Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1977. DECEMBER 28., SZERDA Népfrontbizottságok tervei Környezetvédelem, közművelődés Nagyobb támogatás a szülői mu nka közösségnek A Hazafias Népfront városi Ekkor esik majd szó a Haza­bizottsága a napokban elké- I fias Népfront további felada- szült előzetes munkaterve J tairól, a városfejlesztéssel szerint 1978. első félévében j kapcsolatban pedig a környé­két alkalommal ülésezik I zetvédelmi törvény végrehaj- majd. Első, februári összejö- ! tásának addig elért eredmé- vetelén vitatja meg végleges j nyeiről. munkatervát, az elnökség 1977. évi tevékenységének eredményeit, s a következő félévben megoldandó felada­tokat. Ekkor tárgyalják meg a bizottság tagjai a város V. ötéves tervének megvalósítá­sához szükséges további ten­nivalókat is. Szorosan kapcsolódik e tél végi megbeszélés témájához a júniusra tervezett bizottsági ülés több napirendi pontja. Ezen az ülésen értékeli a HNF városi bizottsága a béke és barátsági hónap rendezvényeit is. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége a ter­vek szerint hat alkalommal ül össze a következő félévben. Ezeken az üléseken szó esik majd az időszaki tanácstagi választásokkal kapcsolatos Egyesítsék a városi erőket Az MSZMP városi bizottsá­gának nagytermében városi sportaktívaülést tartottak. Mintegy hatvan meghívott, üzemek és intézmények veze­tői, testnevelők, szakszervezeti sportfelelősök vettek részt az értekezleten. A megjelentek­nek Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót Nagykőrös sport­életéről, és ezzel összefüggő to­vábbi feladatokról. — A párt és a tanácsi szer­vek többször tárgyalták a he­lyi sport ügyét, s megállapí­tották, hogy az utóbbi időben megtorpanás tapasztalható — mondotta egyebek között, majd így folytatta: — Jelenleg öt társadalmi sportkör műkö­dik a városban, a két legna­gyobb a Kinizsi és a Pedagógus SE. Az előbbi konzervgyári támogatással hat, az utóbbi ál­lami támogatással három szak­osztállyal tevékenykedik, ör­vendetes, hogy idei szereplé­sük alapján két újabb körösi csapat jutott be az NB II-be, ám, hogy a Nemzeti Bajnok­ság magasabb osztályában jól helytálljanak, több anyagi tá­mogatásra van szükségük. Az előbbreléoésért össze kell von­ni a helyi erőket, s ahol lehet, társadalmi segítséggel bővíte­ni a sportolási lehetőségeket. Célszerű lenne — hangsúlyoz­ta Pásztor István —, hogy a város üzemeinek összefogásá­val új, erős sportkör alakulna. Nagykőrösön jelenleg negy­ven gazdasági'egység működik, de ezek eddig nem támogatták úgy a helyi sportot, ahogy el­várható lett volna. Központi alapra van szükség, és a meg­lévő sportlétesítményeket is csak összefogással lehet bőví­teni. A vitában sokan hozzászól­tak. Verbó Zoltán az ITV helyi üzemének vezetője arról be­szélt, hogy a budapesti vállala­tok helyi telepeinek kevés pénzük jut sportcélokra. Ennek ellenére az ITV hozzájárul a városi sportalap létesítéséhez. A környéken lévő kisüzemek­kel és a lakosokkal tervbe vet­ték például a tormási kispá­lya építését. Rácz Zoltán, a TRAKIS nagykőrösi telepének vezetője elmondta, hogy a szövetkezet jövőre ugyan saját sportkört szándékozott alakítani, dolgo­zói új kispályát szeretnének, de nem zárkóznak el az egysé­ges sportkör támogatásától. Locskai Lajos, az Arany János Tsz elnökhelyettese felaján­lotta, hogy a gazdaság dolgo­zói társadalmi munkával segí­tik a helyi sportélet fellendíté­sét. Görbs Ferencnek, a konzerv­gyár igazgatójának tájékozta­tójából az értekezlet résztvevői megtudták, hogy a gyár tete­mes összeggel segítette a Ki­nizsi Sportkört, bár tagjainak csak 60 százaléka konzervgyári dolgozó. Bartha István, a Gép­javító és Faipari Szövetkezet elnöke ugyancsak felajánlotta a közös helyi sportegyesület segítését. Szomolányi Gábor, a városi szakmaközi bizottság sportfelelőse a sikeres szak- szervezeti és KISZ-es sport- rendezvényekről beszélt, és felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a városban nincs elég tornaterem, gond a tömeg- és versenysportolók téli foglal­koztatása. Horváth József, az építőipari szövetkezet elnöke szintén felajánlotta anyagi tá­mogatását. Túróczi Béla, a megyei test- nevelési és sporthivatal elnök- helyettese a sportélet támoga­tására hozott rendelkezésekről szólt. Mint mondotta, Nagykő­rösön is indokolt egy sportkör létrehozása. Az egységes új sportkör megalakításához, vi­szont szükség van az üzemek, s a tanács eddiginél nagyobb tá­mogatására, és szélesebb társa­dalmi segítségre. Molnár Fe­renc testnevelő tanár is a vá­rosi összefogás előnyeiről szólt. Mint mondotta a kosárlabdás lányok bekerültek az NB II- be, de gondot okoz bejutásuk a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola zsúfolt sport- csarnokába. Űj, könnyűszer­kezetes tornatermek építését javasolta társadalmi összefo­gással. Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára hangsúlyozta: — 1978- ban már négy NB-s nagykőrö­si csapat felkészüléséről kell gondoskodni. Hogy eredmé­nyesen szerepeljenek, közös támogatásra, egységes szemlé­letre van szükség. Javasolta a Kinizsi sporttelep tribün mö­götti részén edzőpálya építését, s felajánlotta a népfront támo­gatását. Kocsis Jánosné, tanácselnök is egy városi sportkör létreho­zását tartotta célszerűnek. Mint mondotta, január 20-ig összegyűjtik azokat a gazdasá­gi felajánlásokat, melyek a városi sportalap létrehozását segítik. Gulyás Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára a városi sportalap létrehozása mellett szükségesnek tartja az üzemi pályák számának gya­rapítását is. Barna József, a megyei TSH elnöke a sportvezetők felelős­ségéről, a tömegsport szélesíté­sének és népszerűsítésének szükségességéről beszélt. Dr. Kovács Gábor, a Pedagógus SE elnöke hangsúlyozta, hogy több testnevelőt és edzőt kíván a város sportélete, és nagyobb gondot kell fordítani az anya­gi, tárgyi és személyi feltéte­lek javítására is. Pásztor István összefoglaló­jában megköszönte a hasznos ötleteket, javaslatokat, s kife­jezte reményét, hogy a követ­kező hetekben a felajánlásokat tettek követik. Sulyok Zoltán feladatokról, a településfej­lesztést segítő társadalmi ver­seny eredményeiről, Nagykő­rös idegenforgalmáról, a Ha­zafias Népfront munkabizott­ságainak tevékenységéről. Ezek sorában a környe­zetvédelmi és a nőbizott­ság számol be az elmúlt egy esztendőben végzett munkájáról. Külön ülésen vitatja meg az elnökség a szabad idő tar­talmas kihasználásának és a turisztika fejlesztésének lehe­tőségeit. Szó esik az elnökség ülésein a HNF városi bizott­sága és a városi ügyvédi munkaközösség között 1976- ban megkötött együttműködé­si megállapodásról, melynek értelmében a város lakosai havonta egy alkalommal in­gyenes jogi tanácsokat kap­hatnak a HNF városi irodájá­ban. E fontos kérdések megvita­tása előreláthatólag jól segíti majd a Hazafias Népfront VI. kongresszusán megfogalma­zott határozatok városi végre­hajtását. Az előzetes munka­terv e feladatok közül is ki­emeli a lakosság és a város állami vezetése közötti jó kapcsolat további erősítését, a lakóhelyi demokratizmus szé­lesítését a lakóbizottságok új­jászervezésével, a munkás— paraszt szövetség erősítését, a külterületi lakosság gondjainak megoldásán fáradozó körzeti népfront­bizottságok munkájának javítását. A Hazafias Népfront városi vezető szervei megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak jö­vőre a közművelődési törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokra, s fokozott igye­kezettel támogatják a város állami vezetésének közműve­lődési törekvéseit. Ehhez kap­csolódva a HNF városi bizott­sága mellett tevékenykedő pedagógiai bizottság a koráb­binál több segítséget nyújit a szülői munkaközösségeknek, s közvetlenül is segíti majd a felnőttoktatást s a fiatalok pályaválasztási gondjainak megoldását. PALANTA A TSZ-TOL Dohánytermesztő kocssak KISEBB A KÖLTSÉG, HA SEGÍT A CSALÁD Kocséron szorgalmasak az emberek. A jól jövedelmező munkába, ha csak tehetik, be­kapcsolódnak, időt, fáradságot nem kímélve. Amikor évtize­dekkel ezelőtt Nagykőrösön a konzervgyár hozzálátott a nagyarányú paradicsomkon- zerv gyártásához, a kocsériak a szállítók élcsoportjában voltak. Nemrég amikor a dohánybevál­tási ár emelkedett, mindjárt je­lentkeztek dohánytermesztésre is. Először csak néhányan, ké­sőbb kétszáznál is többen vál­lalkoztak, hogy néhány száz négyszögölön dohányt palán- tázzanak, neveljenek. A kocséri dohányföldek területe 100 hek­tár. Az Űj Élet Termelőszövet­kezet tagjainak azzal segített, hogy a palántákat előnevelte. Az idei termést már a legtöb­ben beszállították a szolnoki felvevőhelyre, ahol az I. osztá­lyú levelek mázsájáért 5400 forintot vehettek át, a másod- osztályúért 4100 forintot kap­tak. A termelők általában elé­gedettek voltak az eredmé­nyekkel. Az sem volt mindegy, hogy ki milyen gonddal, hozzá­értéssel, öntözéssel, vagy anél­kül termesztette a dohányt, s a beszállításra, hogyan készítet­te elő. Mihályi Béla kocséri tsz-tag például három esztendeje fog­lalkozik dohánytermesztéssel. Ebben az évben 800 négyszög­ölön ültetett. Terméséért 38 ezer forintot kapott. Matuz Bertalannak 400 négyszögöl do­hánya volt, s terméséért 40 ezer forintnál több jött a ház­hoz. A termelők szerint a ter­més árának 35—40 százaléka rámegy a termelési és egyéb költségekre. Ha nagy a család, sok kéz segít a munkában, ki­sebb a költség. Jövőre Kocséron még többen szándékoznak dohányt ter­meszteni. Van, aki öntözőkutat fúratott, hogy a termesztést biztonságosabbá, eredménye­sebbé tehesse. A szolnoki do­hányátvevő a szerződéseket öt esztendőre köti ügyfeleivel. K. L. Az idei utolsó A Hazafias Népfront városi bizottságán ma, szerdán dél­után 4 órakor tartják meg az idei év utolsó jogi tanácsadá­sát. E kezdeményezés igen hasznosnak bizonyult, az el­múlt időszakban sokan élitek a lehetőséggel, s keresték fel az ingyenes jogi tanácsadást. Ma délután éppúgy, mint koráb­ban, a Dalmady Győző utcai népfront székházban várjak az érdeklődőket. Kelendő bútor Ellátják a helyi üzleteket TÖBB PIPÁT KÉSZÍTENEK Ez év januárjában a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság azzal vette át a Városgazdálkodási Vállalat bútorgyárát, hogy a ládagyár­hoz hasonlóan fokozatos fej­lesztéssel, kellő technológiai átszervezéssel, nagyobb ter­melékenységű, korszerű üze­met alakítsanak itt ki. Mint Lantos István, a NE- FAG igazgatóhelyettese el­mondotta, a bútorgyár az idén már a fenti feladatok szelle­mében tevékenykedett. Mű­szaki gárdájának közreműkö­désével, a Bútoripari Tervező Vállalattal a gyártás és a mun­ka minden fázisára kiterjedő terveket készíttettek, melyben meghatározták, hogy a fej­lesztés során milyen új gé­pekre és berendezésekre lesz szükség, s addig is hogyan le­het növelni a termelést. A kialakult tervek szerint részben saját, részben a ter­vező vállalat konstrukciói alapján az eddigiek mellett új bútorokat gyártanak. * Arra is nagy súlyt helyez­nek, hogy a körösi gyár kere­sett termékeivel a helyi üz­leteket is jól ellássa. Növelik az ország egyetlen pipagyárá­nak a kapacitását is. Elmon­dotta végül az igazgatóhelyet­tes, hogy a gyárban igyekez­nek tovább javítani a szociá­lis és munkakörülményeket, s jövőre az ideinél nagyobb bérfejlesztésre készülnek. Jól ha’ad az építés A városgazdálkodási vállalat szocialista brigádjai Fekete Sándor irányításával a Dózsa György úti 92 lakásos épület külső vakolását végzik. Az el­ső 49 lakás műszaki átadására ezekben a napokban kerül sor. Varga Irén felvétele Ünnepek táján a postán A nagykőrösi postahivatal­nak a város belterületén 14 kézbesítője dolgozik, akik mindennap pontosan viszik a leveleket és pánzkülderpénye- ket a címzetteknek. — Mikor legnehezebb a munkájuk? — kérdeztük T. Nagy Balázs kézbesítőtől, aki a VI. és VIII. kerület nagy ré­szét járja. — Az ünnepek előtti napok­ban, főleg ilyenkor, karácsony táján. Reggel 7 órakor megyek be a postára, 5—600 levelet és levelezőlapot kapok kézbesí­tésre, és mintegy száz idős embernek viszem a nyugdíját. Átveszem a rádió és a televí­zió előfizetési díjakat is. Ami­kor végzek, leszámolok a pos­tán, s .bizony 'csak 6 óra táj­ban kerülök haza. — Szilveszter táján ismét megsokasodik a teendőm. Több száz újévi üdvözletét kézbesítek, s az esztendő vé­gén igen sok a vállalati és ke­reskedelmi levél is. — Kerékpáron jár? — Hogy hamarabb végez­zek, amikor csak lehet, kerék­páron, de minden harmadik­negyedik háznál le kell ugra- nom, hogy bevigyem a külde­ményt, így aztán, hä nehezebb is, mégis jobb gyalog útnak indulnom. Anyakönyvi hírek Született: Besesek Béléi, és i Irén: Anita és Szilvia; Győr- Gaál Ildikó: Botond; dr. Czira I pál Attila és Szűcs Katalin: Sándor és Almási Éva: Melit- ! Katalin; Bereczki József és Kocsis Eszter: László; Komlós Zoltán és Vojtek Éva: Éva; Zsámboiki Lajos és Medgyesi Erzsébet: Erzsébet; Csombái ] Rezső és Kállai Ilona: Norbert nevű gyermeke. Névadót tartott: Tinesz Mi­hály és Fekete Lídia: Tibor; Szőke Péter és Mákos Márta: Tamás, nevű gyermekének. Házasságot kötött: Wolf Fe­renc és Somodi Judit; Kalo­csai Zoltán és Halasi Anna. Meghalt: Kása Ambrusné Sasi Terézia (Kodály Z. u. 3.); Czakó Ignácné Nagy Zsu­zsanna (Zrínyi u. 66.); Szabó Jó'zsefné Mészáros Julianna (Regős u. 4.); Kiss Mártonné Zeke Klára (Szeglet u. 2.); Nagy László István (Fekete | dűlő 110); Labancz Mihályné Kiss Rozália (Berzsenyi u. 10.); i Sebők Ferenc (Tabán u. 13.). ta; Rácz Lajos és Varga Irén: Péter; Kosa Károly és Pintér Jegyzet Tanuljunk meg ajándékozni MOZIMŰSOR Csillagszemű. Színes ma­gyar kalandfilm. Előadás kez­dete; 3 óra. Elveszett expedíció, I—II. Színes, magyarul beszélő szov­jet kalandfilm. Előadás kez­dete: 5 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÖZI ISKOLÁBAN Bankrablás. Amerikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk azoknak a rokonok­nak. szomszédoknak és jó isme­rősöknek. akik drága Jó,' felejthe­tetlen édesanyánk. nagyma­mánk. dédmamánk, özv. Szemeri Lászlóné sz. Kíséri Julianna teme­tésén megjelentek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyá­szoló család. I a 671 nagykőrösi dolgozó? Nem tudjuk. A segítő szándék a fontos. Az akarat, mely meg­könnyíti, sőt egyáltalán lehe­tővé teszi az orvosok munká­ját, mely csak a mások javát tartja számon. Ne féljünk a nyelvészektől, az elnevezési gondoktól, s mondjuk ki: való­di a karácsonyfagyertyák sá­padt fénykörébe illő, hamisí­tatlan ajándék, 671 ember ön­zetlenségének bizonyítéka ez a 216 és fél liter vér. Talán a legszebb ajándék az idei kará- csonyíák alatt, örülhetünk, hogy odakerült. Nemcsak hasz­nossága miatt. Azért, is, mert | alkalmat ad önmagunk példá- | jának követésére. Arra késztet- i hét ez az ajándék, hogy ne I csak kivagyiságból rohanjuk I meg az ünnep előtt szinte éjjel­nappal nyitva tartó boltokat, hanem azért, hogy örömet sze­rezzünk. Ehhez persze nem is kell fel­tétlenül az üzleteket felkeresni. Bizonyítják ezt gyermekkorunk pénztelen világának otthon ke* szült kedves ajándékai. A fából faragott kis szekér, a fakanál­ból készült baba ... Ma már ezek nevetséges ajándékok, s örülhetünk, hogy azzá váltak. Ám életszínvona­lunk emelkedése közben sem szabad megfeledkezni arról, hogy az igazi ajándék az ön­zetlenség, egymás segítése, az egymásért végzett munka, az áldozatvállalás. Figyeljünk hát jobban a vér­adók példájára. Farkas Péter Ez korántsem hiú reménység, hiszen számos bizonyítékát ta­lálhatjuk annak, hogy már ma is tudunk ajándékozni, ha ép­pen nem karácsonyról vagy húsvétról van szó. Csakhogy ezeket az ajándékokat nem ezen a néven tartjuk számon, hanem brigádvállalásként, a kisebb vagy nagyobb közössé­gek társadalmi munkájaként. Nagyon gyakran még így sem... Ki tartja számon például azt, hogy a Nagykőrösi Konzerv­gyár dolgozói november 18-án, 26-án, s végül december 9-én összesen 216 ezer 560 millimé­ter, vagy érthetőbben fogal­mazva: 216 és fél liter vért adtak a rászorulóknak. Aján­dék ez? A nyelvészek dolga el­dönteni, hogy minek is nevez­zük a 216 liter vért, ám azt nem lehet kétségbe vonni, hogy 671 konzervgyári dolgozó, ami­kor önként vállalta az emléke­zetes és kartonokon gondosan számon tartott tűszúrást, tu­lajdonképpen ajándékot adott. Nem a pénztárcáját vette elő, nem a felesleges holmijait cso­magolta be az egykori jóté­konysági egyletek mintájára, hanem saját magát, saját vérét adta. Nehezen gyógyuló betegek­nek, sebesülteknek, operáltak- nak. Hány életet mentett meg Karácsony ... Ünnep hagyo­mányokkal, s újabban hagyo­mányok nélkül is. A mértéken felüli költekezésnek ugyanis aligha vannak történelmi előz­ményei. Valamennyien tudjuk, ezt, s az sem titok senki előtt, hogy az ajándékozás mértékte- lensége, a versengés, a licitálás — vagy ahogy Veres Péter mondta: a kivagyiság — nem a legszerencsésebb példa gyerme­keink neveléséhez. Kár is erre szót vesztegetni, hiszen a peda­gógusok és gyermekpszicholó­gusok nézeteit ismerve sem tu­dunk ellenállni a kirakatok kí­sértésének, s olykor erőnkön felül is vásárolunk ajándéko­kat. Egyszerűen azért, mert most telik erre is, vagy ha nem, hát az adósság vállalása sem ijesztő. Azért, mert nincsenek ajándékozási hagyományaink. Ez az egy-két évtized, mely­ben mindinkább nekibátorod­va kerestük fel a játékboltokat, még nincs és nem is lehetett hagyományteremtő ereje. Akad hát mentségünk a túlzásokra, és szerencsére nem szűkölkö­dünk a túlzások lehetőségét megteremtő anyagi eszközök­ben sem. Sőt, megszereztük már azokat az elméleti ismere­teket is, melyek birtokában majd holnap, vagy holnapután pénzt és tudást összeadva oko­sabban ajándékozunk. Ingyenes jogi tanácsadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom