Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
n 1977. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK %MáLat> 3 A gyermekek védelmében Társadalmi összefogással az alkoholizmus eüen Diplomáciai kapisoSafok A Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatot létesített nagyköveti szinten a Comore Köztársasággal és a Seychelles Köztársasággal. Magyarország a FAQ-fanácsban Magyarországot is megválasztották az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezetének (FAO) 49 tagú tanácsába, amely két konferencia között a FAO irányító szerve. A mandátum 1977. novemberétől 1980 december végéig szól Wízm*rcő$égkonferencia Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az Országos Vízügyi Hivatal rendezésében szerdán háromnapos tanácskozás kezdődött az OVH székházában a magyar- országi vízminőségszabályozási mintaterületek tapasztalatairól. L. Kaprio, a WHO európai irodájának igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, amelyen hét előadás és 22 felkért hozzászólás alapján ösz- szegezik a minta terület eken szerzett tapasztalatokat. A vidék ellátása elmaradottabb Ülésezett az országgyűlés ipari és a kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés ipari és kereskedelmi bizottságának a Parlamentben tartott szerdái együttes ülésén részt vett Ínokai János, az országgyűlés al- elnöke. A Gorjánc Ignác és Palkó Sándor elnökletével megtartott tanácskozáson Szabó Imre könnyűipari és Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az országgyűlési képviselőket. A beszámolókat követően az országgyűlési képviselők szorgalmazták, hogy a kereskedelem az eddiginél jobban védje' a vásárlók érdekeit, s ne fogadjon el mindent, amit kínál az ipar. Növelni kell a divatos cikkek részarányát is. Többen kifogásolták a konfekcióipari mérettáblázatot, s azt, hogy a nagyra nőtt bakfisok, kamaszok nehezen jutnak kész ruhához, megfelelő cipőhöz. Az idősebb korosztályra sem mindig gondol a ruházati ipar, szegényes a nekik jutó választék. Elhangzott, hogy bár vitathatatlanul javult a gyermek- ruházati cikkek gyártása, a szülők ma is gyakran hiába keresnek több méretben kabátkát és más ruházati terméket. Gondot jelent az is, hogy — s ez elsősorban a vidéken élőket sújtja —, az Áfé- szek elől a kiskereskedelmi vállalatok lefölözik a divatos cikkeket. A vitában több képviselő is kiemelte, hogy az ipari és a kereskedelmi bizottságnak szerdai együttes ülése is azt bizonyítja, hogy a termelést és az értékesítést nem lehet elválasztani, s a meglevő ellentmondásokat fel kell oldani. Megoldani, méghozzá határozott intézkedésekkel, határidőkkel és felelősökkel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel szabadáras kategóriába kerülnek a ruházati termékek, szigorítani kell az árellenőrzést, nehogy elszaladjanak a vállalatok. A vitában felszólalt Bodnár Ferenc, Bollók Józsefné, Gajdos Ferenc, Jávorkai István; Hargitai Ágnes, Kangyalka Antal, Makkos Ántalné, Nagypataki Imre, Radnóti László) Retezi Károly, Teleki Istvánná, Vida Miklós és Vilmányi Mária. A mítosztól az Ideológiáig dalommal való azonosulását Ám az ilyen típusú „azonosulás”, a 17—18. századtól kezdve mindinkább megkérdőjeleződött. Nem is pusztán azért, mert a tudomány, a filozófia, a művészet kiszabadult a vallás szolgálatából és esetenként szembefordult vele. Gondoljunk arra — ami a mítosz esetében elképzelhetetlen —, hogy a vallásos eszmerendszereknek és a hit- gyakorlásnak a történetében már több száz éve felmerült a saját maguk irányában támasztott kritika. Az öntisztítás, a jobbítás igénye. Nem tudunk arról, hogy egy mítoszt valaha iá megpróbáltak volna „kritizálni”, és egy „jobbal” felcserélni — a vallások története viszont éppen a felerősödő belső vita és a „megújulás”, a jobb variánsok keresésének története. (A külső kritikáról most nem is beszélve.) Hazánkban a mértéktelen alkoholfogyasztás terjedése következtében a népgazdaságot ért különféle kár 6—7 milliárd forintra tehető. A valóságban azonban ez az összeg jóval magasabb, mivel jócskán akadnak szárúban ki nem fejezhető veszteségek is. Felmérhetetlen az alkoholizmus morális és társadalmi romboló hatása. Veszélyeztetett: a család Veszélyessége miatt szinte, első helyre sorolható az alkoholizmus káros következménye a családra, illetve a gyermekekre. így az alkoholizmus elleni küzdelem a legszorosabb kapcsolatban van a gyermek- és ifjúságvédelemmel. Különösén súlyos akkor a helyzet, ha az alkoholista — szülő. Gyakori, hogy az iszákos életmód emberek pályáját töri ketté, — s a szülők révén a gyermekét is, — családokat tesz tönkre. Áz iszákosság a válási okok között a második helyen áll, s az esetek mintegy felében ugyancsak az alkohol indokolja a gyerekek állami gondozásba vételét. A gyámhatóságoknál és oktatási intézményeknél nyilvántartásba vett veszélyeztetett gyerekek 35 százaléka a szülők alkholizmusa miatt vált fenyegetetté. Azt nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a rendezett körülmények között élő család olyan erkölcsi, szellemi, érzelmi és gazdasági közösség, amely minden tekintetben kedvezően hat a gyermek fejlődésére. Ha azonban a szülők a gyermekeket elhanyagolják, iszákossá, munkakerülőkké válnak, erkölcstelen életmódot folytatnak, a családi környezet káros hatást gyakorol a gyermek fejlődésére. Példaként említhető egy mértéktelenül italozó háromgyermekes gyáli apának az esete, A családja gyakran éjnek idején menekült el otthonról. Egy alkalommal felesége és gyermekei három napig nem mertek hazamenni. Többször súlyosan bántalmazta a feleségét, a tízéves kisfiát, és a hatéves kislányát. A gyermekek legtöbbször kimerültén és kialvatlanul mentek el az iskolába, hiányzott a házi feladatuk, nem tudták a leckét. Ráadásul az apa még a gyermekek tanárát is megfenyegette, amikor az a kicsinyek védelmében kívánt a lelkére beszélni. Végül a bíróság a kegyetlen apát szabadság- vesztésre ítélte. Válással kezdődött Általában az ilyen ártalmak következtében veszélyeztetetté váló gyermekek személyisége labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szélsőséges lesz. Antiszociális (közösségellenes) magatartása egyes esetekben bűnözéshez vezethet. Az egyik ügyben például a fiatalkorú szülei — amikor a fiú négyéves volt — az apa italozása miatt elváltak. Az anya újabb házasságot kötött, de ez a férje is az ital rabja lett. A rendezetlen családi élet miatt a fiú tanulni nem tudott, az általános iskola ötödik osztályáig jutott csak eb Nevelőapjának kibírhatatlan viselkedése miatt szabad idejében csavargóit ivásra adta a fejét, munkahelyén is többször részegen jelent meg. Majd erőszakos cselekmények és többrendbeli lopás miatt került bíróság elé. A szülő példája A kutatások tapasztalatai szerint az alkoholizmus a fia- talkorúakra sokféle formában gyakorol hatást. Először is a szülők alkoholizmusán keresztül. Az alkoholisták körülbelül 54 százaléka a szülőktől vette át az ivás szokását. A 11—13 éves kiskorú italra szokottak 78 százalékának egyik vagy mindkét szülője iszákos. Az alkoholista szülők gyermekei fokozottabban veszélyeztetettebbek és ezért egy részük szükségszerűen állami gondozásba kerül. Az átlagosnál nagyobb gondként jelentkezik az alkoholista szülők problémája például Gyálon, ahová az elmúlt években sok társadalmi gyökerét vesztett család költözött, vagy szorult ki a fővárosból. Előfordult nem egy, olyan szülő, aki azt sem tudja, hogy gyermeke hányadik osztályba jár. Az iszákos férjek elherdálják keresetüket és otthon napirenden vannak a veszekedések. Mindezt a gyermekek sínylik meg, nem tudnak rendesen tanulni, visszaesnek előmenetelükben. A községben elszaporodtak a bögrecsárdák és az apák legtöbbje itt jut italhoz. A gyámhatóság védő-óvóintézkedéseinek 80 százalékánál a szülők alkoholista magatartása az ok. Egy korábbi ismeretterjesztő ankét alkalmával vállalták a pedagógusok, hogy a felsőtagozatos tanulókkal közösen felkutatják a községben lévő zugkocsmákat és ezzel segítenek a tanácsnak. Az akció eddig kevés eredménnyel járt. Befolyásoló: az ital A szülők példáján kívül a fiatalkorúakra káros hatást gyakorol, ha önmaguk is italoznak. Az általuk elkövetett bűncselekmények tizedrészé- ben közvetlenül szerepet játszik az alkohol. Akárcsak a felnőttek, mámoros állapotban, a fiatalkorúak is gátlástalanabbak, megnő az önbizalmuk, csökken az ítélőképességük, s olyan cselekményeket is elkövetnek, amit józanul nem tennének. Az erőszakos cselekmények nagy részénél az alkohol a legfőbb befolyásoló tényező. Nagy felelősség hárul azokra a szülőkre is, akik oly bőséges zsebpénzt adnak gyermekeiknek, hogy ebből drága italokra is futja, s akik a lakásukat is hajlandók átengedni az italozással egybekötött házibulikra. Sok szülő rosszul értelmezett szeretetből elmulasztja gyermekének ellenőrzését. Hiba, amikor a családban gyengül a szülői ellenőrzés, amikor számukra az időtöltés korlátlan szabadságát biztosítják. A közelmúltban nyolc fiatalkorú és nyolc felnőttkorú gyáli lakos lopás, rablás, erőszakos cselekmények miatt került bíróság elé. Az elkövetők többsége rendezett családi körülmények között élő szülők gyereke, azonban o családban hiányzott a megfelelő szigor, a szülői következetesség. Megengedhetőnek tartották, hogy havonta 400—800 forint közötti zsebpénzt kapjanak, kimaradásukat nem ellenőrizték, rossz társaságba kerültek, pénzüket italozásra költötték, amikor az is elfogyott, lopásokat követtek el, az eladott ingóságokért kapott pénzt pedig italra költötték. Egy másik ügy fiatal tettese maga rendelkezett keresetével, havonta több száz forintot költött szórakozásra. Ki- maradozásáért senki sem rótta meg, sőt az apa büszke volt. hogy „legény” fia van. A gyerek 16 éves korában kezdett el inni.* Még idejében Az alkoholizmus komplex jelenség, a küzdelem ellene nem nélkülözheti a meggyőzést, a széles körű társadalmi összefogást. Az egészséges életmódra nevelést már kora gyermekkorban kell elkezdeni. A szülők felelősségét húzza alá az a reprezentatív felmerés, amely szerint a megkérdezett 10 év körüli gyermekek 62 százaléka szülői beleegyezéssel már fogyasztott alkonolt A megelőzés akkor hatásos. ha már a veszélyeztetettséget segít elkerülni. A különböző szervek — az ifjúsági mozgalom, a vöröskeresztes szervezetek, a tanácsok, az iskolák, a gyámügyi hivatalok, a szülői munkaközösségek, a pályaválasztási tanácsadók — törékeny együttműködése segíthet a megelőzésben, csökkentheti a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek számát. Az ócsai nagyközségi tanács — a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos intézkedési tervében — fontosnak tartja a szoros együttműködést a különböző helyi szervekkel, egymás tájékoztatását, a kölcsönös információcserét. Az együttműködés lényege, hogy az érintett szervek mindegyike azonnal tegyen bejelentést a gyámügyi- és egészségügyi hatóságoknak az alkoholistákról, hogy a veszélyeztetett kiskorúak érdekében a szükséges intézkedést időben megtehessék. Dr. Orell Ferenc János, Pest megyei gyermekés ifjúságvédelmi ügyész © A VALLÁS A MÍTOSZHOZ hasonlóan a vallás — legyen szó bármely nagy történeti irányzatáról — egy társadalmi állapot elfogadtatásához, a vele való azonosuláshoz nyújt szellemi és érzületi-pszichikai eszközöket. Ám — amint erre még kitérünk — a vallásban már megjelenik a benne foglalt világképpel való vita és okoskodás, amit a mítoszról nem mondhatunk el. Nézzük most, melyek a vallás társadalmi funkciói. Legelőször is azt kell megállapítanunk, hogy sokkal tagoltabbak és „kidolgozottabbak”, mint a mítoszéi, ami szorosan összefügg azzal, hogy a vallásoknak történetileg már egy lényegesen bonyolultabb j szervezésű társadalom számára kellett egységesítő eszközt nyújtaniuk. A marxista valláskritika álláspontja szerint a vallásosság ott bukkan fel, ahol az ember valóságos szükségleteinek kielégítésében valamilyen hiányt szenved. E hiány eltávolítására egy fiktív — képzeletbeli — megoldás a vallás. Ezt, hasonlóan a mítoszhoz és eltérően a filozófiától, a hétköznapjait élő embernek szánják. A kielégítetlen szükségletek feloldására a vallás egy magas összetettség (s valóban az ember köznapi életéig elérő, sőt, azt behálózó) tevékenységrendszert hívott életre. Nézzük most ennek egyes szintjeit. FUNKClCl közül emeljük ki először is. hogy a vallás — vigaszt nyújt, mégpedig bármilyen sérelemre. Torz és fonák vigasz ez, mégis vigasz. A személyes lelkiatyához vagy a személytelen istenhez való odafordulásban a hivő ember megbékítést, türelmet, kudarctűrő képességet nyer — vagy azt hiszi, hogy nyer. Ezt nevezik a vallás kompenzatív — megelé- gítő, kiegyenlítő — funkciójának. Látszatkielégülésről és látszatfeloldásról van persze szó, mégis „működik” ez, hiszen az ember „választ” kap élete értelméről, szerepéről a világban, tettei erkölcsi súlyáról. Idekívánkozik a második funkció. Idegen kifejezéssel ezt a vallás kommunikatív funkciójának szokás mondani. Arról van szó, hogy akár a másik hivővei, akár a lelkiatyával. akár az elkéozelt istennel való beszélgetés önmagában felszabadító, megengesztelő. feszültséaleveze- tő lehetőségeket hordoz. A ÉS FUNKCIÓI vallás e ponton egy réges- régi, jól ismert emberi igényre épít. Ki ne tapasztalta vol. na még, hogy gondjainak „alapos kibeszélése”, mégha ez semmilyen gyakorlati változásra sem vezet, egyszerűen jólesik! Hiszen megnyugtató, feszültségcsillapító szerepe van. Nos, ez a kommunikatív funkció: bemegyek a templomba, elpanaszolom „istennek” összes gondomat és valamelyest „megnyugvással” jövök ki. Hogy ez a megnyug. vás időleges? Hogy a környezethez való passzív hozzá- idomulást teszi lehetővé? Bizony. A kompenzatív és kommunikatív funkció közös eredménye: tudd be a világ romlottságát önmagad romlottságának, és vedd tudomásul, hogy kiszolgáltatottságodra majd a „végtelenül jó” isten valamikori megváltásra lesz a .méltó válasz. ELTÉRŐEN a mítosztól, a vallás persze, nem pusztán lelki-idegi vigasz, hanem gyakorta pontokba szedett utasításrendszer is. Eligazít a hétköznapi életben, tartalmazza, hogy mit kell és mit nem szabad megtenni. Gondoljunk a tízparancsolatra. Ez az eligazító és viselkedésszabályozó funkció megenged bizonyos cselekvéseket és eltilt másoktól. A normák betartása megnyugtató, áthágásuk szorongató lelki élményekhez vezet — s ezzel megint- csak adott a lehetősége egy adott társadalmi berendezke. déssel való azonosulás egyénszintű megteremtésének. Végül említsük meg a vallás negyedik — jelentős történeti eltéréseket mutató — funkcióját, azt, hogy közösségi életet szervez. A közösségben, ahol istennel lehet „találkozni”, az emberi érintkezésnek, az együttes fohászkodás és töprengés szokásainak konkrét rendszere alakulhat ki. Érdemes megemlíteni, hogy a szocialista társadalmakban az utóbbi időben a vallásnak éppen ez a funkciója szorul mind inkább háttérbe, jóllehet, törvényes feltételekhez kötve a vallásos közösségek működése engedélyezve van. S az sem közömbös, hogy olyan területeken, ahol a közösségi együttélés egyéb, korszerű formái kialakulatlanok, a vallásos közösségek meglehetősen nagy vonzerőre tehetnek szert (szekták). A fentiek alapján elképzelhető talán, hogy miképpen szolgálhatta a vallás igen hosszú időn keresztül az embereknek a mindenkori társaA VITÁNAK és öntisztítása Npi a mérlegen Hetente mérik a tcnyésznyulakat a Gödöllői Kisállatte- nyészíő Gazdaság nyúltelepén. KcpiéiUön: Szendrő Zsolt egy új-zélandi tenyészbak súlyát ellenőrzi. Geleta Pál felvétele nak — a reformációtól egészen napjaink úgynevezett reformteológiájáig — számos forrása adódott. A hitújítók — a mindenkori eretnekek — vagy abból indultak ki, hogy nincs összhang a hitelvek és az adott gyakorlatot elfogadtatni akaró szándék között. Vagy abból, hogy a vallás adott formájában ésszerűtlen, mert megfellebbezhetetlen végső okokra akarja visz- szavezetni a világ jelenségeit. Nos, röviden: a vallás története, miközben az a társadalmi rendszer, amelyet az adott vallás elfogadtatni kíván, maga is szakadatlanul megkérdőjeleződik. Ennek a belülről jövő valláskritikának vannak felvilágosító irányzatai (a 18. századi Franciaországban), és vannak liberális áramlatai („a vallás ésszerűtlen, de szükség van rá mindaddig, amíg van emberi kiszolgáltatottság”). A lényeg az, hogy lépésről lépésre szét- rombolódik a vallás valamikori igénye: az egységes világmagyarázat valamilyen ősforrás alapján, és mindinkább háttérbe szorul közösségszervező funkciója is. Marad: az egyéni látszatkielégülés biztosítása. Szocializmust építő társadalmunkban ebből az a feladat következik, hogy nem egyszerűen a felvilágosítás, hanem a közösségteremtés és az értelmes, megvalósítható evilági célok (és sikerforrások) megteremtése utján lehet az embereket valóságos megelégedettségforrásokhoz juttatni. Papp Zsolt (Következik: A filozófid funkciója.) ; k
