Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

1977. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 7 Három aranylakodalom pár ünnepelte aranylakodal- mát. Név szerint Ofella János és felesége, Vágvölgyi József és felesége, valamint Vekety Sándorék, 50 éve kötöttek há­zasságot. Otthonukban kö­szöntötték valamennyiteket a gyerekek, unokák és déduno­kák. A község apraja, nagyja ne­vében szeretettel köszöntjük az idős házaspárokat. Ofella Sándor Tápiószecső A vásárlók kérték A kiskunlacházai Kis Duna- menti ÁFÉSZ két esztende­je megalakította az ÉGSZÖV munkás fogyasztási tagozatát, melynek keretében büfét üze­meltet. Most azonban több­száz dolgozó nő jogos igényét szeretné a szövetkezet kielé­gíteni. Ugyanis az ÉGSZÖV által rendelkezésre bocsátott telken kisár uházat szándéko­zik építeni. Talán ezzel is könnyítenek az asszonyok má­sodik műszakján. A tervek szerint a dolgozók munká­ba menet beadhatják majd a rendelésüket, és hazamene­telkor becsomagolva meg­kapják az árut. A szövetkezet szeretne a 222-es számú Szak­munkásképző Intézetben is if­júsági boltot nyitni a diákok részére, a_ráckevei Ady Gim­náziumban üzemelő büféhez hasonlóan. Asztalos Imre Szigetújfalu Máshol is megvalósitha tó Érdekes kezdeményezésről számolhatok be, amelyet a ceglédi kórházban vezettek be. Minden felvett beteg kap egy kérdőívet, ezen elmond­hatja véleményét a kórházi ellátás színvonaláról, az orvo­sok és az ápolók munkájáról, a beteggel való törődés mér­tékéről, a betegségiével kap- cso’atos felvilágosító munká­ról. A kérdőíveket névtelenül a gyűjtőládába kell dobni. így az esetleg kedvezőtlen véle­ményt is nyugodtan elmond­hatják a betegek. Örülünk ennek a kezdemé­nyezésnek. mert úgy tűnik, hogy a gyógyítást, de az orvos —beteg jó kapcsolatát is elő­segíti. \ Maczelka Tibor Cegléd Ki csúszik el? Szigetmonostoron lakom a Köztársaság utcában, ahol a víz már több, mint fél éve (hét hónap óta) csörgedezik és csi­nos kis árkot is kimosott ma­gának. Az utca gyerekei nap mint nap nagy örömmel járják kö­rül a vízfolyást és a meleg nyári napokban ugyancsak örömmel toccsantak bele a po­csolyába. Ez az áradat a Köz­társaság út és a Munkácsy út kereszteződésénél levő utcai vízelzáró csap védőcsövéből ered és az utca végénél levő csapás gödörbe ömlik. El kell mondanom, hogy öt alkalom­mal fordultam a Fővárosi Víz­művek csillaghegyi kirendelt­ségéhez, és már kívülről tu­dom a telefonszámukat: 888—112-es. Bár most, ha ez a víz befagy, a gyerekeknek a téli sportolást is megoldaná, hiszen remek korcsolyapálya lenne. A szigetmonostori felnőttek azonban nem így vélekedtek, mert tanácstagi beszámolón többen felszólaltak a vízömlés miatt. Ök valószínűlég nelr szeretnek korcsolyázni. Most azt kérdezem önöktől, ki csú­szik- el ezen az egészen végül- is? ifi Á j.. Mócsai J. Rudolf Szigetmonostor % Felhívtuk mi is a megadott 2 telefonszámot. Több napi si- 2 kertelen próbálkozás után tud- 2 tunk beszélni Bihari József- y, fel, a Fővárosi Vízművek csU- 2 laghegyi kirendeltségének ve- 2 zetőjével. Tájékoztatása rzerint 2 két bejelentés érkezett a kiren- 2 deltséghez a víz szivárgásával í kapcsolatban. Az első október 2 18-án, a második november 23­2 án. Tehát tudott arról, hogy 2 a vlzeizáró csap szivárog. Hogy 2 az első bejelentés után miért ^ nem mentek ki a helyszínre, g ezt valójában nem sikerült 2 megtudni. Most mindenesetre 2 ígéretet kamtunk arra, hogy a 2 legrövidebb időn belül megja- 2 vitják a hibát. A munka vé- 2 geztévcl értesítik szerkesztősé- 2. günket. Hírek Bagról KITÜNTETETT végeztek, fgy Merényi Gyulá­PEDAGÖGUSOK né és Szász Gerőné tanítónők Bensőséges ünnepség volt az elmúlt napokban a gödöllői járási hivatal nagytermében, ahol arany, illetve gyémánt oklevelet kaptak a pedagógu­sok. Az ünnepségen részt vet­tek a most nyugdíjba vonuló, illetve pályakezdő tanítók és tanárok is. Zalavári László, a járási művelődési osztály vezetője nagy szeretettel köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően a vérségi általános iskola ta­nulói adtak színpompás mű-* sort. Majd dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke kö­szöntötte az ünnepeiteket, hangsúlyozva a pedagógiai munka szépségét, és a pálya­kezdő pedagógusoknak példa­képül állította a veterán ne­velőket. Ezután a járási hivatal el­nöke két idős pedagógusnak — akik oklevelüket 60 éve szerezték — gyémánt diplomát adott át. Farkas István bagi tanító 1917. január 20-án szer­zett oklevelet a Budapesti Ál­lami Tanítóképző Intézetben, és aki most 80. életévében is tanítja, a mi gyerekeiriket. Ugyancsak gyémánt oklevelet kapott Verebély Dénes aszódi tanító, aki 1917. április 17-én szerzett oklevelet. Arany oklevelet az a három pedagógus kapott, akik 50 éve Pácéiról, Művész Júlia óvónő pedig Aszódról. A kitüntetet­tek nevében Farkas István gyémántdiplomás tanító szólt, aki frissen, fiatalosan beszélt munkájáról és élményeiről. A zárszót Kovács Dezső, a Járási Pedagógus Szakszerve­zet titkára tartotta. VITA A KÖZÖSSÉGI MAGATARTÁSRÓL Az elmúlt naookban meg­kezdődtek a már hagyomá­nyossá vált bagi népfrontes­tek. Katona Vince, a Hazafias Népfront bagi bizottságának elnöke bevezető beszédében ismertette a népfrontestek cél­ját, és a tervezett hat előadás -témáit. Ezekben aktuális poli­tikai, oktatási, gazdasági, tár­sadalmi és környezetvédelmi kérdések szerepelnek. Az első népfrontesten dr. Balázs József, a gödöllői já­rási hivatal titkárságának ve­zetője a közösségi magatartás­ról tartott vitaindító előadást. A következő népfrontestre december 6-án kerül sor a bagi művelődési központ klub­termében, amikor is' Varga László, a Galgavidéke Áfész elnöke Terveink teljesítése címmel tart előadást. Iszlai Albert Bag A hévizgyörki sártenger A Pest megyei Hírlap ha­sábjain gyakran olvasok arról, hogy Bag nagyközségben fel­újítják az utcákat, kikövezik, rendbeteszik azokat.. Legutóbb éppen a Postabontás rovat­ban olvastam erről tudósítást. Hévízgyörk, ahol lakom, szántén Baghoz tartozik de itt egész más a helyzet. A Béke utca hónapok óta fel van dúl­va. A nemrégiben ^elkészült ABC-áruház előtt hatalmas sár tenger, különböző nagysá­gú gödrök, szemétdomb van. Fel kellene tölteni ezt a terü­letet és szépen elegyengetni a talajt. Én a saját házam előtt kilenc méter hosszan ezt már megtettem, bár ez is közterü­let. A tanács segítségével és a lakók összefogásával még az igazi tél beállta előtt el kelle­ne rendezni a telepet. Özv. Rózsavölgyi Istvánné Hévízgyörk 2 A panasszal Görög Lászlóhoz, 2 a területileg illetékes Bag 2 Nagyközségi Tanács elnökéhez 2 fordultunk. Elmondta, hogy ol- 2 vasónk panasza jogos, mert 2 valóban felbontották a Béke 2 utcát. Ugyanis a Pest megyei 2 víz- és Csatornamű Vállalat 2 dolgozói most végzik a köz- 2 ponti ivóvízhálózat megépítését, 2 nyolc községen keresztül. Már 2 csak Hévízgyörk és Galgahé- 2 víz bekapcsolása van hátra. 2 A munkát még nem fejezték 2 be, de időközben a kifogásolt í hatalmas kátyút homokkal fel- 2 töltötték. Az ivóvízhálózat mű- '• szaki átadása Után természe­tesen rendbehozzák a terepet. Addig is türelmet kémek a lakóktól, hiszen az út felbon­tása a község Ivóvízellátása ér­dekében történik. Szépítik a várost Szentendrén, a Kossuth La­jos Katonai Főiskola hallga­tói évente ctsaknem félmillió forint értékű társadalmi mun­kával járulnak hozzá a város fejlődéséhez és szépítéséhez. Novemberben Szentendre fá­sítási programjából vették ki részüket a tanintézet hallgatói. A nemrégiben szintén társa­dalmi munkában épített au­tóparkolókban és a lakótelepe­ken mintegy száz facsemetét ültettek el. A KISZ-tagok pe­dig hét végi pihenőjükön, a nemrég átépített postás stran­don, másfél száz facsemete ültetéséhez. szükséges gödröt ásták ki. Géczi Sándor Szentendre Favágás — külső segítséggel Két hónappal ezelőtt, pon­tosan szeptember 11-én ha­talmas szélvihar száguldott végig Gödöllőn. A házam előtt levő fa koronájának egy ré­szét a vihar lecsavarta, másik részét pedig az épület felé megdöntötte. Az ijedelem után szeptember 14-én kérelemmel fordultam a városi tanács elr- nökéhez, Benedek Jánoshoz, hogy a házamat veszélyeztető fát vágják ki. Nem sokkal ez­után a városi tanács műszaki osztályától olyan értelmű le­velet kaptam, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat térítés ellenében a veszélyes fát ki fogja vágni. Ez a levél megnyugtatott, de néhány nap múlva, mikor a nevezett vállalat nem jelent­kezett a munka elvégzésére, nyugtalankodni kezdtem. Ezért november másodikén felhív­tam a Városgazdálkodási Vál­lalatot telefonon és érdeklőd­tem, hogy mi a helyzet. Azt a határozott választ kaptam, hogy ilyen irányú kérelem „fe­léjük” nem érkezett. Ekkor azt kértem, hogy nézzék meg az iktatókönyvet. Erre — már szelídebb hangon — azt mond­ták, hogy »valóban, szeptem­ber 29-én megérkezett a ta­nács levele; menjek be tehát a vállalathoz és intézzük el a számi ázást. Be is mentem, megvallom, kicsit indulatos voltam, és meg­kérdeztem, miért nem értesí­tettek arról, hogy a munka végzésére őket kötelezték. Azt mondták nekem, hogy sajnos, ilyen munkára nekik munka­erejük nincs, de tudnak egy dolgozót, aki maszek munká­ban kivágná azt a fát nekem — óránként ezer forintért. Megvallom őszintén, «okallot- fcam az összeget, de ha hivata­Lapunk 1977. október 21-i számában Körkép a budai já­rásból című írásukra a Volán 20. számú Vállalat főosztály- vezetője dr. Pártay Tivadar a következő választ küldte. Igaz, amit a panaszos levél­író megállapít, hogy 1974. év végéig a Budakeszi Gyógy­szertár megállóhelyünk a BKV-megállóhelytől 20—25 méterre volt. A Budakeszi Nagyközségi Tanács vb, valamint a Budai losan nincs munkaerő, mit te­gyek. Megmondták az ember címét, akit én másnap felke­restem, és közöltem vele, hogy miért jövök. Megegyeztünk, hogy másnap megnézi a fát. Ez még november elején volt, de azóta sem jöttek hozzám. Közben tudomást szerzett bajomról a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem kertészeti tanszékének telepvezetője, Bojsza József és négy dolgo­zót kiküldött hozzánk a fa'ki­vágására. Ezért a nagy segít­ségért ezúton is szeretnék köszönetét mondani és példa­képpen említem az egyebem dolgozóit a Városgazdálkodási Vállalat illetékesei előtt is. Kelemen János Gödöllő Szerkesztői üzenetek B. J.-nó, Pilis: Megkaptuk leve­lét, amelyben arról értesít ben­nünket, hogy elküldték önnek a rádiót, örülünk, hogy végre pon­tot tehetünk a hosszadalmas ügy végére. H. M.-né, Monor: Mi is szeretet­tel gratulálunk a kitüntetéshez, és továbbra is várjuk közérdekű le­veleit, tudósításait. Cs. I., Szentendre: Érdekes Írá­sára a közéljövőben levélben kül­dünk .választ. Problémáját pedig továbbítottuk az illetékeseknek. Válaszukig szíves türelmét kérjük. Járási Rendőrkapitányság helyszíni szemléje és az 1974. december 12-én kelt közös jegyzőkönyve rögzítette a megállóhely áthelyezését. In­dokként a személy- és va­gyonbiztonságot, valamint a balesetmentes közlekedést je­lölték meg. A jegyzőkönyvben megállapítottkkal egyetértve a jelzőtáblákat 1977 januárjában a BKV megállójába helyezték át Válasz cikkünkre Gyors megoldás — kényszerhelyzetben Már nem fáznak a földszintiek Ismételt látogatás Gödöllőn, az alsóparki lakótelepen Az évek során bebizonyo­sodott: számunkra rendkívül tanulságos visszatérés egy- egy korábban megjelent cik­künk témájára. Most is ezt tesszük, hiszen olyan dolog­ról írunk, amellyel kapcsolat­ban már korábban eldöntöt­tük: ha beköszönt a hideg, is­mét beszélünk az érdekeltek­kel. S miért függvénye mind­ez az időjárásnak? Mindenek­előtt azért, mert a fűtésről lesz szó... Az előzmények A helyzet teljes megértésé­hez érdemes felidézni az előz­ményeket. Lapunk október 6-i számában „Fáznak a föld­szintiek” címmel Szatmári Béláné gödöllői olvasónk le­velével foglalkoztunk. Egye­bek közt tudomásunkra hoz­ta, hogy az alsóparki lakóte­lep egyik földszinti otthoná­ban él, de már előre fél a téltől, mert tavaly is sokat didergett — a többi lakótár­sával egyetemben: előfordult többször, hogy nagykabátban üldögéltek odahaza. Levelé­ben arra kért bennünket, néz­zünk utána, intézkedtek-e az illetékesek annak érdeké­ben. hogy az idén télen ha­sonló probléma ne forduljon elő. Októberi cikkünkben gö­döllői olvasónk levele nyo­mán választ kértünk a váro­si tanács, valamint a Város­gazdálkodási Vállalat illeté­keseitől: arra voltunk kíván­csiak, mit szándékoznak ten­ni a lakók érdekében? Tájé­koztatásukból kiderült: az al­sóparki lakótelepen úgyne­vezett felsőelosztású, egycsö­ves fűtési rendszer üzemel, ami annyit jelent, hogy a csö­vekben keringő forró víz elő­ször a legfelsőbb szint radiá­torait melegíti, s utoljára ér a földszintre — persze, már alacsonyabb hőmérsékleten. Utaltunk arra is. hogy az a radiátor — a huszonöt tagból álló Radal 625-ös típusú —, amelyik kellő meleget ad a felsőbb emeleteken, már nem elég a földszinten, mert kicsi a fűtőfelülete. Az írásban utaltunk arra — s ebben be­szélgetőpartnereink is egyet­értettek —, hogy a helyzetet véglegesen csak a radiátorok cseréje oldhatja meg. Ez a tény azonban újabb problé­mát vetett fel: a Városgaz­dálkodási Vállalat csak a ta­nácsi otthonok radiátorcseré­jének költségeit vállalta, a szövetkezeti, illetve OTP-la- kásokét nem. így hát cikkünk­ben azt javasoltuk: a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat, valamint a Pest megyei Beruházó Vál­lalat — a kivitelező, a ter­vező, és a beruházó — közö­sen tisztázza, kit, vagy kiket terhel az új radiátorok költ­sége. Intézkedtek Ennyit az első cikkről. S most ismét foglalkozunk az üggyel, mert az elmúlt na­pokban megint levelet kap­tunk Szatmári Bélánétól. Eze­ket írta: „Szeretnék köszönetét mon­dani az érdekelteknek, mert a cikk megjelenése után nem sokkal intézkedtek. A tömb­fűtőmű szerelői gyorsan és előzékenyen elvégezték a ra­diátorcserét lakásomban. Re­mélem, hogy most már több okom nem lesz panaszra!” Olvasónk lakásában tehát megoldódott a gond és nem kell még egyszer nagykabát­ban üldögélnie otthon. De to­vábbra is aktuális volt a kér­dés : mi lesz a földszinti szö­vetkezeti és OTP-lakások ra­diátorcseréjével? Nos, a cik­künkben javasolt tanácsko­zás a tervező, a kivitelező és a beruházó részvételével nem jött létre, de a városi ta­nács példás gyorsasággal in­tézkedett: külön pénzösszeget biztosított erre a célra. A sze­relést a tömbfűtőmű Strom­feld Aurél szocialista brigád­ja vállalta el. Előírás szerint A jelenlegi helyzetről kér­tünk tájékoztatást Nagy Al­berttól, a lakótelepi tömb­fűtőmű vezetőjétől, aki már korábban megjelent írásunk­ban is kifejtette véleményét. Most így beszélt: * — Igyekszünk gyorsan be­szerezni az új lemezradiáto­rokat. Sajnos, az átszerelést a tél folyamán már aligha tud­juk elvégezni. Addig is gon­doskodunk arról, hogy ne fáz­zanak a földszinti lakók: a fűtési rendszerben előreme­nő víz most melegebb, mint korában, így a legalsó szinten elértük, hogy a szobákban 20, a konyhában 16, a fürdőszo­bában pedig 24 fok a hőmér­séklet. Vagyis pontosan elő­írás szerinti... A lakótelepi tömbfűtőmű vezetője a továbbiakban el­mondta: ez az eljárás azt eredményezte, hogy a felső emeletek otthonaiban nem ritka a 25—26 fokos meleg. De mégsem tehettek mást. sa földszintiek érdekében kérik a lakók megértését: a radiá­torcseréig kényszermegoldás­ról van szó. így legalább el­érték azt, hogy egyetlen la­kásban sem kell nagykabát­ban üldögélni. Ha viszont — ez mindenekelőtt a maga­sabb emeleten lakókra vonat­kozik — egyes otthonokban gondot okozna a magas hő­mérséklet. a tömbfűtőmű ve­zetője azt javasolja: egysze­rű megoldással kis edényben tegyenek vizet a radiátorokra — párologtatóként. A lényeg: a meleg De egyáltalán nem irigylés­re méltó még most sem Nagy Albert helyzete. Tájékoztatá­sa szerint ugyanis az alsópar­ki lakótelepen az elsők kö­zött átadott A/2, A/3 és A/4- es épületekben a fűtési rend­szert naponta kétszer kell — megfelelő automatizmus hiá­nyában — légteleníteni. A tömbfűtőmű dolgozói —; mi­után a kivitelezőre a jelek szerint hiába várnak — saját maguk oldják meg a gondot: áramlásmegszakító légedényt építenek be — megfelelő au- tomatikával felszerelve. Ez sem lesz kis munka. — Mi azt szeretnénk, ha a lakók elégedettek lennének a munkánkkal. Azt is tud­juk, hogy a kisgyermekes csa­ládokat nem érdeklik a kivi­telező nehézségei, csak egyet­len dolog: meleg legyen a la­kásban. Igyekszünk ennek szellemében dolgozni, s nyu­godtan elmondhatom, hogy a tömbfűtőmű tizenhárom tagú Stromfeld Aurél szocialista brigádjának tagjai — fűtés- szerelők, hőkiosztók — teljes mértékben tisztában vannak e helyzettel... ★ A gödöllői eset több szem­pontból is tanulságos. Szá­munkra mindenekelőtt azért, mert a városi tanács illeté­kesei gyorsan intézkedtek — messzemenően szem előtt tart­va a lakók érdekeit. Nem magyarázkodtak. kifogások sem hangzottak el — bizo­nyára könnyen találtak vol­na —, hanem azonnyomban közbeléptek. S úgy véljük, az eredmény sem mellékes: dicsérő bejegy­zések sorakoznak az alsó­parki lakótelep tömbfűtőmű- vének panaszkönyvéb«n ... Faluf Gábor 1 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom