Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
Összhang, magasabb fokon PEST MEGYEI A z elfogadott napirendnek megfelelően a téli ülésszak második napján tárgyalta meg és emelte törvényerőre az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. Tíz éve érvényben let'ő jogi kereteket vált fel a törvény, hiszen a vállalatok gazdálkodásának alapját eddig a 11/1967-es számú kormányrendelet alkotta. Ezzel az utalással már azt is kimondtuk, hogy egyrészt — gazdag tapasztalat gyűlt össze a törvényalkotáshoz, ugyanakkor — és másrészt — a gyakorlati munkában végbemenő változások szintén megkövetelték a jogi szabályozás korszerűsítését. Időszerű és lehetséges volt tehát az állami vállalatok szervezeti és működési alapelveinek, jogainak és kötelezettségeinek, gazdálkodásának és irányításának törvényi ösz- szefoglalása, ami persze nem annyit tesz, hogy most már a vállalati munka minden részlete félreérthetetlenül megfogalmazott törvénycikkekhez igazodhat. Ilyen törvény ugyanis nem készíthető, s azért nem, mert leegyszerűsítené az élet teremtette sokszínűséget, pontosan azt halványítaná el, amit erősíteni szükséges. Pest megyei tapasztalatok egyértelműen vezetnek arra a következtetésre, hogy a sokszínűségen belül — s a törvény most erre nyit lehetőséget — elengedhetetlen néhány közös jellemző. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, meglehetősen ellentmondásos például a vállalatok önállóságának értelmezése, nagyok az eltérések a belső érdekeltségi rendszerben, sok esetben pedig éppen akkor hiányzott a határozott ágazati irányítás — s ezt az MSZMP 1975 márciusában taaáeskozó megyei küldöttértekezlete nyomatékkai ajánlotta az érintettek figyelmébe —, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna. E zért üdvözlendő, hogy a most elfogadott jogi szabályozás kettős követelménynek kíván megfelelni. Erősíti a központi irányítást, ugyanakkor növeli a gazdálkodás alapegységeinek, a vállalatoknak az önállóságát. A kettő látszólag nem fér meg egymással, valójában az összhang magasabb fokával a hatékonyság javítását, az oszthatatlan állami tulajdon egy-egy vállalatra bízott részének minél kedvezőbb kamatoztatását szolgálják egymásra gyakorolt bonyolult kölcsönhatásaikkal. Természetesként fogadhatjuk el azt a törvényi követelményt, hogy a váltatoknak jól kell gazdálkodniuk a reájuk bízott eszközökkel. Örvendetes, hogy a megyében sok olyan cég van — így a Dunai Kőolajipari Válallat, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, az ikladi Ipari Műszergyár —, amelyek éppen a legutóbbi esztendőkben bizonyították dinamikus fejlődésükkel, termelési értékük, exportjuk bővítésével a jó sáfárkodás képességét. A törvény e követelmény további teljesítéséhez nemcsak azzal járul hozzá, hogy kimondja, a vállalat gazdasági és' társadalmi szervezeti egység, hanem az önállóság helyes, egységes értelmezésének lehetővé tételével. Szorosan kapcsolódik ide a törvénynek az irányítás tartalmi kérdéseit taglaló része, benne olyan újdonságokkal, mint az ágazati miniszter jogainak bővítése, a felügyeletet ellátó és az ágazati miniszter fokozottabb együttműködésének előírása, illetve annak a hagyományos formációnak a meg- " erősítése, hogy a vállalatnak egyszemélyi vezetés érvényesül, egyéni felelősséggel, s a vezető az állam megbízásából gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. N em érdektelen emlékeztetni rá: máratör- vényíerzet széles körű társadalmi és szakmai megvitatásakor, az ország- gyűlési bizottság ülésén — s ott több megyei képviselő részéről —, s most, a törvényjavaslat tárgyalásakor is sok jogos észrevétel hangzott el a vállalati gazdálkodás belső érdekeltségi rendszeréről, a tröszti szervezetekről, valamint az üzemi demokrácia szerves beépüléséről a vállalati tevékenységbe. Az elfogadott törvény kitér e felárat- és kérdés- csoportokra is — ami megyei szemszögből már csak azért is örvendetes, mert az ipari üzemek nagyobb része tröszti vállalat, illetve gyáregység —, így a többi között a dolgozók részvételére az üzemek irányításában, az úgynevezett nagyvállalatok érdekeltségi rendszerének fejlesztésére, de kétségtelen, a teendők kereteit nyújtja, s törvényi jellegénél fogva nem bocsátkozhat részletekbe, s végképp nem merülhet bele helyi sajátosságok meghatározásába. Külön ren- ’ delkezésre bízza például annak kijelölését, egy-egy állami vállalat közössége milyen kérdések megítélésében vegyen részt közvetlenül, s miben képviseleti úton, de ugyanakkor kimondja, a kollektívának a végzett munkát is értékelnie kell, s ezzel összefüggésben véleményt mondania is joga és kötelme az igazgató tevékenységéről. Csupán megkíséreltük érzékeltetni a kiragadott részletekkel, az állami vállalatokról szóló törvény miközben elősegíti o tulajdonosi szemlélet érvényesülését és elmélyülését helyben, egy-egy gazdasági egységben, a központi irányítás feladatait úgy határozza meg, hogy az a fő folyamatok kézben tartója lehessen, majd e kettőt közelíti, ösztönözve, az össztársadalmi érdekek fókuszában találkozzanak. A hangsúly ez utóbbi mondatrészre jut, mert valójában és végső soron az új törvény célja pusztán any- nyi, hogy hosszú távon nyújtson jogi támaszt a hatékonyabb vállalati gazdálkodáshoz, s ezzel társadalomfejlesztési feladataink anyagi, dologi alapjainak megteremtéséhez. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ: MSZMP PEST MEGYEI BIZQTTSÁCÁ. É^Á;,ME^TAN^LAPJA:, j XXI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Ára 1 forint 1977. DECEMBER 18., VASÁRNAP Megteltek a raktárak, a vermek Több mint 2000 vagon gyümölcsöt és zöldséget tett el télire a Pest megyei Zöldért Vállalat A NÉPGAZDASÁG JÖVŐ ÉVI TERVE (A jelentést a 3. oldalon közöljük.) Befejeződött Pest megyében a zöldség-gyümölcs felvásárlás szezonja. Amint Horváth Mihály, a Pest megyei Zöldért igazgatója elmondta, a felvásárolt áru mennyisége az idén meghaladta a 7400 vagont. Most már csak kis tételek vannak hátra. Az értékesített termékek mennyisége év végére eléri a 7250 vagont. Az idén bőséges kínálat ellenére zokke- nőmentesebb volt az áruátvétel, mint az előző években. A télen és a kora tavasszal jó ellátásra számíthatunk Pest megyében, és a tárolt áruból bőségesen jut a fővárosi piacokra is. A központi megbízás szerint 1480 vagon zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát kellett tárolni ezen a télen a megye raktáraiban. Ezt a tervet mintegy 700 vagonnal teljesítette túl a Pest megyei Zöldért: járásonként elosztva 700 vagon burgonyának, 120 vagon almának, 108 vagon vöröshagymának fedett épületekben teremtettek helyet.. Itt a zöldséget-gyümöl- csöt mesterséges szellőztetéssel óvják meg a minőségromlástól. A többi terményt hagyományos, szabadtéri prizmás módszerrel tárolják. Ezeken felül Budapest ellátására külön 270 vagon árut tárolnak Pest megyében. Egyébként a várható hazai igényeknél jóval több fejéskáposztát, burgonyát és gyökérzöldséget raktároztak el: a télen is indul Pest megyei áru a külországi piacokra. A termények egy részét pedig átadják a feldolgozóiparnak. I A Pest megyei Zöldért jövőre elkészülő monori és du- naharaszti raktára, feldolgozó- I üzeme mintegy 700 vagon árut Mamusz a gyereknek Harmincötezer pár gyermek házicipő készül el még év végéig a PEMÜ ceglédi gyárában. A mamuszok a gyár saját tervezésű modelljei. Dózsán Péter felvétele Új szolgáltatás: a lakásszerviz Tizenöt Pest megyei szövetkezet társult fogadhat. Hasonló tárolók építését kezdik meg Gödöllőn, Vácott és Budapesten. Az őszi felvásárlással egy időben megkezdődtek a jövő évi szerződéskötések, s bár még néhány száz vagonnyi árura várnak ajánlatot, burgonyából és zöldségből máris leszerződték a tervezett 7076 vagonnyi mennyiséget, összesen 8500—8600 vagon szerződött árura számítanak jövőre, ezer vagonnal többre, mint amit az idén fölvásároltak. Még szeptemberben elküldték jövő évi áruajánlatukat a konzervgyáraknak, a társvállalatoknak és a Hungarofruct- nak, mert a leszerződött áru fele elegendő a megye lakosságának ellátásához. Az áru nagy része már most " os piacra talált. A vállalat kötelessége, hogy minden szerződött árut átvegyen a termelőktől, de a nagy mennyiség miatt fokozottan ügyelni kell a szállítás ütemezésére, jobban össze kell hangolni a tennivalókat. A szerződésekben is kikötötték, hogy a később kidolgozandó heti ütemtervek szerint veszik át az árut T. A. L. Székely festékei Csodás gyapjúszőnyegek készülnek az Örkényi szövetkezetben. A helybeli asszonyok Ardai Ildikó iparművész tervei alapján, az úgynevezett székely festékes szőnyegeket szövik. Az esztendő mérlege Régi márka új köntösben Korszerűbb termékszerkezet — nagyobb nyereség A Dun^menti Építőipari Szövetkezetben negyedszázaddal ezelőtt mindössze 500 ezer forint volt az évi termelési érték, ma eléri a 27 millió forintot. Mint arról Szabolcsi Zoltán elnök lapunkat tájékoztatta: ez évi tervüket október végére teljesítették. — Dunakeszin és a szomszédos községekben szinte valamennyi építkezésünket határidő előtt fejeztük be. Foton például december vége helyett már november 7-ére átadtunk 18 lakást. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy szövetkezetünk az alapkő letételétől számított 90 napon belül kész A féli^ barackos Javában metszik az őszibarack fákat a Benta-völ- gye Termelőszövetkezetben. A több mint 100 hektáros területen a 42 ezer gyümölcsfával február elejére készülnek el. ifagy Iván felvétele . ....... I---- :«—~ .. ,' JU ot thont ad át a megrendelőnek. A szövekezet nagy gondot fordít a gépek korszerűsítésére, a munkafolyamatok gépesítésére. Az idén egymillió forintért vásároltak új berendezéseket. Tizenöt szövetkezet együttműködésével létrejött a megyében egy lakásszerviz-társulás, amelynek a 25 esztendős Dunamenti Építőipari Szövetkezet a vezetője. — Célunk a lakosság és a közületek építőipari szolgáltatásának javítása — ismertette a társulás feladatait dr. Baksa Elemér, a szövetkezet közgazdásza. — A lakásszerviz új házakat nem épít, csupán felújításokat, korszerűsítéseket és kisebb lakásátalakításokat vállal. Az idén már 30 millió körüli volt a társulás szolgáltatóipari ^tevékenysége. 1980-ig a megye hét városában, Vácott, Gödöllőn, Szentendrén, Cegléden, Százhalombattán, Nagykőrösön és Dunakeszin tervezik egy-egy gyorsszerviz-állomás létrehozását. Ezek olyan karbantartó-korszerűsítési munkálatokat vállalnának, amelyekhez nem kell építési engedély. Ha ez valóra válik, 1980 végéig a szolgáltató tevékenység értéke 60 millió forintra emelkedik. A Csepel Autógyár történetében volt olyan esztendő — igaz, már több mint egy évtizede —, amikor körülbelül 6 ezer teherautó gördült ki a kapukon. A jó hírnevet igazolja, hogy a régi 450-es típusból akár ezerszámra vásároltak volna még az idén is a külországi üzletfelek. A Csepel Autógyárban, amióta hozzáláttak a termékszerkezet korszerűsítéséhez, lényegesen kevesebb autó készül, mint korábban. Akármilyen jók is voltak a korábbi típusok, eljárt fölöttük az idő, gazdaságosabbnak látszott, ha nagy sorozatban, különböző alkatrészeket, fődarabokat készítsenek Szigethalmon. Ma már a legtöbb hasznot hozó termékek közé a padlóvázaik, a különböző típusú sebességváltók tartoznak. H. Kovács József termelési igazgatóhelyettes elmondta, hogy padlóvázból például 11 ezer 400 darabot, szervokormányból 33 ezret, tengelykapcsolóból 36 ezret készítettek a szerelőszalagokon. Igaz, a külföldi piacokon ezek többnyire nem a Csepel márka nevét öregbítik, hanem például az Ikarus autóbusznak szereznek új híveket. A régi autók után sem fájhat a szívük, mert' korszerűbbek készülnek most a gyárban. A négykerék-meghajtású Laplander kisterepjáróból 365 hagyta el a gyárat, jövőre már ezret szereinek össze. A Csepel teherautók családja is gyarapodott, egy új típus néhány darabja most vizsgázik a hazai utakon. Szovjet gyárakkal kooperálva készítik a GMP—80-as hid- romechanikus sebességváltót. Jövőre 1500 garnitúrát. Jó úton halad a Csepel Autógyár a termékszerkezet korszerűsítésével is. Termelési tervüket december 20—23. között teljesítik, s mivel jelenleg naponta körülbelül 30—32 millió forint értékű terméket állítanak elő, az év utolsó napjaiban 150 millió forint értékű gyártmány készül náluk. Cs. A. Sallai Imrére emlékeztek Sallai Imre, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 80. évfordulója alkalmából koszo- rúzási ünnepséget rendeztek szombaton a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kiss Károly és Szakali József, a KISZ Központi Bizottsága részéről Szűcs Istvánná és Tas- sonyi Kadocsa koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait hozzátartozói és harcostársai is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölték Kim ír Szent, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökévé, Li Dzong Okot, a Közigazgatási Tanács elnökévé és Hvang Dzang Jopot a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökévé történt megválasztása alkalmából. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap küldöttség élén hazaérkezett Bukarestből. A delegáció a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 13. ülésszakán vett részt
