Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

1977. DECEMBER 31., SZOMBAT Értékelik a munkát, meghatározzák a feladatokat Beszámoló párttoggyűlések előtt a diésdi tsapágygyárban Hamarosan ’ megpezsdül, friss lendületet kap a pártszer­vezetekben tevékenykedő kom­munisták élete. A januári és a februári hónap a számvetés ideje a mozgalmi munkában. Az ebben az időszakban meg­rendezendő beszámoló tag­gyűléseken a kommunisták — az egyéni pártmegbízatások, a cselekvési programok tük­rében —, megvizsgálják egy­éves munkájukat, s egyben meghatározzák a jövő, az el­következő mozgalmi év fel­adatait. Az idén kísérletkép­pen azokban az üzemekben, melyekben pártvezetőség irá­nyítja az alapszervezetek mun­káját, az alapszervezeti be­számolókat összevont taggyű­lések vagy küldöttértekezletek előzik meg. Fegyelem, iavasldtok A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának párt­vezetősége jórészt már össze­gyűjtötte az összevont tag­gyűlésre kerülő beszámoló anyagának adatait. A mun­kából valamennyi pártvezető­ségi tag kivette a részét, ér­tékelte a területén elért ered­ményeket, megjelölte a gon­dokat, a feladatokat. — Gyárunkban 140 kommu­nista tevékenykedik három alapszervezetben — mondja Szokolóczy Sándor üzemszer- vező, a pártvezetőség szerve­ző titkára. — A januári ösz- szevont taggyűlésen foglalko­zunk a pártépítéssel, a belső fegyelem fejlesztésével, az agi- tációs és propagandamunká­val, a szakszervezet és az if­júsági szövetség életével, a gyár gazdaságpolitikai céljai­nak megvalósításával, a ter­melési feladatokkal. — A szervezeti életben külö­nösen fontosnak tartottuk az alapszervezetek belső fegyel­mének erősítését — folytat­ja. — Eredményként köny­velhetjük el, hogy két év óta nem volt egyetlen határozat- képtelen taggyűlésünk. Azelőtt, ha egy-egy párttag nem járt rendszeresen a taggyűlésekre, nem teljesítette pártmegbíza­tását, rendszerint pártfegyel­mit kapott, nem egy esetben a kizárás volt a felelősségre- vonás, a fegyelmezés eszköze. Az utóbbi időben jobban fi­gyelemmel kísérjük az em­berek tevékenységét, munká­ját. A fegyelem megszilárdu­lását igazolja a kommunisták növekvő érdeklődése is; az idén a korábbi 50-ről 70 szá­zalékra növekedett a pártok­tatásba bekapcsolódók ará­nya. Az idén hat dolgozó kérte felvételét a diősdi gyárban a párttagok soraiba. Többségük fiatal — s ami különöskép­pen előrelépést jelent —, a felvettek fele: nő. — Nagy figyelmet fordí­tunk arra — szólal meg is­mét a szervező titkár —, hogy megvizsgáljuk, mi !etf a tag- könyvcsere idején folytatott beszélgetésekben elhangzó ja­vaslatok sorsa. Megérteni a folyamatokat Kurucz György tmk-főmű- vezető, a pártvezetőség agitá- ciós és propagandafelelőse is bekapcsolódik a beszélgetés­be. —.Az emberek mind többet akarnak tudni a világról — mondja. — A munkások érte­ni akarják a politikai, a tár­sadalmi és a gazdasági élet­ben végbemenő folyamatokat. Ezzel magyarázható a kom­munisták fokozódó érdeklő­dése a pártoktatásban felve­tődő témák iránt. — A 140 kommunista közül huszonketten a nemzetközi po­litikai élettel, huszonötén vi­lágnézeti és etikai kérdések­kel ismerkedtek a szemináriu­mokban. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatára idén huszonkilencen jelent­keztek. A marxista—leninista középiskolát eddig huszonhe­ten, az öthónapos pártiskolát pedig heten végezték el üze­münkben. Ma már elmond­hatjuk, hogy alap- és közép­fokú márxista végzettségű a kommunisták 50 százaléka. A csapágygyárban tevékeny­kedő agitációs és információs munkacsoport jól erősíti az alapszervezetek és a pártve­zetőség kapcsolatát. A párt­élet, a termelés gondjairól és eredményeiről rendszeresen in­formálják a pártvezetőséget, rajtuk keresztül értesülnek a dolgozók sokszor arról, mit várnak tőlük a gyárvezetők. — Problémát jelentett az idén a szakszervezeti oktatás megindítása — teszi hozzá Ku­rucz György. — A szakszer­vezeti oktatás még decem­berben sem kezdődött el; en­nek oka a gyári rekonstruk­ció előidézte helyiséghiány. — A politikai vitakörök — joggal mondható —, az agitá­ció egyik legnépszerűbb, s egyben a leghatékonyabb esz­közének bizonyultak. A kom­munisták, s a politikai vita­körök munkájába bekapcso­lódó párton kívüliek megked­velték a véleménycsere e fó­rumát. Az összevont beszámoló párttaggyűlésen bizonyosan sok szó esik majd a gyár terme­lési feladatairól. Ma már nyil­vánvaló, hogy az 1 milliárd fo­rintos csapágygyári rekonst­rukció jövőre is áthúzódik. Bo­nyolítja a helyzetet: a beállí­tott korszerű, nagy teljesítmé­nyű gépek ma még jószeré­vel csak a felét termelik ter­vezett kapacitásuknak. Ugyan­akkor a csapágygyár nem tel­jesíti idei tervet, s ez előre­vetíti a jövő év feladatait is. — A gyárban már tudják az emberek, miért nem feje­ződött be az idén a rekonst­rukció — mondja Eszes Ven­del meóvezető, aki termelési felelős a pártvezetőségben. — Ezért a beszámolóban inkább azokkal a kérdésekkel foglal­kozunk, amelyek a mostani helyzetben a termelés gördü­lékenyebbé tételét, a megle­vő gépek jobb kihasználását segítik. A jövőben szorosabb ban együttműködünk a deb­receni csapágygyárral; min­den egyes nálunk elkészülő csapágy ' egy-egy alkatrészét Debrecen állítja például elő. Egyéni példamutatás — Nagy a szerepe a kom­munisták példamutatásának. Elmondok egy esetet. Üj mű­helyünkbe beállítottuk a kor­szerű gépeket. Hamarosan szólnunk kellett a dolgozók­nak, mert a gépek beszeny- nyezödtek. A következő hét végén tíz kommunista le­ment, és kitakarította a mű­helyt. A következő héten már vagy harmincán voltak. Any- nyi emberre nem is volt szük­ség e munkához. Szokolóczy Sándor még ki­egészíti a mondottakat: — Az ifjúsági mozgalom éle­tében is akadnak tennivalók. A gyakorlat szerint a 150 KISZ-tag közül 40—50 fiatal alkotja azt a tevékeny magot, amely minden rendezvényen ott van, mely valójában ala­kítja az ifjúsági szövetség gyári életét. Szóvátesszük majd ezt is az , összevont taggyű­lés beszámolójában. ★ A januári összevont beszá­moló taggyűlés megfelelő út­mutatást adhat a diósdi csa­págygyárban a kommunisták­nak. Egyrészt, mert összes­ségében értékeli az üzem­ben tevékenykedő pártszer­vezet éves munkáját. Más­részt meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket — a második fordulóban —, az alapszervezeti beszámoló tag­gyűlések után a kommunis­ták beépítenek éves cselek­vési programjukba. V. F. Egy évvel a határidő előtt Megépült az üvegváros Pénteken délelőtt átadták Budakalászon az Óbuda Tsz növényházvárosát, amelyben 60 ezer négyzetméteren ol­talmazza üvegfal-üvegtető a palántát, zöldséget, virágot. Az avatóünnepségen elsőként Matók Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első tit­kára méltatta a szocialista brigádok áldozatvállalását. E közösségek a Nagy Október tiszteletére több ezer órát dolgoztak társadalmi munká­ban az építkezésen. A kom­munista szombatokon és va­sárnapokon nemcsak az épí­tőipari főágazat dolgozói vet­ték részt, hanem ott voltak szinte az egész tsz. az irodák dolgozói is. Tavaly július elsején kezdték meg a mun­kát, az eredeti átadási határ- időt 1978. december 31-re tűz­ték ki. Ezzel szemben már ez év júliusában 15 ezer négy­zetméteren virágot termesz­tettek, mely jelentős export­jövedelemhez juttatta a gaz­daságot. Tegnap újabb ki­létre darab ötezer négyzetmé­teres üvegházat adtak át a termelésnek, s ezzel befeje­ződött a telep belső építése. Varga Ferenc elnök vázol­ta a növényház dolgozóira váró feladatokat. Mint mond­ta, ezekből az üvegházakból májusban már zöldséget szállítanak a szentendrei já­rás és a főváros piacaira. A hathektáros növényház, amelyet csaknem teljes egé­szében a tsz építőipari főága­zatának dolgozói építettek, 360 millió forintba került. A hőközpont, amely a 12 darab 5 ezer négyzetméteres üveg­házat fűti, akár 6 ezer lakás fűtését és melegvíz-ellátását szolgálhatná. A csúcsidőszak­ban felhasznált víz mennyi­sége három és fél millió li­ter. A beruházáshoz felhasz­nált acél súlya több mint 600 tonna. A fűtőcsövek Buda­pesttől Pécsig érnének, a nö­vényekhez húzódó öntöző­csőhálózat hossza eléri a 350 kilométert. A felhasznált üveg 30 ezer négyzetméter. Kettős hasznosítású lesz a telep: télen zöldséget — első­sorban paprikát, paradicso­mot és palántát — nevelnek, a nyári Időszakban dísznö­vényekkel népesítik be az üvegházakat. A tervek sze­rint az üvegfelület borította hat hektár termesének érté­kesítéséből évi 30 millió fo­rint bevételre számítanak. Egy esztendőben a virágmil­liók mellett 600 tonna a pri­mőr paradicsom és kétmillió darab paprika terem itt. Már a tavaszra mintegy félmillió palántát nevelnek a sorok­sári paradicsomtermesztési rendszernek. T. A. L. Természeti kincsünk a föld Interjú dr. Soós Gábor MÉM-államtitkárral A földtulajdon, -használat, -forgalom és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Meg­kerestük dr. Soós Gábort, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárát: mi a helyzet, mi várható a jog­szabályok végrehajtása nyomán? • Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a kü­lönbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdasá­gilag művelt területe az el­múlt negyven évben csök­kent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 szá­zalékkal. Legnagyobb ’ mérté­kű a szántóterületünk csök­kenése volt, kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek ke­retében azonban a felszaba­dulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen er­dőt telepítettünk. Így az er­dők aránya az ország terüle­tén 11,8 százalékról 16,3 szá­zalékra növekedett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipartelepítés, urbanizáció, üt­és vasúthálózat bővítése, víz­ügyi, kommunális létesítmé­nyek és különböző mezőgaz­dasági beruházások céljára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az or­szág társadalmi és gazdasági szerkezetének változása bi­zonyos mértékben szüksé­gessé tette. Meg kell azon­ban jegyeznem, hogy a nagy­arányú csökkenés nem telje­sen indokolt. Különösen a felszabadulás ptáni első két évtizedben a földfelhaszná­lás terén sokszor pazarlás történt. Valójában szükséges létesítmények elhelyezéséhez igen gyakran az indokoltnál nagyobb földet vettek igény­be, másrészt a mezőgazdasá­gi termeléstől számos eset­ben jó minőségű földeket vontak el. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény ha­tására némileg csökkent a me­zőgazdasági termelésből ki­vont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is, évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó mi­nőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymuta­tásának megfelelően, módo­sította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a leg­értékesebb földek igénybevé­telét, másrészt differenciál­tabban állapítják meg a föl­dért járó fizetési kötelezett­ségeket is. Mezőgazdasági föl-* dek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együtt­járó jelensége gazdasági fej­lődésünknek, új ipari, közle­kedési, lakásépítési terveink megvalósításának. • Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági ^termelésből? — Településeink fejleszté­se, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális léte­sítmények, a környezetvéde­lem, a mezőgazdasági beru­házások, új, korszerű majo­rok, állattartó telepek meg­valósítása mind-mind terü­letfelhasználással jár. A földigénybevétel csak­nem minden esetben mező- gazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kialakított táblá­kat és nagyon sokszor jó mi­nőségű szántót érint. Egyes beruházások helyhezkötöttsé- ge, vagy egyéb igénye miatt gyakran kényszerhelyzetben vagyunk, és értékes szántó­földjeink felhasználásához, majorok megszüntetéséhez kell hozzájárulnunk a beru­házás érdekében. Példaként említhető a je­lenleg folyamatban levő két nagyberuházás: a Bicske tér­ségében létesülő hőerőmű és a Ferihegyi repülőtér fej­lesztéséhez szükséges föld­igénybevétel. Mindkét nagy- beruházás megvalósításához majdnem ezer-ezer hektár földterület szükséges, ennek nagy többsége jó minőségű szántóföld; a ferihegyi bő­vítés Vecsés remek káposz­tatermő földjeit érinti. Megértjük, hogy népgaz­dasági terveink megvalósí­tásához szükségszerűen ter­mőföld felhasználása is indo­kolt. A telepítés helyének ki­választásánál azonban meg kell követelnünk, hogy az engedélyező hatóságok és ter­vező intézeteink kíméljék a termőföldet, a beruházások­hoz csak a legszükségesebb mértékű és a termelés szem­pontjából kevésbé értékes földeket vegyék igénybe. Eze­ket a követelményeket első­sorban a nem helyhezkötött beruházások telepítési he­lyének kiválasztásánál kell érvényesíteni. • Mennyibe kerül ma a ki­sajátított föld a beruházónak, és ez az összeg hogyan arány­lik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jog­szabály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kárta­lanítás elvén alapszik. Ren­delkezései lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos (hasz­náló) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártalanítást kap­jon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok al­kalmazásával egy hektár föl- kiért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően, 20 ezer forinttól 240 ezer forintig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni a föl­dön levő beruházások érté­két, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy -át-i telepítésével kapcsolatos költ­ségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére meg­állapítható kártérítés össze­ge a beruházások összes költ­ségének még mindig csak kis hányadát képezi. Attól füg­gően, hogy milyen jellegű beruházásról van szó, a me­zőgazdasági kártalanítás ösz- szege a beruházás költség- előirányzatának mintegy 0,5 —5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogsza­bályok további fizetési köte­lezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termésből való kivo­násáért külön térítést kell fizetni. Tehát 1978. január 1-től a beruházónak a kisajá­títási kártalanításon felül az I—V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas összegű — a kataszteri tiszta­jövedelem 4—8-ezerszeres szor­zata —, külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet en­gedély nélkül, vagy az enge­délytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelés­ből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyen­gébb minőségű földekért a ki­sajátítási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizet­ni. A kisajátítási és az új föld­védelmi rendelkezések alap­ján a föld termelésből való kivonása esetén megállapít­ható térítések együttes mér­téke 1978-tól kezdve lénye­gesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáron­ként a 400 ezer forintot, ül­tetvény (szőlő-gyümölcsös) ese­tén pedig a 600 ezer forintot iS meghaladhatja. E rendel­kezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. Ennek követke­zetes betartása a jövőben az államigazgatási szervektől, el­sősorban a tanácsi szakigaz­gatási szervektől és a földhi­vataloktól, fokozottabb kö­rültekintést és a vonatkozó jogszabályok szigorú betar­tását követeli meg. ® Az új rendelkezések nyo- mán számíthatunk-e javulásra? — A jogszabályok követ­kezetes végrehajtásától vár­ható, hogy megszűnik a ter­mőföld pazarlása. Ezen túl­menően számítani lehet arra is, hogy nemcsak a terület­felhasználás tekintetében, ha­nem a termőföldek hasznosí­tása terén is megszilárdul a fegyelem. Várható még az is, hogy területeket nyerünk visz- sza a mezőgazdasági terme­lés számára. A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — al­kalmasak a termőföldek ha­tékonyabb védelmére. A kí­vánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha növek­szik a tervszerűség és éssze­rűség legértékesebb termé­szeti kincsünkkel, a termő­földdel való gazdálkodásban és következetesen alkalmaz­zuk is e rendelkezéseket. Földeák! Béla Ü!é?t tartott a KNEB A dísznövények közül a könnyezöpálma már tüzdeiésre Januárban telepítik végleges helyére. vár. A Minisztertanács csütörtö­kön jóváhagyta a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság követ­kező félévi munkatervét. A bi­zottság ebből adódó legelső fel­adata a lakótelepek járulékos és kommunális beruházási helyzetének felmérése. A vizs­gálat programját Villányi Mik­lós, a KNEB tagja, pénzügymi­ä iszter-helyettes terjesztette lő a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteki ülésén. A I főváros és öt jelentősebb város vizsgálat feladata, hogy felmér­je a tömeges lakásépítkezéshez kapcsolódó iskolai, bölcsődei, kereskedelmi és más szolga ita­tásokkal kapcsolatos ellátottság helyzetét, az előirányzott ter­vek megvalósulását. A bizott­ság a programot megtárgyalta és elfogadta. A KNEB elnökének előter­jesztése alapján a bizottság megtárgyalta a népi ellenőrzés munkájának továbbfejlesztésé­ről szóló minisztertanácsi ha­Bozsán Péter felvétele 1 néhány lakótelepére kiterjedő | tározatból adódó feladatokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom