Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-22 / 300. szám
1977. DECEMBER 32., CSÜTÖRTÖK %Másm Megemlékezés a Belügyminisztériumban A szovjet állambiztonsági szervek jubileumán Szerdán a Belügyminisztériumban ünnepélyes keretek között megemlékeztek a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állambiztonsági Bizottság megalakulásának 60. évfordulójáról. A megemlékezésen Benkei András belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Feliksz Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Fedot Krivda vezér- ezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa- racsnoka, Jurij Neumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek magyarországi képviselője, a társ fegyveres testületek képviselői, a Belügyminisztérium tábornoki és parancsnoki karának több tagja. Az ünnepséget követő fogadáson Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsága nevében pohárköszöntőt mondott. Kedvezően hatott a bérrendezés Az érintettek megelégedéssel fogadták az idei béremelést, valamint az ügyeleti és készenléti díjak fölemelését — állapították meg az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének szerdai ülésén. A bérrendezés eredményes végrehajtásában fontos szerepet vállalt a szakszervezet. A tapasztalataik jól haszno- síthatóak lesznek az 1978-as béremelések lebonyolításánál. A MÁV MUNKAHELYEIN Fokozott törődés a bojárokkal Valamikor a vasúti munkát hivatásnak tartották. Ennek a szemléletnek általános visszaállítása, a vasúti szolgálat szó szerinti értelmezése. a dolgozók szakmai és politikai képzése „igazi” vasutassá nevelése a szakszervezeti szervek alapvető feladata — hangsúlyozta szerdai ülésén a Vasutasok Szak- szervezetének Központi Vezetősége. A központi vezetőség az üzemi szakszervezeti szervek kiemelt feladataként határozta meg a- vasutasok 52 százalékát kitevő bejáró dolgozókkal való törődést, már csak azért is, mert a lakóhelyi művelődési intézményekkel, tanácsokkal kezdeményezett együttműködés nem sok eredménnyel járt Versenyben a világcégekkel Határon Innen és túl keresettek az IMI gyártmányai Az utóbbi évtizedben körülbelül 5 millió különböző típusú kismotort készítettek az ikladi Ipari Műszergyárban. Hogy mennyi is az az ötmillió, talán jól szemlélteti, hogy alig akad olyan háztartás, ahol akár több ikladi villanymotort ne használnának, hiszen ezzel működnek a mosógépek, centrifugák, a kávédarálók, a mixerek, a ventillátormotorok, a hajszárítók, hűtőszekrények is. A gyár még csak tizenöt esztendős, berendezéseinek többsége azonban elöregedőben volt. Mindez gátat vetett a fejlesztésnek, a hazai felhasználók gyakorta voltak elégedetlenek a kismotorokkal, a külföldiek pedig nem vásárolták meg ezeket. Ezért határozták el néhány éve, hogy korszerűsítik a gépparkot. A rekonstrukció, a gyár újjászületése sok fejfájást okozott a vezetőknek és munkásoknak. A korszerű berendezések felszerelése, a magas készletállo mány rontotta az eredményeket, az új technika alkalmazásának betanítása is időt vett igénybe. Voltak a gyáron belül is, kívül is sokan, akik már-már azt hitték, kár volt a beruházásért, hiszen korábban jobban ment o szekér. Ez év a bizonyíték rá, hogy nem volt igazuk, a hitet- lenkedőknek. Erről tájékozhatott dr. Kálazi Lajos, a gyár kereskedelmi igazgatója. A verseny lendülete Az idei termelési tervben már magasra tették a mércét: 820 millió forint értékű kismotort akartak készíteni. A jubileumi munkaverseny eredményeként — most már bizonyosnak látszik —, legalább 885 millió forint termelési értékre számítanak, o nyereség is 50 százalékkal lesz több, mint tavaly volt, körülbelül 70—75 millió forint. Még egy szemléletes szám: A tervezett 183 millió forintos tőkés export helyett 210 millió forint értékű árut szállítottak az idén külföldre, ráadásul gazdaságosabb is az ikladi tőkés export, mint a legtöbb vállalaté, 1 dollárnyi értéket 40—45 forintos állami támogatás mentes költséggel állítanak elő. — Hogyan sikerült a külföldi piacokon is ilyen számottevő sikereket elérni? — kérdeztük. Dr. Kálazi Lajos szerint az bizonyos, hogy az új, a korszerű gyártástechnika bizalmat ébresztett a külföldi vevők körében. Az angol szerelők például alig akarták elhinni, hogy l bonyolult gépeik kezelését ilyen hamar megtanulták azok az asszonyok, akik néhány éve még csak a mezei munkához értettek. Szárnyakat kaptak a gyári tervezők és konstruktőrök is. A legkiválóbb nyugati cégek, például a Siemens, a Bosch is sokkal hosszabb határidőre vállalják egy-egy új motor tervezését, gyártását, mint az’ ikladiak, mások pedig el sem vállalnak egyedi sorozatokat. Még újabb típusok Kitettek magukért a gyár kereskedői is. Felfigyeltek rá, hogy a tőkésországokban nagy keletje, van mostanában a sokféle szerszámmal felszerelhető barkácsgépeknek. Az efféle gépeket készítő cégekkel kerestek tehát kapcsolatot, s így hosszú időre van elég megrendelésük. Ezek a kapcsolatok azért is jók, mert a partnerektől tanulni is lehet. Ilyen előzmények után készítette el az IMI az első kisgépeket, melyek közül néhány már a hazai piacokon is ismert. A barkács- és hobbyboltokban, a kölcsönzőkben így többek között IMI jelzésű betonkeverőgépek, asztali szivattyúk körfűrészek kaphatók. De idén már szép számmal került exportra is belőlük, igaz más márkanév alatt. A hobbykészü- lékek és motorok 5 millió márkát hoztak a Pest megyei gyárnak. Jövőre azonban ennél is sokkal többre számítanak, hiszen újabb típusok gyártására készültek feL Bátor tervezők Az IMI meglehetősen kevés pénzt fordít reklámra, propagandára, de kell-e jobb hírverés annál, ha a vásárlók elégedettek az áruval. Jó néhány külföldi kismotorgyárnak súlyos gondjai vannak, az IMI termékeknek azonban egyre nagyobb a keletje, újabb és újabb vállalatoktól kapnak megrendeléseket. Máris 240 millió forint ára termékkel többet vásárolnának tőlük, mint amennyit képesek elkészíteni. Éppen ezért mernek sokkal bátrabban tervezni, mint eddig. Jövőre a tervek szerint termelésük értéke meghaladja a 920—950 milliót, a tőkés export a 223 millió forintot, s 40 millió forint értékű motort szállítanak a szocialista országokba. Abban is bizakodnak, hogy nyereségük ismét ötven százalékkal meghaladja majd az ideit. Cs. A. Tanácsülés: 1978. január 6-án Hasznos tervek környezetünk védelmére Iskolák berendezésére, orvoslakásra, beteg gyerekek hasznára fordítható' forintokról tárgyalt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ez évi utolsó ülését tartotta a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén az új esztendő első tanácsülését készítette elő. Január 6-án a megyei tanács testületé elé terjesztik Pest megye 1978. évi tanácsi költségvetésének és fejlesztési alapjának tervét. Ugyancsak a megyei tanács tárgyalja majd meg a tanács és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását. 1978 első tanácsülésén hagyják majd jóvá a Pest megyei Tanács és szervei, valamint a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1978. évi munkatervét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága saját napirendjén tárgyalta: milyen célra fordítsák a központi pénzalapból még ez évben rendelkezésre álló összeget. így a többi között fejlesztési alapjából a pomázi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet bővítésének, az olajszállításhoz szükséges útépítés befejezéséhez járult hozzá a vb. Tóalmáson a községi tanács saját erejéből, a lakosság társadalmi összefogásával százszemélyes óvodát épített. A berendezésre azonban már nem tellett. Ahhoz, hogy az óvoda zavartalanul működhessen, a tanács vb biztosította a szükséges pénzt. Albert- irsa nagyközség tanácsa is támogatásban részesült, hogy a víztársulat részére felvett bankhitelt visszafizethesse. A ráckevei járási hivatal régi, elavult telefonberendezését cserélheti ki a kötelezettségvállalásból, Csobánkán a Gyógypedagógiai Intézet vásárolhat új gépkocsit, hogy az a 180 beteg gyermek rendelkezésére álljon. A megyei tanács vb gondoskodott arról is, hogy olyan pénzmaradványokat, amelyeket jelenleg valamilyen indokból egyik-másik község tanácsa nem használt fel, ideiglenes jelleggel átcsoportosítsa olyan területre, ahol pillanatnyilag halaszthatatlan vásárlásokra fordíthatják. Ilyen pénzmaradványból fejezik be a többi között Szadán az orvoslakás építését. A megyei tanács költségvetési keretéből a dabasi gimnázium részesül, hogy kollégiumába megvásárolhassa a nélkülözhetetlen berendezéseket. A vecsési Gyógypedagógiai Intézet kerítését is ebből a keretből építik újjá. A pé- celi Oktatási és Továbbképzési Intézet konyhafelszereléseket vehet a megszavazott ősz- szegből. Üllőn az új 16 tantermes általános iskola tanítói munkájához szemléltető-, az abonyi általános iskolának audiovizuális eszközöket szerezhetnek be. Az együttesen több mint 4 millió forintot így a tanács vb a lakosság hasznára, a köz javára értékesíti. Középiskolák összevonása A művelődésügyi osztály előterjesztése alapján több középfokú oktatási intézmény összevonásáról döntött a végrehajtó bizottság. Így 1978. január 1-től igazgatásilag, gazdaságilag egyesült a nagykátai Damjanich János középiskolai kollégium a Kertészeti Szak- középiskolával. Az új intézmény Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola nevet veszi fel. Ugyancsak egyesül a nagykőrösi Arany János középiskolai fiúkollégium, a leánykollégium az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolával. Az új iskola diákjai ezentúl az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakr középiskola tanulói lesznek. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola kollégiuma egyesül az ugyancsak aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolával. Az összevont intézet neve Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola. A köztisztaság távlati tervei Pest megye gyors ütemű társadalmi és gazdasági fejlődéséhez képest kevésbé fejlődött a köztisztasági szolgáltatás. Különösen nagy gonddal küszködik a Dunakanyar és a Pest környéki övezet. Intézményesen csupán a terület 42 százalékán megoldott a szemétszállítás. Tanácsi vállalatok vagy költségvetési üzemek csupán 24 község problémáját orvosolták eddig. Az ország többi megyéjéhez hasonlítva Pest megyében rosszabb a helyzet, a lakásoknak mindössze 24 százalékát vonták be a szemétgyűjtésbe. Kevés az ilyen célt szolgáló gép, szállítóeszköz, s ez természetesen tovább növeli a munkaerőgondokat. Megoldatlan a hulladék elhelyezése és az egészségügyi szabályok megtartásának figyelemmel kísérése. Nagyon sok az illegális lakóhely, amely forrása a környezet csúfításának, a betegségek terjedésének. A tanács vb tegnapi ülésén olyan koncepciózus tervet tárgyaltak, amely az eddigihez képest jelentős változást, fejlődést ígér. Koncentrálja az anyagi erőforrásokat, biztosítja az egészségügyi követelmények érvényesülését. A terv tíz év feladatait határozza meg, de ezen belül minden esztendő tennivalóit tartalmazza. A feladatok gyakorlati megvalósítását a városgazdálkodási vállalatokra és a kölségvetési üzemekre bízzák. Tizenhat környezet- védelmi körzetet alakítanak ki. Jövőre a szentendrei, a váci és a nagymarosi körzetet szervezik meg. Célgépeket, járműveket, gyűjtőtárolókat vásárolnak, és már jövő év első negyedében biztonságos lerakóhelyeket jelölnek ki, amelyek hosszú távon, akár fél évszázadig is szolgálhatnak ilyen célra. A terv sürgős megvalósulását indokolja, hogy szép környezetünk — az utóbbi években különösen — nagyon szennyezett. Nemcsak az ipari üzemek, a településeken élők, de az üdülők több százezres tömege is fokozza a környezet rombolását, felborítja egyensúlyát. Sokszor az üdülőhelyek is élvezhetetlenné válnak. A lakosság egészségvédelme, a környezet védelme sürgetően parancsolta egy ilyen átgondolt terv elkészítését, és mielőbbi megvalósulását. Természetesen a tanácsok ezt saját erejükből képtelenek lennének megoldani. A Dunakanyar Intéző Bizottsága például már az induláshoz kétmillió forint támogatást szavazott meg. Várható az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hathatós erkölcsi és anyagi segítsége is. Szükséges, hogy legkorszerűbb, legcélravezetőbb eszközökkel valóban meg lehessen védehi a levegő, a víz, de az egész természet szennyeződését, a lakosság egészségét, s ahol él: szép környezetét. S. A. A jég alá! is Szerződnek a cukorrépára Változatlan területen — nagyobb hozamot várnak r i,. . Hatalmas robajjal zuhan a jeges vízbe a vasputtony az ócsai kavicsbányában. Egyszerre fél köbméternyi sódert képes kikanalazni a bányató fenekéről. Nagy Iván felvétele Kötik a szerződéseiket a cukorrépára a gyárak és a mezőgazdasági termelők; a tapasztalatok szerint a termelőkedv megfelelő. A jövő évi termesztésre az ideihez hasonló nagyságrendű területet szemeltek ki a gazdaságok, s ez az elképzelés egyezik a cukoripari vállalatok terveivel is. Miután a termőterület növelését nem irányozták elő, arra van szükség, hogy a gazdaságok a terméshozamokat növeljék. A termelők 110 ezer hektárra — a csaknem teljes répaterületre — kiváló minőségű vetőmagot kapnak az ipartól, s ily módon megalapozhatják a jövő évi jó termést. A decemberi adatok szerint 800 üzemben foglalkoznak lövőre cukorrépa-termesztéssel, s az átlagos földterület egy- egy üzemben 150 hektárt tesz majd ki. A növénytermesztésnek ebben az ágazatában a koncentrálódás folyamata figyelhető meg. Jó jel, hogy a cukorgyárak körzetében az üzemek mind nagyobb föld- I területet vetnek el répamag- I gal, de csak ott, ahol a föld minősége ezt lehetővé teszi. A gyáraktól nagyobb távolságokban is foglalkoznak cukorrépával, s ezeken a vidékeken szintén igyekeznek területi koncentrációt végrehajtani. Jövőre az ipar változatlan felvásárlási árakkal dolgozik, továbbra is fenntartja a minőségi prémiumrendszert. Ez azt jelenti, hogy mázsánként átlagosan 2 forint felárat kapnak a termelők. Természetesen. eléggé nagy a szóródás, van olyan tétel, amelyikért 5 forint felárat is fizetnek. A cukoripar 1979-ben bevezeti a minőségi átvételi rendszert, ennek jó „előiskolája” a premizálás, amely végeredményben ugyanolyan minőségi mutatókat vesz alapul, viszont nem alkalmaz annyira következetesen és nagy számban minőségi kontrollt. Az 1979. évi átállásra az ipar az idei, valamint a jövő évi tapasztalatok alapján rendezkedik be úgy, hogy messzemenően figyelembe veszi a termelő- gazdaságok kiegészítő javaslatait, észrevételeit is. 1 i
