Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

IV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1977. DECEMBER 23., PENTEK Negyedszázados szövetkezet Országosan ismert termékek Elkészült az új szabályzat A gödöllői Háziipari Szövet­kezet éppen negyedszázada kezdte meg munkáját. Termé­kei azóta kivívták az egész or­szág, sőt a külföld elismerését is. — Alapító tagjaink, Peredi Lajosné, Poyzel Imréné sokszor emlékeznek alakuló közgyűlé­sünkre. — mondja Köteles Im­réné, a szövetkezet elnöke. Az első termelőegység egy szadai kötőüzem volt, 15 gépen, 12 be­dolgozó kötött. Ma a szövetke­zet 500 tagot számlál. Később kialakult egy 15 tagú gobelin­hímző részleg. 1953-tól 1956-ig tizennégyféle munkát végeztek a szövetkezet tagjai. Kötés, fonalfestés, fonalmentés, gúrni- vulkanizálás, bőrkesztyűk, ha­risnyák, zoknik festése egy­aránt a repertoárjukba tarto­zott. A sokoldalúság magyará­zata az volt, hogy aki belépett, azt csinálta amit tudott. Kényelmesebben A jelenlegi épületben 1955- től dolgoznak. A központi épü­letünk mellett elkészült egy új üzemrész. Jellemző tagságunk lelkesedésére, hogy akkor két­évi nyereségükről lemondtak, csakhogy kulturáltabb körül­mények között, kényelmeseb­ben, gazdaságosabban dolgoz­hassanak. — 1960-tól alakult kí a szö­vetkezet mostani profilja — emlékezik tovább Köteles Im­réné. Fő termékeink a kötött gyermek-, női és férfiruhane­mű. — A kötőüzem évi termelési értéke 21 millió, ennek 90 szá­zalékát szocialista országokba exportálják. A legnagyobb mennyiséget a textilüzemág képviseli, amely nagyrészt bel­földre dolgozik. Az idén elő­ször 40 ezer darab blúzt ké­szítünk nyugatnémet exportra. Jelentős részt vállalunk gyer­mekruházati cikkek készítésé­ben: overallokat, kocsikabáto­kat, gyermekpizsamákat var­runk az apróságoknak. Na­gyon szép ágyneműt, lakástex­tíliát is hímeznek dolgozóink. Kiegészítő üzemágunk, a bőr­díszmű részleg, évi 6 millió fo­rint értékben gyárt divatos sport- és bevásárlótáskákat. A szövetkezet jelenlegi mun­kakörülményei az üzemház rossz állapota miatt nem kielé- gítőek — folytatja Köteles Im­réné. A vezetőségnek a dolgo­zókkal egyetértésben az az el­képzelése, hogy a gazdaságos termeléshez bővíteni kell ka­pacitásunkat, amit a jelenlegi körülmények nem tesznek le­hetővé. Indokolja ezt a termé­keink iránti nagy érdeklődés is. csak betanított munkások vol­tak, a szakma iránti szeretetü- ket fejezték ki azzal, hogy az elméleti részét utólag kitűnő, szinte művészi szinten dolgo- j zó munkásként megtanulták. Bozlék Ferencné például most j fejezte be a nyolcadik osztályt, j hogy a szakmunkásképzőbe járhasson. Vetélkedők — A közönség elismerését lemérhettük a közelmúltban rendezett gödöllői kiállításun­! kon. Dolgozóink kézimunkáiról, hímzéseiről népművészek, néprajzi szakemberek is elis­meréssel nyilatkoztak. ‘ — December 12-én lépett életbe nálunk az OKISZ VII. kongresszusi határozata alap­ján készült új szabályzat. Eszerint az önkormányzat még nagyobb lesz a szövetkezetünk­ben.,A munkahelyi tanácskozá­sokon dolgozóink is részt vesz­nek, véleményt nyilvánítanak a tagfelvétel ügyében, az üdü­lőjegyek szétosztásáról is. Még az idén rendezünk egy szövet­kezetpolitikai vetélkedőt, ah Dl dolgozóink az új szabályzat is­meretéből vizsgáznak. Nagyon büszkék vagyunk új klubhe­lyiségünkre, amelyet társadal­mi munkában alakítunk ki. Kulturális, sportvetélkedők, rendezvények szervezésével in­tenzív klubéletet akarunk meg­valósítani, hogy dolgozóink mi­nél tartalmasabban töltsék el szabad idejüket is. Pósa Zoltán Dány, Galgahévíz Véradónap Rendkívüli véradónapot tartottak Dányban és Galga- hévízen, melynek szervezé­sében részt vett a Vöröske­reszt gödöllői járási vezető­sége is. Dányban harmincket- ten adtak összesen 20,5 liter vért, Galgahévízen 78 vér­adótól 31 liter vért vettek. TAPASZTALAT ES INTELEM Ne így neveljünk önállóságra! Bedolgozók — Állandóan növeljük a kül­ső munkatársak számát, Cegléd mintegy 30 bedolgozót bocsát rendelkezésünkre. Tervezzük, hogy ' a közeljövőben Kartal község tanácsával együttmű­ködve a községben élő, a bejá­rást vállalni nem tudó asszo­nyoknak munkalehetőséget adunk. Gödöllőn nincs lehető­ség létszámemelésre, így az üzemtelepítés a .leggazdaságo­sabb, legjobb módszer kapaci­tásunk növelésére. Csak elis­meréssel szólhatunk bedolgo­zóink munkájáról, ami a kitün­tetettek nagy számában is tük­röződött. Kiváló dolgozó lett Poyzel Imréné kötőüzemi. Tóth Józsefné, Bankó Ferenc­né, Kuruc Katalin textilipari dolgozónk. — Szövetkezetünkben 1975-ig Tévé, rádiói, szakkönyvek tanítanak bennünket gyer­meket nevelni. Az egyik leg­többet hangoztatott intelem az önállóságra való nevelés. Ilyen irányú próbálkozások­kal találkozunk is naponta. Két negatív előjelű önállósá­gi kísérletet szeretnék közre­adni csak azért, hogy ne így tanítsuk őket! A lakótelep pici boltjában nagy a zsúfoltság. Az eladók alig győzik a kiszolgálást. Ke­vés a hely, sok a vevő, min­dennapos itt a zúgolódás. Mégis vannak szülők, akik tévesen értelmezett önállóságra neve­lésből, de inkább kényelem­szeretetből, 3—4 éves gyere­keket egyedül küldenek vá­sárolni. Szegény csöppséget a fel­nőttek megelőzik, kimarad a sorból, hiába nyújtogatja cé­duláját, amire szülei a vásá- rolnivalót írták. Végre vala­ki észreveszi őt, és akkor egy eladó azzal foglalkozik, hogy polctól polcig szaladgál, össze­szedi a listára írtakat. A pénz­táros kiveszi a pénzt a tárcá­ból, a visszajárót is a helyére teszi, majd szatyorba rakja az árut. A kisgyerek küszköd­ve a nehéz csomaggal, kimegy a boltból. Nem lehetne később, mond­juk iskolás korban és keve­sebb cikkel elkezdeni az ön­álló vásárlást, önállóságra ne­velést? Gödöllő balesetveszélyes he­lyén, a Szabadság tér és a Dó­zsa György út kereszteződé­sénél, a gyalogátkelő köze­pén négy gyerek ácsorog. Utol­érem őket a terelőszigetnél, és hallom, a tizenkét év körüli fiú így oktatja a rábízott hat­éveseket: — Mondtam, hü­lyék, hogy gyertek utánam, úgyis megállnak, ha megyünk. Nem biztos, az, hogy meg tudnak állni mindig az autók, mi lesz, ha gyermekünk bá­torságáért esetleg az életével fizet. A nagyfiú is olyan ön­állóan hazakíssri testvéreit az iskolából. Vajon szüleiknek van-e arról tudomásuk, mi­lyen vagányul viselkedik az úttesten ? Bá. E. Elégedetten, elégedetlenül Meleg lakások az Ál sóparkban Rendszeresen ellenőrzik a hőmérsékletet Két hónapja szinte napon­ta táskás ember csönget a Szabadság téri és az alsópar­ki lakások ajtaján. Főként a földszinti és az első emeleti lakókat látogatja. Munkaköre nem hivatalosan: melegel­lenőr, segédeszközei a hő­mérőn kívül a füzet és go­lyóstoll. — Sokan azt gondolják, ha a fűtéssel foglalkozom, már mindenre kiterjed a hatás­köröm. A Szabadság téri la­kótelepen nekem panaszol­ják, ha csöpög a csap, tőlem kérnek tanácsot kihez for­duljanak. mert az ajtókon, ablakokon, besüvít a szél. Pe­dig én csak a lakás hőmér­sékletét és a víz hőfokát el­lenőrzőm. Prém Rezső hangjában egy kis büszkeséget is -érzek, mi­kor a fentieket elmondja. Arról faggatom, mondja el, hogyan lett belőle ilyen kü­lönleges feladatot ellátó em­ber. — Nem titok, az újságban is megírták, olyan rossz volt a fűtés, hogy fáztunk a szo­bában. Mi is itt lakunk az Alsóparkban, és én olyan ki­tartóan jártam reklamálni, mígnem azt mondta a fő­nök: . — Prém bácsi, nem kriti­zálni kell, jöjjön, csinálja! A másodszori hívásra beadtam a derekam, így lettem rablóból pandúr. — Miből áll tulajdon­képpen a munkája? — Nyugdíjasként dolgo­zom, általában délután járom a házakat. Most már másod­szor írom össze a helyisége­ket és a víz hőmérsékletét. Mindig ellenőrzőm a fűtőtes­teket is, és volt rá példa, hogy én küldtem légtelenítő­ket, mert a tulajdonosok nem mertek szólni, ők nem sze­retnek veszekedni. — Négy télen át mindig fáztunk, most az ön első ellenőrzése óta sokkal job­ban fütenek. Ez a napló­jából is kiderül, a másod­szori mérések eredményei 3—4 fokkal többet mutat­nak, mint az elsők. ön szerint mi ennek az oka? — Régebben nem tudom mi volt a baj, de most na­Hogyan könyvel a szekérfuvaros? Kimutathatatlan kiadások Adó, bevallás, ellenőrzés Talán kevesen tudják, hogy a bérfuvarozónak sokkal több a dolga, mint hogy a szenet, fát elhozza; ápolja, etesse a lovakat. A szekérfuvarosnak — csakúgy, mint minden szol­gáltató kisiparosnak, keres­kedőnek —, adóznia kell, en­nél fogva, hogy pontos adó­bevallást tehessen, némi köny­velést kell végeznie. Ezen leg­kevesebb az értendő, hogy be­vételeiről és kiadásairól bi­zonylatot készítsen. A dolog persze, nem ilyen egyszerű. Ez könnyen kiderül abból a beszélgetésből, amelyet egy helybeli szekérfuvaros és őt az adóív kitöltésében se­gítő revizor folytatott. — Értem én, kérem, hogy a szánfelrakó alkalmi mun­kások bérét a kiadások rovat­ba kell beírni — mondta a fu­varos. — Akkor mi nem világos? — kérdezte a revizor. — tetszik tudni, az az igaz­ság, hogy én ezeknek az em­bereknek sokszor a pénzt sem tudom odaadni. __ ??? — Az úgy van, kérem, hogy ha fuvarba indulok, fogok két markos legényt a vendéglő­ben, azok nekem egész nap segítenek. — Hát akkor minden rend­ben van, a nekik kifizetett összegeket tessék a kiadások rovatba feltüntetni, és kész. — Nem egészen így áll a do­log. ön, ugye, azt kéri, hogy NAPPAL LÜKTETŐ FORGALOM A város központja - este Tél van, s ilyenkor, ha nincs közvilágítás, pokoli sö­tétség uralkodik az utcán. A múlt szombaton is így volt, amikor háromnegyed ötkor a gyógyszertár elé értem. A le­húzott redőny előtt, egy kis ablaknál négyen várakoztak. A totó-lottó irodából é6 a bank épületéből a biztonsági lám­pák halvány fénye szűrődött ki, a posta ablakából szin­tén. A sötétségben alig láttam a postaláda nyílását. Nemrég még tábla volt rajta, de eltá­volították, mert szövege úgy szólt, 20 percenként ürítik. Tudták, ezt senki sem vesd komolyan. Éppoly fölösleges, mint a többi utcai levélgyűj­tőé. amelyen az áll. kedden ürítik, holott még csak szom­bat van, a másikon, hogy csü­törtökön. Ha ez igaz. akkor így születnek az elkésett levelek. A postától a Dózsa György útra érve, elindultam a Sza­badság tér felé. A sötét fő­utcára csak itt-ott szűrődött ki fény. A legvilágosabb és a legdekoratívabb a könyves­bolt kirakata. Különben e rö­vid szakaszon van még a ve­gyesipari szövetkezet fotó­részlege, a Gelka, a zöldséges, a fodrászat és a hentesüzlet. Óvatosan lépkedek, néhány méterre éppen lábra segíte­nek egy idős embert, aló a rossz járdán elesett. Szórja az átkot mindenkire, türelme el­fogyott, pedig a város meg­újhodásához sok türelem kell. Belépek a hentesboltba. ra­gyogó tisztaság, sok áru fo­gad. A pulton friss kenyér, szinte még gőzöl. Délután szál­lították. Van a húson kívül tej. túró. rizs, liszt — egyszó­val minden, ami egy élelmi­szerboltban megtalálható, itt is kapható. A város egyetlen állami boltja, amelyik szom­baton este hatig nyitva. Há­zaspár érkezik, kisfiút vezet­nek. A Pubi, a halakra kíván­csi, azért jöttek, hogy meg­nézhesse az akváriumot. Ha már itt vannak, vesznek egy tasak tejet is. A mama fizet, a gyerek még gyönyörködik egy kicsit a ha­lakban, aztán elmennek. Tá­vozom magam is. A Szabad­ság tér most már fényben, öt órakor az automaták be­kapcsolták a közvilágítást. Az utcák csendesek, itt-ott egy ember, csupán a buszváróban vannak többen. Hazafelé tartok a hideg, kö­dös, nyirkos estében. Ki tud­ja. hányadszor vetődik fel ben­nem a gondolat, városban la­kunk és élünk, de mitől lesz egy település várossá? Meri a szombat este számomra nem nyújt semmit. Na. majd ha kivirrad, máskéno lesz. hi­szen akkor messze lát az em­ber, és a világosban az élet is lüktetővé válik. Csiba József mutassam fel azokat a papí­rokat, amik a tényleges kiadá­sokat bizonyítják. De kérem, az a helyzet, hogy estére én nem tudom aláíratni a papírt, hogy a pénzt átvették, mert addigra már erejük is alig van az aláírásra... meg a pénz sem kell már nekik. — Dehát akkor önnek úgy­szólván kiadása sincs. — Van az, kérem, van, csak nem tudom kimutatni. K. Z. P. gyón igyekeznek, hogy ne le­gyen probléma. Naponta lég­telenítünk, mert egyetlen lég­dugó is megállíthatja a víz körforgását. A fűtés teljes rendszert képez, és legutóbb is egy kiégett biztosíték miatt egy órán át nem tudtuk üze­meltetni. De nemcsak ben­nünk kell a hibát keresni. Nézze meg, nálunk is kima­radt az ablakkeretből a tömí­tés, a padlószőnyeg alól hiányzik a szigetelés. A leg­több helyen rosszul zárnak az ablakok, sjtók. Olyat is mondtak nekem, azért van most melegebb, mert én ott vagyok. Honnan tudnák a fű­tőműben, melyik lakásban já­rok? — Az elmúlt hetekben sok embert megismert. Mindenütt szívesen fogad­ták, nem tartották betola­kodónak? — Különösebb probléma nem volt, morcos és kedves házigazdák egyaránt akad­ak. Egy helyen kérte tőlem a fiatalasszony — jogosan — a megbízólevelet. Egy másik asszonyka azzal küldött el, jöjjek nyolc óra után, akkor otthon lesz a férje is. — Itt, a szobában na­gyon kellemes meleg van. Elégedett ellenőrzése ered­ményével? — A fűtéssel semmi bajunk már, de szívesen elmennék máshová lakni a MÁV-állo- más közelsége miatt. A be­zárt ablakokon keresztül is szívnunk kell egész éjjel a széngázt, arról nem is beszél­ve, hogy órákig dohognak, vi­sítanak éjszakánként a moz­donyok. ★ Tanulság: semmi sem töké­letes, mindenütt vannak ki- sebb-nagyobb hibák. Báskai Erzsébet TELI PIHENŐ Bagi labdarúgók a Mátrában ERŐGYŰJTÉS A TAVASZI IDÉNYRE Az alacsonyabb osztályú labdarúgócsapatok már no­vember végén befejezték a küzdelmeket a bajnokság őszi fordulójában. Most folynak a tervezgetések, hogyan is csi­nálják majd jobban tavasz- szal. Közben megtartják a szokásos téli közgyűléseket, amikor számvetésre is sor ke­rül. Egyelőre azonban még pi­hennek a pályák, a vezetők és a sportolók egyaránt. Ki így, ki úgy tölti szabadságát. A bagi Vörös Csillag Tsz SK vezetői az elmúlt vasárnap kirándulást szerveztek lab­darúgóiknak a sportbarátok közreműködésével. Valósá­gos autókaraván indult Bag- ról a Mátrába: magángép­kocsikon 26 lelkes sportoló és vezető, szurkoló hajtott a Ké­kestetőre. Az utazás érde­kessége az volt. hogy a Mátr ráig zord, ködös időben haj­tottak, a Kékesen pedig ra­gyogó napsütés fogadta a ba­gi kirándulókat. Olyan re­mek volt az idő, mondotta Szászi Sándor, a sportkör el­nöke, hogy a Tátráig is ellát­tak. A napot téli sportokkal, ródlizással, síeléssel, sok vi­dám mókával töltötték. A máskor csendes, halkszavú Némedi Sándor, a csapat mindenese ez alkalommal tűzmesterré lépett elő. A sza­lonnasütéshez ő élesztette a tüzet. gondoskodott jó pa­rázsról. Este vidám hangulatban, élményekkel gazdagon tér­tek haza. A kirándulás célja az volt, hogy a téli pihenő időben is ápolják, szorosabbá fűzzék a barátságot a bag' sportkör játékosai, vezetői és a sportbarátok között. Ezt a célt a legmesszebbmenőkig elérték. , Cs. J. KÉZILABDA Megyei bajnokok a gimnazisták Az aszódiak a területi döntőn is részt vesznek Sikeres évet zártak az aszó­di Petőfi Sándor Gimnázium fiúkézilabdázói. Az elődöntőn jól szerepeltek és csoportel­sőként jutottak tovább a me­gyei döntőbe. Itt ugyancsak kitettek magukért, jó játé­kukkal. színvonalas mérkőzé­sen győzték le a Fóti Gyer­mekváros és a Nagykőrösi Tol­di DSK csapatát, s így meg­szerezték a megyei bajnoksá­got a kézilabdában. A megyei bajnoki cím megszerzése után a területi döntőn is bizonyí­taniuk kell majd rátermettje gükat. Az aszódi kézilabdá zók eredményei: t Aszódi Petőfi Gimnázi­um—Fői, Gyermekváros 25:22 (15:10). Aszódi Pe­tőfi Gimnázium—Nagykő­rösi Toldi 34:27 (16:19). A győztes csapat tagiai Kuti István. Babus László. Et­ter Csaba, Szabó Imre, Tóv István. Szegedi Gyula. Bol dis Jenő. Szabó László. Szila gyi László. Hegyvári László Lázár Pál, Váczi Zoltán. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom