Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
I9T7. DECEMBER 25., VASÁRNAP ««err, jf/gr « 'KSlirUm 7 Fejlett jogi gondolkodás — szilárd törvényesség Téli séta a Pilis erdejében Fehérek már a zöld " Irta: dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Az állami tevékenységben a jogalkalmazásnak pagy a szerepe. A jogi munka eredményessége és hatékonysága viszont nagymértékben függ a jogalkalmazók politikai és szakmai képzettségétől, mert tudásuk színvonala a jogesetek helyes jogpolitikai megítélésére közvetlen hatást gyakorol. Nagyon fontos az is, hogy a jogalkalmazók gondolkodás- módja azonosuljon a jogpolitikai irányelvekben meghatározott követelményekkel, mert a belső meggyőződésen alapuló jogi tevékenység közvetlenül segíti társadalompolitikai céljaink megvalósítását. Elválaszthatatlan a politikától A jogpolitikai elvekkel való egyetértés és a jogszabályoknak azokkal összhangban történő végrehajtása, a jog és a politika kapcsolatának marxista—leninista értelmezése jelenti §zt a helyes jogi gondolkodásmódot, amely — más tényezőkkel együtt — alapja a szocialista törvényesség megvalósulásának is. Néha, egyes helyeken még ma is találkozunk olyanokkal, akik elismerik, hogy a jogi munka egyszersmind politikai tevékenység, de ezt olykor a jog érvényesülésének rovására emlegetik. Szem elől tévesztik, hogy a politika és a jog szocialista társadalmi rendszeriünkben nem lehet ellentétes, a jogászi és a politikai munka nem állítható egymással szembe. Az ilyen nézeteket vallókat meg kell győznünk, hogy a jogászi gondolkodás akkor jogi, ha politikus, a jogászi munka pedig akkor politikus, ha a jogszabályokat jól és következetesen hajtjuk végre. Figyelembe kell vennünk, hogy a jog nem automatikusan, hanem emberi közreműködéssel,' a jogalkalmazó szervek útján fejti ki hatását. Ebben a folyamatban jelenik meg a jogi gondolkodás, mint olyan tényező, amely döntően meghatározza, hogy a jogszabályok alkalmazása megfelelően szolgálja-e a gazdasági, társadalmi rendet, vagyis társadalmi rendeltetésének megfelelően funkcionál-e vagy sem. Szocialista államunk . mindig fontosnak tartotta a szocialista törvényesség érvényesülését, és a jövőben is erre következetesen törekszik, mindenkitől megköveteli az egész nép érdekeit kifejező törvények megtartását, és védi a törvények szerint élő állampolgárok biztonságát, biztosítja jogaik gyakorlását. A törvényesség érvényesülése természetesen nem jelenti azt, hogy ezen a területen már nincs tennivalónk. A törvényességet tovább kell szilárdítanunk, s arra kell törekednünk, hogy a jogalkalmazói munka az állandóan fejlődő szocialista társadalmi viszonyokat erősítse. Természetesen az ügyészi, a bűnüldöző és az igazságügyi szervek munkájában is van még javítanivaló. Az ügyészi tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy minden területen érzékenyebben kell reagálnunk az előforduló hibákra, a törvénysértésekre. Ezért a már említett jogi gondolkodás fejlesztése a szocialista törvényesség szilárdítását szolgálja. Az össztársadalom érdekei A társadalom tagjai jogi gondolkodását — a jogászokét és nem jogászokét egyaránt — sokféle hatás befolyásolja, alakítja. Elsősorban a jogászok feladata, hogy a jogi ismereteket terjesszék és fogadtassák el azokat a közvéleménnyel, mert az segíti az állami, a gazdálkodási és az állampolgári fegyelem szilárdítását is. Tapasztaljuk, hogy főleg a gazdálkodás körében a vállalati és szövetkezeti csoportérdek a gondolkodásban rejlő eltérések miatt nem mindig esik egybe a népgazdasági érdekkel. Egyes helyeken nagyon erős a kísértés arra, hogy ilyen esetben a vállalat vagy szövetkezet a csoportérdeket helyezze előtérbe. A jogászoknak jelentős feladatuk ilyenkor, hogy segítsék a helyes álláspont kialakítását jogi eszközökkel is. Tapasztaljuk azt is, hogy egyes gazdálkodó szervek arra próbálják felhasználni a jogot, hogy felelősségüket elhárítsák. Egy konkrét esetben a lakásfenntartó szövetkezet szavatossági igényből eredően 8 millió forint megfizetése iránti keresetet nyújtott be a lakásokat tervező és kivitelező vállalatok ellen a bírósághoz, mert a szövetkezet által fenntartott csaknem 300 lakás termofor kéményei élet- veszélyesekké váltak és azok kijavítási költségeit a vétlen, zömmel kis fizetésű 466 családnak kellett volna fedeznie. A perben mind a felperes, mind az alperesek a saját csoportérdeküket képviselték egymással szemben. Az alperes vállalatok jogi képviselői a maguk szűkebb értelemben vett jogi gondolkodásukban csak azt tartották szem előtt, hogy a kijavítás költségeit hogyan háríthatnák el a vállalataiktól. A perben fellépő ügyésznek kellett az össztársadalmi érdeket kifejező álláspontot képviselnie. Mint orvosoknak a gyógyítás Egyes ügyek tapasztalatai szerint helyenként a jogi gondolkodásban is érezteti kedvezőtlen hatását az, hogy az anyagi jólét fokozódásával egyidejűleg terjed az anyagiasság, a harácsolási szellem. A korrupcióba torkolló bor.Volt úgy, hogy sűrű pely- hekben hullott a hó, előfordult az is, hogy nem. Mindenesetre: a karácsony —karácsony. A család ünnepe. Fenyő- és gyertyaviaszállat, ajándékok a fa alatt... Persze, nem mindenkinek. Szokás megírni ilyentájt — pátosszal, nagybecsüléssel, sokféleképp —, hogy az ünnepen tűzoltók, mentők, rendőrök, orvosok, szerelők végzik hétköznapi munkájukat. Ök az ünnep ügyeletesei. Közülük kerestünk fel most hármat a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházában. Pulykát sütök Nagy Dénesné cukrász: — Igen, én is itt dolgozom karácsonykor, persze, csak délután kettőig, azután mindenki hazamehet a konyháról. Hideg vacsorát kapnak a betegek. De másnap, harmadnap ismét fél ötkor kell kelnem, hogy időben érkezzek Kistarcsáról, ott lakom. — Mit csinálnék helyette? Rengeteg mindent. Például finom ebédet főznék a férjemnek, ő is itt dolgozik a kórházban, gépkocsivezető... Pulykalevest, szalonnával spékelt combját, rántott mel- lehúsát, gesztenyepürét. No, azért meglesz a pulyka. Ha máskor nem, előző éjszaka elkészítem... — Nem, nem lenne olyan, mint egy munkanap. Későn ébrednék. Azután kényelmesen tennék-vennék. Talán színházba is elmehetnénk együtt, a Hamletet nagyon ravalózás, a „csúszópénzek”, a harácsolás ellen olykor még a jogászok sem lépnek fel, noha ez épp olyan hivatásukból fakadó kötelességük lenne, mint az orvosoknak a gyógyítás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a különböző intézkedések következtében egyes nyerészkedési formák vissza is szorulnak, helyükbé némelykor más, újobb formájú visszaélések lépnek. Az ilyen természetű ügyek sokszor a büntetőbíróságot is megjárják. A spekuláció, a harácsolás visszaszorítására azonban a jog egymaga nem képes. A társadalmi erők összefogására, a nyerészkedést minden formájában elítélő egységes közszellem kialakítására és állandó erősítésére, hatékony erkölcsi nevelő munkára van szükség. A szabályok ismeretében A szocialista társadalomban számos lehetőség van a törvénysértést elősegítő okok megszüntetésére, valamint az állampolgárok törvénytiszteletének növelésére. Az eredmények elérésének feltétele, hogy a társadalom tagjainak jogismerete és jogi jártassága tovább fejlődjék. Fontos követelmény, hogy a jogszabályok lényegét időben megismerjék, mert a jogi és a helyes morális magatartási szabályok ismerete és megtartása növeli a társadalom politikai és erkölcsi szilárdságát. A közvagyon védelme például még eredményesebb lehet, ha az arra illetékes gazdasági vezetők felelősségérzete a jogszabályok ismeretén, helyes értelmezésén alapul, és alkalmazzák is azokat az előírásokat, amelyek teljesítése nemcsak törvényes, hanem erkölcsi és politikai kötelességük is. szeretném megnézni. Vagy a szülőkhöz látogatnánk. — Négy óra tájt érünk haza, de a fát mindenképpen feldíszítjük. Annak jó, aki nem dolgozik az ünnepen. Mehet külföldre, vagy szabadságra. Szívesen elutaznék két napra én is, de nem lehet. Kétszázötven betegnek kell ünnepi süteményt készíteni... Másnap reggel Dr. Nádas Erika gyermek- gyógyász: — Egyéves múlt a lányom novemberben, vele és a férjemmel tölteném az ünnepet. Bevallom, féligmeddig önzésből vállaltam az ügyeletet; így csak a 24-iki nap vész el. Igen, másnap reggel lesz nálunk karácsony este: leeresztjük majd a redőnyt, gyertyát gyújtunk és csillagszórót. Krisztina kicsi még, aligha veszi zokon a félnapos késést... — Legszívesebben aludnék. Igencsak rám fér, most jönnek a gyerek fogai, ritkán jutok éjszakai nyugodt pihenéshez. Utána összecsapnám gyorsan a rendhagyó menüt: a kocsonyát és a csülköt tormával. Ezt szereti legjobban a férjem, ö a szülészeten dolgozik. Egy napot töltünk majd együtt, a huszonötödikét. Délelőtt a régi ígéret: az Állatkert, s ha lesz hó, elvisszük Krisztit szánkózni. Azután este, ha elaludt, talán tekergünk egyet a hegyoldalon... — Tíz éve dolgozom gyermekorvosként. Amíg nem volt saját gyerekünk, együtt Az erdők sétaútjait csakúgy, mint a jelölt turistauta- kat így télidőben hó fedi, fehérek már a zöld folyosók. Városok, községek, települések közelében lehet fekete a karácsony; az erdők mélye csendet és fagyott-dérlepte ágakat rejt. Idilli képek a vadetetők körül, puha, fehér csend a pihenők, kilátók, turistaházak környékén. — Melyek amilyen tájba illően szépek, olyan költségesek is — kapom a józan, romantikus felhangok nélküli tájékoztatást a hétköznapok munkájáról; Bertényi Miklós erdőművelési főelőadó a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság feladatairól, tevékenységéről beszél. Arról, hogy milyen az élet a decemberi erdőben, így karácsony tájt, a hó alatt. A táj esztétikája — Harmincháromezer hektárnyi az erdőgazdaság területe, ebből 26 ezer hektár a pilisi tömb. A legértékesebb részeket kiemelve tekintjük védett területnek, s nemcsak a flórát és faunát, vagyis a növényi és állatvilágot, hanem a környező településeket is: szerkezetük, építészeti stílusuk okán. Elsősorban Visegrá- dot és Dömöst, de ide soroljuk Pilisszentkerésztét és Pi- lisszentléleket is. Külön ügyelünk arra, hogy a táj stílusegységét ne bonsta meg újonnan épülő alpesit mimelő sátortető. vagy mediterránt utánzó tetőterasz. A táj e tekintetben is védelemre szorul, hiszen a tájvédelmi körzet egy-egy földrajzi egység jellegének, szépségének, kultúrájának hagyományait őrzi. — A karácsonyi erdő hangulatát szívesen társítjuk gondolatban zúzmarás fenyő-, gailyákkat, fagyönggyel, - \ — Ami az utóbbit illeti, . vérbeli erdész arra nem mondhat mást, mint hogy — ellenére északi szomszédainknak fagyöngyhöz kötődő, kedtöltöttünk minden karácsonyt, itt a kórházban, ügyeletben. Ez az első alkalom, hogy a férjem és én külön kerülünk az ünnepen... Együtt a család — Ritkán jön össze az egész rokonság, nyolcán vagyunk testvérek, én az ötödik a borban — mondja Dúzs Edit nővér a sebészetről. — Békés megyében laknak a szüleim, Bélmegyeren. Bizony, szívesen mennék haza, vinném az udvarlómat is. De nem lehet... — Pedig odahaza gyönyörű a karácsony. A nők díszítik fel a fát, tavaly vagy kétméteres volt. Este hétkor csöngetünk, bejönnek a férfiak, azután gyújtunk gyertyát, adjuk át az ajándékokat. Hogy mit? Rengeteg lenne elsorolni... — És azután az ünnepi vacsora. Az ám az igazi. Tavaly levágták anyámék a disznót karácsonyra. A beigli sem maradhat el, én a diósat szeretem. — Az első karácsonyom, amit nem otthon töltök, a mostani. Igaz, itt az osztályon körülbelül hatvan beteg lesz: nem hagyhatjuk őket magukra. A többi kolléganőmet a gyereke, családja várja, én meg független vagyok. Magától értetődik, hogy önként vállaltam az ünnepi ügyeletet. ★ A földeken ilyenkor nem dolgoznak. A gyárakban is állnak a gépek. De vannak munkahelyek. amelyeknek ablakai világosak... Vasvári G. Pál A cukrász, az orvos, a nővér Kórháziak karácsonya vés, s nálunk is terjedőben levő szokásaira, — káros élősködő ez a fák koronáján, a túltartott erdőkre jellemző, irtani kell. A zúzmarás fenyőgallyaknak viszont örömmel vagyunk bővében: égyrészt, mert ilyenkor tisztítjuk a fiatalosokat. s a ritkításkor levágott zöld gallyakat a Fővárosi Kertészeti Vállalat átveszi tőlünk, így díszítő részesei a karácsonyi asztaloknak, ajándékcsomagoknak. Másrészt, mert a tölgyesek, bükkösök, gyertyánosok nyiladékaiba telepített kis fenyőket december közepén kezdjük kivágni karácsonyfának, ellátva vele a Parkerdőgazdaság dolgozóit és a környékbeli lakosságot. Egy karácsonyi fenyő általában 5—fi éve? fp. s talán kevesek előtt isméig' hogy' a sfeéjiV tót- más féíyőfá kóförfóVorialáhák titka: nem szabad a csemetét jó termőföldbe ültetni. Merthogy a jó talajon hamar megnyúlik, s ilyenkor az ágörvek messze esnek egymástól. — A téli erdőhöz tartozik a zizegő villanyfűrész, a tompa zajjal alázuhanó faóriások hangja. Az erdőgazdálkodás célja a fakitermelés. — Olyannyira, hogy el nem választható az a fatermesztás- től, a fafeldolgozástól és a felújítástól semmiképp. Amikor kitermeljük a fát, vagyis egy-egy területen vágjuk, a számtalan szakmai szempont mellett arra is tekintettel kell lennünk, hogy nem szabad sebet ejteni■ a tájon. Maga a favágás ma is a leglátványosabb munkafolyamat, a legkifizetődőbb is, és ellenére a gépesítettségnek, még mindig' az egyik legnehezebb fizikai munka. Közelítő gép, motorfűrész, rakodó együttesen sem elégségesek ahhoz, hogy a tíztizenöt főnyi favágó munkacsapat ne kényszerüljön fizikai erejét teljességgel beleadni ebbe a munkába. Az egy főre jutó havi 4—50Ó0 forintnyi átlagkeresettel országos viszonylatban a Pilisi Parkerdőgazdaság az első helyen áll, s ez kedvező. A kézi munkaerő azonban nálunk is fogy; e tekintetben a hogyan tovább a nem túl távoli jövő gondja lesz. Sport ís gazdáik-'. — S az erdők vadját tél- időben védik vagy vadásszák? — A kettő nem zárja ki egymást. Ellenkezőleg. Kiegé- I szíti. Védjük az állományt a vadetetőkkel, a vadászati ' ti- J lalmi idők betartásával, a j vadorzók elleni küzdelemmel, sőt a vadszámlálással-vad- | becsléssel is. Ez utóbbi alap- I ján ütemtervet készítünk, hisz 1 az erdő vadeltartó képessége j adott: az egyensúlyra vigyáz- j ni kell. A várható vadszano- ! rulatot figyelembe véve készül a kilövési terv, amely jórészt a gazdaság saját bér- | kilövő vadásztársaságának j teendőit szabja meg. Erdeink- I ben egy-egy területet östIő r : * vadat, így kap b is-ritkítják a csolódik a sport és a gazdáiké •ás, a biológiai egyensúly mc. ‘soort szóba keriilt, a rend ke Ivéért említsük meg, az erdőben, erdőövezte tájon C :'3tt válfajai köantra gondolunk ' elsőként. A tél i sportod legis1 mertebbike m .giscsax a sízés, 1 legnépszsrűbbi ke pedig a ródtóbbira különösen a r:: lám lankái alkalmasak. A süli.eit az idei télen is mrk Inek, bár a koIrán jött, ncr mb éri havazás megakadályoz 1 szerel vány rész: a, hogy az új *tika? Kirándülások' téli sC.A k gr. erdőkben? — A ~ki felelt au’ cfo nrköiőkig TitÜíáVf^ az érdidcgenvezek'^" sen az au Lóba • ^ira is lehetséges, sőt sej. it autóbuszaink is járják az ercfőt e célból. jainkat s a m nte^y 700 kilóméternyi jel eít turistautat azonban min :1 énképpen' óvni akarjuk a c ivilizácíó á.rtalmaitól, zajtól, L legismertebb _ mellett 'most é kiránc! ulóközp; >nt, a kisvillim —mcűijátőheo'! i, ahol szálonnasülok es'ház~k, kilátók, niifó«3nih'ynnk 1 lflGiC cl till — ba illően. Leérve a rr ra, magunk mögött -hagv; r\v, orrinv-efs a/ l.kal együtt a -fehérséget, tavat is. A szü rke aszfalt-éli a kilométereket mis üra az út mentén, , meg as d re'kerítés hálója mögött \ eme löd áru búkkan elő. Fiatal : sorjáznak: ézeket em el g ° • i - ki i földlabdával együtt a Z IL kezélő je s helyezi óvato: 3?n a mellette álló teh orcánk öcsi .platóiára. A héttagú Kél-. brigád dőlgozik itt, aki ik a) Fővárosi Kertészet faiak iából viszik át a telepítend o, i: mmár • megerősödött fiák lkat, az új, végleges helyül — Balnizni dsa k fagyban lehet — mar ’ xálhási Mlhály, s m~‘u ] iuk hogy a balnizés földia r ú együttes faátul tetőst ja: Kömény munka a szikr télben; január d°rek 0 fa cserál helyet ily mods persze köz-** ben egy hét csonytájt itt is V r úr ha tói A' többi tagjai h. aki k. vagy rokonok vagy f p 1 U b: ’: 'b mopnek haza a N; •?!'e ilyenkor disznó zárra. Hogv azután karán múltával v i S3z ?.i érve, i lazítják, erpeljék;. száll í : tovább a csemetéié kát, mél vekből tavaszta, valahol bb zöld. foIJ Ud'JL llj JbC S3 Ildikó I 4
