Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

%fűu 1971. DECEMBER 7., SZERDA Heti jogi tanácsok qn_ I Következetesebb végrehajtást! Munkavédelmi vizsgálatok Pest megyei ipari szövetkezeteknél Olvasóink a módosult Pol­gári Törvénykönyv egyes új rendelkezéseivel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Sokan a személyiség védelmét és az ingatlanokra való ráépítést illetően. Sok a panasz arra, hogy aa állampolgárok egy­más személyiséghez fűződő jogait megsértik, és se szeri, se száma a pereknek, ame­lyek a föld és a rajta levő épület tulajdonjoga megálla­pításával kapcsolatosak. Egy cikk keretében nem le­het a szerteágazó kérdéscso­portot áttekinteni, ezért főbb vonatkozásait ismertetjük az új törvénynek. Nézzük most a két felvetett problémacso­portot, vagyis a személyhez fűződő jogok védelmét és a tulajdonjog általános szabá­lyait. • A személyek polgári jogi védelméről. A módosult Polgári Tör­vénykönyv a személyhez fű­ződő jogoknak és e jogok vé­delmének adott nyomatéket azzal a közvetlen paranccsal, hogy a személyhez fűződő jo­gokat mindenki köteles tiszte­letben tartani, és ezek a jogok törvényes védelem alatt álla­nak. A névviseléshez való jog védelmét a törvény kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékeny­ség körében, a felvett névre is. Az összetévesztésre alapot adó névhasonlóság esetén a törvény a később nyilvános­ságra lépő személyt kötelezi nevének módoskására, még akkor is, ha a neve nem fel­vett név. A társadalmilag el­ismert alkotó tevékenység vé­delmét indokolja ugyanis, hogy a szerző, a művész e tevékenysége körében ismertté vált nevét — ha az felvett is — változatlanul viselhesse. A jó hírnevet sértő maga­tartás pontosabb megfogalma­zásával a személyiség haté­konyabb védelmét szolgálja a módosult Polgári Törvény- könyv — röviden Ptk. — A jó t hírnév sértését jelenti, ha va­laki más személyre vonatkozó, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Ha valakiről napi­lap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhír­adó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való ténye­ket hamis színben tüntet fel. A sértett követelheti annak közzétételét, hogy a közle­mény valótlan, s mely ténye­ket tüntet fel hamisan, lile - tőleg melyek a való tények. Itt válaszolunk annak az ol­vasónknak, aki a Kék fény-ben közölt személyekkel kapcsola­tosan tett fel kérdést. Igaza van, hogy a képmás és a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát a törvény általában csak az érintett személy hoz­zájárulásával engedi meg. Ed­dig sem volt szükség azonban nyilvános közszereplés esetén az illető hozzájárulására. Most a törvény nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből lehetővé teszi, hogy a hatóság engedélyével az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető- eljárás alatt álló személyről a rendelkezésére álló fényké­pet (hangfelvételt) felhasz - nálják. A módosított Ptk. a levéltitoknak eddig is bizto­sított védelmét kiterjeszti a magántitokra, az üzemi és üzleti titokra. Ez utóbbi ket­tőnek kiemelt védelmét — a törvény miniszteri indoklása szerint — a gazdálkodó szer­vezetek érdekei indokolják. És ehhez a kérdéscsoporthoz még csak annyit — természetesen a teljesség igénye nélkül —, hogy a megsértett személyek hatékonyabb védelmét szolgál­ja a törvénynek az a rendel­kezése, amely feljogosítja a bíróságot bírság kiszabására is, ha jogsértés esetén a kár­térítés — amit a jogsértőnek kell fizetnie a megsértett sze­mélynek — nem áll arányban a jogsértés súlyával. • Mit kell tudni a tulajdon­jog általfinos szabályairól. A tulajdonviszonyok szabá­lyozásával a Ptk. biztosítja a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát. Természetesen a társadalmi tulajdon minden formájának további megerősí­tését és fejlesztését szolgálják az új rendelkezések. A törvény fenntartja azt az általános szabályt, hogy a föld és a rajta levő épület tu­lajdonjoga ugyanazt a sze­mélyt illeti meg. Több te­kintetben azonban szűkíti en­nek az elvnek az érvényesülé­si körét. A gyakorlatban fel­merült igényeket kívánja ki­elégíteni azzal, hogy az eddi­ginél sokkal szélesebb kör­ben teszi lehetővé a föld és az épület tulajdonjogának el­különülését. Ezt a tartós föld- használat bevezetése is indo­kolja. Az állami és a szövet­kezeti tulajdonban álló építési telkek beépítése a jövőben nagy részben földhasználati jog létesítésével lehetséges. Ez az új intézkedés a föld és az épület tulajdonjogának elválá­sát eredményezi. A jelenleg még hatályos jogszabályok sze­rint az építkező csak akkor szerezheti meg az épület tulaj­donjogát, ha az építkezés befe­jezése előtt állapodott meg eb­ben a földtulajdonossal. Az új rendelkezés szerint ez a meg­állapodás nincs határidőhöz kötve. Viszont a megállapo­dást írásba kell foglalni. A gyakorlatban többször felme­rült és nem egy olvasónknak volt ilyen jellegű panasza, hogy osztatlan közös tulajdon­ban levő telekre épített, és az építkezés alatt nem állapodott meg a felépítmény tulajdon­jogát illetően a többi tulajdo­nostárssal. Emiatt bonyodal­mak, hosszadalmas perek ke­letkeztek. Az új jogszabály lehetővé teszi, ha a felek elő­re ebben nem állapodtak meg, hogy utólag — amikor ,az építkezés befejeződik — kös­senek megállapodást, az épü­let tulajdonjogára. A Ptk. egy földterületre jó­hiszemű ráépítés esetén, . a földtulajdonos kérelmére, an­nak bírósági megállapítását is lehetővé teszi, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg. Ilyen esetben te­hát, ha a telek és az épület tulajdonosa között nem jön létre megállapodás, a ráépítő a föld használati jogáért kö­teles ellenértéket fizetni a földtulajdonosnak. A szőlő- és gyümölcster­mesztésről, valamint a borgaz- dálkozásról szóló 1970. évi 36. sz. törvényerejű rendelet vég­rehajtásáról a Magyar Közlöny 86. számában jelent meg a 40/1977. (XI. 29.) MÉM. ren­delkezés. A törzskönyvi és teljesít­mény ellenőrzésekről, egyes állatfajok törzskönyvezéséről, és a törzstenyészetekről ugyan­csak ebben a november 29-én kiadott Magyar Közlönyben olvashatjuk a 41/1977. (XI. 29.) MÉM. rendelkezést. Az államigazga*"*’ és az igazságszolgáltatási dolgozók A munkavédelmi előírások megtartásának törvényességét vizsgálták Pest megyében az ügyészségek 16 ipari szövetke­zetnél. A vizsgálatok lefolyta­tásában minden esetben az OKISZ Pest megyei munka- védelmi felügyelője is részt vett. Többségben megfelelő Pest megyében 54 ipari szö­vetkezet működik. Ezért a 3421 dolgozót foglalkoztató 16 szövetkezet vizsgálatának ta­pasztalatai már alkalmasak általános következtetések le­vonására. Megállapították, hogy az ipari szövetkezetek mindegyikének van munkavé­delmi szabályzata. A 16 ipari szövetkezet közül 13 munka- védelmi szabályzata minden­ben megfelel a vonatkozó ren­delkezéseknek. Kisebb hiá­nyosságot 3 szövetkezet sza­bályzatában észleltek az ügyészségek. A beruházások­nál és a gépi berendezések üzembe helyezésénél az ügyészségek nem találtak egy­séges gyakorlatot, bár a szö­vetkezetek nagyobb része a jogszabályoknak megfelelően járt el. A balesetelhárítási oktatásra vonatkozó rendelke­zéseket nem minden szövet­kezetnél hajtották végre. Egyeseknél az oktatásra vo­natkozóan nem található adat, míg olyan szövetkezetek is vannak, amelyeknél az okta­tási naplók hiányosak, és nem jelölik meg kellő részletes­séggel azt, hogy az oktatás mire irányult. A biztonság- technikai vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a szövetkeze­tek általában megtartották. Elvétve fordult csupán elő, hogy egyes dolgozók vizsgakö­telezettségüknek nem tettek eleget. A munkavédelmi feladatok megoldására és a balesetek megelőzésére szolgáló szerve­zetet — valamilyen formában — minden vizsgált szövetke­zet kiépített. Az életre hívott szervezet hatékony működése azonban nem minden szövet­kezetnél volt észlelhető. Az ellenőrzés általános módszere a biztonsági szemle. Ez azon­ban csak akkor hatékony, ha a szemlét valóban megtartják, s azután ellenőrzik, hogy az észlelt hiányosságokat kikü- szöbölik-e. E tekintetben min­taszerű állapotokat észlelt a vizsgálat az Aszódi Vegyes­ipari Szövetkezetnél. Itt rend­szeresen megtartják a bizton­sági szemlét, amelyen a szö­vetkezet elnöke és műszaki vezetője is részt vesz. A felvett jegyzőkönyvek minden eset­ben alaposak és intézkedése­ket tartalmaznak. Nagyon he- lyeselhetően, a szemlebizott­ság az üzemi baleseti napló vezetését is ellenőrzi. Hallgatás a balesetekről Több szövetkezetnél azon­ban nem tartották meg a biz­tonsági szemlékre vonatkozó rendelkezéseket. Előfordultak olyan esetek is, amikor a szöt vetkezet vezetői az állítólag megtartott szemlét nem tud­ták dokumentálni. Az ipari szövetkezetek terü­leti szövetségei törekszenek a segítségnyújtásra és továb­bítják az OKISZ körleveleit, valamint a szemléltető anya­munkabéréről szóló 15/1973. (XII. 27.) Mü. M. sz. rendelet módosításáról a Magyar Köz­löny 87. számában találják meg az érdekeltek a 15/1977. (XII. 1.) Mü. M. rendeletet. Az üzemi víz- és csatorna- használati díjak módosításá­ról ugyanitt jelent meg a 9/1977. (XII. 1.) OVH—ÁH. rendelkezés. Az országos szakmai bér­táblázat 1978. évre vonatkozó szakmai alapórabéreiről közle­mény jelent meg a Munkaügyi I Közlöny november 30-i 14. I számában. got. Korlátozza azonban a se­gítséget, hogy az OKISZ-nak Pest megyében csak egy mun­kavédelmi felügyelője van. Az üzemi balesetek bejelen­tésével és kivizsgálásával kap­csolatban az ügyészségi vizs­gálatok két szövetkezetnél tártak fel hiányosságokat. Az egyikben többek között meg­állapítható volt, hogy az üze­mi balesetről a jegyzőkönyv jelentős késedelemmel készült. Az üzemi baleseti napló veze­tésének hiánya miatt olyan eset is előfordult egy szövet­kezetnél, hogy a baleset ak­kor vált ismertté, amikor azt az érdekelt dolgozó táppénzes állományba kerülése után je­lentette. Ez esetben természe­tesen a balesetet szenvedett is mulasztást követett el ak­kor, amikor az üzemig balese­tet nem jelentette azonnal. Jog a kártérítésre A szövetkezeteknek a mun­kavédelemmel kapcsolatban fontos feladata az üzemi bal­eseti napló és nyilvántartás pontos vezetése és a táppén­zes jegyzékkel való egyezteté­se. Az üzemi balesetek hiá­nyos nyilvántartása alkalmat ad a balesetek eltitkolására, s nincs lehetőség a munkavé­delmi helyzet megismerésére, továbbá a szükséges intézke­dések megtételére. Az üzemi baleseti naplót a munkahely közvetlen irányítója vezeti. A baleseti naplóba be kell vezetni minden balesetet, még a munkakieséssel nem járó kisebb sérüléseket is. Sajnálatosan azonban a bal­eseti naplót több szövetkezet­nél egyáltaán nem vezetik. Üzemi balesetet szenvedett munkás járadékának fel­emelésére indított pert volt munkaadója ellen. Arra hi­vatkozott, hogy a vele egy­kor azonos munkakörben dol­gozók fizetése emelkedett. A keresetnek a munkaügyi bí­róság helyt is adott. A jog­erős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság ezt a döntést ha­tályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat iránymutató indokolása a következőket mondja ki: Az üzemi baleset miatt já­radékban részesülő dolgozó bérrendezés címén a megál­lapított járadék felemelésé­re akkor tarthat igényt, ha a baleset idején a hasonló mun­kakörben dolgozók átlagke­resetében — bérrendezés, vagy egyéb körülmények folytán — olyan változás történt, ami munkaviszonyának (eredeti munkakörének) fennállása esetén őt is érintette volna. Ezt az igényt tehát nemcsak az általános jellegű, hanem a vállalaton belüli bérrende­zés (bérfejlesztés), a dolgozók átlagkeresetében bekövetke­zett változás is megalapozza. A járadék felemelésének ösz- szegszerűségénél azt kell vizs­gálni, hogy az azonos, illetve a hasonló munkakörben dol­gozók keresete bérrendezés, vagy egyéb körülmény foly­tán milyen mértékben emel­kedett. Figyelembe kell ven­ni a túlóradíjakból, prémium­ból. éjszakai pótlékból, stb. származó keresetet is. ha az ilyen összeget a járadék meg­állapításánál számításba vet­ték. — Bérrendezés címén a megállapított kártérítést olyan arányban kell felemelni, ami­lyen arányban az azonos, il­letve a hasonló munkakör­ben a vállalatnál dolgozók A 3 napon túli keresőképte-’ lenséget okozó üzemi balese­tek kivizsgálására és jegyző­könyvezésére vonatkozó ren­delkezéseket a szövetkezetek többségénél végrehajtják. A kivizsgálások során azonban gyakran nem jelölik meg az óvórendszabálynak azt a pont­ját, amelynek megsértése okozta a balesetet. A balese­tek okának megjelöléseként gyakran olvasható a jegyző­könyvekben: véletlen, gondat­lanság, illetve a dolgozó fi­gyelmetlensége. A szövetkezetek kötelesek az üzemi balesetből eredő kár­igény érvényesítésének lehe­tőségére a dolgozó — eseten­ként a hozzátartozó — figyelmét kellő időben felhívni. A ta­pasztalatok szerint a szövet­kezetek többsége a kárigény érvényesítésére vonatkozó fel­hívást kiadta. Egyes szövetke­zetek felhívás nélkül is fizet­tek kártérítést. A felhívások­kal kapcsolatban hiányosság­ként észlelték a vizsgálatpk, hogy azok nem tartalmazzák a jogorvoslati lehetőséget. Hiányos nyilvántartás A vizsgálatok tapasztalatai­nak értékelése alapján megál­lapítható, hogy az ipari szö­vetkezeteknél az üzemi bal­esetek száma csökkent, s ke­vesebb a baleseti kártérítésre kifizetett összeg is. A kedvező helyzetre vonatkozó megálla­pításokat azonban a nyilván­tartásbeli hiányosságok aggá­lyossá teszik. Szükség van ezért a jövőben az ipari szö­vetkezetek dolgozóinak életét és egészségét védő rendelke­zések következetesebb végre­hajtására. Dr. Varga Emil ügyész keresete — bérfejlesztés foly­tán — emelkedett. Amennyi­ben a vállalati átlagos éves bérfejlesztés mértékét kol­lektív szerződés meghatároz­za, a megállapított kártérítést ennek megfelelően — bejelentés nélkül is — fel kell emelni. — A munkaügyi bíróság csak egy szakmunkás havi jöve­delmének összehasonlításával állapította meg a magasabb járadékot. Ez az eljárás nem alkalmas annak eldöntésé­re. hogy a rokkant igénye alapos-e, illetve, ha igen, mi­lyen mértékben. Ebben az ügyben a munkaügyi bíróság csak akkor tudott volna a jog­szabályoknak megfelelően dönteni, ha a járadékfizetés­re kötelezett volt munkaadó­tól olyan részletes kimutatást kér, amely pontosan tartal­mazza, hogy az összehasonlí­tásnál szereplő dolgozók az átlagkereset szempontjából irányadó időszak alatt — az egyes hónapokat külön is fel­tüntetve — hány napot dol­goztak, s ezért a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére milyen díjazásokban, illetve egyéb juttatásokban részesültek. Tekintettel ar­ra, hogy a jogvita, eldöntésé­hez szükséges, ezek az ada­tok nem állnak rendelkezés­re. a munkaügyi bíróság jog­erős ítélete nem megalapo­zott. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: ha a válla­latnál nincs megfelelő szá­mú azonos, vagy hasonló mun­kakörben foglalkoztatott dol­gozó, az összehasonlítás tehát nem vezethetne a kívánt eredményre, a bíróságnak más vállalatoknál is tá­jékozódnia kell, s az így beszerzett, valamint a vállalat által rendelkezés­re bocsátott adatok együttes mérlegelésével kell a rok­kant keresetét elbírálni. Ha. E. Hogyan építsünk garázst, hol parkoljunk? — a Házi Jogtanácsadó idei 5. számának témája A Házi Jogtanácsadó idei utolsó előtti száma a gépko­csitulajdonosoknak kíván se­gítséget nyújtani. Témája az immár igencsak időszerű ga­rázsépítés és — az ezzel szo­rosan összefüggő — parkolás. Mint eddig is, most is részle­tesen ismerteti az idevágó jogszabályokat. A füzet ennek megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium közreműködésé­vel készült, és közli az ún. garázsrendelet 15/1970. (VI. 7.) ÉVM teljes szövegét. A kiad­vány a garázsépítés vala­mennyi formáját felöleli. Is­merteti az építkezés feltéte­leit, s felsorolja a szükséges, illetőleg beszerzendő engedé­lyeket, iratokat A telekalakítástól az illetékig Aki építkezik, nagy fába vágja a fejszéjét. És nem csak azért, mert mindenfajta építkezés pénzbe kerül... A megfelelő papírok beszerzé­se sok energiát igényel, arról nem is beszélve, hogy akár egyetlen — jelentéktelennek tűnő — irat hiánya megaka­dályozhatja az egész mun­kát. S valljuk be, kevesen tudják, milyen dokumentu­mok szükségesek valamely építmény — legyen az akár egy kirakatszekrény is — el­készítéséhez. Ezt ismerte fel és ezen igyekszik segíteni a Házi Jog­tanácsadó. melynek szerkesz­tősége a havonta megjelenő ötíves füzeten kívül különki­adásokat és röplapokat is ösz- szeállít. Eij utóbbiak közé tartozik a Házi Jogtanács­adó Ügyfeleknek című röp­lapsorozata melynek legfris­sebb *émáia éppen az építke­zés. A sorozat 22 röplapból Külön fejezetben foglalko­zik azzal a naponta előfordu­ló problémával, hogy miként, milyen előfeltételek mellett lehet a gépkocsit a lakóház udvarán tárolni. A parkolás­sal kapcsolatban nemcsak a szabályos eljárást részletezi, hanem a — valljuk meg, gyakran megszegett — tilal­makra is kitér, mert ez utób­biak figyelembevétele min­den gépkocsitulajdonosnak, gépkocsivezetőnek érdeke. A számot a szokásos rova­tok (Kis értelmező szótár, Hol intézik?. Jogszabályok­ról röviden, Jogszabályszolgá­lat. Időszerű teendők, Válto­zott!. Közönségszolgálat) egé­szíti ki. Végezetül csak annyit: jö­vőre havonta jelenik meg a Házi Jogtanácsadó. áll. Általában négy-négy sű­rű oldalon részletezi, mi a teendő, ha pl. a jövőbeni épít­tető telket kíván kialakíttat­ni; helyszínrajzot, vagy épü­letfel tüntetési vázrajzot ké­szíttetne; területfelhaszná­láshoz szeretne engedélyt kapni; lakásmegosztásra ké­szül; kerítést akar csináltat­ni. illetőleg támfalat felhúz­ni, és így tovább. Az idevá­gó legfontosabb problémát — az építési engedély megszer­zésének módját — nyolc ol­dalon taglalja a sorozat 6. számú röplapja. De vannak rövidebb (csupán kétoldalas) darabok is, mint pl. a föld­terület-átszámításról szóló, mely lényegében csupán az átszámítási kulcsot tartalmaz­za. A Házi Jogtanácsadó épí­tésügyi röplapjainak függelé­kében az adott munkára vo­natkozó hatályos iogszabályok megszervezése is fellelhető. Dr. M. J. H Tíz nap rendeletéiből A Legfelsőbb Bíróság döntése A járadék felemeléséről i

Next

/
Oldalképek
Tartalom