Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

MTÍ. DECEMBER 28.. SZERDA KJÚrhm A műszakpótlék hatása Pél éve, hogy a kormány határozatának megfelelően a népgazdaság egyes területein felemelték a műszakpótlékot. (Emlékeztetőként: az iparban dolgozó fizikai állományúak és a termelést közvetlenül irá­nyítók, valamint az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátóiparban dolgozók, jú­lius elsejétől a második mű­szak után egységesen 20 szá­zalék, a harmadik műszak után 40 százalék pótlékot kap­nak. További 10 százalék pót­lék illeti azokat, akik folya­matos munkarendben dolgoz­nak.) Mondom: a határozat fél éve lépett hatályba, de el kell még telnie nagyjából ugyan­ennyi időnek ahhoz, hogy va­lamiféle hivatalosnak minősít­hető értékelés, összefoglaló jellegű elemzés készüljön a műszakpótlék felemelésének hatásáról. S ebből a majdani elemzésből — sokak várakozá­sa ellenére — valószínűleg nem az derül ki, hogy a mű­szakpótlék felemelésének ha­tására ugrásszerűen javult a gépkihasználás, hogy látvá­nyosan emelkedett az úgyne­vezett műszakegyüttható, amely hosszú évek óta az 1,4— 1,7-es érték körül ingadozik. (Vagyis: a lehetséges három műszakból mindössze 1,4—1,7 műszakot fordítanak produk­tív, termelőmunkára a külön­böző munkahelyek.) Nem ostromolják a gyárkapukat Bizonyos jelek szerint úgy tűnik, a műszakpótlék fel­emelésének célját, sokan fél­reértették. A rendelkezés nem azért született, hogy tíz- és tíz­ezrek kezdjék ostromolni a gyárak kapuit, mondván: „há­rom műszakban akarunk dol­gozni!...”, hanem azért, mert meg kellett fizetni azokat, akik már több műszakban, illetve folyamatos munkarendben dolgoznak. Másképpen fogal­mazva: az anyagi ösztönzés eszközét felhasználva kellett elejét venni a több műszakos munkahelyekről történő — még nem aggasztó méretű, de azért már észrevehető — munkáselvándorlásnak. S en­nek anyagi feltételei most ér­tek meg. Röviden és egyszerűen: a műszakpótlék felemelésétől aligha várható az átlagos — és az imént már jelzett — mű­szakszám szembeötlő emelke­dése; még egyszerűbben: nem a pótlék felemelése oldja meg a két, vagy három műszak ál­talános elterjesztését. Nem biztos ugyanis, hogy egyértel­műen örvendetes jelenség len­ne, ha — történetesen a fel­emelt műszakpótlék hatására — ugrásszerűen nőne a több műszakos munkahelyek száma és a több műszakban dolgo­zók aránya. Ha a nehezen el­adható termékeket gyártó, el­avult, korszerűtlen gépekkel dolgozó munkahelyeken is erőltetnék a több műszakot, akkor alighanem többe kerül­ne a leves, mint a hús ... Mert a műszakszám növelésének önköltségnövelő hatása is le­het. s nemcsak a kivénhedt gé­pekkel, de a szervezetlen kö­rülmények között dolgozó munkahelyeken is. S kell-e külön bizonygatni, hogy ná­lunk nemcsak a technikai szín­vonallal, de a munkahelyek szervezettségével is alapvető gondjaink vannak7 Hány géppel, hány sikta? A fejlett ipari államok közül sok helyen még a magyaror­száginál is alacsonyabb mű­szakszámmal dolgoznak, kü­lönböző — itt most nem rész­letezendő — okok miatt. Ám a profitra különösen érzékeny tőkés vállalatok a munka ma­gas színvonalú racionalizálásá­val mentették át azt a nyere­Már most rendelje meg! i LUCERNAMAG, VORÖSHEREMAG, TAKARMÁNYMAGVAK, ZÖLDSÉGMAGVAK, VIRAGMAGOK, FŰMAGOK ÉS PAZSITKEVERÉKEK MINDEN TAVASZI VETŐMAG NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ PESTVIDÉKI KÖZPONT Monor, Ady Endre út 61. séget, amitől az alacsony mű­szakszám miatt elestek volna. Az egész probléma végül is egyetlen kérdésben összegez­hető: kevesebb gép és több műszak, vagy több gép és ke­vesebb műszak? Sokan ebben látják az alapvető gondot, megint csak az állóeszközállo­mány technikai színvonalával és a munkaszervezés rendkí­vül alacsony színvonalával ér­velve. Persze: a kevesebb gé­pet, a szegényesebb állóesz­közállományt is kihasználhat­nánk gazdaságosabban. Ennyi — és úgy érzem, szük­séges — kitérő után, nézzük; mivel is járt a műszakpótlék emeléséről szóló kormányin­tézkedés? A cementiparból vett példa: egy folyamatos üzemben dol­gozó klinkerégető, július else­je óta átlagosan havi 1000 fo­rinttal keres többet, mint ko­rábban (ez körülbelül ötfo­rintos órabér-emelkedéssel egyenlő). A rendelkezés közvé­leményre gyakorolt hatását ezekután felesleges lenne hosszasan is taglalni. Nyilván­való: mindenki, akit ez a ren­delkezés anyagilag előnyösen érint, csak örömmel és elisme­réssel fogadta a kormány ha­tározatát. Ám nem véletlen az iménti disztinkció ... ___mert sokan úgy vélik, ho gy számukra a rendelkezés kifejezetten hátrányos. Az az üzemvezető például, aki nem tartozik — legalábbis besoro­lás szerint — a „termelést köz­vetlenül irányítók” csoportjá­hoz, s emiatt július elseje óta kevesebbet keres, mint a hozzá beosztott művezető. Vagy az a művezető, aki hasonló besoro­lási problémák miatt keveseb­bet keres, mint mondjuk az iménti példában szereplő klin­kerégető. Nem szociális segély Való igaz: a műszakpótlék felemelésével megbolydultak a kereseti arányok, s ennek lát­tán sokan abban reményked­nek, hogy a vállalatok — a már-már szokásjoggá rögző­dött egyenlősdire való törek­vés szellemében — az éves bérfejlesztésnél kárpótolják azokat, akik nem kaphatják a magasabb műszakpótlékot. S nem hiába reménykednek! Mert — még nem általánosít­ható, de azért már jól észre­vehető jelek szerint — a vál­lalatok vezetői is mintha ek ként gondolkodnának. Kell-e magyarázni: a mű­szakpótlék nem valamiféle szociális segély, nem ember­baráti megfontolásokból fize tett bérkiegészítés, hanerri a több — egyszersmind a nehe­zebb, az idegőrlőbb, a fáradsá­gosabb — munka anyagi ellen­értéké. Következésképpen nincs és nem lehet helye sem­miféle egyenlősdinek, semmi­féle kompenzációnak. Az éves bérfejlesztésből annak is ré­szesülnie kell — ha egyébként megérdemli — akinek a mű­szakpótlékkal kiegészített ke­resete, július elseje óta jogo­san és jelentősen emelkedett. Vértes Csaba JANUÁR DEREKÁN Akcióba láp a légiflotta A borvidékeken bevált és meghonosodott a helikopteres növényvédelem. Mint megál­lapították, a helikopterek al­kalmazása a növényvédelem­ben kedvező fordulatot jelent a szőlőtáblák védelmében. Az egri történelmi borvidéken pél­dául kilenc esetben követte egymást a permetezés és egy forduló alig egy hetet vett igénybe. Ezzel a gyorsasággal a peronoszpóraveszélyt gyakor­latilag teljesen elhárították. Figyelemre méító, hogy a gyors és gyakori permetezéssel a jégverés során megsérült szőlö- fürtöket is megmentették a rothadás veszélyétől. A termés­hozamok növekedésében is évről évre tapasztalható az új eljárás jelentősége. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján most már január de­rekán akcióba lép a légiflotta. Az első napokban talajfertöt- lenítéssel és műlprágyázással foglalkoznak majd. Zöldség - konténerben Érdekes zöldségszállítási módszerrel kísérletezett az idén a Győr-Sopron megyei ZÖLDÉRT Vállalat: hat győri üzletébe konténerekben szállí­tották a zöldségféléket és a burgonyát. A kísérlet bevált, s ezért a jövő év tavaszától a saját hat üzleten kívül a megyei élelmi­szerkiskereskedelmi vállalat és az ÁFÉSZ 14 nagy ABC- áruházát is ezzel a módszerrel látják el. A zöldséggel és burgonyával megrakott konténereket még nyitás előtt, hajnalban elhe­lyezik az üzletek előtt. Nyitás­kor, a jól szellőzött konténer­ben friss áru kerül az üzletbe. Vizesblokk a fellegekben A folyáson vetkőztek — Hét éve még elképzelhetetlen volt A leányfalui általános isko­la igazgatója december köze­pén beszámolt a tanácsnak az iskolában folyó munka el­múlt három évéről. A beszá­moló szűkszavú és pontokba szedett, olyan emberek szá­mára készült, akik félszavak­ból is értik egymást. i Zuhanyozó, öltöző A jelentés a változások cím­szó alatt említi egyebek között, hogy tavaly az alsó tagozatban bevezették a tizenegy napos tanítási ciklust; tavalyelőtt eggyel több napközis, tavaly eggyel több ' tanulócsoporttal kezdték a munkát; 1976-ban már két első osztályt kellett indítani; 1977 nyarán először működött nyári napközis tá­bor az iskolában. Tartalmi munka címszó alatt azt sorol­ja fel a beszámoló, amit több­nyire minden iskola elmond­hat magáról, különösképpen ami az új oktatási tervet il­leti. Tekintélyes oszlopot alkot a beszámolóban az, amit jelen­tősebb felújítások, beszerzé­sek címszó alatt sorol fel Flettner Gyuláné iskolaigaz­gató. Ebben az oszlopban kü­lönösképpen egy tétel hívja fel magára a figyelmet: vizes­blokk építése a tornaszoba mellé. Mit rejt ez a távirati stílusban megfogalmazott mondat? — Ez év áprilisában az igazgatónőnek eszébe jutott, hogy van még 43 ezer forintja az iskolának — mondja dr. Szécsi Mária, a leányfalui községi tanács vb-titkára. — Olyan'iskola nincs, amelyiknél ne hiányozna valami, az iga­zi fejtörés azonban akkor kezdődik, amikor az a hiány­zó valami, mondjuk, hétszer annyiba kerül, mint amennyi oénz van rá. Az igazgató zu­hanyozót és öltözőt szeretett volna a tornaszoba mellé. N egyvenháromból 300 ezer — Negyvenháromezerért? — Nem, háromszázezerért. A műszaki előadónk, Vancsó Géza villámgyorsan csinált egy tervet és hozzá költség- vetést, 300 ezer forintot hozott ki. Amikor az iskolaigazgató Kistermelők a téli estéken Négyszázezer hallgatóra szá­mítanak a vezetők januárban, februárban a mezőgazdasági kistermelőknek indított téli es­ték tanfolyamokon, előadáso­kon. A nagyszabású progra­mot a TIT, a Hazafias Nép­front, valamint az Agrártudo­mányi Egyesület helyi szerve­zetei rendezik meg a városod­ban, falvakban, a növényter­formájában adnak választ a kérdésekre, s az előadásokat szakfilmek vetítésével élén­kítik. A viták során általában azokat a témaköröket vetik fel, amelyek a kistermelőket külö­nösen foglalkoztatják; például a korszerű tenyésztési eljárá­sokat, valamint a tenyész- és vágóállat szerződéskötések rendszerét ismertetik, és tisz­mesztési és állattenyésztési szakmai központok, kutatóin­tézetek és oktatási intézmények bevonásával. Több mint 1700 előadássorozatra kerül sor igen változatos témakörben. Az állattartó kistermelőknek az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség zözreműködésável állították .össze a hasznos szakmai isme­reteket közvetítő előadások anyagát. A legtöbb helyen az átfogó előadás mellett a szak­emberek kötetlen beszélgetés tázzák a felvásárlási garancia kérdéseit. A növénytermesztők és a kertészek tanfolyamain, elő­adásain egyebek között a i szerződéses kistermelés, a fó­liás zöldségtermesztés, vala­mint a felvásárló vállalatok­kal kialakítható termelői kap­csolatok kérdéseire adnak vá­laszt, az előadók, akik termé­szetesen beszámolnak az újabb fajták, nagyhozamú növényei: termesztéséhez szükséges gya­korlati tudnivalókról is. a terveiről beszélt, azt mond­tam neki: te a fellegekben jársz. Csak egy példát hadd mondjak az építkezéseinkről: két éve könyörgünk az épí­tőknek, hogy kezdjenek hozzá a fedett autóbuszváró építésé­hez. Nem a munka sok, ha­nem a várakozás ideje hosszú. Kevesen hitték, hogy ebből a vizesblokkból csakugyan lesz valami. Pláne ilyen gyorsan! — Nélkülözhetetlen volt ez a zuhanyozó és öltöző? — Az iskola a legkiemelke­dőbb eredményeket mindig a sportban éri el, de ehhez rosz- szak a lehetőségeik. Nyílt pá­lyák vannak, de a tornaszoba alig nagyobb, mint ez az iro­da. Valójában , szükségterem. A gyerekek tornaóra előtt a folyosón vetkőztek. — Hogy lett 43 ezer forint­ból 300 ezer? — Lett, méghozzá hat hét alatt, mert el kellett készülnie a napközis tábor nyitásának idejére. Szerencsénk volt. Vancsó Géza megcsinálta a tervet, társadalmi munkában vállalta a munka vezetését és szakmai ellenőrzését. Szeren­csénk volt azzal is, hogy van a községben olyan kisiparos, aki vállalta az ácsmunkát, s azzal is, hogy a szocialista brigádok elvégezték az építő­ipari munkákat. Legközelebb: tornaterem — Elég volt a pénz? — Nem volt elég, de a já­rásban szervezett kommunista szombatok bevételéből kap­tunk 140 ezer forintot, ehhez hozzátettünk még valamit a saját bevételeinkből. Ebben a községben sok az idős ember, kevés az állandó lakos. Hét éve itt még elképzelhetetlen volt a társadalmi munka, most sokan jöttek segíteni. De arra már nem volt pénz, hogy támfalat építsünk és lép­csőt, hogy a blokkot meg le­hessen közelíteni. A megyei úttörőelnökségtől kaptunk még tízezer forintot anyagra, ezt építették be a szülők 18 ezer forint értékű társadalmi mun­kával. De a testnevelő tanár­nak is ráment a fél nyara er­re a vizesblokkra. — És ezzel kész volt az öl­töző és zuhanyozó? — Ezzel még nem, mert közbejött a cementhiány. A saját járdaépítésünktől vet­tünk el egy kis cementet. Majd pótoljuk. Mindent egybevetve: hat hét alatt, a nyári tábor megnyitására megvalósult a fellegekben élő igazgatónő terve. — Megér egy kis tornaszoba ekkora kiegészítést? — Lehet, hogy a szoba nem éri meg, de nem ez lesz az iskola tornaterme az idők vé­gezetéig. Ha egyszer lesz rá pénzünk, a vizesblokk másik oldalához építünk egy komoly tornatermet. Ügy/ látszik, mégiscsak érdemes a fellegek­ben járni... ' II. E. 1 Autóversenyző — egyenruhában A XX. nemzetközi Wart- burg-rallyen jól szerepelt az ÁFOR színeiben induló három páros is. Mindhárman célba érkeztek és a Molnár—Rokk páros a tizenkettedik lett. Ez­zel nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy az elindult 27 kulcs­csapat közül az ÁFOR a 6. helyen végzett. Rokk József tizedes jelenleg a Kossuth Lajos Katonai Főis­kolán teljesíti sorkatonai szol­gálatát. — Hogyan kerültél kapcso­latba az aulóssporttal? — 1973-ban a FIAT-szerviz- ben dolgoztam, mint szerelő. Itt találkoztam először a ver­senyzőkkel, akiknek a kocsi­jait szereltem. Később meg­hívtak versenyekre is szerel­ni. Kovács Karcsi kért meg először, hogy legyek a társa. Így két évig versenyeztem túraosztályban. Ezt követően már a rallyen induló kocsik szerelésére is megkértek és így lettem az ÁROF csapatának a szerelője. Az utóbbi időkben már versenyeztem is. Molnár­ral együtt készítettük elő a FIAT—128-as kocsikat, amel­lyel a Wartburg-rallyen indul­tunk először. Ez volt az első nemzetközi versenyem is. — Most katona vagy, gyan tudsz versenyezni? ho­— Itt, a főiskolán személy- kocsit vezetek. Az egyesületem az edzésekre minden esetben kikér, és ha mód van rá. pa­rancsnokaim ki is engednek. Például a mostani versenyre elöljáróim segítségével tud­tam rövid idő alatt megsze­rezni az útlevelemet. — Hobbid? — A vezetés és a szere’és. Itt a főiskolán Volgával já­rok, de nagyon ritkán kell a műhelybe beállnom. — Gyorshajtás? — Még nem fordult elő ve­lem. Azt hiszem, csak azok vezetnek így, akik még nem igazi versenyzők. — Terveid? — Még van egy kis időm a seregben. Aktív a KlSZ-alap- szervezetünk, unatkozásra nincs idő. Rendszeresen járok az edzésekre és otthon szabad időmben segítek szerelni. Le­szerelés után visszamegyek a régi munkahelyemre és folv- tatom maid a versenyzést is. Idővel segítőből szeretnék elő­relépni vezetőnek. Sok sikert hozzá! Géczi Sándor i L

Next

/
Oldalképek
Tartalom