Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
JOGOK ES KÖTELESSÉGEK Szolgáltatás, jövedelemadó ÚJ RENDELET KISIPAROSOKNAK Egy gazdasági év ismét mögöttünk van. Vállalatok, intézmények beszámolót készítenek, megvonják a gazdálkodás mérlegét, amely talán a legtöbbet mond arról: előbbre léptek, vagy lemaradtak az elmúlt évekhez viszonyítva. Hasonló mérleget a kisipa- . rosok is készítenek, amelyre azért is szükség van, mert az elmúlt évi forgalmuk után 1973. január 15-ig kell adóbevallási kötelezettségüknek eleget tenni. Ennek részletkérdéseiről, az új adóív kitöltésének módjairól jó előre, decemberben tájékoztató előadást szervezett a KIOSZ gödöllői körzeti csoportjának vezetősége. Itt az • alapvető tudnivalók mellett sok vitás kérdést is tisztáztak a meghívott előadók. További hasznos segíség kisiparosainknak, hogy kézhez vehették azt a tájékoztatót, amelyet a Kisiparosok Országos Szövetsége állított össze tagjainak az általános jövedelemadóról. Mint a tájékoztatón elhangzott — s a rendelet megfogalmazza — általános jövedelemadót köteles lizetni mindenki, akinek kisipari tevékenységből jövedelme származik, függetlenül attól, hogy iparjogosítvánnyal rendelkezik, avagy sem. Kisipari tevékenységnek számít a termékelőállítás, a feldolgozás, a továbbmegmunkálás, a kitermelés, a csomagolás, valamint az ipari szolgáltatás és javítás. Minthogy a fennálló rendelet előnyben részesíti — egyebek közt az adó megállapításánál is — a lakossági szükségleteket kielégítő kisiparosainkat, két kategóriát határoz meg. Lakossági szükségletet kielégítőnek tekintendő az az iparos, akinek éves bevétele legalább 80 százalékban a lakosságtól származik. Szolgáltató iparos az, akinek a tevékenységéből származó bevétele évi forgalmának 40 százalékát, de legfeljebb az évi 50 ezer forintot nem haladja meg. Az adózással kapcsolatos tudnivalók azért lényegesek, mert adóívét minden kisiparosnak magának kell kitöltenie. s az adó mértékét is maguk állapítják meg, amelyet majd az adóhatóság elbírál. Kitűnt, hogy néhányan a hivatalosan járó kedvezményekről még nem tudnak. Pedig jó, ha figyelembe veszik, hogy mentes az általános jövedelemadó fizetése alól a 65 éven felüli férfi, valamint a 60 éven felüli női kisiparos, továbbá — korára való tekintet nélkül — minden százszázalékosan csökkent munkaképességű kisiparos akkor, ha lakossági szükségletet elégít ki: ha tevékenységét fő- foglalkozásként, alkalmazott és társ nélkül látja el; és ha adózás alá eső jövedelmeinek együttes összege az évi 36 ezer forintot nem haladja meg. Gyakori gond — mint elhangzott —, hogy sokan nem jelentik be írásban az adóhatóságoknak a körülményeikben beállt változást. így van ez sokszor az adókedvezmények esetében is. Adókedvezményben részesül a kisiparos szakmunkástanuló foglalkoztatásakor, vagy ha 5 ezer, illetve 3 ezernél kisebb lélekszámú községben végez lakossági szolgáltatást. A kisiparosnak természetesen nemcsak most, hanem egész évben könyvelnie kell bevételeit és kiadásait, bár vannak olyan tételek, amelye- lyeknél erre nincs szükség. Általában mindenki köteles pénztárkönyvet vezetni, amelyben a .bevételek és a kiadások szerepelnek. Rendelet írja elő: a kisiparos számlát, vagy nyugtát kell, hogy adjon szolgáltatásáról, ha az ezer forintot eléri vagy meghaladja. Ezer forint alatti ösz- szegről akkor köteles számlát adni, ha a megrendelő kéri.. K. Z. P. Árammérőgyár Nagyobb export Távösszegező, mérőóra A tavalyinál 26 százalékkal több árut termeltek az idén tőkés exportra a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérő Gyárában. Szocialista exportkötelezettségeiknek is maradéktalanul eleget tettek, s 5 millió 400 ezer dollár, illetve 800 ezer rubel bevételt könyvelhettek el. Jövőre ismét növelni kívánják a nemzetközi piacra küldendő gyártmányaik mennyiségét, javítani minőségüket. Az új típusú egy- és háromfázisú fogyasztásmérőkből, a kapcsolóórákból, a Polsld-Fiat műszerfalakból és a távösszege- zőkből mintegy 6 millió dollár és 1 millió rubel bevételre számítanak. — Zöldség — konténerben. Érdekes zöldségszállítási módszerrel kísérletezett az idén a Győr-Sopron megyei ZÖLDÉRT Vállalat: hat győri üz- yeté'oe konténerekben szállították a zöldségféléket és a burgonyát. A kísérlet bevált, s ezért a jövő év tavaszától a saját hat üzleten kívül, a Megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ 14 nagy ÁBC-áruházat is ezzel a módszerrel látják el. A zöldséggel és burgonyával megrakott konténereket még nyitás előtt, hajnalban elhelyezik az üzletek előtt. Nyitáskor, a jól szellőzött konténerekben friss áru kerül az üzletbe. Kistermelők a téli estéken Négyszázezer hallgatóra számítanak a januárban, februárban a mezőgazdasági kistermelőknek indított téli esték tanfolyamokon, előadásokon. A nagyszabású programot a TIT, a Hazafias Népfront, valamint az Agrártudományi Egyesület helyi szervezetei rendezik meg a városokban, falvakban, a növénytermesztési és állattenyésztési szakmai központok, kutatóintézetek és oktatási intézmények bevonásával. Több mint 1700 előadássorozatra kerül sor igen változatos témakörben. Csatornázok az Arany utcában A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat Lehelkürt szocialista brigádja az Arany János utcában épiti a csatornát. Barcza Zsolt felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1977. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Táj és építészet harmóniája Városfejlesztés, hosszú távra Budapest közelsége meghatározó Gödöllő lakosainak száma a 30 ezer felé közeledik. Amióta városi rangot kapott, többet fejlődött, mint azelőtt évszázadok során. Egyre büszkébben valljuk magunkat gödöl- lőtinek, amikor az épülő város- központra nézünk, de az átutazó idegen is ott felejti tekintetét az alsóparki lakótelepen. Kettős szerep Várost építeni és fejleszteni csak egységes elképzelésből fogant, hosszú távú terv szerint lehet. Ügy mondják, egy város szerkezete és funkciója ötven esztendőnként változik. Mi legyen a rendeltetése Gödöllőnek a következő évtizedekben? Adottságainál fogva kettős szerepe lehet. Sokan, nem is alaptalanul, a főváros egyik alvó városának tekintik, ötezer ingázó éjszakai pihenőhelyének. Ez a helyzet még sokáig fennmaradhat, mert a fővárosi ipar decentralizációja Gödöllőt nem érinti. Ugyanakkor változatlanul nagy a város vonzása és ezt Budapest közelsége fokozza. Az ingázók száma tehát tovább nő. Emellett többre is törekszünk. További mező- gazdasági intézményeknek van helye a városban, mert azt szeretnénk, ha mezőgazdasági kultúrközponttá fejlődne. Ezt a törekvést segítik a már működő nemzetközi tekintélyű intézetek. A város arculatát a be nem épített zöld területek és az egymás mellett sorakozó lakó- és középületek együttese jellemzi. A városkép akkor hat ránk élményszerűen, ha emberközeli. Zöldövezetben lakni nemcsak kellemes és gyönyörködtető, de egészséges is. Hagyományként kell megőriznünk, és ha lehet, még inkább kiérdemelni a jelzőt, hogy Gödöllő a parkok városa. Ez a természeti környezet a legnagyobb kincsünk, amelynek tudatos védelmét az otthon- teremtéssel kell társítani. A város domborzata, nagy területe. továbbá az a tény, hogy a kastélyon kívül nincs mit átmenteni a múltból, lehetőséget ad egy tájba illő színes, változatos és hangulatos városszerkezet kialakítására. Milyennek szeretnénk látni városunkat? Olyannak, mint amilyen a Stromfeld sétányon levő lakóegyüttes, ahol a pasz- telszínű pontházak együttese szépen illeszkedik a természeti környezetbe. Ezt az építészeti megfogalmazást szeretnénk látni többféle változatban, más negyedekben. Méltó helyet kap az épülő művelődési központ, és megfelelő helyre kerülnek a sokasodó gyermekintézmények is. Az Alsópark várja az ember felüdülését és szórakozását Pécel Szűk a parkoló és a rakodó Személyautók, hatalmas tehergépkocsik, lovas szekerek ácsorognak órákig Pécelen, az alig hat méter széles Szemere Pál utcában, a vas- és műszaki bolt előtt, mindkét oldalon. Félig, vagy egészen elfoglalják a nagy költséggel épített aszfaltjárdát, tolatnak, dudálnak, A régiek nyomdokain Készül a Gatya menti csárdás Előszilveszteri vetélkedő Túrán A túrái Bartók Béla Művelődési Ház mai Kék szivárvány népi együttese ugyanazt az utat követi, melyet az alapító Kossuth-díjas népművelő, Kovács László jelölt ki még az ötvenes évek elején. Oskó Endréné és Lami István koreográfusok nem csupán a néptáncot, hanem a Galga menti táj minden sajátosságát belekomponálta azokba a színpadi játékokba, melyeket ma is nagy örömmel tapsolnak meg a nézők. Legutóbb az Ácsa és környéke népművészeti napok püspökhatvani néptáncestjén az egvik — a tájat, népet, életet jól ismerő — alkotó, Lami István gratulált a hagyományokat őrző és úira- értelmező turaiaknak. Nem könnyű az együttes vezetőinek vonzóvá tenni a kemény munkát igénylő próbákat. Nemzedékek Régen remek szórakozás volt a kultúrba járás — ma egy lehetőség a sok közül. Mégis majdnem 100 gyerek és fiatal keresi fel hetenként 3—4 órára a színpadot, hogy ápolja nagyszülei, szülei hagyományát vagy megtanulja messze vidékek táncait. Hub- lik Erzsi szülei is szívesen szerepeltek annak idején, de maguk a csoportvezetők, Szilagyi Mária és Tóth István is Kovács Lászlótól vagy Sára Ferenctől tanulták az alaplépéseket. Ma is nemzedékek tanítják egymást. A kisdobosokhoz szívesen látogatnak be az úttörőcsoport tagjai, ugyanakkor az úttörők táncolnak a felnőttcsoportban is. Gimnazisták, szakmunkástanulók egyaránt dolgoznak a csoportban. Kemény munkát jelent a tanulás me’lett a tánc — voltak, akik nem bírták energiával. de olyan is akadt, aki csalódott: fél év múltán sem lett szólista az együttesben. Rendszeresen szerepelnek itthon — ünnepségeken, folklóresteken — sikeresen, de sajnos nem a megfelelő számú közönség előtt. Á helyiek szeretik az együttest, de talán túlságosan természetesnek tartják, hogy van és jó. Támogatják is: a Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet és a Galgavidéke ÁFÉSZ jóvoltából a felnőtt fiúk teljes felszerelést kaptak, s jövőre tervezik az úttörők ruhájának megvételét is. Szülők A szülők is nagyon sokat segítenek: nem csupán az öltöztetésben nélkülözhetetlen szereplés előtt, de ők tartják rendben a lányok igen értékes félingjét, vállkendőjét, szoknyáit. Elkísérték az együttest Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvar szakszervezeti bizottságának meghívására adtak nagy sikerű műsort. Ekkor mutatkozott be a Tóth József, Gólya József, Sára Ferenc és Tóth István összetételű népzenei együttes, mely eredeti népi hangszereken mutatott be Galga menti és erdélyi dalokat. A legnagyobb sikert a kisdobos Sára Noémi és nővére, Csilla csodálatos népdalkettőse aratta. Az együttesbe friss színeket — új dalokat, táncokat — Vásárhelyi Sándor táncművész, a Néphadsereg Művészegyüttesének Liszt-díjas szólótáncosa hozott. Művészeti vezetőként első sikerét a Felsötárkányi táncok című 10 perces tánc hozta, mely minden bemutatón lelkes vastapsot kapott. Ö személyesen csak ezen a héten örült a hírnek, hiszen egy hónapig a Néphadsereg Művészegyüttesével Dél-Ameriká- ban vendégszerepeit. Az első túrái próbán kedves emlékeiről mesélt tanítványainak. Elmondta, hogy a szint- és hő- mérsékleti különbségek miatt nagy erőfeszítést követelt egy- egy fellépés. Ennek ellenére helytálltak. A túrái táncosok megköszönték a Mexikóból küldött lapot, s egyben megkérték, hogy lépjen fel velük a Téli bérlet februári előadásán, ahol Béres János furulyaművész is szerepel kisegyüttesével. Találkozó December 30-án a művelődési ház aktíváival vidám elő- szilveszteri táncos vetélkedőn búcsúztatják 1977-et a túrái Kék szivárvány együttes tagjai. Január 8-án már újra találkoznak: ekkor készítik el a Galgamenti csárdás című táncukról felvett amatőrfilm handát. hogy a február eleién rendezendő — évtizedek óta hagvományos néoiegyüttes- ta’álkozón a többi régi emlékkel együtt bemutattiassák majd a túrái művelődési ház munkájában 10—20—30 évvel ezelőtt részt vett vendégeknek. Szarvas László rakodnak. Hordják-viszik a hosszú vasakat, fűrészelnek, hangoskodnak. Hiába, az 5—6 kocsinak épült parkolóban nem férnek el a várakozók. Márpedig valahol meg kell állni. A következmény, gyalogosan, gépkocsival egyaránt veszélyes itt a közlekedés. A közeli bölcsőde nyugalmát sem szolgálhatja a zaj, a levegőt szennyezi a kipufogók gáza. Részmegoldást jelentene, ha az utcát egyirányúsítanák, de ezzel a közlekedésrendészet nem ért 'egyet. Meg lehetne tiltani a várakozást, legalább az út egy részén. Persze ennek meg a vásárlók nem örülnének. Pedig valami megoldást találni kellene, s nem ártana arra is figyelni, hogy a vasárut, a csöveket szabályosan rakják fel a járművekre. A tanács, az ÁFÉSZ tehetetlen. Kinek van egy jó ötlete? A. I. szolgáló további' létesítményeket — talán egyszer a termálfürdőt is. A park a dolgozó, a művelődő és a szórakozni vágyó ember számára újul meg. Művelődés, szórakozás A városközpontnak nincs építészeti múltja, a tervezők képze'.őereje tehát merészebben szárnyalhat, ha nem válik rabjává a túlzott takarékoskodásnak, a paneles építkezés egyhangúságának és nem feledkezik meg a helyes arányokról, a változatos tagoltságról sem. A városközpont a település fóruma, mint forgalmi központ kevesebb beépítést kíván. Jó lenne, ha lehetőleg több irányban nyitott maradna a zöld területek felé. Legyen ez "is emberközpontú, tagolják sétányok, színezzék üzletek, élénkítsék pázsitok, virágok. Az eddiginél több. változatos szórakozóhely szolgálhatja a vidámságot. A Szabadság téren, a Kossuth és a Szilhát tömbben szinte úszó lakóegyüttesek nyernék meg az ember tetszését a dominószerű sávházak, a 'betontömegek helyett. Ezt a központi területet zöld füzérként öleli körül a Szabadság téri ligetes sáv. A Rákos mentén is terveznek üdülőparkot, de kár lenne ezt beépítésekkel tovább szűkíteni. Itt volna lehetőség arra is, hogy a gyermekek mozgását jól szolgáló, a sablonos játékterektől eltérő igazi játszóterületet alakítsanak ki. Kertes ház A város képéhez hozzátartozik a jövőben is kertes családi házak mozaikja. Fontos azonban, hogy az itt lakók is átéljék a várossá alakulás élményét. AZ épületek és a lakosság gyarapodása még nem biztosítja a település városi jellegét. Át kell formálni az emberek szemléletét is. Országos tapasztalat bizonyítja, hogy erre legjobb módszer, ha bevonják a lakókat a városfejlesztő munkába. Jól szolgálták ezt a munkásgyűlések, de további fórumokat kellene teremteni a hatásosabb információcseréhez. Formálódik és színesedik városunk. A külső kereteket azonban belső tartalommal, jó közérzettel is ki kell tölteni. A közöny évei után a városépítés társadalmi háttere is kezd kialakulni. Az Öreghegyről már rácsodálkozhatunk az új Gödöllőre, és ez nem kevés. Szakonyi Dezső Anyakönyvi hírek Született: Füzér István és Balázs Margit: Katalin, Varga József és Orbán Mária: Annamária, Gábor József és Albert Margit: Andrea, Bajnóczi János és Somogyvári Éva: Andrea, Néder Károly József és Baráth Erzsébet: Erzsébet, Ple- sovszky György és Stáncics Gabriella: György, Urbán Albert Sándor és Fónyad Magdolna: Attila, Banoss László József és Juhász Erzsébet: Do- rina, Zsigri Miklós és Balázs Éva: Melinda, Sima István és Bodor Anna: Anna, Puskás István és Józsa Éva Ilona: Balázs, Oláh Tibor és Oláh Erzsébet: Erzsébet, Szabó Lajos és Szabó Julianna: Katalin, Sándor Ferenc és Krekó Margit: Csaba, Bazsó János és Puporka Mária: Gabriella, Sebestyén István és Kovács Mária Magdolna: Hajnalka, Csömör József és Jónás Erzsébet: László, Tóth László és Rideg Erzsébet: Bernadett, Mónus János és Marton Mária: Tamás, Háromsitz Antal és Jenei Ilona: Enikő, Bokor Balázs Endre és Födi Julianna: Krisztina Judit. Madarász József és Orsós Mária: Katalin nevű gyermeke. Névadót tartott: Generál Árpád és Tisza Terézia: Árpád és Béla nevű gyermekének. Házasságot kötött: Katona István és Rusznyák Erzsébet, Bozó Ferenc és Makó Margit. Elhunyt: Túsz Zsigmond, Gödöllő, Nyisztor György tér 4.. Constantin György, Gödöllő, Marikatelep, Bankó János, Gödöllő, Szabadság út 157. I i L
