Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1977. DECEMBER 30., FENTEK Előadások a klubban Tevékeny törtei! kisiparosok Megállják helyüket a közéletben A törteli KlOSZ-tagcsoport legutóbbi közgyűlésén az idei munkát értékelték. Az értekezleten ott volt Dubniczky Mihály, a KIOSZ ceglédi körzeti titkára, Fehér István, a községi tanács vb-titkára és Kiss Károly, a tanács műszaki előadója. Tóth Károly, a kisiparosok helyi szervezetének titkára elmondotta, hogy az 1977-re jóváhagyott terv a lakosság növekvő igényeit figyelembe véve készült. A csepeli munkások felhívására a megye kisiparosai közül a törteliek elsőként tettek kiegészítő vállalásokat lakóhelyükért: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére többek között 600 méter hosszú betonjárdát építettek a Rákóczi úton. A szolgáltatások fejlesztése kiemelt feladataik között szerepelt. Ezt a célt 10 százalékos létszámemeléssel és a minőség javításával sikerült teljesíteniük. Legszembetűnőbb a változás az építőknél: a szakágazat dolgozói 25 százalékkal teljesítettek többet, mint az előző évben. A lakosság örömmel fogadta a községben munkát vállaló, háztartási gépeket javító kisiparost és a központifűtés-szerelőt. Asztalosra, női szabóra, autó- és motorszerelőre van még nagy szükség. Jelenleg hatvannégy kisiparos tevékenykedik a községben, rövidesen négy tanuló tehet vizsgát. A különböző szakmák iránti érdeklődést az általános iskolában tartott előadásokkal, főként műhelylátogatásokkal kívánják felkelteni, illetve fokozni. A most pályaválasztás előtt állók egy ácsót és egy lakatost keresnek fel. örvendetesen nő azoknak a száma, akik bekapcsolódtak a közéletbe. Párttisztséget viselők, önkéntes tűzoltók, tanácstagok kerültek ki közülük, a sportkör vezetője is kisiparos. A szakmai továbbképzéseket Cegléden tartják. Jó lenne, ha mestervizsgára felkészítő tanfolyamokat is szerveznének a közelben, ne kellene a fővárosba utazniuk a jelölteknek. Az ügyiratok kezelésére nincs panasz, az adminisztrátor lelkiismeretesen végzi munkáját: évente 350—100 hivatalos levél, akta érkezik a KIOSZ törteli irodájába. A nemrég újjávarázsolt klubhelyiségben pezsgő élet folyik. A TIT-elő- adások szervezésekor valamennyi érdeklődő véleményét meghallgatva döntenek. Jövőre is megrendezik a külpolitikai fórumot, jogászt és orvost hívnak meg. A klubterem ad otthont a sakkszakosztálynak. Közös mulatságra is összejönnek. ALBERTIRSAI TERVEK A községbe a gázt is bevezetik Szállítás — határidő előtt A napokban Kis Ferenc tanácselnök megnyitó beszédével tartotta meg év végi záró küldöttgyűlését az Albertirsai Vízmű Társulat. A megnyitó után Kőhalmi Mihály, a társulat intéző bizottságának elnöke beszámolt az idei munkálatokról. Bevezetőjében elmondta, hogy a 60 kilométer hosszú hálózatból december 31-ig 35 kilométernyi csövet lefektetnek. A kivitelező vállalattal igen jó a kapcsolatuk. Egyrészt ennek is köszönhető, hogy a terv 103 százalékra teljesül. A lakosság zöme támogatja az igazgatóság és a kivitelező vállalat munkáit. Ha ez a megértés fokozódik, még közelebbi időpontban eljuthat minden házhoz az egészséges, tiszta ivóvíz. A kutak fúrása és a csőhálózat^ lefektetése után a víztorony alapozása és felálli.á- sa jelent nagy feladatot. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalát a szerződésben meghatározott idő előtt, 1978. február végéig a víztornyot a helyszínre szállítja. Pénzügyi gondja a vízműtársulatnak nincs, így a következő évi kivitelezésnek nincs akadálya. A víztorony átadására jövőre kerül sor. A beszámolót követően az albertirsaiak elismeréssel szóltak az eddigi munkákról. A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kivitelező osztályának vezetője elmondta, hogy a következő időszakban még nagyobb gondossággal, s ha lehet, a tervek határidő előtti teljesítésével kívánnak dolgozni. Albertirsán a nagyközség vezetői már a következő évek tervein dolgoznak. A vízhálózat kiépítése után a gázt szeretnék a községekbe bevezettetni. A korábbi elképzelések a megvalósulás útján vannak. N MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Cég- t tel, szombaton: Zorro (olasz— léd. Szombaton és vasárnap- j francia kalandfilm). Vasárdélután: A kismalac meg a j nap: Felkelők álruhában farkasok (mesefilmek). Este: i (NDK történelmi film). Csak egy asszony (francia ; . . — film). Vasárnap délelőtt: A kismalac, meg a farkasok. A kamaramoziban szombaton és vasárnap: A vád (lengyel film) Abony: szombaton és vasárnap: Fehér hajó (színes szovjet film). Szombat éjszaka: Egy kis előkelőség. Vasárnap délelőtt: Csodálatos malom. A mesemoziban: Hahó, öcsi! A Művész moziban: Űj íiaza (svéd film). Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Zorro (olasz —francia kalandfilm). Cegléd- bercel, vasárnap: Holttest a Themzéből (NSZK bűnügyi film). Jászkarajenő, .szombaton és vasárnap: Robin Hood nyila (színes szovjet film). TörEzúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen kisunokánk, Dobos Andrea temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Dobos család. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokoniknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen, drága jó édesanyám és nagymamám, özv. Sepsi Istvánné szül. Banai Mária temetésén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. André István és a gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik édesanyánk, nagyanyánk, dédnagymamánk, özv. Rozsos Lászlóné temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. A hozzászólók közül Dubniczky Mihály, a tagcsoport munkájáról beszélt, majd kitüntetéseket adott át. Cs. Fehér István nyugdíjas mesternek az Érdemes társadalmi munkás jelvényt, Pásztor Géza vas- és fémszerkezeti lakatosnak a KIOSZ megyei bizqttságának dicsérő oklevelét. Fehér István elmondotta: a kisiparosok a legtöbb társadalmi munkát teljesítő kollektívák között vannak. A községért kiemelkedően sokat tett iparosok — Szabó Imre, Bállá István, Győri Benjamin, Papp István, Godó Péter és Angyal József — emléklapot kaptak. Győri Mária Alkalmazottak után Adóbevallás A városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya állapítja meg az alkalmazottak után járó általános jövedelemadót az 1978. évre. is. Azért, hogy ezt pontosan elkészíthessék, adóbevallásokat várnak az alkalmazottakat tartó ceglédi kisiparosoktól és adózóktól január 15-ig. A szükséges nyomtatványokat a tanácsháza 33-as szobájában kaphatják, és oda kell kitöltve visszavinni egy példányban. Annak is bevallást kell készítenie, akinek álalányösz- szegben állapították meg jövedelemadóját és alkalmazottja van. A kötelezettség elmulasztása bírsággal jár. Bővebb felvilágosítást a 33-as szobában adnak. Abony Szakaszos vízellátás A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól kapott értesítés szerint, Abonyban január 2-tól, előreláthatólag egy hónapig tartanak a víztorony szigetelési munkálatai. Befejezésükig csak szakaszos vízellátás lesz, amit mindenki vegyen figyelembe, és ivóvízszükségletét annak megfelelően elégítse ki. Felelősség — fagypont alatt Tűzkeletkezési okok, jó tanácsok A zúzmarás faágak, az úttestre fagyott hó, a jégvirágos ablakok a koráp beköszöntött, kemény tél jeges leheletét árasztják. Ügy tűnik azonban, mintha felelősség- érzetünk hőmérője is fagypont alatt lenne: Jólesik a duruzsoló kályha, a meleget árasztó fűtőtest mellé húzódni. Fűtünk, fűtögetünk, s bi- zohy, gyakran okozunk túlságosan is meleg pillanatokat önmagunknak és a tűzoltóságnak is. Tavaly télen több mint 2500 lakástüzet jegyzett fel az országos statisztika, s ezeknek csaknem 60 százaléka a fűtéssel, tüzeléssel volt összefüggésben. De, sajnos, nem is kell ilyen messzire menni a példákért. A ceglédi városi és járási tűzoltóság parancsnokhelyettese, Bába József százados ezzel kezdi a beszélgetést: — Már az idén ősszel több tragikus tüzet okozott a gondatlanság, felelőtlenség. A hősugárzó, a vaskályha, a különféle fűtőkészülékek és tü- zélőberendezések nemcsak kellemes meleget adnak, hanem állandó veszélyhelyzetet is teremtenek. Különösen vonatkozik ez a korszerű gáz- és olajtüzelésű berendezésekre. — A háztartásokban és egyéb helyeken használatos hagyományos fa- és széntüzelésű berendezések tulajdonosainak milyen tanácsokat tudna adni? — Mindenekelőtt azt az általános tűzvédelmi ' szabályt említem, hogy a tüzelőberendezéseket csak állandó felügyelettel szabad üzemeltetni. A felügyeletet nem szabad gyermekre bízni. Jól karbantartott, hézagmentesen összeillesztett füstcsövű kályhákat használjunk. A füstcsöveket — a szétesés megakadályozására — 1,5 méterenként a falhoz, vagy a födémhez kell rögzíteni. A használaton kívüli kéménynyílásokat jól záródó fémdugóval kell ellátni. Nagyon veszélyes, ha erre a célra éghető anyagot, papírt, rongyot használnak. A kályha és a füstcső felülete a tüzelés következtében olyan mértékben felmelegedhet, hogy sugárzó hőjével tüzet okozhat, ha közelében éghető anyagot helyeznek el. A kályhából kipattanó szikra könnyen meggyújthatja a szőnyeget, ezért ajánlatos parázsfelfogó fémlemezt alkalmazni. A tűz- és balesetek megelőzésére tűzveszélyes folyádékkal, benzinnel, petróleummal, nitró- anyagokkal begyújtani, vagy tüzet éleszteni nem szabad. — Az olajtüzelésű kályhák és bojlerek tűzeseteinek kivizsgálásakor milyen keletkezési okokat állapítanak meg leggyakrabban? \ — Szinte minden esetben bebizonyítható, hogy az üzemeltetési előírásokat nem tartották be. Például az üzemelő kályhába töltötték a fűtőolajat, a feltöltéshez nem használtak tölcsért, a kályhát 'begyújtáskor rögtön nagy fokozatra állították és túlfolyás következett be. Az olaj- tápláló berendezés tömítet- lensége, a csepegés, a szivárgás szintén veszélyessé válhat. Sokan megfeledkeznek a kályhák karbantartáséról, tisztításáról, pedig a biztonságos üzemeltetés egyik feltétele az, hogy a tűztérben elegendő levegő legyen az égéshez. Ha a szükséges huzat nincs meg, léghiány keletkezik, aminek az lehet a következménye, hogy a tökéletlen égés folyamán az égőtérben elgázosodott olaj időnként berobban. Eközben az égéslevegőt biztosító fúratokon kicsapódó lángnyelvek a lerakodott olajszennyezettséget, esetleg más, idegen szeny- nyeződést meggyújtják. Ezért nem szabad az olajfelfogó tálcát hulladékgyűjtőnek tekinteni. A tüzelőberendezés vízszintes helyzettől eltérő üzemeltetése az úszó fennakadását okozhatja, ami kiiktatja a biztonsági berendezést. Sajnos, pokan használnak még házilag készített, úgynevezett kortyintós rendszerű, úszó nélküli kályhát. Ennek használata szigorúan íiíos. mert nem biztonságos berendezés. — Mi a keletkezik? — Gyakran még tetőzik a teendő, ha tűz a tűz oltásával bajt. Ez olyankor fordul elő, amikor az égő olajkályhára vizet zúdítanak A szétfröccsenő égő olaj tovább terjeszti a tüzet. Helyes, ha homokot szórnak a: égő kályhára, vagy azt pokróccal letakarják, esetleg eltávolítják a helyiségből. Ne feledkezzenek meg a tűzoltóság azonnali értesítéséről sem! Még a sikeresen eloltott tűzesetet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak, mert az Állami Biztosító csak a tűzeset keletkezési okának tisztázása esetén téríti meg a tűzkárt! Fontos, hogy a tűzvizs- gálat megkezdéséig a helyszín változatlanul maradjon. —- Hogyan szabad tárolni a fűtőolajat? — Csak szabványos, hibátlan edényben: kannában, hordóban, tartályban. Az edényeket meg kell védeni a káro. felmelegedéstől. A lakásbar legfeljebb 50 liter fűtőolaj tartható, pincében lakásonként, valamint tűzbiztos fallal leválasztott helyiségben 250 liter. Emeletes épület pincéjében lépcsőházanként 2 ezer liter fűtőolaj lehet. Családi házak különállóan épített melléképületében 600 liter a megengedett mennyiség, de csak akkor, ha nem éghető építőanyagokból építették az épületet. Ajánlatos a tárolás helyén olajfelfogó' teret kialakítani. Ezt egy betonteknő, vagy egy magasabb betonküszöb építésével megoldhatjuk. Pásztor József A BRIGÁD ÖTLETE VOLT Gyári koncert a műszak végeztével EBÉDLŐBŐL HANGVERSENYTEREM A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében egyetlen férfibrigád található: az Április 4. szocialista brigád. Tagjai tmk-sok, lakatosok, esztergályosok, akik szép munkasikerekről számolhatnak be. Nemrégiben érték el a zöldkoszorús fokozatot. A huszonkét tagú brigád alaposan kivette a részét a munkából. Vezetőjük, Buczkó József elsőként a Körösi úti óvodában végzett 47 ezer forirít értékű társadalmi munkát említi. Csatlakoztak a Csepelről indult munkaversenyhez is, felajánlásaikat maradákta lanul teljesítették és nem állnak meg, hanem további módokat keresnek a verseny folytatásához. Kulturális téren Is előbbre akarnak jutni. Ez gyenge pontjuk, itt volna még pótolnivaló. Mérik a hordók űrtartalmát Évente több ezer hordó űrtartalmát állapítják meg az Országos Mérésügyi Hivatal ceglédi kirendeltségének munkatársai. Nagy Teleki Gyula és Nagy Teleki László egy- öt hektóliteres hordó űrtartalmát ellenőrzi az úgynevezett köbözőhenger skáláján. Apáti-Tótb Sándor felvétele A lehetőségeket kutatva született az ötlet: hangversenyt kell szervezni, lehetőleg a gyáregységben. Adva volt a lehetőség: a Nagykőrösi Konzervgyárnak kiváló zenekara van, amely hajlandó a Közreműködésre. A gyár vezetősége méltányolta, az Április 4. brigád kezdeményezését, és rövidesen sor kerülhetett a ceglédi üzemi hangversenyre, amely talán példa nélküli a város üzemeinek történetében. A délutáni műszakváltás idejére autóbusz hozta a harminctagú zenekart a ceglédi gyáregységbe, melynek ebédlője kis időre koncertteremmé változott. Népes volt a vendégsereg, szívesen jöttek, hiszen pénzbe sem került, és a férfibrigád tisztelte meg a másik nembelieket ezzel a hangversennyel. A fúvószenekarnak a gyár támogatása teremtette meg a lehetőségét, hogy fennmaradjon. Korszerű zenei irányzatot követve a régi csinnadrattás hangzás helyett a műsorpoliti- kát felújították. Helyet kaptak a rezesek soraiban a szaxofonok és tubák. A műsorválasztás is átalakult. Operettegyveleg, modern hangvételű összeállítás ragadtatta el a közönséget. Simon István karnagy 1971- ben a Szocialista Kultúráért 1975-ben pedig a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta. A fúvószene olyan iskoláján nevelkedett, ahol Fricsay Ferenc volt a tanár. Most ő maga tanárkodik a nagykőrösi zeneiskolában. Keze alól kerülnek ki a fúvós növendékek, fiúk, lányok egyaránt, akik nem tanulnak hiába. Megfelelő színvonal elérése után a nagyzenekarban nyílik lehetőség gyakorlati képzésükre. Soraikból emekedtek ki olyan művészek, mint Matúz István fuvola-, Tarcsay András harsonamű- véaz és Szűcs Zoltán, az Operaház első trombitása. A világot járt konzervgyári zenekar Csehszlovákia, az NDK és több magyar nagyváros után érkezett Ceglédre. J. Z. I I »
