Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

A Szovjetunió következetesen és elvszeráen folytatja politikáját Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravda munkatársának PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az alábbiakban. közöljük Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének a Pravda tudósítójának kérdé­seire adott válaszait: KÉRDÉS: Most, az 1977-es esztendő végén, az ön néze­te szerint, mi jellemzi legin­kább hazánk nemzetközi hely­zetét, országunknak a béke és az enyhülés érdekében ki­fejtett erőfeszítéseit? VÁLASZ: A közelmúltban, a jubileumi ünnepségek nap­jaiban meglehetősen részle­tesen foglalkoztam a Szovjet­unió nemzetközi helyzetének legkülönfélébb vonatkozásai­val Ennél fogva most csupán néhány mozzanatot emelnék ki. Mindenekelőtt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Ára 80 fillér 1977. DECEMBER 24., SZOMBAT Építők helyébe szerelők Határidőre elkészül a Vinnyica—AIber tirsa távvezeték nappal se késsenek a munká­val, ne akadályozzák a jövő év októberi üzemibe helye­zést. A három sserelésvezetőség kőéül egy Cegléden található, most éppen Abony környé­kén állítják az oszlopokat. Jövő márciusig minden egyes tartószerkezetnek a helyén kell állnia, s egy hónap múlva a combvastagságnyi sodronykö- tegefenek is a helyükre kell kerülniük. Az cszlopáttítás, a vezeték­húzás a legnehezebb, az al- bertirsai fogadóállomás épí­tése, a mintegy nyolcvan-száz vagormyi műszer, gép, kap­csoló, transzformátor felsze­relése a legkényesebb munka. Ezeknek a berendezéseknek némelyike 30—40 tonnát is nyom, mégis, legalább olyan kényesek, mint a legérzéke­nyebb számítógép. Az is ne­héz feladat elé állítja az OVIT, az Erőmű Tervező és Szerelő, valamint a többi vál­lalat szakembereit, hogy eh­hez hasonló berendezésekkel eddig nem dolgoztak nálunk. Két hónappal ezelőtt adtunk utoljára híradást az albert- irsai állomás építéséről, mely­nek az lesz a feladata, hogy fogadja és kisebb feszültsé­gűre transzformálja a villa­mos energiát, műszereivel fel­ügyeltjén a magyarországi ve­zetékszakasz biztonságára Az­óta alig ismerni rá az építke­zésre. Akkor is, most is körül­belül 400 ember doígozik. ál­landóan, de közülük kevesebb a kőműves és a vasszerkezet- szerelö, ugyanis teljesen elké­szült az impozáns vezénylő- épület, s felállították a 39 ha­talmas tartóoszlopot. Már ma is jó néhány elektromos szak­ember végzi itt a munkáját, de januártól egyre többen lesz­nek, s lassan teljesen átve­szik a terepet az építőktől. Segítségükre 18 szovjet szere­lésvezető is érkezik. A távvezeték építésében részt vevő és az importált villa­mos energiából részesülő tag­országok rendszeresen tájé­koztatják egymást arról, ho­gyan állnak saját területü­kön a munkával. A decembe­ri találkozóm azt állapította meg a bizottság, hogy a tag­országok együttműködése ki­váló, mindenütt tartják a ha­táridőket, nem lesz akadálya annak, hogy az új évben meg­érkezzen Albertinsára az el­ső szovjet „villamosenergia- szállítmány”. Cs. A. Magyar—szovjet kulturális megállapodás Pénteken a Külügyminisz­térium Dísz téri vendégházá­ban aláírták a magyar—szov­Az esztendő mérlege Teljesítik a tervet a vád üzemek A váci ipari üzemek többsége az év végére teljesíti idei tervét. Bár néhány helyen csak kampányszerű, ro­hammunkával tudják megoldani a termelési feladato­kat, a gyárak nagy része már az évközi ütemes munkával biztosította a tervteljesítést. A váci Cement- és Mészművek gyárában két hónappal ezelőtt még gondot okozott a cement kiszállítása, a torló­dások miatt 44 ezer tonnányi volt a lemaradás. A szocialis­ta brigádok túlórában és tár­sadalmi munkában hétvége­ken csomagolták és rakták be a vagonokba a keresett építő­ipari alapanyagot. Az erőfe­szítések sikerrel jártak: ha az időjárás nem akadályozza a mészkő bányászatát és szállí­tását, december 31-re várha­tóan teljesítik idei, 1 millió 170 ezer tonnányi tervüket. A gyárban a cementen kívül más termékeket is gyártanak. Mészből erre az évre 120 ezer tonna égetését tervezték, s ezt már teljesítették. Az év végéig további 3 ezer tonnát szállítanak megrendelőiknek. Mészkőlisztből mintegy 60 ezer tonna indult útnak. Az Egyesült Izzó váci gyá­rában a fénycsövek termelé­se csak néhány éve szerepel a programban, de máris az Izzó fő profilja. Az igények az idén tovább növekedtek, így a váci gyár december vé­gére várhatóan 15—18 száza­lékkal túlteljesíti exportter­vét. A belföldi szállításokban némi lemaradás mutatkozik, de a gazdasági vezetők bíz­nak a szocialista brigádok összefogásának sikerében. Az alkatrészgyártók már decem­ber elején befejezték az idei feladatok teljesítését A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában nagy gondot okozott, hogy az idei terveket már januárban csaknem tel­jesen át kellett dolgozniuk a változó piaci helyzet miatt. Ennek ellenére 830 millió fo­rintos vállalati árbevételi tervü­ket az év végére valószínűleg teljesítik. A gyár ferritet, fénycső- és higanygőzlámpa­fojtó transzformátorokat szál­lít több nyugati országba. Áruikért várhatóan 3,3 millió dollárt kapnak. Vannak azon­ban olyan évközi megrende­lések, amelyeknek teljesítése áthúzódik jövőre. Az Orion például néhány héttel ezelőtt egy új televíziótípushoz 2 ezer trafót kért, de ezt már csak 1978-ban szállítja a HAGY. December 20-ra befe­jezték az exportcikkek gyár­tását, s a hátralevő tíz nap­ban kamionokkal és vasúton juttatják el azokat megren­delőikhez. A TAURUS Gumiipari Vál­lalat váci üzemében június végén még tízszázalékos le­maradás mutatkozott a hen­gerüzem szerelési munkálatai­nak késére miatt. Az év végé­re várhatóan 98 százalékra teljesítik idei tervüket. A gyár egyik legkeresettebb ter­méke a mezőgazdaságban használatos gumipadló, amely­ből Angliába, Hollandiába, az NSZK-ba és Norvégiába is szállítanak. A jó minőségű magyar áru iránti kereslet az idén is nőtt, exporttervüket kétszeresére teljesítik. A Fortéban jelenleg a leg­nagyobb gond a szállítóesz­közök hiánya. Árbevételi ter­vüket már elérték, s teljesí­tik exportkötelezettségeiket is. Néhány piacon azonban érté­kesítési nehézségek keletkez­tek. Ennek ellenére minden szabad munkaerőt a termelés­be irányítottak. Bezárták például néhány hétre a fővá­rosban működő színesfilm-la- boratóriumot, s az ott dolgo­zók most a csomagolásnál se­gédkeznek. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységéből csaknem 2330 acélkonténert szállítottak ebben az évben az USA-ba, az NSZK-ba és Svédországba, s ezzel 105 szá­zalékra teljesítették export­tervüket. Belföldi vásárlóik­nak még további 280 darabot készítenek. Az öttonnás alu­mínium konténerekből 820 darabot gyártottak. Értékesí­tettek 180 lakókonténert is. A konténerek gyártásával két gyártósoron 220 munkás fog­lalkozik. F. Z. jet kormányközi kulturális együttműködési vegyes bizott­ság XIV. ülésének jegyző­könyvét. A dokumentumot magyar részről Pozsgay Imre kulturális miniszter, szovjet részről Vlagyimir Popov kul­turális miniszterhelyettes lát­ta el kézjegyével. Az ünnepé­lyes eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Rónai Rudolf, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének elnöke, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára. Ott volt politikai és kulturális életünk több vezető személyi­sége és jelen volt Féliksz Bogdanov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A jegyzőkönyv aláírása után Vlagyimir Popov többi között elmondotta: a tárgyalá­sokon áttekintették a kulturá­lis együttműködés egyes rész­területeit és megvitatták a két ország kulturális tevékenysé­gének tanasztalatait. Számos konkrét javaslatot is egyez­tettek, például hogy több mű­vészeti ágra terjesszék ki a fiatal alkotók képzését. Java­solták közös művészeti-okta­tási hét megrendezését. Elfo­gadtak olyan javaslatot is, hogy 1979-ben a két ország több városában is szervezzék meg a magyar, illetve szovjet színházművészet napjait. Dr. Zdenek Trhilk külügy­miniszter-helyettes vezetésével az a csehszlovák delegáció, amely részt vett a magyar— csehszlovák kulturális és ok­tatási munkabizottság 17. ülé­sén. pénteken elutazott ha­zánkból. Arturo Rodriguez miniszter­helyettes vezetésével, csakne i kéthetes itt-tartózkodás után pénteken elutazott hazánkból a Kubai Köztársaság felsőok­tatási küldöttsége. A küldöttség tanúiménj’útja során megbeszéléseket folyta­tott a felsőoktatás időszerű kérdéseiről az Oktatási Mi­nisztérium vezetőivel, s tár­gyalt a két minisztérium kö­zött megkötendő munkaterv­ről is. 4 I 4 Két éve több ezer gyári j munkás, tervezőmérnök, ve- i zetékszerelő, kőműves, doligo- ; zik egy olyan hataillmas épít- j kezesen, amelynek egyik vége I a Szovjetunióban, a donyeci | szénmedencében található, s I aztán átívelve erdőket, folyó- ikat, mezőket, hegyeket, egé- i szén a magyar, NDK-beli, | csehszlovák és lengyel laká- i sokig ér el. Teljesítményéről a szemlé- i letesség kedvéért csupán ainy- ; nyit, hogy 3,3 milliárd kilo- I watt villamos energiát képes ; szállítani. Ebből újabb 450 ki- : lovoltos vezetékeken 1—2 mil- i liárd kilowattórányi energiát | továbbítunk a szomszédos or- í szágokba. A hazánkban - ma- j radó energiamennyiség több i lesz, mint amennyit most leg- | nagyobb erőműveink egyike, a ; százhalombattai termel. Az óév és az űj esztendő ta- ; lálkozásával a legfontosabb ! szakaszába érkezett a gigá- ; szí építkezés, mely több vonat- ikozósban is érinti Pest nie- ! gyét. Az Országos Villamos I Távvezeték Vállalat beruhá- Izási osztályán arról tájékoz- ! tattak, hogy a 268 kilométer ! hoeszú magyar szakaszon a j tervek szerint haladnak a j munkával. A 687 darab, 40— 145 méter magas, egyenként 50 | tonna súlyú tartóoszlopból ! 572-t már összeszereltek, 383- [at fel is állítottak. I A fagyosra fordult idő sem ! akadályozza a vezetékszere- ! löket, ezt bizonyítja, hogy 125 ! kilométer hosszúságban már ja kábelek is a helyükre ke- jrülték. sőt, az ünnepek előtti l napokban még fokozódott a \ tempó. Mindenki becsületbe­li ügynek tekinti, hogy egy 60. évfordulójának megun-1 neplése, az új szovjet alkot- = mány elfogadása egyértelmű- E en kifejezésre juttatta a Szov-E jetunió nagy nemzetközi te- | kintélyét, a nemzetközi ese-1 menyek alakulására gyako-1 nőit növekvő befolyását. A vi-1 lág ismét meggyőződhetett | róla, hogy az októberi for-E radalom nyomán született ál-| lám nemzetközi színtéren kő-1 vetkezetesen, elvszerűen és E sikerein folytatja a népek kö- = zötti béke és barátság politi-| kájáit Egyszóval, azt a poli-1 ti'kát, amelyet a szocializmus | országának, Lenin hazájának | folytatnia kell. Azok az új külpolitikai kéz- 1 deményezéseink, amelyeket a | jubileumi napokban tettünk, | széles körű és egészében vé- = ve pozitív visszhangot kel- E tettek. Néhány kezdeménye-1 zésünk már a gyakorlati meg-= volósulás útján van: ezekE különböző fórumok, köztük | az Egyesült Nemzetek Szerve- E zete és a belgrádi találkozó 1 napirendjén, szerepelnek. A | Szovjetunió továbbra is arraE összpontosítja erőfeszítéseit, | hogy végérvényesen megszün-1 tesse a nukleáris háború ve- E szélyét,' állandósítsa a nem-E zetközi kapcsolatokban beko- E vetkezett pozitív változásokat, | elmélyítse az enyhülést, kiszé- I lesítse az államok közötti bé- E kés együttműködést. Ezzel kapcsolatban szeret- \ ném kifejezni reményemet, | hogy hamarosan sorrakerülő | NSZK-beli látogatásom,= Schmidt kancellárral folyta-: tandó tárgyalásaim nem csu-E pán a számos területen kibon- E takozott szovjet—nyugatnémet = együttműködés fejlődését szol- E gálják majd, hanem az egyete- = mes, az európai enyhülés éá [ béke szélesebb érdekeit is. : Az ENSZ-közgyűlés éppen 1 ezekben a napokban rend ki-= vül fontos és időszerű ok- i mányt fogadott el: az enyhü- § lés elmélyítéséről és megszi-§ lárdításáról szóló nyilatkoza- j tot. Az ENSZ valamennyi | tagállama — Kína és Albá- j nia kivételével — a nyilatko- j zatra szavazott, ez hűen tűk-! rözi a nemzetközi közvéle- j mény törekvéseit. Tükrözi = ugyanis azt, hogy a népek azl enyhülést és a békét óhajtják, j (Folytatás a 2. oldalon) : len — ahogy a szakembe­rek jelölik, a nyomott — piaci helyzet ellenére is mód van az eladások foko­zására, mégpedig a haté­konysággal szoros egység­ben. Ez utóbbi mondatrész rendkívül lényeges. A kivi­tel árutömegének növelé­sére ugyanis viszonylag könnyebben képes a megye ipara, mint a gazdaságos­ság javítására. Igaz, szük­ség van a mennyiségi emelkedésre is az export­nál, de elengedhetetlenül az szükséges igazán, amit a versenyképes áruk ará* nyának növelése sűrít ma­gába. Ez nem egyik felté­tele, hanem legfőbb alap­ja a kivitel tartós bővíté­sének, a cserearányromlás­ból származó veszteségek mérséklésének. R ealitásokhoz ragasz­kodva fogalmazódott / meg az a határozat, amelyet a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésén fogadtak el a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről. E terjedel­mes dokumentum második fejezetében .olvashatjuk: „Az 1973—75-ben bekövet­kezett világpiaci árrobba­nás — mely a világ leg­több országát súlyosan érinti és gazdasági struktú­rájuk jelentős átalakítását követeli — számunkra is az elmúlt harminc év leg­súlyosabb külgazdasági ha­tását váltotta ki. A külke­reskedelmi passzívum a korábbi évekhez viszonyít­va többszörösére nőtt, s ez nem ellensúlyozható a ha­tékonyság növekedésének eddigi ütemével.” A befejező mondat sú­lyát aligha szükséges kü­lön méltatni. Ne féljünk a' nyersen hangzó megfogal­mazástól: vagy képesek vagyunk a hatékonyság gyorsabb javítására, vagy a távolba kell áthelyez­nünk közeli gazdaságfej­lesztési, életszínvonal-eme­lési céljainkat. A választás lehetősége látszólagos, hi­szen az utóbbi eshetőséggel senki sem hozakodhat elő, > mint tervvel, mert ez a gazdaságpolitika teljes át­értékelésével lenne egyen­lő. Nincs, vagy egy út lé­tezik: a hatékonyság ja­vítása, s ennek kétségtele­nül legfontosabb mércéje a kivitel alakulása. Ponto­san e mérce döntő szerepe miatt elengedhetetlen az eredmények és a gondok reális mérlegelése. Ta­pasztalható ugyanis ezek­ben a hetekben: a gondo­kat lebecsülik, az eredmé­nyeket túlértékelik, pusz­tán a sokat emlegetett — s hatásában egyre kétsége­sebbé váló — bázishoz vi­szonyítják a kivitel válto­zását jó néhány termelőhe­lyen. Az exporttörekvések fokozódása örvendetes, el­ismerést érdemel, de szó sincs arról,' minden egye­nesbe került. Sőt, éppen a kivitel idei tényei figyel­meztetnek veszni hagyott, vagy lassan feltárt lehető­ségeinkre, tartalékainkra, s azokra a realitásokra, me­lyek következményeként a külkereskedelmi forgalom egyenlege — három ne­gyedév adatai alapján — nagyobb passzívumot mu­tat, mint tavaly. Mészáros Ottó E gyre több hírt hallunk arról, miként teljesí­tik, haladják túl kivi­teli terveiket a megye ér­dekelt iparvállalatai, s bár a tények örvendetesek, ér­tékelésük realitást követel. A számok ugyanis akkor érnek igazán valamit, ha nem önmagukban szemlél­jük azokat, hanem a ko­rábbiakkal összefüggésben, azaz tudjuk, meglehetősen alacsony kiviteli seint kap­csolódik az elmúlt eszten­dőhöz, s az idei eredmé­nyek elsősorban e szinthez mérten tükröznek jelentős emelkedést, de korántsem abszolút értelemben. Rá­adásul azt sem téveszthet­jük szem elől, nagyon is tág az a kör, amelyben az exportálók elhelyezkednek, azaz van a megyében olyan nagyvállalat, ahol egy dollárt 32 forintért, s olyan is, ahol ennek a két­szereséért bevételeznek. Nem mindegy tehát, hol, melyik iparterületen sike­rül gyorsan növelni a kivi­telt, s az sem, egy-egy iparág miféle terméke eredményezi az exportha­szon gyarapodását. Megköveteli a realitások szigorú tiszteletét a szabá­lyozók változtatásának ja­nuár elsejei dátuma is, hi­szen jövőre tovább nehe­zednek a külföldi értéke­sítés feltételei, elég itt utalni arra, hogy 1,5 forint­tal csökken a transzfe­rábilis rubel árfolyama. Ez az intézkedés az árbevétel és a nyereség egy részét el­vonja az exportálótól, s a terhet könnyebben viselik el azok a megyei vállala­tok, melyek az átlagosnál nagyobb jövedelmezőség­gel exportáltak és expor­tálnak, viszont nehéz gon­dokkal jár együtt az ala­csony hatékonysággal dol­gozó vállalatoknál. Mégis, a lépés szükségszerű, ré­sze a szelektivitás érdeké­ben hozott intézkedések­nek, amit a termékszerke­zetre éppúgy értünk most, mint a kivitel összetételé­nek kívánatos változásaira. S okféle tanulsággal szol­gált a kivitelt illetően is az 1977-es eszten­dő. Bebizonyosodott, mind nagyobb a jelentősége a vállalatoknál a helyzet föl­ismerésének, a rugalmas igazodási képességnek, hi­szen — például — ennek köszönhette jelentős ex­portsikereit az Ikladi Ipari Műszergyár, a Nagykőrösi Konzervgyár. Az ugyan­csak a fontos tanulságok között követel helyet, hogy mind élesebb a konkurren- cia a fejlett és a fejlődő országok piacain, azaz a már megszerzett eladói po­zíciók megőrzése sem tar­tozik az egyszerű feladatok közé. Ennek tudatában ör­vendetes, megyei vállala­tok sora — így a Forte Fo­tokémiai Ipar, a Ganz Mű­szer Művek Árammérő- gyára — képes volt meg­tartani helyét partnereinél, sőt, bővíteni is eladásait. A gödöllői árammérőgyár ja- ,nuár és szeptember között 168 ezer műszert adott el 'külföldön, s ez 23,6 száza­lékkal nagyobb mennyiség. • mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában értéke­sített. A Forte új termé­kek kínálatával, s a vevők igényeinek még fokozot­tabb kiszolgálásával tudta gyarapítani exportbevéte­lét, azaz, az említett cégek bizonyították, a kedvezőt­Reálisan

Next

/
Oldalképek
Tartalom