Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

, SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL A nagymama szabad ideje A CSALÁDTAGOK hajla­mosak arra, hogy a nagyma­ma szabad idejét „beosszák” azzal a jelszóval, hogy ő úgyis ráér, mert otthon van, sok a szabad ideje. Sokszor any- nyi elvégzendő feladattal bízzák meg a nagymamát, hogy ki sem látszik a mun­kából. Pedig nem helyes más szabad idejével gazdál­kodni, még akkor sem, ha az a család mindig segíteni kész nagymamája, aki szívesen feláldozza minden idejét gyermekeiért, unokáiért. Na­gyon sokszor erején felül se­gít, lemond a pihenésről, szó­rakozásról, pedig arra neki is nagy szüksége lenne. Node, azért a nagymamák­nak is jut a mai sok szépből és jóból, csak élni kell a le­hetőségekkel. Ki kell használ­ni az értékes éveket, tanul­janak meg okosan élni. Erre adunk a fiatalabb és idő­sebb nagymamáknak néhány általános, gyakorlati taná­csot A nap kellemes élményei közé tartozik az étkezés. Te­rített asztalon tálalva, barát­ságos hangulatban jobban esik az étel. Ne sajnáljuk te­hát a fáradságot, minden ét­kezésre . terítsünk meg, kap­csoljuk be a rádiót, hallgas­sunk halk zenét. Idősebb kor­ban nem mennyiségi, hanem minőségi táplálkozásra van szüksége a szervezetnek. Te­hát az étrend gyakran tar­talmazzon tejet, tejterméker két, friss gyümölcsöt, nyers salátát, zöldfőzelékeket, ha­lat, sovány húst, gyümölcs­levet. Zsír helyett főzzünk olajjal. Az ételeket jól rág­juk meg. Ha nincs rendben a fogazatunk, sürgősen hozas­suk rendbe — egészségi és kozmetikai okokból. az egészséges Élet­mód egyik aranyszabálya: a rendszeres mozgás. Ez ér­vényes idősebb korban is. Ko­runkhoz és testi erőnkhöz mérten tornázzunk naponta legalább 10 percet és min­dennap sétáljunk a friss le­vegőn. Séta közben vegyünk néhányszor jó mély lélegze­tet. Ha módunkban áll és egészségünk engedi, men­jünk kirándulni. Testiieg-lel- kileg felüdít. A testápolást sem szabad elhanyagolni. Éppen annyi gondot kell fordítani rá, mint fiatalabb korban. Nem szé­gyellni való dolog, hanem korszerű életvitelre vall, ha idősebb korban is használunk testápoló szereket és korunk­hoz, egyéniségünkhöz illően, nagyon diszkréten szépítő­szereket. A jólápoltság önbi­zalmat ad. Téves felfogás, hogy a nagymamáknak csak sötét színű ruhák valók. A sötét szín komor, s ezzel alá­húzza az életkort, míg a vi­lágos ruha oldja az öregség tüneteit, fiatalos megjele­nést kölcsönöz. Természete­sen, nem szabad feltűnő, élénk színű holmikat viselni, in­kább a pasztell színek hatnak előnyösen. A szórakozásra, kikapcso­lódásra nagyon sok lehető­séget kínál az élet. A könyv idősebb korban is a legjobb barát Olvassunk az idősebb ARUVIZSGAIAT Forgókéses és rezgőkéses A VILLANYBOROTVÁK MINŐSÉGE A borotválkozás — a szük­séges rossz a férfiak számá­ra. A villanyborotvák megje­lenésekor úgy tűnt, végre or­vosolták a férfiak panaszát. A villanyborotva és a zsilettpen­ge mégis évtizedeken át tar­tó, ádáz harcot vívott egy­mással és — egyikük sem győ­zött. Divatba jött a szakáll... Mindez persze, nem változ­tat a tényen, hogy a villany­borotva igen elterjedt. A Na­gyítónak, a fogyasztók lapjá­nak decemberi számában a vil­lanyborotvák nyolc, nálunk is kapható típusát vizsgálták meg. Van-e különbség a különféle rendszerű villanyborotvák kö­zött? Jobb-e a forgókéses (is­mertek például a Philips-gé- pek), vagy igazuk van-e azok­nak, akik a rezgőkéses gépek­re (például a Braun-borotvák- ra) esküsznek? A válasz, a Na­gyító szerint: igen is, nem is. A tesztvizsgálatok során ugyanis „kísérleti alanyok” vállalkoztak a különféle vil­lanyborotvák gyakorlati pró­bájára, s e tapasztalatok bir­tokában azok minősítésére. A borotválkozás „hatékonysága” szempontjából — mennyi ideig tart, mennyire egyenletesen borotvál, mennyire veszi igény­be az arcbőrt, okoz-e bőrvö- rösödést —, nincs alapvető kü­lönbség a különféle rendsze­rű villanyborotvák között. Egyik rendszer sem jobb, mint a másik. Az egyéni érzékeny­ség viszont különböző, tehát abban bizonyára van némi igazság, ha valaki — saját ta­pasztalatai alapján — az egyik­re, vagy a másikra adja a voksát. BRAUN A nyolc típus közül a Braunok a legjobbak, igaz, a nálunk kap­hatók között ezek a legdrágábbak is (a Braun Syn* bron 200-as 1190 forint, a Hraun Synchron Plus 1300 forl.--. Mindkettő „kiváló”, ezek a gyorsabb” gépek s az arcbőrt se..* veszik igénybe. Hal-. ( kan működnek, különösen a drá- ] gább gép (tulajdonképpen ennyi I a közöttük lévő különbség). Vágó- ‘ szitájuk különleges kivitelű, vi­szont igen érzékeny is. Erre a használat során ügyelni kell, mert ha a szita deformálódik, benyo­módik, később a rezgőkés köny- nyen kitörhet egy darabot a szi­tából. A pótalkatrészek pedig nem olcsók. REMINGTON Rangsorban a Braunokat egy másik híres cég, a Remington F 2-es típusa követi (árban is: 1160 forint). Minősége, minősítése — rosszabb kezelhetősége miatt — „jó”. Ez is „gyors” gép, s a pró­baborotválkozásokat végzők sze­rint a vizsgált gépek közül ezzel lehet a legegyenletesebben, leg­jobban megborotválkozni (hajla­toknál, a nyakon, stb.). Kezelhe­tőségét nehezíti,. hogy a hosszú- haj-vágót (például az oldalszakái­hoz) külön kell felszerelni. Két másik típus a Remington Selectro 2, illetve Selectro 3. (1050 forint, illetve 1150 forint). Minő­sítésük ugyancsak „jó”, de a bo- rotválási tulajdonságok szempont­jából nem érik el az előző gépek színvonalát. Különlegességük, hogy a kiborotváTás erőssége fokoza­tokban állítható, de ennek nincs sok jelentősége. HARKOV, MOSZKVA Ami az árat illeti, a szovjet Har­kov 15 M a legolcsóbb (495 fo­rint), viszont minősítése ugyan­csak „jó”. Forgókéses rendszerű, s bár a borotválkozási idő e géppel csak „közepes”, és kicsit zajos is, egyéb tulajdonságai egyenle­tesen jók. A Moszkva 3 Is „jó” (560 fo­rint). Borotválási tulajdonságai va­lamivel jobbak, mint az előzőé (egyébként a Braunhoz hasonló, rezgőkéses rendszerű). A vágó­szitára e gépnél is ügyein? kell: könnyen kitörik! BEBO SHER Minőségi rangsorban az utolsó helyen áll, bár „közepes” minő­sítésű, az NDK-ból származó Be- bo Sher Favorit (525 forint). A szép formájú és kivitelű gépnek, „ha kései jobbak lennének, meg­közelíthetné akár a Braunok mi­nőségét is” — írja a Nagyító. A villanyborotvákból tehát — minőségben is, árban is — van választék. Most már csak a borotválkozást kellene meg kedvelni... Sz. I. emberek életmódjáról szóló könyveket, sokat tanulha­tunk belőle. Örömteli él­mény, ha összejövünk saját korunkbeli asszonyokkal ki­csit társalogni, kézimunkáz­ni, sétálgatni, vagy rádiót hallgatni, tévét nézni. Na­gyon egészséges kikapcsoló­dás a kertészkedés, a virág­ápolás. Az utazás felejthetet­len élmény idősebb korban is, ha módunkban áll, ismer­jük meg hazánk szépségeit, nevezetességeit. A mozi, a múzeum, a színház látogatá­sa sok üres órát tölthet ki, szépíthet meg. És ami a leg­fontosabb, ne forduljunk ön­magunkba, hanem kísérjük érdeklődéssel a világ esemé­nyeit, az érdeklődés ébren­tartása friss szellemi erőt ad. AZ „ÖRÖK FIATALSÁG” titka, ha az élet apró örömeit értékelni tudjuk, és nem fe­lejtjük el, hogy a nő leg­szebb dísze: a kedves mo­soly. Fási Katalin Népművészet a divatban A kézimunka a művészi al­kotásnak egyik sajátos, ősi és rendkívül változatos ága. A jó ízlésre nevelésben, a kézi­munkázó készség elsajátításá­ban is — legbiztosabb táma­szunk a kimeríthetetlenül gazdag népművészeti hagyo­mányanyag, amely évszázado­kon át öröklődött és gazda­godott színekben, formákban, motívumokban. A népművészet iránt nem csökkent az érdeklődés, sőt erősödött, .bizonyítja az is, hogy nemcsak otthonunkat, környezetünket díszítjük népi tárgyakkal, hanem egyre job­ban tért hódítanak a népi motívumok a divatban is. Fergeteges sikereket aratunk például olyan nemzetközi di­vatbemutatókon, ahol világ­hírű külföldi divatcégek kö­zött hazánkat kizárólag ma­gyaros jellegű kollekció kép­viseli. De nézzünk körül idehaza: lépten-nyomon találkozunk népi motívumainkkal a hét­köznapi holmikon éppúgy, mint színházi, alkalmi ruhán, táskán. Ugyanígy sorolhat­nánk a divatos oldaltarisznyá­kat, a praktikus és szép női vállkendőket, a mini és ma­ximellényeket is. B. K. Disznótorban Karácsony előtt kezdődött s még javában tart a disznóölések szezonja. Oltási igazolványt kapnak a kutyák Az idén 29, Pest megyei fal­vakban ágyonvert róka bizo­nyult veszettnek. Majdnem valamennyi marakodott ku­tyával, macskával, némelyik többel is. A velük érintkező kutyákat, mintegy negyvenet és húsznál több macskát ki kellett irtani. Az év folyamán azonban még 3 ezer 722 ku­tyát irtottak ki a megyében, mert gazdáik nem vezették fel őket veszettség elleni vé­dőoltásra. Minden évben sok­sok oltatlan kutya kiirtását rendelték el az állategészség­ügyi hatóságok, de ennyiét még soha. Viszont soha sem volt még oly nehéz kideríteni kutyáról, hogy oltatlan. Az idén ugyan­is pénzügyminiszteri rendelet alapján megszűnt a kutyaösz- szeírás és az ebadót a köz­adókkal együtt kell leróni. Ennek következtében az eb­adó befizetéséről nem kaptak külön nyugtát a kutyatulaj­donosok és így azt, hogy fize­tési kötelezettségüknek eleget tettek, nem igazolhatták az oltásnál, amiről szintén nem kaptak igazolást. Kivéve a megye egy-egy községét. Hány kutya maradt oltat­lan, azt nem is lehetett pon­tosan megállapítani. A Pest megyei Állategészségügyi Ál­lomás megközelítően 10 ezer­re teszi számukat. Az évente azelőtt megtartott ebösszeírá­sok adataiból kiderül, hogy a megyében minden esztendő­ben az előzőnél 5—6 ezerrel több volt a kutya. Az 1976- ban összeírtak száma 127 ezer 310 volt, ellenben idén, ami­1 kor a kötelező oltásokat meg­tartották, csak 115 ezer 855 részesült abban. Holott a ku­tyák száma 1977-re is nyilván emelkedett, mégha sok tulaj­donos az adó megnövekedése miatt többet el is kergetett. Miután az oltatlan eb ter­jesztője lehet a szörnyű fer­tőző betegségnek, a kutyák be nem oltása veszélyezteti az ember egészségét is. Marásá­val könnyen átviheti az em­berre, de a beteg kutya simo- gatása is veszedelembe so­dorhatja a gyanútlant, miután a veszettség kórokozója az ál­lat szőrében is megtelepedik. Ebösszeírásra 1978-ban sem kerül sor. Természetesen mindenki köteles azonban a tanácsnál bejelenteni a birto­kába került három hónapos­nál idősebb új kutyáját. Amennyiben ezt elmulasztja, bírságot rónak ki rá. 1978-ban viszont megálla­pítható lesz a beoltott és az ellenőrzés során bemutatott kutya azonossága. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ugyanis ennek érdekében oltási igazolvány űrlapot nyomtattatott. Ezen a tulajdonos és a kutya nevén kívül a kutya neme, fajtája, színe is szerepel. A jövő évi, előreláthatólag ismét február és március vége között tar­tandó veszettség elleni oltás megtörténtét az állatorvos ezen, a kutyatulajdonosnak átadandó újfajta nyomtatvá­nyon igazolja. Aki az oltások után ilyen igazolást nem tud felmutatni, annak a kutyáját kiirtják. HÉTVÉGI KALAUZ Megszokott, gazdag műsor- kínálatunk ezúttal — meg­váltjuk — egysíkúbb a szo­kásosnál, ugyanis a hét vége egyben az év vége is. Szinte valamennyi művelődési ház­ban szilveszteri bált rendez­nek, hagyományos műsorok­kal : tánc, rövidebb-hosszabb vidám, zenés program, s az elmaradhatatlan tombolasor­solás; tálcán az újévi malac. Sramlizene és japánkakas A dunaharaszti művelődési házban ma este 7 órától haj­nalig áll a bál. A talpalávalót, a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt népszerű Sraml együttes szolgáltatja. A Sraml. együttes több mint 10 éve ápolja a német nem­zetiségi zenei hagyományo­kat. A sramlizene a mült szá­zadban kialakult, igényes, szó­rakoztató osztrák kávéházi mu­zsikát jelentett. Stájer citerá, tangóharmónika, hegedű sze­repeltek a hagyományos zene­karban. A dunaharaszti Sraml együttes felállása fúvósokkal, szaxofonosokkal, gitárral bő­vítve igazodik a korszerű, mai muzsikához. Repertoárjukban a Dunaharaszti és Soroksár környéki sváb dalok mellett tiroli, svájci népdalok és né­hány modern világsláger sze­repel. Ma este 7 órától a veres- egyházi művelődési ház ad otthont a szórakozni vágyók­nak. A hagyományos szilvesz­teri bálon az ABC-együttes játszik. Reggelig tartó bál lesz az óév utolsó napján az érdi já­rási művelődési központban is. Este 7 órától a muzsikát a helyi fúvószenekar szolgáltat­ja. A tápiószentmártoni műve­lődési ház kedves színfolttal bővíti az éjfél utáni tombola­sorsolás nyereményskáláját a holnap hajnalban befejeződő bálon: nemcsak malacot, ha­nem egy valódi fehér japán­kakast is hazavihet a szeren­csés nyertes. Népi famunkák, fafaragások Feltárás és gondos helyre- állítási munkák befejezése után nyílt meg Szentendrén a Népművészetek Háza, a Vár­domb alján. A város egyik legrégibb háza ez, a XVIII. században épült. Eredetileg kétosztatú, szo- ba-konyhás, gerendavázas ház lehetett, vesszőfonású patics- fallal. A múlt század köze­pén még egy szobát építettek hozzá. Az itt kiállított alko­tások készítői a népi faragó­művészet kiváló mesterei vol­tak. Sokan közülük pásztor­emberek. Az állatok őrzése mellett maradt idejük arra is, hogy szerszámaikat apróléko­san kidíszítsék. Kisebb hasz­nálati tárgyakat: székeket, lá­dákat, egyéb bútorokat, kapu­bálványokat, fejfákat is ké­szítettek. Különösen érdeke­sek az ácsolt ládák, szuszé- kok. Ezeknél a faanyagot nem fűrészelték, hanem hasogat­ták. A paraszti munkák kö­zött sok remekmű akad. de ugyanígy megcsodálnivalók a mesteremberek munkái és szerszámai is. A kiállítást jö­vő év első feléig láthatják még az érdeklődők. Koncert A váci zenei általános isko­lában ma délután fél három­kor és fél ötkor szilveszteri orgonahangversenyt rendez­nek. A koncerten fellép Le- hotka Gábor és Kovács Kál­mán orgonaművész. Műsorukban Bach, Men­delssohn, Branch, Phikéti, Baldassare, és Purcell művei­ből adnak elő. Horgászoknak Mint ígértük, ismertetjük az új halászati törvény végre­hajtási utasításának azon ré­szeit, amelyek a fajlagos, ti­lalmi‘időkre és a méretekre, valamint súly- és darabkor­látozásokra vonatkoznak. Tudjuk, hogy egy sor hor­gászegyesületnél, még területi bizottságoknál is komoly vi­tára adnak okot e rendelkezé­sek. Egy azonban biztos: ja­nuár elsejétől érvényesek, be kell tartani őket. Hogy bevál­nak-e, azt majd eldönti az idő... Tehát: egész éven át tilos természetvédelmi okokból a magyar bucó, másnéven orsó­hal, német bucó, avagy ahogy a Dunán hívják, barátfüle”, a nagy pisztrángszerű dunai galóca, a cifra kölönte, a vá­gó, a kövi és a réti csík, a balkáni csík, a kígyószerű du­nai ingola, a felpillantó küllő és a halványfoltú küllő, a lápi póc, a petényi márna, a sely­mes durbincs, a sújtásos küsz, a tarka géb és a vaskos csa- bak kifogása, ezeket minden­kor vissza kell dobni: (Ide kí­vánkozik két megjegyzés: a süllőzők kedvenc csalihala, a fenékjáró küllő, más nevén sajtszopó vagy grundli fogha­tó. A selymes durbincs védel­me viszont érthetetlen, hiszen ikrapusztításóval nagy kárt tesz minden halivadékban, és sok is van belőle...) Fajlagos tilalmi idők általá­ban az egész országban, és a Balatonon Is a következők: csukát március 1—31., süllőt, kősüllőt és balint március 1— április 30., pontyot, márnát és 80 centiméternél rövidebb harcsát május 2—június 15., kecsegét március 1—június 30., a pisztrángféléket októ­ber 15—április 30. között ti­los kifogni. Fontos változás ebben a harcsát érinti: eddig 5 kg feletti harcsát lehetett tilalmi időben kifogni. Ez sok vitára adott okot, ezért hoz­ták a súlykorlátozás helyett a 80 centiméteres méretet! To­vábbra is érvényes szabály, hogy ha a tilalom kezdete vagy vége hét végére esne, a hét végét követő hétfőn kez­dődik, illetőleg szabad szom­bat 0 órakor fejeződik be a tilalom. A Balaton külön ti­lalmi idői megszűnnek, csak az április 20—május 20. kö­zötti általános tilalom marad ott fenn. A méretekről: a méret alá eső nemeshalakból napi 5 darab fogható, de egy fajtá­ból nem lehet háromnál több. (Például: 3 ponty, 2 süllő, 3 süllő, 1 csuka, 1 balin, stb.) A kősüllőből ettől függetlenül fogható 3 kilogramm napon­ta. A növényevő halak mére­te megszűnt, átkerültek az „egyéb” kategóriába. A mére­tek: kősüllő 20, pisztrángfélék 22, ponty, és fekete sügér 30, márna 35, süllő, balin, csuka, kecsege 40, harcsa, angolna 50 centiméter. Ezekből tehát ösz- szesen öt, fajonként legfeljebb három darab fogható az új méret szerint naponta. Egyéb halakból (keszeg, kárász, sü­gér, törpeharcsa és a növény- I evő halak) összesen 5 kilo­gramm fogható egy nap, te­hát ha valaki fog két darab két és fél kilós amúrt, aznap már keszegezni sem szabad. Viszont az amur nem számit be az öt darab nemeshalba! Fenőtt engedélyes horgász legfeljebb két bottal horgász­hat, egy boton három horog lehet. Ifjúsági és üdülőjegye- sek egy bottal horgászhatnak. Tilos a „gereblyézés” (kívül­ről akasztva, szándékosan ha­lat fogni) és az olyan műszer, amely „maga fogja a halai” — azaz otthagyott fenekező bottól nem mehetünk néhány lépésnél távolabb: Köztudott, hogy a Ráckevei (Soroksári)-Dunán eddig az országostól eltérő szabályok voltak érvényben. Az ottani változásokról januárban szá< mólunk be, és az új tilalmai!, kezdetét, végét egész évbeí' jelezni fogjuk. összeállította: Krasznai Éva t i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom