Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

• • Ülést tartott a Minisztertanács Munkaprogram a külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács munka- programot fogadott el a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésé­nek irányelveiről szóló közpon­ti bizottsági határozat végre­hajtására. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—román gazda­sági együttműködési vegyes kormánybizottság XIII. ülés­szakáról. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a lakosság egész­ségügyi ellátásáról, valamint a fejlesztést szolgáló feladatok végrehajtásának helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést jó­váhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter beszámolóját a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját, a jövő év első félévre szóló munkatervét, el­lenőrzési tervét, bizottságainak továbbá a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság első félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az ember egészsége A szocialista egészségügy múltja felhatalmaz bennünket arra az optimizmusra, hogy vé­gül is elérkezhet a fájdalom nélküli ember kora. Ez persze messze van. Ma örülünk an­nak, hogy Magyarországon Hosszú évek óta nem pusztult el 14 évnél fiatalabb gyermek tbc-ben. örülünk, hogy az át­lagos életkor 70 év fölé emel­kedett. örülünk annak, hogy általános állampolgári joggá vált az egészségügyi alapellá­tás, s különösen annak, hogy létrejött Magyarországon is a szocialista egészségügy széles körű intézményhálózata. Célja világos: óvni és állandóan javí­tani a lakosság egészségét, biztosítani a lehető legjobb munka, élet és pihenési feltéte­leket, az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődését. Beruházások — fontossági sorrendben S zélsőséges véleményt hallottam az 1978-as beruházási esélyekről. Vállalati főmérnök emle­gette szkeptikusan: nem is ólyan rég, egyszer már rá­fizettünk a drasztikus stop­ra. A fejlesztési pénzekkel együtt a lendületet is el­vette az intézkedés; ahe­lyett, hogy a hatékonyság növekedett volna — a kész­letek emelkedtek. Ha nem vigyázunk, 1978-ban is ide lyukadhatunk ki, s akkor nehéz lesz nagyobb sebes­ségre kapcsolni a vállalati gazdálkodás gépezetét. Csakugyan befagyaszt­hatja a gazdálkodást az 1077-esnél alig valamivel növekvő beruházási keret? A növekedés lendületének csillapítása egyenlő lenne a folyamat lefékezésével? A kérdéseket érdemes megválaszolni. Annál is in­kább, mert a valóban nem a legjobb emlékezetű beru­házási stophoz lényegében nem hasonlítható az 1978- ban érvényes gyakorlat Másrészt: szükséges is megvonni a különbséget, mert a reflexszerű azono­sítás, az átgondolatlan ítél­kezés megtévesztő követ­keztetésekre vezet. Mert mit ír elő pontosan az 1978-as beruházási prog­ram, milyen összeg áll ren­delkezésre az esztendőben és főleg mire? A tervben ez olvasható: a szocialista szektor 180— 182 milliárd forintot fordít­hat beruházásra-fejlesztés- re. Ez — összehasonlítható áron — kétszázalékos volu­mencsökkenést jelez. Vi­szont az állami beruházá­sok előirányzata 8 százalék­kal nagyobb az 1977. évi­nél. ebből 10—14 százalék­kal többet lehet felhasz­nálni a nagyberuházásokra. És ez nagyon lényeges le­hetőségre utal! Hiszen a terv ezzel elősegíti a lema­radások pótlását, a megkez­dett és különböző készült­ségi fokon álló, nagy anya­gi értéket lekötő évítkezé- sek befejezését, összesen tíz ilyen rpunkát zárunk le 1978-ban, míg csunán két nagyberuházás kezdőd­het el — az eredetileg el­képzelt hét helyett. A vállalati beruházások kerete: 93—94 milliárd fo­rint — ami valóban kisebb, mint az 1977-es. De vegyük figyelembe: 1975-höz ké­pest a tervidőszak három esztendejét tekintve mint­egy 24 százalékkal emel­kednek e beruházások. Kü­lön figyelmet érdemel, hogy a gazdaságos exportot növelő — az ismert 45 milliárdos pályázat alapján folyó — feilesztéseket nem érinti a visszafogás. Ezek megvalósítására 1978-ban 12 milliárd forint áll ren­delkezésre. A számok az 1978 -as fejlesztési tevékenység csomópontjait hatá­rozzák meg. E vázlatos át­tekintésből is kiviláglik, hogy a terv nem általában a beruházásokat fogja vissza, differenciálás nél­kül, ítéli kényszerpihenőre. Sőt! Nyilvánvaló a szán­dék, hogy éppen a megkez­dett munkálatok dinamiku­sabb teljesítését, aktiválását kell elősegíteni. A beruhá­zásokra rendelkezésré ólló pénzeket e célra csoporto­sítja a program, de határo­zottan szelektál is, fontos­sági, gazdasági sorrend sze­rint — a népgazdaság ér­dekében. Ám tagadhatatlan: féke­zi az újabb és új beruházá­sok megkezdését, azt a szándékot, amely a felhal­mozást kívánja tovább erőltetni. És ennél a szán­déknál érdemes elidőzni, hiszen a túlfűtött, a nép- gazdasági erőforrásokat meghaladó bővítési láz ne­gatív hatásait itt érhetjük tetten. Az 1977-es tapasz­talatok ugyanis bebizonyí­tották, hogy a felhalmozás- fogyasztás helyes arányait nem szabad átírni, megvál­toztatni. Huszár István az országgyűlés december 15-i vitájában méltán hangoz­tatta, hogy a túlfűtött be­ruházási tevékenység élet­színvonal-politikánk céljait is veszélyeztetné — s ezt semmiképpen sem enged­hetjük meg. Ez a legfonto­sabb, de nem az egyedüli ok, amely a beavatkozást sürgette. Hiszen az 1977-es- hez hasonló beruházási ütem rendkívüli feszültsé­geket válthatott volna ki az építési, szerelési tevé­kenységben, az anyagellá­tásban, a munkaerőfronton, a szállítási hálózatban. D e térjünk vissza az 1978 -as tervhez, s várható hatásaihoz. Tény, nem lesz könnyű el­napolni, szelektálni a jó javaslatokat, esetenként a sürgős — például infra­strukturális — fejlesztési elképzeléseket. Nem lesz könnyű a vállalatok dolga sem, hiszen számos elkép­zelésüket át kell alakítani, az új helyzetben, esetleg végleg törölni a tervekből. Ám mást nemigen lehet tenni. A népgazdasági fo­lyamatok rendje, az egyen­letes feilődés feltételeinek biztosítása megköveteli a felhalmozás és fogyasztás arányainak stabilizálását. Ugyanakkor, az óriásira duzzadt befeíezetlen állo­mány „munkára fogását”. Matkó István Sajnos a gazdasági körülmé­nyek, a társadalom fejlettségi állapota határt szab az igények kielégítése lehetőségeinek. Az ellátásnál még egyenetlenségek tapasztalhatók. A kormány teg­napi ülése áttekintette az egészségügyi ellátás helyzetét és tárgyalt a további felada­tokról. Hangsúlyozza: a leg­főbb feladat, hogy a szükségle­tek és a kielégítés közötti kü­lönbségeket a lehető legracio- nálisabban és leghumánusab- ban szűkítsük. Ez olyan sor­rend felállítását követeli meg. amely meghatározza a leg­gyorsabb tennivalókat. A kormány által meghatáro­zott tennivalók ismeretében az egészségügyi tárca olyan hosz- szú távú fejlesztési programot dolgoz ki, amely lehetővé teszi több ember életének, munka- képességének megtartását és azoknak az egészségügyi te szültségeknek a feloldását, amelyek az elmúlt években halmozódtak fel. Nemcsak ar ról van szó, hogy több pénz jusson az egészségügyi fejlesz­tésére, különös gondot kell for­dítani az egészségügyi munka-_ megosztás országos méretű tervszerű kialakítására, to­vábbfejlesztésére. Gondosan el kell határolni az országos, a területi, a megyei, a városi, a járási és községi feladatokat. Az egészségügyi tervezésnél is abból kell kiindulni, hogy Magyarország e téren is túlju­tott az extenzív fejlődés idő­szakán és rá kell térni az in­tenzív fejlesztés erőteljes kiter­jesztésére, a minőség javításé- I ra ■ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ára 80 fillér 1977. DECEMBER 30., PENTEK Tavasszal kezdik építeni Erdőirtás, út, zsilip a sorrend Előkészületek a Nagymaros—Gabcikovó vízlépcsőrendszernél ra. A Gabcikovo—Nagymaros erőmű és vízlépcsőrendszer kiépítése hazánkban is és Cseh­szlovákiában is a következő 15 év legnagyobb beruházása lesz. Magyar részről az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság lesz a munkák egyik legfőbb gazdája. Az előkészü­letekről és az építés megkez­déséről Markó László igazga­tóhelyettes főmérnök mondta: A kivitelezési munkák megkezdését fontos ható­sági intézkedéseknek kell megelőzniük. Rendkívül fontos például, hogy a vízjogi engedélyeket gyorsan és rugalmasan adják ki. Ezek nélkül ugyanis nem lehet építkezéseket kezdeni. A pozsonyi társ vízügyi hatóság­gal már egyeztettük-ezzel kap­csolatos elképzeléseinket, amelynek lényege, hogy egy­más megkérdezése nélkül egyik ország területén sem adunk ki vízjogi engedélyeket. Igazgatóságunkra ezenkívül még sok feladat hárul. Egye­bek között a következő 15 év­ben milliárdos nagyságrendű kivitelezési munkákat kell el­végeznünk. Ennek érdekében építési és szállítási kapacitá­sunkat is jelentősen növel­nünk kell. Egyebek között 17 millió köbméter földet és más­fél millió köbméter követ kell megmozgatnunk. A munkába be kívánjuk von­ni a szombathelyi, a székes - fehérvári, a budapesti és a bajai vízügyi igazgatóságokat is. A társigazgatóságok hajó- és gépparkjának az összevoná­sa látszik a legcélszerűbbnek. A magyar oldalon Szigetköz­nél kezdjük a munkát, még­pedig a jövő év tavaszán. Utat építünk az ártéri erdőrenge­tegbe, és megkezdjük a tározó tó zsilipjének földmunkáit. Előzőleg kerül sor ezen a te­rületen az erdőirtásra. A továbbiakban fokozzuk a tempót és újabb vállalatok kapcsolód­nak be a gigantikus méretű munkába. A tervidőszak vé>- gén, 1980-ban már jelentős gé­pi erő és nagy számú munkás is dolgozik a Dunai Erőmű és Vízlépcsőrendszer építésén. A csehszlovák oldalon hasonló módon és ütemben dolgoznak a vízügyi szervek, az építő­vállalatok. Borbély Sándor látogatása a vasutasok szakszervezetében Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön ellátogatott a vasutasok szakszervezetébe, aho.1 részt vett a kibővített el­nökségi ülésen. A vendégeket Koszorús Fe­renc főtitkár tájékoztatta a szakszervezet tevékenységéről, soron levő legfontosabb tenni­valóiról, majd beszámolt a vasútnak a népgazdasági terv­ből adódó gazdasági feladatai­ról, a szakszervezetnek a ter­Az esztendő mérlege Elébe mennek a divatnak Korszerűsödik a Váci Kötöttárugyár termékszerkezete Legnagyobb tőkés partne­reik Anglia, Hollandia és az NSZK. Elsősorban tréningru­hákat, korszerű, divatos sza­badidő-öltözékeket és különfé­le sportruházati cikkeket vá­sárolnak tőlük. Déli szomszé­dunkban, Jugoszláviában pe­dig a gyár alsóruházati cikkei kelendők. Jövőre — a népgaz­dasági irányelveket, célokat is figyelembe véve — tovább növeli a Váci Kö­töttárugyár a tőkés export­ját. Hárommillió dollár árbevételit terveznek. Gazdag árukínálatukból szí­vesen válogatnak a szovjet megrendelők is. Sikerült a szovjet vásárlóközönség igé­nyeit kielégíteniük. Bizonyítja ezt az is, hogy az idén először, már a teljes jövő évi szovjet megrendelések birtokukban vannak. Céljuk, hangsúlyozta Leier János, a gyár fejleszté­si főmérnöke, olyan termékek előállítása, amelyek minden piacon elkelnek. Hiszen az ex­portálás mellett a belföldi igé­nyek kielégítését sem tévesztik szem elől. Nem újdonság a megállapí­tás: csak akkor képes egy vállalat lépést tartani a nö­vekvő piaci követelemények- kel, ha folyamatosan korsze­rűsíti termékeit. Az a helyes gyakorlat, amelyet a váciak alkalmaznak: nemcsak követik a divatot, hanem elébe is mennek. Bubb Ferenc szerint, aki a vállalat műszaki vezetője, s ki­csit divatszakembere is, az idén jó eredményeket sikerült elérniük. Elsősorban tréningruha. c­kal tértek el a megszokottól. Igazodva a külföldi divat- irányzathoz, a különféle, kont- rasztos színösszeállításokat al­kalmazzák. Nagy közönségsi­kert arattak idei új termékük­kel, a szabadidő-ruházati cik­kekkel a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron. A kirándulásokhoz és a különféle házkörüli spor­tokhoz alkalmas, egyéni igé­nyeket kielégítő ruhadarabok már alapanyagukban is eltér­nek a tréningruháktól. Sportos jellegük miatt főként a fiata­lok körében kedveltek, jó ki­egészítőül szolgálnak a még mindig népszerű jeans-ruhá- zathoz. Másik nagy termékcsalád­juk az ing és a női blúz. Ezek­nek a formája nem változott az idén. Figyelembe vették vi­szont a divatszíneket, és keve­sebb a mintás anyag. Nagy gondot fordít a Váci Kötöttárugyár a gyerekru­házati cikkekre. Már az idén gyártott tréning­ruhák is üde, vidám színűek, könnyen kezelhető az anyaguk. Szívesen vásárolták a szülők az úgynevezett óvodai munka­ruhácskákat és a vasalást sem igénylő, mérettartó, kis ingblú­zokat. Nem volt hiány a fele­fele arányban pamutból és műszálból készült pantallókból sem. Külön szót érdemel a Cserhát fantázianevű kétré­szes gyermek garnitúra, amelynek kapucnis a felső ré­sze, s újdonság a zsinórkötés. A Könnyűipari Minisztérium által meghirdetett idei gyárt­mányfejlesztési pályázaton harmadik díjat nyert modell a kereskedelem szakembereinek is elnyerte a tetszését. Rendel­tek is belőlük jövőre. A pályázaton még egy új termékcsaládjuk került dobo­góra. Vegyi eljárással rugal- masított poliamid kelméből ké­szültek a női, férfi, bakfis és gyermek fürdőruhák, élénk színekben. Jövőre ötszázezer szállítására kötött a gyár szer­ződést. Anyagban, színekben, formákban vetekszenek az olasz, a spanyol, és a jugoszláv modellekkel. A versenyképesség. Napja­inkban ez a divatcikkekkel szemben támasztott egyik leg­fontosabb követelmény, kül­földön és belföldön egyaránt. Nem elég viszont egy gyárnak korszerű, divatos termékkel előállnia, azt is lényeges: gaz­daságosan gyártható-e. A gyártmányfejlesztés tehát csak­is a technológiával és a műsza­ki fejlesztéssel szoros össze­függésben hozhat eredményt. D. Gy. melést, a terv teljesítését segí­tő teendőiről. Borbély Sándor felszólalásá­ban, megerősítve a vasutas­szakszervezet feladatait, tájé­koztatta az elnökségi ülés rész­vevőit a népgazdaság helyzeté­ről, terveiről és a szakszerve­zet ezzel kapcsolatos legfonto­sabb tennivalóiról. Gazdaságos hajózás Kitűzőszolgálat az áradó Dunán A Duna ausztriai vízgyűjtő te­rületén lehullott nagy mennyi­ségű csapadék kiadós árhullá­mot indított el a folyón. Né­hány nap alatt két métert áradt a víz. Az árhullám te­tőzése után megkezdődött las­sú apadás csütörtökön meg­állt, miután újabb vízután- pótlás érkezik. A gyors vízál­lás-emelkedés árvízvédelmi szempontból sem munkát, sem gondot nem okozott, ellen­ben rendkívül jót tett a hajó­zásnak. Eltűntek a gázlók és megszűntek a hajóútszűküle- tek. A hajók újból teljes ter­heléssel közlekedhetnek. A mindenütt kiszélesedett hajózható mederszakaszok jelzésére a magyar és a cseh­szlovák hajóút kitűző szol­gálat új jeleket rakott ki. Az áradás hatására megtel­tek vízzel a Duna-ágak és helyreállt a talajvíz egyen­súlya. Már 78-at írnak Mint megírtuk, befejezte Idei tervét a Csepel Autógyár. A szerelősorról legördülő kész autóbuszalváz már a 78-as tel­jesítményt gyarapítja. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom