Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

1977. DECEMBER 24., SZOMBAT ‘xMdap Szilágyi Dezsőre emlékeztek Szilágyi Dezső, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom harcosa születésének 80. évfor­dulója alkalmából koszorűzási ünnepséget rendeztek pénte­ken a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjá­ban. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Púja Frigyes és Berecz János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága részéről Nagy József né és Sze­rényt Sándor, a Magyar Parti­ján Szövetség képviseletében Rostás István és László Aladár helyezte el a megemlékezés koszorúit. Szabó János köszöntése Szabó János nyugalmazott minisztert, á párt-- és a munkásmozgalom régi harco­sát 80. születésnapja alkal­mából az MSZMP Központi Bizottsága levélben köszön­tötte. A Köizponti Bizottság üd­vözletét és ajándékát Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. Több és jobb a karton A Papíripari Vállalat az idén több kartonpapírt gyártott, s a termékek minősége is jobb volt, mint a korábbi években. A gépekről 4—5 ezer kilogrammos kartonpapírtekercsek ke­rülnek le. Márkázzák a vecsési káposztát Az őstermelők sem kerülnek hátrányba VECSÉSI KÁPOSZTA KAP­HATÓ — ez a legjobb cégér a káposztának. Szinte az or­szág minden piacán találni belőle. A vecsési káposzta foga­lom. A vásárlók joggal kérdez­hetik: valóban vecsési min­den káposzta, amit így rek- lámoznak. és _ adr^k, gl ? ..... , A vecsési--Ferihegy Tsz - el-> nőké, Dobrovitz József a leg­illetékesebb. Csak elkeresztelik — Az ország minden tájára szállítunk káposztát. Elkép­zelhető, hogy minden piacon találni belőle. Gyakran elő­fordul azonban, Hogy az ős­termelő saját portékáját ve- csésiként árusítja. Ez nem is lenne baj, ha az így eladott káposzta jobb volna, mint a miénk. De sajnos, ez ritkán fordul elő. Gyakoribb a mi­nőségrontás, a keresztelés. Nehezen értik az emberek: hiába tanulta egy dunántúli termelő vecsési asszonytól a receptet, a káposzta attól ve­csési, hogy a vecsési határban terem. — Ahogy nem lehet tokaji aszút készíteni badacsonyi borból, ugyanúgy nem lehet vecsésit előállítani mondjuk, tiszántúli káposztából. A to­kaji aszú márka. Azt szeret­nénk, ha márka lenne a ve­csési káposzta is. — De hiszen már az. Mi s?m bizonyítja jobban, mint, hogy hamisítani próbálják. — Márkázni csak akkor le­het, ha van hivatalos szab­vány. A káposztának pedig még nincs. Először tehát az Országos Élelmezéstudományi Intézet vegyvizsgálatái alap­ján ki kell alakítani egy szab­Megtervezett Bozdulsttitnus A korszerűen szervezett üzemegységekben ebben az év­ben 20 százalékkal nőtt a ter­melékenység — igazolva a jó munkaszervezés előnyeit a Férfi Fehérneműgyárban is. Bár a varrónőknek még 25—30 százaléka a hagyományos mó­don dolgozik, de a vállalat több üzemében már bevezették a csomagos megmunkálást, s széles körben terjed a munka- szervezés ennél fejlettebb for­mája is. Azokon a munkahelyeken, ahol a régi szalagrendszer kö­töttsége megszűnt, a munkás­nők a varrnivalót általában 10 darabos csomagokban helyhez szállítva kapják. így egyéni el­határozástól, ügyességtől, gyor­saságtól, teljesítőképességtől függő kötetlen ütemben végez­hetik munkájukat. Még előbbre tartanak azok a munkahelyek, ahol a csomagos rendszer továbbfejlesztésével, korszerű kiszolgáló berendezé­sek, kézhezálló eszközök segít­ségével, gondosan megterve­zett, s a dolgozót legkevésbé fárasztó mozdulatritmussal va­lósul meg a termelő folyamat összhangja. A gyártásszervezés folytató­dik mindaddig, amíg a vállalat minden egysége eljut a legfej-- lettebb módszer alkalmazásáig. jelzi a nagyüzemi káposztát, nem kerülnek hátrányba a háztáji termelők? — Azt senki sem vitathat­ja, hogy a vecsési káposztá­nak mi, egyéni termelők vív­tuk ki a hírnevet — mondja Viola János, aki idestova öt­ven esztendeje foglalkozik káposztasavanyítással. — Az is igaz, hogy a szövetkezet .Szép lassari kitanulta; hogyan keülJ/Tkjs hordós £éljelek he­lyett több száz mázsát sava­nyítani. Ma már a nagyüze- mileg készített. savanyú ká­poszta semmiben sem külön­bözik a háztájitól. — Mi lesz, ha a szövetkezet a jövőben márkázza a nagy­üzemi káposztát, hiszen akkor csak az számít vecsésinek? — Nekem is van ám egy márkám — mondja huncut kacsintással Viola János —, a menyem. Ha ő kimegy á piac­ra árulná, senki sem kételke­dik abban, hogy a káposzta, amit vett, Vecaésről való-e. Aztán eddig úgy volt, hogy­ha már nem győztünk magunk az értékesítést, átvette a tsz a fölösleget. Akkor pedig a háztájit éppúgy márkázzák majd, mint a savanyítóüze­mit. És tehetik, mert a minő­ségben nincs különbség. Egy a' fontos, hogy Vecsésen ter­mett ! / VVanatka Gabriella A mezőgazdaság technikai alapja Korszerűbb gépek, jobb szervizek Mint már jelentettük, Pest megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben is megkezdődött a jövő évi tervek egyezteté­se. E munka során készítet­ték el azt a felmérést, amely az 1978-as termelés technikai alapjáról ad képet. Megálla­pítható, hogy a termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok gépellátottsága nem rosszabb az országos átlag­nál, évről évre több nagy tel­jesítményű erő- és munkagép dolgozik a határban, de já­rásonként és gazdaságonként is még mindig nagy a kü­lönbség. A termelési rendsze­rekhez tartozó gazdaságok gépei általában korszerűb­bek, jobban megfelelnek a kor termelési követelményeinek. Négy fokozatú lépcső Az utóbbi években a leg­több gazdaságban nagy ösz- szegeket költöttek gépberu­házásokra. Javult az eszköz­ellátottság, bár csökkent a traktorok száma, nőtt az össz­teljesítmény. 1970-ben 4355, az idén 3548 traktor dolgozott Pest megye határában, eb­ből 282-t az idén vásároltak a gazdaságok. Jelenleg a tel­jes traktorpark 7,9 százaléka új, de ez csak a leselejtezés­re kerülő régit pótolja. A beszerzési gondok miatt lassan és csak kis mértékben módosul a kialakult négy fo­kozatú lépcső. A géppark 7,4 százaléka 49 lóerősnél ki­sebb, 85,6 százaléka 50—99, 4,8 százaléka 100—180, s mind­össze 2,2 százaléka 181 ló­erősnél nagyobb. Az utób­biakból jóval több kellene, s .aémi...s^mláletyáltozásra is. szükség van, mert több her lyen, mondhatni, státus- szimbólumként szerepel a Rá- ba-Steyger, vagy a John- Deer nagygép. Nem alakítják ki a gép hatékony üzemelte­téséhez szükséges táblamé­reteket, nincs mindenütt megfelelő kezelő személyzet, sem szerviz és gépműhely. Jónak mondható az egy traktoregységre jutó szántó- terület aránya. (Egy traktor­egység = 15 lóerő.) A terme­lőszövetkezetekben 1970-ben 46, jelenleg 34,7 hektár jut egy traktoregységre. Az álla­mi gazdaságoknál ez a mufa- tószám 35-ről 29,2 hektárra csökkent. Sajnos, az egyes já­rások és gazdaságok között elég nagy az eltérés. Kedve­zőtlen a helyzet a megyei át­laghoz képest a gödöllői, ceg­lédi, váci és monori járás tsz-eiben, a leggyengébb a gépellátottság a nagykátai já- rásban és Nagykőrös város szövetkezeteiben. Még száz kombájn A termésátlagok növeke­désével egyre nagyobb igény jelentkezik a nagy teljesít­ményű kombájnok iránt. Saj­nos, még mindig több mint 30 hektár gabona jut egy kombájnra a megyében, de itt is elég nagy a szóródás. Az idén 90 új gépet vásárol­tak a gazdaságok, ebből 59 SZK—5-ös, 9 SZK—6-os, 22 E—512-es volt. Az aratás gyors lebonyolításához még száz kombájn beszerzésére van szükség. A fent említett termésátlag-növekedés miatt minél több nagy teljesítmé­nyű kellene, hiszen jelenleg a kombájnoknak csak 10,6 százaléka képes a percenként 6 kilogramm fölötti teljesít­ményre. Javult a munkagép-ellátott­ság, de az anyagminőség még mindig sok gondot okoz. A megye kukoricavetőgép-ka- pacitása 5850 hektár egy 10 órás műszakra vetítve, te­hát elvileg 11 munkanap alatt el lehetne végezni a ta­vaszi vetést, de, sajnos, a já­rások és egyes gazdaságok között e téren is nagy még a különbség. A 288 kukorica­betakarító adapter kevés. Kü­lönösen nagy gondot okoz a hiánya a monori, gödöllői, nagykátai járásban és a nagy­kőrösi tsz-ekben. A több mint 2700 hektár vetőmagkukorica szedése sincs gépesítve. Több figyelmet — és pénzt — kell fordítani jövőre a szálas ta­karmányok termesztésének, betakarításának gépesítésére is. Pest megye mezőgazdasá­ga jelenleg 4043 szállítópla­tós pótkocsival rendelkezik, melyeknek teherbírása 20 576 tonna. A 2 tonna feletti te­herbírású szállítóplatós gép­kocsik száma 1812, teherbírá­suk 9363 tonna. Csúcsidő- szakban csak kedvező időjá­rás esetén elég ez a kapaci­tás a szállítások lebonyolítá­sához. Hiányos felszereléssel A gépjavítás és -karban­tartás nem tartott lépést a géppark fejlődésével. A kö­vetkező számok is azt bizo­nyítják, hogy kevés a mű­helytér, a szervizüzemek te­rülete, hiányos a felszerelé­sük. Az összes javítóműhely területe 60 342 négyzetméter, melyből 20 947 négyzetmé­ter korszerű. A 6777 négy­zetméter szervizműhelyből mindössze 2810 korszerű. Ah­hoz, hogy a jelenleginél ma­gasabb színvonalon javíthas­sák a gépeket, 21 660 négy­zetméter új javítótérre és 7 ezer négyzetméter szervizbő­vítésre lenne szükség. Ezt be­ruházással, illetve ■ rekonst­rukcióval lehet megoldani. Ezen kívül a jelenleginél kor­szerűbb szerszámokkal, ké­szülékekkel kell felszerelni a meglévő és létesítendő mű­helyeket. T. A.L. DUNAKESZI VAGONVET KÖZT ETŐK Új kocsik helyett újjávarázsoltak Az ország vasútvonalain közlekedő személyszállító ko­csik jó háromnegyede az el­múlt 25 esztendőben Budake­szin készült. A jubileumot egy kicsit szomorkásán ünnepelték a közelmúltban a járműjavító tervezői, konstruktőrei, laka­tosai, fényezői. Idén ugyanis már csupán hetvenkilenc, jö­vőre pedig már csak harminc új vasúti kocsit gyártanak az üzemben. Az elmúlt 25 év alatt ugyan­is a magyar vasutat sikerült kellő számú szerelvénnyel el­látni, s most a nagyobb gondot erek üzemben tartására, javítá­sára, karbantartására kell fordítani. Egy ilyen kocsinak ugyanis körülbelül 30 évig kell futnia. Hogy idő előtt ne öregedjenek el, időről időre minden porci- kájukat át kell vizsgálni, a hí­Oktatási kabinet az áruházban A MÉSZÖV is vállal szakmunkásképzést Pest. megye szövetkezeti ke­reskedelmének évek óta gond­ja a szakmai utánpótlás és a hozzáértő munkaerő előte­remtése. A megoldás érdeké­ben a MÉSZÖV jelentékeny szervező és koordinációs fel­adatokat old meg, oktatást is vállal a szakmunkásképző in­tézet felkérésére. Az idei tanévben 1426 szak­munkástanulót oktatnak há­rom évfolyamon. A 210 elsős diák azonban nem oldja meg három év múlva bizonyos szakmákban a munkaerő­gondot. A tervezettnél keveseb­ben jelentkeztek a vegyesbolti, a szakács és a c-'krász szakmákra. Sürgető­vé vált a kereskedelmi mun­ka népszerűsitése, ugyanak­kor a képzésnek az eddigiek­nél hatékonyabb előkészíté­se is. A szövetkezetek, az ál­talános iskolák és a középis­kolák közvetlen kapcsolata elengedhetetlen követelmény lenne. Fontos, hogy a pálya- irányításból ne maradjon ki a kereskedelmi szakma sem. Külön figyelmet érdemel bizonyos szakmák elnőie­sedése: a kereskedelemben elhelyez­kedő fiatalok 90 százaléka lány, holott nem tartozik ép­pen a fizikailag könnyű mun­kák közé. Az illetékes iskolákban értékelték az ÁFÉSZ-eknél folytatott szakmai-gyakorlati oktatást. Megállapították, hogy javultak a személyi és tárgyi feltételek, de még to­vábbi korszerűsítés szüksé­ges. A gyakorlati, szakmai ismeretek színvonalasabb ok­tatását teszi lehetővé, ha a tanulók egy helyen, olyan üzletben dolgoznak, ahol jól képzett boltvezető irányítja őket. Ehhez a követelmény­hez igazodtak, amikor létre­hozták a budaörsi ABC-áru- házhoz kapcsolódó oktatási kabinetet. A MÉSZÖV hason­ló központokat ad át az ötö­dik ötéves terv időszakában Dabason, Érden, Cegléden és Vácott. Egyidejűleg bővíteni kívánják az ÁFÉSZ-ek ellá­tási körzeteiben az olyan üz­letek számát is, amelyekben egyszerre tíznél több tanulót is foglalkoztatni tudnak. Ajánlatos megszüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy tanév közben a diákokat a szövetkezetek egyik boltból a másikba helyezik át. Gya­kori az is, hogy nem a tanult szakmá­ban tevékenykednek, a vizsgán pedig vagy na­gyon gyenge osztályzatot kapnak, vagy megbuknak. A felnőtt szakmunkáskép­zés jelentősége rendkívül nagy. Tavaly még 6192 bolti kiskereskedelmi és vendég­látóipari dolgozó közül 2364- nek nem volt szakképesíté­se. Az idén 719 felnőttet ok- ta+nak. Ez azonban még min­dig keveset javít a helyzeten. bás alkatrészeket kicserélni. Erről tájékoztatott a MÁV du­nakeszi Járműjavítójának fej­lesztési főmérnöke, Kalmár János. Nem lebecsülendő feladat a vasúti kocsijavítás. A tömeg- közlekedési eszközök biztonsá­gára sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint akármi­lyen más járműre. Rendszere­sek a vizsgák, s bizony mi uta­sok is gyakran okai vagyunk a kocsik betegségeinek. Elszo­morító látvány, hogy a teg­nap még új, vagy újjá vará­zsolt kupékban széttépett ülé­sek, szétroncsolt zárak, tönk­retett elektromos felszerelések várnak tömegével pótlásra. Tizennégy, tizenöt éven­ként, főjavításra kerül minden egyes személyszál­lító vagon. Ilyenkor több munkával jár a reparálás, mint egy új kocsi gyártása. Azzal igyekeznek most ezen gyorsítani, hogy fel­használják az új kocsi gyártá­sára való szerszámokat és technológiát. Egészen a vázig „levetkőztetik” a kocsit aztán, mintha újat készítenének, elő­regyártott elemekkel szerelik össze újra. Ilyenkor a kigör­dülő szerelvényekről meg sem lehet állapítani, hogy valójá­ban mikor készültek. Nemcsak jobbak, hanem korszerűbbek is lesznek, mint korábban, hiszen mindazokkal a műszerekkel, szerelvényekkel ellátják őket, amiket az újakra terveztek. Évente körülbelül 1500 vasúti kocsi fordul meg Dunakeszin. A MÁV különböző típusú jár­művein kívül itt tartják kar­ban a Győr—Sopron—Ében- furti vasúti vagonparkot, a speciális postakocsikat is. , Jövőre 30 új kocsi összeszed relése szerepel a Járműjavító1 terveiben. Közülük 20, aJ: NDK-ba kerül. A 30 fekvőheí lyes, turistakocsikból tízet I hazai vasút szolgálatába állí{ tanak. V Cs. A. 4 4 ványt. Aztán nekünk meg kell teremteni a minőségvé­delem feltételeit. Nyolc-tíz kiló a ládában — Mit jelent ez? — Látott-e már tokaji aszút, vagy szürkebarátot ki­mérve árusítani? Ugye nem. A minőségvédelem legalapve­.téPk.MWPÍS*. bogy ,lárí cso­magolásban, emplemaval el­látva tiózzúk' forgalomba ter­mékeinket. így elkerülhetjük a jó- vagy rosszindulatú ke­resztelést A termelőszövetkezet a Pest megyei Műanyagipari Vállalattal közösen olyan jól zárható, könnyen raktározha­tó és szállítható műanyag ká­posztásládát készített, amely nem veszélyes az élelmeszer- re, könnyen tisztán tartható, és le is plombálható. Tehát az , így forgalomba hozott ká­poszta garantáltan vecsési. — Egy-egy ilyen műanyag láda 8—10 kilogramm káposz­ta tárolására alkalmas. Ki­sebb csomagolásra nem gon­doltak? — Műanyag tasakokkal is kísérletezünk, amelyekbe kilós tételek férnek. Jelenleg há­romféle tasakkal próbálko­zunk. Az alufóliás lenne a legtökéletesebb, mert egy évig natúr minőségben meg­őrzi a káposztát, de a kivitele­zése egyelőre nagyon sokba kerül. A másik két tasak ol­csóbb. de el kell érnünk, hogy a polietilén ízét ne vegye át a benne tárolt káposzta. Több száz éve hagyomány Vecsésen a káposztater­mesztés és ' -savanyítás több száz éves hagyomány. Ha va­laki a községbe költözött, el­sőnek a káposzta titkát tuda­kolta. És ez a titok apáról fiú­ra szállt. — Ha a Ferihegy Tsz fém-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom