Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

Anyaság Biológiai bölcsőnk titkai Beszélgetés dr. Csapó Árpáddal, az Egyesült Államokban éld magyar kutatóval A természet legnagyszerűbb, de egyik legrejtélyesebb élettani folyamatainak egyike a szülés, amikor a terhesség 280. napja körül a méh és a hasizomzat erőteljes összehúzódásai a csodálatos biológiai bölcsőből, az anyaméhből eltávolítják az érett magzatot A lehető legmindennapibb jelenség ez, s mégis: a tudósok, kik már számos fiziológiai okát feltárták, még adósak a szülés megindulásának köz­vetlen magyarázatával. Minden bizonnyal különféle biológiai hatások egyidejű, együttes létrejöttéről van szó, de közös kiváltó okuk eddig ismeretlen. Orvosok, biológusok százai munkálkodnak e rejtély meg­oldásán, melyhez igyekezetük nyomán nap mint nap közelebb kerülünk. Már régebben megfigyelték például, hogy a terhesség utolsó két hete táján nagyarányú, ugrásszerű hormonális változások követ­keznek be az anya szervezetében, megbomlanak a magzat addigi nyugodt, optimális fejlődését segítő biológiai arányok. Hiába is pró­bálták különféle módon a terhességet a normális időn túl meghosszab­bítani, a szülést késleltetni, a kifejlett magzatot visszatartani, a . szükséges időben a természet parancsára a szülés mégis törvénysze­rűen bekövetkezett. Nem találtak összefüggést a magzatok száma, nagysága, a méhen belüli nyomás és a terhesség időtartama között sem, bár utóbbi valószínűleg nem elhanyagolható tényező. Annál inkább nem, mert világszerte aggasztóan nő az Idő előtt világra jött újszülöttek száma. Arányuk Magyarországon is igen ma­gas, 100 újszülöttből átlagosan 13 koraszülött, sőt akadnak vidékek, ahal ez az arány 18—19 százalék. Lényeges megfigyelés: a vá­rosokban jóval nagyobb a koraszülöttek száma, minit falun. A jelek szerint tehát az urbánus életformának ez mintegy szülksetv- szerű velejárója. Valóban így vian-e ez, hol tart jelenleg az erre vonatkozó nemzetközi kutatás? Erre kértünk választ dr. Csapó Árpád professzortól, az amerikai, washingtoni egyetem St. Louis-i klinikájá­nak hazánkban tartózkodó világhírű kutatójától. 1 Jóba É va raiza • Professzor úr, az ön elméleti alap­kutatásait, annak eredményeit, felisme­réseit világszerte megkülönböztetett figye­lemmel kísérik. Kérem, szóljon ezek lé­nyegéről. — Intézetünk csakugyan a világ sok laboratóriumában dolgozó, kuta­tó orvosokkal, biokémikusokkal, ve­gyészekkel tart kapcsolatot, így pél­dául három magyar intézmény, a szegedi, a debreceni, valamint a bu­dapesti II. számú szülészeti és nő- gyógyászati klinika orvosaival. Együttműködésünk gyümölcsöző, ez­úttal is a folyamatban levő kísérle­teknél alkalmazott további metódu­Jó példát kaptam... MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK „Az a kék pufajkás a megyei tar nácstag, az a mokány ábrázatú” — mutattak Bán Lajosra. Meghallgat­ta, miért jöttem, aztán egykedvűen bólintott: hát essünk túl rajta. El­kérte a tanácsterem kulcsát, mert a műhelyben hideg van a beszélge­téshez. Az U-alakú asztal végéhez ültünk, olajos kezét a nadrágjához törölte, mielőtt félig kihúzott két cigarettát a dobozból. Megfogta a közösség — Ne várjon különlegességet, az én sorsom sokmindenkire ráillik, és ami ritkább, az talán nem újságba való, magánügy. Szóval, ceglédi va­gyok, 1957 óta, inaskoromtól dolgo­zom a KÖZGÉP-nól, ez az első munkahelyem. Itt találtam meg az első nagy élményt, itt találkoztam először a közösséggel. Látja, azt mondom, közösség. Hiába, azóta ra­gadt rám valami. Tizennégy éve­sen talán azt sem tudtam, hogy mit jelent ez a szó. Az ember min­dig másképpen fogalmazza meg a dolgokat, mint ahogyan átéli. Laka- tosdnasként beosztottak az Sz 100- as gépszerelő csoportba, és itt érez­tem igazán, hogy foglalkoznak ve­lem: számon kérték a munkámat, néha szidtak, néha dicsértek, ha­verkodtak is, meg emlékszem: fi­zetéskor a szakik összedobtak egy kis pénzt, s érdemeink szerint el­osztották közöttünk, inasok között. Tudja, az én apám elveszett a há­borúban, anyám is elment külföld­re, így a nagyszülők neveltek, hol az egyik, hol a másik. Szabadúszó gyerek voltam, nemigen egyengette senki a sorsomat. De ezzel a laka­toscsoporttal szerencsém volt. Lát­ja, magánügy. Bán Lajost megfogta a közösség. Nem is régen, a megyei tanácsülé­sen emelt kemény szavakat válasz­tókerülete érdekében. Pénzt kért az egészségügyi ellátás javítására. — Ne említse, mert nem éppen jól sikerült a dolog — mindkét ke­zével az asztalra könyököl, fejét csóválja, mintha még most isbosz- 6zűs volna. Mert hiszen értem én, a ceglédi kórházra költünk körül­belül 150 milliót és ez fontos is, de a külvárosban magánházaknál ren­delnek az SZTK-orvosok. A körül­mények rosszak és 2,9 millióval 7 ezer ember egészségügyi ellátásán segíthetnénk. Az igény jogosságát mindenki elismeri, de a feltételek hiányoznak, s ezért, úgymond, nem reális elképzeléssel álltam elő. Az­óta se tudtam a dolgot sehogy nyél­be ütni, nem volt szerencsém. Egy élet két szélső helyzete. Az elsőben a társakra, a valahová tar­tozásra vágyó gyereket fogadta be a közösség. A másodikban a már felnőtt, 34 éves ember próbál ten­ni a közösségért. Az utóbbi példá­ban Bán Lajos úgy mondja; nem volt szerencséje. De tudja, hogy a célok elérése nem csupán szeren­cse dolga. Tapasztalta már. Hiszen 1968 óta két külvárosi utca lakói­nak tanácstagja, s volt része siker­ben, néha csak nehezen elért ered­ményben. Érthető, hogy elsősor­ban a gondok foglalkoztatják, mert választókerületiében többnyire idős emberek laknak, akik gyakran szo­rulnák segítségre és a problémákat is nehezebben megoldhatónak lát­ják. — Minden Ide fűzött a gyárhoz, ezért furcsa, hogy elég későn kap­csolódtam be a közéleti munkába, csak miután leszereltem a katona­ságtól — mondja, miközben indul­ni készülünk. — Balogh György, a városi pártbizottság titkára, akkor még a járási KISZ-bizottságon dol­gozott, ő hívott többször is, hogy vegyek részt a járásiak munkájá­ban. Rendszeresen kijártam Al- bertirsára, Abonyba és Ceglédber- cetre az alapszervezetekhez, amit láttam, azt később kamatoztathattam, mert beválasztottak a városi KISZ- bizottságba. Tudom, hogy a KISZ- munkába szerzett tapasztalataim­nak köszönhetem a bizalmat, hogy tanácstag lehettem. Közben soha­sem váltam meg a szakmámtól, most is lakatos vagyok, de már egy másik csoportban dolgozom. Kettős alaptörvény Mint kiderült, a műhely nemcsak beszélgetésre hideg. Nulla fok kö­rül dolgozni sem kellemes, de a munkások nem zúgolódnak: nagy- beruházás folyik, átépítik a kazán­házat és a szerelés átcsúszott a tél­be is. Csaknem háromtonnás kere­kek készülnek a KÖZGÉP lakatos II. műhelyében, pontosabban az út­hengerek hengerét gyártják. Bán Lajos csoportjában 18 hegesztő és lakatos dolgozik, pénzüket közösen keresik meg, brigádelszámolásban vannak. A csoportvezető sem füg­getlenített, neki is teljesítményt kell produkálni. Hivatalosan. De a munka megszervezése, az anyag biztosítása, a szállítások lebonyolí­tása és a gyártás közbeni ellenőr­zés leköti a csoportvezető munka­idejének túlnyomó részét. Egy ki­csit tehát mindenki hozzátesz a magáéból, hogy a termelés zökke­nőmentességét a csoportvezető biz­tosítani tudja. Az alaptörvény ket­tős: a munkát határidőre befejezni és senki sem akarhat többet kivenni a közös „kalapból”, mint amennyit munkájával kiérdemelt. Munkájának legapróbb részlete is összefügg a többiekével. Jog­gal mondja: nem akarok magam­nak tulajdonítani semmilyen si­kert, a csoporttal azonos szocialis­ta brigád eredményeit sem, hiszen közös a feladat és a helytállás. A lakatosbrigád már december ele­jén terven felüli hengereket gyár­tott, exportra, pedig az éves terv­ből még egy kevés hátra volt. Vál­lalták a többet: a gyárnak kell a teljesítés, az országnak a valuta. — Tizenkét éve dolgozom ebben a műhelyben, és négy éve vagyok csoport- és brigádvezető. Én is el- gondolkodtar. már azon: hogyan lesz valakiből első az egyenlők kö­zött? Biztosan sok, tudományosan is meghatározható feltétele van, mégis úgy vélem, az a legfonto­sabb, hogy ma már nem elég becsü­letesen dolgozni és műszak végén letenni a kalapácsot Több kell: mindent megtenni, amivel javítha­tunk feltételeinken, adottságainkon, együtt kell élni munkahelyi környe­zetünkkel. Mit jelent jól élni Körülnézek a műhely sarkából leválasztott kis helyiségben, félig raktár, félig iroda, s talán étkező is. Lemezre kasírozva fényképek. A család — kapom a magyarázatot. — Ebben is szerencsém volt. Többször említettem már az 1965- ös esztendőt, úgy érzem, ez az év volt a forduló az életemben. Ek­kor kezdtem komolyabb társadal­mi munkát végezni a KISZ-ben, és ekkor kerültem az új, a mostani csoportomhoz, s így karácsony előtt ismerkedtem meg későbbi felesé­gemmel. És vele együtt, náluk érez­tem először, hogy micsoda meleg­séget képes adni a család. Ez az érzés ma is megmaradt. Két gyere­künk van: egy lány és egy fiú. Azt hiszem, szépen élünk és most már jól is. Hogy mit jelent jól élni? Nyolcévi várakozás után kaptunk egy szövetkezeti lakást, mostanra szépen bebútoroztuk és a háztartási gépeink is megvannak. Meglehet, ez másnak nem jelenti még a jó éle­tet. Nekünk mindent jelent. Mit akarhatok még? Szeretném, ha minden szempontból ütőképesebbé válna a brigádunk. A hétköznapok­nak programot ad a ceglédi és a megyei tanácstagságom, a szabad időm a családé. Igaz, nem egészen, mert most tanulok: a' 160 órás ve­zetőképző tanfolyamra járok, scsak a nyáron fejeztem be a marxizmus —leninizmus esti középfokú isko­lát. Hogy mire vagyok büszke? Si­került talpon maradnom, becsüle­tes, hasznos embernek lennem. Meg­lehet, szerencsém volt, jő példát kaptam induláskor, az Sz 100-as géplakatosbrigádban. Kr. Gy. sok megbeszélésére jöttem Magyar- országra. Kutatásaink a születés titkának teljesebb, mélyebb megérté­sét szolgálják, s bár a teljes igazság felismerése még nem a holnap ígé­rete, egyet s mást azért megtudtunk. Jómagam, néhány közvetlen munka- társammal, elméleti alapkutatással foglalkozom. A teóriákat aSt. Louis-i, klinikán, európai, ausztráliai, ázsiai és amerikai egyetemek laboratóriu­maiban ültetik át a gyakorlatba, el­lenőrzik helyességüket. • A sok minden iránt érdeklődd fia­talemberből hogyan lett a világ egyik vezető kutatóorvosa? — Egyik legnagyobb mesterem, Szent-Györgyi Albert professzor for­dította érdeklődésemet véglegesen az orvostudomány felé. A szegedi orvostudományi egyetemre iratkoz­tam be, ott szereztem diplomát. Me­dikus koromban éreztem meg az ak­kori nagy hírű szegedi tudósok, Szent-Györgyi, Ivanovics, Baló, Jan- csó professzorok munkájának ösz­tönző szellemi légkörét. A szegedi atmoszféra, az ottani iskola hatása egész életemet meghatározta. Tud­tam, hogy a kutatás az orvostudo­mány fejlődésének a lelke, motorja. Kérdéseket tettem fel, s válaszokat kerestem rájuk. Különösen a méh- izom fiziológiája felé fordult a fi­gyelmem, s amikor 1946-ban a buda­pesti szülészeti és nőgyógyászati kli­nikára kerültem, akkorra már több mint 4 ezer szülést vezettem le. Ér­deklődésemet az elméleti kérdések keltették fel, s a napi orvosi teendők ellátása után, szabad időmben, azon­nal a biokémiai laboratóriumba siet­tem ... • Kutatásai ekkor Tiltottak ki előszűr nemzetközi elismerést... — Igen, és meghívást kaptam Upsalába, az ottani egyetemre. To­vább vizsgálódtam, s egy tudomá­nyos cikkem nyomán, későbbi ame­rikai mesterem, Corner professzor meghívott az Amerikai Egyesült Ál­lamokba, Baltimore-ba, a reproduk­tív endokrinológiai intézetbe. Tíz esztendeig dolgoztam ott az alapku­tatásban, s Corner professzor tanít­ványaként kerültem 13 évvel ezelőtt a St. Louis-i klinikára. • Mi áll kutatásai középpontjában? — A terhes méh szabályozásának kérdése. Különös fontosságot ad en­nek az a tény, hogy egyre több magzat jön koraszülöttként a világ­ra, kiknek életkilátásai jóval kedve­zőtlenebbek a rendes időre született társaikénál. Ügy vélem, hogy a ko­raszülésekhez vezető tényezők jelen­tős hányada kikapcsolható, ha pon­tosan megismerjük a terhes méh bio­kémiai neuro-endokrin szabályozá­sát, a szülés megindulását kiváltó közvetlen okokat. • Az utóbbi évek egyik legszenzácló- sabb felfedezése « területen az ön nevé­hez fűződik: a see-saw teória, azaz a hintaelmélet megfogalmazása. Feltétele­zéseit a klinikai gyakorlat is igazolta. Miben áll e teória fő gondolata? — Ismeretes, hogy a terhesség fenntartásában meghatározó szerep jut a petefészek kéregállományából kibocsátott petesejt helyén kialakuló corpus luteumnak, vagyis a sárga­testnek. Ez, ha a netesejt megtermé­kenyül, nem feilődik vissza, hanem olyan hormonális hatásról gondos­kodik, amely elengedhetetlen a ter­hesség fenntartásához. A sárgatest bizonyos sejtjei termelik ugyanis azt a szteroid hormont, amely, bár másutt is kimutatható a szervezetben, a placentában (méhlepényben) és a mellékvesekéregben, hatása mégis az anyaméhben a legerőteljesebb. Ez pedig a progeszteron. Hatására ala­kul ki például a méhnyálkahártya, amely a megtermékenyített pete be­ágyazódását teszi lehetővé. S ami ugyancsak nagyon lényeges: csök­kentve a méhizomzat oxytocin-érzé- kenységét. gátolia annak spontán összehúzódását. Joggal feltételezhe­tő. hogy a szülés megindulásának egvik tényezője a placenta progesz- teron-termelésének hirtelen csökke­nése. Először mesteremnek, Corner professzornak sikerült ezt kimutat­ni 1940-ben. — Régóta feltételezhető volt azon­ban, hogy e hormon éllentétese is jelen van a szervezetben, s az is ki­fejti hatását. Kimutatni azonban csak évtizedünk elején sikerült svéd kutatóknak, s nem sokkal később szintetizálták is. Neve prosztaglan­din. E szöveti hormon a szervezet­ben mindenütt fellelhető, s onnan kapta a nevét, hogy először a prosz­tata szövetéből mutatták ki jelenlé­tét Kísérleteink során igazolódott, hogy e prosztaglandin a progeszte- ronnal ellenkező hatású, s mint el­lentétjének, nagy szerepe van a szü­lés megindulásában. Ha egy libikó­kának nevezett hintát képzelünk magunk elé — innét a teória elneve­zése is — melynek azonos terhelésű mindkét qldala, a hinta egyensúly­ban van. Ám ha valamelyik oldalon változás következik be, a hinta meg­billen. A méhizomzat, e fent^ példa alapján, s ezúttal csak a két* ellen­tétes hormont említve, a progeszte­ron és a prosztaglandin egymást semlegesítő hatása tartja „egyen­súlyban”, nyugalomban, megfelelő, optimális körülményeket teremtve a magzat fejlődéséhez. Ha valame­lyik hatása meghatározóvá válik, az egyensúly megbomlik. A szülést a progeszteronszint nagymérvű, hirte­len csökkenése, a prosztaglandin- szint egyidejű, ugyancsak nagymér­vű növekedése előzi meg. Ám ha ez idő előtt következik be, nem kívánt tüneteket okoz, és koraszüléshez vezet. Prosztaglandin hatására nő a méhizomzat oxytocin iránti érzé­kenysége, mely hypofízdsből szárma­zó hormon a méhizomok összehú­zódását okozza, esetenként spon­tán vetélést eredményez. A progesz­teron túlsúlya esetén a normális időben megindult szülés húzódik el a természetesnél jóval hosszabb ideig. Feladatunk tehát mindkét eset megakadályozása. Kísérleteink iga­zolták a hipotézist: prosztaglandin túladagolásának következménye, a méhizomzat heves összehúzódása progeszteron adagolásával megszün­tethető, kivédhető. • Ml e röviden vázolt elmélet gyakor­lati alkalmazásának távlati lehetősége? — Háromirányú. Közvetkeztetéseit elsősorban a koraszülések megelőzé­sében lehet praktikusan alkalmazni, másrészt a terhességmegszakítás me­tódusában lehet újszerű szerepe. Ez utóbbi esetben úgy, hogy mechani­kai beavatkozás nélkül olyan anya­got juttatunk az anya szervezetébe, melynek hatására a fentebb emlí­tett egyensúly, a see-saw biológiai mechanizmus „félrebillen” a prosz­taglandin javára, s erre a méhizom­zat erőteljes összehúzódásokkal rea­gál. Az eredmény: megszakad a ter­hesség. Igen korai stádiumban is alkalmazható, de későbbi szakaszá­ban is eredményes. Az anyaméhet így nem éri mechanikus károsodás, s mivel gyors, pontos ingerről van szó, a későbbi kedvezőt­len hormonális hatások előfordulá­sának esélye is elenyésző. A deb­receni klinikán egyébként már 800 esetben hajtottak végre ilyen eljá­rással terhességmegszakítást, Űj lehetőségeket kínál a fogam­zásgátlásban is a teóriából adó­dó felismerések gyakorlati alkalma­zása. Erre az Egyesült Államokban már van példa. Elég a menstruációs ciklus egy kritikus napján egyetlen pirulát lenyelni, s megelőzhető a nem kívánt terhesség. Legfontosabb haszna a kutatásoknak azonban mégis a koraszülések megelőzésében keresendő. • Professzor úr sok előadást tart vi­lágszerte, s legutóbb egyórás filmet ké­szített önnel a Magyar Televízió. Mikor láthatjuk a munkásságáról szóló filmet? — A velem készített filmet, úgy tudom, februárban vetíti majd a Magyar Televízió. • Köszönöm a beszélgetést! Khim Antal l i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom