Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
1977. DECEMBER 28., SZERDA gv_ Heti jogi tanácsok Milyen redelkezések vannak a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről. Nemrég a szavatossági jogokról adtunk tájékoztatást olvasóinknak. Az olvasók azonban azt kérték, hogy írjunk a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről is. Ugyanis sok helyen elmulasztják, hogy a javításra átvett áruról valamilyen jegyzéket adjanak, amely, ha nagyvonalakban is, de tartalmazza a leadott áru megnevezését, jellemző adatait, az elvégzendő feladatot és a szolgáltatás árát. A minap ilyen problémával keresett fel bennünket egyik olvasónk. A bundáját adta be egy szűcs kisiparoshoz, az azonban nem figyelmeztette, hogy a tisztítás utáni festés esetleg foltos lehet, a bőrök különböző minősége miatt. A megrendelő nem vette át a kabátot, mert az csaknem teljesen tönkrement. Ebben az esetben is mennyivel egyértelműbb lenne a kérdés megoldása, ha félreérthetetlenül egy átvételi jegyzéken a munkavállaló feljegyzi például azt, hogy a festést felelősség nélkül vállalja. Ha a megrendelő ezt elfogadja, akkor ma nem állnának bíróság előtt a felek. Jó tudni azonban olvasóinknak, hogy van egy tavalyi rendelkezés, amely szerint, ha a felek a kötelező jótállás kikötését elmulasztották, megállapodásuk az abban a rendeletben meghatározott feltételekkel egészül ki. A megrendelőkre nézve nagyon kedvező ez a jogszabály [16T976. (VI. 4.) MT. r.], mert ha a megrendelőre az itt közölt feltételeknél hátrányosabb megállapodást kötöttek a felek, akkor is ennek a rendelkezésnek a szabályai érvényesek. Az említett jogszabály szerint a javító-karbantartó szolgáltatás elvállalásakor meg kell határozni, hogy a vállalkozó milyen szolgáltatást teljesít, illetve mire vállalkozik. Meg kell határozni továbbá a munka elvégzésének határidejét, díját és a vállalkozás egyéb lényeges feltété'eit. A megrendelővel a jótállási feltételeket közölni keli és azokat a felvevő helyen is ki kell függeszteni. Ha a szolgáltatás elvállalásakor nem állapítható meg pontosan, hogy milyen munkák elvégzésére van szükség, a vállalkozó a várható legmagasabb díj összegét köteles a megrendelővel közölni. Az előre nem látott é&> a szolgáltatás elvállalásakor figyelembe nem vett hibákat a vá'lalkozó külön megrendelés nélkül is köteles kijavítani, ha a javítás díja nem haladja meg azt az összeget, amit a megállapodásban a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatároztak. Ha a szolgáltatás díja előreláthatólag a 200 forintot meghaladja és műszeres hibamegállapításra van lehetőség, a megrendelő erre tekintettei árajánlatot kérhet. Ha az árajánlat megtétele után a szolgáltatást nem rendelik meg, az elvégzett műszeres vizsgálat díját a megrendelő viseli. Ha a megállapodás létrejön, a műszeres vizsgálattal érintett körben a munka végzése során felfedezett és az árajánlatban figyelembe nem vett hibát köteles a vállalkozó díjtalanul kijavítani. Ha a munka során a vállalkozó olyan előre nem látott hibát fedez fel, amelynek kiJíz nap rendeletéiből A vállalati szervező munka fejlesztéséről a december 14- én megjelent 92. sz. közlöny tartalmazza az 1046/1977. (XII. 14.) minisztertanácsi határozatot. A központi fűtőberendezésc3 lakóházak és lakótelepek fűtői munkabérének megállapításáról ugyanitt olvashatják az érdekeltek a munkaügyi miniszter 22/1977. (XII. 14.) MŰM. sz. rendeletet. A házfeülgyelők egyes munkafeltételeinek szabályozásáról is itt jelent meg a 19/1Ö72. MŰM sz. rendelet módosításáról kiadott 23/1977. (XII. 14.) MŰM sz. rendelkezés. A halászatról törvényerejű rendeletét adott ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amelyet a Magyar Közlöny 93. száma tartalmaz. A TRAUBISODA TERMÉSZET AJÁNDÉKA! A halászatról szóló, 1977. évi 30. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról pedig a Magyar Közlöny 94. számában jelent meg a végrehajtási utasítás, a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről az oktatási miniszter 9/1977. (XII. 9.) OM. sz. rendelete intézkedik, amely a Művelődésügyi Közlöny december 19-i (24. sz.) számában jelent meg. javítására a felek nem állapodtak meg, illetve kijavításával a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatározott összeg emelkedne, köteles a hiba felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos munka díjáról a megrendelőt haladéktalanul értesíteni. Ezt a munkát a vállalkozó csak külön megrendelésre végezheti el. Az érdekeltek megnyugtatására szolgál az is, hogy a vállalkozó ezer forinton felüli összeg esetén vagy az alatt is, ha a megrendelő kéri, köteles számlát kiállítani. A számlában fel kell tüntetni az elvégzett munkát, a felhasznált anyagot, és esetleg a munkával eltöltött időt. A megrendelő követelheti a hibásan vagy hiányosan végzett munka kijavítását, vagy a díj arányos csökkentését, és ha az elvégzett szolgáltatás teljesen alkalmatlan, vagy ha a vállalkozó a szükséges kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a megrendelő a díj kifizetését megtagadhatja. Egvébként a vállalkozó a megrendelő minőségi kifogását legkésőbb 15 nap alatt köteles megvizsgálni. Az élettársak között vagyoni közösség jön létre. Államunk és jogrendszerünk a házasság intézményét tekinti a családi élet helyes társadalmi formájának, de a házasságkötés nélkül létesített élettársi viszony bizonyos jogait is szabályozza. Elég sok kérdés merült fel, például, hogy mi lesz az ingatlannal, amit az élettársak együttélésük alatt közösen szereznek. A probléma rendszerint akkor keletkezik, amikor pl. az ingatlan szerzésére vonatkozó okiratban csak az egyik élettárs szerepel szerző félként, és a tulajdonjog is egyedül az ő nevére kerül a telekkönyvben. Az élettársakat a hallgatólagos megegyezésük alapján, a közös gazdálkodás során szerzett vagyontárgyakra —.függetlenül attól, hogy. az ingó vagy ingatlan vagyon — dologi jogi igény illeti meg, vagyis kapcsolatuk felszámolása során, az együtt szerzett vagyontárgyak tulajdonjoga megfelelő részének az átengedését és a tulajdonjog ennek megfelelő bejegyzését követelhetik. A részesedés arányát a szerzéshez való hozzájárulás mértéke határozza meg. Értékelni kell a közös háztartásban és a gyermekek nevelése körül végzett munkát is. A hozzájárulás mértékét azonban bizonyítani kell. Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Halálos végű verekedés Botrányos jelenet játszódott le egy vidéki termelőszövetkezet cukrászdájában. Több fiatalember italozott, s közülük az egyik berúgott. Amikor a fizetésre került sor, a társaság tagjai és a kiszolgálók között vita keletkezett. Ennek során az üzemvezető-helyettest az ittas ember rendkívül durva szavakkal sértegette. Éjféltájban a helyettes üzletvezető, az utcán kerékpárját maga mellett tolva, hazaigyekezett. A részeg és annak egyik társa már várt rá. Megállították, ütlegelni kezdték, majd a földre zuhant embert összerugdosták. A bántalmazások következtében a szerencsétlen ember olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy az azonnali műtét sem segített rajta, s a kórházban meghalt. A támadókat a bíróság szigorú szabadságvesztésre ítélte és most is büntetésüket töltik. Ilyen előzmények után az elhunyt özvegye a férje halálát okozók ellen tízezer forint kártérítés és havi kétezer forint járadék fizetéséért pert indított. Keresetében arra hivatkozott: III. csoportbeli rokkant, havi 620 forint özvegyi nyugdíjat kap. Férjének, ha élne, több mint havi hatezer forint jövedelme lenne. Az elsőfokú bíróság a két támadót — egyetemleges kötelezettséggel — tizenkétezer forint kártérítés és havi kétezer forint járadék fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a másodfokú bíróság megállapította: az özvegytől, mint III. csoportbeli rokkanttól, nem várható el, hogy munkaviszonyt létesítsen. Ellenben állathizlalásból, háztáji földből és egyik szobája albérletbe adásából jövedelme van, ezért a havi járadék ösz- szegét 500 forintra szállította le. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben a másodfokú bíróságot Új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása szerint a baleset következtében meghalt személy által eltartottakat megillető járadék összegét egyrészt az elhunyt által nyújtott tartás elvesztése folytán ért kár, másrészt a ráutaltság mérvének megfelelően kell megállapítani. Azt az élet- színvonalat kell figyelembe venni, amelyet a baleset következtében meghalt személy keresete (jövedelme)., a baleset előtt a jogosult számára biztosított. Tekintetbe kell lenni arra is, hogy a káresemény folytán a jogosult életszínvonalában milyen változás következett be. Mérlegelni kell az özvegyet ferhelő kárelhárítást, illetve kárenyhítési köte- * zetbe hozza. Házépítés beosztottakkal lezettség szempontjából jelentős összes körülményt is. Munkaképessége mellett a munka- vállalást befolyásoló egyéb tényezőket, nehogy az ítélet méltánytalanul hátrányosabb hely_ Egy intézmény üdülőjének felújítási munkálatait hét évig végezték. A kivitelező vállalat a helyszínen vizsgálatot tartott és olyan súlyos hiányosságokat, valamint visszaéléseket állapított meg, hogy emiatt a csoportvezetőt fegyelmileg elbocsátották. Az illető a határozat hatályon kívül helyezéséért a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a büntetést egy évi időtartamra 30 százalékos alap- bárcsökkentésre enyhítette. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. Ebben egyebek közt a következőket állította: — A fegyelmi eljárás során megnyugtatóan bebizonyosodott, hogy a volt csoportvezető munkaidő alatt az üdülő műhelyében, de azon kívül is több helyen, így saját házépítésénél, beosztottait magánmunkák végzésére utasította. Az üdülő dolgozóival különböző magánmunkákat készíttetett és szereltetett. Az egyik szerelőt az általa vezetett munkanapló, reánézve terhelő adatainak átírására utasította, ö és egy másik szerelő a környező falvakban munkaidő alatt vízbekötéseket végzett. A munkaügyi bíróság ítélete meghozatalánál nem vette figyelembe, hogy a középvezetői munkakörben dolgozó csoportvezetőnek a terhére rótt vétkes kötelezettségmulasztásokat — beosztásánál fogva — éppen neki kellett volna megakadályoznia. — A legfőbb ügyész törvényességi óvása alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Amennyiben az abban foglaltak helytállóak, a munkaügyi bíróság valóban hiányos bizonyítási eljárás lefolytatásával, megalapozatlanul döntött. Ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni és új bizonyítási eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára utasítani. Hel kopteres növényvédelem Helikoptert vásárolt egy mezőgazdasági termelőszövetkezetekből álló növényvédő társulás. A gépkezelést a MÉM repülőgépes szolgálata látta el. A társulás képviseletében az egyik tsz egy másikkal szerződést kötött, amelyben ezer hektár föld vegyszeres gyomirtását vállalta. A munka elvégzése után kiderült, hogy a vegyszer több községbeli lakos kertjére is hullott, s a növényzetben kárt okozott. Az illetők, mind a gyomirtást megrendelő tsz, mind a társulás képviseletében szerződést kötő szövetkezet ellen kártérítési pert indítottak. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után. törvényességi óvásra raz ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely á következőképpen döntött: — A Polgári Törvénykönyv értelmében, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, mint amilyen a repülőgépes vegyszeres gyomirtás is, az ebből eredő kárt megtéríteni köteles. A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom az okozott károkra nem vonatkozik. Felelősség szempontjából azt kell üzemben tartónak tekinteni, JANUÁR ELSEJÉTŐL Új szabályok a munkásszállásokra A munkaügyi miniszter 10/1977. (VII. 20.) MŰM. számú rendelete értelmében 1978. január 1-től megváltozott szabályok vonatkoznak a munkásszállásokra, s ez több ezer szállólakót érint. Az előző években a SZOT és Miniszter- tanács foglalkozott a munkás- szállásokon élők helyzetével. Megállapították, hogy jelentős mértékben fejlődött, 15 év alatt 24 százalékról 65 százalékra emelkedett, a legjobb körülmények között lakók száma, akik az első három kategóriába sorolt szállásokon élnek. Ennek ellenére még ma sem kielégítő a helyzet, mert minden harmadik szállólakónak lakhelyén naponta gondot okoz a tisztálkodás, étkezés, a kulturálódásról és sportolásról nem is szólva. Az új szabályok gyorsabb ütemű fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket. felelnek meg, átalakítással korszerűsíteni kell, vagy 1980. január 1-ig meg kell szüntetni. Azok a családfenntartó dolgozók. akik az egy, kettő, három kategóriába sorolt munkásszállásokon laknak, térítési díjak megállapításakor (ide értve az alsó határnak megfelelő összegben megállapított díjakat is) 15 százalékos kedvezményt kaphatnak. Az állandó szállások jobb kihasználásáról a vállalat úgy is gondoskodhat, hogy más vállalat dolgozóit is fogadja ideiglenes vagy végleges jelleggel. A vállalatok a használat feltételeiben szabadon állapodnak meg: maximálisan 120 százalék lehet az egy személyre jutó fenntartási költség. Kivételesen házaspárok is A rendelet kivételesen lehetőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. (Gyerekkel viszont továbbra sem lehet munkás- szállásra költözni.) | A dolgozónak a munkaviszony megszűnésekor a szállást el kell hagynia. A szállást a fenntartó vállalat a munka- viszony megszűnése nélkül is megvonhatja, illetve eltávolíthatja a dolgozót, ha az a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyosan megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizottság, illetve