Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

1978. JANUAR 11., SZERDA xMd í*p Heti jogi tanácsok 9 ról. A tanulmányi szabadság­Vizsgaidőszak van, egyes vál­lalatok'pedig munkaerőgondok­kal küzdenek. Itt-ott előfordul, hogy a munkáltatók a tanul­mányi szabadságokat faragják meg, úgy, hogy félreértelme­zik a jogszabályt. Három ilyen panasz érkezett hozzánk leg­utóbb. Gy. P. váci olvasónk azt sé­relmezi, hogy nem kap tanul­mányi szabadságolt, csak akkor, ha utólag aláír egy olyan meg­állapodást, hogy 4 évig marad a vállalatnál. Nevezett elmond­ta, hogy gimnáziumi magán- vizsga-előkészítő tanfolyamra jár, és olyan igazolást is bemu­tatott, hogy a II. osztály tan­anyagából magánvizsgára je­lentkezett. Korábban megkap­ta a tanulmányi szabadságot, most azonban megvonták tőle. Helyes-e ez? Mit tehet olva­sónk. Olvasónk a gimnáziumi leve­lező oktatással egy kategória alá tartozó tanulmányokat foly­tat, és ha magánvizsgára való jelentkezését az iskola elfogad­ta, a 23/1974, MüM rendelet ér­telmében 10 munkanap tanul­mányi szabadság, illeti meg minden tanévben. Az érettségi vizsgára való felkészülésre még külön 6 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg majd őt, amikor pedig az évfolyam vizs­gára megy, olyan mértékű sza­bad idő illeti meg — és ez vo­natkozik E. L.-né gödöllői ol­vasónkra is —, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intéz­ményhez beérkezhessen. A 10 nap tanulmányi szabad­ságra, a vizsgán való részvétel idejére átlagkereset illeti meg. Nem tudunk azonban kedve­ző választ adni M. P. olva­sónknak — aki ugyancsak a gimnázium levelező tagozatá­val egy kategória alá eső in­tézményben tanul —, a szabad idő kérdésében. Öt ugyanis a foglalkozásokra hetenként két­szer munkaidő befejezése előtt egy-egy órával elengedik mun­kahelyéről, ezt az időt azonban vagy le kell dolgoznia, vagy munkabért nem kap rá. A munkáltató nem követett el az utóbbi esetben szabálytalansá­got, mert fizetett munkaidő­kedvezmény ebben a kategó-.iá­ban nem illeti meg a dolgozót. A vállalat méltányosságból el­tekinthet az említett reni étke­zés alkalmazásától, de tanul­mányi szerződést is köthet, és akkor minden egyéb kedvez­ményt megadhat a dolgozójá­nak. Tanulmányi szerződés ese­tén természetes, vhogy kikö„:ieti a vállalat, hogy alkalmazottja legalább annyi ideig köteles a tanulmányok befejezése u-án a vállalatnál maradni, mint amennyi ideig élvezte a ked­vezményeket. 9 A törpevízmű-társulá-sok­rúl. Egyik olvasónk azzal keresett fel. hogy nyugdíját, a moncri Nagyközségi Tanács vizátj cí­mén letiltatta. Elmondta, hogy bár az utcában, ahol lakik vízhálózati építés folyik, a ge­rinchálózatot lefektették, de víz még nincs. Mégis vízdíj cí­mén tiltottak le tőle részletek­ben 6 ezer Ft-ot. Azt is el­mondta, hogy ő sohasem álla­podott. meg az illetékes víztár­sulattal, és nem zárkózna el a vízműérdekeltségi hozzájáru­lástól. ha valójában lenne víz­szolgáltatás. Egyszer sem kér­dezték meg tőle, hogy belép-e a társulatba vagy sem, tehát helytelennek találja azt az el­járást. hogy még mielőtt foly­na a víz, már vízdíj címén in­tézkednek nyugdíjának letiltá­sáról. Valóban furcsának tartjuk mi is az eljárást, de azt is, hogy olvasónk minden ezzel kap­csolatban hozzá érkezett leve­lezés átvételét megtagadta. A kézbesítési szabályok szerint, kézbesítettnek kell'tekinteni azokat a leveleket, amelyeket olvasónk igazolhatóan nem vett át. Olvasónk ügyében írtunk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­nak, a tanács végrehajtó bi­zottságának, és az Országos Vízügyi Hivatalnak. Csak a Vízügyi Hivataltól, érkezett válasz, amely utóbbi szervet olvasónk is többször felkereste. Azt kutatta ő is, és mi is, hogy milyen alapon gyakorol hatósági jogokat, a vízgazdál­kodási társulat, és ennek követ­keztében megteheti-e, hogy egyesek belépése nélkül is kö­telezzék az érdekeltségi hozzá­járulás megfizetésére. Különö­sen azért vitattuk az eljárás szabályosságát mi is, mert lát­tunk B. J. olvasónknál H. Ko­vács János társulati elnökhöz 1977. március 11-én írt olyan levelet, amely szerint az 1977. évi érdekeltségi hozzájárulás befizetésének határideje 1977. december 15. Tehát, bár de­cember közepéig befizethető volt az összeg, mégis a letiltást előzőleg már elhatározták. A letiltás feloldása iránt csak ak­kor intézkednek — hangzik az illetékes vízügyi szerv előadó­jának nyilatkozata —, ha B. J. olyan • értelmű nyilatkozatot tesz, hogy belép a társulatba. Ezután már az érdekeltségi hozzájárulás részletekben lesz fizethető. Mivel magunk is ta­nácstalanok voltunk, ismét az Országos Vízügyi Hivatalhoz fordultunk, és megkérdeztük, hogy a törepvízmű-hálózat tár­sulatának van-e olyan hatóság’ jogköre, hogy a nyugdíjból le­tiltást rendelhet el. Az iránt is érdeklődtünk, hogy önkéntes alapon történik-e a társulatba a belépés, vagy hatósági ren­delkezés folytán. Ha önkéntes alapon történik, akkor, hogyan lehet letiltani a nyugdíjat, ami­kor az illető, nem lépett be a társulatba, ha pedig hatósági alapon, akkor pedig miért van szükség B. J. olyan nyilatko­zatára, hogy „belép a társu­latba”. A hivatalos válasz ezután megérkezett. Eszerint. vízm«:- társulat úgy alakítható, ha a községterületen (érdekeltségi terület) levő lakosok 51 száza­léka tagként belép a társulat­ba, a fennmaradó 49 százaléka pedig mint érdekelt köteles megfizetni az érdekeltségi hoz­zájárulást. Jelen esetben — mondja a hivatalos levél —, B. J. nem lépett be a társulatba tagként, de mint érdekelt köte­les megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást. A 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet írja elő, hogy úgy a társulat tagjá­nak, mint érdekeltjének, az ér­dekeltségi hozzájárulást a megadott határidőre meg kell fizetni. Amennyiben nem fize­ti meg, közadók módjára azt be kell hajtani, illetve az illet­ményből — panaszos esetében nyugdíjából — kell levonni. B. J. panaszosnak tehát függetle­nül attól, hogy tagként belé­pett-e a társulatba vagy sem, érdekeltségi hozzájárulást, kell fizetni. 9 Emeletráépítésekről, tető­térbeépítésekről. Több olvasónk fordult hoz­zánk emelet-ráépítési, tetőtér- beépítési kérdésekkel. Arról is érdeklődtek, hogy milyen lehe­£| Tíz nap rendeletéiből Egyes munkabérek módosí­tásáról (rádió, televízió, újság, pénzintézeti, színházak, stb. dolgozói részére) jeleiit meg a Munkaügyi Közlöny múlt évi utolsó számában (decem­ber 30.) a 111/1977., a 112/1977. és a 203/1977. Mü.M. számú utasítás. A szesz előállításáról, for­galomba hozataláról és fel- használásáról a 46/1977. (XII. 28.) MÉM. szám alatt jelent meg módosító rendelkezés, az ingatlan-nyilvántartás­ról a MÉM. 47 1977. (XII. 28.) MÉM. számú rendelkezés, a szakmunkásképzésről a 24/1977. Mü.M.—OM, 25/1977. Mü.M., 26/1977. Mü.M. rendel­kezések, amelyek a Magyar Közlöny 99. számában talál­hatók. Az ifjúsági takarékbetét feltételeiről, valamint a fiatal házasoknak nyújtandó további kedvezményekről a 40/1977 (XII. 28.) PM. rendelet intéz­kedik, a Magyar Közlöny 99. számában. Az idei termékforgalomról ugyanitt találják meg az ér­dekeltek az 5-1977. (XII. 28.) ÁH. rendelkezést. tősége van a vállalatoknak ilyen esetekben munkáltatói támogatás nyújtására. Olvasó­inknak az alábbiakban adjuk meg a.szükséges tájékoztatást: Az emelet-ráépítésekről és te­tőtér-beépítésekről szóló 1/1932. (IV. 15.) ÉM—PM sz. rendelet 3. §-ában említett esetben, ami kor az építtetői (beruházói) feladatokat tanácsi házkezelé­si szerv kezelésében levő épü­let tekintetében a munkáltató szerv látja el, a ráépítés pénz ügyi forrásait — azok felhasz­nálásának sorrendjében — a jogszabály IC. § (2) bekezdése sorolja fel. Ennél a lakásépítési forrná nál a munkáltatói támogatás nyújtásának lehetőségét a dol­gozók lakásépítésének támo­gatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—MüM számú ren­delet 11. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezés biztosítja. Eszerint a munkálta­tó szerv a tanács végrehajtó bizottságával kötött megálla­podás alapján — bérlőkivá­lasztási jog megszerzése ellené­ben — meghatározott összeggel hozzájárulhat a tanácsi házke­zelési szerv kezelésében lévő lakóépületben emel t-ráépítés- sel, tetőtér-beépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez. A munkáltatói támogatás egyedül lehetséges módja tehát e tor­mánál az, ha a lakás létesítési költségeinek viseléséhez, a bér­lőkiválasztási jog megszerzésé­nek ellenértékeként teljesít be­fizetést a vállalat. Ezt az össze­get az Országos Takarékpénz­tárhoz utalja át a tanács, ahol azt a munkáltató szerv nevére nyitott elkülönített számlán kezelik — az emeletráépítési költségek fedezetét biztosító egyéb befizetésekkel együtt A bérlőkiválasztási jog elle­nében fizetendő összeg mérté­kére nézve a munkáltató szerv és a tanács végrehajtó bizott­sága közötti megállapodás az irányadó. E kérdésben figye­lembe jöhet a lakás nagysá­ga, az építési költség, továbbá valamennyi biztosítható fede­zeti forrás mértéke. A pénzügyi lebonyolítás módját illetően az Országos Takarékpénztár La­kásépítési és Hitelezési Igazga­tósága illetékes részletesebb tájékoztatást adni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A visszavont ajándék élhetése, gondozása biztosítva van-e. Olyan rendezésről is le­het szó, hogy örökbefogadott fia az ajándék visszaadási kö­telezettsége alól úgy mentesül, hogy anyjának havi járadékot fizet. Végül a Legfelsőbb Bí­róság rámutatott arra. hogy a járásbíróság azt sem tisztázta, vajon az asszony igénye meny­nyiben megalapozott. A vonat­kozó rendelkezések szerint, ha a megajándékozott, vagy vele Egy nyugdíjas özvegyasszony a házát — haláláig tartó ha­szonélvezeti jogának fenntartá­sával — örökbefogadott gyer­mekének ajándékozta. A szer­ződésben kikötötte: „Elvárom fiamtól, hogy az ajándék fejé­ben továbbra is szeretettel ve­gyen körül, s majdan, halálom után, tisztességesen eltemettes- sen.” Alig egy év múlva pert indított, amelyben azt állította: fia vele szemben nem megfele­lő magatartást tanúsít, beteg­ségében nem gondoskodik róla, ezért az ajándékot visszaköve­teli. A járásbíróság a keresetet I azzal az indokolással Utasítót- i ta el, hogy örökbefogadott fia j nem követett el jogsértést, és | nem volt hálátlan. A köztük lévő viszony megromlása ön­magában még nem alapozza meg a visszakövetelés jogát. Az sem állapítható meg, hogy az özvegynek, létfenntartása érde­kében, az ajándékra szüksége volna. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelyet a Legfel­sőbb Bíróság alaposnak ta,ált, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása s-e. rint az ajándékozó az ajándé­kot visszakövetelheti, ameny- nyiben arra létfenntartása ér­dekében szükség van, és annak visszaadása a megajándékozott megléhetését nem veszélyezte­ti. Az eljárást a bíróság megala­pozatlanul és a tényállás meg­felelő felderítése nélkül állapí­totta meg, hogy az özvegynek az ajándékra létfenntartása ér­dekében nincs szüksége. — Annak elbírálásánál, hogy az özvegynek, létfenntartása érdekében, szüksége van-e, hogy az ajándékot visszakapja, elsősorban az ingatlan birtok­lásának kérdését kell tisztázni — hangz'k tovább a határozat. — Fel kell deríteni, pontosan mekkora nyugdíja van, ren­delkezik-e egyéb jövedelemmel és az mennyi, továbbá azt is, hogy egészségi állapotára fi­gyelemmel, önmagát el tudja-e látni, s mindezek alapján meg­együttélő hozzátartozója, az ajándékozó rovására súlyos jogsértést követ el, az illető az adományt visszakövetelheti vagy annak pénzbeni ellenér­tékére tarthat igényt. Az új eljárásban azt is tisz­tázni kell. hogy az ajándékozási szerződés után kettejük között a viszony miért romlott meg és igaz-e az asszonynak az az állítása, hogy örökbefogadott fia betegsége idején nemcsak, hogy nem gondozta, hanem lakásából a ház egyik kisebb részébe költöztette át. ált föld adója A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági la­kosság jövedelemadóját köteles fizetni az az állampolgár, aki az ország területén, bármilyen címen gazdaságilag művelhető földterületet használ. Abban az esetben is adófizetésre kötele­zett, ha használati jogával nem él vagy a földből jövedelme nincs. A felperes arra hivatko­zott, hogy a szőlő termelőszö­vetkezet tulajdonában van, ezt az állítást azonban az eljáró bíróságok nem tisztázták. — A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi törvény szerint termelőszövetkezeti tulajdon­ban és használatban lévő az a föld is, amelyet valaki e tör­vény hatályba lépése után örö­költ, de — a Minisztertanács által megállapított időn belül — az örököst a tsz-be tagként nem veszik be — hangzik to­vább a határozat. — A szóban- forgó szőlő a községi telek­könyvi betétben azzal a meg­jegyzéssel szerepel, hogy az in­gatlant mezőgazdasági tsz használja. Mindezekre tekintet­tel, vizsgálni kellett volna, hogy a földet az örökös nagy­bátyja, mint termelőszövetke­zeti tag, valóban bevitte-e a tsz-be. Ha pedig az örökös nem tagja a tsz-nek, hanem kívül­állónak tekintendő, és a szőlő valóban a tsz tulajdonába ke­rült, akkor adófizetési kötele­zettsége csak arra az időre ál­lapítható, meg, amikor a szóban forgó földet tényleg használta. Az eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk folytán ezt a kö­rülményt nem vizsgálták, így döntésük megalapozatlan. MOZIMŰSOR JANUAR 12-től \ JANUAR 18-ig CEGLÉD, Szabadság 12—15; délutáni előadás: Robin Hood nyila 12—15: Tojásrántotta 16—18: ök ketten* CEGLÉD, Mese 12—15: Bűvös kő és a csodakút 16—18: János vitéz CEGLÉD, Művész 12—15: Maréknyi szerelem*** 16—18: Az utazás* GÖDÖLLŐ 12—15: Akasztani való bolond nő* 11— 15; első előadáson: Robinson Crusoe 16—18: Bombasiker 18: Ludwig I—II.** SZENTENDRE 12— 15: Bombasiker 16—18: Csak egy asszony ... 18: Egy csepp méz** VÁC, Kultúr 12—15; délutáni előadáson: Fehér farkasok 12—15; esti előadáson: Szöktetés** 16—18: Flórián kapitány I—II. ABONY 12—13: Ok ketten* 11— 15: Az elveszett expedíció I—II. 16: Ártatlan gyilkosok 17: Fotó Hábér 18: Gyilkos a házban van ABONY, Mese 14—17: Zsuzsi és a varázsgyűrű ABONY, Művész 14—17: Jelenetek egy házasságból I—n.** BUDAÖRS 12— 15: Csak egy asszony .. . 16—18: Helló Dolly I—II. DABAS, Kossuth 12—15; délutáni előadáson- A kis hableány 12—15: Száll a kakuk fészkére** 16—17: Az inkák kincse DUNAHARASZTI 12—13: Cowboy nyara 14—15: Ök ketten* 14—15; különelőadáson: A hegyibarlang titka 16—17: Tizenötéves kapitány DUNAKESZI, Vörös Csillag 12: Fotó Háber 13: Ártatlan gyilkosok 14: Gyilkos a házban van 15: Hamis Izabell 16—18: Cowboy nyara 18: Parázsló évek krónikája I—II. DUNAKESZI, Rákóczi 12—13: Óz, a csodák csodája 14— 15: Flórián kapitány I—IL 16—17: Puha ágyak, kemény Csaták** ÉRD 10—12: Tisztes honpolgárok** 15— 19: Piedonne Hong-Kongban 17: Parázsló évek krónikája I—II. FŐT 12—13: A taxi utasai 14—15: A pofon* 16— 17: Riasztólövés* GYAL 12—13: Az áruló balegyenes 14—15: Tenkes kapitánya I—II. 16—17: Danáin György NAGYKATA 12—15: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandjai** 16—18: Fehér farkasok PILISVORÖSVAR 12—17: Pillangó I—II.*** 14—15; délutáni előadáson: Indul az űrhajó POMAZ 12—15: Piedonne Hong-Kongban 16—17: Nyugtalan év RÁCKEVE 12—13: Szabadság katonái III—IV. 14—15: Tizenötéves kapitány I—II. 16—17: Piedonne Hong-Kongban SZIGETSZENTMIKLOS 12—13: Tizenötéves kapitány 14—15: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 15; első előadáson: Kegyetlen tréfa 16-17: Szabadság katoná' III—IV. * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ** 16 éven felülieknek! *** 18 éven felülieknek! A nem haszr Az egyik Pest megyei közsé­gi tanácsi vb szakigazgatási szerve egy helybeli lakosra öt évre visszamenően összesen 9600 forintot kitevő, mezőgaz­dasági lakossági jövedelmadót és községfejlesztési hozzájáru­lási pótelőírást szabott ki. Ezt azzal indokolta, hogy az illető adóbevallásában csak szántó­földjét tüntette fel, s ezután fi­zetett adót, ellenben egy ka- tasztrális hold 535 négyszögöl­nyi szőlőjét nem, ezért ez utób­bi után pótkivetésnek van he­lye. Fellebbezésre ezt a határo­zatot a Pest megyei Tanács vb illetékes járási hivatalának pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya helyben hagyta. A döntés szerint a földhasználat­ra jogosult személy abban áz esetben is adófizetésre kötele­zett, ha használati jogával nem élt, vagy a .földből jövedelme nem származott. Ilyen előzmények után az illető az államigazgatási hatá­rozat hatályon kívül helyezé­séért pert indított. Előadta, hogy a szőlőt tíz évvel ezelőtt nagybátyjától örökölte, a te­rület azonban már régen ter­melőszövetkezet használatába és tulajdonába került, mert nagybátyja oda bevitte. Mind a pestvidéki járásbíróság, mind fellebbezésre a Pest megyei Bíróság a keresetet elutasította. Megállapították: az ingatlan a felperes telekkönyvi tulajdona, azzal ő* rendelkezett, tehát adófizetési kötelezettség is ter­heli. Törvényességi óvásra, az ügyben hozott ezt a jogerős ítéletet, az elsőfokúval együtt, a Legfelsőbb Bíróság / hatályon kívül helyezte és »új eljárást rendelt el. i Ingaflanügyletek — egyszerűbben A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendelettel módosította az ingatlan-nyil­vántartásról szóló jogszabályt. Az új rendelkezés jelentősen egyszerűsíti az ingatlanszerzé­si eljárást azzal, hogy csök­kenti a „hatóságtól-hatóság- hoz” való küldözgetést. Az ingatlanok tulajdonjo­gának átírásáról idén január 1-től általában az illetékhi­vatalok intézkednek. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanszer­zésről szóló okiratot (szerző­dést), valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges mel­lékleteket nem a szerződő fe­lek, hanem az illetékhivatalok juttatják el a földhivatalokhoz a tulajdonjog bejegyzése cél­jából. Az állampolgár tehát lényegében mentesül attól, hogy külön kérelmet nyújtson be a földhivatalhoz, vagy azt emiatt személyesen felkeres­se. További egyszerűsítés az is, hogy a tulajdonjog bejegy­zésével kapcsolatos eljárási illetéket nem a földhivatalnál külön, hanem az illetékhiva­talnál kell a vagyonátruhá­zási illetékkel együtt megfi­zetni. (Mindezek gyors intézése érdekében azonban az is szük­séges, hogy az állampolgárok az ingatlan szerzésére vonat­kozó eredeti szerződést és en­nek két másolati példányát — az ehhez tartozó igazolá­sokkal, valamint a tulajdon­jog bejegyzési kérelemmel együtt — a szerződés megkö­tésétől számított 30 napon be­lül az illetékhivatalhoz nyújt­sák be.) / Ha a szerződést a vagyon­átruházási illetékek kiszabá­sa céljából nem kell bemu­tatni, az ingatlannyilvánításról, készített okirat egy eredeti és egy másolati példányát, va­lamint a tulajdonjog-bejegy­zési kérelmet — a kapcsolódó egyéb okiratokkal együtt — továbbra is az ingatlan fek­vése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújta­ni. A benyújtás határideje az okirat keltétől, 3 más hatósá­gi jóváhagyás esetén a jóvá­hagyástól — számított 30 nap. A 30 napon túl, de még a 90 napon belül benyújtott okirat esetén 1000 Ft, a 90 nap után benyújtott kérelem esetén pe­dig 1500 Ft késedelmi bírsá­got kell illetékbélyeggel meg­fizetni. Ebbe a csoportba főleg a szo­cialista szervezetek közötti in­gatlanátruházások, valamint a tartós földhasználati jogról kötött szerződések és az OTP ingatlanforgalmi tevékenysé­ge során keletkező okiratok tartoznak. Ha a tulajdonjog-átruházás mező- és erdőgazdaság ingat­lanra (földre) vonatkozik, az erről készített okirat egy ere­deti és négy másolati példá­nyát, valamint a bejegyzé­si kérelmet — a kapcsolódó egyéb okiratokkal és a vevő által kiállított földtulajdoni nyilatkozattal együtt — az in­gatlan fekvése szerint illeté­kes járási földhivatalnál kell benyújtani. A benyújtás határ­ideje az okirat keletkezésé­től — más hatósági (pl. gyám­hatóság) jóváhagyás esetén a jóváhagyástól — számított 30 nap. Az ingatlan tulájdoniogá- nak átírásáért fizetendő eljá­rási illeték nagysága január 1-től az ingatlan értékéhez igazodik és attól függően 100- tól 1000 forintig terjedhet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom