Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
LAR KÜI \ ' IV. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1977. DECEMBER 18., VASÁRNAP ' •• Üzem- és munkaszervezés Ésszerű termelési kapcsolatok Az alkalmazott tudomány műhelyében A tudomány termelőerővé válik — gyakran használjuk ezt a gazdasági, tudományos közhelyet: ha új találmányt, újításokat vezetünk be, ha korszerű technológiát alkalmazunk. A tudomány valóban a termelés általános és konkrét feltétele, különösen napjainkban. Hiszen az extenzáv, külterjes gazdálkodást magunk mögött hagyva, egyre inkább a jobbra, a versenyképesebb termékre, a minőségre koncentrálunk. A mennyiségi növekedés sem volt elképzelhető a bővített újratermelés technikai húzóereje nélkül, de eddig jobban megvoltunk a cudomány nélkül. Ám, ha valaki ma, csak a beidegződésekhez, a rutinos, begyakorlott formák hoz ragaszkodik, nem jut messzire. Bonyolult így vagyunk az üzemszervezéssel, a vezetés, az irányítás, tudományával is. Nemrégiben az ilyen dolgokat még vagy bűnös machinációnak, vagy felesleges időtöltésnek, luxusnak tekintettük. S mennyire nem véletlen, hogy ma már minden gyárban, üzemben intézkedési tervek .készülnek,, cselekvési programok határozzák 'meg a korszerűbb, a termelékenyebb szervezet kialakításának módozatait. S mint ahogy maga a termelés bonyolult, szerteágazó, ez a tudomány is. Az üzem- szervezés technikai, emberi vonatkozásokban kutatja a mind eredményesebb munka feltételeit. Aprólékos, összelő.t voltát bizonyítandó nézzük meg azt a tanulmányt, anvi a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál készítettek, a vállalat üzem- és munkaszervezési tevékenységéről. Már a bevezetésben meglelhetjük a fentiekben fejtegetett parancsoló szükség felismerését: az üzem- és munkaszervezést a vállalat gazdasági terveivel összhangban alkalmazzák, s azokat a folyamatokat próbálják a tudományos elvek felhasználásával új alapokra helyezni, amelyek a vállalat fejlődését meghatározzák. Melyek ezek? Fontos összetevők sokasága sorakozott egymás után a tervben: meg kell szilárdítani a központi vezetést, koncentrálni kell a termelőszövetkezetet. Lényeges, hogy javuljon a munka üteme, hogy jobban kihasználják a munkaerőt, a gépeket, hogy emelkedjen a gazdálkodás színvonala, s hogy a feltételek teljesülésével, ösz- szességében mind jobban oldják meg a vállalatra háruló feladatokat. Hiszen az üzem- szervezés vállalati eredményei az iparágban a népgazdaságban is kamatoznak. Módszer A terv elkészülte után megkezdődött a szervezési munka. A KKMV-ben a Provizorg- módszert választották. Külső szakemberek és a vállalat dolgozóinak segítségével elkészítették a problémaleltárt, majd ennek alapján a szervezésfejlesztési intézkedési tervet. Ebben határozták el, hogy átszervezik a központi osztályokat, racionálisan alakítják a termelési egységek nagyságát és kapcsolatait, meghatározzák a különböző munkafolyamatokat. Óéiul tűzték ki. hogy megalapozottabb terveket készítenek, hogy hat-KO- nyabbá teszik- a vállakózást, és műszaki fejlesztési politikát, javítják a munkakörülményeket, emelik a dolgozok általános és szak.nai műveltségét, s az üzemi demokráciáról sem feledkeznek meg Meri mindez üzem- és munkaszervet.es. Az összefüggő tennivalókat nincs helyünk részletesen megvizsgálni. A váilala.nál megtették, megteszik. Hogy jobban betekinthessünk az alkalmazott tudomány műhelyébe, szemügyre vehetünk néhány konkrét intézkedést. A termelés eredményesebb irányítása végett megszervezték a termelési főosztályti a műszaki előkészítéssel foglalkozókat pedig a műszaki osztályon vonták össze. A tizennégy építésvezetőségből tizenegy lett. Körültekintő, alapos termelési program készül, s azt negyedévenként felülvizsgálják: ha kell, az új, megváltozott körülményekhez igazítják. Finomítottak az anyagi érdekeltség rendszerén is, jobb munkára ösztönöz a nyereség, a részesedés. Űj vezetési lépcsőt alakítottak ki, s pontosan rögzítették a felső vezetés, a termelési főosztály, a főépítésvezetőségek, az építésvezetőségek, a művezetők és a dolgozók munka- kapcsolatait. Nagy figyelmet szentelnek az újítómozgalomnak, s a munkaerőgazdálkodásban is előtérbe helyezik a szervezést. A jobb munka és a műveltség nyilvánvaló összefüggése a vállalat vezetői előtt jól ismert. Az utóbbi időben a 8 általánossal nem rendérkezők közül huszonegyen kezdték meg tanulmányaikat, negyvenhetén középiskolába, nyolcán egyetemre, vagy főiskolába járnak. Szakmunkás és gépkezelő tanfolyamon hatvanötén vesznek részt, a művezetőképzésbe harmincán kapcsolódtuk be. Újítás Említést érdemei az a figyelem, amit a vállalat pártszervezete fordít az eredményesebb gazdálkodásra. A pártszervezet titkára mindig ott van az igazgatói tanácsülésen, s a havonta rendezett kollektív beszámoltató vezetői értekezleten. Az alapszervezeti titkárok is hozzájutnak azokhoz az információkhoz, amelyeknek birtokában eredményesebben mozgósíthatnak a vállalati célok elérésére. Gáti Zoltán NAGYOBB ELŐVIGYÁZATOSSÁGOT Sok tűzeset a várrsban FELELŐTLENSÉG, GONDATLANSÁG Az utóbbi napokban az emberi felelőtlenség következményeként ismét elszaporodtak a tűzesetek a városban és a járásban. Szerencsére ezek az esetek személyi sérüléssel nem jártak, de az anyagi kár jelentős. KistaVcsán, a Malom utca 4. szám alatt Albini Józsefék- j nél az udvaron tárolt széna, szalma és kukoricaszár lob- * bánt lángra. A tüzet az okozta, hogy Albini József 11 éves gyermeke az udvaron papírhulladékot égetett, s nem figyelt a széljárásra. A szél a zsarátnokot a kazalba sodorta. s az meggyulladt; 20 mázsa széna, 400 kéve kukoricaszár és 5 mázsa szalma lett a lángok martalékává. Gödöllőn, a Bethlen Gábor utca 44. szám alatt Taliga Lajos olajtüzelésű bojler berendezése okozott tüzet. A melléképületben tárolt anyagok, s maguk a kellő körültekintés nélkül ténykedő tulajdonosok gyakran okozói kisebb-nagyotob tüzeknek. Nagytarcsán, a Gyarmati Imre tulajdonát képező mellék- épület az esti órákban ismeretlen okból kigyulladt, s nagyobb kár keletkezett: a házi- nyulak bennégtek az épületben. Gödöllőn, a Bacsó Béla utca 3. számú házban Berki Ferencesnél is a melléképületben keletkezett tűz. A legveszélyesebb eset ugyancsak Gödöllőn, a Hold utca 3. szám alatt történt. Mitru Mihály házának a melléképületében elektromos zárlat következményeként keletkezett tűz. Súlyosbította a helyzetet, hogy az épületben tüzelőolajat is tároltak, amelynek egy része meggyulladt, s veszélyes pillanatokat okozott. A gödöllői tűzoltóparancsnokság valamennyi esetben ott volt, s részt vett a tűzoltásban. A fenti esetek is nagyobb óvatosságra, körültekintésre, a tűzvédelmi előírások pontos betartására intenek bennünket. Különösen az ünnepek alatt, amikor a feldíszített fenyőfa, az egyébként szépen csillogó gyer.yáktól könnyen lángraiobbanhat, s tüzet okozhat. Téli esték a műve^dés! házban Szabni-varrní tanulnak Kevesen a kismamaklubban A sarokban duruzsol a kályha. ám, a téli ködös, hideg estéből a művelődési házba belépve nemcsak ez szolgál örömünkre: a kisterem padjaiban szorosan, egymás mellett lányok, asszonyok ülnek. A tábla előtt Pál Katalin, a fiatal tanárnő 'felteszi az első kérdést: Mindenki átmásolta a nadrág- mintát? A Petőfi Sándor városi-járási művelődési ház szabás-varrás tanfolyamára pislantottunk be: ez az egyik legnépszerűbb foglalkozás az idén. Három csoportot is szerveztek, s minden alkalommal összejönnek a tanulók. S a többi klub, műsor, szakkör? Hány embert csábít a téli estéken a művelődési ház? Erről kérdeztük Horváth Péter, né igazgatót és Deáky Zitát, a művelődési ház munkatársát. Elmondták, hogy kevés program sikere hasonlítható a szabás-varráséhoz. Hél házzal megy a Zenélő Kastély sorozat, igaz, negyvenen-ötvenen állandó vendégei a Duffek Mihály zongoraművész, a Zene- akadémia végzős hallgatója által szervezett komolyzenei rendezvénysorozatnak. A filmklubban hasonló a helyzet: akik eljárnak, nagyon szeretik. A vetítések után is sokan maradnak: Orosz Péter vezetésével legutóbb is fél tizenegyig vitatkoztak. A diákklubban nincs mit szégyenkezni a szervezőknek. Púi Gábor, a klubvezető, munkatársaival gyakran 200 fiatalnak állítanak össze vonzó és érdekes programot. Minden hónap harmadik szombatjára a Fővárosi Művelődési Ház küld előadókat: legközelebb a Vili on-müsort, hallgatják meg a klubtagok. A Zenélő Kastély sorozatában már szerepelt zeneakadémiai fúvósok eljönnek a diákokhoz és ifjúmunkásokhoz isr népszerű, fúvós kamarazenét játszanak majd. Az utazók klubját Barkóczi István vezeti, s a kertbarátok köréhez hasonlóan ez a rendezvény is a népszerűbbek közé tartozik. A kismamaklub. viszont kevésbé nevezhető sikeresnek. Hiába az óvónőképzős lányok igyekezete, — ők vigyáznak a kicsikre, amíg az anyukák megtárgyalják ügyesbajos dolgaikat —, hiába, hogy új játékokat vettek a gyerekeknek, csak nyolc-tíz anyuka érkezik rendszeresen. Készül a haiclámpa Hajólámpákat gyártanak a Magyar Hajó- és Darugyámak a Pest megyei Fémtömegcikkipari Vállalat 5-ös számú gödöllői gyárában, évente négyezer-ötezer darabot. Jobboldali képünkön: Varga Vendel alkatrészeket készít. Alsó felvételünkön: a két- sreres ezüsikoszorús Kun Béla szocialista brigád a lámpatesteket szereli össze. Barcza Zsolt felvételei A szülők a hibásak azért :s. hogy a gyermekműsorok Létszáma is csak 30—40 körül mozog. Pedig a kicsik nagyon élvezik a dolgot: legutóbb r.V/e- regve könyörögtek, hogy Kertész Lillát, az előadót hívják vissza, s folytassák a műsort. Igaz: vasárnap délelőtt minden családnál bőven akad házimunka, de a résztvevő gyerekek szülei bizonyítják; megoldható ez is. S hogy mennyire hasznos az élő, közvetlen műsor a gyerekek művészeti, esztétikai nevelésében, árról érdemes lenne egy külön ismeretterjesztő előadást szervezni. Csak az a baj, hogy a szülők arra sem jönnének el. Új ötlet, a hobbidélelőtt. Ezt az általános iskolásoknak tartják, a város diákjai' találkozhatnak vasárnaponként egymással, hogy a mindig másmás iskolából érkező ifivezető irányításával szabadon, kötetlenül csereberéljenek, beszélhessenek kedvenc elfoglalatsá- gaikról. G. Z. JEGYZET BádagfedéS Már számban érzem a szilvabefőtt ízét, amikor: tépem, feszegetem, nyüszítek, dühöngök és őrjöngök. A szilva íze már nem is érdekel. Legfőbb célom, hogy egyáltalán le tudjam venni az üveg open és close feliratú bádogjedelét. Nyomom fentről, lentről, jobbról, balról, és átlósan, tengelyirányban. Csak nem akar megmozdulni. Egy vacak bádog, üvegre feszítve talán kifog rajtam? Dehogy. Dehogy! !! Esetleg a kalapács, a hidegvágó vagy a harapófogó segít? Viszont üvegbetétet a szilvalében nem szeretek. Pedig valami megoldás kellene! Az ujjaím már nem bírják, zsibbadnak, kékülnek, elferdülnek a csuklóm mellé. Ha a szilvabefőtt pléhfe- delével végzett kísérleteim eredménnyel járnak, jelentkezem a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárnál, s erre a nehéz testi munkára önként vállalkozom. K. Z. P. ÉVADZÁRÓ lag programja r Útjaikon jegyeznek, fényképeznek A gödöllői természetjáró szövetség év végi zárszámadásra hivta össze elnökségét. A 13 tagú vezetőség élén Szalóki G. László áll. Készségesen beszélt saját és a szövetség munkájáról. Elmondta, hogy másfél évtizede annak, hogy Nádas Lajos, a JTS akkori elnöke megbízta a szövetség életrehívásá- val. Az eltelt időt eredményesen használták ki. Ma már Aszódon, Túrán Pécelen (a Ráday Gimnáziumban és a Mező- gazdasági Szakiskolán) az egyetemen, a gödöllői szakmunkásképző intézetben és a GSC-ben működik természet- járó csoport. A tágok száma megközelíti a félezret. Ez a szám természetesen állandóan változó, gyarapodó. A tagság nagy része a környezet- védelemből is aktívan részt vállal. Munkájukat szívesen fogadják, de furcsa, hogy a gödöllői környezetvédelmi bizottság értekezleteire még egyetlen alkalommal sem kaptak meghívót. A szakosztály munkájában Szalóki G. László tevékenysége meghatározó. Aranyjelvényes túravezető, az országos technikai bizottság munkatársa, megyei technikai felelős. Nevéhez fűződik a Verőcétől Apai pusztáig húzódó piros jelzésű út kijelölése. A 320 kilométer hosszú útnak 16 túraszakasza van, külön érdekessége, hogy hegyet köt össze az Alfölddel és Gödöllőt is érinti. Meg kell említeni az ezüstjelvényes túravezető Jenei István nevét, aki nyolc éve, s a bronzjelvényes Koltay Ferencét, aki 12 éve vesz részt a vezetőség munkájában. Az ülésen nemcsak az idei munkát értékelték, hanem szót ejtettek az 1970-as feladatokról is. Ezek között határozták meg a létszámemelést. Új szakosztályokat is szeretnének létrehozni. s ugyancsak a munka része, hogy támogatj'ák a természetjáró úttörőket. Együttműködnek továbbra is az úttörőcsapatokkal és a KISZ-szervezetőkkel. Rendszeresen részt vesznek az országos és megyei túrákon, előkészítő tanfolyamot tartanak a túravezetői vizsgákra. A munkatúrákkal a túraútak karbantartását és újabb utak jelölését kívánják megoldani. Emléktúrát indítanak 1978. április 9-én Isaszegre és október 8-án bonyolítják le a Török Ignác em- léktúráfr A szakosztályok önállóan is szerveznek kirándulásokat. A leggyakrabban Zemplént és környékét, valamint a Her- nád völgyét keresik fel a megyén kívül a gödöllői természetjárók. Útjaikon fényképeznek, feljegyzéseket készítenek, s egymásnak is beszámolnak élményeikről. Csiba József Pro Űrbe Tanácsrendelet Kik javasolhatják ? A Pro Űrbe kitüntetés adományozásának új szabályairól készül tanácsrendelet, amelyet a jövő héten tartandó városi tanácsülésen tárgyalnak a tanácstagok. A rendeletben meghatározzák majd, hogy kik kaphatják meg évente a rangos kitüntetést, felsorolják azokat a szerveket, amelyek javaslatot tehetnek az elismerő jelvény viselőire. NEM SZAKAD MEG A HAGYOMÁNY Kedves hangszere a bőgő Hivatását némely ember fanatikusan szereti. Példa erre Rácz Miklós is, akit sokan ismernek zenei sikereiről a városban. Zenész családból származik, s már nyolcéves korában muzsikált. Először hegedűt adtak a kezébe, ám őt inkább a nagybőgő vonzotta. Timed és Mihalik tanár uraktól vette az első órákat. Pályafutásának állomásait hosszan sorolhatnánk. Ragad- júnk ki csak néhányat a világ országai, nagyvárosai közül, ahol a Duna művészegyüttes tagjaként eddig megfordult. Járt Angliában, Skóciában, Kubában, muzsikált Helsinkiben, a skandináv államokban. Nagy sikerrel vendégszerepeitek a Szovjetunióban. Koncertjeiken ezren és ezren tapsoltak Leningrádban, Moszkvában, Kijevben. A Moldva-vidéki turné is bizonyította jó felkészültségüket, s a többiek között Rácz Miklós tehetségét is. A család zenei hagyományai nem szakadnak meg. Tizenkét éves fia zenei általános iskolába jár. ö is bőgőzik és csellózik, s otthon, szabad idejükben gyakran gyakorolnak együtt. Kedvenceik, a Bach-szóló szonáták gyakran csendülnek fel a húrokon. Rácz Miklós egyébként is képezi magát. Marxista—leninista esti egyetemre jár. S bár jóformán minden a zenéhez fűzi — érdeklődik a világ dolgai iránt. Legutóbb éppen Koreában járt. Élményekkel gazdag útján nagy benyomást tettek rá a távoli szocialista ország lakói. S mit szól mindehhez a felesége? Ö sem kifogásol semmit, ami a zenével kapcsolatod a gödöllői városi kamarakórusban énekel. M. M. »
