Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A.MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Ára 80 fillér 1977. DECEMBER 3., SZOMBAT Központi Bizottságának december 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Országos Tervhivatal államtitkára, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló jelentést; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentést, s az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság megelégedéssel tudomásul vette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló jelentést O A jubileumi megemlékezések világszerte meggyőző erővel demonstrálták: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a XX. század legnagyobb eseménye, gyökeres fordulatot hozott az emberiség történetében. Utat nyitott a kapitalizmusból a szocializmusba való történelmi átmenethez, a kizsákmányolástól mentes szabad élethez, az emberiség társadalmi fel- emelkedéséhez. A haladó emberek tudatában a Szovjetunió, a szocializmus és a béke fogalma egymástól elválaszthatatlan. Október eszméit, lenini pártjának irányvonalát megvalósítva a szovjet nép kimagasló sikereket ért el a társadalmi élet minden területén, hazáját a fejlődés élvonalába emelte. Elsőnek hozta létre a világon a fejlett szocialista társadalmat, magabiztosan halad a kommunizmus építésének útján. A szocialista társadalmi rend az október óta eltelt hat évtizedben világrendszerré vált. az egyre erősödő nemzetközi kommunista mozgalom minden földrészre kiterjedt, az imperializmus gyarmati rendszere összeomlott, a népek harca a nemzeti és társadalmi felemelkedésért nagy sikereket aratott, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése reális valósággá vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom olyan kérdésekre adott tudományosan megalapozott és a gyakorlat által igazolt választ, amelyek nem egy ország s nép, hanem az egész emberiség sorskérdései. A Szovjetunió úttörő szerepe, gazdag forradalmi tapasztalata, a szovjet nép nagy vívmányai elévülhetetlen és alanvető hozzájárulást jelentenek a szocializmus, az eavetemes emberi haladás ügyéhez. O A magyar munkásosztály. a magyar nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom születésnapját a világ haladó erőivel együtt köszöntötte. Tetteiben kimutatta. a jubileum tiszteletére kezdeményezett országos munka versennyel is meggyőzően bizonyította, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit magáénak vallja. Népünk hűen a lenini örökséghez, a nemzetközi munkásosztály közös forradalmi ügyéhez, nemzeti érdekeihez. eltökélten munkálkodik a fejlett szocialista társadalom építésén. A hazánkban lezajlott politikai megemlékezések, a hatvanadik évfordulóhoz kapcsolódó tudományos ülésszakok és a nagy tömegeket vonzó, színvonalas kulturális rendezvények méltóak voltak az ünnep történelmi jelentőségéhez. A hazafias és internacionalista érzéseket egyaránt kifejező bensőséges hangulatú ünnepségek, a jubileumi munkaverseny hozzájárultak a szocialista öntudat erősödéséhez, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság további elmélyítéséhez és az országépítő munka időszerű feladatainak megoldásához. O A Nagy Október tiszteletére a Szovjetunióban rendezett felemelő ünnepségeken társadalmunk képviseletében párt- és kormány- küldöttség, az országgyűlésnek, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és más társadalmi szervezeteknek, a testvérvárosoknak és testvérmegyéknek a küldöttségei vettek részt. A Központi Bizottság jóváhagyta a Kádár János elvtárs vezetésével a Szovjetunióban járt párt- és kormányküldöttség tevékenységét. A magyar kommunistákat, egész népünket őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió történelmi vívmányai, amelyekről a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, L eonyid Iljics Brezsnyev elvtárs adhatott számot ünnepi beszédében. A soknemzetiségű Szovjetunió, a nagy szovjet nép lenini pártjának vezetésével a társadalom gyökeres átalakítása útján, a szocialista viszonyok szüntelen tökéletesítésével a gazdaság, a tudomány, a kultúra olyan fejlődését, az emberi jogoknak olyan kiteljesedését érte el. amilyenre a történelemben még nem volt példa. A szovjet állam, amely születése pillanatától a lepini békedekrétum elveit követi, a Nagy Október 60. évfordulóján ismételten hitet tett a béke mellett. Pártunk, népünk abban a meggyőződésben, hogy a tartós béke biztosítása az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi feltétele, üdvözli és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának a béke, az enyhülés megszilárdítására és további kiterjesztésére szólító. minden ország népéhez, parlamentjéhez és kormányához intézett felhívását. Támogatja azokat a nagy jelentőségű, széles körű nemzetközi visszhangot kiváltó szovjet javaslatokat, amelyek a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyver? kísérletek betiltására vonatkoznak. Meggyőződésünk, hogy e javaslatoknak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza megfékezésére. A Központi Bizottság elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban méltóképpen emlékeztünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról, köszönetét mond a jubileumi munkaversenybe bekapcsolódott dolgozóknak és kollektíváknak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi elevenen élnek népünkben, internacionalista helytállásra, a szocialista haza tettekben megnyilvánuló szeretetére ösztönöznek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a Nagy Október példájának követése, forradalmi szelleméhez való hűség Ma- gvarországon ma mindenekelőtt a szocialista éoítés feladatainak megoldásában, a fejlett szocialista társadalom eredményes építésében fejeződik ki. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, és jóváhagyta az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság megállapította, hogy népünk cselekvőén támogatja a párt gazdaságpolitikai törekvéseit, eredményesen dolgozik az 1977. évi gazdasági feladatok megoldásán. A terv céljainak megfelelően gyorsult a gazdasági fejlődés üteme, dinamikusán nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a munka termelékenysége, erősödött a végrehajtás szervezettsége. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelő alapjai. Előrehaladás mutatkozik a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb felhasználásában. Erőteljesen bővült a kivitel. A lakosság életkörülményei javultak, az életszínvonal emelkedése a tervezettet valamelyest meghaladta. A XI. kongresszus határozatainak helyességét, dolgozó népünk helytállását és munkájának sikerét tükrözi, hogy a nehezebb feltételek ellenére elérjük, vagy megközelítjük az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. Ezt elősegítette a csepeli dolgozók által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és országossá vált szocialista munkaver- seny. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a dolgozó kollektívák becsülettel teljesítették vállalásaikat Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan mintegy 8 százalékkal nő. A gyorsabb fejlődést megalapozta, hogy a termelés növekedése különösen a mezőgazdaságban, de az iparban és az építőiparban is meghaladja az előirányzatot. — Az ipari termelés a tervezettet meghaladja, várhatóan 7 százalékkal növekszik. Legyorsabban az élelmiszer- ipar termelése nő, a többi ágazaté lényegében a tervnek megfelelően emelkedik. A termeléshez szükséges anyag és energia alapvetően rendelkezésre állt. Az ipari termelés fejlődését segítette a múlt évinél élénkebb kereslet. A népgazdasági terv követelményeinek megfelelően az ipari export nagyobb mértékben bővült, mint a belföldi értékesítés. Az üzembe helyezett új kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés és a termék- szerkezet fejlesztéséhez. A termelés növekedése ez évben is teljes egészében a termelékenyebb munka eredménye. Nem kielégítő az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a versenyképes termékek arányának emelésében. — Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben, mintegy 7 százalékkal nő. Teljesül a lakásépítési terv. Néhány nagyberuházás megvalósítása tervszerűbbé vált. A beruházások jelentős részénél — döntően előkészítési és szervezési hibák miatt — a kivitelezés időtartama és költségei meghaladják a tervezettet. — A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben, 1975-höz képest várhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították az anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban fokozódott at termelési kedv, erősödött a termelési és az értékesítési biztonság. A tervezettnél több kenyérgabona termett, a búza hektáronkénti átlaga meghaladta a 40 mázsát, a kukorica átlagtermése is nagyobb a számítottnál. A zöldség- és gyümölcs- termelés fellendült. Nőtt a sertésállomány, magas szintet ért el a baromfitenyésztés, fejlődött a szarvasmarha- és juhtenyésztés. A hústermelés jelentősen emelkedett. — A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áru- szállítási feladatát a korábbinál szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem kielégítően — az együttműködés a közlekedési, valamint a szállító és termelőszervezetek között. b) A beruházások volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben előreláthatóan 13—14 százalékkal nő. Az előirányzat túlteljesítése csaknem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A célcsoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valamelyest meghaladja a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A gyorsított ütemű nagyberuházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság technológiai korszerűsítését szolgálják, és segítik a termelés hatékonyságának javítását, az exportképesség fokozását. Az ilyen mérvű beruházási tevékenység azonban nem áll arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítőképességével, a kivitelezés lehetőségeivel. A folyamatban levő beruházások száma növekszik, s emiatt az üzembe helyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben. c) A foglalkoztatottak száma a tervnek megfelelően az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közlekedésben emelkedett. Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a termelő ágazatokban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a munkaerő-gazdálkodásban. A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő. d) A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat. Az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az iparban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamosener- gia-ipar, a ruházati ipar, valamint az oktatásügy, a köz- művelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4,5 százalékkal nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között marad. A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak. Az életkörülményeket javítja, hogy felépült a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy létesül. Bővül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóképessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai szélesednek, részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A nép- gazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkésországokkal is. A tőkéspiacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. f) A gazdasági szabályozók alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet O A Központi Bizottság figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg: — A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatékonyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság életszínvonala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék. — A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményével. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét. — A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az ál. lóalapok gazdaságos kihasználását. az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását. (Folytatás a 2. oldalon) I II. I.
