Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1977. DECEMBER 6., KEDD Sikeres pályaválasztási hetek Több postás és ápolónő kellene Álmodozás és tervezés 'T.I nem álmodunk, ha hosz- szan eltűnődünk, / de terve­zünk legbátrabb álmaink­ban.” A másfél évtizeddel ezelőtt íródott sorokkal Baranyi Fe­renc, az akkor még kezdő költő számolt be nemzedéke érzéseiről. Mit szólnak ehhez a mai kezdők. Azok, akik ép­pen, hogy átlépték a kamasz­kor küszöbét, s máris szem­közt találták magukat a kér­déssel: mit terveznek? — Fodrász szeretnék len­ni... — Mérnök... — Autószerelő ... — Tanító... Pedagógus. Terv vagy álom? Álmaik megvalósítását tervezik-e a nyolcadikosok. S ha igen, ezek az álmok mennyire gyöke­reznek a valóságban? — Az iskolák többségé­ben már az ötödikesektől megkérdezik, hogy milyen pá­lyákra készülnek. Aztán ezt a kérdést évenként megismét­lik. Mi derül ki ezekből az adatokból? Dobos Tibor ta­nulmányi felügyelő: — Az, hogy a gyerekek még az utolsó pillanatban is megvál­toztatják elképzeléseiket. Ré­gen általános gyakorlat volt, hogy a gyerek kövfette szülei foglalkozását. Ma, szerencsé­re. senki sem mozog ilyen kényszerpályán, ám a bőség zavarával éppen olyan nehéz megküzdeni, mint a válasz­tás lehetőségét kizáró kötött­ségekkel. A hiba, persze nem abban van, hogy választani lehet. A gondot rendszerint az okozza, hogy a szülők, s rábeszélésükre a gyerekek nem terveznek, hanem álmo­doznak. Tulajdonképpen még ez sem volna baj, ám sokat enyhítene a pályaválasztási gondokon, ha ezekbe az ál­mokba beleszőnék a pedagó­gus javaslatait, a gyerek készségeivel is számoló véle­ményét. — Egyszóval rendkívül meg­nőttek a szakmaválasztási lehetőségek, másrészt a kör­nyezet nagyon szűk keretek közé szorítja a gyerekét, pe­dig ötezer szakma közül vá­laszthatna. Külön nehézséget okoz, hogy a 14 évesek ma­guk is ingadoznak. Döntésü­ket a divat, a társak közül kiválasztott példakép is be­folyásolja. Valóban, vannak-e divatos szakmák? — Természetesen vannak különösen kedvelt szakmák — mondja Sulyok Zoltán, a Petőfi Sándor általános is­kola pályaválasztási felelő­se. A mi feladatunk, hogy va­lamiképp azokat a szakmákat tegyük ilyenné, melyekben valóban szükség van az után­ira. Nyilvánvalóan csak azok körében, akiknek adott­ságai lehetővé teszik ezek­nek a szakmáknak az elsajá­títását. — Különösen a lányoknál észlelhető a divatos szakmák iránti vonzódás — véli Rágó Miklósné igazgatóhelyettes. Többségük fodrász, kereske­dő, felszolgáló és adminiszt­rátor szeretne lenni. Elvétve egészségügyi szakmákra is jelentkeznek. E rövid felso­rolással nagyjából ki is merí­SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Váratlan vereség labdarúgásban Remekül játszottak az asztaliteniszezők r Budapesti Postás ifi— Nagykőrösi Kinizsi ifi 2:0 (1:0) Budapesten, az őszi fordu­ló utolsó mérkőzésén nem várt vereséget szenvedett a legjobb felállításban játszó körösi ificsapait: Tóth I. — Vázkonyi, Dénes, Józsa, Inges, Dajka, Szabó, Zöldi (Gugye- rás). Hajdú, Leskó, Németh. A hazaiak igyekezték szét­tördelni a körösi csapat folya­matos összjá tékát, ez sikerült is, szokott stílusát nem tudta játszani a Kinizsi-ifi és még ráadásul a százszázalékos gól­helyzeteket is kihagyta Haj­dú és Leskó is. Hiába játszott mezőnyben jobban a körösi csapat, vereséggel kellett el­hagynia a pályát, ami azt je­lenti, hogy valószínűjéé el­vesztették őszi elsőségüket, mert a Bp. Spartacus hazai pályán Pilis elilen játszott Fölvetődik a kérdés, hogy a Sportotthonban szombaton es­te tanúsított sörös, nagy han­gulatban nem ittak-e előre a medve bőrére? P. S. PETŐFI-ISKOLÁS ASZTALITENISZ-SIKEREK A Sportotthonban, egyszer­re 8 asztalon sportszerű lég­körben rendezték a XIII. téli úttörő-olimpia városi aszta­litenisz-döntőjét. Csoporton­ként. iskolánként 1—1 játékos indulhatott a körmérkőzéses rendszerű viadalon. B-kate- göriában vetélkedtek az idei. megváltoztatott kiírás szerint a pajtások, ami azt jelenti, hogy e sportágban egyesület­be igazolt játékosok nem játszhattak. A Petőfi-iskolás pajtások remekül szerepel­tek: mind a 4 számot meg­nyerték és bejutottak a me­gyei döntőbe. Fiúk, I. korcsoport: 1. Tóth István (Petőfi-iskóla) 3 győ­zelem (6:0-ás játszmaarány): 2. Dobozi Lajos (Arany) 2 (4:2). 3. Tóth Miklós (Rákóczi) 1 (2:4), 4. Pesti Albert (Kos­suth) 0 (0:6). II. korcsoport: 1. Kiss Kor­nél (Petőfi) 3 (6:0), 2. Szilá­gyi Csaba (Arany) 2 (4:2), 3. Hídvégi Csaba (Rákóczi) 1 (2:4). 4. Sánta Zoltán (Kossuth) 0 (0:6). Leányok. I. korcsoport: 1. Szabó Erika (Petőfi) 3 (6:0), 2. Bállá Zsuzsanna (Arany) 2 (4:2), 3. Kovács Erzsébet (Rákóczi) 1 (2:5), 4. Safranyik Ágnes (Kossuth) 0 (1:6). II. korcsoport: 1. Sulyok Márta (Petőfi) 2 (5:2). 2. Bo­ros Ágnes (Arany) 2 (4:2). 3. Kecskés Andrea (Kossuth) 2 (4:3), 4. Farkas Erika (Rákó­czi) 0 (0:6). Az utóbbi kate­góriában volt a legnagyobb a harc: az 1—3. helyet a játsz­maarány döntötte el. Érdekessége a versenynek, hogy a négy továbbjutó paj­tás közül hárman bal kézzel látszanak, s igen eredménye­sen. A TEKE NB III-BAN Elektromos MSE (Budapest)— Volánbusz (Nagykőrös) 5:3 (2331—2255) Nk.: Balogh 385 (1), Lóczi 394 (1), Bálint I 354, Tóth 387 (1), Dobos 365, Baloga 367. A Kocséron vívott idényzáró NB Ill-as csapatbajnoki tekemér­kőzésen az ebből az osztály-, ból kiesett körösi csapat, szé­pen búcsúzott és szoros talál­kozón, jó eredménnyel szen­vedett vereséget. S. Z. tettük a szakmáknak azt a körét, mely iránt a lányok ér­deklődnek. Mindenesetre je­lentős haladás, hogy csak nyolcadikos lány nem akar továbbtanulni. — Mennyire befolyásolja a pályaválasztást a tájékoztató tevékenység, esetleg a tájéko­zottság hiánya? Mi erről a véleménye az igazgatónak? — Az idén szerencsére nem beszélhetünk a megfelelő tá­jékoztatás hiányáról. A pá­lyaválasztási adatok a jól tá­jékozott fiatalok törekvéseit jellemzik majd. A szükséges ismertetőket, prospektusokat már szeptemberben megkap­tuk. Ezek tartalmát nemcsak a végzősökkel, hanem a he­tedikesekkel is igyekszünk megismertetni — mondja elé­gedetten Horváth Lehel. A nagykőrösi általános iskolá­sok egyébként nagyon ked­vező helyzetben vannak. Csak­nem valamennyi keresett szak­mában itt helyben, vagy a szomszédvárosokban meg le­het szerezni a képesítést. Csu­pán néhány olyan foglalko­zás van, melyek mestereire még szükség volna, ám meg­tanulásához messzebbre kell utazni. Éppen ezért különö­sen fontos, hogy ezeket a szakmákat is ajánljuk. Örülnénk, ha többen jelent­keznének például postásnak, ápolónőnek, vízügyi szakem­bernek. Szorgalmazzuk a me­zőgazdasági szakmák megis­mertetését is. Az idén elő­ször a város termelőszövetke­zeteiből eljöttek hozzánk a szakemberek, s beszéltek a kisdiákokkal ezeknek a szak­máknak a szépségeiről és jö­vőjéről. Egyébként ez az idei pályaválasztási hetek nagy, s a város szempontjából is el­ismerésre méltó eseménye, A pályaválasztási rendezvé­nyek végeredményét még nem idjuk, ám munkatársaim sze­rint sincs lényeges változás az elmúlt évekhez képest. A végzős nyolcadikosok több­sége igyekszik minél előbb szakmát tanulni. Lényegesen kevesebb azok száma, akik szakközépiskolába, vagy gim­náziumba jelentkeznek. F. P. a raktár... Háromezer vagon árut képes elraktározni a Nagykőrösi Konzervgyár. Az idén ez is kevésnek bizonyult, így mintegy 300 vagon áru gondosan letakarva,, az udvaron telel. A raktár bővítésére a 7-es számú épületet lebontják és helyébe egy csaknem 800 vagon befogadóképességű kerül. A képen: Király­falvi János elektromos targoncával rakja az árut a harmadik szintre. Barcza Zsolt felvétele Ártott a hideg a vásárnak Kelendő volt a választási make Jól jártak a borárusok A nagykőrösi téli 'országos vásárt vasárnap tartották meg. A várost most eladók és vevők is sokkal kevesebben keresték fel, mint jó időben. A sertésvásáron is fele volt a felhajtás, mint máskor. Anya­disznót egyáltalán nem kínál­tak eladásra. A legtöbben választási ma­lacot adtak el, elég jó áron. A gyengébb malacok párját 900—1000 forintért vették, de a darabonként 20 kilós, szép választási malacokért 1200 fo­rintot is adtak. A féléves sül­dők darabjaiért 1400—1500 fo­rintot kértek, de legtöbben csak 1200—1300 forintot ígér­tek értük. Hízott sertést is árultak, a 150 kilón felüli disznó kilo­grammjáért 26,50 forintot kaptak. A szarvasmarha-vásárra na­gyon kevés jószágot h,oztak. Ezek többnyire el is keltek, s 11 órakor már vége volt, ki­ürült a tér. A gyenge bikabor­jakat az Állatforgalmi Válla­lat kilónként 53—55 forintért vette. Jobb tehén 20 ezer fo­rintért, borjával 25 ezer forint körül kelt el. A hasas üsző­ket 16 ezer forintért vették meg. Az üszőborjút nemigen keresték. A lóvásár is gyenge volt. Az idősebb lovakat 10—15 ezer forintért adták, a jobb hajtó­ló ára 25—30 ezer forint, a fu­varosló 35—40 ezer forint volt. Egy féléves csikó 9 ezer 500 forintért kelt el. A gyalogvásárra is kevés árus / jött el, s azok se sokat árultak, csak a forralt bort mérőknek sikerült jól a téli nagykőrösi vásár, amiben nyilvánvalóan közrejátszott a hirtelen hidegre fordult idő. K. L. Korszerűsödő iparág Tesz agyára) technikusok A sodrófa ugyan még nem ment ki a divatból, s a kari­katuristák is szívesen rajzol- gatják harcias menyecskék fegyvereként, ám a valóság­ban mind ritkábban gördül végig a nyújtódeszkán. Gépek, gyakran nagyon bonyolult be­rendezések helyettesítik e régi eszközt, hiszen a tészták több­sége gyárban készül. Még az úgynevezett házi­tésztagyártással foglalatosko­dó kisüzemek is, amennyire lehetséges, igyekeznek gépesí­teni a munkát. Mind több tésztagyártó szakemberre van hát szükség, akik a gépeket kezelve, a termelést irányítva a legjobb háziasszonyéval ve­tekedő • terméket állíthatnak elő. Az idén először került sor arra, s éppen Nagykőrösön, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában, hogy tésztagyártó technikusok is oklevelet kaphassanak. Mint Benke Ferencné igazgatóhe­lyettes , elmondotta, a napok­ban 12-en tették le eredmé­nyesen a tésztaipari techni­kusi minősítő vizsgát. A tésztagyártó technikusok a tésztaüzemben bonyolult gé­pek kezelői, üzemvezetők, mű­szakvezetők, csoportvezetők lesznek. Sokat foglalkoztat a konzervipar három legna­gyobb tészetaüzeme, a békés­csabai, a kalocsai és a duna­keszi. Előbb-utóbb a mezőgazda- sági szövetkezetek tésztaüze­mei is elküldik majd fiataljai­kat Nagykőrösre. A Toldi is­kola ezekben a hetekben teszi közzé hirdetményét a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Értesitőben az újabb vizsgák­kal kapcsolatban. Anyakönyvi hírek Született: Nagy Gerzson és Rákos Ibolya: Zoliéin; Kato­na Gyula és Lengyel Lidia: Szilvia; Csajbók Imre és Ba­kos Rozália: Imre; Varga Sán­dor és Horgas Erzsébet: Erika nevű gyermeke. Névadót tartott: Fekete Sándor és Nyerges Katalin: Sándor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Túri Lász­ló és Csabai Erzsébet; Péter Tamás és Demcsik Sarolta; Szslesi György és Verebi Klá­ra; Marton László és Nyikos Zsuzsanna. Meghalt: Bakó György (Táz- erdő-dűlő 23 a); Horváth De­zsőné Zsalkovics Anna (Zrínyi u. 24.); Ézsiás Béla (Kőcser, XII. dűlő 5.); Kosa Gyula (Csikvár-dűlő 11.); Dani Lász- lóné Kucsera Julianna (Örké­nyi út 36.); Nagy Ferenc (Ki­nizsi u. 20.); Bakos Ambrus (Szív u. 22.). MOZIMŰSOR A szabadság katonái, I—II. Színes, szovjet, magyar hang­bemondásos dokumentum-já­tékfilm. Előadás kezdete: 5 óra. Védelmet érdemelnek Á vándorlók elrepültek Itt telelnek a cinkék, nádirigók, vörösbegyek Városunk és környékének madárvilága mindig időszerű téma, hiszen a madarak hoz­zájárulnak a természet egyen­súlyának fenntartásához. Az ökológiai szemlélet nem egyik napról a másikra ke­rült be a köztudatba. A Cegléd és környéke című lap 1947. ja­nuár 5-i számában említi a mezőhegyesiek kudarcát. Ki­vágták a határban a 30—40 éves nyárfákat, mire a vetési varjak elhagyták kedvenc fészkelési helyüket és a követ­kező évben a cukorrépát telje­sen letarolták az ormányos bo­garak. Kiszely Zsigmondi sa­ját megfigyelései megerősítet­ték a mezőhegyesi közlést. 1947-ben a kapitánymajori gazdaságban a nyáríások var­jai csak kisebb kárt tettek a vetésekben. Vagyis: a vetési varjú nem káros madár. A verebek haszna A verébbel más a helyzet. Felborult a háziveréb populá­ciós egyensúlya, a túlszaporo- dás jelei figyelhetők meg. Nö­veli a veszélyt, hogy a raga­dozó madárfajokban éri el a maximális hatását a mezőgaz­dasági vegyszerek marad­ványa, emiatt a baglyok, öly- vek, karvalyok nagy része már a tojásban elpusztul. A veréb — ellenség hiányában — hihetetlen gyorsan szaporo­dik. Ha gátat szabunk túlsza- porodásának, hasznot is hajt­hat. Feljegyezték, hogy Frigyes, porosz király nagyon szerette a cseresznyét, de bánatára a gyümölcsöt a szemtelen vere­bek megcsipkedték. A király kiirtatta a vereoeset a kert környékén, a következő évben azonban a rovarok inváziója mindent letarolt, liaoonlo meg­figyelést mások is tettek. Útra keltek Minden vegyszernél jobb a biológiai növényvédelem. Az énekes madarak nagy segítsé­get nyújtanának, ha hagynánk őket háborítatlanul élni. Ősszel különös éléhkség ta­pasztalható a madárvilágban. Számos faj messzi tájakra ván­dorol, más madarak pedig hozzánk érkeznek. Költöző ma­daraink nagy távolságot tesz­veli a madarak számát. A ma­darak hasznáról felesleges ér­vek sorát említeni, hisz köztu­domású, de mégsem tudatosul eléggé... Több madár elfelejtkezik a sok évezredes szokásáról, itt marad, az ilyen példányok fo­kozott védelmet igényelnek. A kakukk, a vörösbegy, a poszá­ta, nádirigó, a zöldike, tenge- lic, harkály, ökörszem, továb­bá a cinkék télen is jól érzik magukat nálunk. Ezek a táplálékszerzésen túl a város környéki fás, ligetes és nádas részeken észlelhetők. A nagyobb parkokat is kedvelik. Havas időben nagyon fontos a madarak etetése, ugyanis élet­terük nagy mértékben szűkül. Jönnek a madarak Északi tájakról főleg vetési- lúd, tőkésréce, ölyv, csont­tollú madár érkezik. Tudunk róla, hogy 1942-ben a Gubodi (most Lenin) parkban nagy számú csonttollú madár piheni meg, amelyekre felfigyeltek az emberek. Ezek a vendégmada­rak is védelmet élveznek, pusz­tításuk tetemes pénzbírságot von maga után. Az ősz sok kedves madarun­kat űzi el, vannak ugyan köz­tük hűségesek, de ennek elle­nére attól függ, hogy végrt erősebb lesz-e a tavaszi ma* dárdai, miként könnyítik ai emberek kedves és hasznos segítőik viszontagságos életét. Surányi Dezső nek meg, a füstifecske Dél- Afrikában telel„ ahol s°k ma­dár válik a fogóhálók zsák­mányává. Sajnos, Dél-Európá- ban sincs ez ideig tilalom az énekes madarak vadászatára. Szerencsére, hazánkban az 1976. II. számú törvény egy­ségesen szabályozta a termé­szetvédelem jogi kérdéseit, szigora és következetessége példamutató. Ezért különösen nagy felelősség nyomja a szak­emberek vállát, a figyelem éb. rentartása, a helyes nevelés nemcsak pedagógusi 'eladat. A madárvédelem közügy. A vadgerle, gólya, füstifecs­ke. fülemüle Afrikában telel, onnan márciusban indulnak vissza, legtöbbször előző évi költőhelyükön fészkelnek, ha egyáltalán visszajutnak. A Cegléden előforduló fontosabb költöző madarak Olaszország­ba. Spanyolországba, és Tu­niszba vonultak, a búbosban­ka, sárgarigó, feketerigó, vö­rösbegy, kisebb csapatok azon­ban Dalmáciába és Kréta szi­getére is eljuthatnak. A kertek mérsékelt vegysze­rezése, a madarak életterének javítása (őszi—téli etetés) nö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom