratköte- gek, az üggyel foglalkozó hivatalos személyek száma duzzadt, s ahogy az ilyen­kor lenni szokott, magyará­zatból ugyan jutott min­denkinek és mindenhova, csak éppen a környezetron­tás maradt változatlan. A mentségek, magyarázatok nem vigasztalták sem a környék állandó lakosságát, sem azokat, akik ide járnak pihenni, hiszen ez a terű. letrész a Ráckevei-Duna-ág darabjaként üdülőkkel, hét­végi házakkal van tele. Az üzem a szó szoros értel­mében a lakosság orra alá dörgölte működése kifogá­solható következményeit, igazolva, az aggodalom nem volt alaptalan. E lgondolkoztató: a ko­rántsem országos ügy­nek végül is az ága­zati miniszterig kellett — kellett? — eljutnia, hogy a magyarázatokat cselekvés váltsa fel. Nem bocsátkozva az egyébként érdekes rész­letekbe: a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasította a vállalat vezető­jét a megállapított hibák fölszámolására, az előírá­soknak megfelelő üzemvitel mindenkori betartására, s hagy a végrehajtás valóban megtörténjék, a rendszeres ellenőrzésre minisztériumi megbízottat jelölt ki. Kiderült, ami addig sem volt titok: az üzem telepí­tésekor sok mindent nem úgy hajtottak végre, aho­gyan azt az eredeti beruhá­zási program megjelölte. Egy kis megalkuvás itt, egy kis lazaság amott, s máris füstbe mentek az ígéretek, a bűz meg a levegőbe... A miniszter elrendelte vizsgá­lat arra is fényt vetett, hogy az adott körülmények között is lehetett volna job­ban dolgozni, kevesebb bosszúságot okozni emberek' tízezreinek, ha az érintett vállalati vezetők minden­kor alaposan és következe­tesen járnak el, ha megkö­vetelik az előírások szigorú betartását. Éppen ezért a , ..... ............... . miniszter a vizsgálat meg­állapította hibákért felelős vállalati vezetőkkel szem­ben eljárt, s ugyanakkor megkezdődtek azok a beru­házások, melyek eredménye — remélhetően s most már véglegesen — a környezet- szennyezés megszűnte lesz. Amihez persze, a munka jellegénél fogva, nem né- hány hét kell. Ennyi a tör­ténet, elnagyoltan papírra vetve, s ha pusztán a tör­téntek közreadása lenne a célunk, akár be is fejezhet­nék itt, az ügy azonban ép­pen tanulságaiért kívánko­zott tollhegyre. Ezek a ta­nulságok általánosíthatók, mert megmutatják, hogyan támadnak rések egy meg­felelő elgondolás falazatán, hogyan tágulnak tovább, egészen odáig, amikor már a falazat leomlásával fe­nyegetnek. V olt egy kényszerhely­zet, az üzemnek a fő­városból távoznia kellett, s mert technológiai okokból a nagy húsüzemek­től távolra nem telepíthet­ték, Tökölre került. Volt egy megfelelő technológiai terv, ami maradéktalan megvalósítása esetén mini­málisra csökken a környe­zetszennyezés veszélye. A kényszerhelyzetet az érin­tettek tudomásul vették, megértették a népgazdasági érdekeket. Csakhogy az ad­dig éveken át halasztott ki­telepítés egyszeriben sür­gőssé vált, kapkodás kez­dődött, egy sor dologra azt mondták a vállalati veze­tők, majd ha már..., azután, hogy elkezdődött a munka, ráérünk pótolni... s így tovább. Cserélődtek az érintett vezetők, a tárcánál is azok, akik az ígéreteket tették, bajok támadtak a berende­zések vásárlásával össze­függő devizakeretnél, stb., stb. Az apró megalkuváso­kat nagyobb mulasztások követték, de hát akkor már a vállalat — ahogyan ezt mondják — birtokon belül volt, egyszeriben nem lát­szott semmi olyan sürgős­nek, mint addig. S mert a beruházás milyensége kiha­tott az üzemvitelre, az üzemvitel irányítói úgy vél­ték, bátran rátehetnek még néhány lapáttal a mulasz­tások dombjára, nem oszt, nem szoroz, azaz azt sem tartották be a környezetet óvó szabályokból, amit be­tarthattak volna. Valahogy így sikeredett emberek ezrei előtt bebi­zonyítani, hogy tisztességes elképzeléseket nem nehéz csapnivalóan végrehajtani, így sikeredett emberek ez­reit meggyőzni arról, hogy más az ígéret és más a valóság. S ez az a rés, a szavak és a tettek különbö­zősége, ami veszélyes, ami hatásában beláthatatlan kö­vetkezményekkel jár. Mert bizalmat rombol, mert fo­galmakat — népgazdasági érdek stb. — járat le, mert cégeket és hivatalokat, s tisztségviselőket tesz nevet ségessé, szavahihetetlenné. A rések, repedések jellem­zője, hogy tágulnak. S ezért keil minden résre nagy nyugtalansággal fölfigyelni időben tömedékért menni, s nem akkor szaladni, amikor rések hálójától már omlik a fal. Mészáros Ottó ____________J Rések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom