Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
mr IHF.GYFT 1977. DECEMBER 20., KEDD A hadászattól a líráig Bemutatjuk a Zrínyi Katonai Kiadót A szürke laktanyaépület folyosóit katonabakancsok koptatták fényesre. Ma már aligha lehetne itt hangos vezényszót hallani, az egykori hálótermekből kiadói szerkesztők dolgozószobái lettek, a fegyverek helyét kéziratkötegek foglalták el. Minden olvasónak A Zrínyi Katonai Kiadó igazgatójával Bedő László ezredessel beszélgetünk e sajátos kulturális intézmény munkájáról, sokirányú tevékenységéről. — A kiadó neve önmagáért beszél — mondja Bedő ezredes. — A Zrínyi, a Honvédelmi Minisztérium könyvkiadója, s fő feladata a néphadsereg és társ fegyveres testületek igényeinek kielégítése. Természetesen ma ez már nem csupán azt jelenti, hogy kizárólagosan az egyenruhás emberek számára készítünk könyveket. Az az évi 40—45 könyv, amely a mi kiadásunkban megjelenik, a katonákon kívül igen sok „civil” olvasót is érdekel. Sokszor emlegetik manapság a hadügy forradalmát. Nos, ez követelménnyé teszi, hogy a korszerű hadászat, harcászat alapelveit, a haditechnika eredményeit bemutató fontos könyveket közrebocsássuk. S tény az is, hogy ezek a témák mind több nem katona olvasót érdekelnek. Elég csupán arra utalni, hogy a szovjet—amerikai hadászati fegyvercsökkentési tárgyalások menete mindenkit jogosan izgató kérdéssé vált. Ugyanakkor kiadunk kifejezetten szakkönyveket is, melyeket elsősorban katonaolvasóknak szánunk. Sarkcsilla^-tintfológfa — A honvédelmi törvény n néphadsereg embernevelő funkcióit is hangsúlyozza, hogyan vesz részt ebben a munkában a kiadó? — Arra törekszünk, hogy könyveinkben reális képet adjunk a katonaéletről, haladó katonai hagyományaink, a szocialista internacionalizmus, katonabarátság eszméit hirdessük. Évente megjelentetünk egy irodalmi antológiát, amely a Honvédelmi Minisztérium és az Írószövetség pályázatának Nyilvánvalóan helytelen, ha bárki is otthon, szakszerűtlenül, a szomszéd betegségére írt gyógyszerek alapján próbálja a maga baját orvosol- gatni. Ám éppolyan helytelen lenne, ha valaki teljes tájékozatlanságában a legelemibb egészségügyi ismereteket is elutasítaná, holott ezekkel — megfelelő orvosi segítség igénybvétele mellett — megkönnyíthetik a gyógyulást. Ez a feladatuk a mostanában igen széles területről és meglepő nagy példányszámban megjelenő (és elfogyó) népszerű orvosi kiadványoknak. Amelyek mintegy házi orvosként szerepelnek — megfelelő szemlélet esetén — a családban. ::!!! Orvos a családban — címében is ezt viseli dr. Szendéi Ádám rendkívül keresett munkája, amely a Medicina Könyvkiadónál immár a hatodik átdolgozott kiadásban jelent meg. A szerző előszava pontosan meghatározza könyve célját (amelyet egyébként elfogadhatunk minden hasonló munka szerepéül). Eszerint „nem célja az orvos helyettesítése, még kevésbé az, hogy öngyógyításra vagy kuruzslásra szoktassa az egészséges vagy a beteg embert ... Feladatának tartja viszont, hogy az egészségügyi kérdésekben jól tájékozott egyének számának szaporításával megkönnyítse a beteg és az orvos közti jó együttműködést”. E hatodik kiadással egyébként négyszázezres példányszámot ért el ez a munka, s ez valószínűleg inkább négy- százezer családot, tehát egykét milliónyi olvasót jelent. Minden bizonnyal haszonnal forgathatják ezt az emberi test minden lényeges szervét vázlatosan ismertető, a betegségek legjellemzőbb jegyeit bemutató, s mindemellett nagyon sok hasznos egészségügyi tanáccsal szolgáló kötetet. Az ábrák egész serege és praktikus tárgymutató könnyíti a kezelhetőségét. Nem kevésbé népszerű egy másik kötet is, amely — ugyancsak a Medicinánál — ötödik, átdolgozott és ezúttal bővített kiadásban jelent meg: [Ilii növények címmel Ráptói Jenő és Rom- váry Vilmos igen hasznos ismereteket nyújt a gyógynövényekről” melyeket már évezredek óta használ az emberiség, hiszen — mint a világszerte ismert — mondás tartja: „fűben, fában az orvosság”. Nem vajákosok tudományáról, nem csodaszerekről van tehát szó, amikor az ember a természethez fordul, hanem a modern vegyészet, gyógyszerismeret igen szerencsésen hasznosítja azokat a hatóanyagokat, melyek egyes növényekben föllelhetők. S ezeket nem is kell a legtöbb esetben földolgozni, hanem — kellő ismerettel — ki-ki maga is alkalmazhatja. Miként és milyen .bajokra — ezt mutatja meg a könyv. Pontos leírást ad a gyógynövényekről, s azt is hozzáteszi, hogy mi mire használható. Külön jegyzékben sorolja föl hatás szerint gyógynövényeinket. Tanácsokat ad a gyógynövények gyűjtésére, de megismerhetjük az üzemi feldolgozást is. így egyaránt segíti a gyűjtőket és a gyógynövényáruk feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozókat. Legkivált pedig — mint dr. Buchmann Othmár, a Gyógynövénykutató Intézet ny. osztályvezetője írja előszavában — a gyógyteákat fogyasztó vagy éppen fogyasztani kívánó közönségnek nyújt hasznos tanácsokat. Valóban kitűnő teakeverékeket ajánl a könyv, s ezeket ma már természetesen nem hátterében húzódó összefüggéshálózatból, hogy a férfiak neveltetésükben egy sor előítéletet örököltek a női egyenjogúsággal kapcsolatban, mégis egyenjogú társakként kell(ene) az üzemben együtt dolgozniuk. Kapcsolatukat emellett eléggé átszövik a munkatársi viszonyt tovább kúszáló, olyan munkatársi „viszonyok”, amelyek jellegzetesen konfliktusteremtők. A nők „nemi kiszolgáltatottsága”, az osztálytársadalmakon átvonuló makacs hagyomány keveredik a nők természetes szexuális érdeklődésével — munkatársi kapcsolataikban is —, miközben a társadalmi normák. elvárások és a munkahelyi pletykák nem követik a más neműek közötti kapcsolat sajátos humanizálódásának felgyorsult ütemét. Ráadásul a párválasztás, kapcsolatteremtés legtermészetesebb ' helye a munkahely a fiatalok jelentős százalékának szemében, és vágyai között. Ilyen helyzetben a konfliktust még fokozni lehet — általánossá válik egy kihívó érintkezési stílus és jelen van a mesterkélt, a másik nem egyedei- ben éppen nemüket figyelembe nem vevő modor is. Ám az optimista jóslatok olyan sugallatokkal telítődtek, hogy minden konvencionális hamisság lelepleződik és spontán módon elhal, ha a demokratizmus levegője járja át. tisztítja meg a férfiak és nők üzemi-munkahelyi kapcsolatainak zavarosságát, torzult hagyományait. Egymásra is figyelni, és érdeklődni egymás gondolatai, egyéni világa iránt — ez a demokratizmusban beteljesülő munkatársi igény. Ez végül is nem állítja szembe a nemek eltérő érdekeit, és nem is próbálja álszemérmesen elmosni a különbséget a nemek közt: a kölcsönös érdeklődés rangjára emeli viszonyukat (és nem „viszonyok” rangjára süllyeszti érdeklődésüket). Üjabb konfliktusforrás az üzemi kollektívák intrikusai- nak, agresszívjeinek, kellemetlenkedőinek állandó jelenléte és újjátermelődése a brigádokban, műhelyekben. Sok gondot okoznak, akik mogorvák és zárkózottak, szerencsétlenül magányosak, vagy éppen kirobbanóan idegesí- tőek, s ütköznek a többség magatartási normáival, elvárásaival. Mit kell tenni azokkal, akik idegrendszeri torzulásaik folytán a demokratikus munkatársi légkör kibontakozását látványosan zavarják? Ez nehéz kérdés, és nem adható általános válasz rá. Valószínűleg a kollektívák egészséges, jó kapcsolatteremtő képességű tagjai határozott és mégis mélyen megértő vonalvezetéssel egyfajta munkaterápiát alkalmazhatnak náluk. Esetleg a vállalati pszichológust, vagy éppen az üzemorvost sem hagyva ki a programból. Életkörülményeiket a kollektíva segítő erejével lehetne rendezni. Végül egy demokratikus közösség olyan beosztást is javasolhat számukra, ahol egyrészt nem tudják megzavarni a légkört, és ahol rendeződhetnek magatartási zavaraik. Nemrég jelent meg Csujkov marsall könyve a sztálingrádi csatáról, s Andrej Grecsko visszaemlékezései A Kárpátokon át címmel. A hadtörténeti munkák sorából két magyar és egy szovjet könyvet szeretnék kiemelni. Godó Agnes a szerzője annak a munkának, amely a magyar—lengyel kapcsolatok második világháborús történetét vizsgálja. Érdekes könyvet írt egy másik hadtörténészünk, Györkei Jenő is, a magyar szabadságharcosoknak a spanyol polgárháborúban való részvételéről. Van a Zrínyi Katonai Kiadónak egy igen nagy vállalkozása: folyamatosan megjelentetjük a második világháború tör_ ténetének köteteit. Jelenleg a harmadik vaskos kötetnél tartunk, hamarosan a könyvesboltokba kerül a negyedik, tízezer példányban. A legkiválóbb szovjet történészek kollektív alkotása ez a tíz kötetből álló sorozat, amely után, s ezt örömmel mondhatom, nagy az érdeklődés. Dédelgetett ötletünk: a szovjet katonai enciklopédia köteteinek anyagát felhasználva szeretnénk megjelentetni egy magyar katonai lexikont. Nem azért, mert korunkban a lexikonoknak, kézikönyveknek olyan nagy divatja van, hanem, mert biztosak vagyunk benne, hogy jelentős olvasói érdeklődést kielégítve fontos honvédelmi nevelési feladatnak is eleget teszünk ezzel. M. G. díjnyertes műveiből szerkesztünk. Az idén látott napvilágot a Sarkcsillag című kötet, amely Illyés Gyula és Gorái Gábor versei mellett tartalmazza Boldizsár Iván, Karinthy Ferenc, Bertha Bulcsu és Thiery Árpád novelláit, de helyet ad fiatal alkotók elbeszéléseinek is. Szeretnénk, ha az írók megismernék a mai hadsereg életét, a katonák mindennapjait, s még több ilyen témájú értékes művet adhatnánk ki. Megjelentetjük a szocialista országok katonairodalmát. s részt veszünk a Győzelem könyvtára sorozat kiadásában is. A honvédelmi nevelést szolgálják azok a könyveink. sorozataink, amelyek közvetlenül az ifjúsághoz szólnak. Pár szót szólnék egyik sikeres vállalkozásunkról, a haditechnikai füzetekről. Ezekben a színes, illusztrált könyvekben a haditechnika legkiválóbb ismerősei bemutatják a korszerű hadseregek fegyverzetét. Bestseller-memoár — Az olvasók jelentős része élénken érdeklődik a háborús memoárok, a hadtörténeti művek iránt. Mit ajánl ebből a témakörből a kiadó? — A kiadó legnagyobb bestsellere az utóbbi években a Zsukov-memoár volt. Több mint százezer példányban adtuk ki, három kiadásban. De kiadtuk más szovjet hadvezérek visszaemlékezéseit is. Szovjet szerző az amerikai iparszerű szarvasmarhatartásról a magyar mezőgazdasági termelésnek. Ezért, is tesz hasznos szolgálatot a Mezőgazdasági Kiadó a mű mostani második kiadásával, amely egyben korszerűsített, átdolgozott is. Éz a könyv — mint Váncsa Jenő miniszterhelyettes írja az előszóban — hasznos, gondolat- ébresztő munka, amely a termelékenység növeléséhez az ismeretek gazdag tárházát nyitja meg az olvasók előtt, ismételten felhívja a figyelmet a közölt eljárások, vagy tapasztalatok körültekintő alkalmazására és a sablonok elkerülésére. Három esztendővel ezelőtt szakkörökben már nagy érdeklődést váltott ki B. A. Ru- novnak, a Szovjetunió össz- szövetségi mezőgazdasági mi- GŰszterhé.lyettesének könyve az zpürszerű szarvasmarhatartásról az USA-ban és Kanadában. E rövid idő alatt is a tudományos-technikai fejlődés jelentősen megváltoztatta a mezőgazdaságot, különösen az állattartást, az iparszerű marhahizlalást hazánkban is. Az állattenyésztési termékek előállításának ipari módszerű fejlesztése a Szovjetunió agrárpolitikájának éppoly központi kérdése, mint turizmus fejlesztése, s mindezekkel együtt az elhízás elleni állandó küzdelem és az ifjúság egészséges életmódra nevelése. A kötet mindenesetre hasznos tanácsot ad arra az időre is, amikor — sajnos — mégis bekövetkezik az infarktus. Ismerteti a lefolyást, az utána következő ajánlatos életmódot. Nagy tapintattal és szakszerűséggel megírt munkát tarthatunk a kezünkben. Érdemes forgatnunk még akkor is, ha — remélhetően — nem lesz komoly szükségünk rá. ||jj Születésünk titkai még a mai fölvilágosult korunkban is sok embert érdekelnek és sokaknak tartogatnak ismeretlen tudnivalókat. Bizonyította ezt nemrégiben az e címmel vetített tévésorozat, amelyben dr. Czeizel Endre beszélt az ezzel összefüggő kérdésekről nagy szaktudással és mégis nemcsak közérthető, hanem igen élvezetes formában. Most az RTV —Minerva kiadásában kötetben is mejelent mindaz, amit képernyőn láthattunk, hallhattunk. Az egész országban jól- ismertté vált szerző — mint kötete előszavában köszönettel emlékezik meg róla — a kiváló szakértők egész hálózatát vehette igénybe, akik a gyakorlati kérdésekben jára- tosabbak, mint a kutatóorvos. Közös munkájukkal vált elérhetővé, hogy a mi viszonyaink között jelenleg leginkább elfogadott és hasznosítható nézeteket terjessze, népszerűsítse a tv-adás és most ez a könyv. Több mint száz — a tv-ben Is bemutatott ábrával — vezet végig dr. Czeizel Endre a lapokon annak a célnak érdekében, hogy minél szélesebb körben sikerüljön megelőzni a rendellenes vagy fogyatékos gyermekek világra- íöttét. S egészséges eljövendő íemzedéknek örülhessenek a >oldog szülők. S. magunknak kell szedegetnünk erdőn, mezőn, hanem a legtöbbje akadálytalanul kapható a gyógynövényboltokban. Lapokon át találjuk ábécé sorrendben mindazokat a panaszokat — alacsony vérnyomástól a zsábáig —, amelyekre valamilyen gyógytea ajánlatos, kellemes orvosság. A mostani megfázásos, hideg időkre, nátha ellen négyféle keveréket is ajánl (hadd lehessen egyéni ízlés szerint válogatni.) Közülük a legegyszerűbbnek látszik, ami csupán négy alkotóelemből keverhető és főzhető: fehérmályva leveléből és gyökeréből, édesgyökérből és mályvavirágból. jjjij A szívinfarktus mindenki által rettegett megbetegedés, amelyet jogosan tartanak századunk egyik legveszedelmesebb betegségének. Pedig ez is megelőzhető, ez- ellen is lehet védekezni. Miként és hogyan? — ezzel foglalkozik dr. Szabolcs Paula könyve: Őszintén a szívinfarktusról címmel. (A Medicina Könyvkiadó fennállásának 20. évében és tiszteletére is jelent meg.) Az előszóban dr. Gábor György egyetemi tanár, a jólismert szívspecialista a könyv nagy érdemének azt tartja, hogy az érdeklődő megtudhatja belőle, melyek azok a tényezők, amik elősegítik a szívizominfarktus (helytelenül nevezve: szívtrombózis) kialakulását, és hogyan kell elkerülni őket. 1 Az igazsághoz tartozik, hogy ez a megelőzés tulajdonképpen nem is olyan egyszerű, hiszen ennek módszereire az egész világon kutatás folyik. Egy dolog azonban mégis kétségtelen : korán kell kezdeni B’ megelőzést (talán már gyermekkorban) és a kulcsa az egészséges életmódban rejlik. Ez azonban nemcsak egyéni, hanem társadalmi feladat. Ide tartozik ugyanis a minél zsír- szegényebb ételfogyasztás, a dohányzás csökkentése, sporttelepek, uszodák létesítése, a Napjainkban gyakran esik sző a munkahelyi légkörről és számos olyan, ehhez kapcsolódó kérdésről, amely része az eredményes, örömmel folytatott munkának. Szorosan hozzátartozik ehhez az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesülése. Mindezeket a kérdéseket most egy sajátos megközelítésű kötetben igen olvasmányosan adja közre Erőss László Az üzemi demokrácia és az emberi kapcsolatok című (a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál megjelent) munkája. E kötet — mint alcíme jelzi — fejezeteket nyújt át a társadalom-lélektan köréből. Rengeteg monográfia, vállalati beszámolók, körlevél, feljegyzés, jegyzőkönyv, munkáslevél és irányított beszélgetés, magnetofonfelvétel e munka alapja, amit a szerző — szerényen — közbeszólásnak tekint egy társadalmi méretű vitába. Tegyük hozzá: igen figyelemre méltó közbeszólás. Az alábbiakban egy rövid fejezetrészt mutatunk be a kötetből. bizonyos vizsgálati adataink nem támasztanák máris alá: ez a tendencia valós, számolni lehet vele. A másik ismert ellentmondás a férfiak és nők közötti munkatársi súrlódások, feszültségek sora. Előfordul, hogy a nők mindig kevesebb bért kapnak hasonló intenzitású munkáért, bár kevésbé is tudják vállalni az azonos munkából rájuk jutó fizikai terheket. Többnyire alacsonyabb — az üzemi statisztikák szerint — iskolai végzettségük átlaga, és sokkal kisebb a vezető beosztású nődolgozók aránya, mint amennyi a dolgozó nők aránya; akár az egyes vállalatoknál. akár országos átlagban. A nők jelentős százaléka szülési-gyermekgondozási szabadsága hónapjait, éveit éli legaktívabb életkorában; munkájukat a többiek át kell, hogy vegyék, korántsem arányos bérkiegészítések mellett. A nők megbetegedésének gyakorisága is szignifikánsan nagyobb. Hangulatuk bizonyos mértékig a biológiai ciklus következtében, de más, neveltetési, fiziológiai, társad dalmi okok hatása folytán is labilisabb. Elsősorban azt érdemes kiemelni' a konfliktus E konfliktusok egyik alaptípusa a korosztályellentét. Nemcsak arról van szó, hogy mások az eszméik és más a magatartásuk a gyárakban együtt dolgozó három nemzedék képviselőinek, hanem arról is, hogy ez az eltérés a kölcsönös érzelmi taszítás, értetlenség és az eltérő érdek motiválta bizalmatlanság szorításában feszültségeket teremthet minduntalan. C.kan azt várják, hogy a demokratizmus nyílt légkörében ezek a feszültségek enyhülnek talán, mert akkor az egymás ellen feszülő, lappangó . indulatok az ellentétek „harca” helyett azok alkotó harmóniájába olvadnak össze? Ez így üres spekuláció volna, ha Lehet-e jó munkahelyi légkör, lehetnek-e tiszta emberi kapcsolatok az üzemben, ahol végül is eltérő jellemű, célú és képességű, eltérő beosztású és képzettségű, eltérő vérmérsékletű és munkatempójú emberek, férfiak és nők, fiatalok és öregek,, okosak és gyenge felfogásúak, agresszívek és szorongok, indulatosak és szelídek dolgoznak együtt, a munkatársak közötti érintkezés eltérő stílusrétegeit teremtve meg? Nos, milyen kollektívákat formál az élet. ahol nem a szociológus válogatja össze az egymáshoz’illő munkatársakat? Milyeneket is? Jó kollektívákat, de tele konfliktusokkal. Mályva nátha ellen Lapozgató — egészségünk védelmében Háziorvos kötetben — Fűben, fában orvosság Szívügyeink — Az eljövendő nemzedékért Üzemi demokrácia, emberi kapcsc latok Munkahelyi légkör — feszültségekkel
