Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

tw 1977. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Napirenden a hazafias, honvédelmi nevelés ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS CEGLÉDEN Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy az iskolák tantervében helyet kapott az ifjúság haza­fias honvédelmi nevelése, amelyről tegnap Cegléden a fegyveres erők klubjában ta­nácskoztak a Magyar Peda­gógiai Társaság hazafias- honvédelmi nevelési szakosz­tálya rendezésében összehí­vott országos eszmecsere részt­vevői. A kibővített szakosztályi ülésen jelen voltak a ceglédi pedagógusok is. A tanácsko­zást dr. Bodó László, a szak­osztály elnöke nyitotta meg. Mint elmondta, a ceglédi is­kolákban eredményes, a törté­nelmi, mozgalmi múltra épü­lő hazafias honvédelmi neve­lés. Két általános iskolában működik úttörő honvédelmi zászlóalj. Munkájukhoz "se­gítséget kapnak a patronáló honvédségi alakulattól. A kihelyezett szakosztályi ülésen Varga István, a mar­cali Lady János Gimnázium és Szakközépiskola igazgató­ja tartott vitaindító referá­tumot a középiskolai honvé­delmi nevelés módszereiről, eszközeiről és gyakorlatáról a középiskolások körében. El­mondta, hogy iskolájában az erkölcsi, a világnézeti és a po­litikai nevelés a hazafias- hon­védelmi nevelés alapja. Segít­séget kapnak ehhez a KISZ- től, az MHSZ-től, a honvéd­ségtől és a szülői munkakö­zösségtől is. Egy-egy gyakor­lat szervezésében, lebonyolí­tásában a munkásőrség és a rendőrség is szívesen segít. A Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának mun­katársa, Raffai József korre­ferátumában megyei tapasz­talatokat ismertetett. A pél­daképek, eszmények jelentő­ségéről szólt. Fodor József né pécsi általános iskolai peda­gógus. Magyaróvári Mihály, a mezőhegyesi Ipari Szakmun­kásképző igazgatója arról szá­molt be. mit nyújt az iskola a munkássá váló fiataloknak, mint se.ken tik-élesztik a mű­velődés iránti igényt, hogyan nevelnek a szocialista erkölcs­re, miként alapozzák meg a honvédelmi ismereteket. Az iskola tanulói a KISZ mel­lett a szakszervezeti mozga­lomtól is segítséget kapnak, többségük már tagja a szak- szervezetnek ott, ahol dolgo­zik. Délután a vendégek meg­tekintették a fegyveres erők klubjában a Zrínyi Katonai Kiadó könyvkiáHítását, majd ellátogattak a Mészáros Lő­rinc és a Földvári Károly ál­talános iskolába, ahol a hon­védelmi kabinettel ismerked­tek meg. A foglalkozási ter­met, berendezéseket, téma­terveket az intézmények igaz­gatói, Varga Sándor és Öcsa István mutatták be. A tanácskozás ma délelőtt folytatódik. E. K. Különdíj három romániai írónak Franyó Zoltán életművéért kapta az elismerést A Román Írószövetség 1977. évi különdíj-ait három idős al­kotónak: Franyó Zoltánnak, Mihai Cruceanunak és Franz Liebhardtnak ítélték oda. A díjakkal — állapítja meg i az Agerpres román hírügy­nökség — aiz írószövetség ki­fejezésre juttatja elismerését a három különböző — romín, magyar és német — nyelven alkotó, de egyazon szellemi körhöz tartozó írók munkás­sága iránt. Franyó Zoltán — hangzik az indoklás — 78 kötetet jelem tetett meg; saját írásait és for­dításokat. Emlékezetes Goethe Faustjának magyar fordítása, a hellén líra és a kínai köl tészet remekműveinek magyar tolmácsolása. Nagy érdeme­ket szerzett a román költé­szet: a népköltészet, Emines- cu költeményéinek és a XX. század klasszikusainak magyar nyelvre ültetése terén. KIÁLLÍTÓTÉR M EKBEN Évzáró tárlatok Rabinovszky Máriusz tárgyi jelek alapján jósolta meg kép­zőművészetünk reneszánszát, mely szocialista talajon most kezd megvalósulni a népi te­hetségek tömeges kibontakozá­sával. E nemzeti megújulás eredménye: nem utóvédek va­gyunk többé; előőrsök lettünk európai viszonylatban is. Tu­lajdonképpen minden kiállítás ennek a helyes iránynak egyik útjele. Festői meditációk Korrekt bemutatkozást vár­tunk; többet kaptunk a Mű­csarnokban. Blaskó János kiál­lítása azért meglepetés, mert nem elégszik meg a vonalveze­tés pedantériájával, hanem lendületes szellemi offenzíva jegyében felméri a festészet eddig megtett útját, s benne a saját dolgát. Nem tudja, nem akarja kikerülni Klee, Feinin- ger, Mondrian és Soulages esz­tétikai kilométerköveit, de irá­nyukban haladva, azt elhagyva érkezik önálló önmagához. E fegyelmezett mérlegelésnek köszönheti, hogy képes unoká­jának születését, a lakótelep esti fényeit, Kerényi Jenő em­lékét egyedi eszközökkel kife­jezni, úgy, hogy az elhagyja a vizuális magánbeszéd szférá­ját, s tájékozódási ponttá vá­lik a mi számunkra is. Blaskó János tárlata; meglepetés és iránytű. Jelzi, azt, hogy aki a rajz és a színkezelés erejét és lehetőségeit birtokolja, az fel­készüléssel, szívóssággal eléri távlatát. ökonómiája figyel­meztető, Ilyen tehetségkvan­Együttesek a gázvezeték építőinél Az orenburgi gázvezeték magyar építőinél — Bogorod- csányban, Guszjatyinban, Huszton és Ivanov—Fran- kovszkban — a karácsonyi hanglemezvásáron háromezer lemez talált gazdára, s az ünnepi könyvhéten 7600 könyvet adtak el. Az itt dol­gozók zöme rendszeres olva­sója a könyvtáraknak, s gyak­ran látogatja a mozitermeket is. Az ez évben vetített 135 játék- és ismeretterjesztő fil­met mintegy 9000-en tekintet­ték meg. Teljesen megtöltöt­ték a nézőteret a hazai 17 együttes 40 előadása alkalmá­val is. Népszerűek a szovjet amatőr együttesek műsorai. Az új esztendőt Guszjatyin­ban a Zalka Máté katonai műszaki főiskola művész- együttesével, Bogorodcsány- ban a jászsági népi együttes­sel együtt köszöntik a magyar építők. KERESSE A SARGA, A KEK ES A RÓZSASZÍN BETETES SZŐLŐ-KUPAKOT! SO, 100 és 500 Ft-os ajándék­utalványt nyer. pontos ha ajánlott levélben, a név és lakcím megjelölésével U77, december 51-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjébe* lost Budapest, Széchenyi rkp. 8. Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi Blaskó János: Agyam, lámpával tummal éppen az összeszedett- ség hiánya miatt sokan elkal­lódnak. Ö nem. Művészete ezért minőség és példa. Esztétikai gólszerzés Tamássi Zoltán Mezőtúron született 1912-ben, ma a Kép­zőművészeti Főiskolán tanít. Kuriózum életében, hogy az FTC balszélsője volt, de grafi­kus lett. Nem is akármilyen. Plakátjai — most a Műcsarnok kamaratermében — derűt árasztanak, játékos kedvük célra törő, esztétikai gólszer­zés az álmuk. így fogalmazza meg művészi hitvallását: ... vége a szép focinak. A mai fut­ball kemény, gólra törő. A pla­kátnak is célratörőnek kell lennie. Semmit sem ér, ha va­laki formailag hatásos, de nem tisztázza a célját, ö, Tamássi Zoltán mindig tisztázza. Man­kókkal jellemzi a háborút, egy testbe applikálja a rollert és a mentőautót, hogy figyelmeztes­se a gyerekeket az utca veszé­lyeire. Éles a rajz, tömör meg­szólítás, beszél hozzánk és hat ránk. A cirkuszba vezet egy bohóc kedves fintorával, és csöndes iróniával int a dohány­zás és a hangosság ártalmára. Képi tőmondatait mindenki megérti, az Önkritika mérlegén adagolja a bírálatot nem a sze­mélynek, hanem a nem kívánt jelenségnek címezve. Gondolatébresztő ornamentikák A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítóhelyiségé­ben olyan tárlat nyílt, mely azt bizonyítja, hogy kötött juták­kal is lehet gondolatot ébresz­teni. Hager Rítta, nem reked meg a díszítésnél. A varrott ló­szőr, a textil az ő szellemi, manuális közreműködésével nemcsak a szép forma ipar- művészeti rangját éri el, ha­nem eszmét is jelöl. Legizgal­masabbak a tavaly készült Gondolkodószékek. Szemlél, jük e szépséges ornamentikát és nemcsak gyönyörködünk, hanem a formák szigorú és méltóságteljes íveiben Vörös­marty könyvtár-versét halljuk és a Hamlet-monológot. Szirmot bontó márvány A márványt is lehet hajlíta­ni, hogy a drapériához hason­ló felületet adjon; kellemes ringást, bizonyítja ezt Váró Márton sajátos tehetsége, s ki­állítása a Dürer-teremben. Emellett azt is, hogy e mintázás tekintetében félszobrok jelen­tik a modern építőművészet szobrász! benépesítésének op­timumát. Ezek a kőhajlítások, márványgyűrések belső tereket Léderer Tamás: Kakas öltöztetnek, véglegesítenek harmonikussá. Virágként nyí­lik a márvány Váró Márton keze érintésétől, s ha anató­miai jeggyel növeli, akkor Ady versének, a Jövendő fehérei­nek rangjára emelkedik nem az illusztráció, hanem az értel­mezés szintjén. S ez nagy szó, különösen, ha tudjuk az élet­rajzi adatokat: Váró Márton alig múlt harmincéves. Szobrász! találékonyság Léderer Tamás is fiatal és te­lített ötlettel. Alig mozdít vala­mit a fán, s az már szobor. Olykor kőbe ágyaz egy vasda­rabot, s rozsdás felülete, fur­csán monumentális alakzata rekviemet jelöl. Máskor az alig, de lényegesen mozdított, módosított anyag, Kakast, vagy Spanyol apácát mond szá­munkra, s nem is annyira a címet, mint mindig a szobrászi találékonyságot. Léderer Ta­más még a nyitánynál tart, karaktere, hivatása még homá­lyos. Csak annyit látunk és ér­zékelünk a Fényes Adolf-te- remben rendezett kiállításán, hogy valami mély, fontos plasztikai elképzelés készülő­dik. A kezdethez visszatérve, azt említettem, hogy képzőművé­szetünk elhagyta nemzeti ha­tárait a hatásait illetően. Azt hiszem e tétel igazolására az is bizonyító adat, hogy Blaskó János, Hager Rítta, Váró Már­ton műveit bemutatták Milá­nóban, Nagyváradon, Lipcsé­ben, Firenzében, Rothenburg- ban, Rabatban, Zürichben, s általuk, velük ismerkedett a nagyvilág a magyar képzőmű­vészet friss és jelentős törek­véseivel. Losonci Miklós HETI FILMJEGYZET Xala Jelenet a Xala című szenegáli filmből Tudomásul kell vennünk: néhány fejlődő afrikai ország filmművészete elérkezett ar­ra a szintre, hogy nemzetkö­zi érdeklődésre számot tartó, de a nemzeti sajátosságokat sem feledő aVcotúsokat hozzon létre. Időnként hozzánk is eljut egy-egy ezekből a fil­mekből, s ilyenkor újra meg újra rá kell ébrednünk, 'meny­nyi érték termelődik ezek­ben a számunkra' jóformán is­meretlen országokban. A most bemutatásra kerülő Xala szenegáU film. Rendező­je és írója Ousmane Sembene, már ismert név a filmvilág­ban. Munkáiban felfedezhet­tük hazája, sőt, tágabb ér­telemben. a gyarmatosítás alól nemrég felszabadult fiatal ál­lamok belső, társadalmi-poh- t ika i - ga zdasá gi problémáit, melyek jórészt a múlt örök­ségének és az előállott új hely­zeteknek az összecsapásából és küzdelméből eredtek. De ott volt e filmeken a filmkészí­tés Európában (Franciaor­szágban) tanult mesterségbe­li tudásának lenyomata is: Sembene nemcsak dokumen­tum- vagy „oktató"-filmeket készített, mint sok társa a fej­lődő országokban, hanem 'va­lóban játékfilmeket, melyek­ben művészi alkotássá eme­lődön az informatív-dokwnen tátiv anyag. Új filmje, a Xala megőrzi Sembene eddigi eredményeit, de új vonásokkal is gazda­gítja a rendiező nálunk sem ismeretlen művészi profilját (Emitai című filmjét pár éve játszották). Most egy sajáto­san posztkoloniális problé­mát feszeget, nevezetesen azt, hogy a gyarmati uralom alól felszabadult afrikai ország­ban miképp kezd önálló tévé- kény séget a nemzeti burzsoá­zia. miként indít önálló ke­reskedelmet, ipart — de ugyan­akkor hogyan tapad a koio­nialistákhoz szokásokban, élet- és munkastílusban, s ho­gyan használja fel (már szak­tanácsadóként) a hajdani fitt- rónai tőkéseket, akik viszont változatlanul a maguk érde­keinek befolyását érvényesí­tik. Ez a gondolatsor a film egyik fő összetevője. A főhős, El Hadji alakjában Sembene ilyen nemzeti burzsoá keres­kedőt ábrázol, aki — keres­kedelmi kamarabeli társaival együtt — nem túlságosan skru- pulózus. amikor korrupcióról, ravasz üzleti fogásokról, az amúgy is igen tekintélyes va­gyon gátlástalan növeléséről van szó. El Hadji azonban a modernség és a törzsi társa­dalomból eredő tradíciók ha­rapófogójába kerül, s ez okoz­za vesztét. Sembene ugyan ironikusan ábrázolja e lassú bukást, de mintha kicsit ma­ga is hinne a főhőst sújtó xalában. ebben a furcsa, átok okozta bet egségben, mely nem­csak a férfierő hiányát ered­ményezi, de általános tehe­tetlenséggel is sújtja azt. aki megkapja. Persze, maga a történet is. és a titokzatos xala is jelkép, önmagán túlmuta­tó mélyebb értelmű példázat.. Sembene azt kívánja kife­jezni a történettel, hogy fele­más módon nem lehet meg­tagadni a régit és elkezdeni az újat. Rokonszenvével a fia­tal egyetemista lány, Rama mellett áll, aki őrzi ugyan az ősi nyelvet, s még apjával sem hajlandó franciául be­szélni, de ugyanakkor már életvitelében, gondolkodásá­ban, magatartásában teljesen modern ember. Sembene bí­zik benne, hogy majd ez az új nemzedék teremti meg a fej­lődő országokban a kívánatos egyensúlyt tradíció és modern­ség, nemzeti írnek és álta­lános haladás között. Akasztani való bolond nő November eleji budapesti bemutató után most kerül az országos hálózatba Yves Bois- set francia rendező filmje. Túl sokat beszélni nem érdemes róla, annyi mégis elmondha­tó, hogy ez az a film, amelyet ezelőtt harminc vagy negy­ven évvel is meg lehetett vol­na csinálni. Kellékei ugyanis már akkor — sőt: már a né­mafilm korában! — készek, ismertek voltak. Legfeljebb a filmben szereplő mai kocsi­márkák helyett az akkori' új modelleket használták volna, s az egyik fő figura, az agyon­kényeztetett, agyonetetett mil­liomos kisgyerek nem raffi- nált tévés-technikai csodák­kal és elektromos szerken­tyűkre járó műdzsungellal szórakozott volna, hanem va­lami mással. Mert a történet maga — hát, az bizony, időt­lenül szirupos és gyermeteg, a bolondok házából kikerülő szelíd bolond nővel, aki rög­tön egy mesésen gazdag csa­lád említett gyerekének ne* velőnő.ie lesz, majd fokozato­san megtudjuk, hogy a bolon­dok házában ártatlanabb őrültek találhatók, mint ami­lyenek szabadlábon sétálnak, sőt, tevékenykednek, s többek között elraboltatják saját uno- kaöccsüket (az említett da­gadt gyermeket), megöleti!« sógornőjüket, egyéb aprósá­gokról nem is beszélve. Ha akarjuk, kriminek is tekinthet­jük a filmet, hiszen van ben­ne bűnügy, de ha akarjuk akkor mély értelmű, mora lizálgató lélektani drámám! is felfoghatjuk. Ha egyike sem akarjuk, akkor csak az mondhatjuk rá: kommersz film, amelyből tizenkettő epi tucat, de a tucatból legaláb nem mindegyik törekedik ( magas és mély művésziség lát­szatát kelteni, mint azt Bois- set teszi. Bombasiker Ha az Akasztani való bo­lond nő kapcsán a megalapo­zatlan művészi igényt emle­gettem. akkor a Mel Brooks rendezte amerikai filmvígjá­tékkal, a Bombasikerrel kap­csolatban becsülettel meg kell mondani, hogy effajta igény itt fel sem merült. Mindösz- sze arról volt szó, hogy a ná­lunk is több filmben látott, ijesztően kiguvadt szemű ko­mikusnak. Marty Feldmanna! ürügyet kívántak teremten még nagyobb szemgúvasztá- sekhoz és még bárgyúbb öt­letek (ötletmorzsák) felsora­koztatásához. Nos, ezt vállal­ták, és ez sikerült is. Hogy a film bávatag sztorija alkal­mat ad hat-nyolc világsztár viMmbsmutatására, az ne'n» oszt és nem szoroz. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom