Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
Szigetszentmiklósi körkép Jóleső érzéssel számolhatunk be arról, hogy a ráckevei járásbeli Szigetszentmiklós az idén ismét gyarapodott, gazdagodott. Ha visszapillantunk az elmúlt hónapokra, meg kell állapítanunk: a nagyközség lakói mindenekelőtt a szolgáltatóház átadásának örültek. A2 eredményekhez tartozik, hogy a nyáron kétszáz család költözhetett be az újonnan elkészült lakásokba. Az új épülettömbök elé azóta járda, játszótér, pihenőpark épült, a házak környékén padokat helyeztek el. s iákat ültettek. A nyáron kezdték felújítani az addig járhatatlan Thököly utcát: éppen karácsony előtt volt a csaknem egy kilométer hosszú útszakasz műszaki átadása, s mi, az utcabeliek örömmel és megelégedéssel vettük birtokunkba. Ezúton is szeretnénk tolmácsolni köszö- netünket ezért a munkáért félezer család nevében a nagyközségi tanácsnak: a 20-as és a Nyílt levél egy búcsúzó előfizetőnkhöz Tisztelt Bodnár Ede! Megkaptuk szerkesztőségünkbe küldött sorait, s őszintén meg kell mondanunk, hogy mi nem szeretnénk búcsúzni Öntől. Miközben Boldog Üj Esztendőt kívánt szerkesztőségünk minden dolgozójának, közölte velünk azt is, hogy hosszú évek óta a Pest megyei Hírlap előfizetője, de most úgy határozott; lemondja lapunkat. Az ok módfelett egyszerű: mivel havonta legalább négy-öt alkalommal nem kapta meg kedvenc újságját, s ha hozzák is, reggelente többnyire nyolc és kilenc óra között kézbesíti a kihordó, úgy érzi, nem dönthet másként. Be kell vallanunk önnek: szomorúan vettük tudomásul elhatározását. De arra kérjük, várjon még egy kicsit, s hallgasson meg bennünket. Mi, akik nap mint nap azon fáradozunk, hogy friss lapot adjunk olvasóink kezébe, nem tudunk belenyugodni egyetlen előfizetőnk elvesztésébe sem. Éppen ezért levelének kézhezvétele után az üggyel kapcsolatban azon- nyomban felvilágosítást kértünk Papp Miklósnétól, a posta pesterzsébeti hírlaposztályának vezetőjétől. Készségesen utánanézett a panasznak, s tudomásunkra hozta, hogy a XX. kerületben fekvő Ér utcában — ahol ön is lakik — a mellékfoglalkozású hírlapkézbesítő mindeddig közmegelégedésre végezte munkáját. Az előfizetőktől semmiféle panasz nem érkezett. Állítása szerint ön az első, aki reklamál. Ráadásul Pesterzsébetnek egyik legnehezebb körzetében hordja ki mindennap az újságokat. Nincs okunk kétségbe vonni a hírlaposztály vezetőjének szavait: 21 éve dolgozik jelenlegi beosztásában. Mi — s eny- nyi elfogultság részünkről talán elfogadható —, mégis, az ön sorait tartjuk irányadónak: nyilván nem készülne most lemondani lapunkat, ha azt mindig időben megkapta volna. A hírlaposztály vezetője megígérte, hogy január első napjaiban felkeresik Önt, s közösen tisztázzák az ügyet. A posta illetékese is kinyilvánította: nekik sem mindegy, hogy csökken-e, avagy emelkedik az előfizetők gzáma. S most, amikor szerkesztőségünk valamennyi dolgozója nevében mi is eredményekben gazdag és Boldog Oj Esztendőt kívánunk önnek, őszintén reméljük, hogy jövőre is hűséges olvasónk marad. Feltéve persze, ha mai lapunkat időben kézhez kapja... Válasz cikkünkre A Pest megyei Hírlap december 15-i számának Postabontás rovatában Iszlai Albert bagi olvasónk közvilágítással kapcsolatos levelére Görög László, a bagi nagyközségi közös tanács elnöke válaszolt. Egyebek közt az alábbiakat írta: A panasz írójának igaza van, észrevétele jogos. Ha érdeklődött volna nálunk, részletes választ tudtunk volna adni, a tett intézkedésekről. A fakitermelő a kemence— bemecebaráti tsz budapesti szolgáltató ágazata volt. A köz- világítást szolgáló villanyvezetéket a lezuhanó fák leszaggatták még szeptember közepén. A nagyközségi közös tanács a 608—6T977. számú levelében, szeptember 29-én, felszólította a fenti vállalatot a kár helyreállítására. A vállalat az 1502—2T977. 124. 6zámú levelében Szilassy ügyintéző október 6-án nyilatkozott és kért bennünket, hogy a leszaggatott villanvvilágítási vezetékek helyreállítását az ő költségükre végeztessük el. A levél vétele után személyesen tárgyaltunk a MEZŐGÉP Vállalat bagi gyáregységének tmk-vezetŐiével. A beszélgetést a 608—7'1977. számú október 20-án kelt megrendelésünkben rögzítettük Ezzel esvidöben értesítettük a kárt okozó vállalatot is. Igaz. hoev a MEZŐGÉP Vállalat gvárewsége megrendelésünket írásban nem iaa- zolta vissza. Személyes sürgetésünkre a fmk vezetőie más elfogial+ságnkra hivatkozva. mindig más h=fáridő- ket adott Végezetül december 12—13-na {«érte a javítást, amelyet valójában december 14-én három villanyszerelő meg is csinált. , Megjegyezzük még, hogy a fent elmondottak figyelembevételével a tanács illetékesei nem mulasztották el a szükséges intézkedést megtenni, annál is inkább, mert a szóban forgó közvilágítási hálózat nem az # áramszolgáltató kezelésében van. Sajnos, területünkön olyan állami vagy szövetkezeti szerv nincs, amely rövid határidőn belül az ilyen munkákat vállalni tudná. Kisiparosaink pedTg elsősorban az újonnan épülő házakban szerelnek. ★ Néhány megjegyzést ml is szeretnénk hozzátenni a levélhez. Változatlanul az a meggyőződésünk, hogy ha a községben a közmű — jelen esetben a közvilágítás elromlik —, akkor nem a hetekig tartó felelősségmegállapiló levelezés a járható út, hanem a lehető leggyorsabb intézkedés. Azt sem vitatjuk — • többnyire más községekben is ez a szokás —, hogy a közvilágítási panaszokat a tanácson írják be a lakók az elektromosok hibabejelentő könyvébe. A tanácselnök levelében azt Irta, hogy többször Is jelentette a hibát a tmk vezetőjének, Országh Gábortól, a MEZŐGÉP Vállalat bagi gyáregységének vezetőjétől ismételten azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudott az említett megrendelésről. Ami a tudósítónkra vonalközé sorokat Illeti, erről esak annyit: Iszlai Albertet nem a hosszéra nyúló eredménytelen Intézkedések érdekelték, hanem az, hogv égnek-e a lámpák, vagy sem. S mivel a kérdéses ű'szakastan sötét volt, űey véljük, semmiképpen nem érdemel elmarasztalást. Nem ál! szándékunkban a vitát folytatni, mert örömmel értesültünk arról, hogy égnek a lám*4 1- , p ■— “1 )<• tett bennünket. Az a lényeg, hogy az eset tanulságait —, a hwttllf problémák elkerülésére —, megszívleljék az érdekeltek. 21-es tanácsi körzetek lakossága már régen várt erre a napra. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy e makadámutat — amely 1930-ban készült — 1956 óta nem gondozták, s akkora gödrök ékesítették, hogy lehetetlen volt rajta járművel közlekedni. Az utca mentén és környékén pedig az évek során egymás után épültek az új családi házak, sokgyermekes családok raktak itt fészket. így hát érthető a Thököly utcaiak öröme, hiszen megszűnt a korábbi áldatlan állapot. Dobó István és Vöő Imre Szigetszentmiklós Hideg a bolt A vecsésiek már régen vártak arra, hogy megnyíljon a 102-es számú bolt: örömmel nyugtáztuk, hogy jól ellátó ;t. két műszakban nyitva tartó üzletet vehettünk birtokunkba. Az áruválasztékkal nincs gond, annál több probléma akad az üzlet fűtésével. Az eladók hiába öltöznek fel melegen, a köves padlón állva könnyen megfázhatnak. Az olajkályha ritkán működik: ha van üzemanyag, akkor rendszerint a fűtőtest rossz, s ugyanez fordítva is igaz. A lényeg: a bolt hideg. Arra szeretnénk kérni az illetékeseket, oldják meg az üzlet fűtését: az eladók lelkiismeretesen, szorgalmasan dolgoznak, kár lenne idő előtt betegszabadságra küldeni őket... Komjáthy Józsefné Vecsés Fóti h uiladékh egyek Dunakeszin élek, de gyakorta felkeresen a közeli Pótót is. Ezt tettem a közelmúltban is: a helyi nagyközségi tanácson megtudtam, hogy a fótiak legnagyobb gondja jelen pillanatban a hulladékszállítás megoldatlansága. Egy kocsijuk van, de sajnos az is többet rossz, mint ahányszor jó. Kukás autót csak 1979-re igazoltak visz- sza — rádadásul drága is. A fótiak pedig fizetik a szemétpénzt — s ellenszolgáltatásként jogosan várják el azt, hogy, akiknek ez a feladatuk, gondoskodjanak a hulladék elszállításáról. Solymosi László Dunakeszi Ismét megnyílt a nyugdijaskfub A Pedagógusok Szakszervezete budai járási bizottságának irányításával néhány évvel ezelőtt a járásban nyugdíjasklub alakult. Az egyik alapító R. Nemes Rózsa, a pilis- vörösvári általános iskola igazgatója volt. A klubot hosszú ideig — eredményesen — vezette Zsólyomi Pálné, a budaörsi általános iskola pedagógusa. Számomra például felejthetetlen élményt jelentett a budai járási hivatal dísztermében 1975 tavaszán rendezett műsoros összejövetel. Amikor tudomásomra jutott, hogy a klub megszűnt, a Postabontás rovatban „Bezárt a nyugdíjasklub?” címmel megírtam észrevételeimet. Nem sokkal ezután járásunk szak- szervezeti bizottságának titkárától, Váradi Imrénétől — aki a tárnoki általános iskola igazgatóhelyettese — megnyugtató ígéretet kaptam a helyzet javítására vonatkozólag. S most jó érzéssel számolhatok be arról, hogy az elmúlt napokban a Fáklya Klubba — ez a fővárosban található, a VI., Csengeri u. 68. szám alatt — a szakszervezet járási vezetősége baráti találkozóra hívta meg mindazokat a nyugdíjas pedagógusokat, akik értékes oktató-nevelő tevékenységük befejeztével most megérdemelt pihenőjüket töltik. Az összejövetelen a jelenlevők megtekinthették a pedagógus festőművészek alkotásainak kiállítását, majd Váradi Imréné köszöntötte az idős pedagógusokat, s beszámolót tartott a szakszervezeti bizottság sokrétű munkájáról. A Fáklya Klub vezetőségle készségigei bocsátja rendelkezésükre modem és kényelmes klubtermét: itt rendszeresen összejöveteleket, találkozókat rendezhetnek. A résztvevők megválasztották a vezetőséget, s megállapodtak abban, hogy a legközelebbi klubdélutánra a jövő év februárjában kerül sor. Minden nyugdíjas pedagógust, aki egykor a budai járásban tanított, szeretettel várnak. Lénárt József Budaörs Télen — a nyárról A szigetmonostort Arany János kliubkönyvtár evezősklubjában nemrégiben érdekes előadást tartottak. Címe ez volt: Kajakkal, vadregényes vízi útjainkon. Az előadó az egyik legismertebb magyar vadvízi túrázó: Su- stjczky Ferenc volt, aki a nagy sikerű előadás után készséggel dedikálta az érdeklődőknek az idén megjelent Vízitúrázás című könyvét is. Szeretnénk, ha a könyvtárban minél több hasonló és más témájú előadásokat is hallhatnánk. Varga Imre Szigetmonostor Szerkesztői üzenetek ó. S., Pilisszentiván: Az „alternatíva” latin eredetű szó, jelentése: 1. olyan eset, amelyben két lehetőség között lehet választani, Z. egyik lehetőség a kettő közül. Az enyhülés ellenpárja a háború, ezt az emberiség nem választhatja, mivel pusztulását eredményezné: ezért nem választhatunk mást, nincs más lehetőségünk, csak az enyhülés. Tehát „az enyhülésnek — az emberiség szempontjából — nincs alternatívája”. V. M„ Albertirsa: Szívesen közöltük volna Luca-napi írását, de sajnos, levele december 21-én érkezett meg szerkesztőségünkbe, s így el kellett tekintenünk sorainak közlésétől. Ennek ellenére örömmel vennénk, ha más alkalommal beszámolna nekünk helyi népszokásokról. A magunk részéről bízunk abban, hogy a posta Is időben továbbítja majd a levelet szerkesztőségünkbe... N. S., Gomba: Teljes mértékben igaza van. A levelében leírt eset nyomán igyekszünk segítségére lenni. Addig Is szives türelmét kérjük. özv. R. I.-né, Hévlzgyörk: Szívesen olvastuk levelét, hiszen korábban állandó levelezőnk volt, s az elmúlt hónapokban nem kaptunk hírt önről. Reméljük,' hogy az elkövetkezendő Időben nem lesz hűtlen hozzánk. Felelősségrevonás a késések miatt Vonatok, percek, Ha most év végén ismét átlapozzuk az idén szerkesztőségünkbe érkezett leveleket, gyorsan bebizonyosodik: olvasóink leggyakrabban a közlekedéssel kapcsolatos kritikai észrevételeiket közölték velünk. Teljes mértékben átérezve e téma fontosságát, minden esetben — akár vonatról, akár buszról volt szó — igyekeztünk segíteni, kivizsgálást kérve a MÁV Budapesti Igazgatóságának, illetve a Volán 20. számú vállalatának illetékeseitől. Korántsem állítjuk, hogy valamennyi panasz megszűnt, de az érdekeltek dicséretére legyen mondva: lelkiismeretesen utánajártak az olvasói észrevételeknek. s mi elsősorban annak örültünk, hogy az esetek döntő többségében a gyors intézkedés sem maradt el. Levél Ceglédről Az elmúlt napokban ismét közlekedéssel kapcsolatos levél érkezett szerkesztőségünkbe: Ozsvát Mihály ceglédi olvasónk (Kozma S. u. 7.) a következőket hozta tudomásunkra: „A Pest megyei Hírlap régi előfizetője vagyok, s abban a reményben fordulok a szerkesztőséghez. hogy levelemre választ kapok az illetékesektől, s ha lehet, segítségünkre lesznek. Ceglédről naponta utazom a fővárosba, mivel ott a munkahelyem. Most már hosszú ideje azzal a vonattal utazom, amelyik hétfőtől péntekig Ceglédről indul hajnali 3 óra 35 perckor, 6 a szerelvény száma: 2719. A zsúfoltságot a többi utastársammal együtt még csak elviselném valahogy — bár ez sem kellemes dolog —, de a legtöbb bosszúságot kétségkívül a késések okozzák. A vonat általában 5 óra 20 perckor érkezik a Nyugatiba, a menetrendben feltüntetett 4 óra 54 perc helyett. S mivel reggelente minden perc számít, rengeteg idegeskedést okoz. hogy jó néhányan nem érünk be időben munkahelyünkre. December 3-án például majdnem 1 órás késéssel indult Ceglédről ez a szerelvény. Ezúton is szeretném megkérdezni a MÁV illetékeseitől: tudnak-e arról, hogy a leírtak miatt mennyit bosszankodnak az utasok, s jó lenne, ha arra is választ kapnánk, mit tesznek a helyzet javítása érdekében?” Elromlott a mozdony Ceglédi olvasónk levelére azért is fordítottunk különös figyelmet, mert a hajnali órákban naponta 130 ezer ingázó vonattal közelíti meg munkahelyét. A MÁV Budapesti Igazgatóságán Surányl Jenő tanácsos, személyszállítási csoportvezető a probléma hallatán azonnyomban grafikonokat tett az asztalra: feltüntetik rajtuk a menetidőt és az állomásokat, s így minden leolvasható. Gyorsan megtudjuk: azért indult december 3-án 51 perc késéssel Ceglédről a 3.35-ös szerelvény, mert a V 43-as mozdony vezérlése elromlott. Persze, kár, hogy mindez az indulás előtt derült ki. Vajon mi erről a személy- szállítási csoportvezető véleménye? — Teljesen egyértelmű hogy az adott esetben jogosan bosz- szankodtak az utasok: még akkor sem az indulás előtt kelil észlelni a mozdony hibáját, ha a V 43-as típusú mozdonyban több mint tízezer alkatrész található. Ez olyan hiba, amelyet több gondossággal, figyelemmel el lehet kerülni. Érdemes alaposabban megvizsgálni azt is e konkrét eseten túlmenően, hogv gyakran késnek-e az ingázókat szállító vonatok? A számadatok szerint az idén szeptemberig több mint 51 ezer vonat hozta a bejárókat a MÁV Budapesti Igazgatóságának területé« s közülük 730 nem ért be időre. S érdemes megiesyezni azit is. hogy a MÁV-nál a négy percet meghaladó menetidőutasok túllépés számít késésnek. Nézzük hát az okokat. A személyszállítási csoportvezető véleménye szerint a legtöbb csúszás a lajosmizsei, a veresegyházi és a levélben is említett ceglédi vonalon fordult elő. Miért? Csak lassan — Korszerűtlenek a pályák: egyedül a szobi vonal elégít ki minden igényt, a többi helyen kisebb-nagyobb sebességkorlátozásokra van szükség. A ceglédi szakasz például — ez nem túlzás — Európában a legelhasználtabbak közé tartozik, mind nagy személy-, mind nagy teherforgalma miatt. A pályakorszerűsítés érinti ezt a vonalat is: több helyen síncserére kerül sor, s ha az időjárás nem szól közbe, tavaszra végzünk is a munkával. A késések másik oka: Kőbánya—Kispest állomáson a ceglédihez becsatlakozik a lajosmizsei vonal, s gyakorta előfordul, hogy a hajnali vonatok jelzőtávolságnyira haladnak egymás mögött. Ilyen körülmények között nem egyszer előfordult az, hogy a szerelvény hiába érkezett időre a főváros határáig, innen többnyire már csak lassan haladva közelítheti meg a végállomást. S az szinte t ermészetes. a nemzetközi szerelvények minden esetben elsőbbséget élveznek. A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a késések jelentős része többnyire öttíz perces menetidő-eltolódásokból állt össze. Most hagyjuk figyelmen kívül az időjárást: volt-e felelősségre vonás a késések miatt? Saját dolgozóik mulasztása hozzájárult-e ahhoz, hogv több mint hétszáz vonat a menetrendben feltüntetett időpont után érkezett a végállomásra? Surányi Jenő válasza így hangzott: — Természetesen. Az idén a késések miatt felelősségre vont dolgozóink száma meghaladta a két és fél ezret. Volt. aki megrovást kapott, mások ötvenszázalékos prémiumcsökkentésben részesültek, s akadt, aki elilen fegyelmit indítottunk. Igyekszünk mindent elkövetni annak érdekében, hogy az ingázók időben beérjenek munkahelyükre, s a hazautazásnál se kelljen sokat bosszankodniuk. De nekünk is van egy kérésünk: feltétlenül hasznos lenne, ha reggelente az utasok azzal a vonattal utaznának, amelyik némi rátartással is úgy érkezik be, hogy nem késnek el a munkából. Ne várjanak az utolsó pillanatig... Bejáró a vasutas is A beszélgetés végén ' Surányi Jenő büszkén mutatta meg a személyszállítási csoport Béke aranykoszorús szocialista brigádjának naplóját. A tizenkilenc tagú kollektíva tagjainak fele bejáró dolgozó: Maglódról, Vácról, Érdről, Verőcemarosról kerekednek fel naponta, s érkeznek Kerepesi úti munkahelyükre. Munkájukon túlmenően vállalták, hogy az utazásaik során tapasztalható rendellenességeket azonnal jelentik, s igyekeznek megszüntetni ezeket. Észrevételeik nyomán módosítottak már menetrendet, s az utasok észrevételeit jelezték akkor is, amikor azt javasolták, hogy egy-egy vonat ne a Kelenföldi, hanem a Déli pályaudvarig közlekedjen. A ml véleményünk szerint a jövő esztendőben a MÁV dolgozóinak fokozottabban kell arra törekedniük, hogy lehetőleg minimálisra csökkenjenek a késések. Az ingázók elismerik a vasutasok áldozatkész munkáját, tisztában vannak a MÁV nehézségeivel is De az utasokat elsősorban al érdekli: pontosan érkezik-e 9 vonat, vagy sem... Falus Gábor t \
