Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
mF.crn 1977. DECEMBER 17., SZOMBAT KÉT HANGVERSENYSOROZAT Sokszínű zenei élet Vácott Pest megye zenei életében Vác kiemelkedő helyet foglal el. Nemcsak azért, mert a Vcx%Iumana már nemzetközi rangot vívott ki magának a kórusmozgalomban, azért is, mert megyei hírű a város KISZ.kórusa és a Musica Humana kamarazenekar is. Mindez, együtt az igen jól működő zeneiskolával, biztos alapot teremt ahhoz, hogy pezsgő zenei élet teremtődjék a városban. A zeneiskola orgonahangversenyei csakúgy, mint a hagyományos Dunakanyar -dalostalálkozók híre régen túljutott már a megye határain. Nem véletlen, hogy az Országos Filharmónia mind gyakrabban rendez a városban hangversenyeket, hiszen ezek az események mindig telt házat vonzanak. Jelenleg két hangverseny- sorozat programjai között is válogathatnak a váciak. Az egyik színhelye a zeneiskola. Ella István orgonaművész, illetve a Musica Humana kamarazenekar hangversenyére már sor került. Legközelebb januárban ad újabb hangversenyt, ezúttal Bach és Händel műveiből. A programot itt Kistétényi Melinda orgonaestje zárja, akinek műsorában közreműködik a Modern Rézfúvósegyüttes is. A második bérleti hangversenysorozat december 15-én kezdődött a Madách Imre Művelődési Központban. A budapesti MÁV szimfonikus zenekar és a Budapesti Madrigál kórus Gluck: Orpheus című operáját mutatta be. Január 9-én Szabó Csilla zongoraművész ad hangversenyt. Februárban ismét a MÁV szimfonikusok lépnek dobogóra Ivan Marinov bolgár karmester vezényletével. A műsorban elhangzik majd Csajkovszkij hegedűversenye is, Szenthelyi Miklós tolmácsolásában. Díjnyertes tankönyvek Pénteken az Országos Pedagógiai Intézetben ünnepélyesen átadták a díjakat az 1977- es tankönyvpályázat nyerteseinek. A pályázat kiemelt első díját — 20 ezer forint jutalmat — a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kutatócsoportja nyerte az általános iskola 8. osztálya számára készített fizákakönyvével. Első díjas általános iskolai tankönyvek: dr. Udvarhelyi Károly földrajzkönyvét, Tóth-György József technika-tankönyvét, Mártonfiné Vihar Judit orosz nyelvkönyvét, Sárik Tibor, valamint Kiss Zsuzsa és Peresei Sándor kémiakönyvét. A gimnáziumi tankönyvek közül Veres András és Sze- gedy-Maszák Mihály kiváló irodalomtörténeti tankönyve, Závodszky Géza történelem- és Halics László fizikakönyve részesült első díjban, valamint dr. Berend Mihály szakközépiskolai biológiakönyve. VENDEGSEGBEN AZ EGYÜTTESEK Szomszédolás — megérdemelt tapssal Hajós. Kicsiny település nem messze Kalocsától. Lakói — jelentős számban — német nemzetiségiek. Több mint két évszázada érkeztek ide az első ősök Bussenböl. Ezt a közelmúltban derítették ki az országos hírű hajósi nemzetiségi együttes táncosai. S ha megtudták, nem érték be eny- nyivel. Felkerekedtek, hogy személyesen is megismerkedjenek azzal a tájjal, ahol őseik születtek, s barátságot kössenek azokkal az emberekkel, akik ma is ott élnek. Ez a barátság a mai napig is tart. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hangulatos busseni tapsos tánc, amelyet ott gyűjtöttek, s amely Bussenben ma is kedvelt tánca a mulatságoknak. Arról, hogy valóban milyen hangulatos ez a tapsos tánc, az elmúlt hét végén három Pest megyei településen — Törökbálinton, Dunaharasztin és Vecsésen — is meggyőződhettek mindazok, akik megnézték a hajósi együttes nagy sikerű műsorát. Hogyan kerültek a hajósiak Pest megyébe? A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának közös szervezésében került sor erre a bemutatkozásra, így erősítve a hazánk különböző tájegységein élő német nemzetiségek kapcsolatát. ★ A kultúrkörút Törökbálinton kezdődött, nem éppen a legszerencsésebb körülmények között. Pedig úgy tűnt — mivel a három település közül itt ápolják leginkább a német nemzetiségi hagyományokat — itt is lesznek a legtöbben kíváncsiak a hajósiak műsorára. Mégis itt jöttek össze a legkevesebben — talán hatvanan — a művelődési házban. Pedig a plakátok a hajósiak mellett a helyi, igen nénszerű fúvószenekar fellépéséről is tudósítottak. Valahol hiba csúszhatott a szervezésbe, sőt a bonyolításba is, mivel a nagvterem kivételével kialudt a villany a művelődési házban, még a színpadon is. Mindez azonban nem zavarta a tizenöt esztendeje együtt éneklő-táncoló, muzsikáló hajósiakat. Ám ami Törökbálinton nem sikerült, annál jobb volt Dti- naharasztin. Itt a szombat esti televízióműsor sem tartotta otthon az embereket. A gazdag programot a helyi asszonykórus német dalai vezették be, jó hangulatot teremtve a hajósiak műsorához, táv a huszonhat tagú gyermekcsoport színnad-alénése'-or már zúgott a taps. A molnár táncot új- rázni kellett. A tréfás klumpa tánc derűs nerceke* szerzett a dunabarasztiaknak. csakúev mint a rrvülős tánc — a fiúk kariam i - tó n v o1 Va*ita a noT — vagv a hopn gyűjtésű hajósi táncok. S a hangulat csak fokozódott a műsort követően, a fehér asztal mellett. A dunaharaszti asszonykórus együtt énekelt a hajósi dalosokkal. Táncra is kerekedtek. Ländler és polka járta. S hogy ennek a szép estének az emléke ne múljon el nyomtalanul, a hajósiak meghívták vendégszereplésre a dunaharaszti asszonykórus tagjait. S ha nem is volt közös éneklés és tánc a műsor után Vecsésen., itt is zsúfolt ház előtt mutatták be programjukat a hajósiak. Taps, újrázás, jó hangulat — ez jellemezte a kultúrkörút harmadik állomását. Ennek emlékével indultak haza a hajósiak, s azzal az ígérettel, bármikor szívesen viszonozzák Pest megyei házigazdáik vendégszeretetét. ★ S miközben a hajósiak a mi megyénk három településén aratott megérdemelt sikert, a pilisvörösvári német nemzetiségi együttes Borsod megye falvaiban szomszédolt. Apró, alig ötszáz lakosú településeken jártak: Károly falván, Her- cegkúton és Ritkán. Kirobbanó sikert arattak mindhárom helyen. Hogy hányán látták műsorukat? Her- cegkúton például ott volt a fél falu! Kétszázötvenen szorongtak a művelődési házban, ahol a programot a helyi német nemzetiségi asszonykö- rus és a tizenhat tagú magyar gyermektánccsoport műsora vezette be. Ezután léptek dobogóra a vörösváriak. Hogy gazdag repertoárjukból mi aratta a legnagyobb sikert? A Rait in Winkel című tánc után épp úgy zúgott a taps, mint amikor eljárták a pilis vörös- vári táncokat. Mindhárom helyen közös énekkel, közös tánccal folytatódott a program. Űj barátságok születtek, s egy meghívás is Pilisvörösvárra: amint elkészül a művelődési ház, szívesen látják vendégül a her- cegkutiak asszonykórusát. Sikeres volt mindkét szomszédolás. Jól példázta, hogy a hazánkban élő német nemzetiségek őrzik és ápolják gazdag kulturális hagyományaikat. P. P. Folytatódik a Szórakató'iusz-sorozat Száz és száz levél, rajzos feladatmegoldás érkezett az Iskolatelevízió szerkesztőségébe — mondotta Ivanics Lilla, a Szórakaténusz szerkesztője —, megannyi szorgalmas első osztályos munkája, akik együtt játszottak-ta- nultak a műsorban szereplő kisdiákokkal. A Szórakaténusz 10 adása — amely októbertől december közepéig volt látható a televízióban — az első osztályosoknak nyújtott segítséget a magyar nyelv és irodalom megismerésében. A tízrészes sorozat minden adásában érdekes feladatokat kaptak a pajtások, és a levelek sokasága tanúsítja, hogy lelkesen, örömmel vettek részt e játékos tanulásban, és oldották meg a feladatokat. Számos magyar és külföldi elsős nebuló kapaszkodott színes ceruzájába, hogy megjelenítse az egyes adásokban elhangzott verseket; állatokat, hangszereket, jeleket rajzoljon; nyelvtörő mondókákat gyűjtsön, vagy kurta-furcsa meséket” írjon le. Szorgalmuk jutalma nem marad el. a legszebb rajzok, legsikeresebb gyűjtések készítői könyvet, a többiek matricákat kapnak. Nemcsak a kicsinyek, a tanító nénik is írtak leveleket, amelyekben a műsorral kapcsolatos ész- ételeike* fogalmazták meg E levelek nagy segítséget nyújtanak a műsorkészítők munkájához, mert rávilágítanak az apró hibákra éppúgy, mint a hasznos, ötletes megoldásokra. Az anyanyelvről szóló verses-zenés adások tovább folytatódnak — ezúttal a szavak, mondatok. írásjelek bonyolult világába vezetik el a második osztályosokat. Ebben a sorozatban — amelyet várhatóan az 1978—79-es tanévben sugároz a televízió, mesefigurák elevenednek meg. míg az első tíz adás illusztrációit gyermekrajzok alapján készítették el. A mai első osztályosok ötödikes korukig játszhatnak, tanulhatnak majd együtt a kis szereplőkkel. A Szórakaténusz első sorozata nívó-dijat kapott. A továbbiakban már — a tíz adás tapasztalatai alapján — új ötletekkel gazdagítva kalauzolják a kisdiákokat az anyanyelv birodalmában. Értékítélet és hagyomány KÉT KIÁLLÍTÁS PEST MEGYEI TANULSÁGOKKAL Az Országos Amatőr Képzőművészek kiállítását a Fővárosi Művelődési Központban december 31-ig láthatjuk —, a Magyar Bábművészet századainak gazdag anyagát az érdeklődők hétfő kivételével naponta tekinthetik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1978. március végéig. Abonyi festők bemutatkozása Évente mutatkoznak be a Fővárosi Művelődési Házban az ország amatőr festői, grafikusai, szobrászai. A hazai átlag minősége szívósan emelkedik ezen a téren is — jelzi a képzőművészkörök gyarapodó elméleti munkáját, a művészjeíöltek szorgalmát. A Csepeli Munkásotthon alkotói kész művészek — Németh Miklós, Pantl Mihály, Óváry Géza a legszigorúbb mércével mérve is többek amatőröknél. Ugyanezt mondhatjuk el az abonyi Heiling György és Barnóth Zoltán műveiről; festők alkotásai. Ha ez így van, és így van, akkor bizonyos probléma is akad ezen a tárlaton. Az, hogy éppen a realitás, a fejlődés érdekében minősíteni kellene az amatőrök tevékenységét, s ha túlhaladtak egy bizonyos értékrendet, akkor kapják meg a festő, szobrász címet egy létesítendő országos képzőművészeti minősítő bizottságtól. S ha ezt megkapták, akkor többé ne vegyenek részt amatőr kiállításon, mert nem amatőrök, mint ahogy Németh Miklós, Heiling György, Barnóth Zoltán nem amatőr. Több annál, s ha több, akkor műveiknek nem itt a helye. Lendületesen halad előre a budapesti Dési Huber István és a Vasutas Képzőművészkor — jó erőnléttel szerepel a gödöllői Antal György, a Nagymarost festő Csizma- zia Lászióné, a szobi Zimán Árpád, az abonyi Csik Zsolt, Horváth János, Kelemen Ferenc. ök tényleg amatőrök, s csak tőlük függ, hogy azok maradnak, vagy a holnap művészei lesznek, hiszen az amatőrség állapot, nem végeredmény. Közművelődés, de képzőművészetünk jövőjének egyik forrása is egyúttal. Magyar bábművészet A bábozás, a maszk, az álarc alkalmazása hosszú múltra tekint vissza. A görögrómai kultúrában a színházat — Japánban, Indiában a vallást szolgálta. Keresztény hagyomány nálunk is a kisze- járás, a betlehemezés — népművészetünk része lett ugyanúgy, mint a mohácsi busójárás. A bábművészet ezen források alapján, ezektől elszakadva, de ajánlataikat felhasználva önállósult. A Petőfi Irodalmi Múzeum az Állami Bábszínház fennállásának 30. évfordulóján a Magyar Színházi Intézet anyagát is felhasználva nagyszabású kiállítás keretében mutatta be a bábozás múltját, jelenét és lehetőségeit. A bábozás nemcsak álarc, nemcsak a gyermekek számára fenntartott külön művészeti ág, hanem a színház kiterjesztése, hiszen a bábjáték pódiuma valahány vásár, búcsú, lakodalom. évszakhoz, népszokásokhoz kötött esemény. Demokratikus, mozgékony műfaj — Foky Ottó, Lévai Sándor jóvoltából a tv-be is bekopogtatott rendszeres állandósággal —, Mazsola és Böbe baba személyes ismerősünk — vizuális közmondás. Mészáros Emőke, a tőle megszokott alapossággal voEmlékezés Kodály Zoltánra nultatja fel a magyar bábozás fejlődéstörténetének főbb állomásait. Látjuk a Hincz-család XIX. századi marionett figuráit, melyek a városligeti bábszínház tartozékai voltak. Kemény Henrik, a Népligetben alapított a báboknak fórumot „Vitéz László és az ördög” történetéről, s így a két pesti ligetben évtizedekig versengett, vetélkedett egymással maga a műfaj — s ma gát a fejlődést gy őrei tóttá ez a nemes küzdelem. A magaslat az Állami Bábszínház tevékenységé, ahol szinte minden klasszikus darab, mese, balett, szimfonikus zenemű forrásnak ajánlkozik. A kiállításon Pest megyei kezdeményezésekkel is találkozunk. A szentendrei járási óvónők és gondozónők a mondókákhoz sok, kedves figurát készítettek a bölcsődé- sek és óvodások számára, s így szépérzékük már korán mozdulhat a látvány örömeiben. A művészet játékkal érkezik, érkezhet hozzájuk éppen a szentendrei, po- mázi, budakalászi, leányfalui felnőttek önzetlensége és találékonysága következtében. Nagykőrösi bábokat is láthatunk, melyet Sólyom Istvánná készített, s Gödöllő egyik régi terve is megállít. Itt ugyanis 1939 előtt a Rem- sey-család életre keltette a Bródy Vera: Jancsi és Juliska bábszínház hagyományait. E családi színház keretében ők írták a mesét, ők szervezték a koreográfiát, s a marionett figurákat Remsey Ilma faragta, festette — a kiállítás is négy darabot felvonultat e sorozatból. Kérdés kerekedik; vajon nem kellene-e felújítani Gödöllőn e bábszínház nemes hagyományait immár ném családi keretben, hanem új színház formájában. Adott lehetőség, s a rangját kereső Gödöllő a maga városi státusával ebben egyik hivatását lelné meg. Egyszerre alapítaná akár az Agrártudományi Egyetem közreműködésével zsebszínházat, s a kultúra gyarapodó holnapját. „Itt és most” — ezúttal Gödöllőn. Losonci Miklós Kodály Zoltán születésének 95. évfordulóján, pénteken, a nagy zeneköltőre emlékeztek szülővárosában, Kecskeméten. A hagyományos meg- ernTéV"-é're a szülőházát jelölő emléktáblánál került sor. Koszorút helyeztek el. az emléktáblánál a városi tanács, és pártbizottság, a Kodály-in- tézet, a zeneiskolák, s a nevét viselő szocialista közösségek képviselői. Pályává lasztás J7elrém!enek a lépcsőfordu- lóban szusszanásra megállók, amint fogaik között morzsolják: gimnázium, gimnázium ... majd megmutatom, hogy orvos lesz, vagy gépészmérnök, áh akkor inkább vegyész, de ha leszakad az ég, odaadom tévéműszerésznek, kerül, amibe kerül. Jó néhány apuka felkeresi majd kapcsolatát: Józsikát az isten is autószerelőnek teremtette, talán emlékszel még, hányszor szedte szét a szomszéd mopedjét, és alig tudtam a dühös ember kezéből kimenteni szegénykét. S lesznek anyukák: ez a gyerek már hátul- gombolós korától kozmetikus akar lenni, vagy női fodrász, de legrosszabb esetben is férfifodrász, hiszen . .. Az iskolaév feléhez érkezve Pest megyében megközelítően kilencezer általános iskolás tölti majd ki a továbbtanulási nyomtatványt. S ez a tény sokkal jelentősebb, semhogy megmaradhatnánk az irónia hullámhosszán. Néhány nap múlva — a téli szünettel — befejeződnek a pályaválasztási hetek. A szaktanári órákon és az osztályfőnöki foglalkozásokon is gyakori téma volt a közelmúltban a pályaválasztás. Az iskolák túlnyomó többségében már összehívták a szülőket, hogy megismerhessék a gyermekeikről kialakult véleményt, a javasolt, illetve választható szakmák szépségeit, érdekességeit és előnyeit. A szülői értekezletek többségén megjelentek az iskola közelében működő vállalatok, termelőszövetkeztek és intézmények pályaválasztási felelősei is, hogy közvetlen információkat adhassanak. Ha mindehhez hozzávesszük a pályaválasztási kiállításokat, az ismertető és tanácsadó füzeteket, akkor jogos a társadalmi közérzet, hogy ebben az évben ismét többet tettünk a fiatalok megalapozott továbbtanulása érdekében. A cél persze változatlan: az egyéni, elképzelések és a társadalmi igények összehangolása, hogy legyen elegendő gépi forgácsoló, lakatos, kőműves, növénytermesztő, mezőgazdasági gépész, kereskedelmi eladó és kórházi ápolónő; s a ma még divatos szakmák képviselőiből ne legyen sokkal több, mint a társadalmi szükséglet. Éppen ezért valamennyien felelősek vagyunk, hogy a fiatalokban milyen kép alakul ki az egyes szakmákról, milyen értékrend szerint ítélik meg a foglalkozásokat és azok művelőit. Sajnos azonban ma még alig érezhetjük túlzásnak a bevezető sorokban felvázolt példákat. Gyakorló pedagógusok véleménye, hogy a gyerekek többségében hetedik osztályos korra kialakul az egy-két foglalkozás iránti határozottabb érdeklődés. Aztán szinte még abban az évben szétaprózódik a véleményük, s a pályaválasztás időszakában tanácstalanná válnak. Ebben az időszakban a legnagyobb a szülők felelőssége, mert gyermekük olyan pályára kerülhet, amelyet sohasem fog igazán megszeretni, munkájában nem talál majd örömet, sikertelen embernek érezheti magát, jobb esetben felnőttként új hivatást keres. A gyerekek pályaválasztásában az eddigieknél is többet segíthetnek az iskolák. Elsősorban a neveléscentrikus oktatással, a differenciált és fakultatív foglalkozások bevezetésevei, valamint a tanórán kívüli nevelés eszközeivel. Mindezekhez tág lehetőséget biztosít majd a2 új oktatási és nevelési terv. Beveze ‘éséhez az előkészítő lépések már megtörténtek. A Pest megyei Pedagógus n Továbbképző Kabinet és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a. közelmúltban továbbképzést tartott a pályaválasztási felügyelők és az osztályfőnöki munkaközösségek vezetői részére. A meghívottak az osztályfőnökök új pályaválasztási feladataival ismerkedtek. Az új nevelési terv így fogalmazza meg a célt: „Az általános iskola — már az első osztálytól kezdve — alapozza meg a fiatalok képességeire, önismeretére, önértékelésére, valamint a társadalom szűk-életeinek számbavételére épülő pályaválasztást”. Igv a fiatalok határozottabban és felelősséggel dönthetnek saját sorsukról. Kriszt György
