Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

«-Híradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM 1977. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Műszaki fejlesztéssel Növeli termelését a konzervgyár Új raktár és Meg az idén átadják Festik és mázolják a Vági István lakótelepen a huszon­nyolc lakásos épületet, melyet még «az idén átadnak a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Barcza Zsolt felvétele Jövedelmező üzemág Gépesített gyümölcstermesztés Az állami gazdaság elképzelései Az év utolsó hónapjaiban mind gyakrabban tesszük fel a kérdést magunknak és ter­mészetesen másoknak is: ho­gyan tovább? Mi lesz a fel­adatunk jövőre? A válasz még ott sem születik meg könnyen, ahol a népgazdasá­gi tervek s a főhatóságok elő. írásai viszonylag pontosan megszabják a megoldandó, feladatokat, s ebben az eset­ben a jövő évi terveket. A valóban nagy feladat rend­szerint nem is az, hogy a vál­lalat vagy a szövetkezet kö­vetkező évi termelésének mennyiségét, vagy értékét meghatározzák. A követendő alapelv ugyanis két szóban megfogalmazható: jobban a tavalyinál! A gondok ezután következnek. Hogyan lehet ezt megvalósítani. esetleg még többet is elérni ? Tervezés ideje — Valóban, most a terve­zés időszakát éljük, végleges tervünk csak januárban lesz — mondja Détári Endre, a konzervgyár termelési főosz­tályvezetője. A vállalati elkép­zeléseket már megfogalmaz­tuk, figyelembe véve az öt­éves terv előirányzatait. Fel­tétlenül szükség van még a Konzervipari Vállalatok Trösztjének egyeztető mun­kájára, valamennyi konzerv­ipari vállalat tervének össze­hangolására. — Amíg erre sor kerül, mi a vállalat szakembereinek a feladata? — Egyrészt a végleges terv­számok is közös munkával születnek meg, tehát várako­zásra nincs szükség. más­részt számba kell venni vala­mennyi megoldásra váró fel­adatunkat, hogy a végleges tervszámok birtokában sor­rendet tudjunk meghatározni. Nézzük meg először a mi el­képzeléseinket. Idei termelé­sünk valószínűleg 97 ezer 300 tonna készáru lesz. Jövőre négy és fél százalékkal töb­bet, azaz csaknem 102 ezer tonna tartósított árut szeret nánk előállítani. Termelési értékben számolva ez 60—70 millió forint többletet jelent. A termeléssel együtt növe­kedne az értékesítési tervünk is. A szocialista piacokra eset­leg 25, a tőkés kereskedők­nek pedig valószínűleg 5—6 százalékkal több árut igyek­szünk eljuttatni az ideinél. A kívülálló joggal kérdezi, hogy nem túlzók-e a számok? A kételkedőknek abban iga­zuk van, hogy a jövő évi ter­méseredményeket még nem ismerhetjük, de azt is figye­lembe .kell venni, hogy az idei mezőgazdasági eredmé­nyek sok termékből kedve­zőek voltak, s ,,1978-at olyan további feldolgozásra váró árualappal kezdjük, melyről tavaly, pontosabban az év ele­jén csak álmodni mertünk. Összhangban — A tervszámok eszerint összhangban vannak a lehe­tőségekkel. Mégis, milyen változásokat terveznek a ter­melés folyamatában, hogy e megnövekedett feladatoknak, jó mezőgazdasági eredmények esetén eleget tudjanak ten­ni? — Nagyon sok technológiai, műszaki, szervezési változást szeretnénk megvalósítani, de még nem tudjuk, hogy erőnk­ből mennyire futja. Külső te­lepeinken élesen jelentkeznek a műszaki fejlesztés, a kor­szerűsítés gondjai. Az abonyi telepen például, ahol a zöld­bab előkészítését végzik, már az idén kicseréltük a rossz hatásfokú gépeket A munka­erő-szükséglet ezzel a koráb­binak majdnem egy harma­dára csökkent. Jó eredmé­nyeket értünk el a paprika­tisztítás korszerűsítésében is. Kisgépekkel megkétszereztük a dolgozók teljesítményét. Ezt a munkát kell jövőre is foly­tatni, ha gazdaságosan aka­runk termelni. Általános prob­léma egyébként ezeken a te­lepeken az anyagmozgatás korszerűtlensége. Szeretnénk, hogy a nagykőrösi üzemek­hez hasonlóan, itt is szala­gokra tereljük a feldolgozás közben szállítandó nyersanya­got. — A szállítási nehézségek ritkán választhatók el a rak­tározási gondoktól. Segíte­né-e a gyárat újabb tároló­helyek építése? — Raktározási nehézségek­kel elsősorban a ceglédi gyár­egységben kell számolnunk. Ebben az üzemben szezon idején több száz vagon hagy­mát kell tárolni, s ehhez még nincsenek meg a műszaki fel­tételek. A feldolgozásban elő­rébb tartunk: négy angol gyártmányú tisztítóvonalat vettünk, ám ez nem elegendő. Reméljük, hogy jövőre a tá­rolás gondjait is enyhíteni tudjuk. Raktárt építünk egyéb­ként a központi telepen is. A savanyítóüzem melletti, úgy­nevezett 7-es raktárt lebon­tottuk, s már megkezdtük az új építését. A pasztőrözőbe­rendezések a savanyítóból szinte benyúlnak majd a rak­tárba, a készáru az utolsó munkafázisok alatt már a tá­rolási hely felé halad. Átépítés — A gyár dolgozói körében, az utóbbi időben sok szó esik a konzerv 1-es üzem átépíté­séről. — Ez az üzem a vállalat termelésének körülbelül egy- harmadát adja. Nem közöm­bös, hogy az elavult szerke­zetű, bauxitbetonból készült épületet, hogyan és mikor építjük át. A tervele szerint ez a munka még az idén meg­kezdődik. Ezt az előkészítő szakaszt jövőre, a borsószezon, után váltja fel majd a ter­melést is megnehezítő épít­kezés. Átszervezésre lesz hát szükség, ám ezt vállaltuk. Az új üzemben külön, teljesen elhatárolt készétel, és hús­konzervrészleg lesz, mely a legigényesebb megrendelők feltételeit is kielégíti. Ettől elválasztva dolgozik majd a fözeléküzem, hasonlóan szi­gorú higiéniai előírásokkal. A várható változásokat talán az érzékelteti legjobban, hogy a mai hat borsóvonal helyett csupán négyet épí­tünk meg ebben az üzem­ben, de ez a négy jóval töb­bet termelhet a jelenleginél. Az átépítésnek egyébként 1979-ben, a borsófeldolgozás megkezdése előtt be kell fe­jeződni ahhoz, hogy ne le­gyen fennakadás a termelés­ben. Technológia — A tervekkel kapcsolat­ban gyakran említette az idei eredményeket. Ezek) miként határozzák meg a fejlesztési feladatokat? — Teljesen nyilvánvaló, hogy jövőre az idei munkára kell alapozni. Például jó né­hány készételt géppel töl­tünk. Természetes, hogy jö­vőre is ezt a megoldást igyek­szünk szélesíteni. Nemcsak az a célunk, hogy a csökkenő létszámot valahogy pótoljuk okos gépekkel, hanem az itt dolgozók munkáját is szeret­nénk megkönnyíteni. A li­es telepen például igyekszünk olyan technológiai biztonsá­,got megteremteni a borsó­vonalon, hogy a termelés össz­hangba kerüljön a nagy tel­jesítményű csomagolóvonallal. Emellett szeretnénk megolda­ni a zöldbab és a lecsó gépi töltésénél ma még jelentke­ző gondokat is. Műszaki fej­lesztésre lesz szükség a kon­zerv 5-ös üzemben is, amely­ben a nyugati piacon kere­sett sűrített almaié készül. — A technológiai, műszaki fejlesztési tervek biztatóak. Lesz-e elegendő nyersanyag? — A vállalat termeltetési osztálya már lényegében befe­jezte a termeltetési szerződé­sek kötését. A szükséges több mint százezer tonna nyers­áru megtermelése már csak a szerződő mezőgazdasági üze. meken és természetesen az időjáráson múlik. Gondot ed­dig is többnyire az okozott, hogy a szezon elején végzett termésbecslések többé-kevés- bé eltértek a valóságos ered­ményektől. Ebben, persze az időjárás hirtelen változásai­nak is nagy szerepe volt, ám mégis azt kérjük, hogy a me­zőgazdaságok éppen a bizony­talanság miatt nagyon gon­dosan végezzék a munkát. E kérésünk teljesítésében az ed­digi nagyon jó együttműkö­dés alapján nem kételkedhe­tünk. Ezt tudva bizakodással terjesztjük főhatóságaink elé jövő évi terveinket — mon­dotta végezetül a termelési főosztályvezető. Farkas Péter — Vásárok Pest megyé­ben. Szombaton, december 3-án országos állatvásárt rendeznek Abonyban. Va­sárnap, december 4-én or­szágos állat- és kirakodóvá­sár lesz Nagykőrösön és Tá­A Nagykőrösi Állami Gazda­ságnak egyik kiemelkedő üzemága a szőlő- és gyümölcs- termesztés. A napokban az idei terméseredményeikről és az ágazattal kapcsolatos ter­vekről érdeklődtünk. — A Keréktanyán és a han­gácsi területeken 93 hektár kajszink van, mely ebben az esztendőben másfél millió fo­rint nyereséget hozott — mon­dotta Boldizsár Endre főker­tész. A 49 hektár besztercei és ageni szilvásunkban fagykárok következtében már kisebb volt £z eredmény, de pótolta 94 hek­tárnyi szőlőnk jó termése, mely a hektáronkénti 92 mázsás ter­méssel, két és fél millió forin­tot hozott. — A gazdaság a homokos hangácsi földeken, a jó ered­ményekkel kecsegtető gyü­mölcstermesztés fejlesztését határozta el. Ezért 1977-től 1980-ig 250 hektár új gyümöl­csöst telepítünk. A munkaérő­gondokat nagyobb arányú gé­pesítéssel oldjuk meg, például a gyümölcsszedésre rázógépe­ket vásárolunk. — A telepítést az idei őszön 60 hektár barackos ültetésével kezdtük meg, e munka befeje­zéséhez közeledik. — A barackfákat fenyegető gutaütés veszélye miatt sokan nem mernek barackot telepíte­ni. A hangácsi földeken azon­ban aránylag kisebb ez a ve­szély, mint máshol. Az új ba­rackos telepítésénél minden olyan módszert és eljárást al­kalmazunk, melyet eddig a gu­taütés veszélye ellen kikísérle­teztek. — Milyen fajtákat telepíte­nek? — A fajták közt van Nagy­kőrösi óriás, Ceglédi bíbor kaj­szi, Ceglédi hajnalpír, C— 235-ös magyar kajszi, Szegedi mammut, Borsi rózsa, és a legújabbak sorában a Buda­pest kajszi. — A következő esztendők­ben 55 hektár szilvást is tele­pítünk, több új fajtából, főleg az amerikai 'Stanley szilvából. Meggyből 50 hektárnyit ülte­tünk, elsősorban Pándy megy- gyet és érdi bőtermőt, bepor­zónak pedig Cigány és Hartai meggyet. — Végül cseresznyé­ből 37 hektár terület beülteté­sét tervezzük: francia Bigaró, solymári, jabulai és angol— amerikai Van fajtából. Kopa László Sikeres hete volt a körösi kosáriabd ásóknak. A középis­kolás lányok hét közben sem­leges pályán játszottak, az egyesületiek közül az NB II- esek vasárnap a Toldi-sport- csamokban, a nők pedig a gimnáziumi labdajátékterem- ben mérkőztek. NB II-ES FÉRFI BAJNOKI Nagykőrösi Pedagógus— Egri Tanárképző 87—75 (48—34). Nk.: Ábrahám (10), Szen­tesi (6), Mester (33), Nagy A. (6), Spindelbauer (21); csere: Zsákad (9), Józan, Mocsai (2). Bár az élcsoportban levő ven­dégek az 1. percben 5:0-ás ve­zetést szereztek, a körösiek nyugodt, jó csapatjátékot nyújtottak és hamar egyenlí­tettek. A hazaiak a saját pa­lánkról, gyűrűről lepattanó labdákból gyors indításokkal és jó bejátszásokkal a 10. perc­re 23:15-ös vezetést szerez­tek. Néhány percnyi kapko­dás után a 18. percben, 44:30- nál Zsákait kiállították, után- rúgásért. A II. félidőt a véde­kezésben nagyon feljavult ven­dégek kezdték jobban, a he­lyiek idegeskedtek és a 12. percben 64:61 volt az állás. Idő­kérés után a körösiek újítot­tak, nagyon összpontosítottak, többször kivártak a kellő pil­lanatig és pontos dobásokkal növelték előnyüket. A kiesés elleni küzdelemben a nagy akarás meghozta gyümölcsét és igen fontos két pontot sze­reztek a hazaiak. Mesternek oroszlánrésze van a győzelem­ben. HEGYEI EGYESÜLETI NŐI BAJNOKI Nagykőrösi Pedagógus— Nagy kát ai Gimnázium 88—31 (29—16). Jobb gazdálkodás Előadás, vezetőknek Ár és árarányok A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi szervezete nemrégiben talál­kozót rendezett, melyen Sesz- ták József, az Országos Terv­hivatal osztályvezetője tartott előadást. Minit a jelenlevő szakem­bereknek elmondta, a nemze­ti jövedelem növekedése az idén előreláthatólag megha­ladja a tervezett mértéket. Az építőipar például 6 százalék helyett 7 százalékkal növel­te termelésót, a mezőgazda­ság fejlődése pedig még enné' is nagyobb arányú: mintegy 3 százalékkal jobb a tervezett­nél. Ennek köszönhető, hogy kielégítő volt az idén a zöld­ség- és gyümölcsellátás, hang­súlyozta az előadó, ám tovább kell javítani a kereskedelem tevékenységét. A továbbiakban az export— import árarányok változásá­ról beszélt az Országos Terv­hivatal osztályvezetője, s hang­súlyozta, hogy a jövő eszten­dődben az ország exportszerke­zetének további javítása a fel­adat, törekedni kell arra is, nem utolsósorban jobb szerve­zéssel, hogy a befejezetlen be ­ruházások minél előbb elké­szüljenek. • Az idén 20—22 százalékkal nőttek a vállalatoknak adott támogatások, de az államkasz- szába a befizetések ennél jó­val kisebb arányúak voltak. Az 1978-ra szóló tervek a ter­melés hatékonyságának nö­velését, a népgazdaság egyen­súlyának további javítását tartalmazzák és szorgalmazzák — mondotta a továbbiakban az előadó. Befejezésül szólt a kivitel és a behozatal arányairól, az üzemszervezési munka javí­tására szolgáló módszerekről, s kijelentette: az árak jobban fogják tükrözni a világpiaci árarányokat. K. Z. Nk.: Takács J. (27), Molnár (22), Kiss (2), Pécsi (23),Bar- tha (14). A hazai csapat csere- játékos nélkül szerepelt. Meg­lepetésre csak az 5. percben esett az első kosár. A 12. perc­ben, 6:2-nél Kiss megsérült és nem is játszott tovább. Kel­lemes meglepetés, hogy ember- hátrányban is a körösiek irá­nyították a játókritmust és fő­leg a szünet után példamu­tató küzdelemben aktívabbak voltak, jó dobóformában és erőnlétben növelték előnyüket. Nagykőrösi Gimnázium- serdülők—Váci Egészségügyi DSK serdülők 63—53 (28—20). Rendkívül nagy iramú, jó mérkőzésen Hartyáni eredmé­nyessége döntőnek bizonyult. Kosárdobók: Hartyányi M. (25), Takács E. (19), Farkas (8), Sós (5), Erdei (4), Vailand ( 2). MEGYEI KÖZÉPISKOLÁS NŐI KUPADÖNTŐ Nagykőrösi Gimnázium— —Monori Gimnázium 51—39 (14—14). Nk-S" Molnár (2), Takács J. (3), Kiss (18), Pécsi (7), Kul­csár (16); csere: Hartyányi M. (3), Takács E. (2), Erdei, Gárdián, Sós. A körösi lányok megyei kupagyőztesként beju­tottak az országos mezőnybe. A MAI PROGRAM Kosárlabda Cegléd: C. Mezőgazdasági DSK—Nk. Gimnáziumi férfi diák bajnoki mérkőzés. MOZIMŰSOR Régi idők rock zenéje. Szí­nes amerikai film. Kísérőmű­sor: Hé, Te! Előadások kezde­te: 5 és 7 órakor. piógyörgyén. Épül a gázvezeték ■ Az Alpári Tiszatáj Termelőszövetkezet; gázszerelőit, kubi­kosait sokan ismerik már a városban. E napokban két helyen is találkozhatnak velük a járókelők: a Rákóczi úton és a Jókai utcában. A Munkácsy szocialista brigád tagjai a csővezeték szige­telésével foglalatoskodnak a Rákóczi úton. Ezen a Szakaszon több mint fél kilométernyi vezeték kerül a földbe Kudri Károly brigádjának tagjai a Jókai utcában dolgoz­nak. Az árkok nagy részét már kiásták, most a csöveket he- gesztik és szigetelik. Varga Irén {elvételei SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kosárlabdázók sikeres hete A LÁNYOK AZ ORSZÁGOS DÖNTŐBEN { i U

Next

/
Oldalképek
Tartalom