a szállás fegyelmi bizottsága véleményének figyelembevételével történhet meg. Gy. Gv. Négy kategória A munkásszállásokat újból kategóriába kell sorolni, a jövő évtől a jelenlegi hat helyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szobák sorolhatók, amelyekben az építési műszaki norma szerint legfeljebb három személy fér el, és a lakószobák előterében melegvizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy személyre szóló lakószobák tartoznak, előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval. Idetartoznak azok a négyágyas lakószobák is, amelyekben csak melegvizes mosdó van. Ebben az esetben szintenként közös használatú melegvizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik kategória szerint öt dolgozó helyezhető el az előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval felszerelt lakószobákban, továbbá, ahol a szobában meleg- vagy hidegvizes mosdó van. Az utóbbi kettő esetében feltétel a szintenkénti közös használatú melegvizes zuhanyozó. A negyedik kategóriákba tartoznak a hat-nyolc személyes lakószobák, előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval, illetve azok, amelyekben melegvizes mosdó, vagy a lakószobákban hidegvizes mosdó járó van. Hasonlóan a többi esetekhez, itt is szintenkénti közös használatú melegvizes zuhanyozót kell biztosítani. Új fizetési rendszer Az állandó munkásszállásért fizetendő havi térítési díjak: az első kategóriában 160 —220 forint, az építőiparban 135—190 forint, a másodikban 120—160, az építőiparban 105— 135 forint, a harmadikban 85 —120 forint, az építőiparban 75—105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőiparban 55—75 forint / Az összeg magában foglalja a világítás, a fűtés, a takarítás, az ágyneműhasználat és a mosatás költségeit is. A rendelet rögzíti, hogy nem szabad térítési díjat kérni az ideiglenes, a mozgó, valamint a negyedik kategóriába sem sorolható állandó szállásokon élőktől. Korszerűsíteni vagy megszüntetni Azokat a munkásszállásokat, amelyek a negyedik kategóriába sem sorolhatók be, illetőleg az ideiglenes munkásszállás feltételeinek sem aki a fokozott veszéllyel tevékenységet folytatja. — Ebben az esetben a repülőgépet a növényvédő társulás üzemeltette. A megbízottjaként eljárt tsz a szerződést a repülőgépes szolgálattal, tulajdonosként kötötte meg, és ugyanilyen minőségben azt a szerződést is, amellyel a vegyszeres gyomirtást vállalta. A két szerződést kötő tsz üzembentartói minőségét nem szüntette meg az, hogy a helikopter üzemeléséhez szükséges személyzet biztosítását a repülőgépes szolgálat vállalta, az kötelezte magát a gép karbantartására, ellenőrzésére. A károkért tehát a tsz felelős. — A károsultak szempontjából közömbös, hogy a társulás képviseletében eljárt tsz a kárviselés kérdésében, illetve áthárítására vonatkozóan a repülőgépes szolgálattá) milyen megállapodást létesített. Táppénzes fegyelem Felmondott egy vállalat alkalmazottja. A négyheti felmondási idő alatt négy napig betegállományban volt. Egy alkalommal azonban az ellenőrzés nem találta otthon, ezért a Társadalombiztosítási Igazgatóság erre a napra a táppénz folyósítását megvonta, a vállalat pedig fegyelmi úton elbocsátotta. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető pert indított, de a munkaügyi bíróság elutasította. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a fegyelmi büntetést megrovásra enyhítette. A határozat indokolása szerint napjainkban a táppénzes fegyelem megszilárdítása fon_ tos központi kérdés. Ezért az ezzel kapcsolatos jogszabályok betartásáról és a munkafegyelem megszilárdításáról feltétlenül gondoskodni kell. Tehát a munkaadónak a munkafegyelem erősítésére irányuló törekvése elvileg és általában helytálló. A munkáltatónak azonban a rendelkezésére álló jogi eszközöket a dolgozó magatartásának jellegéhez és súlyához igazodva kell megválasztania és alkalmaznia. Az alaptalan vagy túl súlyos fegyelmi büntetés éppoly káros következményekkel járhat, mint az indokolatlanul mellőzött vagy aránytalanul enyhén kiszabott büntetés. A felmondás alatt álló dolgozó által elkövetett fegyelmi vétség nem tekinthető olyan súlyosnak, ami a legszigorúbb büntetés kiszabását indokolná. Mindezekre tekintettel, valamint a fegyelmi és a bírósági eljárással kapcsolatos izgalmakat figyelembe véve, amelyek maguk is kellő visszatartó és nevelő hatással lehetnek a dolgozó jövőben várható magatartására, az elkövetett fe- ■’velmi vétséggel arányban álló büntetést kellett kiszabni. L
