Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A fáradhatatlan brigád Az utóbbi napokban ceglédi üzemek, munkahelyi szocia lista brigádok, közösségek szá­moltak be arról, hogy mit je­lentett, mit hozott számukra a most véget ért év. A be­számolót a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet Vígh Bertalan szo­cialista brigádjának vezető­je, Lendvai Rudolf folytatja: — Közös munkánk legna­gyobb eredménye, hogy való­ra váltottuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére meghir­detett munkaversenyre tett felajánlásunkat és gazdasági vállalásainkat karácsony előtt teljesítettük., Nyolcán vagyunk a brigádban, valamennyien kivettük részünket a társa­dalmi munkából, összesen 1750 órát teljesítettünk. Évek óta a mi dolgunk az Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kolában a villanyszerelési kar­bantartás, 1977-ben a tanuló­gépterem villamosítását is el­végeztük. A Rákóczi úti, a Szép uteai és a Dózsa György utcai bölcsődében szintén volt feladatunk. Szabad szombat­jainkat, vasárnapjainkat nem sajnálva, sok teendőt elvállal­tunk a Pesti úton megnyílt, új óvoda villanyszerelésekor. Szívesen segitkezünk lakás­építő kollégáinknak, ha vil­lanyszerelésre kerül sor. — Az év folyamán panasz nem érte munkánkat. Szak­mai, politikai ismereteink bő­vítésére, mindannyian részt- vettünk valamilyen oktatáson. Három brigádtag benevezett a szakma ifjú mestere moz­galom versenyeire. Mivel a brigád fiatalokból áll, sok kul­turális és sportrendezvényen ott voltunk. Tavasszal a váro­si sakkbajnokságon vettünk részt, kirándultunk Egerbe, Budapestre, Szegedre, voltunk múzeumokban, színházi elő­adásokon. Itt, Cegléden, a Kossuth Múzeum valamennyi kiállítását megnéztük. Mind­annyian tagjai vagyunk a Dó­zsa György Ifjúsági Klubnak, programjaiba rendszeresen be­kapcsolódunk. Célunk, hogy a szövetkeze­ti szocialista brigádok verse­nyében a legjobbak közé ke­rülhessünk. Ennek érdeké­ben még nagyobb gondot for­dítunk a minőségre. Igyeke­zetünk hatékonyságát jó szer­vezéssel, anyagtakarékosságga! a munkaidő teljes kihaszná­lásával fogjuk elősegíteni. A sport továbbra is brigádunk életéhez tartozik majd. Még több túrát szervezünk, s az Edzett ifjúságért mozgalom je­gyében meghirdetett akciók­ban szintén részt veszünk. K. D. A RENDŐRSÉG KÉRÉSE A rendőrség jászkarajenői körzeti megbízottjának Frakk nevű német juhász járőrszol­gálati kutyája december 27- én, reggel 4 és 8 óra között elveszett. A rendőrség kéri, aki tud a kutyáról, értesítse a helybeli körzeti megbízottat, vagy az abonyi rendőrőrsöt, az Abony 82-es telefonszámon. Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUAR 1., VASÁRNAP Hasznosultak a fejlesztés forintjai Tovább gyarapodnak a községek Beszélgetés Babinszki Károllyal[ a járási hivatal elnökével A járásban nincs olyan te­lepülés, amely kisebb-na- gyobb mértékben ne gyarapo­dott volna 1977-ben. A fej­lesztésre fordított forintok hasznosulásáról és 1978 vár­ható beruházásairól beszél­gettünk Babinszki Károly­ival, a járási hivatal elnöké­vel. — Milyen év volt 1977? — Községfejlesztési céljain­kat teljesítettük, ennek elle­nére nem volt könnyű eszten­dő. A gazdasági szabályzók változása új helyzet elé állí­totta a termelőegységeket. Szerencsére helytálltak, jól gazdálkodtak és megfelelő anyagi támogatással tudták segíteni a települések fejlődé­sét. A lakosság társadalmi munkája is növekvő értékű, amely ugyancsak hozzájárult a sikerhez. — Melyek voltak a kiemelt feladatok? — Figyelmünk középpontjá­ban az általános iskolai tan­termek számának növelése állt. A tervben nyolc új te­rem felépítése szerepelt, ez­zel szemben tizenkettőt ve­hettek birtokukba a diákok. Jászkarajenön 6+1 tanterem­ből álló szárnyat ragasztottak a meglevő épülethez, örven­detes, hogy a költségek ked­vezően alakultak, 6,3 millió forintba került az építkezés. Csemőben elkészült a község központjában emelt 4+1 tan­termes új iskola. Sikerült be­fejezni a társadalmi összefo­gással hosszabb ideje készülő ceglédberceli tornatermet. Fű­tését majd a várható iskola- bővítéssel együtt oldják meg. Albertirsán egy év leforgása alatt elkészült a negyven kis­gyermeknek helyet adó böl­csőde, amely az erre a célra megszabott ötmillió forintból létesült. Az óvodai helyek száma Abonyban ötvennel, Nyársapáton huszonöttel gya­rapodott. Ez azt jelenti, hogy a tervezett hatvannál tizen­öttel több óvodás elhelyezésé­re nyílt lehetőség. Túlteljesí­tés mutatkozik az állami la­kásoknál is, hiszen négy he­lyett hét épült és a szilárd burkolatú járdák hossza is 400 méterrel meghaladta a célul tűzött 4 kilométert. — Hol mutatkozik elmara­dás? — A vízhálózat bővítése eredetileg 26 kilométer volt, ám csak 22,4 kilométernyi ké­szült el. Ennek az az oka, hogy Kőröstetétlenen a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak kellett volna a hiányzó négykilométeres sza­kaszt elkészíteni, ám nem vállalta a munkát. Helyette jövőre a Dél-Pest megyei Víz­gazdálkodási Társulat lát munkához. — A rajzasztalokon jelenleg is több új létesítmény terve készül. Mi épül 1978-ban? — Abonyban százszemélyes óvoda és hatszáz adagos — a gyermekélelmezés céljait szolgáló — konyha építése kezdődik. Később ehhez a komplexumhoz csatlakozik a negyven gyermek elhelyezé­sére alkalmas bölcsőde. A nagyközségben célcsoportos beruházásban tizenöt lakás épül. — Albertirsán — a költség- vetési ; üzem kivitelezésében — öt lakást építenek. Az is­kolabővítésben a Dimitrov Tsz építői is közreműködnek. Egy megvásárolt épület át­alakításával száz óvodásnak gondoskodnak helyről. Remél­hetőleg az ÁFÉSZ megépíti az albertirsaiak által már rég óhajtott melegkonyhás étter­met. Tavasszal — fejlesztési pótelőirányzatból — elkészül az új Gerje-híd is Albertir­sán. — Mivel gyarapodik a töb­bi község? — Ceglédbercelen nekilát­nak a 6+1 tantermes iskola­bővítéshez-és az ÁFÉSZ-beru- házásban létesülő ABC-áru- házhoz. Csemőben az iskola mellett tornaterem épül, szep­temberre elkészül. Dánszent- miklóson az iskolai napközi építése mellett művelődési és sportház munkálatai kezdőd­nek. Kőröstetétlenen a már említett vízműhálózat épül. Kocséron elkészül a húszsze­mélyes bölcsőde, Mikebudán a törpe vízmű. Nyársapát két pedagóguslakással gazdagodik. A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ — a tanács anyagi tá­mogatásával — melegkonyhás éttermet épít. Törtei járdát kap és olyan berendezést, amely gáztalanítja a hálózat­ba kerülő vizet. Ott a ceglédi ÁFÉSZ emel ABC-áruházat és Meleget kap hétszáz lakás Több mint hétszáz lakás fűtéséről és meleg vízzel való ellátásáról gondoskodik Cegléden a Károlyi Mihály lakótelepen a tömbfűtőmű. Klemenc Béla és Fekete Fe­renc, a Radnóti szocialista brigád tagjai ellenőrzik a műszereket. Apáti-Tótb Sándor (elvétele elkészíttetik az építendő óvo­da terveit. — Mi jellemzi az 1978-as községfejlesztési törekvéseket? — A helyi tanácsok beruhá­zási színvonalterveket kapnak, amelyeket be kell tartaniuk. Továbbra is támogatást élvez a társadalmi munkával meg­valósuló fejlesztés. — A községi tanácsok ja­nuárban megtárgyalják és jóváhagyják a fejlesztési terv- javaslatokat. Reméljük, hogy a termelőszövetkezetek és a gazdálkodó szervek továbbra is jó eredménnyel működnek, számíthatunk anyagi támoga- sukra és a lakosság társadal­mi munkájára, amelyért kö­szönetét érdemelnek. T. T. Boldog új esztendőt! Az új év küszöbén meleg szeretettel köszöntjük Ceg- léd város és a járás valamennyi lakóját. Az 1977-es év dolgos hétköznapjai nyomán, tovább épült a város, fejlődtek községeink, a vállalatok, gyárak, mezőgazdasági nagyüzemek új létesítményekkel gyara­podtak. A gazdasági és a kulturális életben elért ered­mények meggyőzően bizonyítják, hogy a város és a járás dolgos népe cselekvőén támogatja a párt által kitűzött célok elérését. Az építőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és szervezettsé­get követelnek mindnyájunktól. Pártunk a szocializmus felépítését az egész társadalom ügyének tekinti. Társa­dalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi fel­adatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli vá­rosunk és járásunk dolgozóinak sokoldalú, cselekvő kö­zösségi tevékenységét. Köszönetét mondunk ez alkalomból azért a segítsé­gért, amelyet 1977-ben nyújtottak a város és a járás dolgozói a feladatok eredményes végrehajtásához. A jö­vőben is számítunk támogatásukra, hiszen csak össze­fogva, együtt munkálkodva dolgozhatunk eredménnyel. Uözös terveink megvalósításához, egyéni céljaink el- éréséhez városunk, járásunk minden lakójának sok erőt, jó egészséget és eredményekben gazdag, boldog új évet kíván az MSZMP városi és járási bizottsága, a városi tanács és a járási hivatal A várospolitika fórumai A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága arra törekszik, hogy minél szélesebb körben tájékoztassa a város lakos­ságát a várospolitika idősze­rű kérdéseiről. E törekvést szolgálják azok a városkörzeti fórumok, amelyeket a téli és a tavaszi hónapokban rendez­nek Újvároson, a Budai úton, a Szűcs-telepen és a talajja­vító vállalat környékén élő lakosoknak. KEVESEBB UTÁNJÁRÁSSAL Ügyintéző a várószobában NYOMTATVÁNY KITÖLTVE KAPHATÓ A ceglédi rendőrkapitány­ságon, félfogadási időben min­dig sokan sorakoznak a Gép­jármű ügyintézés feliratú ab­lak előtt. Eddig az volt a gya­korlat, hogy az érdeklődő megtudakolta, milyen nyom­tatványt kell vásárolnia, mek­kora értékű okmánybélyeget kell beszereznie. A papírbolt­ból, postáról, trafikból a szük­ségletekkel felszerelkezve, visszatért, megpróbálta jól- rosszul kitölteni az űrlapokat, és kezdte a sorban állást elöl­ről. — Ügy gondoltuk, az embe­rek érdekét szem előtt tartva, ezen a helyzeten változtatnunk kell — mondja Rétyi Pál rendőr alezredes, a közleke­désrendészeti alosztály vezető- je. — A Cegléd és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tési Szövetkezettel megegyez­tünk, és közösen egyszerűsí­tettük az ügyintézést Mivel mi nyomtatványok és ok­mánybélyeg árusításával nem foglalkozhatunk, az ÁFÉSZ-t kértük még, legyen a segítsé­günkre. Egy idő óta a váró­szobában dolgozik az ÁFÉSZ adminisztrátora, aki csekély térítés ellenében, helyesen ki­töltve adja az emberek kezé­be a szükséges nyomtatványo­kat. Igaz, egyelőre még ok­mánybélyeget nem árul, de rövidesen azt is fog. — Abból a felismerésből in­dultunk ki, hogy az ügyeiket intéző állampolgárok az után­járás miatt hosszú ideig távol vannak munkahelyükről, rá­adásul felesleges járkálással, többszöri sorban állással töl­tik az időt. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, bevált a kezdeményezés, és ez felbáto­rít bennünket, hogy hasonló szolgáltatást vezessünk be a kapitányság más osztályain is. Tapsifülesek iramodnak tova Vadászok járják a téli erdőt Széna az etetőben, táp a vályúban A téli erdőt a fehér, a fekete és a zöld uralja. A hófödte táj­ban élesen kirajzolódik a tölgyesek, akácosok fekete kontúrja, máshol a fenyvesek zöld foltja vonja magára a tekintetet. Zúz­mara szikrázik az ágakon. Lenn, az avart fedő, vékony hóréte­gen őz, lompos farkú róka, nyúl nyomát fedezheti fel, aki tud az apró jelekből olvasni. Az erdő csendjében néha elpattanó jég­csapok csengése neszez üvegharangként. Főleg a hétvégeken puskák dörrennek, zajuk nyomán tapsifülesek iramodnak to­va, fácáncsapatok szállnak a magasba. Ez a vidék még tanyáktól szabdalt táj, a mezőgazdaság nem alakította ki a nagy táb­lákat. A gyors járású kombáj­nok nem zavarják, nem pusz­títják a vadakat. Deviza az országnak — A hivatásos vadász dolga a ragadozók irtása. Sok a kó­bor kutya, macska, ha tilosban érem, kötelességem őket lepuf- fantani. Lőhető a szarka, szaj­kó, róka és a szürke varjú. Vé­delmet élvez a héja. Ügy lát­szik jót tesz neki az oltalom, egyre több fészkel erdeinkben. Tíz lakott fészekből indulnak a héják portyára, s nem kímélik a fácánt, baromfit, galambot. — A vadvédelem kifizetődik. Anyagi hasznát látjuk a gon­doskodásnak. Ebben az évad­ban befogtunk 155 élő nyulat, külföldön keresettek. Ami terí­tékre kerül, annak jórészét a MAVAD vecsési telepére szál­lítjuk. Nekünk forintot hoz, az országnak devizát. — Jó vadászszellem alakult ki a társaságban, melynek tag­jai a testet, lelket edző spor­tot kedvelik, nem a húsvadá­szatot. Segítenek, becsülnek engem. Novemberben felkere­sett Balázs István, a megyei tanács vadvédelmi felügyelő­je. Tőle vettem át a mezőgaz­daság kiváló dolgozója kitünte­tést. ★ Az utolsó nyúl Szilveszter napján lelte halálát, mától, ja­nuár elsejétől tilalom óvja őket. A fácánok még február­ban is félhetnek, ugyanaddig kerülhetnek puskavégre az őz­suták és a gidák. Márciusig, szombaton és vasárnaponként vadászpuskák ropogása és pó­rázt feszítő kutyák türelmetlen csaholása veri fel a táj csend­jét Csemőben. Tamasi Tamás }t hivatás váltók melletti favillába. Vad­tápot is szórok nekik a vályú­ba. Három éve, amióta a teli kamrát megneszelték, nálunk kosztolnak a pusztavacsi erdő­ből vendégségbe átrándult dó­mok. Kettő már itt hagyta a fogát. Az egyik gombnyársas, fiatal albínó bika volt. A ma­gaslesről nézve, először azt hit­tük, kóbor kecskét látunk. — Az apróvadak szemesta­karmányt kapnak, napraforgót, kukoricát, búzaocsút szemel­hetnek a fácánok, eledelükből jut a nyulaknalk is. Az etetők­ből 3 nap alatt általában 4 zsák takarmány fogy el. A vaddisznó, igaz, ritka vendég erre, de a közeli tanyákból már akadt röfögő kosztosunk. — Ha a távolabbi részeket keresem fel, autóval járok. A rövidebb fuvarokhoz saját lo­vunk van, azt fogom a kocsi, vagy a szánkó elé. A szemes­terményt vásároljuk. Tiz hek­tár vadföldünkön, főleg lucer­nát termelünk, jövőre a felébe kukoricát vetünk, ősszel lá­bon hagyjuk a szárat, s csak a nagy csöveket törjük le. A fá­cán és az őz szívesen tartózko­dik közte. Hasonlóan kedveltek a bokros, cserjés csenderesek, a vadrejtő sűrűk, melyekben háborítatlanul meglapulnak az állatok. — Azért is jó ez a terület, mert akácos, tölgyes, fenyves, nádas, sík mező váltakozik raj­ta, újabban mind nagyobb da­rabon cseperedik a nyárfaerdő. Választó, Cegléd, Nyársapát, Nagykö­rös és Mikebuda határától övezve, 12 ezer hektár terület­tel rendelkezik a csemői Rákó­czi Vadásztársaság. Tagjai zö­me a KÖZGÉP Vállalat ceglé­di gyárában és a csemői No­vember 7. Termelőszövetkezet­ben dolgozik. Nemcsak akkor járják a határt, amikor fácánt, nyulat, akarnak az aggatékra akasztani, amikor őzbakot akarnak selejtezni, hanem részt vesznek a közhasznú teendőkből is. A társaság 1971-ben hivatá­sos vadászként alkalmazta, az akkor húszéves Dobos Józsefet, aki így vall választott hivatá­sáról : — Gyerekkoromban erdész szerettem volna lenni, de ter­vem nem vált valóra, ezért a hentes és mészáros szakmát tanultam ki, a PENOMAH ceg­lédi gyárában. Boldogan vál­toztattam foglalkozást, amint lehetőség nyílt. Először az alapfokú vadgazdálkodási tan­folyamot végeztem el, később vadász- és vadtenyésztő szak­munkásvizsgát tettem. Csendes csenderesek — Cegléden lakom, regge­lenként a városból indulok út­nak. Motorral vagy a szolgá­lati terepjáróval megyek. Ilyenkor, télen, rendszeresen etetem a vadakat. Az őzeky dámvadak szénát kapnak az etetőbe és a sűrűbben járt

Next

/
Oldalképek
Tartalom