Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA . A CEGLÉDI JAPAS ES CEGL SZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1978. JANUAH 11., SZERDA Gyermek, iskola, család Ä népfront és a szülők fóruma Közös kiadvány — Közéleti nevelés Az iskola és család kapcso­latának erősödése alapvető kö­vetelmény, ezt kívánja a napi oktató-nevelő munka. Az együttműködés új formáját honosította meg néhány éve falai között a ceglédi Mészá­ros Lőrinc Általános Iskola. Az a felismerés vezérelte őket, amely az ifjúság nevelését az egész társadalom ügyének, fe­lelősségének tekinti. A szülői munkaközösség tevékenységét vizsgálva látniuk kellett: nem működik a tőle joggal elvár­ható hatékonysággal. Néhány szülő áldozatkész közreműkö­dőnek bizonyult, ám a több­ség felé se nézett az iskolá­nak. Az volt a cél, hogy a szülők — ott tanuló gyerekeik ré­vén — váljanak érdekeltté az intézmény belső életében- Is­merjék meg a pedagógusok tö­rekvéseit, nevelési módszereit, s ezáltal maguk is értő segí­tői lehetnek gyerekük értel­mi, erkölcsi gyarapodásának. Emellett az összefogás erejé­vel javíthatók az iskolai ok­tatás körülményei, feltételei is. A több mint kilencszáz gyermeket befogadó in­tézményben átszervezték a szülői munkaközössé­get. összesen százötven szülőt vá­lasztottak az öt bizottság tag­jaivá. Ezáltal sikerült széle­sebb alapokra helyezni a tár­sadalmi munkát és egyenlőb­bé tenni a megterhelést. 1974 óta. amikor az új formát bér, vezették, figyelemre méltó változás ment végbe. A leglé­nyegesebb: szélesre tárták az iskola kapuját, s ezáltal a szü­lők ma már nem kívülálló­ként próbálják követni gye­rekük tanulását. A szülőkből alakult munka- bizottságok készítik elő a szü­lői értekezleteket, amelyeken főként az egész közösséget érintő témákkal foglalkoznak. Népszerűsítik a korszerű ne­velési módszereket, ismerte­tik az új tantervet. Az ifjú­ságvédelembe tevékenyen be­kapcsolódtak, gondjuk van a veszélyeztetett környezetben élő gyerekekre, az állami gon­dozottakra. A mozgalmi mun­kabizottság az úttörőélet tá­mogatója, közreműködnek a sportversenyek, más rendez­vények előkészítésében és le­bonyolításában. Elterjedt az az újdonság, hogy alkalman­ként más-más családnál tart­ják az őrsi órát. Nemcsak erkölcsiekben, ha­nem anyagiakban is lemérhe­tő a változás. Az iskolafej­lesztési bizottság tagjait úgy válogatták össze, hogy minél több vállalat, intézmény dol­gozója képviselve legyen so­raikban. Ezzel sikerült elérni, hogy a kisebb karbantartá­si munkákra, felújításra min­dig legyen önként vállalko­zó. A termelőüzemek szocia­lista brigádjai szívesen vállalkoznak ilyen felada­tokra. Áldozatvállalásuk évi értéke általában 150— 200 ezer forint. A Hazafias Népfront városi bizottsága sokoldalúan támo­gatja az iskolai szülői mun- kgJíQzögségeket. a népfront patronálásával jelenik meg a Neveljünk együtt! című ki­advány, amelyet a szülőkhöz juttatnak el. A választmány tagjainak egy része a nép­TARSADALMI MUNKÁVAL Elkészült a kézilabdapálya LESZ TENISZ- ÉS KOSÁRLABDAPÁLYA IS A PENOMAH ceglédi gyára és a Ceglédi Kutatóintézet ösz- szefogott a tömegsportért. Tár­sadalmi munkával egy szabá­lyos, méretű, 42x22 méteres, salakos kézilabdapályát hoztak létre, melyhez a területet a kutatóintézet adta, a kétkezi munka javarészét a PENO­MAH dolgozói vállalták. A pá­lya elkészítésésénél kétszázöt­ven ember szorgoskodott, ösz- szesen 2250 órában, Csaknem 45 ezer forint értékű munkát végeztek. A pálya értéke en­nek több mint kétszerese. A vállalatnak csak az anyag költségét kellett fedeznie. A ceglédiek e tevékenységét a Szakszervezetek Országos Tanácsa is elismerően értékel­te. Már megérkezett az értesí­tés, hogy a pályaépítési akció keretében a ceglédi húsosok 15 ezer forint jutalomban része­sülnek. Az építés során ki­emelkedő munkát végeztek a Kossuth Lajos és az Ady End­re szocialista brigádok tagjai, valamint a PENOMAH két KISZ-alapszervezete, egyéni­leg Nagy Béla, a vállalat szak- szervezeti bizottságának elnö­ke, Virágh Lajos és Antal Sán­dor sportfelelősök, valamint a kutatóintézettől Havasi József- né A további bővítés tervét is elkészítették már, a pályát te­niszezésre, is alkalmassá kí­vánják tenni, ezért teniszfel­szerelést és hálót vásárolnak, később egy röp- és kosárlabdá­zásra alkalmas létésítmény ké­szítését tervezik. U. L. Citrom és influenza Cegléd és környéke déli­gyümölccsel való ellátásáról a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vál­lalat gondoskodik. Tavaly egész évben folyamatos volt a citromszállitás és ezt terve­zik az idei évre is. A téli, influenzajárványos hónapok­ban elsősorban a kórház. a betegotthon, a gyermekintéz­mények kapnak belőle rend­szeresen. front aktivistája, és részt vesz a lakóterületi politikai mun­kában is. Tanév elején a nép­front ad tájékoztatást a város­beli iskolák szülői munkakö­zösségeinek, ismertetve a leg­fontosabb, időszerű kérdése­ket. Kezdeményezésükre ala­kultak meg a környezetvédel­mi őrsök, amelyek a lakóhely csinosítását, tisztaságát szol­gálják. A népfront terveiben sze­repel az ifjúság közéleti nevelése. Javaslatukra az , idén a nyolcadikos diákok egy csoportja részt vehet a városi tanács ülésén, így idejében megismerhetik a várospolitika fórumát. Fel­nőve ösztönzést kapnak, hogy maguk is bekapcsolódjanak a közügyekbe, ne legyenek kö­zönyösek környezetük, a közös­ség dolgai iránt. Az Edzett if­júságért mozgalomban is szü­lettek már kezdeti sikerek. A városban főként a családi kocogás terjedt el, egy-egy csa­lád apraja-nagyja részt vesz ezeken a sportprogramokon. A Mészáros Lőrinc iskola példája követésre méltó. Ered­ményt hozhat máshol is. A népfront támogatása ugyan­csak fontos, a gyermek, isko­la, család kapcsolatának erő­sítésében. T. T. Szekrény a Pesti úti óvodának Az alsófokú oktatási intézmények ceglédi gondnokságán a politechnikai foglalkozáshoz, a tanításhoz szemléltető berendezések, eszközök, bútorok készülnek, a központi műhely­ben. A képen: Gál Sándor és Cseh Sándor szekrényeket készít a Pesti úti óvoda részére. Apáti-Töth Sándor felvétele Az Autóklub tervei % Ismeretterjesztés, országjárás Szállj ki és gyalogolj! A Magyar Autóklub ceglédi szervezetének vezetősége erre az évre is színes programot állított össze, figyelembe véve a tagok javaslatait, kívánsá­gait, meglepetéseket is tarto­gatva számukra. A tervek szerint öt olyan klubest lesz, amelyen színes diavetítéssel egybekötött élménybeszámoló hangzik el, autósok világjáró útjairól, olasz, norvég, römán, bolgár és szovjet földön tett barangolásairól. Előadás hangzik el autós túrák szer­vezéséről, a KRESZ érvénye­süléséről, problémáiról és ar­ról, hogy hogyan lehetne a közlekedés biztonságát fokoz­ni. Egy januári, fagytól csikor- gós napra jégversenyt terve­zett a klub, ősszel ismét 6or kerül a ki a legügyesebb gép­kocsivezető? vetélkedő terü­leti elődöntőjére, kijelölt ha­zai pályán. A putrisarki erdő­nél rendezik meg a szállj ki és gyalogolj! túrát. Csoportos budapesti színház- és mú­zeumlátogatás szerepel to­vábbá a tervek sorában, el­mennek a kőszegi nemzetközi autóstalálkozóra, a gorziumi florália ünnepségre, a nagy­vázsonyi lovsnapokra, az egri várjátékokra, a soproni szü­reti karneválra. A külföldre indulók is vá­laszthatnak a programok kö­zül. Szabadkai látogatás, az újvidéki vásár, erdélyi kirán­dulás, kassai és ungvári túra szerepel a tervekben. Cegléden szeretnék befejez­ni az autómosót, felszereléssel ellátni a nagykőrösi autós barkáesműhelyt, vendégül lát­ni a sárga angyal szolgálat szakembereit. Tervezik, hogy a ceglédi klubirodát a mosta­ninál jobb helyre költöztetik. B. L. Beethoven-est. A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneisko­la tanárai Nagykőrösön, a mű­velődési központban lépnek pódiumra szombaton este, a 6 órakor kezdődő Beethoven- hangversenyen. Törvénykezés a török korban A három város bírái a három varos tör­vényszéke, akkor alakult ki, amikor a török megszállta a Duna—Tisza közét, s a ne­mes vármegye hatósága fölme­nekült a Felvidékre. A magára hagyott nép megszervezte köz- biztonságát, a parasztvárme­gyét és bíráskodását, a három város törvényszékét. Cegléd, Körös és Kecskemét rendszere­sen küldtek egymáshoz ablegá- tusokat, azaz bírákat a hívott helyekre. Az ablegátusok má- sodmagukkal keltek útra és megbízatásuk csak egy-egy ügyre szólott. Az 1600-as évek­ből fönnmaradt néhány able- gátuspár neve az írásokban: Szabó Péter és Monos Pál, Sza­bó Gergely és Monos Balázs, Varga János és Madarász Já­nos, Szabó Gergely és Végh Mi­hály, Ecser András és Mészá­ros Benedek, Körösi Péter és Balogh Mihály, Kovács János és Joseph István, Joseph István és Vörös János, Nömös Német András és Körösi Péter, Jo­seph István és Német András, Körösi Péter és Balogh Mihály, Vörös János és Mód András, Szabó Mihály és Pántos Ist­váné. . A városok néptörvényszéke első fokon ítélő fórum volt, helybenhagyást a vármegye vagy a török adott. A török­höz azonban csak akkor for­dultak, ha megtüdta az esetet és kikövetelte a maga ítéletét az érte járó jövedelem miatt. A kádinak fizetése nem volt, a perköltségből élt, melyet a nyertesnek kellett fizetnie. A három város közül csak Kecs­keméten lakott török bíró, az is elköltözött 1569-ben. Ettől fogva Pestre vagy Budára kel­lett törvénybe járni,; ott székelt a vajda és a szubasi, akik ugyancsak erszényüknél vág­ták meg a nyerteseket. Ezek, hogy bűn ne maradjon büntet­len, a városokban besúgókat tartottak, nehogy elessenek az ihzariétól, a törvénykezési költségtől. Vért, vérért elv alapján a gyilkosokat kivégez­ték, de ha vér nem folyt, a gyilkos pénzen megválthatta magát. Ha tettes nem akadt, a vérdíjat azon a városon hajtot­ta be a vajda, amelyiknek ha­tárában az emberölés történt. A nem természetes halálért fizetni kellett, kivéve, ha „vé­letlen eset következtében tűz­ben elégtek, fáról, szekérről le­hullottak, akikre fa vagy fal omlott, vagy malomkerékbe so­dortattak, vagy kútba estek, villámtól sújtattak és elvesz­tek.” ■ > AZ OLYAN VÉTKEKBEN, amelyekben anyagi kár nem történt, mint a korhelykedés- ben, káromkodásban, dohány­zásban, paráznaságban, a vá­rosok jogerősen ítélkeztek. Ez utóbbi ügyet a mozlimok ketté­választották, a kikapós asszo­nyokat magukhoz rendelték Budára, de a férjek kiválthat­ták őket, ellenben a férfiak maradtak a magyar bírák ke­zében: az illető pap által ha­szontalan vallásos szertartá­sok szerint ítéltessenek és bün- tettessenek. A lelkészek meg­dorgálták, elvonták az úrvacso­rát a tilosban járó legényektől és házas emberektől, de ültet­ték őket a bűnösök padjába is és megkövettették velük az ek­lézsiát, mely penitencia az is­tentisztelet alatt történt. A vét­kest egy fekete székre ültették, reá fekete posztót borítottak. Ahogy ott ült egymagában, a pap a fejére olvasta bűnét és a szentírásból vett indokkal ítéletet mondott. A posztó alatt mindezeket a pap után kellett ismételni. Kóbor hajdúk, martalócok, zsarolók, marhatolvajok, lólo- pók, rablók, csavargók, vere­kedők a három város törvény­széke elé kerültek. A bírák halált mondtak a gyilkos, tol­vaj és gyújtogató fejére, mág1 lyahalált, a boszorkányokra, akik az leányzó gyermeket igen könnyen meg tudják vál­toztatni és az meddő asszo­nyoknak is méheket megnyit­ván. szülőkké tehetik az ők ta­nulta ördögi cselekedeteik ál­tal. A megye megkövetelte a ta­núkihallgatást, képviseltette maiát a tárgyalásokon, s ha a három város bírái ítéletet mondtak, az nemes Pest-Pilis- Solt vármegyék Vice Ispánnya comissiójának ereje mellett, | a vármegyei 'esküdtek jelenlété­ben tették. Ezzel szemben a tö­rök igazságszolgáltatás nem ismerte a közvádló intézmé­nyét, vádlók maguk a pana­szosok voltak, tolvajlásban a kárvallott, gyilkosságban a megölt rokona. Törökös volt az a magyar, aki a kádihoz fordult panaszra, a törökösöket a megye büntette is, ezért aztán a másodfokú ítéleteket leginkább a füleki várban hozták. A közbiztonsá­gi emberek, a parasztvármegye tizedesei és hadnagyai úttalan utakon szekereztek vagy lova­goltak a megbilincselt rabok­kal Fülekre. Volt úgy, hogy egy-egy szpáhicsapat közeled­tére a hadnagyok leszedték a bilincseket, nehogy fölkoncol- ják a rabokat. A TÖRÖK PIPÁZOTT és káromkodott, előtte nem volt bűn egyik sem, viszont a vár­megye tiltotta. Az 1667. szep­tember elsejei füleki megye­gyűlés nemesnek, nemtelennek megparáncsolja: Akit dohány­záson kapnak, első ízben tizen­két forintot fizessen vagy negyven kemény pálcaütésre fedjék, másodízben annak két­szeresére, a harmadszoros visz- szaesö a nemes vármegye töm- löcébe vettessék. Aki ördögad­tát, ebadtát vagy teremtettét mond, akár nemes, akár nem­telen, első ízben hat forintra, másodszor száz pálcára, har­madízben halállal bűntettes- sék. Épp így lakot, aki hallot­ta a káromkodást és nem je­lentette. Hídvégi Lajos Ágynemű-garnitúrák, lepedők, párnahuzatok nagy választékban kaphatók a PEST megye; ruházati kiskereskedelmi vállalat CEGLÉDI MÉTERÁRUBOLTJÁBAN Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. Ágynemű-garnitúrák 321 Ft helyett 225 Ft-ért Angin dunnahuzatok 261 Ft helyett 183 Ft-ért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom