Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

1978. JANUAR 11., SZERDA Értei a klímaszekrény Buci ..’kalászon a Gyógynövény Kutató Intézet­ben, a kanadai gyártmányú klímaszekrényben mesterséges fé­nyű, hőmérsékletű és páratartalmú környezetben nevelik az egyidős spanyol és angol mákfajtákat. Képünkön: dr. Bcrnáth Jenő biológus figyelemmel kíséri a termés növekedését. Oklevél és emlékérem A Budapesti Műszaki Egye­tem tiszteletbeli doktori ok­levelét nyújtotta át kedden a moszkvai magyar nagykö­vetségen dr. Meisel János rektor Nyikolaj Sztrelcsuk professzornak, a műszaki tu­dományok doktorának, a Moszkvai Építőmérnöki Egye­tem rektorának, az építőszer­vezés fejlesztésében kifejtett sok évtizedes, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért. Ljubim Subin professzor­nak, a Moszkvai Építőmérnö­ki Egyetem párttitkárának tu­dományos munkásságáért és a két egyetem közötti test­véri kapcsolatok ápolásáért a Budapesti Műszaki Egye­tem ezüst emlékérmét és ok­levelét adta át. A kitüntetet­tek tiszteletére dr. Tóth Jó­zsef követtanácsos koktélt adott. Leltár miatt zárva... — Hét darab csillárüveg, egyenként 60 forint, két meny- nyezetcsillár 170 forint, egy 210 forintos és egy 132 forintos. A diktáló hangját olykor üvegcsörömpölés nyeli el. Az íven még mindig szaporod­nak a sorok, nőnek a számosz­lopok, de a leltározás már a végéhez közeledik, csupán az év során összegyűlt hibás, tö­rött termékek teljes számba­vétele van hátra. Pomázon vagyunk, a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat 190-es számú üzletében. Kötetnyi sárga ív A bejáratnál leírhatatlan rendetlenségben konyhai fel­szerelések és egyéb haszná­lati cikkek, egy nyugágy, re­pedt kézitükrök. A közlekedést megrakott és üres kartondo­bozok gátolják. A bolt vala­mennyi dolgozója itt serény­kedik: Szalai Istvánná leltár­írónak Kuti Ferencné dik­tálja a selejtezendő portékák nevét, árát. Veréb Károlyné átáraz, őt Antal Gyuláné bolt­vezető ellenőrzi, hisz ő felelős azért, hogy a termékek a ha­tóságilag előírt árakon kerül­jenek forgalomba. Bajtek Szi­lárd, Hetei Tibor és Fónad Márta rakodik, rendezgeti az árut. Az üzlet hátsó traktusa már csodaszép. Portól meg­szabadított, csillogó vázák — az eladók ízlését dicséri, hogy egyikben-másikban növény díszük — kerámiatálak, külön­féle evőeszközkészletek, poha­rak sorakoznak szépen, egymás mellett a polcokon. Urai An- dorné előadó, a leltár ellen­őre mondja: — Tizedik napja, hogy be­zártunk, s míg számbavet- tük az üzlet teljes árukészle­tét, ami körülbelül 4,5 millió forintot tesz ki, addig 130 lel­tárívet töltöttünk ki. — Miköz­ben megmutatja a lepedőnyi, sárga íveket, amelyek kötet­nyi vastagságban sorakoznak egymás fölött, arról beszél, hogy ennek a vasműszaki bolt­nak a szokásos évi vagyon­megállapító leltára egybeesett az árváltozás miatt egyéb­ként is szükséges leltárral. (A hét végén a vállalat 106 üzletéből 30-ban tartottak úgynevezett átárazó leltárt, a többi üzletben csak részle­ges felmérés volt, s hétfőtől, azaz a szünnapos üzletekben keddtől már zökkenőmentes volt az árusítás.) A kávészünetben alkalom nyílik a beszélgetésre. — Miért törik még apróbb­ra az amúgy is törött tárgya­kat? — Hogy ne kerülhessenek még egyszer a leltárívre. Amit összezúzunk ebben a jókora dobozban, azt visszük is a sze­métre, ha a karton megte­lik. .. — Ez a kár lényegében nem terheli a boltot, mert a nagy­kereskedelmi vállalatok — szá­mítva az üvegedények, csil­lárok összekoccanására, repe­désére, törésére — 4, illetve 3 ezrelék úgynevezett kálót ad­nak a forgalom arányában, azaz, annyival több árut szál­lítanak az üzletbe. Készlet — körültekintően A leltározás tulajdonképp vagyonfelmérés, azt vizsgál­ják meg ilyenkor, hogyan gaz­dálkodtak az üzlet dolgozói a vállalat árukészletével, ho­gyan óvták meg, mennyit ér­tékesítettek belőle. Ugyanak­kor valamelyest hasonlatos a háziasszonyok őszi vagy ta­vaszi nagytakarításához, ami­kor rendet csinálnak, s bizony előkerül egy-egy rejtettebb fiókból vagy polcról valami olyasmi, amiről egészen meg­feledkeztek. — Volt-e példa arra, hogy valamilyen áruból sokáig nem tudták kiszolgálni vásárlói­kat, s most, a leltár során de­rült ki, hogy akadt még rak­táron a „hiánycikkből”? — Erre nem volt példa — mondja Antal Gyuláné bolt­vezető —, nemigen fordult elő, hogy üres kézzel" hagyta el üz­letünket a vevő. A Budapesti Vasérten kívül üzleti kapcso­latban állunk a győri, a szek­szárdi, a szegedi és a székes- fehérvári nagykereskedelmi vállalattal, s igyekszünk na­gyon körültekintően kialakí­tani az árukészletet. — Köz­ben invitál, nézzem meg a raktárukat. Tényleg úgy tűnik, minden van. A fal mellett fehér és színes fürdőkádak sorakoz­nak, dobozban és doboz nél­kül az automata mosógépek, villany-, és gáztűzhelyek, tele­vízió- és rádiókészülékek sok­sok változata. Ásók és csavarok — És az aprócikkek? Tu­domásom szerint éppen azért rendezték az aprócikkek árait, mert ezeket nem volt érde­mes gyártani, és sokszor ép­pen ezek okozták a legna­gyobb bosszúságot, ha például egy drágább berendezés hiá­nyuk miatt vált használhatat­lanná. — Aprócikkekből körülbelül ezerfélének változott meg az ára, de ezek közül sem tudnék olyat említeni, amit ne lehe­tett volna beszerezni. Csavar­ból például a félgömbfejűtől a süllyesztett- és hatlapfejűig mindenféle kapható, s van hoz­zájuk anya és alátét is. Az árváltozás egyébként néhány cikknél minimális, például a Szentendrei Keziszerszámgyár nyeles konyhabaltája 45,10 he­lyett 47,60 lett, másoknál vi­szont — elsősorban a mező- gazdasági szeráruknál — több mint 100 százalékos. A kasza 34,60 helyett 86,50-be ke­rül. De kaszát nem vesz min­dennap az ember. S ha figye­lembe vesszük, hogy a jugo­szláv import ásó 119 forint, a magyar pedig az áremelés után is csak 56,50, akkor még mindig olcsónak számít a ha­zai termék. — Az árváltozást hogyan rögzítik a leltár során? — Beírjuk a régi és az új árat, s a kettő közti különb­séget. Az értékváltozással megterhelik az üzletet, a kö­vetkező leltárnál már a ma­gasabb értéket veszik figye­lembe. A leltározás nagy munka. Hallatlan figyelmet követel, s fizikai megterheléssel páro­sul. Pomázon a hivatalos nyit­vatartási idő előtt és után is fény szűrődött az üzletből 11 napon keresztül. Mert a lel­tárt mielőbb be kell fejezni, hogy a lehető legrövidebb ide­ig függjön az ajtón a tábla: Leltár miatt zárva... Czibor Valéria KÖZMŰVELŐDÉS PEST MEGYÉBEN {2.) Kezdaméiiyezések, új módszerek a gödöllői járásban „A közművelődés fontos feladata elősegíteni azt, hogy a felnőtt lakosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljen és gondolkodjék; a műveltség tömegméretűvé váljék”. (Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19-1 ha­tározatából.) A párt Központi Bizottsá­gának határozata, valamint az 1976-os közművelődési tör­vény óta a gödöllői járás párt- szérvezetei is fokozott figyel­met fordítanak a közművelő­dési feladatok végrehajtásá­nak megszervezésére és ellen­őrzésére. Ezt a tevékenységü­ket jelentősen befolyásolja já­rásunk sok tekintetben sajá­tos helyzete. Budapest közel­sége ugyanis egyaránt jelent előnyt és hátrányt- A főváros, az ipari és munkahelyi kör­nyezet hatása kedvezően segí­tette elő a városi és falusi em­ber műveltségi szintje közöt­ti különbség feloldását. Ugyan­akkor igen magas az eljáró dolgozók száma; a keresőképes lakosságnak mintegy 70 száza­léka. A járásba beköltözők nagy száma viszont a hetero- génitást fokozza. A járás területén két jelen­tősebb ip^ri üzem van, Ikla- don és Kistarcsán. Ezzel is ma­gyarázható, hogy gazdasági szerkezetét tekintve, a mező- gazdaság a meghatározó. A termelési szerkezet a termelő- szövetkezetekben az utolsó né­hány évben jelentősen átala­kult. Egyre fokozottabb a me­zőgazdaság iparszerű tevé­kenységének kialakulása. Így érthető, hogy növekszik az igény a jó! képzett, kulturált munkaerő iránt, s ez közvet­ve és közvetlenül is, kihat a szövetkezetek közművelődési tevékenységére. Megoldás — összehangoltan Jelentős a kettős jövedelmű családok száma, ahol is mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban dolgozókat megta­láljuk. Ennek, valamint az egyre fokozódó háztáji gaz­dálkodás eredményeként az életszínvonal ugrásszerűen emelkedett. Ez azonban nem járt mindenütt együtt a mű­velődési igények és lehetősé­gek növekedésével. A gazdasági sajátosságok mellett jelentősek a szellemi, tudati hagyományok is. A fő­várostól kissé távolabbi Galga- mente hajdani zártsága egysé­ges néprajzot, népművészetet eredményezett. Ennek ápolá­sa, fenntartása a megváltozott körülmények között is tovább él. A helyi néprajzi, történel­mi hagyományok ápolása, a népművészeti értékek, emlé­kek megőrzése útján igyek­szünk a zárt falvakból, ha­Békés úton rendezhető a kambodzsai—vietnami viszony Sajtóértekezlet az Országos Béketanácsnál A kambodzsai—vietnami fegyveres konfliktusról, a helyzetről a Béke-világtanács küldöttségének tagjai szemé­lyesen is meggyőződhettek — mondotta keddi sajtóérte­kezletén Pethő Tibor, az Or­szágos Béketanács elnökhe­lyettese. A BVT küldöttsége december 28-tól tíznapos láto­gatáson tartózkodott a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ban Romesh Chandrának, a Béke-világtanács elnökének vezetésével. A delegáció ere­detileg a békés építőmunka tanulmányozására utazott Vietnamba. Ám ahogy a szemtanú arról beszámolt, kintjártukkor, új­év előtt jelentette be a kam­bodzsai kormány a két or­szág közötti diplomáciai kap­csolatok egyoldalú megszün­tetését. A Vietnami Szocialis­ta Köztársaság a delegációnak lehetőséget adott a helyszíni látogatásra. A BVT küldöttsé­ge eljutott az egykor Ka­csacsőr nevű síkság területé­re a kambodzsai—vietnami határvidékre. Az OBT elnök- helyettese a következőképpen összegezte a tapasztalatokat: Vietnami barátaink tájékoz­tatása szerint tavaly június­ban élénkültek meg a fegy­veres kambodzsai támadások és Tayhninh tartomány kör­zetében 240 kilométernyi hosszon négy-öt kilométer mélységben hatoltak be a Vietnami Szocialista Köztár­saság területére. November­ben a határvidék középső ré­szén már hadosztálynyi erő­vel törtek be a kambodzsaiak, s elrabolták a rizstermést, fel­gyújtottak 700 házat. A terü­leten összesen ezer embert gyilkoltak meg a támadók. Láttuk az új temetőket, a po­rig égett falvakat, a vandál pusztítás következményeit. Vietnam nem a fegyveres harcban, hanem a békés ren­dezésben látja a két ország közötti ellentét megszünteté­sének lehetőségét. A Béke­világtanács tagjai nyilatko­zatban támogatták a tárgya­lásokat szorgalmazó javasla­tokat. Sem a két népnek, sem pedig Indokínának nem ér­deke a villongás, a fegyveres összetűzés, hiszen például Kambodzsa és Vietnam a hosszú fegyveres felszabadító harcban testvérként együtt­működött. A látogatás folyamán a BVT-t és Romesh Chandrát a Vietnami Szocialista Köztár­saság Népek Barátságáért Ér­demrendjével tüntették ki. Nguyen Huu Thónak, a Dél­vietnami Felszabadítási Front volt elnökének, a Vietnami Szocialista Köztársaság alel- nökének pedig a békéért ki­fejtett munkásságáért a Jo- liot-Curie Érmet adományoz­ta a Béke-világtanács s a ki­tüntetést a politikusnak Ro­mesh Chandra adta át gyományaira épülő, egységes közösségeket kialakítani. Szép példái ennek a galgamenti fesztivál rendezvényei, a páva­körök munkája, a falumúzeu­mok és tájházak megnyitása.^ Művelődésügyünk alapvető feladatának tekintjük a fejlett szocialista társadalom igényé­nek megfelelő, általánosan és szakmailag művelt, szocialista világnézetű, közösségi gondol­kodású emberek formálását. A közművelődési határozat végrehajtásában kiindulópont­nak tekintettük a feladatok egységes értelmezését a párt­ós intézményi munka vala­mennyi szintjén. Aktívaérte­kezleteken, politikai vitakörö­kön, elméleti konferenciákon, TIT-előadásokon igyekeztünk formálni az egységes szemléle­tet. Ennek eredménye, hogy a párt-, állami, gazdásági ve­zetők és testületek a közmű­velődési munkát már nem re­szortfeladatnak, hanem a kö­zös cselekvés, a testületi mun­ka szerves részének tekintik­Járásunk közművelődési te­vékenysége állandóan fejlő­dik. Ennek alapja és legfőbb biztosítéka a tudatosabb, terv­szerűbb pártirányítás. A párt­szervek területükön szervezik és irányítják, hogy a közmű­velődés társadalmi üggyé vál­jon. Igénylik és összehangol­ják a tömegszervezetek, intéz­mények részvételét a helyi fel­adatok megoldásában. E folya­matos figyelem, az éven­kénti rendszeres beszámolta­tás, mind-mind hozzájárult eredményeink növeléséhez. Javult a tanácsi szervek köz- művelődést irányító, ellenőrző munkája. Ennek egyik legfon­tosabb eredménye, hogy a rész­területek összehangolására is törekszenek. Az egyes községek közművelődési bizottságainak segítésére, a járási — eseten­ként megyei — feladatok jó megszervezésére hozta létre a járási pártbizottság és járási hivatal a járási közművelődé­si bizottságot. Ebben a lakos­ság minden rétege képviselve van. Hozzájárulásból alap A közművelődési munkához korlátozottak az anyagi eszkö­zeink. Ezért a gazdasági egy­ségek eddig is támogatták anyagilag a községek intézmé­nyeit, de ez rendszertelen, sok esetben esetleges jellegű volt. Nagy lépést jelentett, hogy a gazdasági egységek legna­gyobb része együttműködési szerződést kötött a közművelő­dési intézmények közös fenn­tartására. Jelenleg művelődé­si intézményeink mintegy 80 százaléka közös fenntartású. A hozzájárulásokból járási köz­művelődési alapot létesítet­tünk, mely felett a közműve­lődési bizottság rendelkezik. Ebből járási jelentőségű fel­adatok megoldását segítik, tá­mogatják a helytörténeti mun­kát, a krónikaírást, s nyomdai megjelentetésüket. Legutóbb ebből az alapból kapott támo­gatást a Veresegyház című községrajz is. Audiovizuális műhely létrehozását is segí­tette ez az alap. Ennek ered­ménye, hogy ma már több is­kolában és művelődési házban látható olyan hangosított dia- sor, mely a járás egy-egy ré­szének természeti szépségeit, népi hagyományait, múzeumok anyagát tartalmazza. Közvet­len környezetünk jobb megis­merése. igényt ébresztő hatá­sa egyben a hazaszeretetre- nevelés jó eszköze is. Öriási erő, sok-sok tehetség, ötlet van lakosságunkban- En­nek felszínre hozatala, támo­gatása, az eredmények köz­kinccsé tétele a feladatunk. Jó eszközei ennek a különböző pályázatok, fesztiválok. Las­san általánossá válik a közsé­gek között az ún. szomszédo­lás, melyet Veresegyház és Hé- vízgyörk kezdett. Felváltva, hol egyik, hol másik község művelődési intézménye szere­pel, mutatkozik be szomszéd­jánál. ­Az igényekhez igazodva Közművelődési tevékenysé­günknek is állandóan az igé­nyekhez kell igazodnia. A kor­szerű formák — szakkörök, klubok, kis csoportok — kiala­kítása eredményezte a mű­velődési közösségek számá­nak jelentős emelkedését. Nagy gondot fordítunk a művészeti vezetők képzésére, továbbkép­zésére. A járási hivatal mű­velődésügyi osztálya hat stú­diót szervezett ennek érdeké­ben. Munkamegosztás jött lét­re az egyes művelődési intéz­mények között a járási felada­tok ellátására. Fokozatos emel­kedés tapasztalható a könyv­tárak állományában és olva­sottságában. Könyvtáraink mű­ködési körülményei, terüle­tük nagysága azonban még nem kielégítő. Helyi és köz­ponti alapból igyekszünk ezen javítani. Népművészetünket, hagyományainkat, történelmi emlékeinket a múzeumok és tájházak ápolják. Látogatott­ságuk igen kedvező a járás­ból, de megyei megismerte­tésükre is törekednünk kell. A fejlett szocialista társadalom építésének soron levő felada­taiból a TIT is részt vállal a maga sajátos eszközeivel. Emelkedett előadásaik színvo­nala, tartalmuk a közösséget jobban érintő kérdésekkel bő­vült és ez eredményezte a lá­togatottság, az érdeklődés nagyarányú növekedését. Anyagi és erkölcsi megbecsülés Szép céljaink, kitűzött fel­adataink végrehajtásának fon­tos feltétele a közművelődés­ben dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése, elismerése. Ta­nácsaink kedvezményes telek- vásárlással, szolgálati lakások létesítésével, építési kölcsönök nyújtásával segítenek a meg­felelő életkörülmények kialakí­tásában. Közművelődési dolgo­zóink a pedagógusokkal együtt, az ifjúság komplex nevelése érdekében közös munkaprog­ramokat dolgoztak ki a bagi kísérlet nyomán■ Ezek általá­nossá tétele, a művelődési há­zak, könyvtárak, múzeumok és iskolák teljes együttműkö­dése a következő évek felada­ta. Eredményekről, tapasztala­tokról, módszerekről szóltam. Közművelődési munkánk azon­ban ennél sokkal szerteága­zóbb, még több eredménnyel és sok-sok hiányossággal. Egész eddigi tevékenységünk legfon­tosabb eredményét — mely mindezeknek alapja — azon­ban abban látjuk, hogy sike­rült mind pártszervezeteink­ben, mind gazdasági, intézmé­nyi vezetőinkben olyan jelen­tős szemléletváltozást kialakí­tani, mely mindennapi gond­dá, szükségletté, feladattá tet­te munkálkodásukat a közmű­velődés érdekében. További tevékenységünk­höz segítségül kívánjuk venni a megyei és országos tapasz­talatokat, továbbra is támo­gatjuk a helyi kezdeményezé­seket, kísérleteket, s szívesen teremtünk tapasztalatcsere-fó­rumokat más járásokkal. Cé­lunk, hogy a művelődés az egész közösség, minden állam­polgár joga, lehetősége és fel­adata legyen, s a közművelő­dés az alkotás és terjesztés fo­lyamatában cselekvő részvé­telt jelentsen. FEHÉR BÉLA, az MSZMP gödöllői járási bizottságának első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom